Tolnai Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-11 / 35. szám

NAPLÓ 1255 FEBRUAR 11 z (Folytatás az 1. oldalról) rriíkai haladás megvalósításá­ban és a szocialista kultúra emelésében. Az összes általam említett népgazdasági felada­tok, valamint az olyan fontos feladatok is, mint a vasul«, vízi közlekedés és a közleke­dés egyéb ágainak további fej­lesztése, a lakásépítés kibőví­tése, a kereskedelem minden módon való fejlesztése, továb­bá az egészségvédelem megja­vítása és a népoktatás fejlesz­tése konkrét kifejezést nyer­nék a hatodik ötéves tervben, amelyet ebben az évben kell kidolgozni. \r/ 1955. évi népgazdasági terv kérdései Küldött elvtársak !• A nép­gazdaság irányításának terü- ' létén legközelebbi feladatunk az idei állami terv teljesítése. Ez az esztendő az ötödik öt­éves terv befejező éve. Az 1955. évi népgazdaságfej­lesztési áilami terv szerint az ipari össztermelésnek 1954-hez viszonyítva több mint kilenc százalékkal kell növekednie. Az ipari termelés az idén nyolcvan százalékkal .lesz na­gyobb, mint 1950-ben volt. Ez azt jelenti, hogy az ipar határ idő előtt teljesíti ötéves ter­vét. Még nagyobb mértékben növekszik a nehézipar terme­lése: öt esztendő alatt. 84 szá­zalékkal. A múlt évhez viszo­nyítva növekszik a vasút, gép kocsi, folyami és tengeri köz­lekedés teherforgalma. A közszükségleti cikkek ter­melése az 1950. évihez viszo­nyítva hetvenegy százalékkal növekszik. 1955. a nép anyagi jóléte és kulturális színvonala további növekedésének éve lesz. A nemzeti jövedelem a múlt évihez viszonyítva tíz száza­lékkal növekszik. Emelkedik a munkások és alkalmazottak béralapja, növekszik a parasz­tok természetbeni és pénzbeli jövedelme, még nagyobb ará­nyú lesz a lakásépítés. A tervben kitűzött felada­tok megoldásában igen nagy jelentőséggel bír a munka ter­melékenységének további nö­velése. A munka termelékeny ség ének növekedése az egyik legfontosabb tényező a nép­gazdaság termelésének növe­lésében, az önköltség csökken­tésében és a felhalmozás fo­kozásában. Csakhogy teljés nyíltsággal ’ el kell ismerni, hogy ezen a fontos téren ná­lunk komoly hiányosságok mutatkoznak. A munka ter­melékenységének növekedése elmarad az ötéves tervben ki­tűzött feladatok mögött. .Nem szabad megfeledkez­nünk, elvtársaik, V. I. Lenin­nek arról az útmutatásáról, hogy az új társadalom építé­sében milyen döntő jelentősé­gű a munka termelékenysége. Szem előtt kell tartani, hogy csak az egész társadalmi mun­ka termelékenységének növe­kedése arányában növelhetjük a fogyasztást. Országunkban sokat tettek a munka techni­kai felszerelése és megkönnyí­tése érdekében, a dolgozók képzettségének növelése érde­kében. Ennek a tevékenység­nek tovább kell folytatódnia. Meg kell javítani a terme­lésben a munkaszervezést és biztosítani kell az 1955. évi munkatermelékenységnöve­lési terv teljesítését és túl­teljesítését, szem előtt tartva hogy ez a tervfeladat mini­mális. Az előttünk álló gazdasági feladatok megoldását nagy mértékben befolyásolja, hogy. a, népgazdaság mindem, ágaza­tában széleskörűen honosít­sák meg az élenjáró technikát. Á technika terén vitathatatlan sikereket arattunk. Országunk az első ipari atom-villanytelep üzembehe­lyezésével — amelyet szovjet tudósok és mérnökök tervez­tek és építettek — reális lé­pést tett az atomerőnek békés célokra való felihasználásában. Mint közölték, nálunk mun­kálatok folynak jelentékenyen nagyobb, kapacitású atomvil- lanytelep létesítésére. De bánmilyen nagyok is a technikai haladás terén aratott sikereink, a népgazdaság több ágazatában mégis komoly fo- . gyatékosságok vannak e téren. Sok. tudományos — kutató és tér vező intézmény — elmarad a nágytermelékenységü, a kor­szerű világ technika színvona­lának megfelelő gépek és ter­melési módszerek kidolgozásá­ban, a vállalatok pedig ezek­nek elsajátításában és széles­körű népgazdasági meghonosí­tásában, Ezt a dolgot helyre kelt hozni. Még kell javítani a minisztériumoknak, a tudo­mányos intézményeknek, vala­mint a mérnököknek és tech­nikusoknak eziránvú munká­ját, hogy a technikai haladás országunkban évről-évre .gyor­suljon. A minisztereiknek és hivatalvezetőknek felelőseknek kell lerjniök e követelménye >’■' mint fontos állami feladatni l teljesítéséért. A. sikeres gazdasági építés feltételei közé tartoznak az állami anyagi tartalékok. A tartalékok jelentik hatalmunk, az ország védelmi képességé­nek növelését. Ennél fogva megbocsáthatat­lan hiba lenne, ha csökkentett figyelmet fordítanánk erre az igen fontos dologra, vagy pe­dig arra a téves útra lépnénk, hogy a részlet-, folyó feladato­kat állami tartalékokból old­juk meg. Az állami nyersanyag-, anyag-, fűtő-anyag-, ipar­cikk- és élelmiszertartalékok növelése egyik legfontosabb feladatunk. A párt következetes politikát folytat a nagy Szovjetunióhoz tartozó valamennyi köztársaság és körzet mindenoldalú gazda­sági és kulturális fejlesztésére. Az utóbbi időben egyes, orszá­gos jellegű minisztériumokat szövetséges köztársasági mi­nisztériumokká alakítottunk át. Ezzel kapcsolatban a válla­latok. jelentős részét országos jellegű alárendeltségű válla­latból szövetséges köztársasági alárendeltségű vállalattá tet­tük, A szövetséges köztársasá­gok szovjet és gazdasági szer­veinek kötelessége, hogy fel­használva az új, széleskörű le­hetőségeket, javítsák a gazda­sági és kulturális építés veze­tését. Kötelességünk, hogy az ál­lamapparátus további tökélete­sítésére és kiadásaink csökken­tésére törekedjünk, javítsuk munkáját, gyökerestül irtsuk ki a vezetés irodai-bürokra­tikus módszereit, emeljük a szervező munka színvonalát, fokozzuk a felelősséget a fel­adatul kapott ügyért, az igaz­gatás minden láncszemében. A szovjet kormány egész tevékenységével a béke ügyét védelmezi Bulganyin elvtárs ezután át­tért. a külpolitikai helyzet is­mertetésére. Elöljáróban hang­súlyozta, hogy „a szovjet kor­mány egész tevékenységével bebizonyította és ma is bizo­nyítja, hogy békét akar és a béke ügyét védelmezi, hogy egyik lépéssel a másik után segíti elő a nemzetközi feszült­ség enyhítését és á mindéin néppel való normális kapcsola­tok erősítésének ügyét. A más államokkal kiépíten­dő kapcsolatokról szólva meg­említette: „Mi olyan tárgyalásokat kí­vánunk cs olyan egyezmé­nyekre törekszünk más or­szágokkal, amelyek a nem­zetközi helyzet feszültségé­nek enyhülésére vezetnek. Magától értetődik, hogy mindennemű tárgyalás csak azzal a feltétellel lehet sike­res, ha a tárgyalásokban résztvevő másik fél ugyan­csak erre törekszik. Mi úgy véljük, hogy a jelenlegi kö­rülmények között ez az egyet len reális út, amely pozitív eredményekre vezethet.” A továbbiakban annak a meggyőződésének adott kifeje­zést, hogy .......a tőkés orszá­g okban vannak egészséges erők, amelyek megtalálják az eszközöket arra, hogy a béke és a népek biztonsága fenn­tartásának érdekében megja­vuljon az országok közötti kap­csolat”. A nagyhatalmak együttmű­ködéséről szólva arról beszélt Bulganyin elvtárs, hogy „a fasiszta Németország ellen ví­vott háború éveiben szoros volt az együttműködés a Szov­Mao Ce-tung eíno'< tiszti szolgálati szabaiyzalol adott ki jetunió, az Egyesült Államok és Anglia között. Ehhez az együttműködéshez azután Franciaország is csatlakozott. Ez az együttműködés — mint ismeretes — kedvező eredmé­nyekkel járt. Ezt az együttmű- ködüst a béke idején is foly­tatni lehetne. Az Egyesült Államok távol- keleti agressziójával kapcsolat­ban megemlítette, hogy a Kí­nai Népköztársaság azért is ki­vívja magának a szovjet né­peik és az egész haladó embe­riség együttérzését, mert igaz­ságos ügyért, hazáj,a becsületé­ért és függetlenségéért harcol. A kínai nép ebben a nemes ügyben számíthat hű barátjá­nak, a nagy szovjet népnek segítségére. Az Amerikai Egyesült Ál­lamok — folytatta 'beszédét Bulganyin elvtárs.»— a béke- szerető országok körül tovább bővíti katonai támaszpomtiháló- zatát és tovább folytatja a fo­kozott fegyverkezési hajszát. Ennek során különös súlyt he­lyez a légihatterő és az atom­fegyver fejlesztésére. Poiitüku- sok és katonai személyiségek időnként harcias kijelentése­ket tesznek és fenyegetőznek. Egyesek közülük annyira fék­telenekké váltak, hogy a bé­keszerető államok elleni há­borúban nyíltan atomfegyver használatéra uszítanak. Rend­re kell utasítani azokat az eszteleneket, akik az atamibom bával hadonásznak. Ezit köve­telik a népek és ezzel feltét­lenül számolnia kell minden ország kormányának. A tőkés tábor agresszív erőinek politikája nem talál­ja készületlenül népeinket. Az agresszorok úgy látszik, komolyan hiszik, hogy mi­nél jobban fenyegetőznek, annál jobban megrémítenek bennünket. Sok ilyen fenye­getést volt alkalmunk hal­lani, de a szovjet nép nem az ijedősek közül való és senkinek sem sikerül megré­mítenie. Mit mondhatunk az olyan rövidlátó politikusokról, akik a szovjet állam békeszieretetét máj ahogy nem gyengeségünk megnyilvánulásának tekintik? Mindenekáőtit „ történelem minapi tanulságaira, a hitleri 'hódítók sorsára kell, emlékez­tetni őket. Közismert, hogy voltak más kalandorok is, akik hazánkra törtek. Valamennyi szégyenteljes véget ért. Né­pünk mindig helyt tudott áll­ni és döntő módon visszaver­te azokat, akik szabadságára és függetlenségére törtök, így lesz ez a jövőben is,. Hogy a szovjet fegyverek által kivívott fölényt B kapi­talista hadseregek fegyverzete fölött továbbra is megtartsuk, a párt Központi Bizottsága, és a kormány a háború befejezé­sét követő időszakban hatal­mas munkát végzett és nagy sikereiket ért el abban, hogy fegyveres erőinket új, telje­sen korszerű fegyverzettel és hadi technikával lássa el. — Most elsőrendű, jól felfegyver­zett és harciképes hadseregünk, légierőnk és hadiflottánk van. Ezek késziek teljesíteni min­den olyan feladatot, amelyet a kommunista párt és a szovjet kormány hazánk szilárd biz­tonságának biztosításában rá­juk bíz. Pártunknak és kormányunk­nak továbbra is egyik fő­gondja, hogy az állam vé­delmi erejének megszilárdí­tását, dicső fegyveres erőink harckészségét olyan színvo­nalon tartsa, amilyent ha­zánk érdekei, a nemzetközi helyzet és hadügy mai fej­lődése előír. Nem kételkedünk — mon­dotta befejezésül Bulganyin elvtárs, — hogy országunk munkásosztálya, kolhozparaszt sáiga és népi értelmisége ez­után sem fukarkodik erőivel, hogy még jobban növelje a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének hatalmát és új sikereket arasson a kom munizmus építésében. ■ Peking (Uj Kína) Valameny- nyi szerdai pekingi napilap közölte a teúnai népi felszaba­dító hadsereg tisztjeinek Mao Ce-tung elnöke által aláirt szolgálati szabályzatát. A sza­bályzatot az országos népi gyűlés elnökségének keddi hatodik ülésszakán fogadták el. A szabályzat pontosan meg­állapítja, honnan kerülnek ki a tisztek, meghatározza a ka­tonai rendfokozatok rendsze­rét, a tisztek kinevezését, elő­léptetését, áthelyezését, jogai­kat és kötelezettségeiket, a tartalékos-szolgálatot és a nyugdíjazást. A szabályzat összhangban van az ország katonai szolgá­latának azzal a megváltozta­tásával, amely az önkéntesség­ről a hadkötelezettségre tér át és célja, előmozdítani a kínai népi felszabadító hadsereg ki­építését korszerű reguláris had sereggé. Külföldi hírek LONDON A DPA közli, hogy Ollen- hauer, a Német Szociáldemo­krata Párt elnöke szerdáin több mint egyórás megbeszé­lést folytatott Nehru indiai miniszterelnökkel. A megfoeszé lésen a nemzetközi helyzettel foglalkoztak. PEKING Az Egyesült Államok egyik katonai repülőgépét, amely szerdán reggel behatolt a Kí­nai Népköztársaság Csöcsiang tartományának partmenti ré­sze fölötti térségbe, majd mé­lyen szállva erős tüzet nyitott, a népi felszabadító hadsereg egyik légelháritó ütege lelőtte. WASHINGTON A Reuter hírügynökség je­lenti, hogy az amerikai kép­viselőház kedden megszavazta a jelenleg érvényben lévő had kötelezettségi törvény további négy évre történő meghosszab­bítását. Békeidőben a tisztek a kato­nai akadémiák, felsőfokú kato­nai műszaki iskolák, vagy műszaki intézetek végzett nö­vendékeiből, a tartalékos tisz­tek közül és a válogató vizsgát tett, vagy külön kiképző tan­folyamokon résztvett altisztek bői kerülnek ki. Háború ide­jén a fentieken kívül tiszti rangot érhetnek el olyan al­tisztek és közkatonák is, akik kiváló harci érdemeket szerez­tek. A katonatiszti rangsor 14 fokozatból áll. A .rangsor élén a Kínai Népköztársaság leg­főbb marsallja áll. Öt követik a marsaitok, tábornokok, ezre­deseik, őrnagyok és más tiszti rendfokozatok. A legfőbb marsalli és mar­sain rangot csakis a Kínai Népköztársaság elnöke adomá­nyozhatja, az országos népi gyűlés elnökségének jóváha­gyásával. Az amerikai szenátus ratifikálta a esangkajsekis- tákkal kötött paktumot Washington (MTI) Az ame­rikai szenátus — mint az AFP jelenti — szerdán fejezte be a csangkajsekistáikkal kötött ka­tonai paktum ratifikálási tör­vényjavaslata feletti vitát. A szenátus hatvannégy sza­vazattal hat ellenében úgy döntött, hogy támogatja a ka­tonai paktum becikkelyezését. Pinay visszaadja a kormányalakítási megbízást Párizs (MTI) Az AFP jelen­tése szerint Antonie Pinay közölte, hogy lemond a kor­mány megalakításáról. Csütör­tökön délelőtt felkereste René Coty köztársasági elnököt. Amerikai agresszió Ki na ellen Leleplező tények Nap-nap után érkeznek hírek az amerikai és csangkajsekásla összeesküvőknek a Kinai Népköztársaság elleni provokációs, agresszív cselekményéiről. A legújabb fejleményeik ar­ca engednek következtetni, hogy Washington nagyszabású új agresszióra készül a Kínai Népköztársaság ellen. A 7. amerikai flott.a hadihajói tüntetőén cirkálnak a kínai vizeken,. Az amerikai kato­nai hatóságok ráadásul fenyegetően kijelen­tették, hogy ezek a haaíhajók atombombák­kal ig rendelkeznek. A 7. flotta segítségére a Csendes-óceáni amerikai haditengerészeti támaszpontokról erősítést küldenek Tajvan térségébe. Erős amerikai légi kötelékeket is dobnak át ide. Ezeket a fegyveres erőiket bármelyik pilla­natban «bevethetik a népi Kína ellen. Az amerikai kongresszus sürgősen előre áldását adta az Egyesült Államok minden olyan ag­resszív katonai, akciójára, amley „Formoza, a Pescadiores-szigetefe s e térséghez tartozó területek biztonságának védelme“ ürügyével indulna a feínai nép ellen. Itt arról van szó, hogy az Egyesült Államok beavatkozik Kína belügyeibe és szándékában áll, hegy erőszakkal megakadályozza a kínai népet ősi területeinek felszabaaítáisában. Az amerilkaá vezetőik a kínai nép törvényes jogainak eme újaibb durva láíbbaMrórását, amely háborúval veszélyeztet, úgy próbálják beállítani, mintha erősítené a távolkeiebi bé­két és enyhítené a nemzetiközi feszültséget. Dulles jeladására Uj-Ze’and sietve javasol­ta, hagy a Biztonsági Tanács tárgyalja meg „a tajvani tengerszorosra vonatkozó tűzszü­net megkötésének“ (kérdését. Washington nyil­vánvalóan arra számít, hogy újra felhasználja az Egyesült Nemzetek Szervezetét agresszív terveinek magvalósítására, újra arra használja fel az ENSZ-et, hogy más imperialista ha­talmakat is bevonjon az Egyesült Állomok távolkeleti háborús kalandjába. Ez azonnal kiviláglik, ha Eisenhower elnök­nek a tajvani amerikai katonai előkészületek ..békés“ céljait hangoztató nyilatkozatait ösz- szevetjüik .alantasainak és egyes amerikai la­poknak nyílt beismeréseivel. Őket nem kötik a diplomácia1 szabályai, s nyíltan, szemérmet­lenül beszélnek az Egyesült Államok agresz- szav terveiről. „ ... Aahennyire lehet, ké­szenlétben állunk és bármely pillanatban megkezdhetjük a háborút...” fJohn Randolph-nak, az Associated Press hírügy­nökség tokiói tudósítójá­nak 1955. jan. 28-i nyilat­kozatából.) „Az Egyesült Államok tá- volikeleti politikájának alapja légióként az a reménység, hogy Csang Kaj-sek valaha valahogy meg tudja maid dön­teni a pekingi kommunista kormányt...” (A News Week c. amerikai folyóirat 1955. jan. 31-i számából.) „Eisenhower kongresszusi üzenete óta Csang Kaj-sek egyes hívei nyíltan kifejezés­re juttatták, hogy olyan inci­densben reménykednek, amely nagyszabású konfliktust idéz elő és Pekinggel való igazi há­borút ven maga után ...” (A New York Post c. ame­rikai Iap 1955. jan. 28-i számából.) „Eiöenhower rendkívüli ka­tonai intézkedéseket rendelt eí Formoza térségében ... Nagy- hatósugarú amerikai szállító­gépeikből, vadász- és bombázó­gépekből erős kötelékéül lesz­nek Formozám, erős Légvédelmi és egyéb alakulatok támoga­tásával. A formoza* amerikai katonai misszió létszámát kö­rülbelül 1.500 főre emelik...” (A New York Post c. ame­rikai lap 1955. jan. 28-i számából.) „Az amerikai hatóságok je­lenleg úgylátszik ténynek fo­gadják el, hogy az angol kor­mány elismeri az Egyesült Ál­lamoknak azt az elhatározását, miszerint nem engedi, hogy Formoza a kommunisták ke­zébe kerüljön. Ez az angol ál­láspont módosulását jelenti, mert Anglia azelőtt ezt a szi­getet kínai területnek tartotta, amelyet vissza kell adni az az Anglia által elismert kínai kommunista kormánynak”. (Az Associated Press was­hingtoni tudósítójának 1955. jan. 28-i közleményé­ből.) „1953 januárja óta a kor­mány egyes magasrangú ta­nácsadói, Radford tengernagy és Walter Robertson, a kül­ügyminisztériumnak a távol­keleti ügyekkel foglalkozó ál­lamtitkára azt bizonygatják, hogy a pekingi rendszer még nem erősödött meg és szét kell zúzni.” (A New Republic című amerikai folyóirat 1954. december 20-i számából) „Katonai szempontból mi lenne a következménye annak ha a stratégiailag fontos For­moza kommunista ellensége­ink kezébe kerülne? ... Attól, függetlenül, ellenállna-e Csang Kaj-sek vagy sem, elveszíte­nénk 500.000 főnyi hadseregét, ezt a nagy reményekre jogo­sító kommunista-ellenes kato­nai erőt, amelyet háború ese­tén fel lehet használni a kínai szárazföld elözönlésére”. (A Sahlrday Evening Post c. amerikai folyóirat 1954. szeptember 18-i számából) „A vörös Kína álla elé tar­tott nagy amerikai ököl menti meg csak talán a nacionalista Formozáit a betöréstől... Ez az ököl — az Egyesült Államok 7. flottája. Ezeknek a hajóknak a jelenléte a for- mozai tengerszorosban azt je­lenti: itt senki sem törhet át annak kockáztatása nélkül, hogy rázúdul a flotta mögött álló hatalmas erő.” (A New-York Journal American c. folyóirat 1954 november 20-i számából) „A 7. flotta gyors repülőgép anyahajói készenlétben állnak hogy az első nemzetközi riadó­jelre harcba szálljanak. Amint a kínai 'kommunistáin a száraz földön kimozdulnak kikötőik­ből, hogy behatoljanak a szi­getre, a 7. flotta 72. köteléké­nek radarszemei felfedezik őket. Csak akkor kerül majd napvilágra a 7. flotta fontos haditerve, minthogy erőinknek saját gombjuk van a riadójel megadásához.“ (A Look c. amerikai folyó­irat 1954. november 30-i számából.) „ . . Ideje birokra kelni a kínai kommunistákkal... A mi szempontunkból jobb, ha most megyünk nekik ... Felhasznál­hatjuk a baráti ázsiai orszá­gok harcolni vágyó csapatait, ha gondoskodunk ellátásukról és biztosítjuk számukra légi és tengeri erűink segítségét. ... Ha megengedjük a dél­koreaiaknak, hogy Észak-Ko- reán át csapást mérjenek á kommunistákra, a kínai naeio- • nalistáknak, hogy Dél Kínában i üssék a vörösöket, a kínai vö- j rösöknek két fronton kell majd í harcolniok, s ezzel a feladattal j nem lesznek képesek megbir- I kózni”. (Cliennault nyugalmazott vezérőrnagynak a United Press hírügynökség tajpeji tudósítójának 1955. jan. 27-én adott nyilatkozatá­ból.) „Fejlődő iparunk nyersanyag ellátásának biztosítása és me­sés gazdaságunk gyarapítása végett szükségünk van Ázsia természeti erőforrásaira.’ Ah­hoz, hogy megvédhessük eze­ket a természeti erőforráso­kat, «lienőriznünk kell a Csendes Óceán északi részét. A Kínai Népköztársaság e ter­veinknek első számú ellensége lett. Szét kell zúznunk, fel kell számolnunk a Kínai Nép- ! köztársaságot. Csak akkor re­mélhetjük, hogy sikerül majd szétzúznunk és megsemmisíte­nünk a Szovjetuniót,“ (Douglas McArthurnúk egyik 1950. évi beszédé­ből.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom