Tolnai Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-09 / 33. szám

TOLNAI r AZ MOP TOLNAHEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZERDA, 1955 FW3RUAR 9 Járási béketalálkozók megyénkben* MAI szambán: Népes csoport töltötte meg vasárnap a paksi járasd kultúr-! **Í # ház nagytermét. A járás minden részéből voltak itt: téritak,*™" £ mése. (2 o.) KffiUöldi hírek. (2 o.) -- A ( Satal0k’ dO]&0ZÓ paraSZt0k’ mUnkáSOk- kisiparOSOk'} annak a bátas&ki vasÄk. (3. o ) X Égy határolt mar- J ertejnisegicK. __ Jgójára... (3. o.) — Békét! (3. o.) — Sok jó elképzelés van a. G yűlés volt ez, de nem akármilyen. Olyan dologiról ta-f ... ' . ... . . ,__ i n ácskoetak itt, amely ma legjobban foglalkozat minden érto* s«ks*ar* KPDSZ kultúrotthon ev. tervében. 4. o.) kész , es gondolkodó embert: a békétől. Nem hivatást* szónokok be-#e!é* mutraírva’ rezgal.c es veteményma« a gyénkl földmű-, szeltek itt, hanem Madocsa, Bölcske, Bikács és a járás többi é vesszővetKezetben. t . o.) * községeinek egyszerű emberei. Az ünnepi előadó dr. V i d a Lajos értelmiségi dolgozó a többi között ezt mondotta: — Az emberek mindig védekeztek minden rossz ellen: lakásaikat kerítéssel vették körül, az.aj­tókra zárt csináltattak, tehát még védték azt a keveset is, ami volit nekik. Hát hogyne védekeznének akikor most, a sokszorta nagyobb rossz ellen, amely vagyonuk, hozzátartozójuk elpusz­títását akarja, Ezért a békemozgalcm minden jóakaratéi em­ber ügye. Dr. Ványi Gábor dunaföldvári pedagógus elmondotta és be is mutatta, hogy ők milyen díszes albumot készítettek községük békemozgiaimáról. Ebben van a község mintegy 2800 békeszerető emberének aláírása is, amely egyhangú tiltakozás az atomfegyverek gyártása és Nyugat-Németország felfegyver­zése ellen. Homoki István dunaiföldvári dolgozó paraszt arról be­szélt, hogy 194j-ben milyen körülmények között kezdték el a békés életet. Alig múlt el a háború, megraktak egy uszályt élelmiszerrel ég félkülűték a pesti dolgozóknak, mert haEof- ták, hogy mennyire éheztek. Felszólalását ezzel fejezte be: — Harccal teremtettük meg a békét, de harcolunk is a megvé­déséért. Varga Sándor dunászéntgyörgyi küldött is felszólalt: — Községünk — mondotta — egyhangúlag a béke mellett szava­zott és azt az üzenetet hoztam, hogy a dumaszentgyörgyi dol­gozók egyhangúlag harcolnak a békéért. — Verset olvasott fel a békéről. Minden sora a béke, a népek közti barátság, egyet­értés mellett szállt síkra. Hogy ki írta ezt a verset? Dunaszent- györgyön született, szerzője ismeretlen, csak annyit tudni, hogy a helyi békesze-reíő emberek gondolatában született meg. Az egyik is, másik is mondott hozzá vailamit a béliéről, s végül rímekbe öntötték. Varga Sándort azzal bízták meg, hogy ok­vetlenül mondja el ezt a verset a járási tanácskozáson. Solymár Gábor esperes is felszólalt a gyűlésen.. — Lát­hattuk, hallhattuk a tiltakozásokat a háborús tervek ellen, itt vannak a megnyilatkozások a békéről: járásunk lakói békét akarnak és ha ez így van, hogyne akarna békét a pap, aki az emberszeretetet hirdeti. A békéért nekünk embereknek kell sikraszállnunk. £n a békét tündéié.rá; Wlefejtsék el, injgjf a háború halál* a béke pedig élet. A felszólalások után küldötteket választottak a IV. Magyar Békekongresszusra. A gyűlés résztvevői úgy határoztak, hagy dr. Ványi Gábor dunaföldvári, ifjú Esztergomi Jánosné bölcskei, Pákolicz István paksi, Marosi Lajos nagydorogi béke-harcosok és Kiss Ferenc, a megyei békebizottság titkára képviseljék a járás bókeszerető embereinek ügyét a bákekon- gressziuson. * Dombóváron is járási béke találkozót tartottak vasárnap, amelyen resztvettek a járás 'községeinek, üzemeinek békekül­döttei. A gyűlésen közel harminc békeküidött szólalt fel, va­lamennyien arról számoltak be, hogy községük dolgozói békét akarnak ás tiltakoznak az atomfegyverek gyártása, valamint Nyugat-Németország felfegyverzése ellen. * Szekszárdon járás és Szekszárd város, Bonyhádon peaig a bonyhádi járás békekültíöttei tanácskoztak. A többszáz részt­vevő közül igen sokan felszólaltak és elmondották, hogyan harcolnak községük, üzemük dolgozói a bókéért. A járási tanácskozásokon kiosztották az Országos Béke ta­nács elismerő okleveleit is. \ nagydorogi gépállomás a téli gépjavításban állandóan az clst barom helyezett közöt szerepelt. A lelkes munka eredménye­ként másodiknak fejezte be a javításokat, csupán a pincehely, gépállomás előzte meg. — A képen a gondosan kijavított erő­gépek sora látható, várják a tavaszi szemlét, ^^Ü0cx)000cxx>000c>0c00000cxxx<>000(x)000000000000000000000000000i A görög polkái emigránsok lapja írja: A községünkben tartózko­dó görög elvtársak saját ta­pasztalataikból tudják, hogy mit jelentett részükre a hitle­ri háború. Erről a következő­ket írja a görög politikai emig­ránsok lapja: Magyarra lefordítva: Görögországban a háborúban elestek, vagy kivégeztek a fa­Tl 2T0IXI5E 2THM EAAAAA H EWAPOMH KAI H KATOXH TUN XITAEPO<t>AIIITQN 4S x'liéísi ox»ii8r)x«* ST6v ziUp.0 \ ina toút 30 XíliÜJC oxotiiOr,««» oiíc iiíxtc ioó EA AZ ivivtia oioús x«taxti)i<,\ 50 yiliiiixc 111(1« ißpit ci oxo-ie>)xav oti ttx(iavtxi axftxintln r, xit.xxv o;4 xctiixtíaia. 500 yiAiíStt dvSpuROi nißavxv t r, í tV.v BEÍva. «0 xUiáítt aifä^xa» ö|irpoi alá axpaximin, ix’ cxehj -O.tat uívo l*ac (Itapít ip:6|iít. 500 yiiiiSxc 4v0paao( Paaavíotr,xav otá otpatimía, orlf $i>X*xíc, axi XflatrtAata tf,c rxxotaaé xa£ O.c apoSottxf.c El$tn?,c ’Aafilua,-. 3 -/Utáig; yu,p:á xataatpáyi,xxv. 1.200 a^aXpiá xópxav ^ xaiaoipápTixav. 700 iKxhyolsc «4r,xav X xaTaotpa7>7,xay. Alltel oí dpi%U oeoúe íirotouc így oopiíipUa^6av67talaÉt»páaT:>; útUxí; Uly. ‘•eav ipxaxá xaíapá xfeco ívpiíi nX^ftoxe 6 laác pa; xrt '/tiiipo^cstatdl) íniőpopr, atV, /opa Egű nixo Axpipá aXi.poiai tcv teiaotxlo niJípc.Kaí Jsi/veul/yiatl ítoi ánotfaamtn& ÉVTiEiSna: axi aylhx tű,, ipxsp-.aXiatäv. noá ot’pgfa xaiasattüv xytt natp'ía tcu, vá xi■> piCíuv r.i\l a:^j ptutiá xat rr,v -ppíxíj hit véoo RoXípcu. siszták 48.000 embert. A Görög Népi Felszabadító Hadsereg so­raiból harc közben elesett 30.000 ember. A német tábo­rokban vagy krematóriumok­ban 50.000 görög zsidó vesztet­te el életét. A kegyetlen éhség tői meghalt 500.000 ember. A németek elraboltak 90.000 em­bert, akik közül nagyon keve­sen tértek vissza hazájukba. 500.000 embert kínozta^ az internáló táborokban, börtö­Felszabadulási verseny falun A t ersesivi elfosratloin •.. — NA, JÓSKA ÖCSÉM, ember vagy- e a talpadon, kiáLlsz-e velem verse­nyezni. Ne örülj, nem futásról lesz szó, tudom, abban lehagynál, hiszen fiata­labb vagy. Nem. Én olyan versenyt kezdeményezek, amelynek hasznából mindkettőnk jól jár, — szólt eképpen Kiss György 3 holdas gyuiaji gazda Jabuka József 8 holdas gazdatársához. — Aztán milyen versenyről lesz ?zó Gyuiika bácsi? Ha maga mondja, én ál­lom a feltételeket! — Jól van öcsém, így gondoltam én is. Tudod ■ mit — szóit Gyurka bácsi olyan titokzatos arccal, mintha leg­alább is emberéletről lenne szó. — Ver­senyezzünk azért, hogy több legyen, töb­bet teremjen a föld, több búzát, k-uKo­ncát. Na, mit szólsz hozzá? — Azután ezt, hogy gondolja Gyurka bácsi, hiszen kapáltam én eddig is ele­get, azt a kukoricát?! — NEM IS ARRÓL VAN SZÓ öcsém, hogy nem kapáltad, de hiába pisártál­gf.tod te a sovány földet, hiszen abban rr.og a gaz sem terem meg, nem a ku­korica. Ha egyszer nem — a következő szót már nem kellett kimondani, mert az ifjú gazda agyában egyszeriben olyan világosság támadt, mint amikor felhő mögül bukkan ki a nap. — Tehát trágyázni kell, — egészítette ki tagolva a mondatot. — Úgy ám, de az isíállótrágya mellett műtrágyával is. Röviden tehát jelöljünk ki parcellákat műtrágyakisérletre, erre hívlak ón versenyre! Ls az ifjú gazda erre nem azt mon­dotta hogy üsse kő a kányát, hanem melegen megszorította a feléje nyújtott kezet, mondván: a versenyt elfogadom. * A NAPOKBAN ellátogattunk a pá­rosversenyt kezdeményező Kiss Gyurka bácsihoz és a barátságos bácsikat arra kértük, hogy csak nekünk árulja e! ter­veit. Hogyan akar nagyobb termést el­érni 1 — Nekem az a tapasztalatom. — vá­laszolt, — hogy a föld, az istállótrágya meliet: a műtrágyát is meghálálja. Er- tena én el eddig is szép eredmény eket. A javaséit műtragyakiserletteil azonban még „óbb eredményeket akarok elérni. Azzal kezdeni tehát, hogy ne féljen s»nk a műtrágyától, főleg annak árá­tól, kamatostul visszatérül az. — Szép az őszi búzám, vetés előtt szuperfoszfátot adtam néki, most ta­vasszal pedig pétisóval fejtrágyazotn. Kukoricát is vetek. A kukorica terület­re 1 mázsa szuperíoszifátot szórtam ki a tél folyamán. A kukorcaíö’ld közeipén egy kis parcella nem kapott az ősszel műtrágyát. De ez a vetéskor sem fog kapni, bár a kukorica vetésével egyidő- ben pétisózni fogok. Röviden csak ennyit mondott Gyurka bácsi; az eredményt, a kettőjük verse­nyét pedig a búzaszeimektől súlyos ké­vék és a gyönyörű kukorica fogja „el­mondani”. nőkben és a gestapó helyisé­geiben. Tönkrement 3.000 falu elégett vagy tönkrement 1.200 iskola. 700 azon templomoknak a száma, amelyek ugyancsak elégtek, vagy tönkrementek. Ezek a felsorolt számok világos képet adnak ar­ról, hogy milyen drágán fi­zette a görög nép a hitleri fasiszmus bevonulását. György Domokos vb. titkár, Hőgyész, A Tolna megyei gépállomások mir \M mini ezer holdra Müöüek íalaiiFövelési szerződni egyénileg dolgozó passziókkal A Tolna megyeó gépállomá­sok már több. mint ezer hold­ra kötöttek tavaszi talajműve- ési szerződést egyénileg dolgo­zó parasztokkal. Minden gép­állomás körzetében a tavalyi­nál sóikkal nagyobb az érdek­lődés, s az egyénileg dolgozó parasztok szívesen kötnek szer ződést talajmunkára. A BÖLCSKEI GÉPÁLLO­MÁS például tavaly tavasz- szal egy talpalatnyi földet sem művelt meg egyénileg dolgocő parasztoknak, idén pedig már több, mint 100 gazdával 207 holdra kötöttek szerződést. — Bölcskén, Madocsán és Duna- földvátron középkötött, laza a talaj, ami sok nedvességet tar­talmaz. A főagronómus véle­ménye szerint szerdára már annyira szikkadt lesz a talaj, hogy mindhárom községiben megkezdhetik a tavaszi szán­tást. A bölcskei gépállomást azért keresi fel egyre több egyéni­leg dolgozó paraszt, mert az elmúlt ősszel körzetükben ki­fogástalan minőségű munkát végezitek. Ezenkívül a gépállo­más agr unó masai gazdagy ülé­seken, szakelőadást tartottak a télen a gépimunka sokoldalú előnyéről s a gazdák egyre jobban megszerették a gépet. A MÖZSI GÉPÁLLOMÁS szántén többszáz holdra kötött egyéniekkel tavaszi taiajmű- velési szerződést, s a termelő­szövetkezetek mellett Bogyisz- lón. Szelcszárdon és Öcsány- ben már megkezdték a tava­szi szántást az egyénileg dol­gozó parasztok földjén. Az el­ső napok munkájáról elisme­réssel beszélnek a dolgozó pa­rasztok, ami biztosíték arra, hogy még sokan kötnek szer- 1 ződést gépállomással. Március 1-ig befejezzük őszi vetéseinken a fejtrágyázást — Örömmel csatlakozunk a felszabadulási versenyhez, ezen keresztül célunk az, hogy sok éves tapasztalatainkat fi­gyelembe véve az idei gazda­sági évben jobb eredményeket érjünk el. — írta szerkesztő­ségünkhöz küldött levelében Gyurieza János a mórágyi „Szabadság” tsz elnöke. Vállaljuk: 1. Március 15-ig az összes trágyát kihordjuk. 2. Március 1-ig befejezzük őszi vetéseinken a fejtrágyá­zást. 3. 15 hold réten az eliszapo­sodott vizesárkokat kitakarít­juk és a réten lévő bokrokat kiszedjük. Ezt a munkát feb­ruár 20-ig befejezzük. 4. Február 15-ig tavaszi ve­tőmagjainkat kitisztítjuk. 5. Saját erőből készítünk egy 300 férőhelyes juhhodályt. március 31-ig. ugyancsak erre a határidőre etetőrácsokat is készítünk. 6. Február 25-ig szénáspaj­tánk tetőzetét kijavítjuk. 7. Április 1-ig pedig a tehe­nészet átlagát 4.5 literről 7 literre emeljük. Á medinai gazdák állják szavukat A mezőgazdaság és az ápa.r valamennyi ágában lelkes váll- ’afások születtek hazánk felszabadulása 10. évfordulójára. A medinai dolgozó parasztokat is magával ragadta a nagy telkesed is és közülük sclk&n tettek vállalást a beadás, az adó- ót a mezőgazdasági munkák határidő előtti teljesíté­séi-e. Szép »redmény mutatható ki az adófizetés terén, IIaszeg János 12 holdas dolgozó paraszt vállalta, hogy április 4-ig rendezi , első negyed-rí -adóját. Vállalását máris teljesítette. Dicséret illeti Földi István dolgozó parasztot is. aki I. negyedévi adójának már több. miint 50 százalékát befizette. Dombóvári Rákóczi tsz Tavaszi árpával pótolják a hiányosan kelt őszi vetést A dombóvári Rákóczi terme­lőszövetkezet tavaly szeptem­ber 10-én elvetette az őszi árpát. A kelésnél és a fejlő­désnél azonban hiányosságok mutatkoztak, mert az egerek elrágták annak egy részét, ráadásul a gabonafutrinka is kárt okozott benne. A területet azonban nem hagyják kihasz­nálatlanul, mihelyt az idő en­gedi, tavaszi árpát vetnek a kikelt és fejlődő őszi árpa kö­zé, ...höíjij a (Simon esaiád áUaitetnj észté lárneohi esorba ne essék Idős Simon József 8 és féllholdas zomba: gazda már nem fiatal ember, de rosszul jár na bárki is. ha öreg­nek titulálná. Simon bácsi megteszi a ma­ga dolgát akár a gaz­daságban. akár a ház körül. Két fiát már kiházasította, az idő­sebb. ifjú Simon Jó­zsef Győrébe nősült, a maga gazdája, jó- nóhány év óta. A fia­talabb egy évvel ez. előtt hozott fiatal- asszonyt a házhoz, s együtt ’ gazdálkodnak. Sismonók gazdasá­gukat az állattenyész tésre alapozták, — az egész családot jó állattenyésztőnek is­merik a faluban. — Amióta megkezd tók a faluban a törzs könyvelést, minden évben legalább két darab törzskönyve­zett állat volt az is- • állóban — mondja Simon bácsi. — Az új koamányprogram óta azonban még job­ban megjött a ked­vünk : jelenleg két törzskönyvezett tejelő tehén, két növendék- bika, 1 üsző és két iga vonó jószág van az istállóban. — A teje­lő tehenek közül a „Bösike“ 63-80 kilo­grammos éves tejho- zamával, amely 3.7 százalék zsírt tartal­maz, részt vesz. az or­szágos tejelési ver­senyben, Simon bácsi nem nagyon szeret politi­zálni, de tud arról, hogy a községben most folyik a béke- aiáírásgyűjíés. amely bői ők sem akarnak kimaradni. De tud arról a hatalmas ver­senymozgalomról is, amely április 4-e tisz­teletére behálózza az egész országot s így az ő községüket is. — A beadás teljesíté­sére nem teszek vál­lalást, mert az állam ma! szembeni tarto­zás időbeni teljesíté­sét becsű let bei i köte­lességemnek tartam, — mondja a rendsze­reié gazda önérzeté­vel. De aaért mi sem maradunk ki a ver­senyből. igaz-e fiam?! — Szemével a mel­lette ülő fiára ka­csint. — Mihelyt rá lehet menni a földek­re, elvetjük a tava­sziakat, ebben nem hiszem. hogy meg­előzhetne bárki — földjeink már vetésre készen állnak. Ezután reég nagybob figye­lemmel kísérjük a te­jé és i versenyt is. Úgy hallom, fiam törzskönyvezett tehe­ne jelenleg több te­jet ad, .mint a miénk. Ennek nagyon örü­lök. De ezután mi is jobban beleszólunk a versenybe, hogy a S.mon család állatte­nyésztő hírnevén csór bä ne essék. /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom