Tolnai Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-09 / 33. szám
1955 FEBRUAR 9 NA Pt<5 3 PÄ R 7 ÉS PÁRTÉPíl ÉS _________*. A naki tsz motorja — a pártszervezet Újabb motorkerékpár szállítmány érkezett a Műszaki Nagykereskedelmi Vállalathoz Egy határosat margójára A gyulaji Uj Barázda termelőszövetkezet eredményei év- ről-évre növekednek. Jelenleg különösen a tehenészete dicséretes. Eddig 5 forintot osztottak előlegenként egy munkaegységre, ezentúl 8 forintot-osztanak és ezt csaknem teljes egészében fedezi a tehenészet közvetlen bevétele. Csak szabadtejből 3—4 ezer forintot pénzelnek havonta. A tagság célja további eredmények elérése, ez megmutatkozik terveikben, szorgalmukon — az egész szövetkezet életében. Szerdán este mégis olyan határozat született a szövetkezetben, amely megvalósítása csak gátja lehet a közös vagyon növelésének, az egy munkaegységre eső részesedés emelésének és ugyanakkor alapszabályellenes, mert jogtalan termékekhez engedi jutni a tagokat. Miről is van szó? Elhatározták, hogy egyénekre is felosztják a kukorica vetésterületet. Az évi munkatervben fel is osztották és 2.5 katasztráliis hold jut majd egy tagra. Ez a határozat, ez a terv eddig nagyszerű, csak örömmel üdvözölhető, mert a minőségi munka és a jó termés biztosításának ez az egyik fő alapja. A 2.5 hold terület megmunkálásáért természetesen jár a munkaegység és amennyiben az illető tag túlteljesíti tervét, terményprémiumra ia jogosult. Ezt előírja az alapszabályzat és nyilván jobb munkára ösztönöz, érdekeltté teszi a tagokat a terv túlteljesítésében. De a határozat többi része már nem ezt a célt szolgálja. Ugyanis olyan határozatot hoztak, hogy aki megmunkálja ezt a 2.5 hold területet, az a munkaegységen és a terv túlteljesítéséért járó prémiumon felül kap még 400 négyszögöl kukoricaterületet is, melynek termése teljes egészében őt illeti meg, függetlenül attól, hogy milyen termést ér el A határozatban mindössze azt kötötték ká, hogy „rendesen” munkálja meg a 2.5 hold területet..: A határozatnák ez a része nem helyes, mert. j 1. ... nem más, minit burkolt egyenlősdi. Nem mozgósít nagyobb eredmények elérésére, mert a tag akkor is megkapja 400 négyszögöl terület teljes termését, ha 25—26—27, vagy 30 mázsa holdankénti termést ért eL Azt ugyan kikötötték, hogy „rendesen” munkálja meg a kukoricát, de ez olyan általános meghatározás, hogy lényegileg semmiféle feltételt nem szab és sokféle munkára rá lehet fogni, hogy „rendes”. A terv teljesítésére és túlteljesítésére egyáltalában nem ösztönöz, mert a 400 négyszögöl termése akkor is biztos az illető tagnak, ha 5 mázsával kevesebb termést ért el, mint amekkorát terve előírt, és akikor sem kap többet, ha teljesítette tervét, vagy 1—2 mázsával túlteljesítette. 2. ... az egyenlősdi keretében olyan egyenlő jövedelemhez juttatja a tagokat, amely felül van az alapszabály szerint szétosztásra kerülő szövetkezeti tulajdonból származó jövedelmen. Tehát nyilván a közös vagyon, a gyarapodás további alapjának törvénytelen elherdálása ez. Ugyanezen az alapon például az állattenyésztők is követelhetnék, hogy a megjáró munkaegységen és prémiumon felül még kapjanak minden évben egy borjút, vagy éppen egy tehenet. 3. ... az alapszabály világosan kimondja, hogy az elvégzett munkáért munkaegységet írnak be, a jobb munkáért, — vagyis a tervek túlteljesítéséért pedig prémium jár, annak arányában, hogy mennyivel teljesítette túl tervét. Ez természetesen a jobb munkára ösztönöz. Nem hozhat a szövetkezet alap- szabályellenes határozatot, főleg olyat, amelyik érvényteleníti a jobb munkára serkentő rendelkezéseket és az egyenlősdinek ad talajt. Mindehhez még csak annyit, hogy egyedül egy tag, De- vecs’ca Károly elvtárs, akadt a taggyűlésen, aki ellenezte és nem szavazta meg az elnök helytelen javaslatát. Még a párt- titkár, Balogh elvtárs sem szólt ellene. Á hőgyészi gépállomáson gondoskodnak a dolgozókról Még jól a tél derekán tartunk, amikor a paki „Ut a szocializmus” tsz pártszervezetének vezetőségi ülésén a kom rriunisták már arról tanácskoztak, mit kell tenniök a tavaszi munkákra való jó felkészülés biztosítása, a dolgozók jó hangulatának, munkased- vénes tovább fokozásának érdekében, Hosszú vita, eszmecsere után hozott határozat kiinduló pontja lett a mintegy 2—3 hónapi alapos felkészülési munkának. A határozatnál megfelelően a tsz munkagépeinek, kocsi, jainak kijavítását az ipariról jött kommunistára, Farkas Mártonra és az ugyancsak párttag féleségére bízták. E pártmegbizatás nagy lendületet adott a munkának. Faraas Márton elvtárs vállalta, nogy a határidő előtt, február 15-re befejezi a javítást. A pártve- zetőség javaslatára a tsz pártszervezetének taggyűlése úgy határozott, hogy a DlSZ-szer- vezet. tagjait is megbízza feladattal. A munkagépek javításának maggyorsítására DISz brigádot alakítottak; MikoMcs Ferenc, Jakab János, Hajdor A röntgen szerepe az orvostudományban A Társadalom- és Terme, szettudományi Ismeretterjesztő Társulat február 11-én, pénteken 6 órai kezdettel a szekszárdi Balassa János kórház kultúrtermében „A röntgen szerepe az orvostudományban“ címmel vetítéssel egybekötött előadást tart, amelyre a társulat egészségügyi szakosztálya szeretettel vár minden érdeklődőt. Az előadó: dr. Sigora Bálint kórházi főorvos. Ferenc és Farkas Géza segítenek a vetőgépek, boronák, simítok, hengerek, kapálóekék javításában. A DISz- fiatalofc kapták azt a nagyszerű megbízatást is: biztosítsák a vetőmag tisztítást. Ifj. Kovács István vezetésével végzik majd ezt a munkát. A tavaszi munkák gyors eL végzéséhez azonban nem elegendő a tiszta vetőmag, a jól kijavított gépek, — ezeket mozgatni és irányítani kell. Emberek kellenek ahhoz, akik odaadóan, lelkesedéssel hajlandók dolgozni, — mindany- nyiok érdekében. A pártvezetőség — az említett ülésen — kidolgozta a munkaszervezetek tervét. E nagy gondosságot kívánó munkát a tagok meghallgatása előzte meg: ki kivel szeretne dolgozni ebben az évben. A javaslatot a taggyűlés is megvitatta, majd így került a tsz vezetősége, és a közgyűlés elé. Jó, igen helyes emberi módszereket alikalmaztak a kommunisták a feladatok megvitatásában, előkészítésében.. Ez a sok példa közül abban is megnyilvánul, hogy máris jelentkeztek a tsz tagok, hogy mennyi kukorica, cukorrépa- területet akarnak megművelni. Mindenki nagyobb területet akar gondozni, mint a vetés-, bői 1—1 tagra jut. Horváth S and ómé és Kelemen Jánosné legalább 3—3 kh. kukorica ve. tésterületet kért. Igen helyesen, a pártvezetőség javaslatára, nem az átlagos elosztás elvét választották, hanem min denkinek ereje, lehetősége szerint osztják szét a területet. Zsigmond Lászlóné például, akinek kisgyermeke van, nem tud akkora területet megművelni, mint az, akinek nincs családja, vagy pedig van otthon valaki, aki ellátja a gyereket. Ilyeneknek az általában 1 főre meghatározott terület felét adják kii művelésre. Igen nagyok az igények: a tervet máris módosítanidk kellett. A tervezett 50 kh. kukorica helyett 80-at kell vet- niök; a répából is növelni kell a vetésterületet. A ’ növényápolás gyors, időbeni elvégzésére már most gondoltak a naki tsz kommunistái, Úgy határoztak, hogy 1—1 fogatos 4 gyalogmunkás területét köteles ekekapálni, de ebben a beosztásban takarítják majd be a terményt is. Tehát a szilárd munkacsapatok, brigádok kialakítását így biztosítják. Az szinte már csak természetes, hogy minden A magyar ipar új büszkeségének, a Pannónia motorkerék párnak első példányai a múlt év december hónapjának elején érkeztek megyénkbe. Azóta már több szállítmányt kapott a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat, így a napokban érkezett 18 darabbal együtt már 62 darabot kaptak két hónap alatt. Rövidesen ezt az újabb szállítmányt is szétosztják a megye boltjai között. A vállalat vezetői szerint javult a kereskedelem és az ipar kapcsolata, az ipar most már egyre jobban figyelembeveszi azokat a jelzéseket, amelyeket a vásárlóközönség igényei alapján a kereskedelmi munkacsapatban 2—2 kommu. nista is dolgozik majd, akik azt a megbízatást kapták: legyenek a közös munka motorjai, irányítói, lelkesítői; elsősorban példamutatásukkal, jó munkájukkal biztosítsák a kéz deti lendület további kibontakoztatását. Nakon újra beigazolódott: csak az a tsz tud tartóson meg erősödni, ahol minden jó kezdeményezés elindítója vagy íelkarolója elsősorban a párt- szervezet. Az ilyen nagyüzemi gazdaságok, mint a mágnes a vasat, vonzzák a még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat. Nakon az ősz óta 41 dolgozó kérte: fogadja be őket a közösség. seervék tesznek. így például nemrég még nagyon keresett hiánycikk volt a kétlapos elektromos főzőlap. Ma már bőségesen el vannak látva ezzel a boltok. Nap, mint nap érkeznek újdonságok is a vállalathoz. Például a napokban csehszlovák gyártmányú mikrobarázdás lemezjátszó készülékeket kaptak. Ugyancsak új árucikk a pápai Eleik thermax gyár által készített hőkioldós villanyvasaló, amit a különböző textilanyagokhoz tehet a megfelelő hőfokra szabályozni és ezt a hőfokot automatikus kapcsoló biztosítja, tehát nem áll fenn a veszély, hogy elégeti a ru- hát A felsőnyeki gazdakör a járási béketaláikozó sikeréért Amióta megalakult Felsőnyéken a gazdakör, a gazdáknak nem kel gondolkodniuk azon, hol, vagy hogyan töltsék el vasárnapi szabadidejüket. Megalakuláskor a gazdakörnek úgyszólván semmi felszerelése nem volt, de most már egyre- másra szaporodik az egy-egy asztallal, székkel, páddá!. A vezetőség igyekszik kihasználni azt a lehetőséget is, hogy a falu fiatalságának vasárnaponként táncmulatság rendezésével biztosít szórakozást. A bevételből aztán meg tudják vásárolni a szükséges dolgokat: folyóiratokat, újságokat, felszerelést. Azonban nemcsak magukra gondolnak, igyekeznek segíteni ahol csak tudnak. Vasárnap például *áncmulat- ságot tartottak, a bevételből me/d a járási béketalálkozóra megválasztott küldöttek, Kraft Ferenc, Tretykó Ferenc, Probszt Teréz, Boczor István és a többiek útiköltségét fedezik. Az iskolából kikerülő gyermekek közül nem egy mondja, ha pályaválasztásra kerül a sor: traktoros leszek. A szülők ilyenkor, akik féltik gyermeküket, azzal próbálják lebeszélni: „Nem jó foglalkozás, az fiam, állandóan olajos, füstös vagy, széliben, hidegben kell kint dolgozni a határban“. Van is abban igazság, hogy a traktorosoknak dacolni kell a hideg széllel, tűző nappal munkájuk közben. A génét közben gondozni is kell. Ha valami hibája van, meg kell javítani, kezük, ruhájuk közben olajos, kormos lesz. Néhány évvel ezelőtt valóban nehéz dolguk volt a traktorosoknak. Nem egyszer egész hetet töltöttek a határban, hálóhelyüfc a szalma kazal, vagy kukoricaszár kupac volt, nem tudtak rendesen tisztálkodni sem. Ahogyan az évek során erősödtek, fejlődtek gépállomásaink, úgy javult fokozatosan a traktorosok helyzete is. Ahol a traktorosok dolgoznak kint a mezőn, mindenütt ott van a kétszemélyes hálókocsi. A kocsiban kályha, beépített ágyak, takarókkal, azonkívül szerszámok, amelyekkel a kisebb javításokat el tudják végezni. A gépállomásokon azonban most már igyekeznek még jobb körülményeket biztosítani a traktorosak részére. A hőgyészi gépállomáson a munkákat úgy osztják el a brigádok között, hogy műiden traktoros lehetőség szerint a falujában dolgozzon. Amikor a műszakot befejezik, hazamehetnek, nem kell hetekig távol lenni a családjuktól. Mégis elő fordul, hogy a traktorosnak máshol kell dolgozni. Ilyenkor szabadidejét az állandó brigádszálláson tölti. Már most gondoskodnak arról, hogy nyu godtan, kényelmesen pihen-: hessenek a traktorosok. A téli1 gépjavítás ideje alatt rend behozzák a brigadszállásokat :s, Diósberényben és Szakadá on már el is végezték a szükséges munkákat. Hálóhelyiség, kü’ön mosdó és konyha van, ahol szükség esetén főzni is fognak a traktorosoknak. Gyulajon és Mucsiban is rövidesen megkez dik a brigádszóllás rendbehozását. Itt szobákat kell a‘építeni, újból bevakolni. Mire megindul a munka, ezek is rendben lesznek. A gépállomás nemrégiben kapott új, 8 személyes lakókocsit, amelyben aszta1, ágyak, beépített szekrények és külön mosdó van. A kocsiban minden kényelmet megtalálnak a traktorosok. A gépállomáson ezenkívül könyvtár áll a traktorosok re» delkezésére, ahol szépirodalmi és szakkönyvekben válogat-* hatnak. A traktorosok a hó* gyészi gépállomáson is, m;nt másutt, egyre jobban megbecsült emberek lesznek, de meg is érdemlik ezt a megbecsülést. Munkájukkal hozzájárulnak a többtermelésihez, rajúifc is függ mekkora darab kényén jut a dolgozók asztalára. Télen is helytállnak a hátasséki vasutasok A téli időszak minden esztendőben a vasúti munka legnehezebb szakasza. Ilyenkor a vasutas dolgozók legnagyobb odaadására, fokozottabb éberségére van szükség. Különös helytállást és szaktudást követel a vontatási dolgozóktól, amikiotris fokozottabb mértékben mutatkozik a rossz szén káros hatása. Vontatási dolgozók harca már akkor kezdődik, amikor a lefagyott szenet csákányolgáik, hogy biztosítani tudják időben a szenet a szerelésre váró mozdonyok részéire. A mozdonylakatcsoktól is becsületes munkát követel. A feladott javításokat lelkiismeretesen és időben leéli, hogy elvégezzék. Ezen a téren jó munkát végez ifj. Simon János mozdonylákaíos, aki 120 százalékos vállalásával szemben január 20-ig 135 százalékos teljesítményt ért el. Halmai József mozdonylakatos elvtái's, aki eddig 122 százalékra teljesítette vállalását. Nem ismeretlen Andrási Imre mozdonyvezető, Kovács I. József fűtő elvtársak neve sem. Meglepetés nem érte őket. Mozdonyuk jókarban van és bátor harcosai a télnek. — 120 mázsás szent akarók ossá g i vállalásuk biztos alapokon nyugszik. Január 20-ig 90 mázsa szenet takarítottak meg. Ezek az eredmények úgy születtek, hogy mozdonyuk íkülső, mint belső tisztaságára nagy súlyt fektetnek, a pálya lejtviszonyait kedvezően használják ki és szaros kapcsolatot tartanak fenn a társszolgálati ágak dolgozóival. Andrási elrvtársék nincsenek egyedüL Mellettük van Bodoki József, Papp Ferenc, Császár János mozdonyvezető, Fügedi István, Borsi János, Kemény Zoltán fűtő elvtársak. Lehetne még tovább sorolni. A január 20-i értékelés szerint Bátaszék fűtőház szénmegtakarítás terén 107-es teljesítést ért el, mely azt jelenti, hogy a megtakarított szénnel Bátaszék—Sárbogárd viszonylatban 9 vonatot lehet továbbítani. A száz- elagytonniailoiteméter tervüket pedig 20 százalékkal túlteljesítették. A vasút zavartalan működése az embereken múlik. A dolgozó a termelés motorja,. - Nemcsak a gépek követelik meg a karbantartást, az ápolást, hanem a dolgozók is, és csak akkor végezhetnek példamutató munkát, ha a tél idején fokozottabb mértékben foglalkoznak a vezetők a dolgozók szükségleteinek kielégítésével, panaszukat orvosolják és a dolgozók érzik azt, hogy munkájukat megbecsülök. Vezetőknek többet kell törődni a dolgozókkal és minden eszközzel biztosítani a legjobb munkakörülményeket és így biztosítva látjuk téli forgalmunk akadálytalan lebonyolítását és összefogva legyőzzük a tetet és maradék nélkül teljesíthetjük adott szavunkat. Pásti József Bátaszék állomás. Az élet alkonyán egyszer mindenkihez bekopogtat az öregség, jön hívatlanul, hogy egy napon pontot tegyen egy munkás élei végére. Mi, unokák szeretettel hajolunk a munkában elfáradt ráncos kéz fölé, megcsókoljuk, becézzük nagyapót, máintha nem is ők, hanem mi lennénk az öregek. Te kisfiú, vagy kislány ott a dimbes- dombos Dunántúlon, vagy a végtelen Aiföldön gyermeki szíved minden melegével szeresd és tiszteld azt a nagyapót, aki a föld gyomrában, a bányák mélyén dolgozott, vagy szántott-vetett öregségéig. Az őszhaju, remegőkezü nagyapó már nem tudja a szénfejtő csákányt megemelni, az ekeszarvát tartani. Helyette majd te fogsz dolgozni, ő érte, I magadért, az emberiség békéjéért. Igen, a békéért, a gondtalan gyermek és békés öregkorért. Békegyűlésen voltam vasárnap Kesző- hidegkúton, Ott jutottak eszembe ezek a gondolatok, amikor végig siklott sze_ mem az őszhaju, barátságos arcú idős bácsikákon, s a csillogószemű kisgyermekeken. — Békét akarunk, a világ valameny- nyi becsületes dől gozó jának. Békét és nem háborút! Hiszen még közülönk sokaknak él emlékezetében a második világháború borzalma, —■ mondotta a békegyűlésen Harcos János elvtárs, a keszőhidegkúti Téglagyár dolgozója. „ ... a háborút ne engedjétek, Adjatok békét a gyermekeknek”. Melegen tört elő a szó Laczkó Sándor- ka, a 6 éves kisgyermek ajkáról: adjatok békét! Igen, békét kér az unoka és a nagy- anyó, özvegy Laczkó Antalné, akinek élete már az öregségbe hajlott. De élénken emlékszik még a menekülés útjára, amikor el kellett jönniök Gyergyó- töígyesről. Jöttele, menekültek, otthagyva a szülői házat, az erdőt, legelőt, a maga természetes szépségével úgy, ahogy életének első pillanatában meglátta. Hosszú volt az út Németországig, annak borzalmait leírni nem lehet. Szökni nem tudtak, mert a német tiszt vigyázott minden lépésükre. Visszaemlékszik az út részleteire, könnyben úszik a szeme, amikor kis unokájára gondol, aki útközben halt meg. Múltak a hetek, a hónapok és eljött az az idő is, amikor sikerült hazajönniük. Ki tudná elmondani, szavakban kifejezni azt aiz érzést, amikor hosszú, hányatott élet után újra a hazai földre léptek? Az elmondott és az el nem mondott szomorú emlékek még élnek az emlékezetben. Nagyanyó nem tud felejteni és ezért szoíosabban fogja kis unokájának a: kezét, vele együtt mondja: békét az emberiségnek,
