Tolnai Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-05 / 30. szám

1955 FEBRUÁR 5 NAPLÓ S A dombóvári járási tanács kexdeményesése Munkában a Símontornycri Bőrgyár üzemi bizottsága Egy propagandista tapasztalatai A2 „Élüzem.“ Simontornyai Bőrgyár megyénkben az elsők közt csatlakozott a Rákosi Má­tyás Művek dolgozóinak fel­hívásához. Nagyszert vállalá­sokat tettek a nagy ünnep tiszteletére az üzem dolgozói, ezek mind arra irányulnak, hogy több- és jobbminőségü, de egyben olcsóbb bőrt is kap­jon a ciipő- és bőrdíszműipar, megjavuljon a lakosság ellá­tása. Jó munkát végeztek a ver­seny szervezésében a szakszer, vezeti bizalmiak, akik a mű­szaki dolgozókkal együtt szin­te egyéniként beszélték meg a dolgozókkal, az egyéni és bri­gád vállalásokat. Az üzemi bizottság azonban nem állt meg a vállalások összegyűjtésénél, jól tudják az üzemi bizottságban dolgozó elvtársak, hogy most van iga­zán szükség minden szakszer­vezeti aik)tíva munkájára, hogy a vállalások ténylegesen telje­sítve is legyenek. Az üzemi bi­zottságnak havi munkaterve van, amit pontosan betarta­nak.. Az üléseken rendszere­sen beszámoltatják egyik, vagy másik reszortfelelőst munká­járól, megbírálják, útmutatást adnak további munkájához. Legutóbb például a terme­lési felelőst, Mészáros elvtár­sat számoltatták be. Mészáros elvtárs gyengén készült fel a beszámolóval, azonban ez nem akadályozta meg azt, hogy a termelés, a verseny kérdéseit ne vitassák meg alaposan az üzemi bizottság tagjai. Prieger elvtárs rámutatott arra, hogy hiba van a verseny értékelé­sével, nyilvántartásával. Nem tudja a termelési felelős, há­nyán tettek egyéni, vagy bri­gád vállalást. Többen azt kifo­gásoltál:, hogy Mészáros elv­társ nem mozgósítja aktíváit, így aztán egyedül nem tudja jól végezni a munkát. Baj van a versenynyilvánossággal is. Varga Lőrinc elvtárs, az üze­mi bizottság elnöke elmondta, hogy a termelési felelősnek sokkal többet kell járni a mű­helyekben, minden alkalmat meg kell ragadnia, hogy ak­tíváival, a bizalmiakkal be­szélgessen. Ugyanakkor felve­tette az egész üzemi bizottság és a saját felelősségét is a verseny szervező munka lany­hulásáért. „Minden eddiginél kiemelkedőbbnek kell lennie a mostani versenyszakasznak“ — mondta. Maja felhívta a fi­gyelmet arra, hogy most a versenyben is legalább olyan aktivistára van szükség, mint az elinduláskor a bizalmiak, szakszervezeti funkcionáriusok részéről. Elsősorban a terme­lési felelős hibás azért, hogy a versenynyilvánossággal baj van, de most nem lehet csak egy emberre számítani. Minden Fényesen sikerült mulat­ság volt szombat este a sár­pilisi kultúrotthonban. Azért sikeredett olyan nagyon jól, mert nagyon sokan gondos­kodtak a sikerről: az egész falu rendezte, adta a bált. De a meghívottak sem vol­tak kevesebben: az egész fa­lu egyben hivatalos is volt vendégnek. Csak azok marad tak otthon, akiknek nincsen sárközi ruhájuk. Mert az volt a kikötés, s ehhez min­denki ragaszkodott is, hogv az asszonyoknak és lányok­nak csak népviseletben sza­bad megjelenniök. Ahogy itt lassan gyülekez­nek, piros, kék, narancssár­ga és zöld szoknyáikkal tar­ka rétté színezik be a kul­túrotthon tánctermét. Van köztük százszorszép búzavi­rág, hamis szarkaláb, meg sok kicsattanóan mosolygós pipacs. Még nem szól a zene. Csak készülődnek a tambu- rások. De a kislányok már türelmetlenek. Bár alig nőt­tek még ki a földből, (nem tévedés, nem az iskolapad­ból), van köztük ötéves is, mint a kis bogár szemű, en­üzemi bizottsági tag feladata a verseny szervezése. Az üzemi bizottság ülése óta már van némi javulás a gyár­ban. Most már ismerik a dol­gozók a versenyben elért ered­ményeket, nemcsak a táblák­ról, hanem a bizalmiak is el­beszélgetnek velük. A gyár hangoshíradója is időnként be­mondja az eredményeket. Élénkül az üzemek közti ver­seny is. A gyár üzemi bizottsága te­hát jól felkészült arra, hogy ezt a versenyszakaszt is győ­zelmesen fejezzék be, megtart­sák az ősszel elnyert élüzem zászlót. nivalóan aranyos Csurgai Erzsiké, s már mulatni akar­nak. Gyorsan körbeállnak hát, s a maguk nótájára vi­dáman karikáznak körbe. Külön állnak, később kör­be a nagylányok, aztán a me­nyecskék is közibük fogódz­kodnak, s most már az egész termet betölti a viharos, s fellegekig szárnyaló pilisi nóta: „Zöld-búzában legel a tehén, Mind büszke a pilisi legény, Arra büszke, hogy pilisi lány szereti, Szereti a fene, aki megeszi Pilisi legény, akiket így »1- parentálnak, csak egy van köztük, az is egy pöttömnyi, Csurgai Erzsiké párjának be illő legény ke. Hát hol van­nak a többiek, a legények, a férfiak? Kovács bácsi, az együttes 70 éves szólistája, már táncolt egyet a színpa­don, de utána leült beszél­getni ő is. — Milyen dolog ez Ko­vács bácsi, — megyek oda A tamécsválasztások után n ég inkább beszélhetünk ar­ról, hogy több önállóságot, kezdeményező erőt, jobb mun­kát vár dolgozó népünk taná­csainktól Ez a várakozás jo­gos, amnál is inkább, mert a dolgozó nép küldöttei ezúttal r ég demokratikusabtoan jutot­tak a tanácsokba és új, friss szellemet vittek állami szer­veink munkájába. Rövid idő telt el, de máris lehet eredményekről beszélni ezen a téren. Ezek az ereamé- nyek azonban még kezdeti stádiumban vannak, ami azt jelenti, hogy vannak tenniva­lóink a munka megjavítása terén. Járási és községi taná­hozzá. — Hát meg se táncol­tatja ezeket a világszép lá­nyokat, meg menyecskéket? — Nem való már nekem — legyint az öreg. — Csinál­ják csak a fiatalok. — Hát látja, hogy azok meg éppen nem csinálják. —•, Igaz igaz, de több a lány is — veszi mindjárt vé­delmébe őket. — No, meg ilyenkor a legények szívesen és gyakran látogatják a bor­kimérést is. Azt hiszem három generá­ció volt a teremben. A leg­kisebbek, aztán a mamák, akik ugyan már pironkodva mondták, hogy nekik ez már nem illene, az ő anyjuk ilyenkor már feketeszoknyát vett fel, de aztán mégis csak szívesen pörögtek körbe: s végül is itt voltak a nagy­mamák, a szülikék. akik már nem táncoltak. Legfeljebb emlékeztek. Egyébként ne­kik jutott a leghálátlanabb szerep is, nekik kellett haj­naltájt indítani hazafelé. S melyik lány hagyja ott szí­osainkngk még mindig komoly problémát okoz, milyen módon aktivizálják a tanácstagokat, hogyan javítsák a tanácstagok öntevékeny részvételét az ál­lami ügyek intézésében, vala­mint a tömegek közti politi­kai munka terén. Ahhoz, hogy a tanácstagok aktívan 'bekapcsolódjanak a közügyek intézésébe, feltétle­nül szükséges megbízná ta­nácstagjainkat tennivalókkal. Helyes, ha ezt a megbízatást a tanácsülés határozatilag is szabályozza. Ilyen például, hogy a begyűjtési állandóbi­zottság a legközelebbii tanács­ülésig vizsgálja felül a begyűj­tési hivatal munkáját, hogy a tervfeibontást a törvénynek megfelelően oldotta-e meg. — Egy ilyen határozat a töme­gek közti munkát is, meg a tanácstagok aktivizálását is nagyban elősegíti. Helyes az, amit a dombóvári járási tanács kezdeményezett. A végrehajtóibizottság határo­zata alapján havonta kidolgoz­zák a legközvetlenebb felada­tukat és azt megküldik minden járási tanácstagnak, hogy azok nak legyen támaszuk, irány­vonaluk, a közvetlen felada­tok megoldásához. Ez az úgy­nevezett „tájékoztató“ rövi­den felöleli a begyűjtési, me­zőgazdasági, pénzügyi és köz- ségpolitiikai tennivalókat. Igaz, erre azt is mondhatnák sokan, hogy ez felesleges, hi­szen a Tanácsok Lapia című újság a tanácsok munkanap tá­ra című rovatában felhívja fi­gyelmünkéit a közvetlen fel­adatokra, ha megfontoljuk azonban mégis helyesnek kell mondanunk a dombóvári járá­si tanács kezdeményezését, mert az ő tájékoztatójuk spe­ciális feladatokat tartalmaz ami a dombóvári járásban más, mint a paksiban, vagy akár a többi járásokban. A járási tanács ezenkívül tervbe vette azt is. hogy min­den községi tanácsnál a hiva- talvizsgálat alkalmával két- három napon keresztül a járá­si tanács két-három legjobb dolgozója tanítja a községi ta­nácsok dolgozóit. Mindent egybevetve, ha sze­rénynek látszik is e kezdemé­nyezés, de feltétlenül helyes. Azt jelenti, hogy a dombóvári járási .tanács felismerte, mi­lyen fontos minden erejével segíteni a tanácsok munka- módszereinek megjavítását. — Megvalósítása bizonyára továb­bi fejlődést eredményez a ta­nácsok munkájában. Pártunk és kormányunk ha­talmas, egész népünk még gyorsabb felemelkedései bizto­sító céljait csak a tömegek tevékeny alkotó munkája vált­hatja valóra. E nagy feladato­kat csak úgy lehet megolda­ni, ha rendkívül nagy figyel­met fordítunk, állandó és szí­vós politikai munkával, a fel- világosító, népnevelő, mozgó­sító munkára. Nagyban függ e munka minősége egy-egy te­rületen a politikai oktatás me­netétől. A politikai oktatás minősége pedig a propagandis­ták munkájától. Ennek szellemében igyekszem magam is segíteni községünk­ben a kommunisták és a leg­jobb pártonkívüli dolgozók tanulását. Igen fontosnak tar­tom a pártoktatásban azt, hogy a propagandista lelkiis­meretesen készüljön fel mind az előadásokra, mind a viták vezetésére. Többéves tapasz­talatom azt mutatja, hogy a felkészülés módszere egyes té­mánként mindig más és más. Érdekesen előadni az anyagot tehát csak úgy lehet, ha nem sablonszerűén történik felké­szülésünk. Csupán abban egyezhet meg ez, hogy a meg­adott irodalmat, az útmutatót feltétlenül ki kell jegyzetel­nünk. Emellett fel kell hasz­nálnunk, s magam is felhasz­nálom az anyagra vonatkozó sajtóközleményeket, filmeket, könyveket, s legfőképpen a helyi, akár mezőgazdasági, akár ipari jellegű, eredménye­ket, további feladatokat. Az előadás elkészítésénél már ennek alapján készítem el az előadást. Amikor előadásom során egy-egy főkérdés ismer­tetését befejeztem, felhívom a hallgatók figyelmét arra, hogy most a következő főkér­dés ismertetését kezdem meg. így igyekszem megkönnyíteni hallgatóimnak a jegyzetelést és magának az anyagnak a megismerését is, nehogy az Szerkesztőségünk a Magyar Sajtó Napja alkalmával a pak­si járásban levő levelezők ré­szére értekezletet hívott egybe Pakson. Az értekezleten meg­jelent 17 levelező egybehang­zóan elmondotta, hogy igen nagy segítséget nyújt számuk­ra a sajtó a nevelésben, a munkaszervezésben, a hibák kijavításában. Elmondották, hogy a megdicsért dolgozók még nagyobb lendülettel vég­zik munkájukat. A vitában felszólalt Weisz Ferenc, a paksi Vörös Sugár tsz elnöke és elmondotta, hogy elvi kérdések tisztázatlanok maradjanak. Helytelennek tartom a pro­pagandisták felkészülésében azt a módszert, hogy csak a foglalkozás előtti napon ve­szik kezükbe az anyagot. Ta­pasztalatom azt mutatja, s időm is így engedi meg, hogy ne egyszerre, hanem majdnem minden nap kezembe vegyem a könyveket, hogy valóban egészében áttanulmányozhas­sam az anyagot. A konferenciára való felké­szülésnek azonban csak első része az előadás. Legalább ennyire fontosnak tartom jól felkészülni a viták vezetésére is. Ebben nagy segítségemre van és igen jól tudom hasz­nosítani a járási propagandis­ta konferenciákon hallottakat; Nagyon fontosnak tartom a kérdések feltevését is, saját felkészülésem és a propagan­dista konferencia tapasztalata ebben nagy segítségemre van. Helyileg azonban figyelembe kell vennem és figyelembe is veszem hallgatóim felkészült­ségét, ismereteiket. Ezenkívül minden alkalommal felkészü­lök arra is, hogy helyes ki­segítő kérdéseket is adhassak. Mielőtt a vitát megnyitnám, elmondom azt is, hogy egy-egy kérdésen belül mire szeretnék választ kapni. Ezt nemcsak azért tartom fontosnak, mert a hallgatóknak megkönnyíti a felszólalást, hanem azért is, hogy ne történjen elkalandozás a tárgytól. Utána néhány percnyi gondolkodási időt adok, s az önkéntesen jelent­kezőknek adom meg a szót. Módszerem eddig bevált, hallgatóim szeretnek tanulni, s igyekeznek is minden alka­lommal megfelelően felkészül­ve megjelenni a foglalkozáso­kon. Elmondta: BOROS SÁNDOR propagandista, Győré. Cserenyecz István, a kana- esi állami gazdaság párttitkára a sajtómunka tapasztalatairól szólt, majd elmondotta, szíve­sen olvasna a lapban olyan írásokat, amelyek — , egyik­másik községgel mélyrehatóan foglalkozna, feltárná azok ha­gyományait, párhuzamot von­na múltjuk és jelenük közt. Kiss Ferenc madocsai egyé­nileg gazdálkodó paraszt' el­mondotta, hogy községükben régi hagyomány már az állat- tenyésztés, és az új szakasz politikája adta lehetőségek fel- használásával ismét virágzás­nak indul. Elmondotta az ál­lattenyésztésben szerzett ta­pasztalatait és arra kérte a szerkesztőséget, minél több cikket jelentessen meg, amely az állattenyésztéssel foglalko­zik, valamint azt kérte, hogy a szerkesztőség adjon rend­szeresen „rendeletmagyará­zót.“ Az értekezlet valamennyi résztvevője felszólalt a vitá­ban, elmondották észrevételei­ket a lap munkájáról, maid Ígéretet tettek arra, hogy az eddigieknél is sokkal többször felkeresik leveleikkel a szer­kesztőséget, hírt adnak a já­rás életéről, s résztvesznek a kommunista lap szerkesztésé­ben. — Szekszárdon több mint 250 kisiparos békegy ülésre jött össze, ahol számos felszó­lalás után megválasztottak 3 küldöttet — Hepp József esz­tergályost, Heiezmann Márton kőművest és Pran.tner Imre csizmadiát — a járási béke- találkozóra. * — Tolnán mintegy 40 taggal gazdaasszonykor működik. A gazdaasszonykor tagjai szabás varassal foglalkozunk. Kistakács József-a kommunista sajtó munká- vesen a bált, ahol olyan jól ^ .iába, annak szerkesztésébe, érzi magát? la dolgozók beleszólhatnak, Török Sári sem akartamért sajátjuké a sajtó, az ő menni. Kétszer is üzent álproblémáikat, mindennapi éle- nagymamája érte, aztán jött »tűket világítja meg. Ez a ka- személyesen is. Az arcán | pitalista sajtónál elképzelhe- rosszalás, de a szemében»tetten volt. Ma már erősebb Ígéret. Aztán egy táncra még | szálak fűzik a szerkesztőség- maradhatott is a Sári. Bú-?hez és nem fordul elő az, hogy csú-tánc, hát nagy fergetege-^a szerkesztőséghez juttatott sen szaporázta. bírására ne kapna választ, ne S közben a többiek egyre 4 törődnének ügyével. Ha a szer- gyakrabban* szedegették elő) lcesztőség megy ki a szövetke- zsebkendőjüket, hogy meg- > zetükbe, akkor az rendszerint töröljék vizes homlokukat, amolyan tapasztalatokat is fel- lányok meg már panaszkod- f dolgoz, amit ő maga nem vett tak is, hogy fáradtak, de az- ? észre, de könnyen súlyosabb ért csak ellenkeztek a haza-?hibák okozói lehettek volna, utat emlegető szülikékkel. S ^ Tamás Istvánná rtunafólc!- kint már lassan a reggel is á vári levelező elmondotta fel­oldotta fehérítőjét az éjsza-^szólalásábart, hogy ő már ku­kába. Hajnalodott! * <zel három éve levelezője a S a zene szólt, mulatott a » megyei pártsajtónak. Rámuta- sárpilisi nép, régimódra, ré-ított arra, hegy a lap segít a gi dalra — csárdásra meg J nehézségek leküzdésében. Az nótaszóra; s minden szívben?Alkotmány termelőszövetkezet újult erővel fakadt fel en-?ben nehéz megértetni, hogy nek a tiszta népi kultúrának ? az állatállomány növelése kitörölhetetlen emléke, s ta-Jcsak hasznára lesz a szövet ke- vaszra most már biztos nemezeinek. A megye számos ter- is 80 tagja lesz a népi együt- (í melőszövetkezete példájának tesüknek, mint most, hanem»bemutatásával — amit a lap- benne lesz a kis falu apraja-#bán olvastak, — igyekszik a nagyja. ? tsz vezetősége meggyőzni a ÖNODY GYÖRGY' kételkedőket. rJ)ál! tudósítás Vezetőség választó szakszervezeti gyűlés Középliidvégen Az Állattenyésztési Kutató Intézet középhídvégi kísérleti gazdaságának szakszervezete megtartotta vezetőségválasztó gyűlését. Matus András ü. b. elnök beszámolójában a gazaaság szakszervezetének, az elmúlt egy év munkájáról — ered­ményéről beszélt. Hangsúlyoz­ta, hogy a termelési tervek teljesítésére való mozgósítás terén jó eredményt ért ez az ü. b. Ez különösen megmutat­kozott az aratás, behordás és őszi betakarítások munkáin. Jó munkájáért dicséret illeti Adorján József oklevéllel ki­tüntetett fogatost, aki csoport­jával együtt mindig kész volt segíteni. A munka verseny terén aío- gatos csoport tagjai értek el kiváló eredményt. Ezt bizonyít­ja az is, hogy a kitűzött cél- jutálamnak 40 százalékát a fogatosok kapták. A fogato- sokon kívül a növénytermesz­tésben dolgozó gyalogmunká- soik és a traktorosok is jó munkát végeztek. Ez a dicséret mondható el az állattenyésztő­HÍREK — Bölcskén számos gazda földet vásárolt az elmúlt hó­napokban átlagosan 8—9 fo­rintért négyszögölét. * — Pakson termelőszövetke­zeti tagok, állami gazdasági dolgozók és értelmiségiek is járnak a gazdakörbe, * — Dr. Pataki Sándor paksi tisztiorvos irányításával ápri­lisban légytelenítési hónapot tartanak. Az előkészületeket már megkezdték. A szükséges vegyianyagokat kormányza­tunk díjmentesen biztosítja. Áprilisban a szükséges vegyi­sí dolgozókról is, — különösen a tehenészetről, — akik 1954. évi tejtermelési tervüket 1954. év novemberében már teljesí­tették. Jó munkát végzett a gazda­ság építészeti brigádja is. Az ő kezük által épült, szépült a gazdaság. Tervüket teljesítet­ték, amely lehetővé tette, hogy 15 család új, szép lakás­ban lakjon. A beszámoló további részé­ben megemlítette, hogy a leg- nagyob kívánnivaló a dolgo­zók szociális és kulturális igé­nyeinek kielégítése terén van. Az ü. b. jó munkát végzett a dolgozók panaszainak elinté­zésénél. E téren Záibel elvtár­sat illeti dicséret, aki a vezető­ségi tagok közül a legtöbbet segített. A gazdaság üzemi bizottsá­ga több, mint 25 ezer forintot fizetett ki házassági, szülési, halálozási és egyéb segélyek formájában. Matus elvtiárs beszámolóját hozzászólások követték, majd megtörtént a vezetőség tagjai­nak és póttagjainak újraválasz tás a. anyagokkal bepermetezik a lakásokat, gazdasági és egyéb épületeket és ezzel nagymér­tékben gátolni fogják a tífusz, vérhas és a fertőző betegsé­gek terjedését. * — A tamási gépállomás Tamási, Nagykónyi, Szakáiy, és Koppányszántó községekben megkezdte a vetőmagok szelek torozását és úgy tervezi, hogy február 10-ig be is fejezi. * — Majoson február 5-én farsangi úttörő karnevált ren­dez az iskola és a szülői mun­kaközösség. Levelezöértekczlet Pakson

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom