Tolnai Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-02 / 27. szám
1955 FEBRUAR 3 N APLÓ n Milyen változást hoz az 19 SS •ős év a bátaszéki Búzakalász tsz-ben Á ■ bátaszékii „Búzakalász'' termelőszövetkezet az elmúlt evekben nem tartozott a legújabb termelőszövetkezetek közé. 'Nem volt megfelelő munka szervezés, a vezetőség sem ura, sem gazdája . nem volt a szövetkezetnek, a tagság pedig szívesebben dolgozott a háztáji földön, vagy szőlőben, mint a közös földterületen. Állatállományunk sem volt meg. feleló, A tehenektől kevés tejet fejtek, igaz, hogy a takarmánnyal is szűkölködtek nem egyszer. A jövedelmet így aztán kevesellték a tagok, persze' arról megfeledkeztek, hogy mindez rajtuk múlik. — Mindenre javulást hoz az idő; ve szokták mondani. Az év kezdeti ereaményei arra enged nők következtetni, hogy ez az öv gyökeres változást hoz a termelőszövetkezet életében. Nemrég választottak új vezetőséget, s máris érezhető a változás. Azelőtt nem volt takarmányod hol egyik, hol má sík fógat végezte ezt a munkát, amelyik történetesen kéz. nél volt. így rendszertelen volt a jószág ellátása. Az állandó takarmányos beállítása, tehát megszünteti ezeket a hibákat. Nézzük a másik változást. Most tél idején a trágyahordás folyik, öt fogait végzi ezt a munkát. Kezdetben ez is csak olyan tessék-lássék módon ment. A vezetőség most, április 4. tiszteletére versenyt indított a fogatosok között, melyikük visz ki több trágyát. A három legjobb fogatost 300, 200, és 100 forint jutalomban részesítik. A termelőszövetkezet gazdasági terve is a fejlődést tükrözi, azt, hogyan és miből tudnak nagyobb jövedelmet elérni. A terv szerint elsősorban az állatállomány fejlesztéséin keresztül, ez adja a jövedelem túlnyomó részét. Nézzük csak a tervet. Állattenyésztésből 193.712 forint, növénytermelésből 88.650 forint, .szőlészetből 66.000 forint, kertészetből 21.700 forint fesz a bevétel. A jövedelem biztosításához elsősorban a szarvasmarha állomány további fejlesztésére van szükség meranyiségff.eg és minőségileg is. A fejőstehén,ele száma huszonhatról harmime- náigvre szaporodik. A nem meg felelő ©gyedeket kiselejtezik és a sajátnevalésű, jól tejelő tehenek utódaival pótolják. így eleget tudnak tenni tejbeadási kötelezettségüknek, eltudjáb látni a tagokat tejjel és mindezen felül még mintegy 15000 liter tejet tudnak szabadon értékesíteni. A fő pénzkereseti forrás a sertéstenyésztés és a szerződéses hizlalás lesz. A 160 darabos juhállomány is jó jövedelmet jelent, A gyapjúból 17,160 forintot Ikaip a szövetkezet. Júliáknál bevezetik a fejést is, a juhtiejből mintegy 1.500 forint jövedelmük lesz. A te mm elősző vetkezetne^ jó jövedelmet biztosát még a 17 hold szőlő is, amit azelőtt nem egyszer elhanyagoltak. A tőkehiányokat 8.000 diarab gyökeres vesszővel pótolják, azonkívül vadvesszőtelapet létesítenek a szőlőterületek toA szekszárdi járási és a Szaksaárd városi béketaláílko- zót Szekszárdon a járási kultúrteremben tartják február 6-án; ünnepi előadó Tuska Pál. Pakson a találkozó február 6-án a járási 'kultúrteremben fesz. Ünnepi előadó: dr. Vida Lajos. Bonyhádon február 6-án a járási kultúrteremben tartják meg a béketalálkozót. Ünnepi előadó: Göndöcs Ferencné. Dombóváron a járási tanács vábbi felfrissítésére. A terv szerint így 34 forint lesz égi' munkaegység értéke. Ö.5Ö kiló kenyérgabonát, 1.10 kiló árpát, 1.67 kiló burgonyát, 3 deci bort és még más terményeket osztanak ki munkaegységenként. Ezt a tervet ter_ mészetesen csak akkor tudják megvalósítaini, ha minden tag rendszeresein kiveszi részét a közös munkából. A bátaszéki „Búzakalász“ termelőszövetkezet már közel 6 éves múltra tekinthet vissza. Ez alatt ae idő alatt már eléggé eggyé forrhatott a tagság és itt az ideje annak, hogy elinduljanak a töretlen fejlődés útján. kultúrtermében február 6-án fesz a találkozó. Ünnepi előadó: Hucker Ferenc. Tamásában február 13-án a járási kultúrteremben tartják. Ünnepi előadó: Löki Miklós. Gyönkön pedig a mozihelyiségben február 13-án tartják meg a találkozót. Ünnepi előadó: Horváth Jánosné. A béketalólkozók délelőtt 9 órakor kezdődnek. Megyei Békebizottság. Járási béketalálkozók Megalakult a gazdakör Regölyben Január végén Regöly községben, különösen a dolgozók számára, örömteljes esemény zajlott le a kultúrházban. Mint egy 70 gazda jelenlétében ünnepélyesen megalakult, a gazdakör. A legjobb dolgozó parasztjai közül egyhangúlag választottak meg a vezetőséget, amelyben részt vesz többek kö zöt-t Gábor József, akinek egyébként ‘ különösen nagy érdeme van a szervezésben is, vagy Szimtai János, aki szintén élenjáró gazda a községben. Ezenkívül beválasztották a gazdakör vezetőségébe Hetes! Antal kisiparost és Huszár Efek’állatorvosit is. Részletesen megvitatták Gábor József beszámolója után az alapszabályt és a gazdakör célját. A beszámolóhoz több hozzászólás is történt. Elmondották a gazdák, hogy a gazdakörnek különösen nagy szerepe lesz a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat népszerűsítésében, ismertetésében és minél szélesebbkö- rű felhasználásában. Gábor Antal például arról beszélt, hogy milyen jó lesz a gazdakörben megbeszélni a törzskönyvezés fontosságát és kicserélni a tapasztalatokat a tej hozam emelésében elért jó eredményekről. Nagy Mihály példáiul elmondotta, hogy a gazdakör jó lesz arra is, hogy egyes növény- féleségeknél kialakult jó módszeréket széleskörben megtudják ismertetni. Mindjárt meg is kezdte a burgonyatermesztésnél elért eredményeinek és azok elérésének ismertetését. Tudják nagyon jól a községben, hogy burgonyából az elmúlt években mindig sokkal több termést takarított be, mint a környéken dolgozó gazdáit. Elmondotta módszereit is. Ősszel burgonyalföldjét istállótrágyázza és úgy szántja alá. Tavasszal el simítózza, és rá 10—15 napra négyzetesen megjelölve a fészkek helyét, veti el a burgonyát. A vetésnél azonban felhasznál 150— 200 kiló kálisót holdanként. A jó művelés nyomán az elmúlt évben is 100—120 mázsa holdanként! termést ért el. Az volt a véleménye, hogy ezt még lehet fokozni is. Tudni kell azt is, hógy ez a mennyiség 20—30 mázsával több, mint amit a környező gazdák értek el. A gazdakör megalakulása és működése tehát nagy segítség, hogy a község,ben nagyobb mértékben elterjedjen az agiro technikai módszerek alkalmazása, amelynek nyomán mint a fenti, példa is mutatja emelkedik a terméshozam, nő a dolgozó parasztok jóléte, erősödik az ország. Egy járási főagronómus levele az 1955-ös i-v magas terméseredményeinek megalapozásáról A jó meziógazdasagi vezető és dolgozó télen gondoskodik áriról, hogy az előző évék tapasztalatai alapián kidolgozza egy-egy évszakra a tennivalókat. Járásunkra vonatkozóan mi ás ezt tettük. A párt- és a kormány mezőgazdaságfej- lesztésáról szóló határozata a tápján a községi vezetők és agronómiusek segítségével kidolgoztuk a többtermést célzó agrotechnikai módszereket. Számtevettülk a fagaterőket, a gépállomássiail kötött szerződéseket, ennek alapján az őszről megmaradt mélyszántásokat, a simitózásekat idejében befejezzük. őséi kalásosaink helyenként gyengén fejlődtek, sok az egérkár, ezért úgy döntöttünk, hogy 700 hold tavaszi búzát vetünk a kipusztult gabona pótlására. A terméseredmény fokozása érdekében a gyengén es közepesen fejlődő őszi kalász órainkat fejtrágyázzuk. Az előzetesen tervbevett 7.553 hold helyett 8.000 holdon végezzük el a fejtrágyáaást. A szükséges műtrágyát idejében megrendeltüli a földművesszövetkezet éknél. Ebben az esztendőben szám- szerjnt ig fejleszteni akarjuk állatállományunkat. Ezért vettük tervbe, hogy tavaszi ta- kannánynövényemk vetéstervét 16 százalékkal növelőjük. A járási tanács mellett működő mezőgazdasági állandó bizottság jól dolgozik. Segítségével és a községi tanácsok mellett működő állandó bízott ság segítségével már az összes ta r tatók t er ölet e inik et hasznos í- toituk. Az áldandó bizottságnak az a célkitűzése, — s ez meg is lesz valósítva — hogy idejében minden talpalatnyi földet felszántsanak és bevessenek az egész járás területén. Erre meg is van a biztosíték... A járás termelőszövetkezeteiben, a gépállomásokon és az egyéni parasztok gazdaságában lázas munka fcl'.yik. A gépjavítások inán? a befejezéshez kö zefetímek. A vetőmagok tisztítása folyamatban van. A csá- vázószersket már a legtöbb helyen biztosították. Azt várja járásunk területén minden gép állomási traktoros, termelőszö vetkezeti tag és egyéni gazda, hogy aiz idő alkalmas legyen á tavaszi munkák, elkezdésére. Az elmondottakat összegez-, ve: járásunkban minden mező- gazdaságii szektor idejében felkészült a tavaszi mezőgazda- sági munkák elvégzésére. Az én megítélésem szerint a tavaszi munkát járásunk égés? területén a lehető legkorábban el tudjuk kezdeni ég a lehető leghamarabb befejezzük. — Ez a biztosíték arra, hogy 1965 'ben a mezőgazdasági terményeik felemelt termelési tervé! is maradéktalanul teljesítse a a paksi járás. Halmágyi Sándor a paksi járás főaigranómusa A Szekszárdi Építőipari KTSZ életéből A Szekszárdi Építőipar: KTSZ dolgozói a palénld téglagyár részére megrendelt le- vaskocsit két héttel a határidő előtt elkészítették és átadták a 'téglagyárnak. A téglagyáriak levélben mondtak köszönetét a szövetkezet dolgozóinak. * Dicsérőlevelef kapott a szövetkezet a Tolna megyei Tejipari Egyesülés Központi Sajt- érlelőjétől is. „Megalakulásunk óta igen sokszor dolgozott nálunk i3uzás István festőjük — írják. — A sok idejáró mesterember köziül ikdtűnt szói: galmas, csendes magatartásával és jó munkájával. Munkaidejét kihasználja, ha akadályozzuk a festésben, akikor a mi munkánkban segít. így nem kell térítenünk Önöknek lahasznáilatilan munkaidő t. Kérjük, dicsérjék őt meg lelkiismeretes munkájáért és ha 'lehetséges, részesítsék jutalom, bán. Különösképpen jólesik nekünk az, hogy a munkafegyelmeit nem lazítja, hanem erősíti jo példamutatásává.. Nincs olyan kérésünk, ami t Búzás elvtárs pontosan és időre ed ne végezne.;.“ PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS * A tag- és tagjelölt felvételi munka tapasztalatai a dombóvári járásban A párt és kormány júniusi határozata alapján nemcsak pártunk politikájában, hanem a pártmunkában is fordulat következett be. Ez a fordulat lényegében a pártdemokrácia érvényesítésében, a dolgozók véleményének meghallgatásában, a túlzások, túlkapások és türelmetlen „parancsolgató” munkamódszer felszámolásában mutatkozott meg. Ez az átállás úgy gazdasági téren, -politikai téren, mint a pártmunka területén nem ment és nem megy napjainkban sem simán. Az elvtársak az alapszerve- zetekben nehéz harcot vívtak azért, hogy az új szakasz politikáját megértessék a párttagokkal és páríonkívüliekkei. Nagy munkát végeztek párt- szervezeteink az új szakasz politikájának megvalósítása érdekében is. Mindezzel egy- időben volt a vezetőségek újjá- választása, a tanácsválasztások és egy sor egyéb kampány- feladat, ahol pártszervezeteink, párttagságunk nagy és eredményes munkát fejtett ki. E nagy feladatok megvalósítása során pártszervezeteink sokat erősödtek, fejlődtek politikai és szervezeti téren, nőit a párt tömegkapcsolata és tekintélye. Kiszélesedett a pártonkívülieknek az a rétege, mely magáénak érzi, helyesli és kész tevékenyen is résztvenni politikánk megvalósításában. Számtalan példa igazolja, hogy egyes dolgozók, pártonkívüli parasztok kiállnak és megvédik, magyarázzák pártunk politikáját. Még nagyobb azoknak a száma, akik tettekkel, a . mezőgazdaság fejlesztésével, a termelésben való helytállással tanúskodnak egyetértésükről. A pártszervezetek munkájában azonban már régi hiba az, hogy a nagy általános és kampány feladatok ideje alatt elhanyagolják a pártoktatást ’ és a tag- és tagjelöltfelvételi munkát. Nem foglalkoznak kielégítően azokkal a pártonkí- vüliekkel, akik kitűnnek jó munkájukkal. Ennek a következménye az, hogy nem kerülnek megfelelően a párttagok soraiba, munkaérdemük alapján az új erők. Az elmúlt évben párttagságunk a járás területén a tag- és tagjelöltfelvételen keresztül több mint 8 százalékot gyarapodott, nem lebecsülendő ez az eredmény, azonban közel sem lehetünk megelégedve, mert ez a fejlődés nem áll arányban azokkal a nagy feladatokkal, melyet tagságunk az elmúlt 1 év alatt megvalósított. Ezt legjobban igazolja az, hogy a kongresszust megelőző időszakban, alig volt felvétel, de különösen a tanácsváiasz- tást megelőző nagy munkák idején, októberben és novemberben egyetlen tagot nem vettek fel alapszervezeteink. A nagy munkák után volt bizonyos fellendülés e téren, de ez sem kielégítő. A tag- és tagjelöltfelvéteii munka nem esik valamennyi szervezetünknél egyforma elbírálás aiá. Vannak olyan alapszervezeteink, . ahol jól végzik ezt a fontos feladatot, t Ilyen az alsóleperdi állami gaz daság pártszervezete, ahol az év folyamán 9 tagot és 9 tagjelöltet , vettek fel a pártba, a döbröközi alapszervezetben 6 tagot és 9 tagjelöltet vettek fei. Ezekben az alapszervezetekben azért tudtak ilyen jó eredményeket elérni, mer'; a párt vezetősége állandó feladatnak tekintette azt, hogy a pártot új tagokkal is kell erősíteni, hogy a pártot számszerűleg is növelni kell. Ugyanakkor vannak olyan alapszer- vezetemk, ahol e téren nagy mulasztás terheli a tagságot és a vezetőséget, ahol az utóbbi 1—2 évben egyetlen tagot vagy tagjelöltet sem vettek fel. — Ilyenek a mucsi és a várongl alapszervezetek, vagy döbröközi, kurdi, szakcsi, naki t.sz- pártszervezetek. Ez a tény azt igazolja, hogy erősen érvényesülnek e szervezetekben a szék táns nézetek, hogy az elvtársak lebecsülik a dolgozókkal való foglalkozás szükségességét, vagy éppen féltékenyek az új feltörő fiatal elvtársak- kal szemben. Az általánosnál kedvezőtlenebb a helyzet a termelőszövetkezetek pártszervezeteiben, egyáttalán nem lehetünk megelégedve a fejlődéssel, és azért, hogy a pártépítési munka a termelőszövetkezeteknél járásunkban az átlagon aiul van, az okoltat elsősorban is a Járási Bizottság munkájában kell keresni. Mi, a pártbizottság dolgozói, foglalkoztunk ugyan a tsz megerősítésével, ami főleg abban mutatkozott meg, hogy mozgósítottunk egy-egy kampányfeladatra (aratás, kapálás, zárszámadás st;b.) de figyelmen kívül hagytuk azt, hagy a gazdasági megerősítés jó politikai munka nélkül, azaz a pártszervezet megerősítése nélkül, nem lehetséges. Általános hiányosság járásunkban a tagok és tagjelöltek nevelése terén mutatkozik. Alapszervezeíeink nem bízzák meg rendszeresen a tagokat és tagjelölteket feladatokkal. Pedig a pártmunka az a tevékenység, amely legnagyobb eszköze a nevelésnek, próbaköve az elyhűságnek, a párt és a nép szeretetének, az ügyünk igazságosságáról való meggyőződésnek és mindannak, ami egy párttag tulajdon sága kell legyen. Ebből következik aztán az, hogy járásunk területén jelenleg is 24 olyan tagjelölt van, amely 1 évnél hosszabb tag jelöltséggel rendelkezik. Alapszervezeteink nem foglalkoznak tagjelöltjeinkkel kellően, nem ismerik munkájukat, azért huzzák- halasztják vagy éppenséggel nem javasolják tagfelvételre. Munkánk megjavításához az szükséges, hegy felszámoljuk a nemtörődömséget és a spontán alakulás helyett tervszerűséget vigyünk a tag- és tag- jelöltfelvételi munkába. Ezzel elérjük azt, hogy nem lesz nagy eltérés egy-egy havi tagés tagjelöitfeilvétel között. Másrészt pedig azt érjük el, hogy a párt összetételének ala. kulása a véletlen helyett irányítva lesz és így a dolgozók legjobbjait vesszük fel a párt soraiba, s nem azt, aki éppenséggel jelentkezik. A Járási Párt-Végrehajtó- bizoítság munkájának nagy szerepe van azokban az eredményekben, amit pártszerveze teink áz elmúlt 1 év során elértek; De túlzás nélkül mondhatjuk, hogy még nagyobb szerepe van azokban a hiányosságokban, amik még a pártmunka, de különösen a tag- és íagjelöltfelvéíel terén mutatkoznak. Ezen a téren az irányító és ellenőrző munkánk nagyon hiányos, túlságosan általános. Beszélünk gyakran a tag- és tagjelöltfelvételről, anélkül, hogy megértettük volna azt, hogy a párt és kormány határozatainak végrehajtása elsősorban az erős pártszervezetekkel van biztosítva. Nem adtunk az alapszbrvezeteknek konkrét segítséget, ami abból fakad, hogy általánosan és egy formán bíráltuk el ilyen szempontból minden alapszervezet munkáját, anélkül, hogy a helyi körülményeket figyelembe vettük volna. Nem . tanúsítottunk semmi különösebb figyelmet arra, hegy egyes alapszervezetekben túl kevés a párttag, mint pl. a kccsolai tsz- ben és ez károsan hat vissza .a termelőszövetkezet fejlődésé re. Nem tanulmányoztuk ilyen szempontból a jól és rosszul dolgozó alapszervezetek mar... kaját. Ebből fakad az, hogy nem tudtunk harcolni az egész * • ségtelen nézetek ellen, nem bíráltuk a hiányosságokért az alapszervezeteket, és nem is ismertük kellően a hiányosságok Okát. Ily módon nem foglalkoztunk a jó módszerek elterjesztésével sem. Tanulság számunkra az, ha segíteni akarunk bármely területen, nem alég a marxizmus örök igazságait hangoztatni, hanem amellett a helyi adottságoknak megfelelően konkrét tanácsot, segítséget vagy éppen bírálatot kell adnunk az elvtársaknak. A tag- és tagjeiöltfélvéteij munkg megjavítása érdekében legfontosabb feladatnak taf- tom azt, hogy megszilárdítsuk pártszervezeteink szervezeti életét azáltal, hogy rendszeresen tartunk vezetőségi és taggyűléseket, és fellendítjük a politikai életet, rendszeresen, havonta tartunk politikai párt napokat, népnevelő értekezleteket. Segítjük kialakítani az alapszervezeteknél a tervszerű munkát. Az eddigiektől eltérően nagyobb gondot fordítunk a pártoktatás terén lévő hiányosságok kiküszöbölésére Nagyobb gondot fordítunk egyes alapszervek munkájának tanulmányozására, megismerésére. Az év első negyedében a végrehajtöbizottság 6 párt- alapszervezet munkáját fogja napirendi pontként megtárgyalni. Mindez előfeltétele annak, hogy egész járásunkban meg- javulfjon a tag- és tagjelöit- felvételi munka. Daradics Ferenc járásit. I£ (StisáTi V
