Tolnai Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-20 / 43. szám
TOLNAI A Z H D 9 f Ot N A H EG Y E I PÁ R T B I Z O T T S AGA RÁ K L A P 3 A XUL ÉVFOLYAM, 43. SZÁM ARA 50 FILLÉR VASÁRNAP 1955 FEBRUÁR 20 A dolgozók javaslatainak, kezdeményezéseinek felkarolása a felszabadulási verseny sikerénél feltétele S oha nem látott lendülettel indult el megyénkben is a felszabadulási munkaverseny. Joggal elmondhatjuk •megyénk, dolgozói azzal a biztos tudattal láttak munkához hogy ez az esztendő különbözik minden eddigitől, hiszen ai 1955-ös év eddigi eredményeink megszilárdításának éve, c második ötéves tervre való felkészülésnek éve, a párt harmadik kongresszusa és a Központi Vezetőség októberi határozatai megvalósításának éve. Jobb kedvvel nyúl új munkadarabért a Zománcgyár sajtoló munkása, vidámabban figyelik a vetélő csapódását a Tolnai Textilgyár szövőnői, reményteli szívvel kezdtek műszaki dolgozóink a jobb munkafeltételek biztosításához. Az eddigieknél jobban érezzük, hogy magunknak dolgozunk, magunknak építjük szép hazánkat. Három hónapig tart a felszabadulási munkaverseny, dt eredményei kihatnak az egész év munkájára, hiszen évek tapasztalatai bizonyítják megyénkben is, hogy az első negyedév adósságát nagyon nehéz törleszteni, de az is biztos, hogy ha sikerült már az első hónapokban előnyre szert tenni, sokka könnyebb az évi terv teljesítése. Mivel ez az esztendő az elkövetkező ötéves terv alapos előkészítésének időszaka, az ipái megszilárdításának, a műszaki, gazdasági vezetés megjavításának, egyszóval a gazdaságosabb termelésnek éve, ez határozz* meg a felszabadulási verseny sajátosságát is. JYolgozóink megnövekedett kezdeményezőkészsége segítsé- gével és a műszakiak alkotó akaratával gyorsan helyrehozhatjuk a múlt évi lemaradást okozta hibákat. Hiszen a Bonyhádi Zománcgyárban és a Simontornyai Bőrgyárban is közös erőfeszítéssel találták meg a módját, h^v különösebb beruházások nélkül elsősorban a meglévő tárták' tok feltárásával teljesítsék túl január havi tervüket. Se szeri, se száma az életrevaló gondolatoknak, javaslatoknak, amelyeket dolgozóink tesznek és amelyek megvalósításával még több, még jobb minőségű termékek hagyják el megyénk üzemeit. A nemrég megtartott termelési értekezletek, műszaki konferenciák megmutatták, hogy a felszabadulási versenyt valóban az első negyedévi tervek teljesítésének, túlteljesítésének nagy lendítőerejévé akarják tenni a dolgozók. Gondosan mérlegelték, hogy milyen műszaki, szervezési feladatokat kell megoldani, milyen nehézségeket kell áthidalni a tervteljesítés, a termelékenység fokozása, az önköltség csökkentése, a minőség megjavítási érdekében. Különösen szép példáját mutatták ennek a Bonyhádi Cipőgyár, a Zománcgyár és a Tolnai Selyemfonógyár dolgozói. A z elmúlt évek tapasztalataiból meg kell szívlelnünk azt ** az aranyigazságot, hogy a műszaki vezetők bármilyen jó körülményeket is akarnak biztosítani munkahelyeiken, ez nem vezet eredményre, ha munkájukban nem támaszkodnak a dolgozók javaslataira, kezdeményezéseire. „Több szem többet lát". Es a nehézségeket, azok kiküszöbölésének módszereit nem egy esetben jobban látják a közvetlen termeléssel foglalkozó dolgozók a vezetőknél. Ezt a hatalmas segítő erőt figyelmen kívül hagyni, politikai vakság. Pedig a legutóbbi értekezletek fényt derítenek arra, hogy számos helyen a vezetők felületesen kezelik a dolgozók által korábban tett javaslato- ltat, azok sorsáról nem számolnak be, ezt jogosan kifogásolják a dolgozók. Üzemi bizottságaink jól tudják, hogy mindenütt javaslatkönyveket kellett rendszeresíteni, de ez semmit sem ér, ha úgy kezelik, mint a Bonyhádi Cipőgyárban, ahol hónapok óta nem vezetik. Hasonló a helyzet több más üzemben is. A Purkópusztai Kendergyárban is jogosan bírálták a vezetőket a dolgozók, hogy minden értekezleten hiztatják-bátorítják őket a hozzászólásra, de a felvetett javaslatok az íróasztal mélyére kerülnek, azok megvalósítását a vezetők közül senki sem kíséri figyelemmel, azokról nem is tudnak a dolgozók. Az ilyen módszer lényegében visszautasítása a dolgozók segítő készségének, akik — mint az üzem gazdái -*■ minden igyekezetükkel a több, jobb, gazdaságosabb termelésért harcolnak. Pedig a vezetők az elmúlt évek tanulságaiból tudhatják, hogy legtöbb baj, nehézség abból származott, hogy ilyen, esetben nem fordultak segítségért a dolgozókhoz, sztahanovistákhoz és a műszakiak gyakran egymás közt voltak kénytelenek kiverejté- kezni a megoldást. Látni kell, hogy a legékesebb szavaknál is jobban buzdít, ha a dolgozók látják: javaslataikat komolyan veszik és ami legfontosabb, meg is valósítják. Ahol így megy a munka, ott nem „néptelenek” a termelési értekezletek. A Bonyhádi Zománcgyárban legutóbb egy ilyen értekezleten — amelyet műszakonként tartanak — szinte minden dolgozója résztvett a műszaknak. 150 dolgozó közül harminchétén szólaltak fel, a felvetett javaslatok közül harminckettő volt elfogadható. Meg is látszik ez a Zománcgyár munkáján, amely éppen most nyerte el az élüzem címet. Az újító-mozgalom — elválaszthatatlan része 1 szocia- **■ lista munkaversenynek. A versenyt, iparunk matorját, éppen a tömeges újítások, ésszerűsítések teszik forradalmi jelentőségűvé. Ezért a szakszervezeti újítási és ésszerűsítési bizottságoknak és a gazdasági, műszaki vezetőknek kötelességük a leggondosabb figyelemmel kísérni minden újítást, amely a j termelést előbbre viszi és a munkát megkönnyíti. Üzemeink, vállalataink a kollektív szerződés előkészítésével is foglalkoznak, ennek alapját megint csak a dolgozók javaslatai kell, hogy adják. A javaslatok, kezdeményezések nem születnek meg ön- mqguktól, felvilágosító és szervező munka nélkül. Ha valaha szükség volt, most a felszabadulási verseny idején kétszeresen szükség van a szakszervezeti bizalmiak bíztató szavára, arra i*, hogy szakmai tanácsokkal segítsék a hozzájuk tartozó csoport dolgozóit a javaslatok kidolgozásában, Minél jobban és megalapozottabban végzik szakszervezeteink ezirányú munkájukat, annál nagyobbat léphetünk előre a dolgozók javaslatainak megvalósítása során, előbbre az új szakasz politikájának végrehajtása, népünk jólétének fokozása útján. ZRÍNYI JÁNOS SZMT-titkár. MEGYÉNK Tíz íves íeitnálsai ünRcpe’te az MNQSZ szekszárdi szervezete Pénteken délután ünnepelte tíz éves fennállását az MNDSZ szekszárdi szervezete. A járási kultúrházban megrendezett ünnepségen László Istvánné, a városi népfront-bizottság elnökének megnyitó szavai után Botlyás Józsefné, az MNDSZ városi szervezetének elnöke méltatta az elmúlt tíz esztendő eredményeit. Hangsúlyozta, a székszíjrli asszonyok mindig tevékeny részt vettek a termelésben és a békeharcban egyaránt. Az ünnepi beszéd után 90 szekszárdi asszony kapta meg az MNDSZ emlékérmét, majd színvonalas műsor fejezte be a szép ünnepséget. tíéi.e-népszavazás Megyénkben a legutóbbi jelentések szerint több, mint 74 ezer dolgozó írta alá a2 atomfegyverek betiltását és Nyugat-Németország felfegyverzésének ■ megakadályozását követelő békeíveket. Becsen 4000, Bátaszéken 3100, Faddon 2000, öcsényben 2200, Ozorán 1700, Pincehelyen 1700, Gyulaion 1800, Németkéren 1400, Nagykónyihan 1300, MagyrR- keszin 1300, Felsőnyéken 1500 dolgozó pecsételte meg aláírásával is rendíthetetlen békeakaratát. Újabb é’íi/etnek a megyében Az 1954-es év negyedik negyedének tervteljesítése alapján élüzem lett megyénkben a Simontornyai Bőrgyár, a Tolnai Seiyemfonógyár, a Tolna megyei Nyomda és a szekszárdi MÄV Vasútállomás. A Simontornyai Bőrgyár most már másodszor kapja meg a kitüntető címet. A Bőrgyárban, a Tolnai Selyemfonóban és a Tolna megyei Nyomdában szombaton délután ünnepélyes keretek közt adták át az élüzem zászlót, a Szekszárdi Vasútállomás dolgozóinak pedig csütörtökön adják át. Több ni nt 150 ezer forint jövedelmet vár a szedres! Petőfi tsz az idén a szerződéses növényevői A szedresi Petőfi tsz az elmúlt évben mindössze 15 hold szerződéses növényt vetett. A’ idén ezt a területet több, mint kétszeresére emelték: 32 holdon vetnek szerződéses cukorrépát, vetőmagborsót, csemege paprikát, iregszemcsei rövid tenyészidejű kukoricát és kísérletként cikóriát. A szerződéses növényekkel kapcsolatban a termelőszövetkezet vezetői számításit készítettek: milyen előnyöket és mennyi jövedelmet jelent a szerződéses növények felemelt területe. A beszolgáltatás terén, számításuk szerint 30 mázsa terménnyel és közel 8 mázsa hússal kelll kevesebbet beszolgáltatniok. De jelentő. sen növeli a (jövedelmet is, mert holdanként 5 ezer forintot kapnak a termésért kevésbé kedvező időjárás esetén is. nőig ha kukoricával ültetnék be ugyanezt a területet, 2000 forintnál többet nehezen lehetne kivenni a földből. A t&z vezetőit azonban az anyagi előnyökön kívül egy másik gondolat is vezette a szerződéses földterület növelésénél. Ezen a területen a jövő esatendőben, a jó vetésforgó következtében, kiváló minőségű búzát tudnak termeszteni, ami újabb anyagi előnyöket ad a szedresi Petőfi termelőszövetkezetnekA Hazafias Népirontbizoltsíg kezdeményezésére 40 egyéni razda társu t gyüroö'cs e menésre Oparhan'on A pár hanton, a Hazafias Népfront-bizotfeág kezdeménye, zésére 40 egyénileg dolgozó paraszt közel 70 holdon társult gyümölcstermelésre. Kuti Lajos körzeti agrunómus segítségével már kijelölték az erre a célra legmegfelelőbb területet. A bonyhádi gépállomás laboratóriumában megvizsgálták a talajt, s megállapították, hogy csonthájas gyümölcsük termesztésére legalkalmasabb a táj. Ezért az apaxhaatiak úgy döntöttek, hogy dió- és őszibarack csemetéket ültetnek. Az aparhanti gardák a gyümölcstermelő társulási csoport elnökévé Molnár Vilmos 13 holdas gazdát, — a termelési bizottság elnökét — választották. Elhatározták: az alapszabálynak megfelelően közösen ültetik el a csemetéket, közösen gondozzák a fákat, s a terményből a bevitt föld arányában részesülnek. A mözsi gazdák ■eljesítik vállalásukat Kállai Sándor elvtárs, Mözs község tanácselnök kereste fei levelével szerkesztőségünket. Kállai elivtárs arról ír, hogy a község dolgozó parasztjai hogyan teljesítik április 4-re tett vállalásukat. A sok jól teljesítő közül a következőket említi meg. Kalmár Lajos, a mözsi Kossuth I. típusú tsz elnöke már teljesítette egész évi sertés, baromfi- és toj áslbc adását, ezenkívül kifizette I. negyedévi adóját Pasinszki Antal dolgozó paraszt I. negyedévi adóját, félévi tojás-, baromfi és ssotés- beadását teljesítette! Bartók József 6 holdas dolgozó paraszt vállalásának legnagyobb részét már teljesítette. Kitisztította a vetőmagot és csíráztatott is belőle. Udvará. bői kihordita a trágyát. Egész évi sertés és baromfibeadása mellett teljesítette vágómarhabeadási kötelezettségét De ugyanilyen vállalásokat tett a község 200 dolgozó parasztja közül Szigii Miklós, Légrádi József, Atkári Gyula, Hegedűs János, Lehoczki József és még sokan. Most válik e1, ki a legény igaxán Kezdődik a mi időnk, — ezt mondja a traktoros, aki szereti a gépet, szeret a határban szántani-vetni. Nem is nagyon kell morfondírozni senkinek azon, hogy a mondás megfelel-e a valóságnak. Tagadha.tatla.nul itt a tavasz, el kell kezdeni a tavaszi munkát Minden becsületes traktoros tudja a- maga kötelességét.-. Traktora után akasztja a kis utánfutó kocsit, felpakolja az üzemanyagot és bekopogtat a termelőszövetkezet vagy a tanácselnök irodájába, munkát kér és hozzálát a szántáshoz. A hírneves traktorosok mikor befordulnak az első barázdába, hirtelen eszükbe jut: hopp! nem választottam versenytársat! Alig várja ezután, hogy a brigádvezető arra vetődjön és mondhassa neki: „Választottam magamnak versenytársat, méghozzá Ruskovi.es Istvánt, a sárpilisi gépállomás hírneves traktorvezetőjétSzabadi Kálmánnal, a mözsi gépállomás egyik legjobb traktorosával történt meg az elmondott eset. Gondolkozott előbb és írta. Vállalom: 1. A 162 hold tavaszi tervem helyett április 4-ig 250 hold talajmunkái végzek el. A kampány végéig pedig 180 százalékra teljesítem tavaszi idénytervemet. 2. Úgy iparkodom, hagy a körzetemben pontosan elvégezzem a szerződésben vállalt munkákat. 3. Holdanként 1.5 kiló üzemanyagot fa-* kantok meg. 4. Gépem pontos laarbantartásával elérem, hogy műszaki hiba miatt egy alkalommal sem állak meg. a tavaszi idénvben semmiféle alkatrészt nem használok fel. SZABADI KÁLMÁN traktoros, Szabadi Kálmán versenykihívását megküldte szerkesztőségünknek. Röviden még ezt írta hozzá: „Kérem a szerkesztőséget, hogy versenykihívásomat a lehető leggyorsabban a lapban közölje, hogy Ruskovics elvtárs válaszolhasson.” A kiváló traktoros kérését örömmel teljesítettük. Rusltovics elvtársnak pedig azt üzenjük: „Ne riadjon vissza a- nehéz feltételektől. Mutassa meg most is. — amit már olyan sokszor megmutatott — hogy ki a legény Igazán.” PÁROSTGRSENI Rövidesen megindul a termelés a Paksi Téglagyárban. Most az előkészítés munkál folynak, a földet termelik ki, „regáloznak‘\ Két brigád, Papp Zsigmond és idős Huni József brigádja ostromolja rob hántással és csákányozással a Sánchegy .oldalát. Versenyben !t$f van egymással a két brigád, a hegy tetején kezdték el a mun kát és most is egyforma magasan vannak. Nem könnyű eldönteni, melyik az első. A múlt dekád ben Humék négy százalékkal előzték meg A Papp-brigád. Pappékat, 182 százalékot értek el Pappék 178 százalékával szemben. Most Pappékon a sor, ők akarják versenytársaikat megelőzni. Hogy ki lesz az első, nem lehet még tudni, egy azonban biztos: Munkájuk nyomán több tégla jut majd házépítésre ebben az évben, mint tavaly. Az első dekád regáloaási terve 1140 köbméter volt, a két brigád ered ménye pedig 1633.82 köbméter, 43 százalékkal i'ú«-=ítettek túl tervüket. A Hum-brigád. MAI SZAMBÁN: Ifjúságunk nevelésének kórde seiről.(2. o.)— A jegyzetkészítés elősegíti tanulásunkat. (2. o.) — A Szovjetunió kormányának nyilatkozata az ENSZ leszerelési bizottsága albizottságának február 2ő-én kezdődő munkájával kapcsolatban. (3. »•) — Kulturfront. (4. o.) — Látogatás Kétyen. (5. o) — rolnai Napló gazdatan ácsadój a. (5. o.) — A békeszerctet jel-1 képei. (6. o.) . — . — - _ _ ; Benkovits Jánosné könyvkötő tizenöt éve dolgozik a szek-1 szárúi nyomdában. Januárban 126 százalékot ért el, februárt első dekádjában már 128 százalék az eredménye. Munkáját; minőségi hiba nélkül végzi, segít a fiatalabb munkatársainak; is a jó módszerek elsajátításában. «
