Tolnai Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-08 / 32. szám
2 NAPLÓ 1355 FEBRUAR 8 A Vietnami Demokratikus Köztársaság minisztertanácsa akcióprogramot fogadott el Peking (Uj Kína) A Vietnami Tájékoztató Iroda vasárnapi jelentése szerint a Vietnami Demokratikus Köztársaság minisztertanácsa február elején tartott ülésén foglalkozott a világhelyzettel és öt pontból álló akcióprogramot fogadott el 1955-re. A minisztertanács ülésén Ho Si-minh elnökölt. A minisztertanács megvitatta többek között az ideiglenes katonai demarkációs vonaltól északra és délre eső övezetek viszonyának helyreállítását különböző téren. Erről a kérdésről nyilatkozatot fogadott el. A Vietnami Demokratikus Köztársaság minist? í er tin ácsát a kapcsolatok normalizálásáról szóló határozatában az a szempont vezette, hogy „Vietnam északtól délig egységes ország. A politikai, gazdasági, kulturális, szociális és érzelmi kapcsolatok valamint a vietnami nép szolidaritása oszthatatlan egészet jelentenek’“. Az Egyesült Államok kormánya nyiltan résztvesz Csang Kaj-sek hadműveleteiben Peking (Uj Kína): Az Egyesült Államok kormánya szombaton nyiltan részt vállait az áruló Csang Kaj-aek hadműveleteiből azzal, hogy parancsot adott az amerikai hetedik hajóhadnak és más fegyveres erőknek: „nyújtsanak segítséget“ a csangkajsekista erőknek a Tacsen szigetekről történő visszavonulásához és a szigetek lakosainak Tajvanra hűre olásához.. Ez n bűnös cselekedet Kína szuverenitásának megsértése és beavatkozás Kína bélügyeibe. Az amerikai külügyminisztérium nyilatkozata hamisan azt állította, hogy ez a cselekedet „elő fogja mozdítani a béke és a biztonság helyreállítását a Csendes-óceán nyugati részében,“ Az amerikai hadi- tengerészet egyik szóvivője azonban azzal fenyegetőzött, hogy ..amennyiben bármilyen támadást intéznek most a Ta- csemsaigeteic ellen, úgy ezt az Egyesült Államok beavatkozásnak fogja tekinteni .a hetedik hajóhad küldetésébe és ilyen béavafkozás amerikai megtorlást válthat ki.“’ Mindebből kiderült, hogy az amerikai kormánynak ezt a cselekedetét az az igyekezet hatja át, hogy nagyarányú háborút idézzen elő. Peking,ben rámutatnak, hogy a kínai polgárháborúba való amerikai beavatkozás nemcsak háborús provokáció a Kínai Népköztársaság ellen, de súlyos fenyegetés a Távol-Kelet békéjével szemben is. Pinay elfogadta a kormányalakításra adott megbízást Párizs (MTI): Mint az AFP jelenti, a köztársasági elnök vasárnap este Antonie Pinay független képviselőt megbízta azzal, hogy kísérelje meg a kormányalakítást. Pinay az Elyséc-palotából távozva kijelentette, hegy elfogadta a megbízást. Kormányalakítási tárgyalásait hétfőn kezdte meg. Az angol közvélemény elítéli az amerikaiak távol; keleti agresszív cselekményei! London (TASZSZ): Mint a Preis Association hírügynökség jelenti, a Szövetkezeti Párt skóciai szervezete évi bizottsági ülésén Burgh, a bizottság elnöke kijelentette, hogy az amerikai 7. flottának a foc- mozái szorosban való tartózkodása . komolyan fenyegeti a bakéi.“, A gyűlésen egyhangúlag elfogad iák egy határozatot, .mely követeli.' hogy távolítsák el a Csang Kaj-sek klikket Tajvan szigetérőL Duncan, a párt országos szervezője, amikor beterjesztette a határozati javaslatot, kijelentette, hogy „a Kínai Népköztársaság teljes joggal utasította el a tűzszüneti javaslatot, amelynek következtében Csang Kaj-sek továbbra is Formoza ura maradna.” Crossman, a Munkáspárt végrehajtó bizottságának és parlamenti csoportjának tagja a Munkáspárt középangliai évi bizottsági ülésén mondott beszédében kijelentette: „Figyelmeztetnünk kell az amerikaiakat., hogy ha belebonyolódnak ezekbe a dolgokba, egyedül maradnak. Az angol konzervatív kormány nem kötelezheti Angliát, hogy nyújtson katonai támogatást az Egyesült Államoknak, nem törődve mozgalmunk egyhangú véleményével.” Shinwell munkáspárti képviselő, volt hadügyminiszter Mortonban (Durham grófság) mondott beszédében elítélte Eden külügyminiszternek Tajvan jogi helyzetéről az alsó- házban tett amerikabarát nyilatkozatát. Shinwell a következőket mondotta: „Ha Formoza nem kínai terület, akkor mi dolga van ott Csang Kaj- sek-nek. Úgy tűnik nekem, hogy Eden nyilatkozata megtételekor nem annyira azzal törődött, hogy tisztázza a tényleges jogi helyzetet, minthogy megszerezze az Egyesült Államok elismerését.” A Reynold’s News szerkesztőségi cikkében élesen elítéli az Egyesült Államok beavatkozását Kína belügyei'be és követeli: „Churchill jelentse ki az egész világnak és különösen az amerikai háborús gyúj tógátoknak, hogy Anglia nem fog résztvenni semmiféle háborúban, amelynek célja Csang Kaj-sek uralmának fenntartása Formoza szigetén. Egyetlen kormány sem sodor hatja országunkat háborúba annak érdekében, hogy meg fosszák Kínát egy kínai terű let kormányzásának jogától.” A z utolsó hetek eseményei kiélezték a politikai helyzetet Nyugat-Németország- ban. A néptömegek egyre erélyesebben ellenzik a párizsi egyezményeket, s Németország tárgyalás útján történő békés újraegyesítését követelik. Ennek hatására Bonn politikai köreiben elmélyültek a nézet- eltérések. All a harc az amerikai „erőpolitika” híveinek Adenauer kancellár köré tömő rülő csoportja és Németország egyesítésének nagyszámú híve között. Adenauer politikájának ellenzéke ma már túlterjed a szociáldemokrata párt képviselte „hivatalos” parlamenti ellenzék keretein. A lapok arról írnak, hogy fokozatosan „második ellenzék” alakult ki a kormánykoalíció pártjain belül. A Neue Rheiti-Zeitung szerint „a kormánykoalícióhoz tartozó Szabad Demokrata Pártban és a Német Tömörülés Pártjában két tábor kezd észrevehetően kialakulni”. „Minden pártban vannak felelősségérzettől áthatott emberek, akik mérlegelik a kancellár politikájával járó kockázatot”, írja a Der Mittag. A bonni parlamenti körök nézeteltérései már túlnőttek a kulisszák mögötti vitákon. Január 26-án a szövetségi gyűlés össznémetügyi bizottsága elutasította a Saar-egyezményt. Csak Adenauer pártjának képviselői szavaztak az egyezményre, azok se mind. A nemmel szavazott 11 bizottsági tag közül egy a Keresztény Demokrata Unió és a Keresztény Szocialista Unió, egy meg a Német Tömörülés Pártjának képviselője volt. Számos, a kormánykoalíció parlamenti csoportjaihoz tartozó bizottsági Qilenliancr beszéde Herfordban Berlin (TASZSZ): Mint a DPA hírügynökség jelenti, Ol- lenhauer, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke szombaton a párt által Herfordban rendezett gyűlésen beszédet mondott. Ollenhauer kijelentette, hogy a Mendes-France kormány bukása után a párizsi egyezmények sorsa ingataggá vált. A francia nemzetgyűlésnek minden valószínűség szerint újból meg kell maid vitatnia az egyezményeket, mert a Köz- társasági Tanács a feltevések szerint további követeléseket támaszt majd. Ollenhauer megismételte azt a követelését, hogy még a párizsi egyezmények ratifikálása előtt tartsanak négyhatalmi tárgyalásokat Németország egy ségének helyreállításáról. Amerikai légi-provokációk a kínai tengerpart közelében Peking (Uj Kína): Az amerikai 7. hajóhad rep ülőgép- anyahajóóról felszálló haditengerészeti repülőgépek katonai provokációkat folytatnak a kínai vizek közelében, amióta csak a flotta egységei január 23-tól kezdve a Tacsen szigetektől keletre és délkeletre lévő vizekre kezdtek érkezni. Az amerikai katonai repülőgépek ezen folytatólagos 'provokativ tevékenysége fenyegeti Kína és a Távol-Kelet békéjét és biztonságát. A kínai nép és a- kínai népi felszabadító hadsereg szaros figyelemmel kíséri e helyzet alakulásét Tárgyalások Haipliong átadásáról Peking (Uj Kína): A Vietnami Tájékoztató Iro'da vasárnap jelentette, hogy február 4-én folytatódtak a tárgyalások a haiphomgi térség átadásáról a vietnami néphadsereg főparancsnokságának és a Francia Unió hadereje főparancsnokságának küldöttségei között. A központi egyesített fegyverszüneti bizottság által rendezett tárgyalásokon a vietnami nép hadsereg főparancsnokságának küldöttsége különös hangisiúiyt fektetett a megvitatandó két főikérdésre: a köztulajdonok átadásának, valamiint az átadás részleteinek és időpontjának kérdésére. Mezőgazdasági dolgozók — levelező főiskolán Mintegy '500.000 munkás, kolhozparaszt és alkalmazott tanul a főiskolák levelező tagozatán. Kievben az Ukrán Mezőgazdasági Akadémia levelező tagozatán mintegy 1500 élenjáró mezőgazdasági dolgozó tápul. A képen: A levelező tagozat agronómiái fakultásának ötödik évfolyama laboratóriumi foglalkozáson. Az előtérben G. J. Burkackaja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldötte, a „Hruscsov’“-kolhoz elnöke és Sz. A Krivickij, a Cserkasz területi zolotonosszki gép- és traktorállomás főagronómusa. Kenya hóhérai Az a feladatunk, hogy megtudjuk, — mi történik az őserdőben. Az a feladatunk, hogy mindenkit megöljünk, akit csak tudunk... Ezt mondta a keletafrikai katonai kerület vezérkari főnöke a legújabb angol bűnte- tőexpedicióról, amely január elején indult meg Kenyában. Az angol reakciós sajtó szerint „nagyarányú hadműveletről van sző”, amelyben a Kenyában állomásozó angol csapatok kilenctizedrésze vesz részt. Egyes lapok azzal dicsekednek, hogy már a hadművelet első napján „20 afrikait” semmisítettek meg. A Londonban megjelenő „Tribüné” című baloldali mun káspárti folyóirat január 14-i számában David Steele, a Tcé- letafrilcai anglikán egyház vezetője élesen elítélte a Kenyában tobzódó terrort. Rámutatott, hogy egyáltalában nem azért foganatosítanak megtorló intézkedéseket az afrikaiak ellen, mintha valamiféle .,terrorista akcióban” vennének részt, hanem kizárólag azért, mert a Kikuju törzshöz tartóz vak. Steele szerint a kenyai koncentrációs táborokban jelenleg 60.000 afrikait tartanak fogva, jó kétszer többet Kenya egész fehér lakosságánál. Meg állapítja, hogy a forró szabadságvágyáról ismert kikuju törzs teljes kiirtását tűzték ki célul Kenyában, s a következőket írja: „Mi nem öljük meg a csecsemőket. Ahhoz, hogy a gyerekeket éhhalálra ítéljük, elég ha szüleiket megfosztjuk a munka lehetőségétől.. A Tribüne Steele cikkét kommentálva megállapítja, hogy az ártatlan emberek ellen foganatosított kegyetlen megtorló intézkedések csak fokozzák a lakosság ellenállását. Az Egyesült Államok durva nyomást gyakorol Franciaországra Newyork (TASZSZ): Mint amerikai sajtójelent,ésekbő'l és sajtókommentárokból kitűnik, a Men des - France-kormány bukásáról szóié hírek dühvei és ingerültséggel töltötték él az amerikai uralkodó köröket. A New York Times és a New York Héráid Tribüné krokodilkönnyeket hullajt Mendes-France kormányának bukása miatt. A lapok nem ti tkolják, hogy Mendes-France kormányának bukását elsősorban nem északafrikai politikája, hanem az Egyesült Államok előtt való hajbókolása* idézte élő, ami Mendes-France kormányának abban a törekvésében nyilvánult meg, hogy a francia lakosság legkülönbözőbb rétegeinek akarata ellenére bármi áron Franciaország ra erőszakolja a párizsi egyez menyeket. A lapok komolyan aggódnak a párizsi egyezmények sorsa miatt és rámutatnak, hogy Mendes-France kormányának bukása fokozhatja a szóbanfergó egyezmények élén irányuló megmozdulásokat nemcsak Franciaországban, hanem Nyugat-Németorszáigban és más európai országokban is. Az Associated Press hírügynökség washingtoni jelentése szerint „hivatalos személyiségek“ hangsúlyozzák, hogy a párizsi egyezmények francia parlamenti megvitatásának és ratifikálásának „minden huzamosabb halogatása komoly károkat okoz“ a nyugati szövetségeseknek és ez állítólag „komoly következményekkel járhat“, továbbá, hogy „erősen csökken Franciaország szerepe a nemzetközi ügyekben." Denny, a Scripps-Howard sajtótröszt szemleírója a World Telegramm and Sun című lapban kigúnyolja Franciaországot és a francia nemzetgyűlést. Ingerülten állapítja meg, hogy a francia nemzetgyűlés nem szavazott bizalmat Mérides- Franeenak, maid rámutat, hogy Franciaországban és a francia nemzet,gyűlés,ben „rendkívül gyakori“ az „Amerika-ellenes és angoíallenes hangulat“ meg nyíl vonulása. Mindez — Denny szerint — „Franciaország nemzeti értékének tragikus és vészes csökkenéséről“, valamint „nagyhatalmi pozíciójának hanyatlásáról“ tanúskodik. Élesed# p#lM5kai ellentétek Iingaí-Németorií%ág[baii tag tartózkodott a szavazástól. Ugyanaz nap a szövetségi gyűlés jogügyi bizottsága mind össze három szavazattöbbséggel — kizárólag a Keresztény Demokrata Unió szavazatainak segítségével — hagyta jóvá a Saar-egyezményt. A kormánykoalíció többi pártjának képviselői vagy nemmel szavaztak, vagy tartózkodtak a szavazástól. Különösen Adenauer rádióbeszéde keltett nagy elégedetlenséget széles körökben. A kancellár rádióbeszédében durván elferdítette a német kérdés kapcsán elhangzott szovjet nyilatkozat lényegét. Felháborította a nyugatnémet közvéleményt az Adenauer rádióbeszédéhez hasonló szellemű bonni kormánynyilatkozat is, amelyet a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének a Szovjetunió és Németország közti hadiállapot megszüntetéséről hozott határozata kapcsán hoztak nyilvánosságra. A bonni kormány hivata- los nyilatkozatai a nyugatnémet lapok éles bírálatait váltották ki. A bíráló hangok máig sem hallgattak el. A Frankfurter Rundschg.'.. című polgári lap például terjedelmes cikkben pontról-pontra cá folta Adenauer rádióbeszédét, s rábizonyította a kancellárra, hogy durván hamisít. A lap élesen elítélte Ade- nauernek azt a kísérletét, hogy elferdítse a szovjet kormány javaslatainak értelmét. A Frankfurter Rundschau szerint Irta: P. NAUMOV Adenauer nem engedheti meg magának, hogy „nyilvánvaló valótlanságot állítson, 's ezzel tévedésbe ejtse a részletekbe be nem avatott polgárokat”. Ollenhauer nyugatnémet szociáldemokrata vezető január 31-én Aschafenburgban, egy nagygyűlésen leleplezte az Adenauer-kormány nemzetellenes politikáját. Kijelentette: „Az a benyomás alakult ki, mintha a bonni kormány külpolitikai apparátusa az amerikai külügyminisztérium szerve volna. Ha Adenauer nem változtatja meg politikáját az újraegyesítés kérdésében, arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a szövetségi kormány egyáltalában nem gondol komolyan az újraegyesítésre”. Ollenhauer a továbbiakban hangoztatta: „A párizsi egyezményekkel kapcsolatban erősen fenyeget az a veszély, hogy a német népnek kettéosztottsá- ga további fennmaradásával és a háborús veszély növekedésével kell megfizetnie Nyu- gat-Németország felfegyverzését. Ezért komolyan kell venni a Szovjetunió utolsó javaslatait”. A nyugatnémet közvéle- mény éppen ilyen erélyesen utasítja el a bonni kormány abbeli kísérleteit is, hogy kisebbítse a Szovjetunió és Németország közötti hadiállapot megszüntetésének jelentőségét. A General Anzeiger című bonni hivatalos lap beismerése szerint a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének erről hozott határozata kapcsán tett bonni kormány- nyilatkozat „inkább tovább szította, sem mint lohasztotta az akörül kitört vitát, hogy mi a további teendő”. Mindazok, akik a német nép nemzeti érdekeinek talaján állnak, a béke ügyét szolgáló, s a német kérdés rendezését megkönnyítő fontos lépést látnak a Szovjetunió Legfelső Tanácsának határozatában. A „Hamburger Echo” című lap azt írja, hogy a Szovjetunió és Németország közötti hadiállapot megszüntetése „új szakasz kezdete lehet a Szovjetunió és a Szövetségi Köztársaság kapcsolataiban”. Egy másik hamburgi lap, a Hamburger Anzeiger. amelyet a Szabad Dsmokra ta Párt ad ki, az európai feszültség enyhítése felé tett lépésnek minősíti a Szovjetunió Legfelső Tanácsának határozatát. A fenti tények azt mutatják, hogy olyan ellenzék áll Adenauer híveivel szemben, amelyet nehéz fenyegetésekkel, vagy kulisszák mögötti mesterkedésekkel letörni. Ezt az a körülmény magyarázza, hogy a széles néptömegek erélyesen ellenzik Nyugat-Németország felfegyverzését. A Bonnban kialakult helyzet arról tanúskodik tehát, hogy sok nyugatnémet politikus tudatára döbbent a pillanat komolyságának s érezni kezdi, milyen felelősség nehezedig rá a párizsi egyezmények második olvasásával kapcsolatban. Sok nyugatnémet politikus látja, hogy a történelem felelősségteljes válaszút elé állította: vagy aláírja Németország egységes, független állami létének halálos ítéletét, vagy olyan politika útjára lép, amely Németországot, mint békeszerető nagyhatalmat támasztja fel. O onnban az utóbbi időben egyre gyakrabban emlegetik a nyolc európai államnak a moszkvai értekezleten aláírt nyilatkozatát, amelyben az áll, hogy a párizsi egyezményeket nem lehet egyébnek, tekinteni, mint tulajdonképpeni lemondásnak a német kérdés rendezéséről, hosszú időre történő lemondásnak Németország egységének békés és demokratikus alapokon történő helyre- állításáról. E nyilatkozat szerint ezeknek, az egyezményeknek ratifikálása és megvalósítása fokozni fogja a háborús veszélyt, s veszélyeztetni fogja Európa békeszerető országainak, különösen Németország szomszédainak nemzeti biztonságát. Ezek az országok elkerülhetetlenül kénytelenek lesznek hatásos eszközökhöz folyamodni önvédelmük, a támadás elhárítása érdekében. Minden német, aki elfogadja ezeket az igazságokat, megérti, hogy Európa igazi biztonsá gát csak abban az esetben lehet biztosítani, ha egyes európai országoknak más európai országok ellen irányuló zárt katonai csoportosulásai helyett megteremtik az európai, kollektív biztonsági rendszert. Németország is csak ezen az úton haladva tehet szert igazi biztonságra.