Tolnai Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-09 / 33. szám

1955 FEBRUAR 9 NA Pt<5 3 PÄ R 7 ÉS PÁRTÉPíl ÉS _________*. A naki tsz motorja — a pártszervezet Újabb motorkerékpár szállítmány érkezett a Műszaki Nagykereskedelmi Vállalathoz Egy határosat margójára A gyulaji Uj Barázda termelőszövetkezet eredményei év- ről-évre növekednek. Jelenleg különösen a tehenészete dicsé­retes. Eddig 5 forintot osztottak előlegenként egy munkaegy­ségre, ezentúl 8 forintot-osztanak és ezt csaknem teljes egé­szében fedezi a tehenészet közvetlen bevétele. Csak szabad­tejből 3—4 ezer forintot pénzelnek havonta. A tagság célja további eredmények elérése, ez megmutatkozik terveikben, szorgalmukon — az egész szövetkezet életében. Szerdán este mégis olyan határozat született a szövetke­zetben, amely megvalósítása csak gátja lehet a közös vagyon növelésének, az egy munkaegységre eső részesedés emelésé­nek és ugyanakkor alapszabályellenes, mert jogtalan termé­kekhez engedi jutni a tagokat. Miről is van szó? Elhatározták, hogy egyénekre is feloszt­ják a kukorica vetésterületet. Az évi munkatervben fel is osz­tották és 2.5 katasztráliis hold jut majd egy tagra. Ez a hatá­rozat, ez a terv eddig nagyszerű, csak örömmel üdvözölhető, mert a minőségi munka és a jó termés biztosításának ez az egyik fő alapja. A 2.5 hold terület megmunkálásáért természe­tesen jár a munkaegység és amennyiben az illető tag túltel­jesíti tervét, terményprémiumra ia jogosult. Ezt előírja az alap­szabályzat és nyilván jobb munkára ösztönöz, érdekeltté teszi a tagokat a terv túlteljesítésében. De a határozat többi része már nem ezt a célt szolgálja. Ugyanis olyan határozatot hoz­tak, hogy aki megmunkálja ezt a 2.5 hold területet, az a mun­kaegységen és a terv túlteljesítéséért járó prémiumon felül kap még 400 négyszögöl kukoricaterületet is, melynek termése teljes egészében őt illeti meg, függetlenül attól, hogy milyen termést ér el A határozatban mindössze azt kötötték ká, hogy „rendesen” munkálja meg a 2.5 hold területet..: A határozatnák ez a része nem helyes, mert. j 1. ... nem más, minit burkolt egyenlősdi. Nem mozgósít nagyobb eredmények elérésére, mert a tag akkor is megkapja 400 négyszögöl terület teljes termését, ha 25—26—27, vagy 30 mázsa holdankénti termést ért eL Azt ugyan kikötötték, hogy „rendesen” munkálja meg a kukoricát, de ez olyan általános meghatározás, hogy lényegileg semmiféle feltételt nem szab és sokféle munkára rá lehet fogni, hogy „rendes”. A terv tel­jesítésére és túlteljesítésére egyáltalában nem ösztönöz, mert a 400 négyszögöl termése akkor is biztos az illető tagnak, ha 5 mázsával kevesebb termést ért el, mint amekkorát terve elő­írt, és akikor sem kap többet, ha teljesítette tervét, vagy 1—2 mázsával túlteljesítette. 2. ... az egyenlősdi keretében olyan egyenlő jövedelemhez juttatja a tagokat, amely felül van az alapszabály szerint szét­osztásra kerülő szövetkezeti tulajdonból származó jövedelmen. Tehát nyilván a közös vagyon, a gyarapodás további alapjának törvénytelen elherdálása ez. Ugyanezen az alapon például az állattenyésztők is követelhetnék, hogy a megjáró munkaegysé­gen és prémiumon felül még kapjanak minden évben egy borjút, vagy éppen egy tehenet. 3. ... az alapszabály világosan kimondja, hogy az elvég­zett munkáért munkaegységet írnak be, a jobb munkáért, — vagyis a tervek túlteljesítéséért pedig prémium jár, annak ará­nyában, hogy mennyivel teljesítette túl tervét. Ez természete­sen a jobb munkára ösztönöz. Nem hozhat a szövetkezet alap- szabályellenes határozatot, főleg olyat, amelyik érvényteleníti a jobb munkára serkentő rendelkezéseket és az egyenlősdinek ad talajt. Mindehhez még csak annyit, hogy egyedül egy tag, De- vecs’ca Károly elvtárs, akadt a taggyűlésen, aki ellenezte és nem szavazta meg az elnök helytelen javaslatát. Még a párt- titkár, Balogh elvtárs sem szólt ellene. Á hőgyészi gépállomáson gondoskodnak a dolgozókról Még jól a tél derekán tar­tunk, amikor a paki „Ut a szocializmus” tsz pártszerveze­tének vezetőségi ülésén a kom rriunisták már arról tanács­koztak, mit kell tenniök a ta­vaszi munkákra való jó felké­szülés biztosítása, a dolgozók jó hangulatának, munkased- vénes tovább fokozásának ér­dekében, Hosszú vita, eszme­csere után hozott határozat ki­induló pontja lett a mintegy 2—3 hónapi alapos felkészü­lési munkának. A határozatnál megfelelően a tsz munkagépeinek, kocsi, jainak kijavítását az ipariról jött kommunistára, Farkas Mártonra és az ugyancsak párttag féleségére bízták. E pártmegbizatás nagy lendüle­tet adott a munkának. Faraas Márton elvtárs vállalta, nogy a határidő előtt, február 15-re befejezi a javítást. A pártve- zetőség javaslatára a tsz párt­szervezetének taggyűlése úgy határozott, hogy a DlSZ-szer- vezet. tagjait is megbízza fel­adattal. A munkagépek javí­tásának maggyorsítására DISz brigádot alakítottak; MikoMcs Ferenc, Jakab János, Hajdor A röntgen szerepe az orvostudományban A Társadalom- és Terme, szettudományi Ismeretterjesztő Társulat február 11-én, pénte­ken 6 órai kezdettel a szek­szárdi Balassa János kórház kultúrtermében „A röntgen szerepe az orvostudományban“ címmel vetítéssel egybekötött előadást tart, amelyre a társu­lat egészségügyi szakosztálya szeretettel vár minden érdek­lődőt. Az előadó: dr. Sigora Bálint kórházi főorvos. Ferenc és Farkas Géza segí­tenek a vetőgépek, boronák, simítok, hengerek, kapáló­ekék javításában. A DISz- fiatalofc kapták azt a nagysze­rű megbízatást is: biztosítsák a vetőmag tisztítást. Ifj. Ko­vács István vezetésével végzik majd ezt a munkát. A tavaszi munkák gyors eL végzéséhez azonban nem ele­gendő a tiszta vetőmag, a jól kijavított gépek, — ezeket mozgatni és irányítani kell. Emberek kellenek ahhoz, akik odaadóan, lelkesedéssel haj­landók dolgozni, — mindany- nyiok érdekében. A pártvezetőség — az említett ülésen — ki­dolgozta a munkaszervezetek tervét. E nagy gondosságot kívánó munkát a tagok meg­hallgatása előzte meg: ki kivel szeretne dolgozni ebben az év­ben. A javaslatot a taggyűlés is megvitatta, majd így került a tsz vezetősége, és a közgyű­lés elé. Jó, igen helyes emberi mód­szereket alikalmaztak a kom­munisták a feladatok megvi­tatásában, előkészítésében.. Ez a sok példa közül abban is megnyilvánul, hogy máris je­lentkeztek a tsz tagok, hogy mennyi kukorica, cukorrépa- területet akarnak megművelni. Mindenki nagyobb területet akar gondozni, mint a vetés-, bői 1—1 tagra jut. Horváth S and ómé és Kelemen Jánosné legalább 3—3 kh. kukorica ve. tésterületet kért. Igen helye­sen, a pártvezetőség javasla­tára, nem az átlagos elosztás elvét választották, hanem min denkinek ereje, lehetősége sze­rint osztják szét a területet. Zsigmond Lászlóné például, akinek kisgyermeke van, nem tud akkora területet megmű­velni, mint az, akinek nincs családja, vagy pedig van ott­hon valaki, aki ellátja a gye­reket. Ilyeneknek az általában 1 főre meghatározott terület felét adják kii művelésre. Igen nagyok az igények: a tervet máris módosítanidk kellett. A tervezett 50 kh. ku­korica helyett 80-at kell vet- niök; a répából is növelni kell a vetésterületet. A ’ növényápolás gyors, idő­beni elvégzésére már most gondoltak a naki tsz kommu­nistái, Úgy határoztak, hogy 1—1 fogatos 4 gyalogmunkás területét köteles ekekapálni, de ebben a beosztásban taka­rítják majd be a terményt is. Tehát a szilárd munkacsapa­tok, brigádok kialakítását így biztosítják. Az szinte már csak természetes, hogy minden A magyar ipar új büszkesé­gének, a Pannónia motorkerék párnak első példányai a múlt év december hónapjának ele­jén érkeztek megyénkbe. Az­óta már több szállítmányt ka­pott a Vas- és Műszaki Nagy­kereskedelmi Vállalat, így a napokban érkezett 18 darabbal együtt már 62 darabot kaptak két hónap alatt. Rövidesen ezt az újabb szállítmányt is szét­osztják a megye boltjai kö­zött. A vállalat vezetői szerint javult a kereskedelem és az ipar kapcsolata, az ipar most már egyre jobban figyelembe­veszi azokat a jelzéseket, ame­lyeket a vásárlóközönség igé­nyei alapján a kereskedelmi munkacsapatban 2—2 kommu. nista is dolgozik majd, akik azt a megbízatást kapták: le­gyenek a közös munka motor­jai, irányítói, lelkesítői; első­sorban példamutatásukkal, jó munkájukkal biztosítsák a kéz deti lendület további kibonta­koztatását. Nakon újra beigazolódott: csak az a tsz tud tartóson meg erősödni, ahol minden jó kez­deményezés elindítója vagy íelkarolója elsősorban a párt- szervezet. Az ilyen nagyüzemi gazda­ságok, mint a mágnes a vasat, vonzzák a még egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztokat. Nakon az ősz óta 41 dolgozó kérte: fogadja be őket a kö­zösség. seervék tesznek. így például nemrég még nagyon keresett hiánycikk volt a kétlapos elek­tromos főzőlap. Ma már bősé­gesen el vannak látva ezzel a boltok. Nap, mint nap érkeznek új­donságok is a vállalathoz. Pél­dául a napokban csehszlovák gyártmányú mikrobarázdás le­mezjátszó készülékeket kap­tak. Ugyancsak új árucikk a pápai Eleik thermax gyár által készített hőkioldós villanyva­saló, amit a különböző textil­anyagokhoz tehet a megfelelő hőfokra szabályozni és ezt a hőfokot automatikus kapcsoló biztosítja, tehát nem áll fenn a veszély, hogy elégeti a ru- hát A felsőnyeki gazdakör a járási béketaláikozó sikeréért Amióta megalakult Felső­nyéken a gazdakör, a gazdák­nak nem kel gondolkodniuk azon, hol, vagy hogyan töltsék el vasárnapi szabadidejüket. Megalakuláskor a gazdakörnek úgyszólván semmi felszerelése nem volt, de most már egyre- másra szaporodik az egy-egy asztallal, székkel, páddá!. A vezetőség igyekszik kihasznál­ni azt a lehetőséget is, hogy a falu fiatalságának vasárna­ponként táncmulatság rendezé­sével biztosít szórakozást. A bevételből aztán meg tudják vásárolni a szükséges dolgo­kat: folyóiratokat, újságokat, felszerelést. Azonban nemcsak magukra gondolnak, igyekez­nek segíteni ahol csak tudnak. Vasárnap például *áncmulat- ságot tartottak, a bevételből me/d a járási béketalálkozóra megválasztott küldöttek, Kraft Ferenc, Tretykó Ferenc, Probszt Teréz, Boczor István és a többiek útiköltségét fede­zik. Az iskolából kikerülő gyer­mekek közül nem egy mondja, ha pályaválasztásra kerül a sor: traktoros leszek. A szü­lők ilyenkor, akik féltik gyer­meküket, azzal próbálják lebe­szélni: „Nem jó foglalkozás, az fiam, állandóan olajos, füs­tös vagy, széliben, hidegben kell kint dolgozni a határban“. Van is abban igazság, hogy a traktorosoknak dacolni kell a hideg széllel, tűző nappal mun­kájuk közben. A génét közben gondozni is kell. Ha valami hibája van, meg kell javítani, kezük, ruhájuk közben olajos, kormos lesz. Néhány évvel ez­előtt valóban nehéz dolguk volt a traktorosoknak. Nem egyszer egész hetet töltöttek a határban, hálóhelyüfc a szalma kazal, vagy kukoricaszár ku­pac volt, nem tudtak rende­sen tisztálkodni sem. Ahogyan az évek során erő­södtek, fejlődtek gépállomá­saink, úgy javult fokozatosan a traktorosok helyzete is. Ahol a traktorosok dolgoznak kint a mezőn, mindenütt ott van a kétszemélyes hálókocsi. A kocsiban kályha, beépített ágyak, takarókkal, azonkívül szerszámok, amelyekkel a kisebb javításokat el tud­ják végezni. A gépállomásokon azonban most már igyekeznek még jobb körülményeket biztosítani a traktorosak részére. A hőgyészi gépállomáson a munkákat úgy osztják el a brigádok között, hogy műiden traktoros lehetőség szerint a falujában dolgozzon. Amikor a műszakot befejezik, hazame­hetnek, nem kell hetekig távol lenni a családjuktól. Mégis elő fordul, hogy a traktorosnak máshol kell dolgozni. Ilyenkor szabadidejét az állandó bri­gádszálláson tölti. Már most gondoskodnak arról, hogy nyu godtan, kényelmesen pihen-: hessenek a traktorosok. A téli1 gépjavítás ideje alatt rend be­hozzák a brigadszállásokat :s, Diósberényben és Szakadá on már el is végezték a szükséges munkákat. Hálóhelyiség, kü’ön mosdó és konyha van, ahol szükség esetén főzni is fognak a traktorosoknak. Gyulajon és Mucsiban is rövidesen megkez dik a brigádszóllás rendbeho­zását. Itt szobákat kell a‘épí­teni, újból bevakolni. Mire megindul a munka, ezek is rendben lesznek. A gépállomás nemrégiben kapott új, 8 személyes lakó­kocsit, amelyben aszta1, ágyak, beépített szekrények és külön mosdó van. A ko­csiban minden kényelmet megtalálnak a traktorosok. A gépállomáson ezenkívül könyvtár áll a traktorosok re» delkezésére, ahol szépirodalmi és szakkönyvekben válogat-* hatnak. A traktorosok a hó* gyészi gépállomáson is, m;nt másutt, egyre jobban megbe­csült emberek lesznek, de meg is érdemlik ezt a megbecsü­lést. Munkájukkal hozzájárul­nak a többtermelésihez, rajúifc is függ mekkora darab kényén jut a dolgozók asztalára. Télen is helytállnak a hátasséki vasutasok A téli időszak minden esztendőben a vas­úti munka legnehezebb szakasza. Ilyenkor a vasutas dolgozók legnagyobb odaadására, fo­kozottabb éberségére van szükség. Különös helytállást és szaktudást követel a vontatási dolgozóktól, amikiotris fokozottabb mértékben mutatkozik a rossz szén káros hatása. Vonta­tási dolgozók harca már akkor kezdődik, ami­kor a lefagyott szenet csákányolgáik, hogy biztosítani tudják időben a szenet a szerelés­re váró mozdonyok részéire. A mozdonylakatcsoktól is becsületes mun­kát követel. A feladott javításokat lelkiisme­retesen és időben leéli, hogy elvégezzék. Ezen a téren jó munkát végez ifj. Simon János mozdonylákaíos, aki 120 százalékos vállalásá­val szemben január 20-ig 135 százalékos tel­jesítményt ért el. Halmai József mozdonylaka­tos elvtái's, aki eddig 122 százalékra teljesí­tette vállalását. Nem ismeretlen Andrási Imre mozdonyve­zető, Kovács I. József fűtő elvtársak neve sem. Meglepetés nem érte őket. Mozdonyuk jókarban van és bátor harcosai a télnek. — 120 mázsás szent akarók ossá g i vállalásuk biz­tos alapokon nyugszik. Január 20-ig 90 mázsa szenet takarítottak meg. Ezek az eredmények úgy születtek, hogy mozdonyuk íkülső, mint belső tisztaságára nagy súlyt fektetnek, a pálya lejtviszonyait kedvezően használják ki és szaros kapcsola­tot tartanak fenn a társszolgálati ágak dolgo­zóival. Andrási elrvtársék nincsenek egyedüL Mel­lettük van Bodoki József, Papp Ferenc, Csá­szár János mozdonyvezető, Fügedi István, Borsi János, Kemény Zoltán fűtő elvtársak. Lehetne még tovább sorolni. A január 20-i értékelés szerint Bátaszék fű­tőház szénmegtakarítás terén 107-es teljesí­tést ért el, mely azt jelenti, hogy a megtaka­rított szénnel Bátaszék—Sárbogárd viszony­latban 9 vonatot lehet továbbítani. A száz- elagytonniailoiteméter tervüket pedig 20 száza­lékkal túlteljesítették. A vasút zavartalan működése az embere­ken múlik. A dolgozó a termelés motorja,. - Nemcsak a gépek követelik meg a karban­tartást, az ápolást, hanem a dolgozók is, és csak akkor végezhetnek példamutató munkát, ha a tél idején fokozottabb mértékben fog­lalkoznak a vezetők a dolgozók szükségletei­nek kielégítésével, panaszukat orvosolják és a dolgozók érzik azt, hogy munkájukat meg­becsülök. Vezetőknek többet kell törődni a dolgo­zókkal és minden eszközzel biztosítani a leg­jobb munkakörülményeket és így biztosítva látjuk téli forgalmunk akadálytalan lebonyo­lítását és összefogva legyőzzük a tetet és ma­radék nélkül teljesíthetjük adott szavunkat. Pásti József Bátaszék állomás. Az élet alkonyán egyszer mindenki­hez bekopogtat az öregség, jön hívatla­nul, hogy egy napon pontot tegyen egy munkás élei végére. Mi, unokák szere­tettel hajolunk a munkában elfáradt ráncos kéz fölé, megcsókoljuk, becéz­zük nagyapót, máintha nem is ők, hanem mi lennénk az öregek. Te kisfiú, vagy kislány ott a dimbes- dombos Dunántúlon, vagy a végtelen Aiföldön gyermeki szíved minden me­legével szeresd és tiszteld azt a nagy­apót, aki a föld gyomrában, a bányák mélyén dolgozott, vagy szántott-vetett öregségéig. Az őszhaju, remegőkezü nagyapó már nem tudja a szénfejtő csá­kányt megemelni, az ekeszarvát tartani. Helyette majd te fogsz dolgozni, ő érte, I magadért, az emberiség békéjéért. Igen, a békéért, a gondtalan gyermek és békés öregkorért. Békegyűlésen voltam vasárnap Kesző- hidegkúton, Ott jutottak eszembe ezek a gondolatok, amikor végig siklott sze_ mem az őszhaju, barátságos arcú idős bácsikákon, s a csillogószemű kisgyer­mekeken. — Békét akarunk, a világ valameny- nyi becsületes dől gozó jának. Békét és nem háborút! Hiszen még közülönk sokaknak él emlékezetében a második világháború borzalma, —■ mondotta a békegyűlésen Harcos János elvtárs, a keszőhidegkúti Téglagyár dolgozója. „ ... a háborút ne engedjétek, Adjatok békét a gyermekeknek”. Melegen tört elő a szó Laczkó Sándor- ka, a 6 éves kisgyermek ajkáról: adja­tok békét! Igen, békét kér az unoka és a nagy- anyó, özvegy Laczkó Antalné, akinek élete már az öregségbe hajlott. De élén­ken emlékszik még a menekülés útjá­ra, amikor el kellett jönniök Gyergyó- töígyesről. Jöttele, menekültek, otthagy­va a szülői házat, az erdőt, legelőt, a maga természetes szépségével úgy, ahogy életének első pillanatában meg­látta. Hosszú volt az út Németországig, annak borzalmait leírni nem lehet. Szökni nem tudtak, mert a német tiszt vigyázott minden lépésükre. Visszaemlékszik az út részleteire, könnyben úszik a szeme, amikor kis unokájára gondol, aki útközben halt meg. Múltak a hetek, a hónapok és eljött az az idő is, amikor sikerült hazajön­niük. Ki tudná elmondani, szavakban kifejezni azt aiz érzést, amikor hosszú, hányatott élet után újra a hazai földre léptek? Az elmondott és az el nem mondott szomorú emlékek még élnek az emléke­zetben. Nagyanyó nem tud felejteni és ezért szoíosabban fogja kis unokájá­nak a: kezét, vele együtt mondja: békét az emberiségnek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom