Tolnai Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)

1954-12-30 / 309. szám

4 IN A P L Ö 1954 DECFlWttER 30 A kékvércsék erdejében Színes magyar természetfilm Pakson december 31-én mutatja be a filmszínház Homoki Nagy István éj természet filmjét: „A kék vércsék erdejében”-t A Híradó és Dokument Filmgyár valamint a Természettudományi Mú­zeum közös expedíciót indított az óhati erdőbe, hogy tanulmányozna és a filmfelvevögép lencséjével meg öröidtse a kékvércsék életét. A jól­felszerelt expedíció mintegy fél esz­tendőt töltött az erdei táborban. Kevés emberi szem látta még a kék­vércsék frissén kelt pelyheseit. A kutatók mesterségesen keltetik az apró madártojásokat. Rövidesen apró kis madárfiókák látnak napvilágot. Tudományos fér.vképsorozat örökíti meg a fiókák fejlődését. Homoki Nagy István új természet filmjében választ ad a „Gyöngyvi­rágtól iomibbfuilásig’1 című füirí'ének bemutatása után felmerült kérdések­re; hogyan készül egy teittnészettudo­mányos film. FLEGMA EMBER — Ez a Balogh kartárs nagyon flegma ember. — Miből gondolod? — A sorsolási tanácsadásnál kide­rült, hogy egy régebbi sorsoláson nagyobb összeget nyert és ő fel se vette. * PISTIKE ÉS A FÖLDRAJZ Pistikétől megkérdezi a tanár: — Mik tudsz Szómbatihelyről? — Ott lesz a Harmadik Béke­kölcsön III. sorsolása. Bl I IC KI* CSÜTÖRTÖK, DECEMBER 30 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR 11/1. sz. Áll. gyógyszertár. NÉVNAP: Zoárd. — IDŐJÁRÁS JELENTÉS: — Várható időjárás csütörtökön estig: felhőátvonulások, tötíbfelé futó eső, időnként élénkebb északnyugati- északi szél, a hőmérséklet kissé csök­ken. Várható legalacsonyabb hőmér­séklet ma éjjel: 1—4, egyes helyeken 0 fok közeiében. Legmagasabb nap­pali hőmérséklet csütörtökön 4—7 tok között. A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmérséklet 0—plusz 3 fok között. Egyre nagyobb lesz a kulfúrház aktíváinak tábora Bonyhádon mindig több és több lesz a kultármunkába bekapcsolódók szánta, — írja Major Mátyás, a já­rási kultúrotthon igazgatója. — Lát­ják a fiatalok, hogy szép és érdemes tou! túlmunkát végezni. Legutóbb Pécsre kirándult a kuitúrcsoport és megtekintette a Nemzeti Színháziban a „Gsáixiáskirál}’nő'’-t. Felejthetetlen élményt jelentett ez a lelikes mű­kedvelők számára, örülnek a szülők is, hogy a fiaik és lányaik a kultúr­otthon munkájába kapcsolódnak be. Fogarassy néni mondotta a pécsi ki­rándulás előtt: „Nagyon nyugodt va­gyok, hogy Zoli fiam is szerepel, mert tudom, hogy jó társaságban van és nem kell fél-nem, hogy a rossz ba­rátok elrontják.” Milyen jólesett ezt hallani nekem, a kultúrotthon igaz­gatójának. Milyen kedves emlékek a próbákon eltöltött meghitt esték és a szereplések utáni együtt töltött ér­tékelő estek. Szűcs Aladár, a kultúrház színját­szóé söpört jártak vezetője is a közel­múltban vett részt Budapesten a há­romnapos országos rendezői konfe­rencián. ,.Számomra sokat jelentett ez a három nap. Sokat tanultam és tudásomat, az ott hallottakat mielőbb gyümöicsöztetni akarom” — mon­dotta hazatérve. Már gondolunk a jövő évre is, — írja tovább Major Mátyás. — mert január elején ismét komoly mun­kához lát a kultúrház színjátszó- együttese. A tervek szerint Illyés Gyula „Ozorai példa” című darabját kezdi próbálni. Ez annál is inkább érdekes Bonyhádon, mivel a darab főszereplője: Perczel Mór tábornok, községünk szülötte. V. Ovecskin; FALUSI HÉTKÖZNAPOK AZ EMBERI LÉLEK MÉRNÖKEI XXIX. — Igen, Ejszkben. De ő nem ej- szki születésű, hanem poltavai. De Ozerkov az én szülőfalum. Van ott egy kis házunk. Gyümölcsöst ültet­tem, van néhány méhkasom. Ma is mézet hoztam a piacra ... Egyéb­ként azzal dicsekedhetem, hogy a birkózószonyegen találkoztam Podub- nijjal. Igaz, a tizenhatodik percben kétvállra fektetett, de kit nem győ­zőt ő le?! Szép idők voltak és mi­csoda birkózók! . Az öreg észrevette, hogy minden­ki, még a kerületi bizottság titkára is szívesen hallgatja visszaemléke­zéseit és elmondta néhány mérkő­zését a különféle országokban. Be­szélt a világ legerősebb birkózójá­nak, Ivan Poddubnijnak a győzel­meiről és az 19 .. ,-j Európa-bajnok- ságról, amelyben ő győzött. Csak úgy röpdöstek a török, francia, né­met és angol birkózók nevei, akiket ma már félig vagy teljesen el is fe­lejtett a világ. Közben bejött a szo­bába Medvegyev, a kerületi bizott­ság másodtitkára, valamit kérdezni akart Martinovtól, de őt is annyira lekötötte az öreg birkózóbajnok el­beszélése, hogy leült a díványra és hallgatta. — Mikor hagyta abba a birkó­zást és most hány éves? — kérdez­te Martinov a birkózótól. — Hatvanöt éves vagyok. (A szo­bában ülők összenéztek és elmoso­lyodtak: ha egy ilyen hatvanötéves „dupla nelzonba” veszi az embert, akikor az aligha menekül belőle.) — Harminchatban voltam utoljára a szőnyegen. A muhini gépgyárban dolgoztam, a háború alatt az Uraiba költöztettek. Ott, a gyári klubban oktatgattam az ifjúságot a görög— római, vagy ahogy manapság neve­zik: a kötöttfogású birkózásra. A há­ború után aztán nyugdíjba vonul­tam. Ozerkovba mentem, akkor még éltek a szüleim..; — Miért sóhajtott az imént, And­rej Markovics, amikor azt mondta, hogy „micsoda birkózók voltak”? — kérdezte Martinov. — Hiszen most is vannak jó birkózóink. — Vannak, vannak... De én. tit­kai- eivtá.s, egy bizonyos ügyben jöttem magához. — Tessék, csak ki vele bátran! Martinov cigarettával kínálta Ko­zsemjankit. — KöszöAöm, nem dohányzom. So­hasem dohányoztam. Szerintem az ember tüdeje nem arra való, hogy XA- Viormw 1-, crfir féioe. 1o-«rorfA+ szívjon be. De nem akarom meg­bántani magukat, dohányosokat. A vén birkózó mély basszushan­gon köhirrtett egyet és végigmust­rálta a szobában ülőket. — Vezető elvtársak, a kolhoz ko­csiján jöttem ide Ozerkovból és út­közben Kudinovo faluban feltűnt nekem, hogy az egyik ház tetején egy nagy malomkő van, legalább 25 púd súlyú. Hogy került az oda? Az bizonyos, hogy nem a szentlélek vit­te oda fel, hanem az emberek. De minek? — kérdem én. Akkor eszem­be jutott, hogy fiatalkoromban én is néha éjszakákat mulattam át a pajtásaimmal, rakoncátlankodtunk, tréfálkoztunk és puszta virtusból átvittünk egy csűrt az egyik udvar­ból a másikba. Erőnk sok volt, eszünk meg kevés. Az is megtörtént, hogy valamelyik gazda nyáron a sze kéren aludt a széna között. Felemel­tük a szekeret, nehogy az alvó a zajra felébredjen, a szekeret gaz­dástul együtt elvittük a folyóhoz és beállítottuk a sekély vízbe. Felébredt reggel a gazda és látja, hogy körös­körül víz van. „Mi történt velem? Rámtört az áradás?!” — ijedezik a gazda ... Valahogy így kerülhetett Kudinovóban is a malomkő a ház­tetőre. A fiatalok mulattak, hazakí­sérték a lányokat, utca elcsendese­dett, de az éjszaka még hosszú, aludni meg nem akaródzik, mit le­hetne csinálni? Tegyük fel, valaki­nek a háza tetejére ezt a malomkö­vet! Aztán hadd vegye le a gazdá­ja, ha tudja! Szuszogtak, lihegtek, amíg feltették, az bizonyos, de én úgy gondolom, valami hasznosabb dologra is fel lehetne használni az ifjúság erejét. Magastermetű legény pillantott be éppen az ajtón, sízubbonyának zse­béből két töltőtoll kandikált elő, dús, szőke haja símán hátra volt fésülve. — Gyere csak be — intett neki Martinov. — Amiről beszélünk, az éppen rád tartozik. Ismerkedjenek meg. A komszomol kerületi bizott­ságának titkára. Kozsemjakin elv­társ, volt birkózóbajnok ... — Jól ismerem Kozsemjakin elv­társat! — vágott közbe a komszo- mol-titkár. — Voltam Ozerkovba n, mutatták nekem a házát. Jó egészsé­get, Riszkov vagyok! — Ne a zubbonyát nézze, Andrej Markovics. Ezt csak azért hordja, mert ez a divat, de semmiféle spor­tot nem űz, sízni sem láttam soha! Ellenben nyakig merült a papírba! Az elvtársak a Komszomolban egy­re csak szerveznek és szerveznek: IzürAlznQrirQT’cxxmrF rrua7c>i fnfá«t Hp ők maguk, nem vesznek részt egyi­ken sem. Pedig elvtársak, elsősor­ban nektek, kerületi bizottsági tagok nak lenne jó, ha birkózni tanulná­tok Kozsemjakin elvtárstól! Nem minden kerületben találtok ilyen tanítómestert: Európa-bajnokot! A vén birkózó hímlőhelyes. széles arcára halvány mosoly derült. — Titkár elvtárs, kitalálta, hogy mire gondoltam! Ezért jöttem ide! Át akarok költözni Ozerkovból a városba. Unom már azt a nagy csendet. Mindössze tizenkét házból áll a mi településünk, a legközelebbi falu pedig messze esik tőlünk. Ide­költözhetek, ha akarják. A fiam az olesenszkai gépállomáson gépész. Át­adom neki a gazdaságomat. Én pedig veszek itt magamnak egy kis házat. Csak adjanak munkát nekem! Fog­lalkoztassanak az iskolában. Meg­tanítom a fiúkat a birkózás fogá­saira. Cselgáncsot is tanítok. Tudják, milyen birkózás az? — önvédelem fegyver nélkül — mondta Riszkov. — Különösen a fel­derítőknek hasznos. — Úgy van. fiatalember! Nagyon hasznos! A dzsiu-dzsicuból, az ököl­vívásból, a mongol és az indiai bir­kózásból válogattak össze a fogásait. Jó, ha mindenki ismeri! Természe­tesen. nem mindenkiből lesz baj­nok, de saját érdekében ismernie kell mindenkinek. Mindig hasznára lehet áz embernek. Például váratlanul megtámadja az embert egy rabló; hogyan fegyverezze le egy szempil­lantás alatt? Vagy a felderítő ho­gyan tegye ártalmatlanná az ellen­séges őrt, puskalövés nélkül, zajta­lanul? ... — Mága bizonyosan valameny- nyiünkkel elbánna! Hányán is va­gyunk itt — és Martinov számolni kezdett — egy, kettő, három ... — No támadjanak!... A barátságos kacaj lehűtötte a hirtelen tűzbe jött öreget, aki már kiállt a szőnyegre, a szoba köze­pén. — Majd máskor, ha lesz időnk, Andrej Markovics — nevetett Mar­tinov. — És nem itt, hanem valahol máshol. A vén birkózó legényesen megpö­dörte bajuszát és visszaült a helyére. (Folytatjuk) ipSjUjumk.& •éikölözh stellen az osilócMi spoffr A vézelőscgválaszlások általános irányelvei és módszerei Tépő Lászlónak, az MTSB elnökének cik­ke loI értesült a megye sportközvélemétiye arról, hogy a falusi sportkörökben február hónapban vezetőségválasztó gyűlésekre ke­rül majd sor. A választásnak az a célja, hogy a falusi sportkörök szervezetileg, sze­mélyileg megerősödjenek. Ennek elősegítése érdekében politikailag megbízható szakem­berek, az ifjúság legjobbjai és aktív falusi sportolók jöjjenek első/s-orban szóba az új vezetőség megválaiszíásánál. De azt is cé­lozza a vezetŐségválaaztis, hoigy a falusi sportkörökben a kollektív vezetés szilárdul­jon meg és vége szakadjon annak a tart­hatatlan állapotnak, hogy az elnök intéz mindent egymaga. Még ez esetben is törést szenved a sportkör élete, ha az elnök ren­delkezik a megfeloW képességekkel, munka­bírással,^ idővel, tapasztalattal, mert hiszen egyszerűen szétlő roncsoló cl ide és nem tudja hivatását betölteni. £ milyen az olyan sport­körnek az élete, ahol az egyszemélyi vezé. tő sem nemn rendelkezik a sportkör vezeté­séhez megkívánt képességekkel, sem ideje ninos a feladatok megoldására, s még na­gyobb baj az, ha nem is érez közösséget a felmerülő problémák megoldásával. A választás ntán biztosítani kell a meg­választott vezetőségek «»imára a folyama­tos és szervezett munkát. Az új vezetősé­geknek együtt kell működniük a D1S£- szervezeUel. amelyek felett a DlSZ-bi/ott- gok irányításának és ellenőrzésének kell ér­vényesülnie. Ezen a területen komoly mun­ka hárul a járási DISZ-«bizottságokra és alap szervi titkárokra. Olyan vezetőséget kell a «porrköröknek mrgválaszfcaniok, amelyek képesek a kiadott rendelkezéseknek, utasí- tK.so.knak végre.haj'ására. A sportkör fej­lesztési tervének elkészítésére, az MHK test- nevelési ^ rendszer oélkiíű/.éseine-k a meg­valósítására, s a sportminősítési terv meg­valósítására. Az új vezetőségnek biztosítania kell az egyes versenyek alapfokon történő megrendezését és elő kell «egííéniök főkép­pen a súlyponti sportágak fejlődéséi, a sportkörökön belül új szakosztályok alakí­tásával. Nem lesz érdektelen tehát, ha ezeknek a céloknak a megvalósítása érdekében foglal­kozunk a választások általános irányelveivel és módszereivel. A választásokat előkészítő munkák előzik meg. Az előkés&ítő munkához is éppen olyon gondosan kell hozzáfogni, mint ma­gának a vezetőségválasztó taggyűlés leveze. téséhez. Ki kell szemelni azokat, akik leg­inkább ajkalanaraknak látszanak azoknak a feladatoknak a megoldásához, amelyeket z előbbiek során felsoroltunk. Gondoskodni kell továbbá vezetőségválasztó tag,>ryűlé« megszervezéséről is, mert csak akkor hatá­rozatképes a vezetőségválasztó taggyűlés, ha azon a tagságnak 2/3-a jelen van. Amennyi­ben a taggyűlés határozatképtelenség miatt elmarad, ez esetben két héten belül a ve­zetőség-választó taggyűlést jobb előkészítés­sel meg kell ismételni. A vezetőségválasztás két tüeeraben történik meg. Először a szakosztálvvezetőség megvá­lasztását kell snogoCdan!. Égy hét elmúltával pedig a sportkör elnökségének és felül­vizsgáló bizottságának a megválasztására kerül sor. A szakosztályok vezetőséige szakosztályok nagyságától függően 3—5 ta­got kell megválasztani. Éspedig a szakosz­tályvezetőt, a szakosztályveactöhelyéttest, intézőt és gazdasági felelőst. A sportkör elnökségébe kisebb sportkö­röknél 5. a közepes és nagyobb sportkörök, nél 7—9 főt kell megválasztani. A megvá­lasztandó elnökség tagjai a következő fe.- adaíokat osztják majd el egymás között: 1. Elnök, 2. Elnökhelyettes, egyben az MH1C bizottságának az elnöke, 3. Szervezési fe­lelős v 4. Sportoktatási felelős, 5. Gazdasági felelős, 6. Ágit. prop. felelős. A taggyűlés megszervezésével kapcsolat­ban a sportkör tagjait és barátait legalább egy héttel előbb értesíteni kell a vezetőség- választó taggyűlés helyéről és időpontjáról, valamint napirendről is. A ve zelőségvál&sstó taggyűlés napirend­jére vonatkozólag a leghelyesebb, ha előbb a tagság meghallgatja a régi vezetőség be­számoló jeiemásét és utána azt megvitatja. A vita ulán adja meg a régi elnökség ré­szére a felmcntvényt. Ezután a vezetőség- választó gyűlés vitassa meg a volt elnökség által előterjesztett s a sportkör további munkáját megjelölő javaslatokat és hozzon határozatot azok megvalósítására. Szerepel­jen továbbá a ve/etős ég vél asz tó taggyűlés napirendjén a községi sportkörök új alap­szabálya, vitassák meg az Í955. évi fejlesz­tési tervet és g versenynaptárt. Ezután ke­rüljön sor a választásra. A választás előtt ismertetni kell a válasz­tás rendjét. Ha a sportkör tagjainak a szá­nva meghaladja az 5’0-ef, akkor a taggyűlés nyílt szavazással jelölő bizottságot választ, ame’v majd javaslatot tesz a vezetőségi tagok személyére vonatkozója?. Az 50 főn aluli sportköröknél a taggyűlés által meg­választott egyetlen személy tesz javaslatot a vezetőség személyére vonatkozólag. Ezen kívül a taggyűlés bármely tágja rs javasol­hat személyeket az új vezetőségbe és a je­löléseket addig lehet foflytatni, amíg a tag­gyűlés nean hoz határozatot a jelölések le­zárására. A jelölteket a jelölő lista alapján egyenként kell vita és szavazás alá bocsá-» tani. A szavazás nyílt. Tagsági könyv, vagy kézfeltartással történik. VCegválasztandónaíc az tekintendő, aiki a legtöbb szavaz-siot kap­ta. A rczetőségválasztó taggyűlésről jegyző­könyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a megvál asz tóit t vezetőségek névsorát és a jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni az illetékes járá;d TSB- nek. A megválasztott vezetőség a választást követő héten tartson elnökségi ülést és a TSB-től kapott szempontok, valamint a tag­gyűlés határozatainak alapján kezdjen hoz-* zá a munkához. ügyelni kell arra, hogy a választás után a sportkör életében szakadás, vagy megtor­panás ne állhasson elő. Ismételjük, hogy falusi sportköreink te. zetőségválaszíó gyűlésének mikénti lefo­lyásától. a megválasztandó vezetőségi tagok személyétől függ a megye jövő éri sport­életének alakulása. Igyekezzünk tellát a vezetésre termett, szakmailag és politikailag egyaránt képzett, a magyar «portért lelke­sedő sportembereket állítani a megye fa­lusi sportköreinek élére. a Az 1954. évi megyei labdarúgóbajnokság eredményei, hiányosságai II. közlemény. A sikertelenség harmadik okaként a kellő felkészülés hiányát említjük meg. A megyei bajnokságért játszó csapatok közül nem mindegyik készült fel kellőképpen már a tavaszi bajnokságra sem. A megyei bajnok, ságban szerepelt csapatok székhelyén majd­nem mindenütt tornaterem áll rendelkezés­re, ennek ellenére igen sok estben tornater­mi edzés nélkül I—2 hetes szabadtéri edzés­sel fogtak a mérkőzések lejátszásához. Az őszi idényre való felkészülést pedig szinte valamennyi csapat nélkülözte. Szinte kivétel nélkül barátságos mérkőzések nél­kül vágtak neki a bajnokságnak. És ugyan­ilyen ...gondos" volt a felkészülés az egyes bajnoki mérkőzéseikre is. Az edzéseket a játékosok csak résziben látogatták. Ennek a rendszertelenségnek volt a következménye az, hogy a csapatok zöme nem tudott állan­dó formát mutatni. Pl. Hiába kezdett nagy­szerűen á Szekszárdi Petőfi é-s hiába vágott ki nagyszerű hajrát az utolsó mérkőzés ki­vételével. végül is kénytelen volt megelé­gedni a 6. hellyel. mert évközben ..el­hagyta" magát. Pedig közel volt a példa. Az ifjúsági csapat játékosai szorgalmasan látogatták az edzéseket és sikerült is baj­nokságot nyerniük. A negyedik hiányossága az volt az 1954. évi megyei bajnokságnak, hogy a csapatok­nál nem volt meg a lelki egység. Nem egyszer tapasztaltuk azt, hogy a 11 játékos nem úgy lépett a pályára, mint akik össze, tartan-ak és egy cél érdekében küzdenek . . . Veszekedés, civódás. egymás hibáztatása bi­zonyította. hogy baj van a lelki egység kö­rül. Az sem hatott jótékonyan a csapat tel­jesítményére, hogy egyes játékosok csak mérkőzésre jöttek üie^ és lehetetlen volt ellenőrizni azt, hogy Budapesten vagy má­sutt ezek a játékosok készültek e a mórKÖ- zésre? Nem volt meg a kellő öss2ihang a vezető­déig^ és a játékosok között sem A Dózsa vc- zctőségváloflztó taggyűlésén hallottuk, hogy a szakosztályoknak es>ak győzelem esetén volt vezetősége, ha vesztett a csapat, akkor a vezetőség is cserben hagyta a játékosokat. Ez is helytelen. A vezetőségnek jóban, rossz­ban ki kell tartani a csapattal. Nem utolsó sorban kell megemlékeznünk arról is, hogy a csapatok edzőinek nagy ré­sze nem állott feladata magaslatán. Nem képezték magukat sem az edzők, sem a játé­kosok. A lehetősógadta taktikai fogásokat nem használták ki, pedig a kevés példa azt bizonyítja, hogy különleges taktikai hadi­tervvel könnyen fel lehet borítani a pap-'r formát. Ezért különösen a Szekszárdi Pető. fit és annak edzőjét illeti dicséret. A Simon- tornyai VL ellen idegenben, a Naiymányoki Bányász ellen idehaza elért döntetlen annak az eredménye, hogy a Petőfi tartalék hát sé­fjét szerepeltetett és ennek ellenszerét sem Simon tornya, seun pedig Nagymányok nem találta meg. Ha azt akarjuk, hogy a megye labdarúgása a fejlődés útjára léphessen, akkor a jövő­ben ezeket a hiányosságokat fel kell szá­molnunk. Januárban már meg keli kezdeni a tornatermi edzéseket, melyeknek végén ogy-cgy kézilabda, vary kosárlabda mérkő­zés jelentsen felkészülést a tavaszi idény, re. melynek minden egye>s mérkőzését egv- ■•?y komoly erőpróbának kell felfognia min­den egyes sportkörnek, bármilven lebecsült csapat lesz is az ellenfél. Ne hiányozzék a felkészülésből a mezeizés sem. Aki kételke­dik qz ilyenfajta felkészülés eredményessé­giben, az bátran forduljon Fogarassy An­dorhoz. a Dunaföldvári Honvéd edzőjá fóko­rához, aki tornaterem nélkül is úgy felké­szítette csaDaíát az 1953-as évre, hogy a csa­pat méltó ellenfele lehetett a legjobbak-» nak is. Februárban azután már lehetőség szerint a szabadtéren kell folytatni a felkészülést, úgy, hogy a bajnokság megkezdésére már 2—3 barátságos mérkőzésen túl legyen a csapat. Ha a szorgalmas felkészülés évköz­ben sem marad el, akkor a szorgalmas munka meg is fogja majd teremni gyümöl­cseit. (A következő cikkünkben a megyei ‘ebda-» rugóbajnokság fegyelmi állapotával foglal, kozunk.) A DOMBÓVÁRI GŐGÖS IGNÁC GIMNÁZIUM SPORTÉLETÉRŐL Befejeződött az osztályok közötti asztali- tenisz bajnokság. Az utolsó két forduló nagy küzdelmeket és sok meglepetést hozott és az esé'yp.s U/h. osztály kénytelen megelégedni a 11. hellyel. A HL osztály pedig annak el­lenére, hogy Suszter újra játszott, nem tudta megvédeni a tavalyi bajnoki címet és végül a 111. helyre jutott. A bajnokságot véigü! nagy meglepetésre egy esélytelen csapat a TV/b. nyerte. Ebbeji a csapatban szerepel Török is, aki a megye asztalitenisz sportjának egyik tehetsége. Vé^ig biztosan, nyugodtan versenyzett es minden méirkő'Ósét megnyerte’. A két spor- tolótárs-a Kalmár és Besenvei közepes tel­jesítményt nyújtott. A negyedik forduló eredményei: ÍV/b—-IT/b 5:4. Győz: Török 5, Kalmár 1, Besenyői 1. illetve Erdős, Stiehl 2—2. Hatalmas küzdelem a IV,'b győzelme meglepetés! lli/a—ll/b 5;0. Győz: Pödráczki 3, Kurcz 2. ötödik fnrdö1ó eredményei: TV/b—511.'a 4:5. Győz: Török 3. Kalmár 1, illetve Mérei, cuszter ?—2, Péter I. ll/b—1/b 5:0. Győz: Erdős, Stiehl 2—2, Ulrich 1. l!l/b—ll/b 5:1. Győz: Podrácziki 5, Kurcz 2, illetve Bud<ai. Végeredmény: 1. IV/b 5 4 0 1 24:9 8 2. II/b 5 4 0 1 34:11 8 3. lll/a. 5 4 0 1 24:1! 8 4. 111/b. 5 2 0 5 17:20 4 5. I/b. 5 10 4 6:24 2 6. lí/h. 5 0 0 5 5:25 0 Egyénileg a következő 10 játékos ért cl legjobb eredményt, melynek alapján részt vesznek a ..Gimnáziumi tizek“ bajnokságán. Török, Erdős, Mérei, Podrácfcki. Stiehl, Susz­ter, Besenyei, Péter, Kalmár, Dégi. Vörös Gyula levelező TOLNAI NAPLÓ szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: Király László Kiadja: a Tolnai Napló Lapkiadó Vállalat Terjeszti a megye összes postahivatala Szerkesztősig telefonszáma: 20-10. Kiadóhivatal telefonszáma: 20-1! A szerkesztőség és kiadóhivatal címe: Szekszárd. Széchenyi utca 18. Előfizetéseket a megye valamennyi po3Ía* hivatala felvesz Előfizetést díj: havi 11.— Ft Baranya megyei Szikra nyomda Pécs, Munkácsy Mihály utca 10. az. Telefon: 20-27 Nyomdáért felel: Melles Rezső

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom