Tolnai Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-04 / 29. szám

1935 FEBKCAR 4 3 ~ N A P E ö Több mint egymillió naposcsibét keltetnek az idén a Tolna megyei keltetcálíomások Minden földmüvesszövelkezetben lehet rendelni naposcsibét, libát, pulykát és kacsái Megyénk területén a Tolnai Keltető Állomás, a Hőgyészi Állami Gazdaság, a Sárközi Állami Gazdaság, a Juhéipusz- tai Ailami Gazdaság keltetői megkezdték a naposcsibe kel­tetését. Az idei évben több, mint 1 millió naposcsibét tudnak ad­ni a termelőszövetkezeteknek és a dolgozó parasztságnak. Elsősorban azokat a közsé­geiket akarják ellátni naposcsi­bével, amelyekben a pestis a tyűkállományt teljesen kipusz_ ti tóttá. A csibeállátás kérdését úgy áldották meg, hogy a dolgozók nak nem kell a keltetőáliomá- son tolongantok, hanem a hely­beli földművesszövetkezetek ál­rendelő, illetve megbízott ér­tesítve lesz. A naposcsibe áira május 31-ig 3 forint, június 1-től 2 forint, amelyhez még hozzájön admi­nisztrációs és szállítási költ­ség címén csibénként 20 fillér. Kevesebb mennyiségben ren­delkezésünkre áll napos-kacsá- ból 36 ezer, libából 5 ezer és pulykából 3 ezer naposállat. Az igénylések ugyanúgy men­nek, mint a naposcsibénél. — Ezeknek áraik még nem ala­kultak Iá. De a piaci árnál 5- 10 százalékkal kevesebb lesz. A hőgyészi állami gazdaság baromfifairmján már február elején is kaphatók kikelt na­poscsibék. Kelések lesznek feb­ruár 9-én, 17-én és 18-án. Azok Dombóvári Ruházati KTSZ: As első IS nap teljesítése 100*8 százalék A dombóvári Ruházati és Szolgáltató KTSZ dolgozói át­érezve felszabadulásunk jelen, tőségét, eredményeit, termelé­si eredményeik fokozásával ké­szülnek felszabadulásunk 10. évfordulójának megünneplé­sére, A részlegenként megtartott termelési értekezleteken már konkrét vállalások születtek, mégpedig olyan formáiban, hogy minden egyes dolgozó megjelölte azt, hogy naponta hány forinttal teljesíti túl ter­vét. így a női fehérnemű készítő üzemnél Fédler Istvánné 176 forintos napi tervét 196 forint­ra vállalta. Rajczá Vendelnéés Kovács Lajosné 176 forintos napi tervét 186 forintra vállal­A részleg vezetője, Horváth Károlyné vállalta, hogy mint szabász, az anyaggal való ta­karékosságot minden esetben szem előtt tartja és helyes munkaszervezéssel a minőség ■betartása mellett részlegének önköltségét 2 százalékkal csök­kenti. A szabó részleg dolgozói vállalták, hogy a havi elő­irányzatot — 110 darab vat­tás mikádót — 10 darabbal túlteljesítik. így 3 hónap alatt 30 darabot termelnek terven felül, mintegy lő ezer forint értékben. A cipész részleg dolgozói ha­sonlóképpen tették meg válla­lásaikat. Márton Antal és Kiss József napi tervüket 20 forint­tal, T alt ács, Kalauz és Esküdt elv-társak pedig napi 2ó ío- r.n-tos túlteljesítést vállaltak. Domény János részlegvezető é.s Horváth László traktoros vál­tál megbízott személynél a sa­ját községében rendelhetik meg és ugyanott vehetik át a na­poscsibéket. A naposcsibe igényléseket te­hát a községben összegyűjtve közvetlenül a megyei tanács V. B. Mezőgazdasági Igazga­tóságához küldik be a kijelölt személyek minden bét szom­batjáig.-Az összegyűjtött igény lést az a keltetőállomás kap­ja, amelyikhez a község legkö­zelebb fekszik, ahonnan autó­val a községbe ki is lesz szál­lítva. A naposcsibének a köz­ségbe való érkezéséről a meg­Tudományos értekezéseket ad ki Tolna megye múltjáról a Hazafias Népfront és a TTIT A Hazafias Képfront és a TTIT Tolna megyei szerveze­te elhatározta, hogy a megye legkiválóbb értelmiségeinek bevonásával tudományos kiad­ványokat jelentei meg. — Bár Tolna megye területe rendkí­vül gazdag történelmi és nép­rajzi hagyományokban, eddig csak szórványosan jelentek meg tudományos dolgozatok. Most úgy tervezik, hogy fo­lyamatosan az egész megye monográfiáját elkészítenék, s az egyes részkérdésekről szó­ló dolgozat»kát külön kiadvá­nyokban jelentetnék meg. A tervek szerint az első tu­dományos kiadvány a Sárköz történété/fől szól, amit a megye egyéb történelmi és irodalmi hagyományairól szóló dolgoza­tok. követnek. akik korábban akarnak napos­csibét nevelni, e gazdaságban a megjelölt napokon azokat megvásárolhatják. A keltetések beállítása úgy történt, hogy minden héten,1 — szerdán és pénteken — kaphat az igénylő naposcsibét. Takács Vilmos ta. A vállalások alapján a rész leg 3 hónap alatt több, mint 6 ezer forinttal több ruhane­műt gyért, vagyis túlteljesítésük alapján 100 darab leánykaruliával, vagy 150 darab köténnyel több ruhaneműt adnak a lakos­ságnak. Az állattenyésztés fejlődése a lengyeli tangazdaságban A lengyeli gazdaságot 1946-ban szervezték át tangazdaság­gá. Ha megnézzük és visszatekintünk csak -az 1951 óta eltelt itíő-re, akkor azt látjuk, hogy gazdaságunk komoly fejlődésen ment keresztül, úgy az állattenyésztés, mint a növénytermesz­tés vonalán. Hogy csak egy_két példát említsek meg, 1951 év végén a gazdaság tehénállománya 40 darab, lóállomáinya 15 darab, sertésállománya 100 darab volt. 1954. év hasonló idő­szakában tangazdaságunk 90 darab tehénnel, 160 darab növón- dékmarhával, 42 darab lóval, 80 darab csikóval 800 darab ser­téssel és 450 darab juhhal rendelkezett. De a mennyiségi fej­lődésen -kívül komoly fejlődést és eredményeket ért el a gaz­daság az állatok minősége és termelése terén. Különösen nagy fejlődés és szép eredmények mutathatók ki a tehenészeiben. Amíg 1951—52. év téli hónapjaiban a fe­jési átlag alig haladta meg a 4 litert, addig ma 90 darab te­hénnél a fejési átlag 10—11 liter. Feltehető a kérdés, hogyan érte el a gazdaság azt, hogy a tehenészetben ilyen szép fejlő­dések és eredmények vannak? Elsősorban szilárd takarmány- bázissal, a takarmányok szakszerű előkészítésével, az egyedi etetés bevezetésével, a fejlett zootechnikai módszerek beveze­tésével és alkalmazásával, a sajátnevelésű üszők helyes elő­készítésével és az állatok tisztántartásával értük el. A fejő- gulyások közül különösen kiemelkedik szép eredményével Benhardt István, aki 10 darab tehenet kezel és novemberben elérte a 18 literes fejési átlagot. A fejlődést bizonyítja -az is, hogy valamennyi tehén törzskönyvi ellenőrzés alatt áll és 1954- ben 13 darab tehén került a járási törzslcönyvbe. Ezeknél az eredményeknél azonban nem állhatunk meg és nem is fogunk megállni, hanem tovább fogjuk fejleszteni és még magasabb termelési eredményeket akarunk elérni. Ezek­nek az eredményeknek az elérése érdekében versenym-ozgal- mat indítunk a fejőgulyások között és vállaljuk, hogy hazánk felszabadulásának 10. évfordulója tiszteletére 1955. évben a tehenenkénti évi átlag tejtermelést 3 ezer literre fogjuk emel- , mi, a múlt évi 2600 literrel szemben. Perei Dániel ü. b. ein öli lalták, hogy hulladékanyag felhasználás­sal 3 hónap alatt 5 ezer fo­rint értékű regüler anyagot takarítanak meg. A részleg 3 havi terven felüli vállalása annyit jelent, hogy 60 pár férficipővel, vagy 350 pár férfi cipő talpalással töb­bet adnak Dombóvár község lakosságának. A férfi és női fodrász rész­leg szintén bekapcsolódott a versenybe és egymással verse­nyezve készülnek a nagy nap megünneplésére. A férfi fod­rász részlegből Schenk Gáspár napi 10 forintos, Molnár Sán­dor és Szekeres József napi 7 forintos túlteljesítést vállaltak A női fodrász részleg dolgozói Berri Istvánné, Horváth Ist­vánné, Kunfalvi Béláné, va­lamint Seindl István és Szem- melroth Henrik napi teljesít­ményük 10 forinttal való túl- teljfsítését vállalták. Vállalá­suk kiterjed a minőségi mun­kára és az udvarias, figyel­mes kiszolgálásra is. A dombóvári Ruházati és Szolgáltató KTSZ dolgozói a felszabadulás 10. évfordulójá­nak tiszteletére első negyed­éves tervüknek 36 ezer forint­tal való túlteljesítését vállal­ták. Az első 15 nap értékelése szerint ezen vállalásukat 100.8 százalékra teljesítették. Tőef haláiz&k, lialcuzok ... Fennállása óta közel 10 ezer mázsa halat fogott a paksi Vörös Csillag halászati szövetkezet A négi halásznóta szerint a halászok hálója nem fogott egyebet pirosszárnyú keszegnél. Ha nem is egeszen, de majd- nern így van a paksi Vörös Csillag ha­lászati termelőszövetkezetnél, amely az idén ünnepli fennállása tizedik évfor­dulóját. Mert bár az elmúlt tíz esztendő alatt, közel 10 ezer mázsa halat fogtak ki a Dunából a paksi szövetkezeti ha­lászok, bizony javarésze nem nemes hal, ponty, kecsege-féle, hanem keszeg, tftigér s egyéb, gyengébb minőségű hal­fajta. Persze azért ez is elfogy, sőt az a legnagyobb baj, hogy kevés a hal s a paksi szövetkezet évi 900—1000 má­zsa körüli termelése nem tud lépést tartani az egyre növekvő igényekkel. — Az elmúlt év különösen gyenge volt számunkra, — mondja Bencze Fe­renc elnök, — mert 850 mázsa volt az évi termelés. Azonban nem szabad el­felejteni, hogy a tavalyi év nemcsak a mezőgazdaság, a halászat számára is nagyon gyenge volt. Hosszú, hideg tél, március végéig tartó jégzajlás akadá­lyozta a munkát, nyáron pedig a nagy árvízben sem lehetett halászni. Az idei év kedvezőbben indul, az öreg halá­szok is bizakodnak, hogy most már nem lesz hideg, s elmarad a szokásos jégzajlás is. Paks az ország halászati szövetkeze­tei közül országosan az első helyen áll: itt a legnagyobb az egy főre eső napi termelés. A hál minősége, amiről so­káig beszélgetünk, azonban más kér­dés, folyóvízben, természetes viszonyok között nem lehet szabályozni a minő­séget. Azonban itt is igyekeznek minél több jó, értékes halat adni közfogyasz­tásra s ezt célozza a rendkívül értékes dunai kecsege mesterséges szaporítása, ami egyedül a paksi szövetkezetben fo­lyik. Az elmúlt tíz esztendőre visszate­kintve a paksi halászati szövetkezet sok harcra, de sok eredményre is em­lékezhet. Ez elmúlt tíz esztendő itt is meghozta a maga belső harcait, szemé­lyi viszályait, de az eredmények sém maradtak el. A tíz esztendő mérlegének másik oldalán 10 ezer mázsa hal van s az egyre népszerűbb paksi halász- csárda, amely lassan a régi szegedi halászcsárdák hírnevével vetekszik. Éppen ez a növekvő hírnév tette szük­ségessé, hogy a fővárosban is nyissa­nak egy halászcsárdát, ahol már decem­ber óta árulják az Ízletes paksi halász­iét, rántott halat s az egyéb paksi hal­különlegességeket. — Ezzel azonban még nem. oldottunk meg mindent, —1 mondja Bencze Fe­renc — mert olyan nagy a hal utáni kereslet, hogy a termelést minden erő­vel fokoznunk kell, ha valahogy is lé­pést akarunk tartani a kereslettel. A természetes vizeknél azonban az a hely­zet, hogy hiába mégoly ügyes is valaki, a szerencse is szükséges. Az időjárás is szeszélyes, az elmúlt héten például nem mehettek ki halászaink, mert — bármilyen furcsán hangzik is ebben a napos időben — jeges volt a Duna. — Milyen tervek vannak a jövőre? — A Duna ugyan kiapadhatatlannak látszik, mi azonban konkrét tervekkel is foglalkozunk. Elsősorban a dunai holtágakon ' gátak és zsilipek segítsé­gével mesterséges halastavalcat akarunk csinálni. A terv szerint az idei tavaszon egy, körülbelül 10 holdas halastó készül el, a következő két évben pedig újabb két Ivalastavat építünk, összesen 40 holdnyi területen. Ez a három tó. mely­ben mesterséges szaporítást végzürík, számításunk Szerint évenként mintegy 400 mázsával növeli termelésünket s ami a legfontosabb: ezekben kizárólag nemes halakat szaporítunk. Tehát ep­ren az annyira keresett minőségi ha­lakból tudunk lényegesen többet' ter­melni. A paksi halászati szövetkezet tíz esztendős. S ha sok válsággal kellett is eddig megküzdeniök az eredmények és nem utolsó sorban a tervek sok biz­tatót ígérnek az előttük álló eszten­dőkre, fc s) ÜZEMEINK ÉLETÉBŐL Angliának gyárt zsebkendőket a Tolnai Textilgyár A Tolnai Textilgyár, a Pa­mutszövőipari Vállalat IV-es számú telepe megyénk egyik legnagyobb ipari üzeme. Nagy jelentősége van munkájának a lakosság ellátása szempontjá­ból, de ugyanakkor exportra is dolgozik. A múlt év első felé­ben kezdték meg az export- zsebkendők gyártását, amit kül kereskedelmünk Angliáiba szál­lít. Lehetséges ez? — A textil­ipar őshazája mitőlünk vásárol textilárukat? — Ugyláitszik, igen. — „A fu-tballmak is Ang_ 1% az őshazája — jegyzi meg mosolyogva Molnár elvtárs, a telep vezetője, — mégis most ■tőlünk tanulnák, hát miért ne tuona iparunk is olyan textil­árut gyártani, amit szívesen megvesznek tőlünk.“ Nagyon kényes munka a zseb kendők szövése. Igen bonyo­lult mintákkal, kötéseikkel. Minden szálnak külön-külön megvan a helye, ha csak egy is elszakad, vagy összekevere­dik, már nem exportképes az áru. A minták szövését a gé­pen tizennégy nyüst szabályoz­za. Volt is elég sok baj akkor, amikor elkezdték ez új áru- aikk gyártását. A gépek sem voltak megfelelően előkészít­ve, rosszak voltak a hengerek, de a szövők is gyakorlatlanok voltak az új munkában. így aztán — egészen az év utolsó negyedéig — a gyár nem telje­sítette exporttérvét. A gyár vezetősége és a dol­gozók hozzáláttak a hibák ki­javításához, hiszen a tervek tel jesítése— becsületbeli ügy, kü­lönösen áll ez a külkereske­delmi kötelezettségeink telje­sítésére. Hiszen itt nemes ajk arrói van szó, hogy a kiszál­lított áruként különböző, olyan cikkeket kaphatunk, amit csak külföldről tudunk beszerezni, hanem szó van a magyar’ipar hírnevéről ‘is\ IMindenekalőtt felemelték az exportmumkán dolgozó gépek számát. Ahogy a más cikkeknél emelkedett a gépek teljesítménye, a felsza­badul t gépeket az export-zseb­kendők gyártására állították be. Kicserélték a rossz, el- na-sználódott nyüstöket. A hen­gereket Pestről kapták, a vál­lalat Il-es számú, angyalföl­di telepéről, ezekkel a henge­rekkel sok baj volt, rossz mi­nőségűek voltak. Felküldték ide saját írelőmunkásaikat, akik aztán szakszerűen rámu­tattak a hibákra. Azóta megja­vult a Pestről kapott hengerek minősége is. Ide osztották be a legjobb munkamódszerátadókat, a leg - tapasztaltabb szövőket. Ma már ennek a részlegnek ki­alakult az állandó munkásál- lcmánya, azek a szövők van­nak itt, akik állandóan ezen a munkán dolgoznak. Büszkék is arra, hogy exportmunkán dolgozhatnak, hiszen iáé csak az kerülhet, aki a mennyiség mellett jó minőségű munkát is tud végezni Olyanok, mint Buoher Éva szövőnő, akinek a keze alól már több tanuló is került ki, és szán-tón ezen a munkán dolgoznak. Vagy Ulrich Jánosaié -munkamódszer átadó és még többen mások. A felsorolt intézkedéseknek meg is lett az eredménye. Ma már az egy szövőgépre eső iermelés 80 százalékkal maga_ sabb, mint múlt év nyarán. A gyár az elmúlt év utolsó he­gyedében már teljesítette ex- oorttervét, sőt a második ne­gyedév adósságát is letörlesz- iette. Azóta is rendszeresen tél t •■'sitiik exportterv&ket a gyár dolgozói. Az első hónapban 70 ezer forintot jövedelmezett a tengelici Petőfi Isz tejüzeme A TENGELICI Petőfi tsz iro­dájának az udvarán gondosan csomagolt ládákat és tejeskan­nákat raknak az állomásra in­duló kocsira. Érdeklődésünkre elmondják, hogy az elmúlt év utolsó napjaiban tejüzemet lé­tesítettek, ahol naponta több, mint félezer liter tejet dolgoz­nak fel. A tornácról egy tágas terem­be lé-pünk, ahol egy zománcos tűzhelyben pattogva ég a tűz. — Jó melegnek kell itt len­ni, mert különben nem alszik meg a tej, — magyarázza Fü- löp Józsefn-é. — Nekünk pedig az a feladatunk, hogy minden nap friss túrót-tejíölt küld­jünk a (fővárosba. Valóban, a tűzhely mellett két óriási -hordóban most is aludt te(et látni. A szoba má­sik felében hosszú állványról több hófehér túrószacskó lóg alá, s a savó lassan folyik az alatta levő teknőbe. Amikor már egy csepp savó sem jön ki a túróból, átviszik a szom_ szédszobába és megkezdik a csomagolást. A ládákat több- réteg fehér papírral bélelik. Olyan tisztán kezelik a tejter­méket, hogy legszívesebben mindjárt enni szeretne belőle, aki látja. A TEJFÖLT merőkanállal rakják a tejeskann-ákba. Elhi­szem, hogy nagyon várják a budapesti háziasszonyok, hisz olyan sűrű, mint a lekvár. Hetenként egyszer felme­gyünk teherautóval Pestre, amikor mást is viszünk — ma­gyarázza a könyvelő, — s amint meglátnak berniünkét a háziasszonyok, szinte megro­hanják a kocsit és mindenki tőlünk akar vásárolni. De nemcsak túrót és tejfölt készítanek a Petőfi tsz tej­üzemében, hanem sajtot is. Fü- löp Józsefné és özv. Szabó Gyuláné alig egy hónapja dol­goznak a tejüzemben, de igen hamar elsajátították a „szak­mát”, Ízletes, finom saj; tot ké­szítenek. KÖZTUDOMÁSÚ dolog, hogy a tej általában nagy tisztasá­got kíván. A két asszony va­lóban a tisltaságot tartja leg­főbb követelménynek. Amikor kiürítik a túrószacskókat, azon nal kimossák, s így mindig friss és tiszta. A követ napon­ta többször felmossák, s ha va­lamelyik a tűzre rak, nem res­tet azonnal kezetmosni. A ten­gelici Petőfi tsz tagsága nagy reményeket fűzött az újonnan alakított tejüzemhez, s nem csalódtak. A -két asszony lel­kiismeretes munkája már az első hónapban meghozta a gyü­mölcsét; januárban a tejüzem tiszta jövedelme 70.000 forint. A tengelici Petőfi tsz-ber. úgy tervezik, hogy év végére 30 jól tejelő tehénnel szaporít­ják az állatállományt. Ezenkí­vül a meglévőknél is fokozzák a tejhozamot. Verseny az Állami Építőipari Vállalatnál A felszabadulási versenyhez csatlakoztak a Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalat dol­gozói is. A verseny során több brigád teljesítette már vállalá­sát. A Szekszárdi Mezőgazda- sági Gépjavító építkezésén dolgozó Winketmann kőműves brigád vállalta, hogy a megkez dett egy -ikerlakást az ütem­terv szerinti január 29-1 határ idő helyett január 26-ig fal- egyenig felfalazza. Vállalásu­kat egy nappal korábban, ja­nuár 25-én teljesítették, feb­ruár elsejére már a másikat is felfalazták és rrío'st máx a harmadik ikerlakáson dolgoz­nak. Teljesítette felajánlását a homorudi építkezésen dolgozó Pöppl kőművesbrigád is, a pi­henőépület menny ezetvakolá­sát 248 óra helyett 228 óra alatt végezték el. Nem. teljesítették vállalásu­kat a szekszárdi bölcsőde épí­tésén dolgozó Lesták műköves­brigád tagjai, akik január 27- re vállalták az előirányzott 80 méter műkőlépcső elkészíté­sét Itt még el vannak marad­va a csiszolással és a szem- csézésseL

Next

/
Oldalképek
Tartalom