Tolnai Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)
1954-11-21 / 277. szám
Fiatalok! Új Tálasztópoigárok? Éljetek ydlasagjójwgwtokkaü A. J, Vistnszkij beszéde az ENSZ közgyűlés politikai bizottságában 1954, november 17-én Mawyortc CTASZSZ): A. J. VtoinwWl ■ aorwnber 17-én beszédet mondtat az EiNSZ politikai bizottságában A Szovjetunió küldöttségének — ■nondotta többek között, — már alkalma volt elég részletesem nyilatkozni a bizottság előtt fekvő kérdésről: az atomenergia békés célokra való felhasználását szolgáló nem- jz'etközi együttműködésről és arról, hogy e célból megfelelő nemzetközi szerv létesüljön. A Szovjetunió küldöttsége aktívan résztvesz a bizottságunkban e kérdésről folyó vitában, mert abból kidül ki, hogy el kell ismerni, rendkívüli fontosságú az a nemzetközi együttműködés, amely az atomenergiának csupán a népek, az egész emberiség jólétét és felvirágzását szolgáló fejlesztésére és alkalmazására irányul. A. J. Vistnszkij beszédében többek között foglalkozott az atomenergiának a nem eléggé iparosított országok gazdasági haladásának elősegítésére való felhasználásával. Több küldött kijelentései nem hagynak kétséget az lránt — mondotta, — hogy enoek valóban nagy jelentősége van. Valóban nagy Je- én tősége van annak, hogy széleskörű fejlesztési terveket hajtsanak végre és az atomenergiát felhasználják a gazdasági életben általában és speciálisan ezen országok népgazdaságának egyes ágazataiban. A. J. Vistnszkij utalt azokra «fontos elvekre, amelyekről a politikai bizottságban megemlékezett és, amelyeket megemlített a Szovjetunió kormányának és az Egyesült Államok kormányának írásos vélemény- cseréje. Ezeknek a fontos elveknek vaióraváltása, ha e szerv egész tevékenysége az ENSZ alapokmánya lalapelvetaek megfelelően épül fel, kizárná azt, hogy az ilyen együttműködést egyes államok jogos érdekel ellen használják fel — mutatott rá A. J. Vistnszkij. Adenauer karlsruhei alkotmányjogi bírósága kedden megkezdi a Német Kommunista Párt elleni terrorper tárgyalását Berlin (MTI): A karlsruhei úgynevezett alkotmányjogi bíróság egész Németország dolgozó népének szenvedélyes tiltakozását semmibe véve, november 23-án, kedden megkezdi a Német Kommunista Párt elleni terrorper tárgyalását. A terrorpert Adenauer kormányának a bírósághoz juttatott beadványa alapján folytatják le. Az Adenauer kormány beadványában koholt vádak alapján felszólította a karlsruhei bíróságot, hogy nyilvánítsa álkotmányellenesnak a Német Kommunista Párt politikai tevékenységét. Amennyiben az úgynevezett alkotmányjogi bíróság eleget tenne a felszólításnak, az Adenauer kormány „jogalapot” szerezne a Német Kommunista Párt betiltásához. Nyugat-Németország dolgozói egyébként a Német Kommunista Pártba való belépésükkel és a kommunista sajtó támogatásával válaszolnak Adenauerék gálád terveire. Szeptember elejétől október végéig 1276 nyugatnémetországi munkás és alkalmazott lépett a Német Kommunista Párt tagjainak sorába. A nyugatnémetországi kommunista lapok előfizetőinek száma ugyanez idő alatt több, mint nyolcezerrel emelkedett. Á bonni kormány csak egy szavazattöbbséggel hagyta jóvá a Saar-egyezmény f Berlin (MTI): A nyugatnémet sajtó beszámol arról, hogy a bonni kormány pénteki ülésén mindössze egy szavazattöbbséggel hagyta jóvá a Párizsban kötött Saar-egyezményt. A kormány négy szabad demokrata párti tagja, továbbá Jakob Kaiser, az össznémet ügyek minisztere, aki Adenauer Keresztény Demokrata Unióját képviseli a kormányban, a Saar-egyezmény ellen foglalt állást. Hellwege és Seebohm, a Német Párt, valamint Kraft és Eberlander, az Áttelepültek Pártja miniszterei fenntartással éltek a Saar-egyezményel szemben. A felsorolt kilenc miniszterrel ellentétben a kormány kilenc tagja elfogadta a Saar-egyezményt. A minisztertanácson ilyenképpen szavazategyenlőség alakult ki, így az elnöklő Adenauer saját szavazatával a Saar-egyezmény javára billentette a mérleget Papén fasiszta háborús bűnös helyesli Adenauer politikáját Az Ázsiai Szocialista Pártok értekezlete megkezdte a politikai kérdések vitáját A burmai hadügyminiszter a Kínával való viszonyról Mcndes-Fráncé tárgyalása . Dulles-szal (MTI) Az AFP Jelenti, hogy Plerre Mendes-Franoe francia miniszterelnök pénteken délután az amerikai külügyminisztériumban közel háromórás megbeszélést folytatott Foster Dulles amerikai külügyminiszterrel. Először háromnegyedórás négyszemközti megbeszélést folytattak, majd csatlakozott hozzájuk több szakértő, köztük Harold Stas- sen, Külföldi Gazdasági Műveletek Hivatalának Igazgatója. Mendes- France és Dulles szombaton ismét találkoztak. A Nemzetközi Újságíró Szövetség felhívása a béke biztosítására Prága (CTK) A Nemzetköz! Újságíró Szövetség prágai titkársága felhívást intézett az egész világ sajtó- munkásaihoz. A felhívás a többi között ezeket mondja: „Noha az ENSZ elért bizonyos sikereket a fegyverkezés csökkentése kérdésében, most mégis Nyugat-Németország újrafelfegyverzését készítik elő. A tervbevett nyugatnémet hadsereg — háborús bűnös volt hitlerista tábornokok vezetésével — fenyegető veszélyt Jelent nemcsak Európa, hanem a többi világrész népei számára Is. Tárgyalásokra van szükség, nem kardcsörtetésre. A szovjet javaslat az európai kollektív biztonság rendszerének megteremtése kérdésében tartandó értekezlet összehívásáról lehetőséget nyújt ilyen tárgyalásokra. A kollektív biztonság kérdése nem tűr késedelmet. A Nemzetközi Újságíró Szövetség ezért felhívja a sajtó minden dolgozóját, hogy a legtevékenyebben működjék közre a béke védelmében és szálljon szembe Európa megosztásával, ami új háború kirobbantását rejti magában. Az újságírók kezében hatalmas fegyver van. Használják fel teljes mértékben a béke és a barátság javára, az emberiség jobb Jövője érdekében“. él Magyar Rádió vasárnap, november 21-én a Kossuth adón 20 órás kezdettel közvetítést ad Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének Hódmezővásárhelyen tartott beszédéből. \ Magyar Távirati iroda közli: A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az igazságügyminiszter előterjesztésére a Kéthly Annára kiszabott börtönbüntetés hátralévő részét kegyelemből elengedte. (MTI) Az AFP jelenti Tokióból, hogy az Ázsiai Szocialista Pártok értekezlete pénteken megkezdte vitáját a politikai kérdésekről, nevezetesen a Kelet- és a Nyugat közötti egymásmelleit élés lehetőségéről. U. Baswe burmai hadügyminiszter a vitát megnyitva rámutatott „az ázsiai nemzetek és a komm»* nista Kína közötti baráti kapcsola- tok fontosságára“. A bélre öt elve — mondotta —» amelyet a Kínai Népköztársaság, India és Burma elfogadott, a béke alapjául szolgálhatna Ázsiában és a világ többi részében. Hétfőn tartják a megyei népfront- bizottságok elnökeinek és titkárainak első országos értekezletét A Hazafias Népfront országos tanácsának elnöksége november 20-án ülést tartott. Az elnökség Jánosi Ferenc főtitkár beszámolója alapján megvitatta a népfront-mozgalom jelenlegi helyzetét, a népfront-bizottságok eddigi munkáját, majd Szabó Pál elnök előterjesztése alapján meghatározta a november- és december, havi munkaprogramot. Renolw 22-én, hétfőn délelőtt 10 órára az elnökség összehívta ama gyei és megyei jogú városi népfront- bizottságok elnökeinek és titkárainak első országos értekezletét, hogy megtárgyalják a népfront-bizottságok előtt álló feladatokat a választás hetében és az azt követő időszakban. KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK Dahl vezérőrnagy elterelő manővere ovember 8-án Os~ 11 lóban egy tiszti gyűlésen beszédet mon dott Ame Dahl vezérőrnagy, Norvégia déli katonai kerületének pa rancsnoka. Fegyverke. zési hajszára uszított, fokozott katonai előkészületeket követelt. Más, mértéktelenül harcias katonai vezetőktől eltérően «son- ban új, váratlan tétellel állt elő, amivel magára is vonta a figyelmet. Felhívást tett arra, hogy a norvég fegyveres erőket az ország északi részén, — vagyis a szovjet határ közelében összpontosítsák. De miért? Szerinte azért, mert Nyu. gat-Németország „tagja lett a NATO-nak“, s így Norvégiának nem kell aggódnia déli határai miatt. Dahl vezérőrnagy a hitlerista Wehrmacht felélesztését és bevonását az .északatlanti. védelmi“ rendszerbe kész tény. ként állította be, jóllehet ezt a tervet, mint tudjuk, néhány lépés még elválasztja végrehajtásától ... Európa békeszerető erői Németország mdlitartzálá- sának egyik tervét már meghiúsították és most harcolnak a Wehrmacht felélesztésének újabb tervei ellen is. De ez csak az érem egyik oldala. Az érem másik oldala az, hogy Dahl vezérőrnagy, aki Nyu gat-Néme tors zágot sietett bevonni a NA. TO-ba, egyáltalán nem gondol országa biztonságára. Nem északról, hanem délről érte támadás a békés Norvégiát a második világháború éveiben. A norvég nép hosszú ide. ig nyögte a hitlerista megszállás Igáját. És éppen észak felől, a Szovjetunió oldaláról jött a felszabadulás. Ha most újra veszély fenyegetné Norvégia biztonságát, nem volna-e természetesebb, ha Ismét délről várnák, ahol a militarista erők újra erőre kaptak és hangosan ábrándoznak a revansról. Dahl nyilvánvalóan félre akarta vezetni a közvéleményt, el akarta vonni a norvégek figyelmét arról a veszélyről, amellyel az agresszív német Wehrmacht felélesztése fenyegetné őket. E mesterkedés hátterében bí zomyos politikai körök állnak. Dahl vezérőrnagy vaskesztyűs keu zének intésére egyes skandináv lapok ria* dót fújtak. — Felül kell bírálni védelmünk fő fel ad an taít — írja a Morgen* bladet. — Dahl javaslatának megvalósítása — je* lenti ki a Svenska Dag* bladet — jelentéke* nyen erősítené... észa* ká szárnyunk védel* mét — Feltétlenül szüksé* ges, hogy a hatóságok gondoskodjanak Észak Norvégia védelmi képességének fokozásáról — fejtegeti a Nasjo* nem. ... Ame Dahl és sze« kértolói átlátszó tér* veket szőnek. Minden józanul gom* dolkodó ember tisztán látjai, hogy provokációs célzatú ez a java* lat, amelynek érteimé., bem a norvég csapatokat a szovjet határ közelében helyeznék eh Dahl beszédének az volt a célja, hogy elvonja a norvégek fi* gyeimét arról a veszélyről, amellyel a, német Wehrmacht fel., élesztőséről szóló párizsi szerződések fenyegetik a ország biztonságát Berlin (MTI): Franz von Papén, a hírhedt fasiszta háborús bűnös és politikai kalandor cikket írt az ABC című madridi lapban. Papén cikkében üdvözli a párizsi szerződéseket, amelyek szerinte „első lépést jelentenek a Kelet-Németor- szág és a Németországtól elcsatolt területek Visszaszerzése felé vezető úton.” Adenauer a Keresztény Demokrata Unió limburgi választási gyűlésén szintén megerősítette, hogy a párizsi szerződések agresszív célokat követnek. A bonni kancellár kijelentette: Németország szovjet övezetének visszaszerzését illetően a legjobb úton haladnak. Déry Tibor felszólalása a Béke Világ- tanács stockholmi ülésszakán Stockholm (MTI): Déry Tibor, Kossuth-díjas író, a Béke Világtanács stockholmi ülésszakán az első napirendi pont feletti vitában felszólalt. Beszédében kifejtette, úgy érzi, hivatott arra, hogy a német népről részletes, pontos véleményt mondjon. Ifjúkorában hosszú éveket töltött Németországban, így alkalma volt megismerni ennek a kiváló népnek a tulajdonságait. Az a nép, — hangoztatta beszédében, — amely Gö- thét és a történelem és a kultúra Sok más kiválóságát adta a világnak, nagyrabecsülésre tarthat számok DéTy Tibor ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a múlt eseményein okulva, éberebb figyelemmel keil kísérni azt a tényt, hogy a hitlerizmus sötét erői — felesleges hangsúlyozni hogy kinek a támogatásával — újból megkísérlik felemelni fejüket Ezek ellen az alvilági erők ellen elsősorban a német népnek kell harcolnia, a Németország lakosságában rejlő nagy, nemes tulajdonságok erejével. Déry Tibor a továbbiakban ecsetelte, hogy Magyarország száméra milyen rendkívül nagyjelentőségű volna az egységes, békés Németország létrejötte. Hangsúlyozta, hogy Európa és az egész világ békéje számára a bolaog jövőt jelentené ez a tény, amely el tudná feledtetni a múltat és új reménnyel töltené el a világot. Ennek eljöveteléhez elsősorban a német nép segítségére van szükség, de a cél érdekében együtt kell működniök a többi népeknek is Nem kétséges, — fejtette ki végül Déry Tibor, — hogy a londoni és párizsi háborús egyezmények ratifikációs tervet aggod a lommal töltik el mindazokat, akik a békét akarják. Mindent meg kell tenni, hogy ezt a béke nagy ügye ellen tervezett merényletet fel lehessen tartóztatni. Déry Tibor beszédét a Béke V:- lágtanáes ülésének résztvevői nagy tetszéssel fogadták. A beszéd eihäng zása után számosán keresték fel az smert írót, köztük a német küldöttség több tagja és egyetértésüket fejezték ki a beszédben elmondottakkal, A Nyugat- és a Kelet ** közötti kapcsolatok eszméjének nemrég várat lan pártolója támadt Adenauer nyugatnémet kancellár személyében. Adenauer október 29-én a washingtoni sajtóklubban kijelentette: „A keleti tömbbel való kapcsolataink normalizálása egyike a legfontosabb megoldatlan problémáknak, amelynek megoldását állandóan keresnünk kell“ A nyugati sajtó felkapta és agyonreklámozta Adenauer abbeli ködös fejtegetését, hogy „a biztonságot az agresszióval szemben biztosító szerződés“ útján „szabályozni kell a kapcsolatokat a szovjet tömbbel^. Olyan kezdeményezésnek tüntették fel ezt, amelynek célja „Kelet és Nyugat közötti megnemtámadási egyezmény“ megkötése. A „Figaro“ című francia lap például azt írja, hogy Washingtonban kedvezően fogadták Adenauernek a Nyugat és Kelet közötti biztonsági szerződés megkötésére vonatkozó javaslatát.” Egyes, a párizsi egyezmények mielőbbi ratifikálása mellett ágáló lapok azt terjesztették, hogy „Adenauer javasla5Vam!§ szenzáció ta“ megjavítja a Szovjetunióval való tárgyalások kilátásait, stb. Az egész hűhó egyedüli célja a közvélemény félre vezetése volt Adenauer spekulációját nem nehéz leleplezni. Kormánya köz tudomásuan akadályokat gördít a kapcsolatok normalizálása elé. Bonnban mindezideig olyan politikát folytatnak, amely arra vezet, hogy Németország kettéosztottsága állandósul és az ország nyugati részét agresszív katonai tömbökbe vonják be. Adenauer támogatja az „európai védelmi közösség” tervét és támogatta a „nyugateurópai unió“ tervét is, holott mind a két terv komolyan akadályozza a nemzetközi kapcsolatok normalizálását és Németország egységének helyreállítását. Ha Adenauer komolyan a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok „normalizálásának” pártján állna, ml sem akadályozta volna és ml sem akadályozná, hogy ehhez magában Németországban íogjon hozzá. A Német Demokratikus Köz társaság tudvalevőleg több mint 50 ízben javasolta, hogy kezdjenek össznémet tárgyalásokat a közeledés és együttműködés céljából. A kancellár azonban egyetlen öyen javaslatra sem válaszolt Köztudomása az Is, hogy a nyugatnémet kormány a külügyminiszterek berlini értekezlete idején reálisan hozzájárulhatott volna a nemzetközi kapcsolatok normalizálásához. Akkor felmerült az a Javaslat hogy a szövetségi köztársaság kormánya a Német Demokratikus Köz társaság kormányával együtt vegyen részt napjaink egyik legfontosabb problémájának, a német problémának megtárgyalá sában. Adenauer kancellár azonban elutasította a részvételt Adenauer cselekedetei tehát ellentmondanak washingtoni kijelentéseinek. Különben pedig washingtoni nyilatkozatéban értésre adta, hogy az általa javasolt „normalizálás” csak a londoni és párizsi katonai tervek végrehajtása után valósulhatna meg. Ezt megerősítette Dulles is, aki november 9-i sajtófogadásán támogatta Adenauer nyilatkozatát. Ha azonban Európában Nyugat-Németország bevo násával zárt katonai csoportosulást hoznak létre, ez csak megnehezíti a nemzetközi kapcsolatok normalizálását és még bonyolultabbá teheti a helyzetet Megjegyzendő, hogy Nyugat-Németországba n igen jól tudják, milyen veszélyes politika a sző* vetségi köztársaság bevonása katonai tömbök bej A közvélemény széles körei tisztán látják, hogy ez az irányzat akadályozza az ország egységének hely leállítását. A „Der Spiegel“ című befolyásos nyugatnémet folyóirat nemrég ezt irta: „Korlátoltság volt oktalan derűlátással azt hinni, hogy a szovjetek hajlamosabbak lesznek tárgyalni a szabad választásokról, ha Nyugat-Németország zárt katonai tömbbe lép be.“ A német szociáldemokrata párt vezetői szintért figyelmeztetőleg hangoztatják, hogy a londoni éo párizsi egyezmények ratifikálása megnehezítené a német egység helyreállítását és gátolná a nemzetközi kapcsolatok normalizálását. Behatóbb vizsgálat után tehát kiderül, hogy Adenauer „szenzációs” javaslatában nincs semmi reális. Közönséges spekuláció az egész a nemzete K-’i kap csolatok normalize F sának eszméjével, amely világszerte teret hódít.
