Tolnai Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-04 / 29. szám
1935 FEBKCAR 4 3 ~ N A P E ö Több mint egymillió naposcsibét keltetnek az idén a Tolna megyei keltetcálíomások Minden földmüvesszövelkezetben lehet rendelni naposcsibét, libát, pulykát és kacsái Megyénk területén a Tolnai Keltető Állomás, a Hőgyészi Állami Gazdaság, a Sárközi Állami Gazdaság, a Juhéipusz- tai Ailami Gazdaság keltetői megkezdték a naposcsibe keltetését. Az idei évben több, mint 1 millió naposcsibét tudnak adni a termelőszövetkezeteknek és a dolgozó parasztságnak. Elsősorban azokat a községeiket akarják ellátni naposcsibével, amelyekben a pestis a tyűkállományt teljesen kipusz_ ti tóttá. A csibeállátás kérdését úgy áldották meg, hogy a dolgozók nak nem kell a keltetőáliomá- son tolongantok, hanem a helybeli földművesszövetkezetek álrendelő, illetve megbízott értesítve lesz. A naposcsibe áira május 31-ig 3 forint, június 1-től 2 forint, amelyhez még hozzájön adminisztrációs és szállítási költség címén csibénként 20 fillér. Kevesebb mennyiségben rendelkezésünkre áll napos-kacsá- ból 36 ezer, libából 5 ezer és pulykából 3 ezer naposállat. Az igénylések ugyanúgy mennek, mint a naposcsibénél. — Ezeknek áraik még nem alakultak Iá. De a piaci árnál 5- 10 százalékkal kevesebb lesz. A hőgyészi állami gazdaság baromfifairmján már február elején is kaphatók kikelt naposcsibék. Kelések lesznek február 9-én, 17-én és 18-án. Azok Dombóvári Ruházati KTSZ: As első IS nap teljesítése 100*8 százalék A dombóvári Ruházati és Szolgáltató KTSZ dolgozói átérezve felszabadulásunk jelen, tőségét, eredményeit, termelési eredményeik fokozásával készülnek felszabadulásunk 10. évfordulójának megünneplésére, A részlegenként megtartott termelési értekezleteken már konkrét vállalások születtek, mégpedig olyan formáiban, hogy minden egyes dolgozó megjelölte azt, hogy naponta hány forinttal teljesíti túl tervét. így a női fehérnemű készítő üzemnél Fédler Istvánné 176 forintos napi tervét 196 forintra vállalta. Rajczá Vendelnéés Kovács Lajosné 176 forintos napi tervét 186 forintra vállalA részleg vezetője, Horváth Károlyné vállalta, hogy mint szabász, az anyaggal való takarékosságot minden esetben szem előtt tartja és helyes munkaszervezéssel a minőség ■betartása mellett részlegének önköltségét 2 százalékkal csökkenti. A szabó részleg dolgozói vállalták, hogy a havi előirányzatot — 110 darab vattás mikádót — 10 darabbal túlteljesítik. így 3 hónap alatt 30 darabot termelnek terven felül, mintegy lő ezer forint értékben. A cipész részleg dolgozói hasonlóképpen tették meg vállalásaikat. Márton Antal és Kiss József napi tervüket 20 forinttal, T alt ács, Kalauz és Esküdt elv-társak pedig napi 2ó ío- r.n-tos túlteljesítést vállaltak. Domény János részlegvezető é.s Horváth László traktoros váltál megbízott személynél a saját községében rendelhetik meg és ugyanott vehetik át a naposcsibéket. A naposcsibe igényléseket tehát a községben összegyűjtve közvetlenül a megyei tanács V. B. Mezőgazdasági Igazgatóságához küldik be a kijelölt személyek minden bét szombatjáig.-Az összegyűjtött igény lést az a keltetőállomás kapja, amelyikhez a község legközelebb fekszik, ahonnan autóval a községbe ki is lesz szállítva. A naposcsibének a községbe való érkezéséről a megTudományos értekezéseket ad ki Tolna megye múltjáról a Hazafias Népfront és a TTIT A Hazafias Képfront és a TTIT Tolna megyei szervezete elhatározta, hogy a megye legkiválóbb értelmiségeinek bevonásával tudományos kiadványokat jelentei meg. — Bár Tolna megye területe rendkívül gazdag történelmi és néprajzi hagyományokban, eddig csak szórványosan jelentek meg tudományos dolgozatok. Most úgy tervezik, hogy folyamatosan az egész megye monográfiáját elkészítenék, s az egyes részkérdésekről szóló dolgozat»kát külön kiadványokban jelentetnék meg. A tervek szerint az első tudományos kiadvány a Sárköz történété/fől szól, amit a megye egyéb történelmi és irodalmi hagyományairól szóló dolgozatok. követnek. akik korábban akarnak naposcsibét nevelni, e gazdaságban a megjelölt napokon azokat megvásárolhatják. A keltetések beállítása úgy történt, hogy minden héten,1 — szerdán és pénteken — kaphat az igénylő naposcsibét. Takács Vilmos ta. A vállalások alapján a rész leg 3 hónap alatt több, mint 6 ezer forinttal több ruhaneműt gyért, vagyis túlteljesítésük alapján 100 darab leánykaruliával, vagy 150 darab köténnyel több ruhaneműt adnak a lakosságnak. Az állattenyésztés fejlődése a lengyeli tangazdaságban A lengyeli gazdaságot 1946-ban szervezték át tangazdasággá. Ha megnézzük és visszatekintünk csak -az 1951 óta eltelt itíő-re, akkor azt látjuk, hogy gazdaságunk komoly fejlődésen ment keresztül, úgy az állattenyésztés, mint a növénytermesztés vonalán. Hogy csak egy_két példát említsek meg, 1951 év végén a gazdaság tehénállománya 40 darab, lóállomáinya 15 darab, sertésállománya 100 darab volt. 1954. év hasonló időszakában tangazdaságunk 90 darab tehénnel, 160 darab növón- dékmarhával, 42 darab lóval, 80 darab csikóval 800 darab sertéssel és 450 darab juhhal rendelkezett. De a mennyiségi fejlődésen -kívül komoly fejlődést és eredményeket ért el a gazdaság az állatok minősége és termelése terén. Különösen nagy fejlődés és szép eredmények mutathatók ki a tehenészeiben. Amíg 1951—52. év téli hónapjaiban a fejési átlag alig haladta meg a 4 litert, addig ma 90 darab tehénnél a fejési átlag 10—11 liter. Feltehető a kérdés, hogyan érte el a gazdaság azt, hogy a tehenészetben ilyen szép fejlődések és eredmények vannak? Elsősorban szilárd takarmány- bázissal, a takarmányok szakszerű előkészítésével, az egyedi etetés bevezetésével, a fejlett zootechnikai módszerek bevezetésével és alkalmazásával, a sajátnevelésű üszők helyes előkészítésével és az állatok tisztántartásával értük el. A fejő- gulyások közül különösen kiemelkedik szép eredményével Benhardt István, aki 10 darab tehenet kezel és novemberben elérte a 18 literes fejési átlagot. A fejlődést bizonyítja -az is, hogy valamennyi tehén törzskönyvi ellenőrzés alatt áll és 1954- ben 13 darab tehén került a járási törzslcönyvbe. Ezeknél az eredményeknél azonban nem állhatunk meg és nem is fogunk megállni, hanem tovább fogjuk fejleszteni és még magasabb termelési eredményeket akarunk elérni. Ezeknek az eredményeknek az elérése érdekében versenym-ozgal- mat indítunk a fejőgulyások között és vállaljuk, hogy hazánk felszabadulásának 10. évfordulója tiszteletére 1955. évben a tehenenkénti évi átlag tejtermelést 3 ezer literre fogjuk emel- , mi, a múlt évi 2600 literrel szemben. Perei Dániel ü. b. ein öli lalták, hogy hulladékanyag felhasználással 3 hónap alatt 5 ezer forint értékű regüler anyagot takarítanak meg. A részleg 3 havi terven felüli vállalása annyit jelent, hogy 60 pár férficipővel, vagy 350 pár férfi cipő talpalással többet adnak Dombóvár község lakosságának. A férfi és női fodrász részleg szintén bekapcsolódott a versenybe és egymással versenyezve készülnek a nagy nap megünneplésére. A férfi fodrász részlegből Schenk Gáspár napi 10 forintos, Molnár Sándor és Szekeres József napi 7 forintos túlteljesítést vállaltak A női fodrász részleg dolgozói Berri Istvánné, Horváth Istvánné, Kunfalvi Béláné, valamint Seindl István és Szem- melroth Henrik napi teljesítményük 10 forinttal való túl- teljfsítését vállalták. Vállalásuk kiterjed a minőségi munkára és az udvarias, figyelmes kiszolgálásra is. A dombóvári Ruházati és Szolgáltató KTSZ dolgozói a felszabadulás 10. évfordulójának tiszteletére első negyedéves tervüknek 36 ezer forinttal való túlteljesítését vállalták. Az első 15 nap értékelése szerint ezen vállalásukat 100.8 százalékra teljesítették. Tőef haláiz&k, lialcuzok ... Fennállása óta közel 10 ezer mázsa halat fogott a paksi Vörös Csillag halászati szövetkezet A négi halásznóta szerint a halászok hálója nem fogott egyebet pirosszárnyú keszegnél. Ha nem is egeszen, de majd- nern így van a paksi Vörös Csillag halászati termelőszövetkezetnél, amely az idén ünnepli fennállása tizedik évfordulóját. Mert bár az elmúlt tíz esztendő alatt, közel 10 ezer mázsa halat fogtak ki a Dunából a paksi szövetkezeti halászok, bizony javarésze nem nemes hal, ponty, kecsege-féle, hanem keszeg, tftigér s egyéb, gyengébb minőségű halfajta. Persze azért ez is elfogy, sőt az a legnagyobb baj, hogy kevés a hal s a paksi szövetkezet évi 900—1000 mázsa körüli termelése nem tud lépést tartani az egyre növekvő igényekkel. — Az elmúlt év különösen gyenge volt számunkra, — mondja Bencze Ferenc elnök, — mert 850 mázsa volt az évi termelés. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a tavalyi év nemcsak a mezőgazdaság, a halászat számára is nagyon gyenge volt. Hosszú, hideg tél, március végéig tartó jégzajlás akadályozta a munkát, nyáron pedig a nagy árvízben sem lehetett halászni. Az idei év kedvezőbben indul, az öreg halászok is bizakodnak, hogy most már nem lesz hideg, s elmarad a szokásos jégzajlás is. Paks az ország halászati szövetkezetei közül országosan az első helyen áll: itt a legnagyobb az egy főre eső napi termelés. A hál minősége, amiről sokáig beszélgetünk, azonban más kérdés, folyóvízben, természetes viszonyok között nem lehet szabályozni a minőséget. Azonban itt is igyekeznek minél több jó, értékes halat adni közfogyasztásra s ezt célozza a rendkívül értékes dunai kecsege mesterséges szaporítása, ami egyedül a paksi szövetkezetben folyik. Az elmúlt tíz esztendőre visszatekintve a paksi halászati szövetkezet sok harcra, de sok eredményre is emlékezhet. Ez elmúlt tíz esztendő itt is meghozta a maga belső harcait, személyi viszályait, de az eredmények sém maradtak el. A tíz esztendő mérlegének másik oldalán 10 ezer mázsa hal van s az egyre népszerűbb paksi halász- csárda, amely lassan a régi szegedi halászcsárdák hírnevével vetekszik. Éppen ez a növekvő hírnév tette szükségessé, hogy a fővárosban is nyissanak egy halászcsárdát, ahol már december óta árulják az Ízletes paksi halásziét, rántott halat s az egyéb paksi halkülönlegességeket. — Ezzel azonban még nem. oldottunk meg mindent, —1 mondja Bencze Ferenc — mert olyan nagy a hal utáni kereslet, hogy a termelést minden erővel fokoznunk kell, ha valahogy is lépést akarunk tartani a kereslettel. A természetes vizeknél azonban az a helyzet, hogy hiába mégoly ügyes is valaki, a szerencse is szükséges. Az időjárás is szeszélyes, az elmúlt héten például nem mehettek ki halászaink, mert — bármilyen furcsán hangzik is ebben a napos időben — jeges volt a Duna. — Milyen tervek vannak a jövőre? — A Duna ugyan kiapadhatatlannak látszik, mi azonban konkrét tervekkel is foglalkozunk. Elsősorban a dunai holtágakon ' gátak és zsilipek segítségével mesterséges halastavalcat akarunk csinálni. A terv szerint az idei tavaszon egy, körülbelül 10 holdas halastó készül el, a következő két évben pedig újabb két Ivalastavat építünk, összesen 40 holdnyi területen. Ez a három tó. melyben mesterséges szaporítást végzürík, számításunk Szerint évenként mintegy 400 mázsával növeli termelésünket s ami a legfontosabb: ezekben kizárólag nemes halakat szaporítunk. Tehát epren az annyira keresett minőségi halakból tudunk lényegesen többet' termelni. A paksi halászati szövetkezet tíz esztendős. S ha sok válsággal kellett is eddig megküzdeniök az eredmények és nem utolsó sorban a tervek sok biztatót ígérnek az előttük álló esztendőkre, fc s) ÜZEMEINK ÉLETÉBŐL Angliának gyárt zsebkendőket a Tolnai Textilgyár A Tolnai Textilgyár, a Pamutszövőipari Vállalat IV-es számú telepe megyénk egyik legnagyobb ipari üzeme. Nagy jelentősége van munkájának a lakosság ellátása szempontjából, de ugyanakkor exportra is dolgozik. A múlt év első felében kezdték meg az export- zsebkendők gyártását, amit kül kereskedelmünk Angliáiba szállít. Lehetséges ez? — A textilipar őshazája mitőlünk vásárol textilárukat? — Ugyláitszik, igen. — „A fu-tballmak is Ang_ 1% az őshazája — jegyzi meg mosolyogva Molnár elvtárs, a telep vezetője, — mégis most ■tőlünk tanulnák, hát miért ne tuona iparunk is olyan textilárut gyártani, amit szívesen megvesznek tőlünk.“ Nagyon kényes munka a zseb kendők szövése. Igen bonyolult mintákkal, kötéseikkel. Minden szálnak külön-külön megvan a helye, ha csak egy is elszakad, vagy összekeveredik, már nem exportképes az áru. A minták szövését a gépen tizennégy nyüst szabályozza. Volt is elég sok baj akkor, amikor elkezdték ez új áru- aikk gyártását. A gépek sem voltak megfelelően előkészítve, rosszak voltak a hengerek, de a szövők is gyakorlatlanok voltak az új munkában. így aztán — egészen az év utolsó negyedéig — a gyár nem teljesítette exporttérvét. A gyár vezetősége és a dolgozók hozzáláttak a hibák kijavításához, hiszen a tervek tel jesítése— becsületbeli ügy, különösen áll ez a külkereskedelmi kötelezettségeink teljesítésére. Hiszen itt nemes ajk arrói van szó, hogy a kiszállított áruként különböző, olyan cikkeket kaphatunk, amit csak külföldről tudunk beszerezni, hanem szó van a magyar’ipar hírnevéről ‘is\ IMindenekalőtt felemelték az exportmumkán dolgozó gépek számát. Ahogy a más cikkeknél emelkedett a gépek teljesítménye, a felszabadul t gépeket az export-zsebkendők gyártására állították be. Kicserélték a rossz, el- na-sználódott nyüstöket. A hengereket Pestről kapták, a vállalat Il-es számú, angyalföldi telepéről, ezekkel a hengerekkel sok baj volt, rossz minőségűek voltak. Felküldték ide saját írelőmunkásaikat, akik aztán szakszerűen rámutattak a hibákra. Azóta megjavult a Pestről kapott hengerek minősége is. Ide osztották be a legjobb munkamódszerátadókat, a leg - tapasztaltabb szövőket. Ma már ennek a részlegnek kialakult az állandó munkásál- lcmánya, azek a szövők vannak itt, akik állandóan ezen a munkán dolgoznak. Büszkék is arra, hogy exportmunkán dolgozhatnak, hiszen iáé csak az kerülhet, aki a mennyiség mellett jó minőségű munkát is tud végezni Olyanok, mint Buoher Éva szövőnő, akinek a keze alól már több tanuló is került ki, és szán-tón ezen a munkán dolgoznak. Vagy Ulrich Jánosaié -munkamódszer átadó és még többen mások. A felsorolt intézkedéseknek meg is lett az eredménye. Ma már az egy szövőgépre eső iermelés 80 százalékkal maga_ sabb, mint múlt év nyarán. A gyár az elmúlt év utolsó hegyedében már teljesítette ex- oorttervét, sőt a második negyedév adósságát is letörlesz- iette. Azóta is rendszeresen tél t •■'sitiik exportterv&ket a gyár dolgozói. Az első hónapban 70 ezer forintot jövedelmezett a tengelici Petőfi Isz tejüzeme A TENGELICI Petőfi tsz irodájának az udvarán gondosan csomagolt ládákat és tejeskannákat raknak az állomásra induló kocsira. Érdeklődésünkre elmondják, hogy az elmúlt év utolsó napjaiban tejüzemet létesítettek, ahol naponta több, mint félezer liter tejet dolgoznak fel. A tornácról egy tágas terembe lé-pünk, ahol egy zománcos tűzhelyben pattogva ég a tűz. — Jó melegnek kell itt lenni, mert különben nem alszik meg a tej, — magyarázza Fü- löp Józsefn-é. — Nekünk pedig az a feladatunk, hogy minden nap friss túrót-tejíölt küldjünk a (fővárosba. Valóban, a tűzhely mellett két óriási -hordóban most is aludt te(et látni. A szoba másik felében hosszú állványról több hófehér túrószacskó lóg alá, s a savó lassan folyik az alatta levő teknőbe. Amikor már egy csepp savó sem jön ki a túróból, átviszik a szom_ szédszobába és megkezdik a csomagolást. A ládákat több- réteg fehér papírral bélelik. Olyan tisztán kezelik a tejterméket, hogy legszívesebben mindjárt enni szeretne belőle, aki látja. A TEJFÖLT merőkanállal rakják a tejeskann-ákba. Elhiszem, hogy nagyon várják a budapesti háziasszonyok, hisz olyan sűrű, mint a lekvár. Hetenként egyszer felmegyünk teherautóval Pestre, amikor mást is viszünk — magyarázza a könyvelő, — s amint meglátnak berniünkét a háziasszonyok, szinte megrohanják a kocsit és mindenki tőlünk akar vásárolni. De nemcsak túrót és tejfölt készítanek a Petőfi tsz tejüzemében, hanem sajtot is. Fü- löp Józsefné és özv. Szabó Gyuláné alig egy hónapja dolgoznak a tejüzemben, de igen hamar elsajátították a „szakmát”, Ízletes, finom saj; tot készítenek. KÖZTUDOMÁSÚ dolog, hogy a tej általában nagy tisztaságot kíván. A két asszony valóban a tisltaságot tartja legfőbb követelménynek. Amikor kiürítik a túrószacskókat, azon nal kimossák, s így mindig friss és tiszta. A követ naponta többször felmossák, s ha valamelyik a tűzre rak, nem restet azonnal kezetmosni. A tengelici Petőfi tsz tagsága nagy reményeket fűzött az újonnan alakított tejüzemhez, s nem csalódtak. A -két asszony lelkiismeretes munkája már az első hónapban meghozta a gyümölcsét; januárban a tejüzem tiszta jövedelme 70.000 forint. A tengelici Petőfi tsz-ber. úgy tervezik, hogy év végére 30 jól tejelő tehénnel szaporítják az állatállományt. Ezenkívül a meglévőknél is fokozzák a tejhozamot. Verseny az Állami Építőipari Vállalatnál A felszabadulási versenyhez csatlakoztak a Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói is. A verseny során több brigád teljesítette már vállalását. A Szekszárdi Mezőgazda- sági Gépjavító építkezésén dolgozó Winketmann kőműves brigád vállalta, hogy a megkez dett egy -ikerlakást az ütemterv szerinti január 29-1 határ idő helyett január 26-ig fal- egyenig felfalazza. Vállalásukat egy nappal korábban, január 25-én teljesítették, február elsejére már a másikat is felfalazták és rrío'st máx a harmadik ikerlakáson dolgoznak. Teljesítette felajánlását a homorudi építkezésen dolgozó Pöppl kőművesbrigád is, a pihenőépület menny ezetvakolását 248 óra helyett 228 óra alatt végezték el. Nem. teljesítették vállalásukat a szekszárdi bölcsőde építésén dolgozó Lesták műkövesbrigád tagjai, akik január 27- re vállalták az előirányzott 80 méter műkőlépcső elkészítését Itt még el vannak maradva a csiszolással és a szem- csézésseL
