Tolnai Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)

1954-12-04 / 288. szám

2 nx pco < ' V> V 1954 DECEMBER 4 Az Elnöki Tanács határozatai a tanácsok bizottságairól A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1954 évi 18. és 19. számú határozatá­ban szabályozta a fővárosi, megyei, megyei jogú városi, járási, járási jogú városi-és fővárosi (városi) ke­rületi, valamint a községi tanácsok bizottságainak működésével kapcso­latos kérdéseket. A határozat megállapítja, hogy a tanács a dolgozók széles tömegeinek az állami ügyek intézésében való te­vékeny részvételre, a tanács felada­tainak eredményesebb ellátására és munkájának folyamatos elősegítésé­re állandó és ideiglenes bizottságo­kat alakít, amelyek a tanács javas- lattevő, véleményező és ellenőrző •zervei. Valamely feladat folyamatos el­látására állandóbizottsagot, meg­határozott ügyek előkészítésére, egyes szervek működésének, vagy egyes feladatok végrehajtásának megvizsgálására pedig ideiglenes bizottságot lehel alakítani. Az állantíóblzottságok működési körükben elősegítik a tanács munká­ját a helyi társadalmi, gazdasági és kulturális feladatok vezetésében, összegyűjtik és felhasználják a la­kosság javaslatait, ismertetik a ta­nács döntéseit a dolgozókkal. Az állami »bizottságok feladata, hogy segítsek a tanácsot a ren­delkezések végrehajtásában, va­lamint a lakosság javaslatainak és panaszainak intézésében, ellen­őrizzék a végrehajtóbizottság szakigazgatási szerveinek, illetve hivatali szervezetének, valamint a tanács alá rendelt vállalatoknak és egyéb szerveknek tevékenysé­gét, tanulmányozzák e szervek fejlesztésének lehetőségeit, ellen­őrizzék a tanács hatáskörébe tar­tozó kérdésekben a tanács alá nem rendelt szerveket is és szer­vezzék, neveljék a lakosságot az állami feladatok végrehajtására. E feladatok ellátása során az ál- landóbizottságok részt vesznek a he­lyi gazdasági terv és költségvetés összeállításának munkájában, a ta­nács végrehajtóbizottsága munkater­vének kidolgozásában: összegyűjtik a lakosság javaslatait s felhasznál­ják, vagy a megfelelő szerveknek továbbítják' azokat: segítséget adnak a szakigazgatási szervek munkájához és vizsgálataik során ellenőrzik ezeknek munkáját; tanulmányozzák a helyi erőforrások feltárásának lehetőségeit; elősegítik a rejtett tartalékok feltárását: az önköltség csökkentését; a takarékos- sági intézkedések megvalósítását. Az állandóbizottság munkája során a tanács alá nem rendelt szerveknél megvizsgálja a kulturális, szociális, egészségügyi és munkaügyi szabá­lyok megtartását; társadalmi ellen­őrzést szervez az áruellátással, a he­lyi szükségletek kielégítésével és a lakosságot érintő egyéb kérdésekkel kapcsolatban; támogatja a dolgozók szövetkezeteit, különösen a mezőgaz­dasági termelőszövetkezeteket, részt- vesz a minőségileg jobb és olcsóbb termelés lehetőségeinek kidolgozásá­ban. Az állandóbizottság a dolgozókat felvilágosító munkával, tagjainak példamutatásával neveli állampol­gári kötelezettségeik és a tanács ha­tározatainak önkéntes teljesítésére. Népköztársaságunk jogszabályainak ismertetésével előmozdítja a szocia­lista törvényesség megszilárdítását és támogatja, szervezi, népszerűsíti » szocialista versenyt. A tanács köteles állandóbizottságot szervezni — külön-külön, vagy össze­vontan — a pénzügyi, a város- és községgazdálkodási, az oktatási, a népművelési, az egészségügyi, a szo­ciális, az ipari, a kereskedelmi, a mezőgazdasági és a begyűjtési fel­adatok eredményes megoldásának elősegítésére. A helyi viszonyok fi­gyelembevételével más feladatok megoldására is lehet állandóbizottsá­got alakítani. A fővárosban, valamint a megyei jogú városokban általában 13, a me­gyei tanácsoknál kilenc, a járási ta­nácsoknál hét, a járási jogú városok ban, továbbá a fővárosi (városi) ke­rületekben nyolc, a községekben pe­dig kettő—öt állandóbizottságot cél­szerű szervezni, az egyes feladatok megvalósítására. Minden állandóbizottság elnökből és legalább két tagból álljon, a bízott ság tagjainak száma a tanácsok fel­adatától függően öttől—kilencig ter­jed. A bizottság elnöke és tagja csak tanácstag lehet. Egy tanácstag csak egy állandóbizottságban- vehet részt. A végrehajtóbizottság tagjait nem lehet az állandóbizottság tagjául megválasztani. Nem lehet az állandó bizottság elnöke a végrehajtóbizott­ság szakigazgatási szerveinek tanács taggá választott vezetője, vagy dol­gozója sem. Az állandóbizottságok tagjainak jogai és kötelességei egyen lőrk. Indokolt esetben a tanács az állandóbizottságbó! egyes tagokat visszahívhat és helyükbe másokat nevezhet ki. Az állandóbizottság feladatainak eredményes ellátása céljából mun­kájába bevonja a különböző munka- területek szakembereit is. így fel­adatai ellátásában a lakosság köré­ből -— elsősorban a példamutató dol­gozók közül szervezett aktívák se­gítik. A bizottság aktívahálózatát a tömegszervezetek támogatásával szer vezi. s helyes, ha ehhez a Hazafias Népfront helyi bizottságának segít­ségét is kéri. Az állandóbizottság köteles mun­kájáról beszámolni a tanácsnak. A végrehajtóbizottság és az állan­dóbizottság segíti é3 tájékoztatja egy­mást de a végrehajtóbizottság, vagy annak tagja nem adhat utasítást az áüandóbizottságna-k. A végrehaj főbi­zottság köteles az állandóbizorttságok munkájához minőén támogatást meg cdn.í. Az állandóbizottság javaslatát a végrehajtóbizottság harminc napon belül köteles megtárgyalni, a beter­jesztett kérdéseikre ' pedig 15 napom belül válaszolni. Az állandóbizottság elnökét meg kell hívmi a végrehajtó, bizottság azon ü-éseire, amelyeken az állandóbizottság munkáját érintő na_ pirendi pont szerepel. A felsőbb, és alsóbb tanácsok­nál szervezett állandóbizottságok nincsenek egymás alá, vagy fölé rendelve. A végrehajtóbizettség szakigazga­tási, vagy h.vatali szervei, a tanács alá rendelt Szervek vezetői és dol­gozói kötelesek az állandóbizottság ügykörét érintő kérdésekben a kívánt felvilágosításokat megadni. A tanács alá nem nenaelt szervek közül azok, amelyek a lakosság gazdasági, szo­ciális és kulturális szükségleteinek kielégítésében vesznek reszt, kötele­sek lehetővé tenni az állandóbizott- ságnak az ellenőrzést. Más szervek­nél — kivéve a fegyveres • testülete­ket — a dolgozók érdekében hozott szociális, kulturális, egészségügyi és-munkaügyi szabályok megtartásának kivizsgálására is végezhet a bizott­ság ellenőrzést. Az állandóbizottság szoros kapcso. latot tart fenn a Hazafias Népfront bizottságaival, a tömégszer vezetek- kel, a lakosság egyéb szervezeteivel, figyelembe veszi javaslataikat és segíti azefe megvalósulását. Az állandóbizottság nem helyet­tesítheti a tanácsot, nem végez­het ügyintéző tevékenységet, de ugyanakkor a végrehajtóbizotfc- ság, vagy annak szakigazgatási szervei sem adhatnak át ügykö­rükbe tartozó hivatali feladato­kat az állandóbizottságnak. A munka jobb elvégzése érdekében a bizottság tagjainak és az aktívák­nak meg kell ősz tani ok egymás kö­zött a munkát, A lehetőség szerint arra kell törekedni, hogy a tagok és az aktívák állandó jellegű feladato­kat lássanak el. A fővárosi, a megyei, a megyei jogú városi és a járási tanácsok ál­la naóbizottsógs. i legalább kéttevon- ként, a járási jogú városi, a főváro­si (városi) kerületi és a községi ta­nácsok állandóbizottságai legalább havonként tartsanak ülést. Az ülé­sen tárgy aljáié meg a megoldandó feladatokat, határozzák meg ezek végrehajtásának módját és határide. jót, osszák fel a munkát a bizottság tagjai között. Az ülés eredményes­ségének biztosítása érdekében a na­pirendet közöljék előre a bizottság tagjaival. A tagok hallgassák meg a választókerületükben a dolgozók véleményét a megtárgyalásra kerülő ügyről.. Az állandóbizottság tagjait rendszeresen értesíteni (kell az ülésen előterjesztett javaslatok, észrevételek megvalósításéról, felhasználásáról. Célszerű, ha az állandóbizottság ülé­seire tanácskozási joggal meghívja aktíváit. Az ülésekről jegyzőkönyvet kel! készíteni. Az állandóbizottság olyan mimika, terv alapján dolgozik, amelyben fi­gyelembe veszi a végrehajtóbizottság és a megfelelő szakigazgatási szerv munka tervét. Az állandóbizottság a tanács vég- rehaj főbizottságának szakigazgatási szerveinél — községekben a hivatali szervezetnél —, valamint a tanács alá rendelt szerveknél, feladatkörén és működési területén belül időnként vizsgálatot tart, ellenőrzi, hogy meg­tartják-e a törűnyességet, a tanács és a végrehajtóbizottság rendelbezé. seit, továbbá azt, hogy a végrehajtó, bizottság intézkedései előmozdítjék-e az ellenőrzött szerv munkáját. A vizsgálat közben különös gondot kell fordítani a lakosság javaslatai, ész­revételei, panaszai elintézésének el­lenőrzésére. Az állandóbizottság működésé­ről beszámol a tanács ülésén. Egyes kérdésekre vonatkozóan előterjesztést és javaslatot tesz a végrehajtóbizottsághoz és közli vizsgálatainak eredményét is. Az ideiglenes bizottságokat a ta­nács leginkább egy-egy határozat végrehajtásának ellenőrzésére, egyes átmeneti feladatok előkészítésére, a tanácsülés egy-egy napirendi pont­jának, vagy olyan feladatoknak elő. készítésébe, vagy végrehajtására hoz hatja létre, amelyek az állandóbi- zottságok működési területén kívül esnek. Az ideiglenes bizottság létre­hozása, szervezete és munkája te­kintetében az állandóbizottságokra vonatkozó rendelkezések az irány­adók. Az újonnan megválasztott taná­csot: ünnepélyes külsőségek között «fakulnak meg. Az alakuló tanács­üléseket a községekben december 4-ig, a városokban, városkerületek­ben, járásokban december 6-án, a megyékben, a megyei jogú városok­ban (Debrecen, Miskolc, Pécs, Sze­ged) pedig december 8-án tartják meg. A fővárosi tanács alakuló ülé­se december 7-én lesz megtartva. Az alakuló tanácsülést a lelépő végrehajtóbizottságok mindenütt nagy gonddiai készítik elő. A lakos­ság figyelmét sajtón, rádió útján, a falvakban dobolássai, hangoshíradó- vai hívják fel erre a fontos állami aktusra. Az új tanácstagokat írásban hiívják meg az alakuló tanácsülésre. A tanácsülés helyét országszerte díszítik, csinosítják, hogy a tanács ütése külsőségeiben is méltó kifejezője legyen jelentőségének. A tanácstagok és a megjelent hallga­tóság a terem külön-kiilön megje­lölt részén foglalnak majd helyet. Ily módon a tanács határozatainak meghozatalakor könnyen megállapít­ható lesz a szavazatok aránya, A ta­nács döntéseiben ugyanis csak a ta­nácstagok vehetnek részt; a hallga­tóságnak ugyanis nincs hozzászólási, vagy szavazati joga. Az alakuló tanácsülés — az ország- gyűléshez hasonlóan — először há­rom—öt tagú mandátum-vizsgáló bi­zottságot választ. A mandátumvizs­gáló bizottság munkája idejére a tanácsülést az elnök felfüggeszti. Ez az idő alkalmas arra, hogy a tanács­tagok megismerkedjenek egymással, beszélgessenek az új tanács előtt ál­ló feladatokról. A mandátumvizsgáló bizottság munkája befejeztével jelentést tesz a tanácsülésnek és az a jelentés alapján hitelesíti, elfogadja a tanács­tagok megbízatását. Az alakuló tanácsülés második napirendi pontja a végrehajtóbizott­ság tagjainak megválasztása. Fentieken kívül még a következő igen fontos feladatot végzik el az első tanácsülések: állandóbizottságo­kat alakítanak és a tanácstagok kö­zül — érdeklődési körüknek, tudá­suknak és szakképzettségüknek meg felelően — megválasztják az állandó bizottságok elnökét és tagjait Elörsláiliatólag december 20-ra lűzik ki a francia nemzetgyűlés ratifikálási vitáját Párizs (MTI): Mend es-France, a nemzetgyűlés külügyi bizottságiának nyomatékos kérésére kénytelen volt elvben hozzájárulni ahhoz, hogy a párizsi egyezmények ratifikálási vi­táját az eredetileg kitűzött decem­ber 14 helyett egy héttel később kezdjék meg. A miniszterelnök azon­ban kikötötte, hogy a ratifikálási vi­tát „karácsonyig be kell fejezni.1' A nemzetgyűlési pár lesöpörtök elnökei, neík értekezlete pénteken ül össze, hogy kitűzze a vita végleges idő­pontját. Az értekezlet előrelátható­lag úgy határoz majd, hogy a vita december 20-án .kezdődjék meg. II finn képviselőim jóváhagyta a finn-szov.et kereskedelmi egyezményt Helsinki (TASZSZ) A finn képvi- seíőház harmadik olvasásban egy­hangúlag jóváhagyta azt a kormány- javaslatot, amely indítványozta, hogy hagyják jóvá a Szovjetunió és Finn­ország között az 1956—1960 évekre terjedő áruszállításokra vonatkozóan megkötött egyezményt G. N. Malenkov elvtárs ebédet adsff a moszkvai értekezleten résztvelt küldöttségek tiszteletére Moszkva (TASZSZ) G. M. Malen­kov, a Szovjetunió minisztertanácsá­nak elnöke december 2-án a Kreml nagytermében ebédet adott az euró­pai országoknak az európai béke és biztonság biztosításával foglalkozó moszkvai értekezletén részt vett kül­döttségei tiszteletére. Szovjet részről az ebéden jelen voltak: N. A. Bulganyin, L. M. Ka­ganovics, A. J. Mikoján, V. M. Mo­lotov, M. G. Pervuhin, M. Z. Szabu- rov, K. J. Vörösilov, N. Sz. Hrus­csov, N. M. Svemyik, M. A. Szusz- lov, A. N. Koszigin, V. A. Malisev,­I. É. Tyevoszjan, továbbá a Szovjet­unió küldöttségének valamennyi tag­ja. Az ebéd során beszédek Hangzot­tak el, az ebéd meleg, szívélyes lég­körben folyt le. Franciaország válaszjegyzéke a szovjet kormány október 23-i és november 134 jegyzékére Moszkva (TASZSZ): Mint sajtóje­lentések már közölték, Franciaor­szág moszkvai nagykövetsége no­vember 20-én postán megküldte vá- taárjegyzékét a Szovjetunió külügy- mmisztérúanának a szovjet kormány október 23-i és november 13-i jegy­zékére. Firamciaország kormányának vé- laszjegyzéke többek között így hang zik: A francia kormány kikérte az amerikai és a brit kormány, vala­min«; más NATO-tagálLamok kor­mányénak, úgyszintén a Német Sző. vetségi Köztársaság kormányának véleményét és áttanulmányozta az clktőber 23-i jegyzéket, amelyben a szovjet kormány novemberre négy­hatalmi külügyminiszteri találkozó megszervezését javasolja. Ugyan­akkor az érdekejt kormányokkal ta­nácskozva átttanulmányozta a szov­jet kormány november 13-i jegyzé­két is, amely értekezlet összehívását indítványozza „az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére.“ A november 13-i szovjet jegyzék világosan a párizsi egyezmények ra­tifikálásának elhalasztására vagy megakadályozására irányul. A fran. cia kormány elhatározta, hogy minél hamarabb, amint csak lehetséges, életbelópteti ezeket az egyezménye­ket és nincs szándékában eltántorít- tatni magát ettől a célkitűzésétől. A francia kormány meggyőződése, hogy a párizsi egyezményék az Euró pában felmerülő legsúlyosabb problé­mák megoldásának alapját és kiin­dulópontját jelentik és, hogy ezek az egyezmények — miután távolról sem nehezítik meg az európai biztonság kérdésének megoldását — megköny- nyítik e kérdés rendezését és ilyen­formán a béke ügyét szolgálják. A párizsi egyezmények résztvevői önkéntesen olyan rendszert fogad­tak el, amely fegyveres erőiket és fegyverzetüket ellenőrzési, korláto­zó és tilalmi intézkedéseknek ren­deli alá. Ezek az intézkedések min­den olyan lehetőség kiküszöbölését célozzák, hogy elszigetelt formában egyes résztvevő államok fenyegeté­seikhez vagy erő alkalmazásához fo­lyamodhassanak. Németországot illetően a francia kormány megállapítja, hogy a szov­jet kormány ugyancsak azt a néze­tét vallja, hogy a német probléma rendezése döntő jelentőségű , lenne Európában. Franciaország kormánya szeretné megismerni azokat a konkrét javas­latokat, amelyeket a szovjet kor­mány előterjeszthetne ezeknek az egész Németországra vonatkozó sza­bad választásoknak időpontjára és jellegére vonatkozóan, amely válasz­tásom Németország egysége helyre- állításának előfeltételét jelentené. . Franciaország kormánya annak érdekében, hogy a tárgyalások a si­ker ésszerű esélyeivel kezdődhesse­nek, elengedhetetlennek tartja, hogy a megegyezés létrehozásának lehető­ségeit előzetesen alaposan áttanul-' mányozzák és feltárják. A francia kormány véleménye szerint a Né­metországgal és Ausztriával, vala­mint az európai biztonság más szem. pontjaival foglalkozó értekezlet sike­res kimenetelének elengedhetetlen feltételei ezidőszeriní nem állanak fenn. E lehetőségek biztosítása érdeké­ben és a fent idézett kérdések kel­lő megvitatása céljából a francia kormány a következő javaslatokat terjeszti elő: 1. Egyezzenek bele az osztrák á.- lamszeírződés aláírásába. 2. A szovjet kormány tisztázza a németországi szabad választásoknak mint ez ország újraegyesítése elen­gedhetetlen első szakaszának problé­májával kapcsolatos álláspontját. 3. Szervezzenek véleménycserét diplomáciai úton minden olyan egyéb közös érdekű európai kérdéssel kap­csolatban, amelyet ezután négyha­talmi értekezleten tárgyalhatnának meg, köztük az európai biztonságira vonatkozó kérdéseket is. 4. Hívjanak össze négyhatalmi kül­ügyminiszteri értekezletet, amint fel. merülnek a kérdéseik megoldásának esélyei és a párizsi egyezményeknek az érdekelt országok által történt ra­tifikálása után, 5. Abban az esetben, ha kedvező körülmények alakulnak ki, hívjanak össze az európai államok és más államok részvételével szélesebbkörű értekezletet az európai biztonság I más szempontjainak megtárgyalá- Isára. Be kell jelenteni a földhasználók személyében, valamint a földek művelési ágában bekövetkezett változásokat A minisztertanács rendeletet adott ki a földhasználók személyében, va­lamint a földek művelési ágában be­következett változások kötelező be­jelentéséről. Eszerint a földhasználók személyé­ben bekövetkezett változást mind a tulajdonos, mind az új használó kö­teles nyolc napon belül az illetékes tanácsnál szóbán vagy írásban je- leteni. A művelési ágában bekövet­kezett állandó jellegű változást a használónak kell bejelentenie a vál­tozást követő év április 30-ig. Minden állami szerv köteles érte­síteni az illetékes járási tanácsot az intézkedés folytán bekövetkezett vái-. t ozásokról. Ha a bejelentésre kötelezettek, a változást nem közük, a járási tanács ezeket anélkül is keresztülvezeti. Azokat a változásokat, amelyeket. az 1954. évi gazdalajstrom készítésénél nem jelentették be, 1954 december 10-ig be lehet jelenteni. A bejelentést elmulasztókat 500 forintig terjedő pénzbírsággal bünte-; tik. December 20-tól január 16-ig tart a szünet az általános- és középiskolákban A minisztertanács határozata sze­rint a téli szünet az általános és kö­zépiskolákban december 20-tól ja­nuár 16-ig tart. Az utolsó tanítási nap december 18, a szünet utáni első tanítási nap: 1955. január 18-a. A szünet alatt a napköziotthonok min­den munkanapon 8 órától 18 óráig működnek. Gondoskodnak a tanulók szabad­idejének helyes felhasználásáról. A szünidő alatt az általános iskolák pedagógusai két-három alkalommal kötelező foglalkoztatáson tájékoztat­ják a tanulókat a tanultak ismétlé­sét illetően, útmutatást adnák a házi feladatok elkészítésére, egy-egy kö­telező olvasmány elolvasására és fel­hívják figyelmüket a folyóiratoknak, szaklapoknak a tanulmányi anyag­gal összefüggő Cilikéire. A szünidő alatt az úttörő intézmé­nyek — „úttörőházak'’, „ifjú termé- szebkutatók állomásai” — technikai állomások, fokozottabban dolgoznak. A kultúrotthonok és az MNDSZ szervezetek helyi kezdeményezések­kel, — kirándulások, múzeum- és üzemlátogatás, filmvetítés, kultűr- és sportverseny, konyvanikét, sib. segítik az iskola munkáját. Hogyan alakulnak meg a tanácsok?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom