Tolnai Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-11 / 35. szám

1953 FEBRUAR 11 NAPLÓ 3 A tavaszi búza elvetése több felelősséget követel a tamási járási tanács vezetőitől A «legye 6 járása közűi nem akadt olyan, amelyik az ősszel a kenyérgabona vetés­terv teljesítésében magamö- gött hagyta volna a tamási járást. Ha netán mégis egyik, vagy másik járáis időnként .előretört“, a tamásiak mind­járt gondoskodtak arról, hogy visszaszerezzék „kibérelt’“ c-’ső helyüket. Hogyan? Az a követ­kezőkben kiderül... A statisztikai hivatal annyik rendje és módja szerint össze­írta a vetésterveket. Az össze­írás után meglepő módon ki­derült, hogy Vz első járásból utossó lett. A lejelentett 104 százalékos tervteljesítéssel szemben csak 83 százalékban teljesítette őszi kenyérgabona vetéstervét. — Hogy mádezért kit terhel a íe- .elősség? 1— nem Kell különös­képpen magyarázni. Eddig, mindezt csupán azért írtuk le, hogy érzékeltessük: teljesen feleslegesen 78.000 fo­rintot dobott ki a tamási já­rási tanács, csupán a jelenté­seikre. A jelentések pedig nem jók! A következükben arról írunk hogy a járási tanács vezetői, a községi tanács vezetői, hogyan igyekszenek mo-st a kenyérgabona vetésterv teljesítését elősegíteni? Mert ugyanis minisztertanácsi határozat van arra, hogy min­denképpen biztosítani keli a szántóterület 35 százalékán alk kenyérgabonával való beveté­sét. Ebben az ügyben először is a legiilleíékesébbeket, Tamás László elvtárs, a járási 'anács v. b. elnökét és Kovács József elvtársat, a járási tanács íő- agronómusát kerestük fel. Tőlük a következőket tudtuk meg: A statisztikai összeírás nem jó, a (közel 4700 hold hiány légből kapott számadat. A járási tanács felmérte a já­rás területén, hogy kiket le­het kötelezni kenyérgabona vetésre. A főagronómas véle­ménye szerint csak „esetleg” 2500 hold hiány lehet. De 937 hold az a terület, amelyet be tudnak vettetni tavaszbúzával. Tamás elvtárs pedig azt mond­ja: „A statisztikai hivatal ösz- szeírása szerint kiírtuk, hoigy melyik községben, hányán ve­tettek, s kiadtuk az utasítást a v. *b. elnököknek, hogy gon­doskodjanak a tavaszbúza ve­A% új kollektív szerződés munkavédelmi fejezetéről jyi őst folynak üzemeink­ben az új kollektív szerződés megkötésének elő­készületei. A kollektív szerző­désnek igen fontos része a munkavédelmi fejezet, amely többek közt előírja, hogy a vállalat milyen munkavédelmi beruházásokat eszközöl, a szakszervezet .mit tesz a mun­kavédelemért. A dolgozók érdeke megkö­veteli, hogy a munkavédelmi berendezések fejlesztése érde­kében kormányzatunk . á’tal rendelkezésre bocsátó ti, össze­gek a legtervszerűbben, leg- ,gazdaságosabban legyenek fel használva. Ehhez szükséges, hogy a vállalati és szakszer­vezeti szervek ismerjék a mun­kavédelmi beruházáson mód­ját,, az üzem adottságainak megfelelően, tehát alaposan tanulmányozzák át az idevo­natkozó rendelkezéseket. Tgen fontos, hogy a kollek­tív szerződés munka vé­delmi fejezetében ne olyan dolgokat „vállaljon“’ az igazga­tó, ami úgyis kötelessége. Pél­dául vállalhat olyan dolgodat, hogy biztonsági megbízottját a havi műszaki értekezleten be­számoltatja az üzem munkavé­delmi, baleseti helyzetéről és megvitatja a műszaki dolgo­zókkal a teendőket, — vagy a dolgozók részére havonta Sí) perces munkavédelmi oktatást tárt, ezen maga is rés-.;vesz, munkavédelmi rendezvényeket valósít meg,, üzemében oktató­szobát létesít, munkavédelmi vitrinben mutatja be a bal­esetet okozó (pl., villamossági) munkaeszközöket, ezek mellé téve a jó és rossz megoldáso­kat. Vállalhatja, hegy égetően sürgős munkavédelmi problé­mák megszüntetésére pályáza­tot ír' ki és jutalmazza a be­érkező, elfogadható pályamű- veket. A rend, tisztaság érde­kében és a bizícrságtechrrkai megoldásokra tehet vállalást. A z üzemi bizottság vállalja ' például a munkavédelmi aktivisták részére esti tanfo­lyam szervezését, ’ oktatókat kutat fel e tanfolyam részére. Munkavédelmi heteik rendezé­sével, egyéni meggyőzéssel, filmbemutatók, faliújság és szalkkönyvek segítségével ter­jeszti a munkavédelmi pro­pagandát. Előadásokat tart, munkavédelmi kutató brigádo­kat alakít gépészeti villamos­sági, rend- és tisztasági felada­tok megoldására, eHienőrzji, hegy az igazgató eleget tesz-e a munkavédelmi törvényeik és óvórenöszatoályok betartásá­nak. Az igazgató és üzemi bízott ság közös vállalásai: munka­védelmi ötletnapck, konferen­ciák rendezése, ' negyedéves munkaterv kidolgozása a bal­esetek csökkentése érdekében, helyes megoldásak felkutatása stb. kollektív szerződés elké­szítéséhez alapos helyi ismeret kell. Itt segítenek a szakmai területi bizottságok is a szakszervezet részéről, azon­ban az aláírás előtt annak minden részét meg kell vitat­ni az üzem dolgozóival is. Az üzemi bizottság és az igazga­tó csak ezután írja alá és kül­di be a szakmai szakszervezet budapesti központjához jóvá­hagyás végett. A jól megszövegezett és a dolgozókkal megvitatott kol­lektív szerződés elősegíti a jobb munkát, a tervek telje­sítését, a dolgozók egészség­védelmét is. Temesiványi Lajos a Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkavédelmi fel­ügyelője. tésterv teljesítéséről.” Az uta­sítás tehát elment a járási ta- ( nácstól. Nézzük akkor meg, hagy mi történik egy ilyen uta sítással a községi tanácsinál...1 Nagykónyibain és Pincehe- J lyen néztük meg a tanács ez- j zel kapcsolatos tevékenységét. Sajnos, azt kell megállapíts- j ni, hogy a községi tanácsoknál enyhén szólva semmi felelős-' ségBt nem éreznek az ország kenyerének biztosításáért. A j nagykónyi tanácselnök, Fenyő j László elviéire csalt azt haj'to- ' gatja, hogy nem lehet telje­síteni a vetéstervet. Ugyan­akkor nem jelentilt fel az olyan szabG'táiákatl mint Molnár j György, Túri Pál, Gulyás' Imre, akik a szó legszorosabb , értelmében gátolják az ország kenyérszükségleténeik biztosí­tását. Nem sokkal jobb a helyzet Pincehelyen, 700 hold tavaszi búzát kellene vetniök a község dolgozó pa­rasztjainak. Herczegh elv- társ, a községi mezőgazdasági előadó szinte meggyőződésből mondja: ezt semmiképpen sem tudjuk teljesíteni. Az elmondottakat összegez­ve: a járási tanács vezetőinek és & tamási járás községi ta­nács vezetőinek teliét olyan mulasztást kell pótolmiok, ami nem kis dolog. És a hozzáállás mégi3 ezt mutatja, hogy úgy vélik, ha nem lesz teljesítve a tavaszi búza vetés terv, az se lesz különösebb probléma. — Hát nem! A minisztertanács határozata leszögezi, hogy a községi, városi, illetve járási tanács vezetője köteles .gondos­kodni arról, hogy az ősszel be nem vetett, — és kötelező — területet most tavaszi búzával vessék be. Á törvény pedig gondoskodik arról, hogy meg­büntessék azokat, akik szabo­tálják az ország kenyerének biztosítását. Tehát nem mond­va csinált indokaidnál és mel­lébeszéléssel kell elmagyarázni, hogy annakidején a statiszti­kai hivatal, vagy a tanácsszer­vek adták helytelen adatot. A lényeg az, — és ez elég, sajnos, — félrevezették a felsőbb szer­veket. Most ez a feladat, hogy azok akik annakidején olyan túlibuz gó.n „jelentettek“, gondoskod­janak arrój, hogy a szántóte­rület 35 százaléka kenyérgabo. nával legyen (bevetve, mert az országnak szüksége van a ke­nyérre. Ez a helyzet! Felhívás az itjú traktoristák és traktoros brigádok országos íelszabaduiási versenyére Székely népművészeti ankétra készülnek Bonyliádon Megyénk területén több, mint 10 ezer székely család él, afkjfc nemcsak megtartották, ha nem tovább is fejlesztették sok évszázados népi művészetüket. Máj oson faifaragó szakkört, Lengyelben pedig szövő szak­kört létesítettek, s ezeldben az ■idősebbek rendszeresen oktat­ják a fiatalabbakat. Megyénkben lakó székelyek most elhatározták, hogy febru­ár. 27-én ‘kiállítással egybekö­tött népművészeti ankétot ren­deznek Bceiyfhádon, melynek környékén a legtöbb székely lakik. Az egésznapos megbe­szélésen megvitatják a székely népművészet problémáit s az előttük álló feladatokat. A dunaföldvári gazdák vállalták, hogy a nyári hónapokban napi másfél vagon főzelékfélét szállítanak A dunaföldvári ezüstkalászos tanfolyam hallgatói a községi .tanács állandóbizot'tságával karöltve békemegibeszélést tar­tottak. Ezen elhatározták, hogy úgy fejlesztik a község kerti területét, hogy a nyár folya­mán minél több zöldséget és főzelékfélét szállíthassanak, el­sősorban a közeli Sztáiinváros ba és Budapestre. Az Alkot­mány tsz vállalta, hogy 10 hold öntözéses kertészetet lé­tesít az idén, a község egyéni gazdái pedig ebben az évben 3500 holdon termesztenek kerti veteményeke t. Ez a terület le­hetővé teszi, hogy a nyári hó­napok alatt naponta másfél vagon zöldség- és főzelékféle induljon útnak a duniaföldvá- ri kikötőiből Sztáiinvárosba és Budapestre. A DISZ központi vezetősé­ge, a MEDOSZ elnöksége, a földművelésügyi minisztérium és az állami gazdaságok mi­nisztériuma az if jú toaktoris- ták kérésére elhatározta, hogy felszabadulásunk 10. évfordu­lójának méltó megünneplésére 1955 február 1-től december 1- ig bezárólag meghirdeti az if­jú traktaristák és - traktoros brigádok első országos verse­nyét. A csatlakozás határideje feb ruár 1-től március 1-ig tart. A versenyben részt vehet a gépállomások és állami gazda­ságok minden ifjú traktorosa, s valamennyi traktoros bri­gádja, amelynek legalább 50 százaléka 28 éven aluli fiatal és közös elhatározás alapján vállalják az alábbi verseny­feltételeiket: Az évi -tervük teljesíté­sét, ■ illetve túlteljesítését (narmálhold teljesítés alap jáin). Az üzemanyagfogyasztá­si norma pontos betartá­sát, csökkentését. A szerződésben vállalt munka időben és jó minő­ségben való elvégzését. Az egy gépre eső alkat­részt elhasznál ás normájá­nak betartását, illetve an­nak csökkentését és a rend szeres gépápolást. A balesetvédelmi szabá­lyok betartását. Jutalomban részesül a tíz legjobb traktoros, az öt leg­jobb brigád és -a brigádhoz tar tozó brigádvezető, körzeti vagy brigáaágronóm-us és körzeti szerelő. BRIGÁDJUTALMAK: Első díj: Vörös vándorzászló és 20 ezer forint pénzjutalom. Második díj: A brigád vala­mennyi tagja részére egy-egy „Kék csoda“ Csepel kerékpár. Harmadik díj: A brigád va­lamennyi tagja részére egy-egy Pobeda karóra. Negyedik díj: Egy-egy világ­vevő rádió. Ötödik díj: Egy-egy ezüst cigarettatárca. EGYÉNI JUTALMAK: I. díj: Egy 125-ös Csepel mo­torkerékpár. II. díj: Egy világvevő rádió gramofonnal. III. díj: Egy 100 basszusos tangóharmonika. IV. díj: Egy világvevő rá­dió. , V. díj: Egy versenykerékpár. VI. díj: Egy „Kék csoda““ Csepel kerékpár. VII. díj: Egy Popeda karóra. VIII. díj: Egy gitár. IX. díj: Egy szuper fényké­pezőgép. X. díj: Egy hegedű. Az említett jutalmakon kí­vül a legkiválóbban . dolgozó traktor istákat bejegyzik a DISZ KV Dicsőség Könyvébe és oklevéllel jutalmazzák. Az évvég i jutalmazásokon kívül a legjobb traktoristák három esőiben részesülnek jutalma­zásban. A verseny április 4-i érté­kelése alapján a megyéit első brafctaristái és az ország leg­jobb tíz traktorosa díjtalanul résztvesz a május 1-i buda­pesti ünnepségeken. A június 12-4 értékelés alapján a me­gyék első traktor istái részt- vesznek az V. Vilégifjúsági Ta­lálkozón, Varsóiban. A szeptem bér 10-i értékelés alapján leg­jobb eredményt elért megyei, s az ország legjobb tíz trakto­rosa díjtalanul meglátogathat­ja az országos mezőgazdasági kiállítást. Az országos jutalmazás mel­lett a versenyt meghirdető me gyei szervek külön díjazást tűznek ki a megyék legjobb traktoristái részére. Azokat a DISZ atopszenyeze- tékat, amelyek jő munkájuk­kal segítik a verseny szerve­zését, a DISZ KV sport-, vagy ku'itúrfelszeireléssel j utalmafza. A csatlakozásokat a helyi DÍSZ-szervezet titkárai, az ü. b.-ednök és a gazdaság igaz­gatójának aláírásával a ME­DOSZ megyei elnökségéhez kell beküldeni. A verseny országos értékelé­sét a felszabadulási versieny ke, estében a DISZ Központi Ve­zetősége, a MEDOSZ elnöksé­ge, a Földművelésügyi és az Állami Gazdaságok Miniszté­riuma végzi és négy alkalom- mai hozza nyilvánosságra. DISZ Központi Vezetősége MEDOSZ Elnöksége Földművelésügyi Minisztérium, Állami Gazdaságok Minisztériuma. A Maxaíias Arépfroiit-bizottság? javaslataira Iá ni tar parkot létesítenek Aagydoi’ogon A nagyderogi tanácshézán a Hazafias Népfront-bizottság és a tömegszervezet vezetői meg­beszélést tartottak, ahol többek között Batyalik Istvánnak, a Hazafias Népfront egyik kom­munista tagjának a javaslatá­ra elhatározták, hogy kultúr- parkot létesítenék. Nagydorcgan, az elmúlt nyáron építették újjá a kultúr- bózat, aminek több, mint 1COO négyszögöles udvarán nagy- mennyiségű tégla, cserép és egyéb törmelék gyűlt össze. — Úgy döntöttek, hogy társadal­mi munkával kihordják a tör­meléket a legelhanyagoltabb meilékutakra, s így kétszeres értékű munkát végeznek egy­szerre. A kultúrparkban röp­labdapályát építenek. Tavasz- szal pedig 25 ezüstfenyő cse­metét, ugyanannyi nemesített díszcserje-bokrot, 100 tő évelő virágot és különféle egynyári virágokat ültetnek a parkba. Uigy tervezik, hogy a nyáron szabadtéri színpadot is építe­nek ide. A tömegszervezetek vállal­ták, hogy nagy nemzeti ünne­pünkre, március 15-ré fcuitúr- estet rendeznek, s a jövedel­met a kultúrpark szépítésére foroítják. A nagydorogi kultórház ud­varán szerdán már megkezdő­dött a munka, több kocsi hordta a törmeléket. dl lett műiden eitéjéíi {úí/lalt a bölesUeL kuLttudtáz — Magunkról írni nem szeretünk, — kezdi levelét Módos István pedagógus, a bölcskei kultúrotthon igazgatója, de azért az alábbiakban szerényen elmond ja eredményeiket, hogy milyen élet zaj­lik a kultúrházban. „Az ifjúság hozott életet a kultúrház falai közé. Szórakoztak a fiatalok, mu­lattak, tanultak, de rendszertelenül. Az volt a lényeg, hogy jöjjenek minél töb­ben. A leányokat rádiózással csalogat­ta a klubterem, majd táncéul. Vetíté- I seink is mindig népszerűbbek lettek. Színes dia- és mesefiltnjeink vetítése mellé egy-egy szavalatot, vagy rövid előadást is iktatunk be. Kialakult lassan a heti két estén fo­lyó sakk-szakköri élet. Eddig 4 házi­versenyt rendeztünk és két járási ver­senyen vettünk részt. Leányifjúságunk magával hozta a kezdet után az asszonyokat is. Igen élénk, szép munkát végez a gazdaasz- szonykör. Hetenként egyszer foglalkoz­nak mintegy negyvenen—ötvenen. A felszabadulási ünnepségre hímeznek té­rítőkét, ablakszem-függönyöket és kü­lönféle apró kézimunkákat. Szabnak, varrnak, olvasnak, rádióznak, közben dr. Szemdey László községi orvos kü­lönféle egészségügyi előadásokat tart. A vöröskeresztes aktívák is felkeresik hasonló céllal a gazdaasszonykört. örömmel láttam, hogy az idős asszo­nyok mesélni kezdenek a fiataloknak ezeken az estéken. A pénteki esték a szokottnál is han­gosabbak, ilyenkor asztaliteniszezőink ütik a labdát három asztalon is egy­szerre. Huszonnyolc fiatal rendszeresen dolgozik és szép eredményt ért cl. Nyulasi Jóska például nagyreményű vá­rományosa a megyei bajnokságnak. A mezőgazdasági szakkör csütörtök esténként tart foglalkozást, amelyek igen értékesek. Ilyenkor kevés a zaj, hiszen komoly gazdák töltik be a klub­termet, mintegy ötven-hatvanan. A Sza­bad Föld Téli Este előadásokból fejlő­dött ki a szakkör. Ma főállattenyésztők, vezető mezőgazdászok, agronómusok, pedagógusok előadásai váltakoznak. Ta­más Ferenc főállatlenyésztő előadásai éppen olyan érdeklődést váltanak ki a gazdákból, mint Vártig Ilona talajvizs­gáló munkája, vagy Petróczi Gyula nö­vénytermesztési előadásai. Ezeken az estéken irodáimi, történelmi és -politi­kai előadásokat is hallanak a dolgozó parasztok. A hétfő és szombat este a kultúrcso- portoké. Két színjátszó csoport műkö­dik már két éve, mellettük egy felnőtt és egy úttörő bábcsoport. Színjátszóink a környező falvakban is szerepelnek. Bábjátszóink is komoly sikerekre te­kinthetnek vissza. A. vasárnap délelőtt az úttörőké, az ifjúságé. Zsong az élet minden terem­ben. Nagy a tolongás a könyvtár előtt, ‘ a három ping-pong asztalnál is sorba- állnak, a sokféle társasjáték mellett ki­pirult arcú gyermekek mulatnak. Vasárnap esténként műsoros táncmu­latságokat rendezünk. Kultúr otthonunk látogatottságára egy '■ számadatot írok ide bizonyságul: a múlt év hónapjaiban átlagban kétezer- négyszázán szórakoztak a kultúrházban. Otthon érzi magát benne a DISZ, az MSZT, a sportkör, az úttörők, minden­ki. Most, amikor e sorokat írom, ugyan­csak pezseg az élet a nagyteremben; úttörőink készülnek a farsangi álarcos báljukra. A másik teremben Nyulasi Jóska tartja utolsó edzését a megyei bajnokság előtt. A színpad is foglalt. A tűzoltók próbálják műsorulcat. A nagyterem díszítése pedig elárulja, hogy MSZT rendezvény készül. Vasár­nap indul be ugyanis az MSZT vidám hete. A vidám hét programjával az a célunk, hogy azokat is behozzuk kul- túrottlvonunkba, akik még kívülről szem lélődnek. 400 együttes részvételére számítanak megyénkben az ifjúsági felszabadulási seregszemlén A március elsején kezdődő ifjúsági felszabadulási sereg­szemlére megyénkben 409 együttes részvételére számíta­nak. Ebből 150 táncegyüttes, körülbelül ugyanennyi színját­szó csoport, 35 énekkar, 15 ze­nekar és bábcsoport indul el többek között a nagyszabású versenyben. Az ifjúsági seregszemle első eseménye a március lö-d ün­nepség lesz, majd ezt követik az április közepéig lezajló já­rási bemutatók. A legjobb együttesek résztvesznek a DISZ kongresszus megnyitó országos hangversenyén. A seregszemle megyei ver- senyibizofitsága mór megalakult — február végéig pedig meg­választják a járóéi és községi versenybizottságokat 'is,

Next

/
Oldalképek
Tartalom