Tolnai Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-75. szám)

1955-03-04 / 53. szám

TOLNAI AZ MDP T OLNA MEG Y E I PÁ RTB I Z O T T S Á XU. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM a ARA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1955 MÄRCIL'S 4 A magyar és szovjet nép barátsága örök és széttéphetetlen Tizedszer ünnepeljük hazánk felszabadulásának évfordu­lóját és hetedszer tartunk magyar-szovjet barátsági hónapot. Ez a két évforduló megmutatja, hogy a magyar-szovjet ba­rátság és felszabadulásunk szorosan egybekapcsolódik. A fel- szabadulás gyümölcse a' magyar-szovjet barátság, amely el­sősorban azért erős, mert felszabadító harcokban, vérben és tűzben született. Dicsőséges történelmi korszakunknak tíz esztendeje áll mögöttünk. Napjainkban pánté újra végigél­jük a felszabadulás történelmi eseményeit, együtt járunk az országunkban diadalmasan végigvonuló Szovjet Hadsereggel, amely hősi harcok árán törte szét a fasiszta uralmat és hozta el a várvavárt szabadságot a magyar népnek. Ez a tízéves utunk nagy gondok, nehézségek, az ellenség­gel vívott harcok közepette folyt le ós éppen ezért nagyszerű sikerekkel végződött. A felszabadított nép önmagára talált és munkája nyomán új gyárak, üzemek, gépállomások, iskolák, kórházak százai létesültek. Megváltozott a tájak arculata: ahol azelőtt 'kis parcellák tarkították a határt, ott ma már — sok helyen — széles, 100 holdakat egybefogó nagyüzemi gazdálkodás folyik. Ezek az alkotások, ha megszólalnának, di­csérnék a felszabadulást, amely lehetővé tette dolgozó népünk építő erejének kibontakozását, a szépség és ixjség alkotójává telte az embert. Legyünk büszkék e századokkal felérő tíz esztendő törté­netére, dolgozó népünk munkájára. Ha visszagondolunk az elmúlt tíz esztendőre, azt kell lát­nunk, hogy minden egyes lépésnél a Szovjetunió barátságával, cselekvő segítségével találkoztunk. A Szovjetunió velünk együtt harcolt az eredményekért és velünk együtt örült si­kereinknek. Az elmúlt hét esztendőben a magyar-szovjet barátsági hónapok különösen nagy alkalmak voltak arra, hogy jobban megismerjük a szovjet embereket és a szovjet emberek jobban megismerjenek bennünket és kicseréljük tapasztalatainkat. Megyénkből több elvtárs a Szovjetunióban járt és hazatérése után munkaterületén alkalmazta a szovjet tapasztalatokat. A Tolnai Selyemgyár főmérnöke, Friedrick elvtárs is bevezette, üzemében a szovjet módszereket és ezzel elérték, hogy üze­mük élüzem lett. Az idei magyar-szovjet barátsági hónapot, — mint minden alkalommal — főleg a kulturális események jellemzik. Me­gyénkben az MSZT tagjai a Hazafias Népfronttal és a többi tömegszervezetekkel közösen lelkes kultúmiunkával készül­tek erre a barátsági hónapra. Több helyen előadásokat, iro­dalmi esteket, klubesteket és különböző műsoros rendezvé­nyeket szerveztek a magyar-szovjet barátsági hónap sikere érdekében. Az előkészítő munkák jelentős állomása volt a február 21—28 között a középiskolákban megrendezett ma­gyar-szovjet diákhét. Az MSZT az idén fordult először szer­vezetten a középiskolás fiatalokhoz a Szovjetunió ismerteté­sével. A barátsági hónap kiemelkedő rendezvénye lesz a szov­jet könyv és film ünnepj hete. Ez alkalommal a szovjet könyv és filmalkotásnak sok új formájával ismerkedhetünk meg, amelyeken keresztül még közelebb kerülhetünk a Szov­jetunió kultúrájához, szokásaihoz és életéhez. Megyénkben minden lehetőség megvan arra, hogy a ba­rátsági hónap tártaiméiban és méreteiben egyaránt méltó le­gyen az 1955-ös jubileumi év jelentőségéhez. A barátsági hó­nap ideje alatt ismertessük meg a Szovjetuniót a maga erős­ségében, a maga nagyságában és szépségében. Ez a barátsági hónap nyújtson népünknek olyan maradandó élményt és úgy erősítse a barátságot, hogy szétbonthatatlan legyen. Váljék a magyar-szovjet barátsági hónap a kölcsönös barátság úi erőforrásává, amely a forró hazaszeretetei mélyíti, kulturális és gazdasági életünk új és új eredményeihez ad lendületet és tovább fokozza népünk alkotó kedvét. GÖNDÖCS FERENCNÉ MSZT megyei titkár MAI SZAMBÁN: t Budapestre érkezett a magyar-szovjet barátság hónapján J Minőségi hiba nélkül végzi munkáját Sallai Sándor csiszoló, résztvevő szovjet kulturális k üldöttség és művészcsoport, é a Simontomyai Bőrgyár dolgozója. Emellett rendszeresen se­(2. o.) — A Tolnai lextilgyár bán jói foglalkoznak & száz | gíti a fiatalabb dolgozókat a jó munkafogások elsajátításában százalékon alul teljesítő dolgo zókkal. (3. o.) J A felszabadulási verseny hírei Élüzem lett a Bátaszéki Fűtőhöz Megyénk élüzemei közé ötödiknek sora­kozik fel a Bátaszéki Fűtőház, melynek dolgozói bensőséges ünnepségen vették át a kitüntető okle­velet, ami mellé megszerezték a Köz­lekedési Miniszter elvtárs és a Szak- szervezet Vörös Ván­dorzászlaját is. A fűtőház dolgozói a negyedik negyed­évben túlteljesítették az „Élüzem” cím va­lamennyi feltételét. A szénmeg takarítás terén 5 százalék he­lyett 8.1 százalékot takarítottak meg. A kilométer terv telje­sítésénél az előírt 104 százalékkal szemben 115.9-et értek el. A fajlagos költséget 5 százalék helyett 10.3 százalékkal csökken­tették. Túlteljesítet­ték az átlagos terhe­lési tervet is 8.5 szá­zalékkal. Az ünnepséget Bá- taszéken, a községi kultúrotthonban tar­tották, ahol a fűtő­ház dolgozóin kívül resztvettek a Közle­kedési Minisztérium, az Igazgatóság, a Vasút Politikai Osz­tály, a Vasutas Szak- szervezet küldöttei, akik méltatták a fű­tőház dolgozóinak eredményeit. Eljött a Szolnoki Fűtőház kül döttsége is, akik át­adták a Vörös Ván­dorzászlót az új ^tu­lajdonosnak”, a fűtő­ház dolgozóinak. Több kiváló dolgo­zó kapott jutalmat az ünnepségen. Többek között Téglás Imre fűtőházfőnölí aki jó szervező, irányító munkájával segítetté elő a kiváló ered­mények elérését. — Németh I. József moz donyvezető és Abo- nyi Antal fűtő, akik a személyvonatok to­vábbításánál átlago­san 116 százalékos eredményt értek el. A túlsúlyos mozga­lom legjobb dolgozói Szilágyi János moz­donyvezető és Sár­közi Sándor fűtő, akik 119 százalékot értek el. A negyedév folya­mán a fűtőház hibá­jából mindössze két késés fordult elő. A fűtők közül Németh János előfűtő érte el a legjobb eredményt, az ő hibájából egyet­len késés sem for­dult elő. A fűtőház dolgozói megfogadták, hogy tovább fokozzák ered ményeiket, az „Él­üzem” címet és a „Vörös Vándorzász­lót” pedig továbbra is megtartják. Valamennyi versenyben lévő' kajdacsl dolgozó paraszt teljesítette már adott szavát Kajdacson április 4-e tisz­teletére 68 dolgozó paraszt vállalta és teljesítette I. ne­gyedévi adófizetését. Dicséret illeti e teljesítésü­kért a kajdacsi gazdák közül Szendi Jánost, aki félévi adó­ját, Lukács Istvánt, aki I. ne­gyedévi adóját rendezte vagy Vaszari György, 134 házszám alatt lakó dolgozó parasztot, akinek 600 forint a félévi adó­fizetése és eddig 1000 forintot fizetett. Geresdi József, Len­gyel János, Péter János, Ki­rály István és a többi dolgo­zó parasztokat, akik félévi, illetve I. negyedévi adófizeté­süknek eleget tettek. A cikóiak is a legjobbak közöti akarnak lenni Hazánk felszabadulásának tizedik évfordulója tiszteleté­re szép és számos verseny- vállalás született megyénk dolgozó parasztjai között. Ci- kó községben is erről hallot­tunk hírt. Cikón 22 gazda áll páros­versenyben egymással. Vállal­ták, hogy összes beadási és adókötelezettségüket április 4-ig teljesítik. Biró Bemát 15 holdas gaz­da Kinler Adóm t5 holdas gazdatársát hívta versenyre. Bíró Bemát már teljesítette évi sertés-, vágómarha-, ba­romfi- és tojásbeadási köíe'e- zettségét. Bogos Antal Nagy Istvánnal, Mátyás Antal pe­dig Hoch Ádám dolgozó pa­raszttársával versenyez. Má­tyás Antal 6 holdas dolgozó paraszt már teljesítette be­adási kötelezettségét. Naponta értékelik a versenyt a lengyelt tangazdaságban Perei Dániel elvtára, a len­gyel! tangazdaság ü. b. elnöke levelet írt szerkesztőségünk­nek. Levelében a munkaver­sennyel foglalkozott. Az új szakasz gazdasági po­litikájának fő célkitűzése a dolgozó nép életszínvonalának emelése. Ehhez elengedhetet­lenül szükséges az, hogy a termelékenységet minél ma­gasabb fokra emeljük és az önköltséget csökkentsük. En­nek egyik alapvető feltétele a szocialista munkaverseny szer­vezés e és továbbfejlesztése. Ezeknek a célkitűzéseknek a megvalósítása érdekében szer­veztünk munkaversenyt a len gyeli tangazdaság dolgozói kö zött. Az elmúlt években, mint olyan, ismeretlen volt a ver­seny. — Pedig a tangazdaság rendelkezett olyan lehetősé­gekkel, amelyek kihasználása révén a lengyeli tangazdaság akár az élüzem címet is el­nyerhette volna. A verseny különösen a gaz­daságok pártszervezeti veze­tőségének újraválasztásával és az üzemi bizottság kiegé­szítése óta helyes úton halad. A tangazdaság dolgozói válla­lásokat tettek hazánk felsza­badulásának 10. évfordulója tiszteletére. Ezenkívül csatla­kozott a tangazdaság az F. M. szakoktatási főigazgatósá­gának és a MEDOSZ elnöksé­gének az összes tangazdasá­gok^ kiterjedő felszabadulá­si munkaversenyéhez. Ezeken a vállalásokon belül a gazda­ság dolgozói értékes egyéni felajánlásokat tettek, meg­szerveztük munkahelyeiken a fejőgulyások vállalásait is. Az eredmény természetesen nem maradt el. Fejőgulyása- ink vállalását, teljesítéseit az istállóban kifüggesztett ver­senytáblán közöljük. A ver­senyeredményeket naponként értékeljük, ami fokozza adote gozók munkaikedvét. A fejő­gulyások kőiül eddig Frei Jó­zsef és Berger György 100 százalékig teljesítették válla­lásaikat. Teljesítették vállalásaikat a gépjavítóműihely (dolgozói is. Vállalták, hogy a gépjavítást jó minőségben, határidő előtt 2 nappal befejezik és a vál­lalt 2 nap helyett 4 nappal előbb fejezték be. A legjobb békeharcosok között Budapest felé Méhány nappal ez ‘ ' előtt a kora reggeli órákban in­dult útnak Szek- szárdról mintegy negyven békeharcos, hogy elvigye a me­gye békeakaratát, ajándékát a IV. Béke kongresszusra. * ffullt a hó, fehér- -*-* sége betakarta az utakat, az állo­más környékét. Be­robogott a vonat. Fel szálltunk egy szépen dekorált kocsiba, melynek oldalán fel­irat hirdette: „Tolna megye békeküldöttei’’ A közel negyven em­ber, nő, fiatal, mun­kás, paraszt és értel­miségi meghatódva intett búcsút az isme­rősöknek, a fehér há­zaknak, a Sió hídnak, az ismerős tájnak. Szorongó érzés vett erőt rajtunk: vajon teljesítjük-e nagy küldetésünket, eljut­tatjuk-e mindazt a kongresszusra, amit ránk bíztak. Tffamar bemele- gedett a kocsi és mi is. Megindult a beszélgetés, hiszen annyi mondanivaló akadt már most is. Az örökké vidám Ba­logh Gyula — a sár- pilisi gépállomás trak torosa — kezdett me­sébe. Szavai nyomán felcsendült a kacaj. Nem dicsekvő ember, de a traktort nagyon szereti. — Százhúsz normálholdat már fel szántottam és ezzel teljesítettem április 4-re tett vállaláso­mat, — újságolja. Mégegyszer megnéz tűk az ajándékokat: a sütőipar által ké­szített hatalmas szí­vet, a hímzett párná­kat, a díszes albumo­kat, mely íöbbezer békeszerető ember aláírását őrzi. Egy hatalmas, de ízlése­sen elkészített kő­korsó, (ahogy mi ne­veztük csupor), a szekszárdi szövetke­zet ajándéka, Fülöp István zombaí tsz el­nök védnöksége alá került. Csötönyi An­tal bácsi szekszárdi gazda a saját ajándé kát hozta, két liter szekszárdi vöröset. Akadt hamar társa is, szívesen segített mindenki „őrizni". Bajnok Sándor bétái egyéni gazda, akinek mellén két kitünte­tés is díszlet, elme­sélte szomszédainak, mivel érdemelte ki a kormány kitüntetést, azt a bizalmat, amely lyel kongresszusi kül döttnek választották, ég félúton sem jártunk, fel­csendült a nóta a ko­csiban. Csűri Vilma sárpilisi fiatal, Szabó Jámvmé, a nagytor­mási állami gazdaság állatgondozónője, Fá­bián Mártonná len­gyeli székely paraszt asszony, Horváth Te­ri, a harci tsz tagja és a többiek ajkán vidáman szállt a dal... a béketábor legyőz­hetetlen. Elmúlt a szorongó érzés, min­denki szívből dalolt. Sárbogárdon egy ked vés jelenetnek vol­tunk tanúi. A vasuta sok üdvözölték a küldötteket és kíván­tak eredményes mun­kát küldetésükhöz. Papírból kivágott fe­hér galambok kerül­tek az ablakokra. * O obogott a vonat, -**• előtűntek a bu­dai házak. Kíváncsian néztük a hatalmas gyárakat, a forgal­mat, ... ez már a fő város. A déli pálya­udvar előtt küldött­ség várt bennünket. Kedves szóval kö­szöntöttek mindenkit s a koreai fiatalok egy virágcsokrot nyúj tottak át. Elindult az autóbusz karaván a szállás felé, ahol min denki mégegyszer rendbeszedte magát, előkerültek a jegyzet füzetek, ceruzák ... megyünk a kongresz- szusra és minden szót jegyezni akarunk, hogy otthon elmond­hassuk, milyen erő­sek, egységesek va­gyunk. pe—ne A mesterek is vetélkednek Az aperhanti Felszabadulás termelőszövet­kezet könyvelője és szíjgyártója, Läufer Jó­zsef, versenyre hívta Fauszt Mihályt. a ter­melőszövetkezet bognárá't. A versenyfeltéte­lekben az áll, hogy aki előbb kijavítja a ko­csikat, illetve lószerszámokat, az lesz a győz­tes. Ez idő szerint Läufer József, a szíjgyár­tó mutatkozik jobbnak. Ö ugyanis amellett, hogy nagyon sók lószerszámot kijavított, már újaikat is készített. , Kell is a lószerszám, azt akarjuk, hogy a mi lovainkat mindenki meg­csodálja“ — mondja Bodonyi Lajos, a szö­vetkezet egyik kocsisa. De ugyanígy kell a jó kocsi és egyéb gazdasági felszerelés is. —> Tehát a bognár feladata sem kisebb. Még ez- iaeig ő is becsülettel megállta helyét a ver­senyben. Kiss János segítségével a. kocsik kijavítása mellett ő is készített már több hengert, sorvonalazót, ami a szövetkezetnek ezideig nem volt. Tehát a mesteremberek kö­zött is áll a verseny. Hogy ki lesz a győz­tes — azt most még nem lehet eldönteni. De egy már biztos: az aparhanti Felszabadulás termelőszövetkezet tagjai látják hasznát a mesterek vetélkedésének. Képek a Bonyhádi Téglagyárból Rendszeresen túlteljesítik tervüket a Bony- Rövidesen megindul a munka a nyersgyártás- bádi Téglagyár mészégetői. — Képünkön nál is. Krumm István és Váncsa Gerge’y, a Schatz Antal és Murvai Lajos szenet készi- gyár legjobb földkitermelő munkásai 'ős­lenek elő a kemencékhez. vasúti pályát hozzák rendbe. >

Next

/
Oldalképek
Tartalom