Tolnai Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)

1954-12-07 / 290. szám

4 ÍN A P C O 1954 DFCEMBER 7 A ípjfíagiiíi*íÄ»« fokozásának feladatai Hazánkban évről-évre fokozódtak az ipari és lakóépületek, kórházak, bölcsődék és más létesítmények épít­kezéseinek méretei és ütemei. A téglagyárié« is fejlődik, de ko­rántsem olyan gyorsan, mint az építkezések. Mi, téglaipari dolgozók állandóan halljuk az építők ^felénk irányított jogos követelését: „Adjatok több tég­lát!" A téglaipar dolgozói állandóan és lankadatlanul keresik az építőanyagtermelés fokozásának lehetőségeit. Bennünket, a Tolnámé, gyei Téglagyári Egyesülés dolgozóit már évek óta nem elégített ki az, hogy a körkemence csatornájának egy köbméterében havonta átlago­san 780 darab téglát tudunk csak kiégetni. A Szovjetunióban már 1 875 darabot termelnek az égetőcsatorna egy köbméterében. Ezárt a szovjet tapasztalatok alapján megkezdtük az új gyorségetésd módszer kidolgozá­sai melytől sokat várunk és egyes gyárainkban máris megvannak a kéz deli eredmények. A szekszárdi és a hőgyészi üze­meinkben, szemben a tavalyi 780 darabos termeléssel, az új módszerrel 930 darabos ered­ményt értünk el, amely még ugyan nem kielégítő, azonban kezdeti sikernek elfogad­ható. A feladatunk most az. hogy a kezdeti sikereket tovább fokozzuk és az Egyesülés többi gyáraiban is al­kalmazzuk a gyorségetési módszert. A régi módszernél a kemence égető- csatornájában a téglát sűrűn rak­tuk (köbméterenként 260—300 téglát) j úgy, hogy a csatorna mentén áram­ló gázok sok akadályba, tükörbe ra­kott téglákba ütköztek, a folyamatos áramlás megszakadt és a levegő alig tudott a téglák között áttörni. Az új módszernél a téglafala^ ki­egyen esi tése és ritkítása (180—200 tégla köbméterenként) szabad utat biztosított a gáznak, következéskép. pen lehetővé tette, hogy a tégla gyor­sabban és egyenletesebben meleged­jen át, égjen ki és hűljön le. A hőmérséklet egyenletes elosz­tása által meggyorsult a kiége­tés, jobb lett a kész termék mi­nősége és csökkent a tüzelőanyag fogyasztás. A tüzelőanyaa-szórónvílásök közötti távolság megváltoztatása és az egyes szórónyílások közötti távolság áthe­lyezése lehetővé tette, hogy nemcsak a kamra közepébe, de a falak' mel­lé rákot* téglát is jobban és gyor­sabban égessék ki. Annak érdekében, hogy a szén teljesen és egyenletesen égjen el, a nagy darabokat porrá- zúzták és 15—20 perces időközben kis adagokban szórták a kamrába. Ahol ezt a módszert alkalmazták, ott az 1000 téglára eső ’ tüzelőanyag is 50—60 kilóval lecsökkent. A* utóbbi időben a gyors tégla égetési módszer számos értékes újítással bővült. Ezek beve­zetése is hagy előnyöket biztosít. — Ezeknek az újításoknak némelyiké­vel érdemes bővebben is foglalkoz­ni, mert ott ahol az új munkamód­szereket bevezették, ahol a terme­lés tartalékait bátran feltárják és a technikát helyesen alkalmazzák, jelentős eredményeket érnek el. Saj. nos azonban, hogy * a téglaiparunkban a gyors mun­kamódszereket még nem vezették be elég széleskörűen, sok gyár vezetősége még jobbnak látja a régi. elavult téglaégetést és ezt a ténykedést tarthatatlan indo­kokkal igyekszik alátámasztani. Sajnos, ezideig a szakszervezeti bi­zottságok sem sokat tettek az élen­járó munkamódszerek bevezetéséért, holott segítségükkel már lényege­sebb eredményeket érhettünk volna el az ipar területén. Nálunk még igen sok a kihaszná­latlan tartalék, holott ha a tartalé­kokat felszínre hozzuk, ha a rendel, kezésünkre álló újításokat a tégla­iparban bátran bevezetjük, a meg- szokottságot, a maradiságot felszá­moljuk, annyi téglát kell termel­nünk és tudunk is termelni, ameny- nyi békés építkezéseinkhez és kisla­kásépítési programunk megvalósítá­sához szükséges. Várni Gyula a Téglagyári Egyesülés igazgatója MOZI Garay filmszínház. December hó 8-ig: TAVASZ A JÉGEN. Színe« osztrák film. Kezdések: vasár- és ünnepnap- 4, 6 és 5 órakor. Hétköznap: 6 és 8 órakor. Áz iregszemcsei gyógypedagógiai intézetben A régi görögöknél a híres, ma is közmondásos spártai nevelés törvénye azt követelte, hogy a ke­vésbé erőteljes, életrevaló csecsemőket ki kell tenni a Tajgetosz hegyére, ahol azután elpusztultak a sze­rencsétlenek. Az akkori emberek, az anyák is be­lenyugodtak ebbe a tör­vénybe, természetesnek tartották ezt a barbár, embertelen szokást. Sokan még ma is úgy véleked­nek, hogy sokkal jobb len ne, ha az akár szellemi, vagy testi fogyatékosság­ban szenvedő gyermeket „megszabadítanák nyomo­rúságos életétől.” — Aki azonban látta már az ireg szemesei gyógypedagógiai intézetet, az nem mond ilyet. Államunk sokszáz­ezer forintot áldoz olyan intézmények fenntartásá­ra és sokasítására, ahol elhelyezik a szellemileg fogyatékos gyermekeket és szakképzett, gyógype­dagógusok próbálnak a társadalom számára edvi- salhető, sőt használható embereket nevelni belő­lük. Még pedig nem is eredmény nélkül. Ékes­szóló bizonyíték erre az iregszemcsei gyógypeda­gógiai intézet egész tevé­kenysége és eredményei. A volt kastély épülete már 4 esztendeje a szelle­mileg nyomorék gyerme­kek birodalma. Hat éves kortól felfelé, mint a ren­des iskolában, foglalkoz­nak a gyerekekkel és nyá­ron a 24 állami gondozot­ton kívül hazamennek nyári vakációra a szüleik­hez. — A normális nevelés­nél is legfontosabb a pél­daadás, példamutatás, — mondja Czettl Márton, az intézet igazgatója, — de a „mi” gyermekeinknél százszcr*a fontosabb. Néz­zen körül — mondja -— és láthatja, hogy minde­nütt rend és tisztaság uralkodik. Ezt láthatjuk csak a gyermekek is és ezt szokják meg, csak tiszta környezetben érzik jól magukat. Az egész intézet valóban ragyog a tisztaságtól, szín te egy szanatórium benyo­mását kelti a látogatóban. A hálótermekben egyfor­ma ágyak. A tantermek is ugyanolyan példás rend­ben vannak és abban kü­lönböznek más iskolák tantermeitől, hogy a pri­mitív szemléltető eszkö­zök egész tömkelegét lát­hatjuk a falakon, aszta­lokon. — Több csoportra osz­tottuk a gyerekeket képes ségeik szerint és a peda­gógusok (összesen hatan vannak az intézetben) igyekeznek írni, olvasni és számolni megtanítani őket — magyarázza az igazgató. — Az írás és ol­vasás a legtöbbnél még megy is valahogy, de a számolás már nehezebben. Vannak azonban olyan esetek, hogy a gyermekek értelme olyan mértékben fejlődik az állandó mód­szeres oktatás következté­ben, hogy rendes iskolá­ban is együtt tud haladni a többiekkel, ha kitűnő tanuló, nem is lesz. Éven­ként általában 8 gyerme­ket tudunk átadni az ál­talános iskoláknak. Természetesen sok olyan gyermek van az iregszem­csei intézetben lévő több mint 70 között, aki a tu­dás legelemibb alapjainál nem jut tovább. Ezeket munkára neveljük, két­kezi munkára — mondja az igazgató. Délután a legkisebbek — mintegy testnevelési óra helyett — sétálnak, futkároznak egyet a park­ban. Ilyenkor a felügyelő­nők. ápolónők vigyáznak rájuk. Éjszaka is állandó.- an van egy ügyeletes nő­vér, aki — mondhatnánk így is — őrködik a gyer­mekek ólmai felett. Komoly és nagy türel­met igénylő munkát vé­gez az intézet minden pe­dagógusa és dolgozója olyan lelkiismeretességgel, hogy az iregszemcsei az ország első hasonló inté­zetei között van. V. Ovecskin; FALUSI HÉTKÖZNAPOK XI. — Pjotr Illarianovics, lesz min töprengenem egész éjszaka — mondta Marja Szergejevna. — So­kat gondolkoztam én már azon, miért is szeretett belém Viktor? Nem voltam én valami szép lány. De divatba jött akkoriban, hogy a férfiak híres sztahánovista lá­nyokat vegyenek feleségül. A mi kerületi végrehajfőbizottságunk el­nöke is munkacsapatvezetőt vett feleségül egy kolhozból, kis pa­rasztlányt. aki az elsők között ka­pott nagy kitüntetést. Annakide­jén róla is sokat írtak az újsá­gok ,.. — Hát azt én igazán nem tu­dom, hogy volt ez nálatok — fe­lelte Martinov. — Az én segítsé­gemmel aligha vonhatod le a he­lyes tanulságot, ami közietek tör­tént ., i Rágyújtott, az asztalhoz ült és kért még egy pohár teát. Aztán folytatta: — Minden élő dolgot tönkre le­het tenni, ha lélek nélkül, közö­nyösen foglalkoznak vele, Most például azt javasolják, hogy kép­zett mezőgazdasági szakemberek, agronómusok, zootechnikusok le­gyenek a kolhozelnökök. Nagyon helyes. Már régen kellett volna. Hiszen az ipari üzemekben a mű­hely vezetője okvetlenül mérnök, a gyárigazgatóról nem Is beszélek. Az iparban tanítják a kádereket, alaposan kiképezik őket. Pedig ha a termelés mennyiségét nézzük, egyik-másik kolhoz akkora, mint egy gyár, a növénytermelés sok­ezer holdon folyik, nem is szólva a sokféle melléktermelésről, öntö­zőrendszer építéséről, erdőültetés­ről ... De mi csak az őstehetségek, re építünk. Legjobb kolhozelnö­künk Gyemjan Vásziljevics Op- jonkin mindössze három osztályt járt az egykori falusi egyházi is­kolában. Vajon, tanítjuk-e mi a kolhozelnökeinket? Igen. Van egy hároméves területi kolhozelnök-is- kolánk. A mi kerületünk két em­bert küldhet oda, ennyi helyet tar. tanak fenn számunkra. Küldtünk is két elvtársat. De hogy minden kolhozelnökünk elvégezhesse ezt az iskoláit, ahhoz legalább ötven esztendőre van szükség! Az ter­mészetes, hogy minél több agro- n ómust kell a kolhozokban vezető állásba helyezni. A fejlődés előbb- utóbb úgyis oda vezet, hogy még a brigádok vezetői is agronómu­sok lesznek. De mit csinálunk most? — Borzov utasítást kapott: nyolc agronómust keli a kolhozokba küldeni elnöknek. Igenis küldünk! De kit és hova? — ez őt nem na­gyon izgatja. Öt csak az érdekli, hogy a feladatot mennyiségileg és határidőre teljesítsék, hogy aztán erről a területi bizottságnak be­számolhasson. De egy agronómus csak akkor lehet jó kolhozelnök, ha a diplomán kívül szervező­tehetsége is van. Az elnök legyen vezető, a tömegek embere, a nép nevelője. És mindenekelőtt szívvel, lélekkel szolgálja a szovjethatal- mat ilyen fontos helyen!... Ma predig az egyik lemaradó kolhozba Akszenovot küldtük elnöknek. Ez n? ember húsz esztendőn keresztül a Mezőgazdasági Áruellátó Válla­lat irodájában csücsült. Nem a ---i-méjáfoan dolgozott, írnok volt, ■ ■ S_P_Q_R_X Hiába győzött a Nagytnányost a Hú-o* ellen, a Kaposvári Kinizsi jutott az INB ll-be Mint már az elmúlt héten meg­emlékeztünk róla, az elmúlt vasár­nap Sztálinvároscan és Dombóvá­rét t került sor arra a két sorsdöntő mérkőzésre, amely az NB Il-e való jutást eldöntötte. Sztálinvárosban a Nagymányoki Bányásrz hatalmas küzdelemben 3:1 arányban győzött a Budapesti Húsos ellen, énnek ellené­re sem sikerült kiverekednie a fel­jutást, mert ehhez az kellett volna még, hogy a Kaposvári Kinizsi ne győzzön Dombóvárott. Sajnos ez azonban nem következett be, mert a Pécsi Vasas csak egy félidőn át tudta tartani a KaDosvári Kinizsi rohamait. Végűiig a Kinizsi az ösz- szeroppant Pécsi Vasas ellen fölé­nyes, 6:0 arányú győzelmet aratott, bár a mezőnyben a két csapat kö­zött nem volt ekkora különbség. így hiába nyerte meg utolsó mérkőzését. Is a Nagymányoki Bányász, csak a második helyet sikerült elérnie, amely idén nem elég a feljutáshoz. Az osztályozómérkőzések végered­ménye, a két mérkőzés figyelem,be­vételével a következő: 1. Kaposvári K. 5 3 2 — 13:5 8 2. Nagymány. B. 5 3 1 1 9:4 7 3. B. Húsos 5 3 — 2 9:7 6 4. Pécsé Vasas 5 2 — 3 4:12 4 A sikertelenség ellenére is siker­nek könyvelhetjük el a bányászcsa­pat eredményét. Amióta a megyei bajnokság és ezzel kapcsolatban az osztályozómérkőzések fennállnak, még egy ízben sem szerepelt Tolna megyei csapat ilyen eredményesen az osztályozómérkőzéseken. Szerin­tünk ott csúszott el a bányászcsapat, hogy a Kábelgyár ellen nem tudta kiharcolni a győzelmet. A kaposvári csapat ellen is volt esélye. Mindössze egyetlen góllal maradtak alul és Voltak a mérkőzésnek olyan mozza­natai, hogy könnyen megszerezhették volna a győzelmet. Hogy az, miért nem sikerült? Azért, mert az' ősz-, tólyozómérkőzésekre nem elég a jó felkészüli és, nem elég a tudás, ha az nem pálosul megfelelő szerencsével, akkor minden hiába. Ha Gelencsér­nek az üres kapura küldött lövése bemegy, amelyet a védők az utolsó pillanatttan vágtak ki a gólvonalról/ akkor rria a Nagymányoki Bányász ünnepelhette volna az NB II-be való jutást. A sikertelenség ne keserítse el a bányászfiúkat, még céltudato­sabb mimikával készüljenek fel a kő-, vetkező évi bajnokság küzdelmeire, amely könnyen meghozhatja a már olyan régóta áhítozott sikert. A keserűi érzésen 1—2 napon be5 lül úrrá kall lenini és meg kell látni azokat a Hiányosságokat is, amelyek végeredményben azt eredményezték, hogy a csapatnak nem sikerült ki­harcolnia .az NB II-be való jutást. A bányászéi,apát csatársorára gondo-. lünk most. amely bár kilencszer jut­tatta az elk-snfelek hálójába a labdát, mégsem váltotta ba, a hozzá fűzött reményeket. Ez a sor egyedül a Hú­sos ellen míúatta azt, amit .vártak tőle. Nem is folytatjuk tovább, csak a csapatnak az osztályozómérkőzésen elért eredményeit soroljuk feL 1. Nagymíáiyoki Bányász—Székes­Vasas 1:0 (A. Tolna megyei csapat 3—4 góllal vt>lt jobb ellenfelénél.) 2. Nagymányoki Bányász—Székes- fehérvári Vasas 4:1 (A bányászcsa­pat három gtólt büntetőrúgásból ért el.) 3. Nagymáavoki Bányász—Buda­pesti Kábelgyá r 0:0 (Tehetetlen csa­társorok, a bányászcsapat győzelmet érdemelt volna) 4. NagymánQ oki Bányász—Kapos­vári Kinizsi 1:9’. (A mezőnyben a bá- nyászcsapat jeá:b volt, de csatárai nem boldogultak a Kinizsi védőkkel. Gólját büntető Bugásból érte el) 5. Xagymáirsoki Bányász—Buda­pesti Húsos 3:il (Megérdemelt bá­nyász győzelem}, küzdelmes mérkő­zésen) Mindenkire vonnikmzik A hideg beálltával megkezdődött lakóházainkban a fűtés. Háziasszo­nyaink szeretnek a lakásokban jól befűteni, ami nertf is baj, hiszen szükséges, hogy munka után meleg szobában töltse a család szabad ide, jót. A baj ott van, hogy a háziasszo­nyok a tüzelés folytán összegyűlt ha­mut, melyben legtöbb esetben még parázs van, gondatlanul kiöntik, nem gondolnak -arra, hogy ez tüzet okozhat. Ne önfasük a hamut könv- nyen gyúló anyuig közelébe, s mi­előtt kiöntenénk, locsoljuk le vízzel. Mindenki nézz*; meg padlását, on­nan távolítsa el a gyúlékony anya­gokat, mert a indiánon heverő sok . lom tűzveszélyt tejt magában és ez nemcsak saját htizunkat, hanem a szomszédét vagy egy egész sor házat is veszélyeztet. fi I 3; H u KEDD, DECEMBER 7 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR 11/1. sz. All. gyógyszertár. NÉVNAP: Ambrus — IDÖJÁRÁSJELENTES: Várható időjárás kedden estig: vál­tozó felhőzet, néhány helyen eső. vagy havazás. Mérsékelt északnyu­gati, északi szél. a hőmérséklet las­san süllyed, Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: nulla—mínusz 3 fok között, nyugaton néhány he­lyen mínusz 3 fok alatt, legmaga­sabb nappali hőmérséklet kedden 3- 8 fok között. A fűtés alapjául szol­gáló várható középhőmérsáklet ked­den nulla—plusz 3 fok között lesz. mindenféle bizonylatokat töltöge­tett ki és nem kétséges hogy az egész ásrotechnikát, amit a főis- ■ kólán tanult, már teljesen elfelej­tette. Éppen a kolhozépítés nehéz­ségei elől futamoaott meg és bujt el abban az irodában. Mi jót vár­hatunk ilyen hitvány embertől? Arra mindenesetre jó, hogy a te­rületi bizottságba küldött beszá­molóban szerepeljen: az agráregye tem elvégzését igazoló diplomája van. — Mit ér az ilyen elnök? Hiszen annakidején is csak azért iratko­zott be az agráregyetemre, mert nem vették fel a filmművészeti fő. iskolára, a kolhozokat pedig csak annyira ismeri, amennyire a nyá­ri szünidei gyakorlat idején, az aratás alatt megismerhette. — Két fiatal agronómust is meg­tettünk kolhozelnöknek. Ezek a fiúk egyébként tetszenek nekem. Komszomolisták, nem ijednek meg a saját árnyékuktól. Sok bennük a hév, friss szemmel ész- re<vesznek olyasmit is, ami felett mi már megszokásból elsiklunk és őszintén csodálkoznak azon, hogy mi a haladó tudomá­nyunkkal és gépeinkkel nem ara­TOLNÁT NAPLÓ szerkeszti a s oerkesztfíbizottság Felelős kiadó Király László Kiadja: a Tolnai Nép ló Lapkiadó Vállalat Terjeszti a megye »összes postahivatala Szerkesztőség tel E fonsZáma: 20*10. Kiadóhivatal teLuFonszánia: 20-11 A szerkesztőség és kiadóhivatal címe: Szekszárd, Szeriteayi utca 18, Előfizetéseket a meg\ o valamennyi posta- - hivatala '»felvesz ElőfiVtési díj:»l5avi H.— Ft Baran a megyei -ázikro nyomda Becs, M nkácsy Mllsaily uica 10, sz. Telefon: i>0 2? Nvou iáért felel: felles Rezső tunk le lektáronk int legalább 30 mázsa % ibonát 1.. .Ha segítünk ne kik, nen is lesz bttji velük. De ha az első laptól kéz (íve ököllel ver­jük az asztalt: „líi szakemberek vagytok Ti többet 'tudtok, mint a többi el ök! Megnywziak bennete­ket ..— ha íg;P „serkentjük" őket, al tor nem tudom mire vi­szik ... Ennek az elbeszélésnek egyelőre nincs folytatása. me:et javarészt a szüntelen fejlődő él É tből merítet­tem. Lehet, hogy egyszer kisre­gény lesz belőle, de ehhez az ese­ményeknek és magán B’k az életnek ig tovább kell fejlőditie. Az egyik kerületben hallottam ilyen vitá­kat és láttam olyan embereket, mint Martinov és Boitzov. Milyen döntést hoz sí területi bi­zottság erről a kerületről, hogyant fejlődnek ott a dolgok, hogyan ala­kul az első fejezetben ábrázolt emberek egyéni sorsat? Tovább kell figyelnem az éleitnt ahhoz, hogy ezekre a kérdéseikre felelni tudjak. Lehet, hogy e megfigyelé­seimről szólnak majd a következő fejezetek. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom