Tolnai Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-75. szám)

1955-03-01 / 50. szám

2 NAPLÓ 1955 MÁRCIUS 1 Megkezdődött a IV. magyar békekongresszus (Folytatás az 1. oldalról) setkozi eseményekről, a béke- harc jelenlegi állásáról, az im­perialisták cselszövéseiről, s igaz emberiességre, más né­pek iránti tiszteletre, tevékeny Hazajzereteitre neveli népün­ket. Mindennek eredményekép­pen békémozgalmunk a III. kongresszus óta jelentős fejlő­dést ért el. Széles tömegmoz­galommá vált. társadalmi és közéletünk fontos alkotórészé­vé, előrelendítő tényezőjévé Bákemozg almunkat gazdagít­ják a helyi kezdeményezések is. Dékdbizottsági kisgyűlések béke-beszélgetések, ankétok. kötetlen baráti összejövetelek járási és megyei béketalálko­zók, kiállítások, hangversenyek - íme, bákemuhkánk vállfajai. Békemozgalmunk vonzóere­jét nagymértékben emelték a békeb iz o ttsága íré: által rende­zeti műyészi estek és emlék- ünnepségek. Békemozgalrn;ink általában sok érdekes, főképp kulturális kezdeményezésnek volt szü­lője. Megjavult a békémoagalom és a tömegszervezetek közötti kapcsolati Az eddigi tapasztala, tok alapján minden okunk megvan, hogy. a legjobb ered­ményeket várjuk a nemrég újjáalakult Hazafias Népfront és a Békét an ács' együttműkö­déséről. (Nagy taps.) Ezután . Amdlcs Erzsébet .ar­ról beszélt, hogy a III. béke- ko-ngresszus óta a magyar nép nemzetközi kapcsolatai is nagymértékben fejlődtek. Leqyen a ÍV. békekongresszus új sikerek kiindulópontja ! Szcci&iizmust építő társa­dalmunk szerkezetéből követ­kezik, hegy munkánk három nagy területe: a munkásság, a parasztság és az értelmiség káréban végzett felvilágosító munka. Az eddigiek alapján az ér­telmiség, között folytatott mun­kánkkal lehetünk a leginkább megelégedve. Megmozdulásain kát mindig hathatósan támo­gatták értelmiségünk kegismer- tetb,' legkiválóbb képvisélői. Azonban még ,ok a tenniva­lónk ezen á téren. Értelmisé­günk zömét; 8z orvosok, peda­gógusok. tisztviselőik széles rétegeit az eddiginél sokkal nagyobb számban kell bevon­nunk békemozgalmunkba. Se­gítsék írással, felvilágosító szó­val, tudásuk terjesztésével sz emberiség e nagy önvédelmi harcát (Taps.) Békemozgalmunk épp a leg­utóbbi esztendőkben. , jelenté­keny eredményekét ért el fa­lun, a parasztság körében is. Nőtt a falusj békeblzoftságok tekintélye és ezzel együtt be­fogása is. Békebizottságaink- nak a jövőben még nagyobb részt kell vállalatok a paraszt­ság -politikai felvilágosításá­ban. külpolitikai tájékozottsá­gának emelésében. Komoly sze répát kell jétszanick a falu ooiitikai és társadalmi életé­ben. Ez akkor lehetséges, ha szorosan együttműködnek a Hazafias Népfronttal. az MNDSZ-szel, a falusi DISZ- szervezg lekkel. Az üzemi békemunka az a terület, ahol különösen sok a tennivaló, s ahol aránylag ei vagvunk maradva. Mindenekelőtt fel kell szá­molnunk azt a téves nézetet, mintha a békebízottságok- nak nem lenne fontos fel­adata az üzemekben. ; Munkásságunknak, fejlődé­sünk fő motorjának a békéért folytatott küzdelemben is élen kell járnia. Népünik egyöntetű lelkesedés sei fogadta azt a hírt, hogy a Béke Világtanács Irodája világméretű aláírásgyűjtési mozgalmat indít. Népünk han­gulatára mi sem jellemzőbb, mint az a tény, hogy rögtön a Béke Világtanács Irodája ha­tározatának a megjelenése után — be sem várva békemozgal- munk központi szerveinek ha­tározatát — az ország minden részében, elemi erővel megin­dult az. aláírások gyűjtése. Bejelenthetem a kongresz­szusnak, hogy az aláírások száma a mai nappal elérte a 3,746.800-at (Taps) Tisztelt Békéikongresszus! — Békemozgalmunk jelenlegi se­regszemléje egybeesik felsza­badulásunk 10. évfordulójával. A. magyar nép ezekben a na­pokban, jobban, mint bármi­kor, érzv.iiogy történelme sors döntő korszakában él. Legyen a IV. bákekoaiigresszus új; sike­rek, kiindulópontja. Ösztönöz­zön valamennyiünket még tar­talmasabb, még lendületesebb munkára. Ezután Mihály fi Ernő, qz Országos Béketánács alelnöke három, bizottság alakulására tett javaslatot. Szünet után Mihályfi Ernő felolvasta a Szovjetunió Béke tanácsától, majdpedig a kínai békebizottságtól érkezett táv­iratot. Ezután hozzászólások következtek. Az első napi tanácskozás Sugár Jánosáé szávaival feje­ződött be. A küldöttek az Operaház Erkel színházában este ré.tzt- vettek . Erkel: „Hunyadi LászlóH című operájának elő­adásán. A IV. magyar békekongresszus felhívása a magyar néphez A német nép fokozott erővel harcol a párizsi szerződések végrehajtása ellen Berlin (MTI): Adenauer sza­vazógépének, vasárnap esti ha­tározata — noha nem keltett meglepetést — mindenütt a harc folytatására, készteti á •béke erőit. Mind egyöntetűbb az a felismerés, hogy a mun­kásság elszánt tömegakedója, az 'általános sztrájk meghirde­tése meghiúsította vqln„ a bon ni parlament nemzetáruló ha­tározatát és még ma is meg­akadályozhatja a militarista szerződések végrehajtását. Nyugat-Németország dolgo­zói már vasárnap este tilta­koztak Adenauer parlamenti többségének döntése ellen és kijelentették, hogy fokozott erővel küzaenek tovább a pá­rizsi szerződések megbuktatá­sáért. •' . ­A. Német Demokratikus Köz társaság üzemeiben hétfőn reg gél népgyűléseken bélyegezték meg a dolgozók a bonni parla­ment népellenes többségének határozatát. Megfogadták, hogy teljes erejük latbavetésével to­vább küzdenek a. párizsi szer­ződések végrehajtásának meg­akadályozásáért és Németor­szág békés újraegyesítéséért. Még nincs egy évtizede, hogy a világ népei ünnepelték a német fasizmus feletti győ­zelmet. S ma, az amerikai há­borús gyújtogatok újra feltá­masztják Nyugat-Németország bán a német militarizmust. A háborús bűnös hitlerista tá­bornokok ma újra fasiszta had seregeket szerveznek. A német fasizmus a világtörténelem ed­digi legnagyobb katasztrófáját zúdította az emberiségre. De az amerikai háborús gyújto­gatok még szörnyűbb pusztí­tást szánnak Európa és a vi­lág népeinek: új világháborút készítenek elő, törvényesíteni akarják az atompuszlítást, el­tökélték magukat, hogy a náci gyilkosok kezébe adják az atomfegyvert. Tiltakozunk! Nem felejtet­tük el a második világháború 50 millió halottját, nem felej­tettük el annak a félmillió magyarnak az emlékét, akik a fasiszták érdekeinek estek ál­dozatul. Nem felejtettük cl a Japánra ledobott atombombák iszonyú pusztítását, nem felej­tettük el azt a mérhetetlen szenvedést, amit a német el­nyomók évszázadokon át né­pünkre zúdítottak. Nem felej­tettünk és nem felejtünk el semmit! Mindenre emlékszünk s azt kiáltjuk: nem engedjük! Minden erőnk megfeszítésével azon leszünk, hogy meghiúsít­suk az imperialisták elvete­mült terveit. Hatalmas tömegmozgalom bontakozik ki, Nyugat-Európa népei politikai tömegsztráj­kokkal adják tudtára a hábo­rús gyuitogatóknak: rosszul számítanak, ha azt hiszik, hogy a hátuk mögött, ellenük kirob bánthatják a háborút. Ebben az egész Európára kiterjedő harci mozgalomban ott van a mi elszántságunk, a mi kiállá­sunk is. Közös ügy, közös Cél forraszt össze mindnyájunkat, az, hogy meghiúsítsuk az ag­resszív német katonai gépezet feltámadását, megakadályoz­zuk az atomháború előkészíté­sét. ügyünk győzelmét bizto­sítja, hogy békeharcunk a Szovjetunió vezette 900 milliós béketábor egyesített katonai erejére, erkölcsi fölényére1 és megingathatatlan egységére tá­maszkodik. A Szovjetunió bölcs külpolitikája megmutat­ta a béke biztos útját. Szerte a világon ugyanezt vallják a néptömegek: Németországot békés úton egyesíteni kell, az atomfegyvert törvényen kívül kell helyezni. Sokszínű, sokszivu, de egy célért küzdő mozgalmunk e követelésekben összeforrva vá­lik minden eddiginél széleseb­bé, hatalmasabbá. E nagy há- borúelilenes áramlat sodrában nő, árad, erősödik a mi hazai békemozgahnunk is. Kong­resszusunk az atomháború és a német militarizmus ellen egy ségesen fellépő magyar nép harci seregszemléjévé vált. Be­bizonyosodott: egyre többen ismerik fel hazánkban is, hogy minden nemzetközi vitás kérdés minket is érint — akár Nyugat-Németországról, akár áz atomháborúról, akár Taj­vanról van szó. Megmutatko­zott: milyen őszinte, igaz vágy él az emberek többségében, hogy mindennapi munkájuk jó elvégzésével, helytállással pecsételjék meg aláírásukat, béke- és hazaszeretetüket. • Békebizottságok, a béke ügyéért tenni kész magyar bé- keharcosok, békeküldöttek! — Menjetek szét az országba, s vigyétek el kongresszusunk békeüzenetét. Váltsatok szót az emberekkel, mondjátok el, hogy nagy küzdelmünkben minden egyes emberre szükség van. Értessétek meg. hogy a milliók összefogása az a soha nem ismert hatalmas erő, amelytől megriad és vissza­húzódik a háború fenevadja. Magyarázzátok meg, hogy a háborús veszély eleven való­ság. De magyarázzátok meg azt is, hogy a veszély elhárí­tása tőlünk függ, a, mi mun­kánktól. helytállásunktól, erőnktől. Egyedül a békesze­rető emberek egyesített ere,je tudja meghátrálásra kényszerí­teni a gonosztevőt! Minden igaz hazafi tudja, hogy ■ hazánk, függetlenségünk, szebadsáarunk védelme és bé­kénk védelme egymástól el nem választható. Békeharcosok, békeküldöt­tek, nagy ünnepünkre, hazáink felszabadításának, szabad éle­tünk születésének tizedik év­fordulójára készülve fogadjuk meg, hogy megálljok helyün­ket munkában, fegyelemben, józanságban, becsületben. Erő­sítjük hazánkat, növeljük ha­zánk gazdasági ék honvédelmi erejét, hogy biztosabbá te­gyük a békét. Egységesek le­szünk a béke \édelínében: ké­szek vagyunk megvédeni ha zánk határait, függetlenségéi, szabadságát, népünk békés al­kotómunkáját. Igyekszünk mi­nél több embert megnyerni; felvilágosító szóval minden lá­tón bekopogtatunk, s megtalál­juk az utat a békéért már aggódó, de tettre még nem doB bánó szívekhez is. Pártunk és kormányunk békepoli tokájá­nak erősítésére felsorakozta­tunk minden becsületes em­bert. támogatjuk a Szovjet unió nagy történelmi harcát, amelyet az emberiség békés életének, jövőjének megvédé­séért folytat. Adjon lendületet tanácskozá­sunk az aláírásgyűjtésnél». Amikor nevünket leírjuk, te­gyünk mindnyájan fogadalmat önnön lelkiismeretűnknek, hogy jő munkával,'.helytállás­sal járulunk hozzá a béke se­regének győzelméhez. Ha népünk küldöttei niáius 22-én megjelennek majd Hel­sinkiben, a nagy béke-világ­találkozón, vigyék el ezeket az aláírásokat. A magyar ne­vek milliói adják tudtára az egész világnak: nem nyugszunk bele soha- soha, hogy hazánk békéjét, Európa békéjét még egyszer feldúlja a népiét hódító; követeljük, hogy semmisít­sék meg az atomfegyvertié«,’- ’eteket és haladéktalanul szün tessék be a tömegpusztító fogy vetek előállítását. A népek összefogásával, nő­nünk minden hű fiának össze­fogásával, megrédjük a békét! Erősek vagyunk, igaz hwünk, a béke ügye győzni fog. IV. MAGYAR BÉKE­KONGRESSZUS liiitföldi hírek PEKING Két amerikai kémet, miután ki tő lőtték börtön büntetésüket vasárnap kiutasítottak Kínából. Adele Austin Rickett-et és Malcolm Bersolm-t Kínában folytatott kémtevékenységük­Az Országos Béketanács tagjai Aezél Tárnak, Sztálin-dijjal kitüntetett, Kossuth-díjas író. Aleva Lajos, az Országos Kis­ipari Szövetség elnöke, Andics Erzsébet Kossuth-díjas akadé­mikus, a Béke-Világtanács tag ja, Andriska Jánosné kiskőrö­si egyéni gazda. Arany Bálint- né hódmezővásárhelyi gépállo­másigazgató, Ancsán Mihályné hajdudorogb termelőszövetke­zeti tag, Bajnok Sándor bátai egyéni gazda, Batuska János táborfalvi egyéni gazda, Barcs Sándor, a Magyar Távirati Iro­da vezérigazgatója, Bárdos József, a Kecskeméti Gépállo­más agronómusa, Benkc Valé­ria, a Magyar Rádió Hivatal elnöke, Beréczky Albert refor­mátus püspök, Beresztóczy Milclós dr. érseki helynök. Ber­ki Mihályné országgyűlési kép viselő, Bleimann Pálné aKIS- TEXT sztahanovista szövőnő­je, Boldizsár Iván újságíró, a Magját Nemzet főszerkesztője Belőni György író, az Irodal­mi Alap igazgatója, á Magyar Pcn Club elnöke, Bugái- Já­nosné, az Országos Béketanács titkára, Bulla Elma színmű­vésznő. a Magyar Népköztár­saság érdemes művésze, Cza- pik Gyula dr.. egri érsek, Czeyda- Pommersheim Ferenc sebészfőorvos, a Magyar Nép- köztársaság kiváló orvosa, Csctreki Pál derecskéi egyéni gazda, Csorba István Kossuth- díjas bánhidai kazánfűtő, Da­niba József, a Salgótarjáni Acélgyár művezetője, Darvas József író. népművelési minisz­ter, Dánielné György Ágnes főiskolai tanársegéd, Deák János, a MáVAG Kossuth - díjas művezetője, Dczscry Lásaíu evangélikus püspök, Déry Tiber Kossuth-díjas író Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Domoaikos József, a Vörös Csillag Traktorgyár technikusa. Erdei Ferenc föld­művelésügyi miniszter,. a Ma­gyar-Szovjet Társaság elnöke. Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének első titkára, Erdei Sándor író a Magyar írók Szövetségének első titkára. Farkas Ferenc Kossuth-díjas zenészéivé, Far­iadé Ferenc sztahanovista épi- tőmunkás, Fábry Zoltán Kcs- suth-díjas filmrendező, Fiié Miklós, a DiM.ÁVAG mérnöke. Fischer Annié Kossuth-díjas zongoraművész., a Magyar Népköztársaság kiváló mű­vésze, Fizil Fajosaié, az Egye­sült Izzó munkása, Földvári Aladár, a debreceni egyetem Kossuth-díjas egyetemi taná­ra, Gazda Géza, a Rákosi Má­tyás Művek Kossuth-díjas üzemvezető-helyettese, Gás­pár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára, Gillemot László Kossuth-díjas. a budapesti Műszaki Egyetem rektora, Gosztonyi János, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége Központi Vezetőségének titká­ra, Hajós György Kossuth-dí­jas, akadémikus, Hallay Imre, az Egri Kórház belgyógyász főorvosa, Haraszti Sándor új­ságíró, a Béke és Szabadság főszerkesztője, Hámos György Kossuth-díjas író, Horváth Fe­renc színművész, Horváth Ui chárd protonotárins kanonok, a Katolikus Papok Országos Békebizottságának alelnftke Iíovodzák István, szolnoki ál­lami gazdasági igazgató, Illés Béla Kossuth-díjas író. Illyés Gyula Kossuth-díjas író, Já­nosi Ferenc, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsúnak főtitkára, Jásmssy Lajae Eí»­suth-díjas akadémikus, Jeney Károly székesfehérvári megyei levéltáros, Jenei Lajos Kos­suth-díjas olvasztár, Kakuk Jó zsefné, a Magyar-Szovjet Tár­saság titkára, Karinthy Ferenc író. Kárpáti Sándomé kispesti háziasszony, Kaszapovics And­rás Kossuth-díjas termelőszö­vetkezeti elnök, Kelen Béla. a Magyar-Szovjet Társaság fő­titkára, Keleti, Ágnes élspor­toló, főiskolai adjunktus, Ke­rek Gábor, a Kultúrkapcsola- tok Intézetének főtitkára, Kis- faludi Stróbl Zsigmond Kos­suth-díjas szobrászművész, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze, Kodály Zoltán Kos­suth-díjas zeneszerző, akadé­mikus, Kiss Mihályné, az Orion Rádiógyár sztahanovis­ta munkásnője, Kónya Lajos Kossuth-díjas író, Kovács Jó­zsef, a Pedagógusok Szakszer­vezetének elnöke, Lőcsei Já­nos Kossuth-díjas főmozdony­vezető, Lukács György Kos­suth-díjas akadémikus, a Béke Világ-tanács tagja, Mag Béla kanonok-plébános, a Katolikus Papok Országos Békebizottsá- gának titkára, Majlát Jolán történész, Magna Andrásné nyíregyházi egyéni gazda, Ma­ries Gyuláné budapesti általa- aus iskolai pedagógus, Man- nitiger Rezső Kossuth-díjas akadémikus, Málnási Alajos Szabolcs megyei 'lőagronúmus Mekis József, a Szakszerveze- tek Országos Tanácsának el­nöke, Méray -' Tibor Kossuth- díjas újságíró, Mészáros Ági Kossuth-díjas színművésznő, a Magyar Népköztársaság ki­váló művésze, Mészáros Jó­zsef tatabányai Kossuth-díjas bányász, Mihailich Győző Kos- satli-díjas akadémikus, Mi­hályt! Ernő újságíró, népmü- ■islésí miniszterhelyettes, Nagr Sándor Sztálin-díjjal kitünte­tett Kossuth-díjas író, Nagy Sándor, a Szegedi Textilmű­vek főmérnöke, Nánási László újságíró, a Magyar Nemzet szerkesztőbizottságának tagja Nemes György újságíró, Ni- zsalovszky Endre akadémikus Ormai Arpádné, a Hazai Fé- süsfonó Kossuth-díjas szövőnő­je, Ördögh Jánosné kisipari termelőszövetkezeti tag, szta­hanovista, dr. Palló Imre Kos­suth-díjas operaénekes, a Ma­gyar Népköztársaság kiváló művésze, Paál József, a GhC- orghiu-Dej .Hajógyár főmérnö­ke, a XIII kerületi Hazafias Népfrontbizottság elnöke, Par- ragi György Kossuth-díjas új­ságíró, Pápai József csornai íanácseliiökhelyettes, Pásztor Béla, a Kisiparosok Országos Szabad Szervezete elnöke, Pátzay Pál Kossuth-díjas szob rászművész, a Magyar Nép­köztársaság kiváló művészé, I’esta László, a Fővárosi Ta­nács végrehajtóbizottságának elnökhelyettese, a Budapesti Békebizotíság elnöke, Péter János református püspök, a Béke-Világtanács tagja, Polin- szky Károly, a veszprémi Ne­hézvegyipari Műszaki Egye-1 tem dékánja. Pór Bertáiéi Kossuth-díjas festőművész, a Magyar Népköztársaság ér­demes művésze, Potzmann Hermán pornóapáti egyéni gaz da, Puskás Ferenc élsportoló, Radnótii Magda szemészpro^ fesszor, Katkó Anna. a Szak- szervezetek Országos Taná­csának titkára, Rácz Endréné építészmérnök. Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Ruflí Lajos Munka Érdemrenddel ki tüntetett sztahanovista pécsi bányász, Rusznyák István Kossuth-díjas orvosprofesszor, a Magyar Xudomäoyos Akadd­mia elnöke, Siándor Judit ope­raénekesnő, Seregély József. sk' Elnöki Tanács tagja, Som­lyó György író, Sőtér István Kössutli-díjas író, az iroda» íomtudományok deli tora, Sü­megi János széesényi termelő­szövetkezeti elnök, dr. Szabó Imre címzetes püspök, Szabó István altábornagy, Szabó Pál Kossuth-díjas író, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. Szabolcsi Bence Kos­suth-díjas zenetudós, akadémi­kus, Szakai! József, a Dolgo­zó Ifjúság Szövetsége Köz­ponti Vezetőségének első tit­kára, Szentirmay Jánosné fő­iskolai tanár, Szilagyi Albert, gyulavári egyéni gazda, Szu­ezei Sándor, a MáVAG Kos­suth-díjas kovácsa, Szőnyi Ist­ván Kossuth-díjas festőmű­vész, a Magyar Népköztársa­ság érdemes művésze, Szöré­nyi Éva Kossuth-díjas színmű­vész, a Magyar Népköztársa­ság érdemes művésze, Tolnay Klári Kossuth-díjas színmű­vésznő, a Magyar Népköztársa­ság kiváló művésze, Tóth Ala­dár, a Magyar Állami Opera­iláz Kossuth-díjas igazgatója, Tóth János zalaszentistvándi egyéni gazda, í rbán Ernő Kos­suth-díjas iró, Vadász Elemér Kossuth-díjas akadémikus, Va­dász Ferenc újságíró, a, Ma­gyar. Újságírók Országos Szö­vetségének főtitkára, Vass Ist- váriné,, a Magyar Nők Demok­ratikus Szövetségének elnöké. Vedres Márk Kossuth-díjas szobrászművész, dr. . Vető La­jos evangélikus püspök, Veres Péter Kossutli-díjas író, a Ma­gyar Írók .[Szövetségének el-' uöke, Weichinger Károly Kos- sutli-díjas építőművész, Wolf Johanna sztálinvárosi építész­mérnök, Zrínyi Fercneiié ando- csé temel&zövetkezeti tag. ért annakidején három és fél­évi börtönre ítéltek. > MOSZKVA Vasárnap este helyi idő, sze­rint 12 órakor a 11 szovjet köztársaságban befejeződtek a Legfelső Tanáes-válásztások. Ezután a választási bizottságok megkezdték a szavazatok ösz- szeszámlálását. A köztársasági fővárosokból Moszkvába érkező jelentések szerint a választások minde.- nütt a választók- magasfokú politikai aktivitása jegyében folytak le. Mint a jelentések közük, a választók túlnyomó többsége már délelőtt leadta szavazatát. . BEIRUT Az Ar Kaiul Am című szi- rlai lap jelentése szerint a francia gyarmatosítok elleni 1925. évi felkelés résztvevőinek egy csoportja petíciót nyújtott át Aszali miniszterelnöknek. A petícióban amelyet ötszáz személy írt alá, ez áll: „Ezekben a súlyos napok­ban, amikor mindent elkövet­nek, hogy az arab országokat a nyugati agresszív katonai szövetségekhez láncolják, köte­lességünk kijelenteni: Szíria ér dekei nem engedik meg, hogy belépjünk a nyugati hatalmak bármiféle szövetségébe.” MONTEVIDEO A I , Manena című láp közli, hogy Bolíviában letartóztattak a Kommunista Párt vezetőit. BEIRUT Az Orient libanoni hírügy­nökség tudósítójának ummani jelentése szerint az angol kor­mány nyomási gyakorol Jordá­niára, E nyomásnak az- a cél­ja, hogy Irak példájának kö­vetésére, azaz a középkeleti ka tonai tömbben való, részvételre kényszerítse Jordániák Arra az esetre, ha Jordánia, kormá­nya nem csatlakozik, az emlí­tett tömbhöz, a tudósító sze­rint — Anglia a jordániai had­seregnek szánt fegyverszállítá­sok megszüntetésével ' és az 1948-. évi angoLjordániai szer­ződésből kifolyólag Angliára háruló más kötelezettségek felülvizsgálásával fenyegetőzik;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom