Tolnai Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-05 / 30. szám

4 NAP T t WS5 m’BRUAR s A legelők téli ápolásáról SPORT A legeltetési bizottságokat a minisztertanács azért hívta élet re, hagy azok kezében a köz­ségekben lévő legelőterületek megfelelő és helyes gond '•zás­ban, ápolásban részesüljenek, hogy ezáltal a legelő jószág ré­szére minél kisebb területről, minél nagyobb fűhczaim le­gyen elérhető. Legelő nélkül sz&rvasmarhatenyésztést el sem képzelhetünk, mert külö­nösen a fiatal növendókállatok n&k van szükségük a termé­szetes tartásra, friss levegőre és mozgási lehetőségre, továb­bá a minél több napfényre. A legeltetési bizottságok legfontosabb kötelessége, a gondjaikra bízott legelőterüle­teket úgy gondozni és azokat olyan állapotban tartaná, hogy azok fűhozama a kihajtott ál­latállomány legelőszükségle­tét biztosítsa. Ennek érdeké­ben a legelőápolási munkála­tokat tavaszi, nyári, őszi és téli idényben kell elvégezni. Jelenleg a téli legelőgondo­zást kell elvégezni annak ér­dekében, hogy a meglévő le­gelőterületen minél nagyobb fűhozam legyen biztosítható. Szüksége®, hogy a tél folya­mán a legelőterületekről az összeg oda nem való anyago­kat eltávolítsák. Ezt úgy ér­hetjük el a legkönnyebben, ha Pétiboromával, ennék hiányában nehéz fogassal boronáijuk meg lege lőtérüle teinket. így a na­gyobbra nőtt káros gyomnövé­nyeket a fogas fogai letépik, egy helyre kupacokba húzzák, ahol elégethetjük, majd a ha­mut szétszórjuk. A legelő foga­solása azért is fontos, mert az elmohásodott területeken a moharétegeket felszaggatja, a legelő talaját légjárhatóvá te­szi, s a további mohosodásnak gátat vet. Az állatok által le­taposott felső réteget fellazítja, ezáltal a téli csapadék méiyeb bein beszivároghat a talajba és így a nedvességet konzerválni tudjuk. Boromálással a hangya bolyokat és a vakondtúrásokat is elengyengetjük. Az így meg­fogáson területre jő érett is­tállótrágyát hordunk ki és te­regetünk el, továbbá műtrá­gyát, szuperfoszfátot. Istálló- trágyából kát. holdanként 60- 70 métermázsát, műtrágyából 50—70 kg-t számítunk 1 kát. holdra. Mind a szerves trá­gyát, mind a műtrágyát a csa­padék beviszi a talajba és an­nak termőerejét pótolja. Ezzel elérhetjük, hogy a tavasz fo­lyamán a fű korábban sarjad, erőteljesebben fejlődik, tehát a legelőterületet előbb tudjuk használatba venni. Fontos munka még az is. hogy a legelőn lévő kutaknál az itatóvályuka-t télre megfe­lelő helyen tároljuk, vagy fel­fordítjuk. A kutak környékét feltöltjük, hogy a téli csapa­dék a kutatóba ne szivárogihas- '»ék. A vödröket és sudárfá- kat leszereljük, s amennyiben szükséges, a tél folyamán ki­javítjuk, hogy kora tavasszal használni tudjuk. Téli munka még a legelőkön lévő hodályok tetejének, valamint a kará­moknak rendbehozatala, enge­délyezett fakitermelés rendes elvégzése és a tavasszal ülte­tendő facsemeték helyének fel- szántása. Ha ezeket a mun­kálatokat elvégezzük, akkor kisebb területről nagyobb ter­méshozamot nyerünk, a ki­hajtott állatállomány fűszük­ségletét kellő mértékben biz­tosítjuk, így az állatok egész­séges körülményed?: között tart­hatók. jól fejlődnek, így a dolgo zók asztalára több hús. több tej kerülhet. Farkas Mik'ós főállattenyésztő. A méhészet célkitűzései 1955. évben A párt és kormányhatározat kimondja, hogy a magtermelés és méztermelés növelése érde­kében növelni kell a méhcsa­ládok számát. A határozat töb­bi pontja is foglalkozik a méztermeléssel és komoly se­gítséget és támogatást ad a méhészettel foglalkozóknak. Az elmúlt évben a méhészek táborában lelkes tevékenység indult meg. Eddig 26 helyen indult méhész-szakcsoport, 15 tsz-ben folyik méhészet, ezen­kívül hat állami gazdaságban és községenként átlag 30—40 egyéni méhész foglalkozik méhtenyésztéssel. A méhte- nyésztés propagálására Szek- szárdon, Bátaszéken, Tenge1 i- cen és Sárpilisen bemutatásra került a „Méhek világa“ című szovjet film mindenütt telt házak előtt. Export szállítmányunk és belföldi fogyasztásunk növe­lése érdekében meglevő álló-’ Hiányunkat tovább kell szapo­rítani, be kell rendezkedni viasztermelésre, meg kell va­lósítani a méhnemesítést, illet­ve törzskönyvezést és így a gondos tenyésztői munka so­rán emelni kell a méhcsalá­dok átlagos számát. Az elmúlt gazdasági évben a Lengyeli Mezőgazdasági Szakiskola két öthónapos méhészeti tanfolya­mot tartott ahol 100 halteató kapott méhészmester kikép­zést. SZOMBAT, FEBRUÁR 5 Ügyeletes gyógyszertár: — 11/1. számú Állami gyógyszer, tár. Névnap: Ágota. Várható időjárás szombat estig: jobbára borult, keleten ködös idő. Sokfelé eső. Mér­sékelt, majd élénkülő déli- délnyugati, később nyugati­északnyugati szél. Az enyhe­ség egyelőre még tart, de hol­nap a Dunántúlon már gyen­gül. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: északon nulla—plusz 3, délen 3—6. leg­magasabb nappali hőmérséklet szombaton: nyugaton 5—8, ke­leten 9—12, fok. között. A fű­tés alapjául szolgáló 'várható középhőmérséklet szombaton 4 fok felett lesz. MOZI Garay filmszínház: Február 7-iz. SIMON MENYHÉRT SZÜLETÉSE. Uj magyar film. Főszerepben: Mészáros Ági és Szirtes Ádám. Kezdések: 6, 8 órakor, szombaton 4, b, 8 órakor, vasár- és ünnepnap a matinén kívül 2, 4. t> és 8 érakor ELADÓ Bátaszéken Sztálin út 134. alagsor lakóháznak egy harmad része. Vízvezetékkel, kerttel, vasút­hoz közel. SZÖLÖOLTY ÁN Y OK! _ Gyökeres vadvesszfík, minden fajtában, príma minőségben termelői áron rendelhe. tő. Szépséghibás térni elvényeim félár. Kiss Bertalan Abasér. AKÁCFA kukorica góré eladó. Tolnán Rajcsy Í4. idős Koncz. Ezek részben állami gazda­ságokba, részben tsz-be ke­rültek. Az idei évben is nyí­lik a Lengyeli Mezőgazdasági Szakiskolában méhészeti tan­folyam. A méhészettel foglal­kozók vegyék fel a kapcsola­tot a Mezőgazdasági Igazgató­ság állattenyésztési osztályá­val, ahol bővebb útmutatást kapnak. A méhegészségúgyi felelősök a legnagyobb körül­tekintéssel védekezzenek a költésrothadás ellen, hogy a harcot, amelyet az elmúlt év­ben ez ellen a betegség ellen folytattunk, az idei évben eredményesen tudjuk tovább­vinni. A párt és a kormányhatáro­zat megvalósítása csak akkor lesz igazán eredményes, ha eb­ben a munkában valamennyi méhész lelkesen résztvesz és biztosítja ezen keresztül a többtermelés előfeltételeit. DZSIDA ANTAL méhészeti felügyelő. Tolna megyei nevelők tan ul m á n yi ki rá n dulása a Bükk-ben A Pedagógus Központi Továbbképző Intézet földrajzi tan­széke kirándulást szervezett a továbbképzésben résztvevő földrajzszakos pedagógusok részére a Bükk-hegységben. Az alábbiakban a kiráduláson résztvevő Tolna ‘megyei nevelők számolnak be a kirándulásról és annak jelentőségéről nevelési vonatkozásban. „A hazafias nevelés terén eddig elért eredményeink még nem kielégítőek. Az eredmények fokozásához szükséges — kü­lönösen a földrajzszakos nevelőknek — a szocialista haza meg­ismerése. mert csak azt tudjuk igazán szeretni és megszeret­tetni a tanulókkal is, amit jól ismerünk. Sokkal inkább fel­kelti a gyermekek érdeklődését az előadás, ha a nevelő sze­mélyes tapasztalatai gazdag tárházából merítve élettel telíti meg tanítási óráit. Két csoportban folyt le a téli tanulmányi kirándulás, mi Tolna megyei földrajzosok második csoportban vettünk részt. Az alföldiekkel együtt Budapestről indultunk, majd Miskolctól kisvasúttal mentünk Garadnáig. Onnan gyalog tettük meg az utat a bükkszentléleki túristaházig. Már az úton megfogott bennünket a szép téli világ. Otthon. Tolva megyében havat is alig láttunk, Pesten eső és sár fogadott, itt fenn igazi téli idő várt minden szépségével, zimankósságával és nehézségével. Miért volt jó ez a téli kirándulás tanulmány szempontjából? Hiszen nyáron kevesebb nehézség árán talán szebbnek is lát­tuk volna hazánk egyik gyönyörű vidékét, a Nagy-platót, a Kis-platót, a Farkasnyakat, az Örvénykőt, a Magasköt és Visz- szafolyót, a Bálványt és a Szeleta barlangot. Mégis az az érzé­sünk, hogy mi többet kaptunk így. Az Ördögárok útvonalán haladva messzirenézve a felhők felett megpillantottuk a Magas Tátra hóval fedett csúcsait. Megismerkedtünk a hegyvidék téli életével, az erdők kihasz­nálásának lehetőségével. Meg tudjuk mutatni ezekután óráin­kon, hogy kell az embernek természetátalakító munkát végez­nie, hogy minden dolgozó közkincsévé váljék a Bükk egész gazdagsága. Sokkal élesebb szemmel tudtuk nézni a tájból kiemel­kedő főbb geológiai vonásokat, mert a hóval fedett egyforma­ságból élesebben kiemelkednek és szemünk azt is meglátja té­len, amit nyáron nem figyelhet meg. A természet harmóniájá­ból a téli szemlélet diszharmóniája sokkal élesebb képet vetít szemünk elé. Minden napunknak megvolt a jól előkészített túraprog­ramja, rendszerint délelőtt, délután előadásokat hallgattunk, amelyek a Bükk geológiai felépítését, szerkezetét, kialakulását, mélyének kincseit, mai felszínét, az ott létesített üzemeket, te­lepeket, a most folyó kutatásokat ismertették. A téli tanulmányi kirándulás után úgy érezzük, hogy tu­dásunk szakmailag bővült és sok segítséget kaptunk oktató, nevelő munkánkhoz.” Helyes útra féri- a Szekszárdi Vörös Meteor Sportkör A Szekszárdi Vörös Meteor Sportkör az elmúlt év folyamán nem úgy működött, mint ahogy azt joggal elvárhattuk volna tőle. Különösen a labdarugó szakosztály fenntartása került hatalmas összegbe. A sportkör vezetősége-belátta, hogy mun­káján váitoztani kell és ezért ezévi munkáját már teljesen új alapokra építve kezdi el. A sportkör vezetősége úgy döntött, hogy az idén már helyt ad olyan szakosztályok működtetésének is, mint pél­dául az úszás és a természet- járás, de ez mellett természe­tesen fenntartja a labdarugó, kosárlabda és asztaltenisz szakosztályait is. Gyökeres vál­tozás ott lesz a sportkör életé­ben, hogy a pénzfelhasználási tervét ezévben már arányosan fogják kapni a szakosztályok. A labdarugószakosztály ta­valy két csapatot szerepelte­tett. Az .idén csak egy csapat fog szerepelni a városi bajnok­ságban, és inkább a 17 válla­lat között kupa-mérkőzéseket rendeznek, így teljesül végre a dolgozók kívánsága is. hogy a vállalatok között induljanak Labdarugó kupamérkőzések. A sportkör vezetősége a kupa mérkőzések győztesének és má­sodik, harmadik helyezettjé. nek kisebb értékű jutalmakat tűz majd ki. Az úszó szakosztály új a sportkörnél. Eddig a szekszár­di Kinizsinél sportoltak volna, de ott ugyanaz vált a helyzet, mint a legtöbb sportkörnél, hogy a labdarugó szakosztály felemésztett minden pénzt. A szakosztálynak jelenleg is már több mint 50 versenyzője van ezek közül 13 női és 32 férfi minősítve van. A sportkör a 17 vállalat dolgozóiból még to­vább kívánja majd fejleszteni a szakosztályt. Az elmúlt év folyamán jól szereplő kosárlabda csapat ez évben is minden támogatást megkap a sportkörtől. Ennél a szakosztálynál utánpótlás szem­pontjából több fiatalt — fő­képp a vállalat dolgozóiból — kapcsolnak be a kosárlabda sportba. Az asztalitenisz szakosztály főképpen arra lesz hivatva, hogy a vállal átok dolgozóit bevonja a sportolásba. Elsősor­ban a vállalatok közötti baj­nokság kerül megrendezésre és az így felszínre kerülő ver­senyzők részt vesznek majd a városi, illetve a megyei baj­nokságban. A sportkör legfiatalabb szakosztálya a természetjáró szakosztály. A szakosztály ve­zetői lelkes, hozzáértő fiata­lok, akik tervbe vették, hogy a meglévő 30 taghoz újabb ta­gokat szerveznek be a válla­lat dolgozóiból. A célja a szakosztálynak, hogy vasárna­ponként a dolgozókat a sza. badba, friss levegőre vigye, hogy kellemesen eltöltött munkaszüneti napitUk után fel­frissülve vehessenek részt a termelő munkában. A Vörös Meteor vezetősége nemcsak azzal bizonyította be azt, hogy új utakon kíván jár­ni ez évben, hogy i8ij szakosz­tályokat alakított, lianem az­zal is, hogy pénzgazötólkodását új alapokra fektette- A veze­tőség szakosztályonként felosz­totta a sportalapot ß; így a szakosztályvezetők előre, egész évre tudják, milyen tószeg áll a szakosztályok rendelkezésé­re. Ez különösen fon idős azért, mert így elkerülhető az, hogy egyes szakosztályok ai másik szakosztályok terhére« költe­kezzenek. A labdarugó-szak­osztály évi költségvetése 15.000 forint, az úsaó-szakuraztályé szintén 15.000 forintot, míg a kosárlabda és a természetjáró szakosztály évi 8.000—8i 000 fo­rintot kap. Az asztalitenisz szakosztály évi 4.000 fbrintos kerettel dolgozik, de ezenkívül a vezetőség mintegy 10.000 fo­rintot tartalékolt MHK-rverse- nyek, szakszervezeti sportünne­pélyek és egyéb ünnepélyek rendezésére. A felsoroltak azt bizonyít­ják, hogy a vezetőség magta­lálta a helyes utat, melyen ha­ladni kell, most már csak az a fontos, hogy a kitűzött fel­adatokat .részleteiben is »vég­rehajtsák. A február 6-i labdarúgó értekezlet elé Befejező közlemény. A „Népsport” cikke végül a nézőszám alakulásáról a kö­vetkezőket állapítja meg: „Nem véletlen, hogy elsősorban Tolnában volt visszaesés. Tol­nában is csökkent a mérkőzé­sek nézőszáma és 1954-ben egyetlen mérkőzésen sem volt 2.000 néző. Ez különösen ak­kor szembetűnő, ha az előző évi nézőszámokat vizsgáljuk. Pedig a közönség Tolnában is szereti a labdarúgást. Példa er­re a Bp. Kinizsi és a Bp. Vö­rös Lobogó vendégjátéka, ami­kor hétköznap ellenére is 4.000, illetve 5.000 ember ván­dorolt ki a szekszárdi pályá­ra.” Valóban nem véletlen az ér­deklődés visszaesése. Elég csak Dombóvárra gondolnunk, ahol a 16.000 emberből alig 5—600 néző jár labdarugómérkőzé­sekre, mely az összlakosság­nak mindössze csak 3%-a. Az érdeklődés hiánya a jó mérkő­zések hiányával magyarázható. Amint érdekes lesz a bajnok­ság és nem dől el a bajnok­január 30-án, vasárnap dél­után 2 áraikor Izrr 4,nv község kultúrtermében a község fia­taljai és sportkedvelői közül mintegy halvanan gyűltek ösz- sze a sportkör új vezetőségé­nek megválasztására. Az elnö­ki beszámolót Vízi sporttárs. a sportkör elnöke tartotta: — Községünkben mindössze csak egy szakosztály műkö­dött, s ez a labdarúgás volt — kezdte. Sajnos ez az egyet­len szakosztály sem kapott semmi támogatást a helyi szer­vektől. A tanács bár adott en­gedélyt hogy egy romépületet a labdarugók lebonthassanak, hogy annak anyagának fel- használásával szertárt épít­senek, de a szövetkezet a ta­nács által átadott épületet nem bocsátotta a labdarugók rendelkezésére. Hiába volt a fiatalok lelkesedése és válla­lása, a sportkör továbbra is szertár nélkül van. A felszere­léseket a sportolók maguknál tartották, ebből adódott az a súlyos hiba, hogy egyesek sportfelszerelésekben végezték a mezőgazdasági munkákat. A hiányosságokat azonban ieg- ioibbsn bizonyítja az hogy a sportkörnek nem volt egyet­len minősített versenyzője sem. A hibák mellett egyetlen ered­mény, hogy a labdarugók lár­ság sorsa, de meg a helyezé­seké is a bajnokság befejezé­se előtt hónapokkal s színvo­nalas küzdelmeket láthat a kö­zönség, akkor ismét teltek lesznek a Tolna megyei sport­telepek is. Hiányoljuk, hogy a lap a fe­gyelmi helyzetről] nem tett em­lítést. Lehet ugyan, hogy ez­zel a kérdéssel külön cikkben szándékozik foglalkozni. Sze­rettük volna látni, mi a hely­zet ezen a téren a többi me­gyében is? Ezeket, de a nem érintett kérdéseket meg kell tárgyalni a február hó 6-i labdarugóér- tekez’eten. Éppen ezért ismé­teljük, hogy ezen az értekez­leten becsületbeli kötelessége résztvenni a megye valameny- nyi labdarúgással foglalkozó sportkörének. Bár eldőlt már a sok vitára adott kérdés: egv vagy kétcsoportos ba.nokság lesz-e, a sorsolás is elkészült, de rengeteg olyan probléma van, amellyel a megye veze­tőinek foglalkozniok kell és kiutat kell taláini ebből a helyzetből. sadalmi munkával megjavítot­ták a kapukat a pályán, va­lamint azt, hogy végigjátszot- ták a járási bajnokságot. Az idei év feladatai, hogy több szakosztályt kell a roortkör- nek szervezni és a nőket is bevonni a sportolásba. A beszámolót élénk vita kö­vette. A tanács részéről ígé­ret hangzott el arra, hogy a sportkörnek nagyobb támoga­tást adnak. A JT^B részéről Földesi János, JTSB elnök, valamint Somogyi László szólt a beszámolóhoz. A TSB el­nök hozzászólásában többek között elítélte azokat, akik a sportfelszerelést a mezőgazda- sági munkában használják. Maj’d beszélt a sport tömege­sítésének és minőségi emelé­sének jelentőségéről. Megszab­ta az új vezetőség feladatait és hangsúlyozta, hogy sportkö­rön belül szilárduljon meg a felelősség kérdése is. A JTSB részéről Ígérte, hogy ezután lényegesen több segítséget ad az új vezetőségnek és ezen ke­resztül <a falusi snoríkörnek. Még több hozzászólás hang­zott el és az új vezetőség kér­te, a helyi szervek támogatá­sát, hogy az idei falusi sport­kör a tavalyinál jobb és ered­ményesebb munkát tudjon vé­gezné. Alapos tárgyalás után hatá­rozatokat kell hoznia az érSí- kez'letnek eme hiányosság t>k felszámolásáról, hogy végae eredményes esztendőről legytat alkalmunk beszámolni és Bt „Népsport” hasábjain is di­cséretet, ne pedig bírálatolt kapjon megyénk labdarugó i- sportja. Különböző akadályok miatt elmaradt az MTSfS I. osztályú sakkversenye Hírt adtunk arról, hogy a MTSB hosszú évek kívánsá­gának tett eleget, amikor I. osztályú sakkverseny kiírását határozta eL A versenyen 6 I. és 6 II. osztályú versenyző indult volna. A 6 II. osztályú versenyző Szekszárdról adva volt. A 6 I. osztályú versenyző részint Budapestről (2 fő), Dombóvárról (2 fő), Kaposvár­ról (1 fő) és Pécsről (I fő) ér­kezett volna. Az érdekelt versenyzők munkahelyükről történő kiké­rését az OTSB intézte. Dom­bóvárról szombaton olyan irá­nyú értesítés érkezett, hogy az OTSB kikérő levele nem ér­kezett meg. A megyei TSB azonnal felhívta az OTSB-ét ahol állították, hogy a kiké­rést idejében elküldték. De nem érkezett meg a pécsi ver­senyző sem, aki Pécstől távol tartózkodott. A kaposvári ver. senyző is nagy késéssel robo­gott be, miután Bátaszéken rossz vonatba szállt és igy Pécsre utazott el Szekszárd helyett. Nem érkeztek meg a budapesti versenyzők sem. így a MTSB nem tehetett mást, mint a versenyt „lefúj­ta.” 12 KALAPÁCSOS daráló 2.200.— Ft­ért sürgősön eladó. Bp. X., Kerepe­si 53. Hétónvi I. 2. KOMBINÁLT ‘háló eladó. Cím Vigh Ján-osné Szekszárd, Hosszúvölgy 19. sz. TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ Kiadja: a Tolnai Napló Lapkiadó ▼. Terjeszti a megye összes postahivatala Szerkesztőség telefenszáma: 20-10. Kiadóhivatal telefonszáma: 20-11 A szerkesztőség és kiadóhivatal címe: Szekszárd, Szécbenvj ntea 18. Előfizetéseket a megye valamennyi postahivatala felvesz. Pécsi Szikra Nyomda Vállalat Pécs, Munkácsy Mihály ntea 10 «*. Telefon: 20-27 Nyomdáért felel: Melle« RezaZ­Yezetőségválasztó taggyűlés Izménybcii

Next

/
Oldalképek
Tartalom