Tolnai Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)

1954-12-23 / 304. szám

in a p i; ö 1954 DECEMBER 3* Babits-emlékestet rendeseit a Szekszárdi Járási Kultúrház Lehetetlen, hogy ne érezzen büsz­keséget egy szekszárdi embe: ha ta­nulmányban. életrajzban, va bár­hol másutt leírva látja: Babits Mi­hály Szekszárdon született. Annyi szépet, maradandó értékűt alkotottá szavak, a strófák, a rímek művésze, hogy a város méltán lehet büszke szülöttére. Hálátlanságra vall azon­ban, hogy Babits halála után több. mint egy évtizedig eszébe se jutott senkinek, hogy maradandó emléket állítson a neves költőnek, amely ki­fejezné szülővárosa hálás emléke­zését, kegyeletét. Tizenhárom évvel a költő halála után végre a szekszárdi járási kul­túrotthon helyezett el emléktáblát a tatarozott Babits-ház falán és ez al­kalommal emlékünnepélyt js rende­zett. A rendezvény és az emléktáb­la felállítása nem a járási kultúrház feladata volt ugyan, de ha már il­letékesek elfeledkeztek róla, a kul­túrotthon vezetőit csak dicséret és elismerés illeti meg eme adósság le- törlesztéséért. Az emléktáblát Teszler Vendel, a városi tanács elnöke leplezte le, rö­vid, meleghangú beszéd kíséreté­ben. Az esti emlékünnepélv műsoráról Biró János irodalomtanár, megyei irodalmi és nyelvész szaktekintély így nyilatkozott: „Gyönyörű műsor és nemesveretü előadás volt.” Letenyei György, a járási kultúr­ház igazgatója nyitotta meg az ün­nepélyt rövid, szívhezszóló beszéd­del. Az emlékbeszédet Csányi László mondotta. Méltatta Babits életmű­vét. Magának az előadásnak jellem­zésére elegendő Biró János véle­ménye. Külön érdekes eseménye volt az emlékestnek, hogy Babits legérté­kesebb, legmaradandóbb műve: a „Jónás könyve” teljes egészében elő­adásra került. Dr. Horváth Lajos, a szekszárdi kórház orvosa, igen te­hetséges szavaló adta elő óriási si­kerrel. Dr. Haider Ákos hegedüszá- mai tették színesebbé, változatosab­bá a műsort V. Ovecsktn: FALUSI HÉTKÖZNAPOK AZ EMBERI LÉLEK MÉRNÖKEI XXIV. A Szejmhez vezető meredek utcán a gépkocsik és lovasszánok között fektelen gyorsasággal rodliztak a fiúk. A gyalogos ember élete való­sággal veszélyben forgott. A sarkon a tiúk a lábukkal fékeztek, oldalt hajoltak és merészen befordultak egy másik utcába. Martinov öklével tré. fásán megfenyegette a közlekedési szabályok kiskorú megszegőit, és át­vezette Marja Szergejevnát az utca másik oldalára. — Boriszovkában voltam — kezd. te az asszony, — de elhatároztam, hogy visszajövök és egyelőre itt ma­radok. Itt akarok élni. ha nem za­vartok el. A lakás, nekem meg a gyerekeknek persze nagy, ossza keí" té a városi tanács és az egyiket adja oda valakinek... Ha pedig kikül- desz a gépállomásra, mint ahogy Ígérted, akkor ott fogok lakni és le­mondok az egész titkári lakásról. — Miért beszélsz ennyit a lakás­ról! Nem veszi el azt tőled senki, lakjál csak benne nyugodtan. Hát mi történt közietek! — Mi történt volna? A piactér fedői, az áruház sarka mögül, prémszegélyű fekete kabát­ban, könnyű, gyors léptekkel egy asszony bukkant elő. Fején szürke perzsa sapka, lábán csinos, fehér ne. mezcsizma. Messziről Intett Marti- novnak, a parkra mutatott és át­kiáltotta: „Mindjárt jövök!“ Ezzel eltűnt az áruház ajtaja mögött. — Ki ez? — kérdezte Marja Szer- gejevna. — A feleségem — felelte Marti- nov. — A varrónőnél volt. ... nyilván kevés az anyag valami fodorra és most szalad a boltba, hogy megvegye. — A feleséged? Mikor érkezett? — Itthon van már vagy tíz napja. A park havas útjain ösvényt ta­posott már a szórakozó ifjúság. A sűrűn ültetett, alacsony fák behava zott koronái összeborultak a sétány útjai felett. Martinov sapkája bele­akadt az egyik ágba. Marja Szerge- jevna felszisszent, hó hukott a nya­kába. — Menjünk egy másik úton, ahol nincsenek fák. Nem nagyon szeretem a hideg zuhanyt ebben a fagyos idő­ben. — Mi van tulajdonképpen vele­tek? — kérdezte újra Martinov, mi­kor másodszor sétáltak el a Troick felszabadításáért elesett páncélosok emlékére felállított tank mellett — otthagytad? — Ö maga könnyítette meg a dől. gomat. — Marja Szergejevna ajkán keserű mosoly jelent meg. — Tudod, Pjotr Illarionovics, oly ostoba v°l- |tam, hogy még lelkiismeretfurda- lást éreztem: mi lesz véle, ha életé­nek nehéz perceiben elhagyom, mi. lyen feleség vagyok akkor én ... Pe­dig ő éppen erre az alkalomra várt. Persze, nem arra, hogy leváltsák, de ha már így történt. Boriszovká­ban él régi szerelme, még abból az időből, amikor ott dolgozott. Nem idős nő, fiatalabb, mint én. Labo­ránsnő a gabonaraktárban. Még ami. kcxr Itt laktunk, mondogatták ne­kem: ha Viktor Szemjonovics haza. telefonál, hogy valamelyik községi tanácsban tölti az éjszakát, akkor bizonyosan a boriszovi járásba ment, Galinához, felülvizsgálja a nyugtá­kat, ellenőrzi, hogy melyik kerület hozott be. a héten több gabonát a raktárba ... Nem hittem ... De most meggyőződtem ... Megérkeztem Bo. riszovikába... és a szállodában kel­lett megszállnom, mert Galina már nála lakott. — Hát így áll a dolog!... Járt nálam, de egyetlen szót sem szólt családi ügyeiről. — Itt még nekem sem szólt. Mert gyáva. Húzta, halasztotta, amíg csak lehetett. Ha tudtam volna, nem utaztam volna hozzá szégyenszemre. Marja Szergejevna elhallgatott. — Martinov ránézett — az asszony sze. mében könny csillogott. — Ne bánkódj! Megleszel te nél­küle is. — Nem bánkódom — felelte he­vesen az asszony. — Csák undoro­dom! Mindent értek már. Régóta vágyódik utána, de nem mert el­hagyni, amíg fontos pozícióban ült. Hogy is tehette volna? Az emberek elítélik az ilyesmit. Megtudják a te­rületi bizottságon is. Milyen példa- mutatás ez? A vezető magánéleté­nek makulátlannak kell lennie. Hisz ő maga tartott előadásokat a család, ról, az erkölcsről: „Az összetartó csa Iád az állam alapja“ — papolta. De most már nincs vesztenivalója! — Valami nincs itt rendjén — vá­laszolta Martinov. — Hiszen az a meggyőződése, hogy nem hosszú idő. re váltották le. Nekem legalább is azt mondta: „Előbb-utóbb ismét ve. zető állásba helyeznek.“ Ha újra tit­kár szeretne lenni, akkor jól tudja, mennyire árt neki, ha bemocskolja hírnevét... Talán szereti azt a lányt? — Lehet, de akkor miért nem mondta meg nekem őszintén? Min­denkinek azt fogja mondani, hogy elsőnek én csaltam meg őt. Ezzel próbálja majd igazolni magát. Meg­látod, szerinte én vagyok a bűnös. És te... Uj műfajjal ismertet meg bennün­ket a szovjet filmművészet, a „Vi­dám Csillagok” című filmben. A szerzők azt a célt tűzték maguk elé, hogy vidám műsort állítsanak össze, amelyben a szovjet esztrád művészek bemutathatják műsorszámaikat. Az ötletes, szellemes és nem egyszer — Mi? Mi volnánk a bűnösök? — Martinov csodálkozva állt meg a sétányon. — Emlékszel, egy este eljöttél hozzánk és én azt mondtam neked: „Olyan ez a város, hogy ha egyik végén tüsszent az ember, a mási­kon azt mondják rá: egészségére!“ Persze, rögtön elmondták neki, hogy nálunk jártál. Akkor nem szólt egy árva szót sem. Csak annyit kér. dezetf: „Miért jött ide Martinov?“ Elmondtam neki, hogy meghívtalak, mért meg akartam tudni tőled, mi­ért vitatkoztok folyton — És aztán? Aztán semmi jelét sem mutat­ta a féltékenységnek. Egyszerre azon ban minden eszébe jutott. „Látom, hogy összebarátkoztál Martinowai, — mondta. — Alighogy kiteszem a lábam a házból, máris ott terem. — Ezekszerint nekem is más asszonyt kell keresnem.“ És olyan féltékeny­ség! jelenetet rendezett, hogy no!... — Micsoda ostoba! — Martinov el. pirult. — Miért hallgatott akkor? ... Egyszerűen hazudik. Nem is félté, kény. És ha azt gondolta... miért nem szólt nekem? Hiszen itt volta kerületi bizottságban, egymás mel­let ültünk a díványon! Felkaphatta volna a levélnyomót, hogy a fejem­hez vágja ... Micsoda Othello! — Csakugyan nem féltékeny? — Marja Szergejevna tágranyitott szem mel, elborult tekintettel nézett Mar. tinovra. — Az egész csak komédia lett volna? ... Még egyszer végigmentek a sétá­nyon, a tanktól a boltíves bejáratig. — Mi lesz a gyerekekkel? — kér­dezte Martinov. — Nyina, első feleségének a lá­nya, náluk maradt; a kicsinyek meg nálam. Nagyon kért, hogy az idő­sebbet, Misát adjam neki. Szereti a gyerekeket. Nem adom... Meg. ígérte, hogy segíteni fog. De kell is nekem az ő segítsége! Egyedül is el­tartom és felnevelem őket!... Hátuk mögött gyors léptek hallat­szottak. Csengő hang kérdezte: „Ve­letek tarthatok?“ (Folytatjuk) szatirikus műsorszámokat két fiatal esztrádművész kalandjainak humoros története kovácsolja egységes film- történetté. A filmet a dombóvári filmszín­ház december 24—26-ig tűzte mű­sorára. . V.DÁH CSILLAGOK — SZÍNES SZOVJET FILM — ■■létett színvonalunk emelését segíti elő az «­MBATSZOLCÁLTATAS SPORT Szekszárdi Dózsa—Pécsi Vörös Lobogó 6:3 (3:1) S&e'kszárd. 500 néző, vezette: Majoros. Sz. Dózsa: Rajibár — Géczi, Faiikas. liagy —• Vig-h, SchiLanb — Dósai, Hetest, Géczi 11, Marosi, Majmay. Pécsi VL: ízoanor 1. — Fazeikas. Marton Horváth —• Berta, Lúgebi — SzaLai. Kabics, Morvái, Hofeüker. Biró. Bár eléggé hűvös volt az idő, mégis so­kan voltai, kíváncsiak egyrészt a két’ hete ragyogóan játszó szekszárdi csapatra, más reszt pedig Lichner Ligeti Karcsira, a Szek­szárdiéi oLszá rima zott d agy tudásé fedezetre. Ezúttal halványabb teljesítményt nyújtott ugyan a Dózsa, de mégis mesteri akcióik szórakoztatták az e?ybesereglett szurkolóikat. A hazai csapat kapott jobban lábra, de támad áss zö vese lassú volt és így a csatá­rok nem jutottak lövőhelyzetbe. A válasZ- támadásnál lesre futnak a pécsi csatárok. Majd Hofecker szánja magát lövésre, de Rajbár véd, majd fölélő vés sell fejeződik be egy góltigérő pécsi támadás. Változatos a játék. A 12. percben büntetőből a vendég­csapat szerzi rueg „ vezetést. Farkas, Bírót akarja szerelni, de tközibenyúlása olyan sze­rencsétlen. hogy a csatár ától kirúgja a lábait Vitathiaitiaitílianul 11 -ee. A büntetőt az öreg Katica lövi, a kapust becsapva a jobb sarokba, 1:0 a Pécsi VL javára. Nem so­káig várat magára az egyenlítés. A szekszár­di együttes mind több veszélyes támadást vezet, főleg a jobboldalion. Egy ilyen táma­dás után Dósad nagyszerűen táHál középre és Majnay megszerzi az egyenlítő gólt. Jbí. A gól után is a Dózsa marad frontban, de ez- ubbail már nem megy a gófllövés. Dósai sa­rokrúgását Majnay föléfejedi, majd Hetes! áDadájából ugyancsak Majnay a jobb felső kapufát találja ed. A túloldalon a pécsi csa­pat Biró révén veszélyeztet, de Rajbár a helyén van. Ennél az akciónál Géczi el­csúszott és így szabad volt az út a Dózsa kapuja felé. Ezután Majnay jó megmozdu­lásáé következnek. Majnay átadását Géczi P felső kapufára rúgja, majd Iíetesú átadása nyomán kavarodás támad a. pécsi kapu előtt és végülis Hetesi labdája a bad abto sarok­ban köt ki. 2:1. Nagy is a kapura lő. Ez is mutatja a Dózsa nyomását. Most erősen ke­ver a Dózsa csatársor. A VL védelme kép- télen tartaná Dósait. Mesteri sarkialása Maj­nay előtt fesitk le, de a fiatal csatár a ka­pusba lő. Ezután Farkas rossz haladása nyomán a pécsiek előtt nyílik helyzet, de Morvái hiába tálal Saaliai elé, ha annak lövése csak a kapufát találja el. A 43. perc­ben esik a félidő utolsó gólja. Dósai négy védőt játszik át és azitán a balszélről is megtalálja a rést. 5:1. A pécsiek lőnek még kapufát és vége a félidőnek. A II. félidő elején ismét a hazai »apai a többet kezdeményező. 10 percnyi mezőny­játék után Dósai nagyszerűen ad be, s Miaj- nay most sem hibáz. 4:1. Egy perc muilva Hetesi magánszámla következik. Átmegy négy védőn, azt várják, bogy kiadja H laüb- dát Dósainak, ehelyett lövése a sarokba vá gódiík. Már 5:1. Az eredményedé^ könnyel­művé teszii a Dózsa védelmet. Durva búbé csúsznak a védők játékába. Ezeknek ered­ményeképpen miután Hetesi révén U-e&j hiibáz a hazai csapat és Dósai labdája a kapufáról .vágódik vissza, a 26. percben Somtmer' révén szépítenek a vendégek. 5:2. Ezután a Dózsa tovább köunyelműsköctólk és Bíró a 27. percben elfut a baiiszélen és dísz- kiiséret mellett újra szépít. 5:3. Egy pero múlva büntetőhöz jutnak a vendégek. Katie» lövéséit ezúttal azonban R-ajbár másodszorra ártialLmatlanná teszi. Dósai mety el még né­hányszor szépen, de beadásait nem tudják értékéérton-i. Először Marosi kapásból mellé- lő, de utána szép lövése a jobb sarokban köt ki és ezzel beállLítj« a régeredanényt- 6:3. A II. félidőben Pusafai játszott balezél- sőt a -Dózsáiban, míg Májnay húzódott kö­z-épre Géczi Id. helyeit Ezúttal halványabb teljesítményt nyújtóét a csapat, de így szép mozzanatai voltak a játéknak. A Dózsa igen veszélyes jobbszár- nya révén végig uralta a mérkőzést és győ* zekn-éhez egy pilla na tilg sémi férhetett két. ség. Az NB hl—Hői kiesett, fiatal játékosok­kal teletűzdelt csapat a mezőnyben szé­pen adogatott olykor-olykor, de a kapum csak a Dózsa védelmének jóvoltából tudóit veszélyes lenni. Rajbár változó tedjesítményt (nyújtott. Ez­úttal lényegesen jobban kezdett, mint n múlt alkalommal, de még jobb tóljesíitménvt várunk tőle Póta után. A kátvódnármasiba« ezúttal Géczi, Nagy, Farkas a sorrend. Far-* kas igen könmyelimfi voll Két gél is a lelkén szárad. A fedezetek jól romboltak, de » leadásokban már sóik hóiba csúszott. A csa* társor motorja ezúttal is Dósai volt. A fia­tal, tapos Zitái at! an pécsi védők szinte kép­telenek vokeik íarteni. Utána Majnay kö­vetkezik a sorban. A Hatol szekszárdi já­ték ob mind jobban kezdi beváltam i a beléje hói y ez elit bizalmat. Szerin tűnik középen jobb teljesítményit nyújtott, mint azééen. Hetest fokozatosan melegedett játékba. A veterán Marosi mintaszerű helyezkedéssel játszott ca sok jó labdát adott társainak. Gólja mesteri teljesítmény volt. Az L félidőben kÖZépcöa- tárt játszott Géczi U. nem találta helyét. Ugyanígy mérsékelt teljesítményt nyújtott a halszélen Pusztai is, a Sz. Spartakus a csatára. Sportkörében mindkét játékos az üdvöske. Mindent rájulk játszanak s az ő játékukon fordul meg a mérkőzés sorsa. Az új szerepkörben aztán egyelőre nem ta­lálták helyüket. Ezen kívül Pusztai neon is balsnékő. _A pécsi csapatból Lichner és Katié« já­téka emelkedett ki. Lichner Karcsi még mindi)» nagyszerűen kezeli a labdát, át­adásainak szeme volt. A fiatalok még ta­pasztalatlanok voltaik. Igen érdekes volt a mérik őzé« abból a szempontból, hogy ®z NB Iliből kiesett csa­patoknak milyen a játékereje. Fágyelesnibe- vév© azt, hogy a pécsi csapatból csak Ka­rácsonyi hiányzóit, azoknak keH igazat ad­nunk. akik szerint az NB H-bőil kiesett csapatok játékereje nem igen haladja mCg a -megyei bajnokság éUovaalariinalk játékere­jét. Ügy látszik, mégiscsak igaz, hogy csak bekerülni nehéz az NB H-be. Fejezzék be a szekszárdi sportpálya építését Nyílt levél az OTSB-hez Szekszárditak natgyoa «»ép fekvésű sport­telepe volt 1946 -ig. Szinte a város központ­jában volt a pálya, melyet mind a szurko- ók, mind pedig a sportolók előszeretetté, kerestek fel. Nem egyszer hallotta sz ember az utcán arr,a a kérdésre, hogy Ívd rá mégy: ,,Megyek a pályára" felefletet. Az edzéseket is sown nézték végiig. Sokan örülték annak, hogy a fiatalok milyen élvezettel róják a köröket, rúgják a labdát. Köve tik e zésképpen ueim nagy egyetértéssel találkozott a pálya ki saijátítása. Csak az csepegtetett gyógyírt a gyönyörű pálya elvesztése felett érzett fáj­dalomra, hogy korszerű stadion épíiését he­lyezte kilátásba az OT3B. A pálya építésének munkálatai még 1950. őszén megindultak. A munka lendületesen indult és már 1951. tavaszára, az első me. gyei bajnokság megkezdésére elkészült az edzőpáílya és a futópálya is hamarosan ké­szen lett. Azóta azonban nnár több, mint 4 esztendő telt el és a -pálya még -most is távoli áll a befejezéstől. Most nem kívánji> feJihányforgatni azt, hogy milyen következ­ményeket vont maga után az a körülmény, hogy a pályát o'lyan vállalatok készítették, amelyek ölőször is kijelölés alapján úrv fogtak a munkához, hogy ez volt az első pályaépítésük. Nem kívánunk most foglalkoz ni ázzál sem, hogy helytelenül állapították meg a munkálatoknak a sorrendjét. Az«t is c»c»k úgy mellékesen említjük meg, hogy a nagypálya füvesítése másodszorra sem sike­rűié. így azután hiába fogyott el már több. m-int 1 millió forint, még rengeteg^ munka vár elvégzésre ahhoz, hogy a pályát meg­közelítőleg késznek lehessen nyilvánítani. A pálya befejezettlemsége vonja maga után azt is, hogy arra sem a sportolók, sem pedig a, szurkolók nem vigyáznak ^kel­lőképpen. Nem igen látszik meg a^ játékté­ren az sem, hogy az elkészült létesítmények karbantartására tetemes hiteleik nyernek fel- használást. Az a tény azután, hogy a pályát vagy 10 sportkör is használja, azt vonja maga után, hogy egyik sportkör sem tekinti a maiiáén-ak. De menjünk tovább egy lé­péssel: az a körülmény, hogv a sportpá­lyát vagy 10 sportkör sportolói használják szinte lehetetlenné is te^zi azt, hogy va­lakit is felelőssé lehetne tenni a sporttelep állapotáért. De emellett van esrv oly-an árny oldala is a dolognak: a -megyesaékhelv sport­ja állandóa-n hanyatlik. Sürgősen tenni kei.! valamit. Először is kérő szóval fordulunk az OTSB hez, hogy legalább 1956. decemberéig gondos­kodjék a pályaépítés teljes befele réséről Ezzel kettős célt érhet nénik pl. E.őszÖr is végre megoldódnék a szekszárdi pálván*-1 az ügye. Másrészt pedi-r sorra kerülhetné­nek olyan pályák, amelyeknek az építése ugyancsak elkezdődött, de éppen amiatt nem nyerhet befejezést, meTt a sportléte­in is i:ii CSÜTÖRTÖK, DECEMBER 23 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR: 11/1. sz. AU. gyógyszertár. NÉVNAP: Viktória. — IDŐ JÁRÁSJELENTÉS: Várható időjárás csütörtökön estig: felhöátvor.ulások, több felé havazás, havas eső, esetleg eső. Időnként élénk délnyugati-nyugati, majd északnyugati szél. Éjjel fagy, nappal gyenge olvadás. Várható legalacso­nyabb hőmérséklet ma éjjel: mínusz 2—mínusz 5, legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön: 1—4 fok között. A fűtés alapjául szolgáló vár­ható kőzéphőmérséklet: niulla—plusz 3 fok között. sltménydk építésére ToLaa megyének «aáirt összeg szükséges a szekszárdi pálya befeje­zésének munkálataihoz. Itt elsősorban « bonyhádi és a gyönki, valamint a duna- földvá-ri pályára gondolunk. Másodszor pedig rmeg kell oldaai a sport­körök edzőpályái n-aik az ügyét Leheteti«», dolog ugyanis az, hogy a város köziéi 10 sportkörének több, mint 10 labdaruigocsaipa-to egyetlen pályán tartsa mérkőzéseit és é* edz-óseát is. Ez ugyanolyan állapot, mintha e,£y 10 tagú családnak mindössze két p£r cipője völna és ezt használnák felváltva közösen ünnepre is és hétköznapokon i«. Egy salakpályának létesítése, ha a város megfelelő területet bocsát rendelkezésre (salakot imigyen ad a vasút is. meg a pa­tyolat is) nem nagy feladat. Mondja kii te­hát a városi TSB azt, hogy 1. A nagypályán csőik megyei bajnoka mér­kőzéseket lehet játszani. 2. Az ifjúsági és városi bajnoki mérkőzé­sek színhelyet az edzőpálya. 3. Edzési csak « megyei bajnokságért játszó felnőtt és ifjúsági csapatok tarthat- ruatk a pályán, de csak hetente egy alka­lommal. Eyen körülmények között a sportkörök törekednének arra, hogy maguknak edzőpá­lyát létesítsenek. Kérjük, hogy mind az ÓTSB. mind pedig a megyei és városi TSB s az érdekelt sportkörök is foglalkozzanak a felvetett problémákkal, hogy ez a kér­dés is mielŐD-b nyugvópontra kerülhessen. SPORTKÖRÖK, SPORTOLÓK FIGYELEM! A megyei Testnevelési és Sportbizottság új helyis-égbe költözött. Uj címe: Szeíkiszárd, Öózsa György utca 1. szám. (A megyeháza mellett a járási Tanáos volt épülete.) Kétnapos értekezletet tartott a TTIT A Társadalom, és Természettudo­mányi Ismeretterjesztő Társulat de­cember 20-án és 21-én ülést tartott részben Szekszárdon, részben Pa­lánkon. Az ülésen a különböző szak­osztályok értékelték az elmúlt évi munkájukat, annak eredményeit és hiányosságait és a tapasztalatok alap ján meghatározták a jövő évi mun­ka körvonalait. A Patánkon ülésező agronómiái szakosztály megtekintet, te a tangazdaságot is. Az értekezle. ten közel 100 TTIT-tag vett részt a megyéből. TOLNAI NAPLÓ szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó; Király László Kiadja: a Tolnai Nopló Lapkiadó Vállalat Terjeszti a megye összes postahivatala Szerkesztőség telefonszáma: 20-10. Kiadóhivatal telefonszárna: 20-11 A szerkesztőség és kiadóhivatal címei Szckszórd. Széchenyi utca 18. Előfizetéseket a megye valamennyi posta­hivatala felvesz Előfizetési díj: havi U.— Ft Baranya megyei Szikra nyomda Pécs, Munkácsy Mihály utca Í0. ez. Telefon: 20-2? Nyomdáért felel: Melles Rezső )

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom