Tolnai Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-08 / 32. szám

1955 FEBRUAR 8 NAPLÓ a PÁRT ÉS PÁRTÉ PH ÉS Eredményes párttaggyűlés a juhépusztai állami gazdaságban A Juhé-pusztai állami gaz­daság doügoeói az elmúlt év­ben is derekasan küzdöttek a ■mezőgazdaság fejlesztéséről azóló pánt- és kommáiiyhatáro- aait sikeres végrehajtásáért. — Szt mi sem bizonyítja jobban, mint a birtokukban lévő ver- senyzászíák, melyeket jó ered­ményeikért kaptak. Nagy sze­repe van ebben a gazdaság pártszervezetének. A pártveze­tőség igyekezett nevelni, taní­tani, mozgósítani a kommu­nistáikat, s rajtuk keresztül az egész gazdaság dolgozóit. En­nek eredményeképpen elsősor­ban a kommunisták érzik a felelősségüket a gazdaság mun kajáiért. Ennek a felelősségérzetnek egyik legszebb példája bonta­kozott ki a legutóbbi párttag- gyűlésükön is. A taggyűlésre a kommunisták megfelelően felkészülve jelentek meg A taggyűlés napirendjén a pártvezetésig beszámolóján, kí­vül napirendre került az egész gazdaság munkája, amelyről Szabó, elvtárs, a gazdaság igaz gatója számolt be a taggyűlés­nek.- Gondosan felépített be­számolók hangzottak el, ame­lyek bemutatták a gazdaság edoiigi nagyszerű eredményeit, de nem feledkeztek el a hi­bák föltárásáról sem. Valamennyi párttag felszólalt ■ A taggyűlés egész menete azt bizonyította, hogy a kom­munisták a juhéi állami gaz­daságban ézt akarják. Vala­mennyi párttag felszólalt, né­melyik még háromszor is. — Varga László elvtárs pél­dául elmondotta, hogy a gép­műhely dolgozói vállalták, hogy a gépjavítást határidő előtt befejezik, s közben még olyan gépeket i3 kijavítanak, amelyek nincsenek tervbevé- ve. Beszélt a takarékosság fon­tosságáról is. Csak egy gépnél mintegy 300 forintos megtaka­rítást ért el, mert a javításhoz felújított anyagot használt. De elmondotta azt is, hogy sok­sok 300 forintot lehet még náluk is megtakarítani felújí­tásból, ' amelyeknek anyaga most még felhasználatlanul agy sarokban, hever. Beszélt a terv végrehajtásának fontossá­gáról. Példának hozta fel, ha a tervet teljesítik, sőt túltel­jesítik, lehet, hogy éppen a cipőtalp, vagy a ruhanemű lesz olcsóbb, de ha nem tel­jesítik, akkor drágább lesz. Murvai Sándor elv társ szintén a gépműhely dolgozó­ja felajánlotta, hogy ebben az évben 5000 forint értékű anya­got újít fel, mégpedig úgy, hogy e munkája ne hátráltas­sa a gépjavítás menetét. Lajtai látván elvtárs, a politikai munka további meg­javítása érdekében javasolta, hogy rendszeresítsék a szabad pártaapok&t, amelyeken sok­kal többet foglalkozzanak a nemzetközi. helyzet ismerteté­Bőven kijutott a bírálat is a pártvezetőség és a gazdaság­vezetés munkájával kapcsolat­ban, S z a 11 e r Jenő elvtérs, például arról beszélt, hogy a jó eredmények mellett a gaz­daság még mindig elég drágán termel. Ennek bizonyítására el­mondotta, hogy az elmúlt év­ben sok lucerna tönkrement. A beruházások felhasználása terén sincs minden rendben. Elmondotta, hogy felépítettek két kutat is, amit nem tudnak megfelelően kihasználni. He­lyette más, a termelés növe­kedését jobban elősegítő dol­got is megvalósíthattak volna. M a r k á c s György elvtérs a pártvezetőség munkáját bí­rálta, hogy még mindig nem elég kollektíváin dolgoznak. — Beszélt arról is, hogy a szak­szervezettel ig többet kék tö- rődniök. Ezt különösen most tartja fontosnak, mivel a fel­szabadulási verseny további fellendítése érdekében, a ver- senynyilvánosiság területén van javítani való a gazdaságban. Szabó Feremcné elvtársnő is a kommunisták általános he­lyeslése közben bírálta a párt- vezetőséget, hogy kollektívab­ban munkálkodjanak. Mindent egybevetve, a ju­hai állatni gazdaság pártszer­vezetének taggyűlése eredmé­nyes volt. A kommunisták a jó eredményeik egész sora mel­lett meglátták a hiányosságo­kat is, és követelték, hogy a párt- és gazdaságvezetés- te­gyen meg mindent a hibák kiküszöböléséért. Egyúttal egy­ségesen vállalták, hogy ma­guk is minden erejükkel segí­tik ebben a nagy munkában a párt- és gazdaságvezetést. Miért idegenkednek a szarvasmarha- tenyésztéstől a németkéri Ság vári tsz tagjai A gyakorlatban nem egy­szer, százszor és ezerszer be­bizonyosodott már, hogy a gaz­dálkodás alapja az állatte­nyésztés, ezen belül is a szarvasmarhatenyésztés. — Ha nincs szarvasmarhaállomány, ezen belül tehén, nincs tej,á nincs tirágyg. Szóval nem le­het elvitatnii, hogy megfelelő szarvasmarhaállomány nélkül egy gazdaság sem lehet jöve­delmező. Ezt nagyon jól tud­ják a németkéri Ságvéri tsz tagjai is. Az egyik tehenész, Simyi János maga mondja, hogy „a múltban a nagybirto­kos is ráfizetett vcána a gaz­dálkodásra, ha nem tant sok tehenet. A tejet hektászámra szállította a piacra, a tejibenmé- kefcből naponta ezreket árult. Trágyája is volt bőven, még csak véletlenül sem volt ki­téve annak, hogy a termőta­lajai leromlanak.“ Ez tehát azt bizanyítija, hogy a németkéri Ságvári termelő- szövetkezet tagjai tudják, hogy miért érdemes, elismerik, hogy feltétlen fontos tehenet, illet­ve szarvasmarhát tartani, te­nyészteni. Mégis a gyakorlat azt bizonyítja, meg Giricz Mátyás tehenész is mondja. Megélénkült a kulturális élet Györkönyben A györkönyi MSZT-szerve- zet és a tűzoltóság kultúrgár- d-ája közösen készül Szigligeti Ede „Cigány“ című 3 felvoná- sos színművének bemutatá-i, sára. A lelkes gárda, élén a ta- n-ács-e.jnö'knővel és a v. b. tit-; kárral, buzgón tanulja, pró-é bá'lja a darabot. Ritíkh eset,', hogy a község vezetői jártnak élen a k ült ürmünk áb an, mint* egy utat mutatva a fiatalok­nak. Nem könnyű a dolguk, de bebizonyították, hogy műm Icájuk mellett a község kul­turális fejlődését is tudják szolgálni. Dicséretet érdemel Halmai Ádám MSZT-titkár is, a tűz­oltóparancsnok, aki rendező­je, irányítója a kültúrmunká- nak. Sokáig nem volt kulturális élet Gyönköny-ben. Most az említett lelikes emberek alig egy év alatt sokat változtattak a kis község életén. Mikor az elmúlt ősszel kint jártam, nem állott még a Fő­utcáin a kis tégla-ház, az autó­busz váróterem, hogy ne kell­jen a dolgozóknak -télen fa- gyoskcdni a várakozás alatt. Minek is lett volna? Hiszen az autóbusz is csak pár hó­napja ,hcgy bejár Gyönköny- be. Kult tárház sem volt, smo-st örömmel Írhatom, hogy sok huza-vona után, sok társadal­mi munka hozzáadásával, ál­dozatok árán, ott áll a kultúr­otthon a tanácsház -közelében. Büszkék rá a falusiak. Meg­néztem. Hosszú terem, több­száz férőhellyel. Székek persze még nincsenek benne, ez a legfőbb hiányossága, de az örökké vidám v. b. titkár bi­zakodva mondja: „Majd lesz az is.“ Én tudom, hogy a szavak mögötti ígéret valóraválik. A kultúrgiáirda szereplői is dicséretet érdemelnek. A kis Csendé Ilona például, aki óvó­női munkája mellett talál időt arra, hogy szerepet tanuljon. Peti szerepében Krausz Már­ton, a faluban jól ismert Mar­ci, a tanács hivatalsegéde nyújt kedves alakítást. De van kö­zöttük tanácstag, termelőszö­vetkezeti tag és DISZ-fiatal is. Szorgalmasan járnak a pró­bákra és egytől egyig megáll­ják a helyüket. Miikor én e sorokat írom, még csak a próbáknál tarta­nak. Az előadás napját feb­ruár 13-ra tűzték ki. A györkönyiek szép példát mutattak arra, hogy a tanács, a népművelés és a különféle tömegszervezetek közötti együttműködés, harmónia ered menyes és közös munkával sok szépet és maradandót tudnak létrehozni K. A. hogy „a vezetőség is, meg a tag ság is, tehernek veszik a teheneket“. Érdemes megnézni, hogy a németkéri Ságvári tsz tagjai miért idegenkednek aszarvas- mairhatenyészitéstől. Nagyon egyszerű ennek a magyaráza­ta: ráfizetnek a tehén tartásra. A 37 darab tehéntől 60 liter tejet fejnek oiaponta. Igaz, hogy nem minden tehenet fej­nek, de akkor is .. . Ez annyi­ra kevés, — ha a tavalyi ré­szesedést vesszük alapul, — még a tehenészek napi mun­kabérét sem egyenlíti ki. A kérdés az, hogy miért fizetnek riá a szarvasmarhatenyésztésre a németkéri Ságvári tsz tag­jai. „A telién kölesön ad“ — ezt szokták mondani a gaz- dáseak, meg a tehenészek. Va­lóban — .itt a példa, — az a tehén, amelyiket nem etetnek, adós marad. A németkéri Ság­vári tsz tehenei sajnos adó­sak. De ezen nem is Miét cso­dálkozni. Ha valaki megnéz­né a tehenek napi kosztját, felháborodva azt mondaná: „Feteiótlenság ilyet tűrni.“ — Nem kell különösképpen ma- gyarázgatmi, hogy miért csak 7 liter tejet ad az a friss fe­jőstehén, amelyik az eliés előtti időszakban csak kilúgozott ku- koricaszárt és pelyvás keve­réket kap. Nem is adhat töb­bet. Kiosztották maguk között az abrakot A németkéri Ságvári terme­lőszövetkezetben nem biztosí­tották a közös szarvasmarha- áliamány részére az abrakot Kiosztották a tagok, maguk kö­zött. Napjainkban pedig azt latolgatják, hogy teheneket ki kell selejtezni, mert nem éri meg tartani őket. Nekünk más a véleményünk. Az, hogy egy­szerűen bűn volna a német­kéri Ságvári termelőszövetke- zefbem a teheneket kiselejtez­ni. Igaz az, hogy az egyedek nem mind fajtiszták. De azért jók. A tehenész maga mond­ja, hogy adnának a tehenek tejet, ha abrakot kapnának, tehetne a tejből pénzt csinál­ni. Tehát véleményünk sze­rint az a megoldás, hogy a vezetőség takarmányról gon­doskodjon, s a közeljövőben ne tehernek tekintse a teheneket. Kisvejke és Závod község versenye Kisvejke község dolgozói felszabadulásunk 10. évfordu­lója tiszteletére csatlakoztak a Rákosi Mátyás Művek felsza­badulási versenyfelhívásához és egyben párosversenyre hív ták a szomszédos Závod köz­ség dolgozóit. Szerepel vállalásukban, hogy a gazdasági szerszámokat feb­ruár 15-ig kijavítják, s ugyan­ezen időre a vetőmagvakat is kitisztítják. A vetést a megkezdéstől számított 6 napon belül elvég­zik, s az őszi vetések ápolását is biztosítják. Az állattenyésztés fejleszté­se érdekében a réteket és a szántóföldi pillangósnövénye­ket megfogasolják és 50 száza­lékát pétisóval szórják meg. Március 31-ig a legelőkön a bokorirtást és vakondtúrások eleg'yengetését elvégzik, s ezt a nyár folyamán többször is megismétlik. A legelő további javítása érdekében annak leg­rosszabb 5 holdnyi részét fel­törik és újrafüvesítik. Társadalmi munkával az első negyedévben 1 hold he­lyett 3 hold területen fásíta­nak. A községpolitikai tervet any nyi példányban készítik el, ahány tanácstag van, hogy is­mertethessék annak tartalmát mindnyájan. A vállalást megküldték Zá­vod községnek is és alakítot­tak egy értékelőbizottságot is, amely határidő előtt 2 nappal értékeli az eredményt, s ezt ismerteti a falu dolgozóival is. A dunaföidvóri postások váiía'ják IJlOOOCCOOCCOOOOOOOOOOCOCOOOOOCCClCOOOOOOOOOeCOCCQOOQQacUfXXXUOCCOCUCCOOOCOOCUOOIXlOOCUOCUOOOOOOCOOOO x^Dooocooccoooaxxxoococoooooo90cxx»ocoo<>xooocooco3oocooooooococ „Versenyszerződés. Diósgyőr, 1954 december 29. Versenyre hívom Kaszás Lipót elek­trotechnikust, felszabadulásunk 10. év­fordulójára. Kaszás Lipótné.“ Így kezdődött a párosverseny — férj és feleség között. * Nézem munkája főié hajló figyelmes, elgondolkodó arcát, izmos karját, amint a vonalzót könnyedén forgatja a rajz­tábla felett. Lassan kialakul a rajz, a modell: az univerzális elektromos lánchegesztő- gép. V—“-'Ez a gép — töri meg a csendet, — legutóbbi újításom. Előnye, hogy kovács t.uz helyett elektromos úton lehet min­denfajta láncot 10—23 milliméterig he­geszteni. Az'eddigi átlagos 30 perc he­lyett mindössze két percig tart a me­legítés ... Feláll az asztal mellől, s kinéz az ablakon. Cigarettára gyújt. — Milyen furcsa is. Én tanítom, tech­nikusi vizsga előtt s ő hív ki versenyre. No, megállj; csak asszony, majd meg­látjuk, hogy ki lesz a győztes! Elmosolyodik, aztán fejcsóválva az asztalhoz ül és számolni kezd!... * A Lenin Kohászati Művekben a dom­bóvári vasipari ktsz kirendeltségének részlege szereli az elektromos munka­védelmi berendezéseket. Ellnek a kiren­deltségnek a vezetője Kaszás Lipót elektrotechnikus, s itt dolgozik a fele­ségé is, mint kivitelező. Az elmúlt év­ben a finomhengerdét, a nagy olvasz­tót és a vörösiszapműt tették üzembiz­tossá. Ezekben az üzemekben már nem kell félni, hogy az áram balesetet okoz. Ez évben a martin-acélmű, a homok­hánya és a nemesacélmű munkásvédel­mi " berendezéseit szerelik fel. A ktsz előtt tehát nagy feladatok állnak. A csepeliek versenyfelhívása után hatá­rozta el Kaszásné, hogy férjével páros­versenyre lép... A Középtermetű, temperamentumos asz- szony Kaszás Lipótné. Szavai határo­zottak, lelkesek, s amit elhatároz, azt végre is hajtja ... — A versenyt meg kell nyerni — mondja, miközben az előtte levő rajzo­kat tanulmányozza. Hirtelen felugrik a székről és rajzzal a kezében a szomszéd ■szobába megy. Férje papír fölé hajolva hangosan számol. Amikor meglátják egymást, mindketten meghökkennek. Szemük csillogása is elárulja, hogy va­lóban nemes vetélkedés folyik köztük. Az asszony szólal meg előbb: — Csak azt akartam kérdezni... — férjére néz, aki igyekszik eltakarni „tit­kait”, — hogy nem lehetne-e a földe­lőknél színesfémet megtakarítani? Férje kétkedve néz rá, látszik, hogy fél, hátha elszólja magát. Mégiscsak szégyen volna a versenyben alulmarad­ni. De látja felesége tiszta, segítséget kérő tekintetét, s nem tudja megállni, hogy meg ne szólaljon: —• Az elektromos földekről van saó? — Igen. Úgy gondoltam, — kezdi az asszony mondókáját, miközben közelebb jön, — hogy a földelő sínhez vörösréz­kábel helyett lehetne más anyagot hasz­nálni ... De mit? — Erre már nem tu­dok rájönni. A két versenytárs asztalhoz ül. A munka könnyén megy. A férj ugyanis már foglalkozott ezzel a kérdéssel, szá- mítgatásokat végzett, amelyek azt iga­zé! ják, hogy a kábeisarok nyiiasos fal- hegesztésénél vörösréz helyett valóban lehet elhasznált drótkötelet is behe- geszteni, ami épp olyan biztonságos, sőt szaknyelven kifejezve nincs korrusió sem, Végül az: újítás megszületett. Az első győzelem tehát az asszonyé lett. De a férj nem nyugodott bele fele­sége győzelmébe. Addig szorgoskodott, számolt, rajzolt, míg sikerült „egyen­lítenie”. Egy újtípusú villamosipari gép tervezését kezdte meg, s a munka már előrehaladott stádiumban van. A kísér­letek azt igazolják, hogy ha a gép be­válik, igen nagy jelentősége lesz a Ko­hászatban. Egy elektromos melegítőt is szerkesztett, amely a mezőgazdaságban, főleg a kocsikerék ráf vasalásánál hasz­nálható előnyösen. Csend van a szobában, csak a tűz duruzsolása hallatszik. Az asszony az asztalnál ül, készül a vizsgára. Techni­kus lesz. A férj a rajzokat nézege-.i. Egy darabig csendben ülnek, de nem sokáig, állják meg szó nélkül. — Azt hiszem, — szólal meg az asz- szony, — a rajzban lehet a hiba. Ne bánkódj, holnap vasárnap, s ha meg­engeded, akkor talán én is segíthetek valamit. — Igazad van. A számítások engem igazolnak, — válaszol a férj: — De a rajznál valami nincs rendben. Hangjából eltűnik a rossz kedv. Ka­szásné arcáról egy pillanatra sern tűnik el a derű, hangja most még viúámab- ban cseng és férje is egyre jobbkedv a lesz. — Szóval elvtársnő — tréfál vele — vasárnap tapasztalatcserére jön? — Igen. Találkozunk, mert ne felejt­se el — szól nevetve Kaszásné, hogy a végén csattan az os'or, nehéz lesz előre megjósolni, ki lesz a győztes x április 4-ig. § D. Gy. § (Északmagyarország) 8 A dunaföldváiri postahiva­tal kézbesítői és szakvezetői felszalbaaulásunik 10. évfordu­lód a tiszteletére versenyre hív­ják a paksi járást és az egész megye kézbesítőit és szakveze­tőit, pártsajtó olvasótáborának növelése érdekében, az alábbi versenyszempontok szerint: Vállaljuk, hogy községünk a Szabad Nép, Tolnai Napló, Szabad Föld és Tartós Béke című lapok példámyszám ter­vét túlteljesítjük., valamint azokat meg is tartjuk. Vállalj uk, hogy a Tolnai Napló olvasóinak számát ter­vem felül 10 százalékkal növel­jük. Ezenkívül vállalják az agi- tációs munka megjavítását, va­lamint azt, hogy rendszereseb­bé teszik a lapájrusítást. A DÍSZ Dicsőség-könyvéből ■ Ünnepélyes keretek között nyitották meg január 20-én a DISZ megy ebi zottság ,,Dicsőség könyvét4’. Kiváló .munkájuk jutalmául eddig 14 munkás és parasztfiatal, DISZ alapszei-ve- zeli titkár és pedagógus, valamint három DISZ-alapszervezef és ogv ifjúsági brigád kapta azt a kitüntetést hogy nevet a „Dicsőség könyv"-be bejegyezték. Az alábbiakban raszle.et közlünk belőle: ■ . Spannenberger József, a bonyhádi AMG traktorosa, „a gépállomás kiváló dolgozója”. Őszi szántási tervét 171 száza­lékra teljesítette, kiváló minőségű munkával. Példaképe az ifjú traktorosoknak. , Szűcs Lajos a murgai DISZ alapszervezet titkára. Egyé­nileg gazdálkodó parasztfiatal. Eredményes _ munkát vegez a fiatalok nevelésében és a szervezet megerősítésében. _ Gáti Lajos, a Bonyhádi Zománcművek DISZ-titkára. Veze­tésével jelentősen megjavult a fiatalok tevékenysége a ter­melésben és szervezeti életben. A DISZ-szervezet 160 fiatalt, kapcsolt be a tanácsválasztások tiszteletére indított munka- versenybe, 8 ifjúmunkás a verseny ideje alatt elérte a szta­hanovista szintet. Németh Ferenc a cikói DISZ alapszervezet titkára. Mun­kája nyomán elevenedett meg újra a szervezet élete. 70 fiatalt mozgósított árvízvédelmi munkára, megszervezték a Petőfí- iskolát, a tanácsválasztások előkészítésében is kiváló mun­kát végzett. Tabódi A. G. 11 tagú silózó DlSZ-brigádja. Az országos ifjúsági silózó versenybe bekapcsolódva az állami gazdaság 3.790 köbméteres tervét 4.700 köhméterre teljésítette. Kiss János az Ozora-döbrente pusztai tsz DISZ alapszerve­zet titkára. Példát mutatva a termelésben, eredményesen von­ja be a fiatalokat a termelőmunkába. Ozora-Döbrente pusztai tsz DISZ alapszervezete. A tsz min­den fiatalja DISZ tag. A nyári és őszi betakarítási munkával kiérdemelték a tsz vezetőség elismerését. Poór Ferenc, az ozorai DISZ alapszervezet titkára. A járás legjobb alapszervezetei közé fejlődött az ozorai szervezet, mióta titkára. A Petőfi-iskola vezetésével és az ozorai „Virág­csokor” összegyűjtésével kiváló munkát végez a község fiatal­jainak politikai és kulturális nevelésében. PAROSVUtSINY

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom