Tolnai Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-75. szám)

1955-03-01 / 50. szám

NAPLÓ 1935 HAK.CÍCS 1 3 PART ÉS PÁRT ÉPÍTÉS * A Simontornyai Bőrgyár kommunistáinak harca az „Élüzem11 cím elnyeréséért és megtartásáért Az I9y4-eö esztendő szinte forduló- pánt volt : ä Simontariíyai Bőrgyár dol­gozóinak éléiéfeen.. Éhben , az. évben a III. és IV.; negyedévben kétszer nyer­ték el a. megtisztelő büszke élüzem cí­met. Ez' azért js hevézetes, mert hat.' évvel ezelőtt .ünnepeltük a gyár­ban Utoljára ßz élüzem avatást, — mpádotta. Varga Lőrinc elvtárs, a párt- bizottság ti illára. E jóeredmények elérésében igen ko­moly szerepe vólt a pártbizottságnak: es az alapazerveze telinek, a kommu­nistáknak, a pártonkivüli dolgozóknak, s a .szakszervezet' -és a., műszaki veze­tők eredményes, ;, lelkes ’ munkájának. Elsősorba« , a pártbizottság tagjai segítés, ellenőrzés céljából, feloszlottak maguk között’ak egyek műhelyek áláp- szervezeteit, s nemcsak példamutató munkájukon ■ keresztül, . hanem aktív, közvetlen .segítségük útján ' is igyekéz- tek- az egyes. ülapszervezetek- munkájá­nak megjavítását, elősegíteni. Ilyenek például Szántó Andor .elvtárs, aki-most a legutóbbi élüzem avatáskor is- 350 forintos, jutalmát kapott. Nagy László elvtárs-,. a hasítógépnél dolgozik példa­mutatóan,-de gondja vap árra is, hogy segítse; nevfelje , a körülötte, dolgozó kommunistákat, púrtónkívülioket és se­gítse, ellenőrizze az alapszervezet - mun­káját. ' . ■ őri Mihály 'efvíárs, a vixos gyárrész­leg alapszervezétének vezetőségi tagja egy pártonkívüii-rei, P-riger Istvánnal dolgozni; együtt. Módszeréit átadja ne­tt, s ennek eredményeképpen teljesít­ményük majdnem egyenlő. Őri Mihály elvtársnak általában - 150 százalék kö­rül mozog teljesítménye, s a közeljövő­ben elnyeri a szakma kiváló dolgozója címet. A könnyűipar kiváló dolgozója című jelvénye már megvan. De ugyan így sorolhatnánk a többi alapszervi tit­károkat is, anint Palásti Lajos elvtárs, aki már előzőleg kétszeres sztahano­vista vólt, s most éri el a szakma ki­váló dolgozója megtisztelő címet. A vezetők ilyen példamutatása nyo­mán a párttagok is egyre nagyobb len­dülettel követték őket. Különösein azért, mert egy-egy fontosabb feladat meg­oldásánál a pártbizottság rendszeresen kikérte véleményüket, javaslataikat, s ennek szellemében tették meg a meg­felelő intézkedéseket a hiba kijavításá­ra. Az elmúlt időben például a minő­ség terén' a bőrök keménysége volt a hiba. Az üzem legjobb kommunistái, mint Róna István elvtárs főmérnök, Küzdi Endre elvtárs főművezető és a többiek olyan kikészítési módot kísérle­teztek ki a boxkikészítőben, amelynek nyomán szinte ugrásszerűen emelke­dett a minőség a gyárban. A pártbizottság és az alapszerveze­tek vezetőségeinek jó munkája nycanán a pártcsoportok is rendszeres munkát végeznek. ’Závodi István elvtárs pártcsoportbizal-- nii -például most is az élüzem avatáskor 250 forint jutalmat kapott. Rendszere­sen megbeszélik csoportjában, hogy mii tehetnek a minőség, a fegyelem meg­javítása terén. A pártbizottság rendsze­resen foglalkozik a szakszervezet segí­tésévé! is. Ennek tudható be, hogy az „élüzem’’ cím immár másodszori elnye­résében nagy szerepe volt a verseny- mozgalom kiszélesedésének. Feladatokat kapnak a DISZfiatalok ’ s.ezt nemcsak ellenőrzik a pánszerve­zetek, hanem segítik is, hogy az ifjak meg is valósíthassák vállalásaikat. F,n- nek eredményeképpen az öt DISZ bri­gád versenyben áll egymással. Most éppen a Béke brigádhoz került át a vándorzászló a boxraktárban tíoíg -zó DISZ brigádtól. A felszabadulás tiszteletére indult verseny megnyerésén túl az üzem dol­gozóinak vállalása az, hogy a büszke élüzem címet továbbra is megtartják, s ezzel ünnepük meg a nyál" közepén a gyár fennállásának 175 éves évforduló­ját Egyébként ezt az élüzem cím avató ünnepségen Szabó József és Botos Jó- zsefné sztahanovisták a gyár dolgozói­nak nevében is megígérték. Ehhez ^zonban feltétlenül szükséges, hogy a partbizottság és az alapszerve- zetek vezetői további erőfeszítéseket tegyenek, s elsősorban a pártpolitikai munka meg javítása terén. Az oktatás például még mindig nem megfelelő a gyárban. Már­pedig politikai oktatás nélkül a kom­munisták ér. a legjobb pártonkivüli dol­gozók nem .tudják tevékenységüket ma­gasabb színvonalra emelni a tömegek között végzett politikai munka tovább javítása érdekében. Nem könnyű az igaz, hiszen a gyár - dolgozói három műszakban dolgoznak, s nehéz össze­vonni az egyes szemináriumok hallga­tóit. Mégi^ üteg kell oldania a politikai iktatást a pártszervezetek vezetőinek. Csak ez lehet a biztosítéka, hogy az ígéretek, s a vállalások valóban telje­sítve is lesznek. Az alap megvan hozzá, munkára fel elvtársak! ÍMncs nyomtatvány, de mi azért szántunk... VI napökbftn cikket olvastunk a Szobád Népben, hogy egyes megyékben nem •megy a szántás, viert nincs nyomtatvány, s így nerg, kötik meg a gépállomáson a szer­ződéseket. Ezzel a. két dés'tel szeretnék fog­lalkozni megyei vi­szonylatban, mivel itt is vannak hibák ezen a téren. igaz, nem- állunk úgy, hogy tyitniátvány miatt nem szántunk, de ezek hiányában igen négy nehézségéit liéi küzdünk. A tervgazdálkodás alapja, 'hogy mifiden yállalat .köteles bíz-: lásítani a ‘szükséges anyagokat, alkatrésze k^t, szükségleti cile­lteket annak érdeké­ben, hogy a tervfel­adatokat teljesíteni tudjuk. A tervezett munkák elvégzéséhez feltétlenül szükséges a nyomtatvány is, meri éneikül nincs jó számvitel. Ezekről a nyomtatványokról — szeretnék beszélni. Ugyanis a vállala­tok, közületek 1955. I. negyedévi nyomtat Vány igényét 1954 no­vember hónapban be kelleti jelenteni, de­cember 31-i szállítási határidővel. Hogy hol, fai történt a meg réndelésekkel azt nem tudom, de a szedresi gépállomás szabályszerű rende­lést nyújtott be, ame lyetjóváis hagyott a Nyomtatványellátó Vállalat. A hiba való színűleg ott történt, hogy több gépállomás nem nyújtotta be megrendelését, s ak­kor kapkodlak fűhöz fához, amikor a nyomtatványokra már szükség volt. Erre a gépállomások megvei igazgatóságának fő­könyvelősége a szed­res! gépállomás által rendelt nyomtatvá­nyokat jószívűen szét osztotta a megye gép állomásai között úgy hogy nekünk ebből nem ' jutott. A nyomtatvány a gépállomáson hiány­zik, természetesen mi szántunk, de csak az ért, mert traktoro­saink eltekintenek attól a többlet kere­settől, amelyet a nyomtatványok birto­kában megkapnának. Ugyanis ezek a nyom látványok a dolgo­zók javát szolgálnák. Traktorosaink, dolgo­zóink számítanak ar­ra, hogy a legköze­lebb érkező nyomtat­ványokat az igazga­tóság már nem oszt­ja szét, mivel azt a gépállomások szerzik be és ezekkel önálló­an rendelkezni is akarnak. DOSZPOD GYÖRGY a szedresi gép­állomás fő- . könyvelője. Levél a ssómbéki tsz elnök- képző iskoláról A Szekszárdi Vasipari Vállalat felhívása a Dombóvári Fémtömeg- cikkgyárté Vállalat dolgozóihoz A Dombóvári Fémtömegcikk gyártó Vállalat vezetőségének és (ioigozóiivrk, .A Szekszárdi Vasipari Válla­lat ezúton hívja ki párosvar- sönyre.’a Dombóvári Fém- íQftttegeikkgyáríó 'Vállalatot. Ki hívásunk nemcsak hazánk feí- sz&bsdülásánák - évfordulójára Szól, hanem égisz évre. Verscnypontök a követke­zők: . i. 1—II—III—IV. negyedéves tervünket öt. nappal a határ­idő'előtt befejezzük. ’ 2. ', A' vállait határidős mun­kásat ügy végezzük el, hogy vállalatunk.sem-minőségi, sem határidős kötbért nem keli, hogy fizessen. 3. Negyedévenként 10 ezer forint béralapot megtakarí­tunk. 4. Negyedévenként 1 száza­ikkal csökkentjük az önkölt­ségét. 5. Balesetek számát csök­kentjük. Kérjük az elv társakat, hogy fegadjéfc el. versenykihívásun­kat. és erről értesítsenek ben­nünket. A Szekszárdi Vasipari Javító Vállalat dolgozói nevében: Ökrös Pál pártcseport vezető, Kerner József igazgató. Deli István ü. b.-elnöu :■ fáraók Károly ■ ' másnaki vetető — Pártunk III. kongresszu­sa hangsúlyozta, hogy a dolgo­zó parasztság felemelkedésé­nek egyedüli helyes útja a mezőgazdaság szocialista átala­kítása. E cél elérése érdeké­ben főfeladatunk a meglévő termelőszövetkezetek tovább­fejlesztése és megerősítése —: Egész életünkre, tsz-mozgal- munkra fontos szakképzettsé­get sajátíthatunk el 10 hónap alatt, amire minden tsz-veze- tőnek szüksége van. — így kezdte szerkesztőségünkhöz küldött levelét a zsámbéki tsz elnökképző iskola egyik hall­gatója, Klárik Imre, a bölcs­kei Vörös Október tsz elnöke. — Pártunk és kormányunk —■ folytatta tovább, — a ta­A Magyar Vöröskereszt új tagsági könyvekkel látja el tagjait. Ez Szükségessé ■ ». vált azért, hogymegállapíthassák a tagság létszámát és felmér­hessék az eddigi eredményei­ket. Ez a szervezet 1951-ben alakult tömegszervezetté és az­óta megyénk községeiben, ál­lami gazdaságaiban, gépállo­másain és a különböző hivata­lokban mintegy 180. vöröske­reszt-szervezet alakult. 9 A vöröskereszt-szervezetek különösen a lakosság egészség­nulási lehetőség . megadása mel let anyagilag is támogat ben­nünket. Ösztöndíjat, kéthavon ként ingyenes hazautazást, ked vezményes áron tankönyveket, termelőszövetkezeteink . .pedig 50—70 százalék munkaégység jóváírásban részesítenek ben­nünket. — Külön meg kell említe­nünk azt is, hogy az iskola előadó elvtársai milyen nagy odaadással, megértéssel foglal­koznak velünk, hogy az eddi­gi gyakorlat; ismereteink mel­lett a megfelelő elméleti tu­dást is elsajátítsuk. Remél­jük, hogy az iskola elvégzése után a tanultak helyes alkal­mazásával szép eredményeket tudunk elérni te'mielőszövet- kezetüriikben. ügyi képzése leién tevékeny­kedtek: elsősegély nyújtó tan­folyamokat szervezett, egészség ügyi felvilágosító előadásokat tartott, önkéntes véradókat to­borzott a kórházak részére. Az új tagsági könyvek kiosztásá­nak a szervezetek további erő­södését kell eredményeznie, hogy még» többet tehessünk népünk egészségügyi kultúrá­jának emeléséért. Lehőez István a Magyar Vöröskereszt megyei titkára. A, pártsajtó terjesztéséért Még a januári tanácsülésen megfogadták az aparhanti ta­nács tagjai, hogy április 4-re minden házhoz járatják a párt sajtót községükben felvilágosí­tó munkájuk nyomán. Nem kis felajánlás volt ez. Nem kis feladat megszervezni, hogy minden család rendeljen valamilyen sajtóterméket. Tud­ták, hogy komoly munkát kell ‘annak érdekében kifejteni. De tudták azt is, hogy a további munkájukhoz az egyik leg­főbb segítséget fogják biztosí­tani. Azóta másfél hónap teSt el. Az eddigi eredményről Amb­rus elvtárs, a községi tanács vcgrehajtóblzoltságánrk titká­ra a következőket mondta: Ed­dig. a januári tanácsülés óta több, mint 100 házhoz rendel­ték meg a Tolnai Naplót, a Sza bad Népet, vagy a Szabad Föl det. Ez az egy példa is bizonyít ja, hogyha a tanács tagjai fog­lalkoznak ogy-egy feladattal, jó eredményt tudnak elérni. P. L. Érdemes H háztáji gazdaságbau sok disznói nevelni Az a termelőszövetkezeti lag, amelyik jói rendezi be háztáji .gazdasagát, jól jár, mert eb­től is szép jövedelemre tehet szert. Példa erre Jordáki Ciriláek, a kskasdi Gábor Áron termelőszövetkezet egyik tagjának ház-táj; gazdasága. Jordákiék ser tésne velés re rendezték be háztáji gazdasá­gukat., Tehenet nem tartanak, viszont van két anyakocájuk. Az elmúlt évbein 21 malacot értékesítettek Jordákiélt a sza­badpiacon és négy darab hí­zót. Amint g háziasszony, Jor­dáki Giritné mondja, 12 ezer forintot jövedelmezett az el­múlt évben a háztáji gazda­ságban tartott sertésállomány. Emellett arra is volt idő, hogy példásan kivegyék részüket a szövetkezet közös munkáiból. A Jordáki család (három fő dolgozik) 670 murikaegj'séget szerzett az 1954-es gazdasági évben. „A disznókkal nem sok baj van“ ;— mondja Jordáki néni. — Nekünk is az a véle­ményünk, ho,gy nagyon kifize­tődő a háztáji gazdaságban sertéseket tartani. íme itt a példa: csupán egy esztendő­ben 12 ezer forint jövedelem sertésekből. A vöröskereszt-szervezetek erősítéséért Emeljük kenyérgabona terméseredményeinket Az elmúlt őszön a kedvező időjárás mellett nagy többség­ben időben és jó maigágytJa.' kerültek a • kenyérgabonaveté­seink, de az a körülmény ne nyugtasson meg bennünket, hogy a jó termés' az 1955. évre biztosítva van, A kitavaszodás kezdetén vizsgáljuk át-az útfeleit gabonatáblánkat, annak beái-. lítottságát állapítsuk meg és aszerint szabjuk meg a soron1 következő munkáikat. Ha rossz elővetamény, kései rögös vetés, vagy kedvezőt­len áttelelés élte .vetéseinket, idejében megfelelő minőségű és mennyiségű nitrogén műtrágyával helyrehozhatjuk és emelhet­jük. terméseredmónyemfeet. Ezért nagy gondot fordítunk ga­bonatábláink fejtrágyázására. A terméseredményeinket a fel­sorolt rossz körülmények külön-külön is rontják, ue annak mérvet növeli azoknak együttes jelenléte. Ha gyengén fejlett őszi gabonavetésetek a felsorolt hibák valamelyikében síny­lődnek, fejtrágyúzni kell azokat. Leghelyesebben akkor járunk el, ha a hó olvadása-után, de a talaj még fagyos és a gabona vetésre rá lehet menni, azonnal egyenletes terítéssel szórjuk el a fejtrágyát. Itt felhívom a figyelmet a műtrágya kiszórására, mert gyakori hiba az egyenlőtlen szórás, és ennek következ­ményeként a gabonák egyenletlen fejlődése és érése. A tapasztala tök azt igazolják, hogy nitrogén fej trágyából eredményesen 40—-60. kUagrammat használjunk fel. A pétisó gyorsan ható salétrom, nitrogén és tartós hatású axnmamuni- nitrogánt is tartalmaz.. Nálunk ezt a műtrágyát használják zömmel egy, esetleg kétszeri kiszórás alkalmazásával. Amenv- nyiben 60 kiló fölé emelkednék a kiszórandó műtrágya meny- nyisége, úgy célszerű kora tavasszal és szárbaindulás előtt a kiszórást elvégezni. A. megismételt fejtrágyázást azért is indo­kolt a gabonaneműek szárbainduiása előtt elvégezni, mert az. összes nitrogén szükségletüknek háromnegyed részét ezen időszakig hasznosítják. A felfagyott vetéseket a fa,gyök megszűnése után henge- rezzük meg. Az időben és jól elvégzett hengerezés döntő a nö­vények későbbi fejlődéséhez. Csak akkor hengerezzünk, Hím­kor a hengerre már -nem ragad a föld, ha a táblán végig ha­ladva erősen süpped a felső 4—6 centiméteres talajréteg. Ha gabonavetés-területünk megcserepesedett, akkor is hengerez- zürak, erre a célra nagyon jól bevált a többtagú Zeheknaer- hengar, de jó a síma fehenger ,is. Ebben az esetben heingerezés után lehetőleg kapcsolva' töviáboro-nát is járassunk. Ha kukorica volt gabonáink előveteinénye, a talaj színe felett maradt kukoricatuskókat szedjük le a tábláról. Az elmúlt év őszén sek helyen észlelhettünk nagymérvű egér- és rovarkárt. Ezeket a kiesett területeiket február végén, vagy március elején mindenképpen pótolni kell. Elsősorban pillangós takaranánynövények rávetésével, vagy tavaszi árpa­vetőmaggal. ■■ Kenyérgabona vetésterületünket 35 százalék ere­jéig mindenképpen pótolni kell tavaszi búza vetőmaggal.. Készítsük el tavaszi búza vetőmagvainkat, tisztítsuk (sze- lektcrozzuk) ki és csíráztassuk meg. Az így előkészített és y^téí előtt megcsávázótt magot jó 'érőben lévő talajban az előző ev* ben trágyázott kapások után legjobb' vetni, de vethető kalá­szosok kivételével bármely növény után. Műtrágyázás erősen növeli termésfokozó hatásút, ezé.;-: mi­helyt a talajra jrá lehet menni, a talajerőtől függően 60—80 -kiló pétisót, 100—120 kiló szúperfoszfatcé és 50—60 kilő káli- sót szórjunk egyenletesen ki és dolgozzuk bele a talajba. Ve­tés és magtakarás ’ utárd munkáink megegyeznek az őszi gabo­nákéval. Hogyan ügyeljünk az időközben fellépő kártevőfelre? Egerek ellen Árváimnál, egyéb rágcsáló rovaruk ellen Hun­gária Matadorral védekezzünk. Árváimból holdanként 25—30 deka, Hungária, Matadorból 8—-10 kiló a szükséglet holdamként Erősen fellépő fertőzéseket szántsunk,* vagy ássunk körül, hogy a fertőzést megállítsuk. Továbi akban gondos növényápo­lással fokod tatjuk terméseredményeteket. Kiri tikul t vetésein­ken a sorok irányában esős, nyirkos napok után fogasc-ljunk, hogy a bokrosodéit elősegítsük. Nagyon kövér búzatábláinkat a sorok keresztirányában fogasaljúk, ezáltal ritkítjuk. Növény- ápolás munkáit a későbbiek folytán idejében végezzük el, ahányszor szükséges. Itt ki kell emelni az acatolást és egyéb gyomok irtását a gabona kultúráinkból. Virágzás után az utóbbi években mindig inkább gyakori lesz a bundás bogarak elszaporodása és kártétele. Nagy lét­számú bundésbogár elszaporodása esetén, erre a célra elkészí­tett fésűs Vályú Szerkezettel szedjük össze a kalászokát szívó rovarokat. BORS ISTVÁN felügyelő Mi akadályozza a gazdakör megalakid ását Bonyliadon-4 bonyhádi dolgozó parasz­tok az utóbbi időben sokat foglalkoznak a gazdakör meg- alakításának gondolatával. Va­lahány gyűlés, vagy összejö­vetel van, minden alka lom mai felvetik a gazdák gazdakör ala látási terveiket, amit termé­szetesen szívesen támogat a pártszervezet és a tanács is. A helyi népfrontbizoitság is felvette akcióprogramjába a gazdakör megalakítását, ahol összejöveteleken, tudományos előadásokon gyarapíthatják a gazdák szaktudásukatmeg aztán szívesen mennének szó­rakozni is a dolgozó parasztok a gazdakörbe. A gazdakör megalakulása azonban a mai napig sem tör­ténhetett még, bá-r történtek intézkedések áz érdekében. Az akadály csupán üz, hogy nincs allcalmas helyiség erre a célra. Ve inkább úgy lehetne mon­dani, hogy van alkalmas he­lyiség, ez az épület azonbay. a. Vendéglátó Vállalat kezelésé­ben van, amely ügyes fondor­latokkal kijátszotta ezideig ® gazdakör alakítási tervék meg valósítását. .4 szóbanforgó épü­letben néhány évvel ezelőtt a, jöldművesszövetltezet üzemel­tetett kocsmát, majd 1953-ban a területi elhatárolásokkal a Vendéglátó Vállalat kezelése­be mem át, amely a meglévő kultúrhelyiséget és még né­hány szobát szolgálati lakássá alakíttatott át. A helyi tanács vezetői már több ízben folytattak megbe­szélést az illetékes vállalattal, hogy az épület egy részét, mi­vel körülbelül 2 hónapja üre sere, kihasználatlanul áll, en­gedje át a gazdaíkör részére. Hídvégi körzeti ellenőr meg­állapodott c tanáccsal egy hó­nappal ezelőtt, hogy átadják a helyiséget, a tanács vegye át a kulcsot. Mire azonban erne került a sor, nem hogy a kul­csot adta volna át a vállalat, hanem a főkönyvelő a bizton­ság kedvéért még be is drótoz- tatta az ajtókat, pedig az ígért helyiség azóta is üresen áll Ä bonyhádi gazdák pedig jogosan ragaszkodnak a meg­jelölt helyiséghez, nemcsak azért, mert a paraszti lakóne­gyed középpont jában épült, ha­nem azért is, mert a felszaba­dulás előtt, sőt utána is itt szoktak összejönni, megbeszé­léseket tartani. LOVAK ANDRÁS ' 'leveleső. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom