Tolnai Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)

1954-12-30 / 309. szám

1954 DECEMBER 30 N A P C Ő 3 A szedrem Hazafias Népfront-bizottság megvalósítja terveit Hazafiéi Nepteoní-bizottságunk a pártszervezettel, a tanáccsal, az MNDSZ asszonyaival, a pedagógu­sokká.', a szedrest Petőfi tsz tagijai­val és a földművesszövetkezet dol­gozóinál: közreműködésével jól sike­rült karácsonyi ünnepséget tartott. Ennek keretében mintegy 22 kilo­gramm édességet osztottunk ki az apróságoknak. Közülük 10 gyermek­nek jutott ezenkívül 1—1 kis ingecs- ke, alsónadrág, kötött pulóver, kis kötényücák. stib. Karácsony első napján Dos’^xid János igazgató tanító irányításával jól sikerült sziraműelőadást tartot­tunk; a kultúrházban zsúfolt nézőtér előtt. Karácsony másodnapján, a tűz­oltótestület rendezett táncmulatságot, amelyre a község szórakozni vágyó közönsége zsúfolásig megtöltötte a kultúrház nagytermét. A jó hangulat ra jellemző, hogy az utolsó táncoló pár éjfél után 3 órakor hagyta el a helyiséget. A bál tiszta jövedelméből 4 öltöny tűzoltóruha készül a helyi tűzoUéfcaak. De nem csak. ünnepi mulatságok Tannak, hiszen azokat követik a munkana­pok. A má munkaprogramunk pedig főként abból áll, hogy igyekezzünk segíteni az alkotó munkát, a béfce megvédése érdekében. Segítjük a mindenki által elfogadott júniusi programot, amely felölel mindent, amellyel népünk felemelkedését és egyben, életszínvonalának emelkedé­sét szolgálhatjuk. Erről az egyenes útról mi sem térünk el egy jottányit Terveink kőéül, amelyen most dolgozunk, egypárat említek meg. Ilyen például a városi dolgozók jobb ellátásának biztosí­tása. Ebben nagy segítségünkre van a helyi Petőfi termelőszövetkezet. Taggyűlésükön már el is fogadták, hogy Szekszárdon létesítenek egy zöldség elárusító helyet, ahova rend­szeresen friss zöldséget szállítanak. Ezenkívül létesítenek jork&iri temyész törzseket, kiváló törzskönyvezett ál­lománnyal. Ezt a szedres» dolgozó parasztság kőiében is elterjesztik, mert kitűnő jövedelmezőséggel bír. Bajáról a napokban érkezik a meg" lévő ilyen fajta 10 darab anyakocá­jukhoz kan. A Hazafias 'Népfront­bizottság javaslatára a Petőfi termelőszövetkezet Szedres községben egy hús, zsír, kolbász- árusító helyet létesít. A termelőszö­vetkezet más területen is segíti a Hazafias Népfront-bizottság munká­ját. Lázár István, a Petőfi tsz elnöke például a végrehajtóbizottsági ülé­sen előadta az ovóda előtti térség parkosítási tervét, mely már igen időszerű. Ezenkívül megvalósítjuk Dallas József kertész segítségével a Hősök-terének rendibehozását is. Ezenkívül feltöltjük a Petőfi és Sport utcák torkolatánál lévő mélye­déseket, melyhez a termelőszövetke­zet 5 pór lófogatot Ígért segítségnek. Ez már jó kezdet a társadalmi mun­ka kiszélesítéséhez. A Hazafias Nép­front-bizottság javaslatára 4 kutat is rendibehozunk a községben, egyet az iskolánál, egyet a kultórotthon- náJ, egyet a feisőerdőnél és egyet a szigeten. Werake Gyula a Hazafias Népfront- bizottság elnökié, Szedres. A gyünki kulíűresoport egy napja Budapesten Több m*ní egy évvel ezelőtt kezdte meg a gyön&i járási kultúrház bon­tását a Tatarozó Vállalat. Kibontot­ták a színházterem falai, a másik nagyteremben pedig felszedték a padlót, így az egész épület úgyszól­ván használhatatlanná vált. Hogy a •kultúrházat korszerűsítik ez helyes, de miéit, volt szükség a padló felsze­désére, ez rejtély, melyre valószínű maga a tervező sem tudna választ adni. Ezzel a ténykedésükkel meg­fosztották a gyönki fiatalokat az egyetlen használható nagyteremtől, mely igeri jő*’’szolgálatot tett volna addig, amíg a színházterem építésén dolgoznak. A gyönki kulíűresoport helyiség hiányában egy év óta hol itt, hol ott tartja próbáit, — ahol éppen befogad ják őket. Egyszer a Vörös Csillag tsz nagytermében, másszor a községi tahácsháznál kapnak „szállást” Tha­lia „mostoha7* gyermekei. Sziget elv- tars, a kultúrház igazgatója és Dom­bos Éva művészeti előadónak ilyen körülmények között nem kis munkát ad a kultúrcsoport összetartása. A nehézségek dacára is él és működik a gyönki kultúrcsoport. s jelenleg a sziiveszteri műsoros estre készülnek. Munkájukat egy budapesti kirándu­lás előzte meg. A 16 tagú kultúrcso­port fiatalja: az elmúlt vasárnapot Budapesten töltötték. Délelőtt megtekintették a Műcsar­nokban a Képzőművészeti Kiállí­tást, majd az Állatkertet nézték meg. A kultúrotthon vezetői úgy állították össze a programot, hogy a fiatalok szórakozva tanulhassanak. Megnéz­ték a Madách-színházban Shakes­peare: „Tévedések vígjátéka'1 című előadást, majd a Nemzeti Színház­ban tapsoltak Móricz Zsigmond „Uri- muri!’ című színművének. A kultúrcsoport fiatal tagjainak sok hasznos tapasztalatot adott az egynapos budapesti kirándulás, mely különösen nagy élményt jelentett Séta Máriáinak, Skultéti Olgának és a többieknek, akik először látták hazánk fővárosát. A Köleséi Va füzem dolgozóinak karácsonya Kedves karácsonyi ünnepséget ren­dezték a Kölesdi Vajüzem dolgozói. Szorgalmas kezek által feldíszített ragyogó karácsonyfa és alatta több, mint harminc csomag várta az üzem dolgozóinak ünneplő gyermekeit. A felszabadulás óta először történt meg az, hogy' a dolgozók gyermekei karácsonyi ajándékot kaptak. Jó volt látni az örömtől csillogó gyermek- arcokat, amint egyenként odamentek a karácsonyfához, hogy átvegyék a csomagokat. De örömet okozott ez nem csalt a gyermekeiknek, hanem a felnőtteknek is, akik látták, hogy a vállalat milyen szeretettel gondos­kodik a dolgozók gyermekeiről. Az ünnepi beszédet Lantos János igazgató mondotta. Párhuzamot vont a múlt rendszer karácsony ünnepei és a mostani között, majd így foly­tatta: „Abban a hifiben, hogy kitar­tunk a béke mellett, megvédj ük a ■békét, ünnepeljük karácsonyt, a béke és szeretet ünnepét. Ha a világ min­den dolgozója így gondolkozik, nem lesz háború, óhajunk valóra válik és végre bélié fog uralkodni a földön.' A kedves kis ünnepség a Himnusz eléneklésével ért véget. Körössy József levelező. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS MESTEREI Nem olyan régen, alig pár hónappal ez­előtt jelent még Ko­vács György „Vetéstől aratásig” című új me zőgazdasági szakköny­ve. Az, író többek kö­zött oldalakon keresz­tül foglalkozik azzal a kérdéssel, hogyan lehet növelni a tejtermelést. Ennek nyomán indul tünk ki a kajmádi ál­lami gazdaságba meg­nézni, hogy a gazda­ság tehenészei mit tesznek a probléma megoldása érdekében. Nagy Ignáccal, a te­henészet brigádvezető­jével beszélgettünk. — Nagy elvtárs 1951-ben lett állami gazdasági dolgozó, a tehenészet­be került. Jó munká­ja révén egy év után brigádvezető. Azóta irányítja aZ állatte­nyésztés, a tehenészet mestereit, a fejőgulyá­sokat. Mindenki elhi­heti, hogy a íejőgulyó- sok a maguk munka­területén igazi meste­rek. Ahhoz, hogy egy tehenész jó standátla­got érjen el a jó ta­karmányozás mellett gondos, lelkiismeretes munkára is szükség van. „Mert mit ér például a költséges önitatóbe- rendeaés, ahol térdig áll a tehén a hetes trágyában, vagy pél­dául a silányan takar- mányozott jószágot na­ponta háromszor, négy­szer fejni épp olyan eredménytelen dolog mintha valaki 3 napos koplalás után indulna futóversenyre. A tőgy­masszázs használatát is meg kell, hogy előzze a jó elhelyezés, a gon­dos takarmányozás. — Különben éppen azt tesszük, mintha az üres tejeskannát simogat­nánk, hátha csordul belőle valami.” (Pusz­iét Kovács Gy. szak­könyvéből.) Ez így is van. és gon­doljuk, a kajmádi te­henészek is egyetérte­nek velünk. Az állattenyésztés 14 mestere — ugyanis a tehenészet ennyi fejő- gulyást foglalkoztat — a szó legigazibb értel­mében igazj mestere munkájának. Ezt iga­zolja az is, hogy alig 1 hónappal a tehené­szet istállóátiaga ala­csony, alig 5,3 liter volt, ma 7.5 liter. Egy hónap alatt tehát na­gyon szép eredményt mutattak fel a fejőgu­lyások. Nézzük meg azt, hogy milyen úton-módon si­került ez. Először is azzal kell kezdeni, hogy’ a tejeltetés alapvető és fejlett módszereit együttesen alkalmaz­ták. Mindenki tudja, hogy a tehén tejelékenysé- gét befolyásolja a csen­des, nyugodt környe­zet, a rendszeres, min­dig egyidőben történő etetés-itatás, fejes, be­folyásolja a tehén köz­vetlen környékének a tisztasága, és végül, de nem utolsó sorban ma­gának a tehénnek a tisztántartása. Nagyon sok tehenész — de nem kell keresni, köny nyen találni olyan gazdát is, akinek csak egy, esetleg két tehén van birtokában és — ezeket az alapvető mód szereket nem tartja fontosnak. Pedig csak ezeknek az alapvető módszereknek a pontos betartása után beszél­hetünk a tőgymasszázs ról, háromszori fejéi­ről, egyedi etetésről, moslékolásról. Külön kell még be­szélnünk a mosléko- lásról. Papíron már hónapok kai ezelőtt megkapták az értesítést az állam- gazdaságok igazgatói, hogy a tehenészetben — többek között — a moslékolást is be keli vezetni. Ez a rendelet — tisztelet a kivétel­nek — nem talált tel­jesítésre. Egyrészt ma­guk az állami gazda­ságok vezetői nem kö­vetelték, nem ellen­őrizték a moslékolást másrészt pedig a tehe­nészek nem csinálták, mert a moslékolás több munkát, több időt igé­nyel, A kajmádi tehenészek Nagy István, Márkus József és a többiek az egyedi etetéssel, a mos- lékoláesal, a háromszo­ri fejésseí érték el a 2 liternél magasabb át­lagemelkedést. A szép eredmény elérése lát­tán azonban nem áll­nak meg, jobb mun­kával arra. törekednek, hogy legalább 7.8 li­terre emeljék áz istál­lóátlagot és ami a leg­fontosabb és legnehe­zebb, hogy ezt az ered­ményt huzamosabb ideig tartsák, illetve növeljék. Jó ha tudják u gazdák Miért hátralékos Medina • •. ? ITT VAN AZ EV VEGE. A határ, ahol tavasztól késő őszig traktorzú­gás hallatszott, ahol mindig meg­találta munkáját a jó gazda, most üres. Bent, a ház körül tevékenyke­dik mindenki, rendbe rakja, megja­vítja a szerszámokat, hogy a tavasz- sz; ’ ne legyen fennakadás, ha újra megindul a munka. A jó gazda nem­csak a szerszámokat teszi rendbe, előveszi a beadási könyvet is, mi­ből, hogyan rendezte kötelezettsé­gét. — Még nincs tisztázva a kuko­ricabeadás? Gyerünk csak a padlás­ra, egy zsákkal, amiatt a néhány kiló miatt ne mondják, hogy hátralékos vagyak. Nézzük csak az adóívet is. — Még nem fizettem ki 150 forintot. Van még a két hete eladott hízó árá_ bál, már csak nem fogok annyival is tartozni. Jó szerszámmal akarom kezdeni a munkát tavasszal, tiszta legyen a beadási könyvem és az adó­ívem is. Ne mondja rám senki: — „Persze, rádiót, azt tudott venni, de adót fizetni már nem.“ — így gon­dolkodik a jó gazda, és valóban így gondolkodik dolgozó parasztságunk legnagyobb része. Természetesen most az utolsó napokban már csak a kisebb tartozást lehet rendezni. — Arra viszont; már az év elején kell gondolni, hogy meglegyen a beadás­ra 'kerülő sertés és legyen miből ká_ fizetni az adót. Semmiből nem le­het hízottsertést, de még pénzt sem előteremteni. És bizony főhet annak a gazdának a feje, aki csak most gondolkodik ezen. Olyan gazdákra Is lehet találni, akik egyáltalán nem törődnek kötelezettségükkel, akik né« m* i* útr «JBdoükodttai ott. nyit termelek, ami magamnak elég, a többi már nem érdekel." ILYEN GAZDÁKAT lehet találni Medinán is, akik miatt hátralék van seríésbeadásban és adófizetésben az év utolsó napjaiban is. Néhány ha­nyag, semmivel nemtörődő gazda rontja a többiek eredményét is. Nem egy olyan gazda van, aki egyálta­lán nem állított be sertést, amivel teljesíthetné beadását. Ezek közé tartozik Haffner Lagos 12 holdas gazda is, akinek még ráadásul 9.764 forint adótartozása ás van, több­éves hátralékkal együtt. Haffner La­jos régi gazda, ami gazdálkodásán egyáltalán nem látszik meg. Állatál­lománya mindössze 2 lóból áll. Ha jól gazdálkodik, nem lenne annyira hátralékban semmivel. Tizenkét hala föld terméséből 3—4 sertést mindig tudott volna tartani és nem szapo­rodott volna fel a tartozása. — H a- szeg János sem volt jobb helyzet­ben, áld 12 hold juttatott földön gaz­dálkodik és 5 gyermeke van. Mégis pontosam ki tudott fizetni mindent, semmi hátraléka nincs. Vagy talán a kuiák Öbellender Istvánnéhoz akar ja magát hasonlítaná Haffner Lajos, akinek 13.143 forint adóhátraléka van. EL LEHET MONDANI Medinán, hogy az új gazdák töltettek a ré­gieken, pedig annakidején ugyan­csak lenézték őket. „Ezek a cselé­deik mit értenek a gazdálkodáshoz?“ lehetett hallani nem egy esetben. Az új gazdák azonban bebizonyítot­ták, hogy igenis tudnak gazdálkod­ni és jobban tudják kötelességüket, TTftTbt S TY^rí.iiA'V tr-jn O-V szinte kivétel nélkül az új gazdák azok. akik nam kezdik hátralékkal az új évet. A 84 éves Fodor István 4 és fél hold földje után rendezni tudta tartozását. Az egyik lábára béna Horváth Ferenc, özv. Éveli Ist­vánná, BériCj Dávid és Borbély Fe- remené mindent rendeztek 5—6 hold földjük után, amire nem képes a 12 holdas Nagy János és azért van 8,161 forint adótartozása is. A NAGY JÁNOSOK, a Rafajlovics Vidorotenák és a hozzájuk hasonló hátralékosoknak ideje lenne már egyszer jobb belátásra térni. Igazsá­gosnak látják talán, hogy egy 84 éves emberre vonatkozik a köteles­ség teljesítés, rájuk viszont nem? — Nem éreznek szégyenkezést, sárii­kor ilyenekkel találkoznak? Igyekez­zenek rendezni tartozásukat, hogy ne szégyenkezzék helyettük a falu be­csületes parasztsága, aki ismeri kö­telességét és azt teljesíti is becsület­tel. Medinán is érvényesülni kell már végre annak, hogy a törvény mindenkire nézve egyformán köte­lező. M O Z I Garay filmszínház: 1935 január hó'3-ig: '1X2 NÉHA 5. Znne. vidámság, szerelőm! Színes magyar fiLmc-perett! Kezdések: vasár- és ünnepnap. 4. 6 és ö árakor Hétköznap: 6 és S érakor. A gépi munkád íj tartozások rende­zését nagymértékben megkönnyíti a földművelésügyi miniszter rendeleté, amely lehetővé teszi, hogy a terme­lőszövetkezetek és az egyénileg gaz. dál-kodó dolgozó parasztok a gépál­lomásokkal szemben fennálló 1954 november 26-ig esedékessé vált ter­mészetbeni gépi munkadíjiartozásaí. lkat búzakilogrammomként kétforin­tos ái- alapul vételével készpénzben is toiegyenMtíhessék. Nem vonatko­zik ez a kedvezmény az aratási és cséplési munkák díjára. (12/1954./XI 26./F. M. számú rendelet; megjelent a Magyar Közlöny 95. számában.) * 50 százalék díjkedvezményt nyúj­tanak a termelőszövetkezeteknek az autóközlekedési, szekér- és kor- délyfuva-rozási vállalatok az 1954. november 15 és december 31 között végzett betakarítási és trágyakihor­dási fuvarozások díjából. A kedvez­mény a fuvarozással kapcsolatos ösz- szes pót. és mellékdíjakra is kiterjed A fuvar, Uletve menetlevélen feltün­tetett és a kedvezménnyel csökken­tett fuvardíjat a termelőszövetkeze­tek naponta átutalási megbízással egyenlíthetik ki. (K. P. M. köziemé, nye; megjelent a Közlekedési Köz­löny 4S, számában.) * A korán beállott száraz, hideg idő­járásra tekintettél a termelők 1954— 55. évi k itkorieabevua-ási köteiezetlsé- gíiket 1964. december 2-tól kezdve morzsolt kukoricával is teljesíthetik. A kuikorioa súiyát 15 százalékos víz­tartalmú májusi morzsolt kukoricá­ra kell átszámítani. (724.400/1954. Bgy. M. sz. utasítás; megjelent a Begyűjtési Értesítő 49. számában.) * A cukorcirok cséplési dija — a most megjelent szabályozás szerint — métermázsánként mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére 12 Ft, az I. és II. típusú termelőszövetke­zeti csoportok, valamint egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok, vál. lalatok és közületek részére közös szérűn 13 forint, közös szérűn kí­vül 15 forint. (197/1954. F. M. számú utasítás; megjelent a Mezőgazdasági Értesítő 48. számában.) Elméleti színvonalún'-; emelésé' segíti e<c tv MAG­ifi* 1' A földhasználó személyében be­következett változás esetén — a mi- rtisztertenács rendelet© értelmében mind a tulajdonos, mind az új használó köteies föld használatba- aöásától, illetve használat bevételétől vése szerint illetékes községi tanács végrehajtó-bizottságánál a változást szóban, vagy írásban bejelenteni. — Bejelentésre köteles az olyan hasz­náló is, aki még jóvá nem hagyott szerződés alapján szerezte meg az ingatlant. Termelőszövetkezeteknél a bejelentést a vezetőségnek Ítéli meg -tennie. A művelési ág állandó jellegű változását As köteles a hasz­náló ugyanilyen módon, legkésőbb a következő év ágrilis 30. napjáig be. jelenteni. A földhasználók személyé-^ ben és a művelési ágiban bekövetke­zett azokat a változásokat, amelye­ket a bejelentésre kötelezettek a gazdalajstrom készítésénél nem je­lentettek be, 1954. december 10-sg kellett bejelenteni. A bejelentést, el­mulasztók ellen szabálysértés miatt 500 forintig terjedhető pénzbírságot kell kiszabni. (72/1954./XII. 2./M.T. számú rendelete; megjelent a Ma­gyar Közlöny 98. számában.) * A kisiparosok a könnyűipari mi­niszter 3/1954/XI. 27./Kip. M. számú rendeletében részletesen felsorolt szakmákban tarthatnak ipari tanú­iét, így a mezőgazdaság szempontjá­ból fontos asztalos, ács. bádogos, ká­dár, bognár, kocsigyártó, lterékgyár. tó, kőfaragó, kőműves, kútcsináló, szíjgyártó, kocsínyerges, kocsikárpi­tozó szakmában. Előfizetők figyelmébe! Közöljük kedves elő­fizetőinkkel, olvasóink­kal, hogy a Tolnai Napló 1955. évi színesnyomású falinaptárát lapunk 1955. január 5-i számá­hoz díjmentesen mellé-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom