Tolnai Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)

1954-11-17 / 273. szám

NÄPC6 ISS* NOVEMBER 18 „Sok évtizedes iskolai probléma már megoldásra ta'ált népi demokráciánkban'1 Fácánkerti levél Népi demokráciánk fejlődésével, annak új szakaszában, egyre na­gyobb érdeklődéssel és szeretettel for dúl kormányunk a falusi és tanyai pedagógusok felé. Államunk igyek­szik felkarolni a hosszú időn keresz­tül magukra hagyott falusi és tanyai pedagógusokat. Ezt bizonyítja a no­vember 15—16-án Budapesten meg­tartott falusi nevelők országos kon­ferenciája is, ahol 500 falusi és ta­nyai nevelő, többezer vidéki tanító nevében felvetették a legégetőbb problémákat és javaslatot tesznek azok megoldására. Sok évtizedes probléma már meg­oldásra talált népi demokráciánk­ban. Különösen az új szakaszban irányult a magasabb szervek figyel­me a falusi nevelők felé, ugyanis itt voltak a legnagyobb nehézségek, nem volt megfelelő iskolaépület és szemléltető eszköz, ezért a tanító, hivatásszeretetéből fakadó ötletes­ségével igyekezett megoldani ezeket a problémákat. Államunk szerető gondoskodása segített a bajon. Iskoláink legna­gyobb része rendelkezik ma már fi­zikai, kémiai segédeszközökkel, azon­ban hiányokat tapasztalunk még fö d rajzi, történelmi és biológiai szem­léltető eszközök terén. Nagy nehéz­séggel keil megküzdeniük nevelőink­nek a politechnikai oktatás beveze­tésekor, mert a tanterv nem biztosít kellő számú gyakorló órát. Nagy eredmény, hogy kormány­zatunk felismerte: a kultúrforradai- mat csak a2 általános iskolák és első sorban sok esetben elhanyagolt fa­lusi és tanyai általános iskolák erő­teljes fellendülésén keresztül vívhat­juk meg sikeresen. Teljes sikert csak az általános iskolák rendszeres támo­gatásával és a pedagógusok lelkes, anyagi gondoktól mentes munkájá­val lehet elérni. A nevelőnek a nép tanítójává keli válnia, amint ez már sok faluban és tanyán meg is van. Az első lépést már megtörtént a tanéveleji fizetésrendezéssel, amikor a falusi és tanyai nevelők bizonyos előnyben részesültek. Reméljük ezzel nem merült ki a nevelők támogatá­sa. Ezért tulajdonítanak olyan nagy jelentőséget a falusi nevelők orszá­gos konferenciájának. Várjuk, hogy továbbra is támogassák munkánkat felsőbb szerveink. Gacsályi Etelka Fácánkerti Általános Iskola SPORT A járási TSB elnök hozzáuemértő munkája nyomán tovább romlott a sportmunka a dombóvári járásban Aminek nem szabadna lenni Levél Decgről Nagyon kevés azoknak a földmű­vesszövetkezeti tagoknak a száma Decsen. akik elégedettek a szövet­kezet munkájával. Nemcsak azért, mert hónapos óta nincs ügyvezető,, nincs rendszer a szövetkezet munká­jában. hanem elsősorban az áruellá­tásnál vannak súlyos bajok. Tudja ezt mindenki, a felsőbb szervek is, maguk a vásárlók is, de az egyik nem intézkedik, a másik — értem alatta a vásárlókat — nem mernek intézkedni, mert félő. hogy akkor Szekszárdra kell bejárni vásárolni. Ugyanis olyan gyakorlat alakult ki, hogy minden boltnak megvan a ve­vőköre és ha tetszik, ha nem. oda kell menni vásárolni, mert a másik bo’tban nem szívesen néznek az .. desenre”. fő'e? ha olyan cikkrő. van szó, ami jobban fogy. Pa naszkönyv Az is van minden boltban, de a pa­nasz kevés. Néha lehet látni egy-egy bejegyzést, de ezt is Inkább olyan vásárlóktól, akik vidéken dolgoznak és igv könnyebben beszerzik min­dennapi szükségletüket. A helybeliek nem merik használni a panaszköny­vet. ped g lenne ok rá bőven. Sokat beszélgettünk már arról, hogy vala­mit tenni kellene, mert ez így nem jó. de senki sem meri eLkezdeni. így hát rám esett a választás, hogy ír­jam meg, hogyan is bánnak a vá­sárlókkal Decsen. Talán ebből okul­nak a szövetkezet dolgozói, vezetői — talán a felsőbb szervek is — és javítanak .az eddigi rossz munkán. Kezdem talán a legrosszabbal, a 6. sz. bolttal. A boltkezalő és az el­adó vevőkkel való bánásmódja minő síthetetlen. Egy időben csa.k a bolt­kezelő kiabált a vevőkkel, de most már az e'adó :s eltanulta ezt a rossz szokását. — ..Mit akar, mondja gyor­san és készítse a pénzt, mert -sie­tünk” — így kezdik a vevővel. Sok vevő annyira meglepődik, hogy egy részét elfelejti annak, amit vásárolni akart. De összeszámolás után, mikor már kifizette, próbáljon valaki még kérni bármit is, ami még eszébe jutott. Akkor jön a java. Hangos az utca is attól, hogyan oktatja a meg­lepődött vevőt 3 —i percig a boltke­zelő (most már az eladó is), hogy hogyan képzelik, hogy többször kér­nek. amikor tudni kellene, hogy ne­kik nincs idejük, ők nem azért van­nak. hogy a vevők kénye-kedvének ki legyenek szolgáltatva, más dolguk is van stb. Ez egy nap annyiszor is­métlődik, hogy nyugodtan állíthatom hogy munkaidejük egy negyed részét ezzel töltik el. A napokban egy dol­gozó parasztasszony borítékot kért, 1 darabot. Kiszolgálták. Akkor kért még egyet, mert eszébe jutott, hogy máshova is akar írni. A szokásos kiabálás után „meggyőzték1' arról, hogy milyen helytelenül cselekedett azzal, hogy külön-külön kérte a borítékot. De még mennyire meggyőzték. Bocsána­tot kért, hogy ne haragudjanak, leg­közelebb felírja, mit akar vásárolni és többet nem fordul elő hasonló eset. Ez csak megfelelő elégtétel volt a bolt 2 dolgozójának? Valószínű, hogv az volt. mert a megszeppent vevők csak egyféle cikket mertek utána kérni, a többi vásár'ást más­napra halasztották. Elegünk van már az ilyen és ha­sonló kiabálásokból, de nem tehetünk. semmit. Az előzőkben említett okok­nál fogva szinte oda vagyunk lán­colva a körzetünkben levő bolthoz. Nem sokkal jobb a helyzet a többi boltoknál sem. A 3. sz. boltban ha egy doboz Kossuth cigarettát kér a vevő, akkor ha tetszik, ha nem, meg kell hallgatni, hogy nincs cigaretta, de azt is, hogy milyen cikkek hiá­nyoznak a boltból még. Ha az 1. sz. főboltban az eladó már elfáradt, vagy nincs kedve, akkor azt mondja, hogy nincs 28-as kerékpár külső, pedig vagy 20 darab lóg a szemben lévő falon. Dehát minek fáradjon, meg­vásárolhatja azt a vevő Szekszár- don is. Ne tévedjen be véletlenül egy má­sik körzetben lakó vásárló a 4. sz. boltba ecsetért, mert vagy nem ad­nak neki, vagy ped'g megmagyaráz­zák, hogy vásároljon ott, ahol a kör­zete van. Emlékszik rá minden decsi lakos, hogy a volt polgári olvasókörben az volt kiírva: „Csak köri tagokat szol­gálunk ki.” Úgy látszik ezt a szövet­kezet dolgozói megváltozott formá­ban, de újra alkalmazzák ezt azzal, hogy csak a körzetben lakókat szol­gálják ki. Hogy ki a hibát azért, hogy a boltokban majdnem állandó a cigarettáhiány, cukor, liszt is egyéb közszükségleti cikkek, cu­korka stb. — nem tudom. De megál­lapításom szerint a szövetkezet ve­zetősége és maguk a boltkezelők is ludasak ebben. Van a szövetkezetnek üzemágvezetője, bolti ellenősre, bolti adminisztrátora stb. — még sincs áru. Aztán csodálkoznak azon, hogy nem tudják megfelelően teljesíteni a tervet. Úgy látszik egymásra vár­nak. A bolíkezelő úgy gondolja, hogy azzal eleget tett a kötelezettségének, ha megrendelte az árut. Hegy nem érkezik meg még egy hónap alatt sem? Arról nem tehet. Hogy az ital­boltban nincs áru, arról senlki sem tehet? Arról sem, hogy a boltokban hónapok óta nem árulnak szikvizet? Azért sem a szövetkezet vezetősége a hibás, hogy a nyáron a szövetkezet italboltjában, sem a boltokban nevi volt szódavíz, — szénsav hiányában — ugyanakkor a szikvízüzemkezelő édesanyjának üzemében — akkor kapott iparengedélyt — korlátlanul lehetett szódavizet kapni? Es még csodálkoznak rajta, hogy nem megyünik el a taggyűlésekre. Hiába beszélünk, minden marad a régiben. A szövetkezet vezetősége el­veszítette kapcsolatát a tagsággal, bizonyítja ezt az, hogy legu óbb 3 alkalommal hívtak össze taggyűlést, mely nem volt határozatképes. Mi szövetkezeti tagok szeretjük szövetkezetünket, de csak akkor, ha a szövetkezet be­tölti igazi hivatását, a lakosság ma­radéktalan áruellátását, ha a szövet­kezet dolgozói úgy beszélnek velünk, ahogy szocialista kereskedőkhöz il­lik, mert vegyék tudomásul, hogy nem mi vagyunk a szövetkezet dol­gozóiért, hanem ők vannak a tag­ságért. Az pedig elsőrendű köteles­ségük, hogy a szükséges árut a lene- tőségek keretén belül biztosítsák, és ne várják a pult mögött állva ölhe­tett kézzel azt, hogy majd valaki be-' szerzi a szükséges árut részük-e. Biztos vagyok abban, hogy a helyi népfront-bizottság nem nézi el eze­ket a Irhákat és kötelezi a szövet­kezetei az áru biztosítására, a bolti dolgozókat pedig arra, a vásárlókkal udvariasak, igazi szocialista keres­kedők legyenek. Sz. F. A Megyei Testnevelési és Sport­bizottság mintegy három hónapja ne­vezte ki a dombóvári járás TSB elnö­kévé Adorján Istvánt. Ezalatt a há­rom hónap alatt az amúgy is eléggé gyengén álló dombóvári sportéletben avulás helyett további romlás állott be. Nézzük meg közelebbről, mi en­nek az oka: A hozzánemértés. Adorján István soha nem űzött semmiféle sportot és sportvonalon soha nem dolgozott. De nemcsak a sporthoz nem ért, de a velejáró ad­minisztrációs munkát is képtelen el­végezni. Például versenykiírásokat vagy hozzá hasonlókat, sőt még pénz­tárkönyv vezetését is a dombóvári diákok végzik el helyette. Nincs tekintély A járás területén működő sportkö­rök, illetve azoknak vezetői látják azt, hogy a TSB elnök sportvonalon teljesen tudatlan, s ennek tudható be az, hogy a dombóvári járásban a TSB-nek n:mcs tekintélye. A TSB helyiség inkább kaszinónak néz ki, mint egy olyan irodának, ahol a sportkörök ügyes-bajos dolgait inté­zik és a járás sportéletét irányítják. Felelőtlenség Az elmúlt hétfőn Szekszárdról tele­fonon felhívta a TSB elnököt az egyik Társadalmi Szövetségi tag. hagy felvilágosítást kérjen tőle arra vonatkozólag; november 13-án, szom­baton a sportköri estét megszervez­ték-e Döbröközön. A TSB elnök azt válaszolta, hegy ő nem tudja, ezeket a dolgokat nem ő intézi, de majd be­szél az illetővel (egy diákkal) és ha megtudja tőle, hogy mégsem lenne megtartva, úgy a következő nap, te­hát kedden feltétlenül megtelefonál- ia a Megyei TSB-re. Mivel telefon- értesítés nem érkezett, a Megyei TSB aktívája, aki a dombóvári járás ágit. prop. bizottságát patronálja, kiuta­zott Dombóvárra. Ott a TSB elnök közölte, hogy a döbröközi sportköri est elmarad. Természetesen megkér­dezte a Szekszárdról kiutazott aktí­va, -hogy miért nem közölte ezt, így a TSB-t a felesleges költségtől meg­kímélte volna. Mire Adorján István azt válaszolta: elfelejtette az egészet. Ugyancsak „elfelejtett” helyettesről gondoskodni maga helyett, amikor október 30-án Szekszárdra utazott és csak november 3-án tért vissza. Ez­alatt az idő alatt a vidéki sportkörök­től. — de a helybeliektől is — hiába keresték a TSB elnököt, vagy helyet­tesét, mert a TSB helyisége napokon keresztül zárva volt. Egy újabb hozzánemértő Másfél-hónapi ott tartózkodás után egyik szekszárdi barátját Dombóvár­ra hívta. Az Angyal nevezetű barát Dombóváron elhelyezkedett — bár a szakmája kőműves — egy kárpitos műhelyben. A munkaadó bevallása szerint is Angyal egy héten 3—4 na­pot dolgozik, -mert mint mondotta, a többi napokon a TSB-nek jár vidék­re. Angyal utiszámlája átlag naponta 50—60 forint, tehát havonta megha­ladja az 500 forintot. A baj nem is ott van, hogy Angyal havonta 500 forintot felvesz a TSB-től napidíj, Szekszárdon tudnak a dolgokról A Megyei TSB. ha nem is ilyen részletesen, de tudja arf, hosv a dóm bóvári járásban a TSB .elnök hozzá nemértő munkája nyara án tovább romlott a helyzet. Azt is- tudják, ha a dombóvári járásbán végeznek is valami munkát, azt is egjv-két diák végzi. De tudták a Megytei TSB-én a kinevezéskor is, hogy Ad arján Ist­vánnak fogalma sincs a i portmun­kához, mégis kinevezték. Klem gon­doltak arra, hogy Tolna meg ye sport- sz ínvonala nem engedheti J neg ma­gának azt a luxust, -hogy a járási TSB élén egy hozzá nem érti» legyen. A dombóvári TSB-én történitek le­gyen példa a Megyei TSB elei tt, hogy ezután a megyei sport app 9 rátusá- ban kizárólag olyanok dolgozhassa­nak, akik az mellett, hogy sziaretik a sportot, értenek is hozzá. Kulturális hírek a bonyhádi járásból A ZAVODI kultúrmunkások no­vember 7-e tiszteletére „A borjú” című háromfelvonásos vígjátékok ta­nulták meg. A nagysikerű elő 9 dás után most a szomszédos községi ű .be látogatnak el vendégszerepelni. * MURGA község sem akar lem:» - radni a többi mögött. Szentgyörgj» 1 Józsefné népművelési ügyvezető lelü kés munkájának eredménye, hogjv nemrégen tánciskola indult be 30 tag­gal. Működik már a magyar és né­met nemzetiségű táncegyüttes Is, sőt színjátszó szakkör alakult. A Szabad Föld Téli Esték megnyitó előadásán 82 dolgozó vett -részt, ami szinte péh dátlan az aprócska falu életében. Murga község példája bebizonyítot­ta, hogy egy-két buzgó vezető sokat tehet a község kulturális életének felvirágoztatásáért. A csaknem tel­jesen üres kultúrházat is berende­zik lassan a rendezvényekből össze­jövő forintokból és a maguk lelemé­nyességének segítségével. A falu dolgozói szeretik Szentgyörgyinét, mert érzik, hogy közel áll hozzájuk és törődik velük. — Malac, te... Vigyázzatok, mert rálépek egy- •■zer a-r-ra a -kis apró körmötökre. Ejnye, de étkes ez a malachad, még a kezemből is kiverik a vödröt. — Hiába, kevés a hely. ennyi apró malac szá-mára. Ezért nem lehet rendet tisztaságot teremteni náluk. — Ezeket mondotta Bíró Gyurka bácsi, a naki „Ut a ••zocializmus felé" tsz sertésgondozója amikor bemen­tem a sertésfiiaztatóba. A hangokat követve rá is ta- 1 állam Gyurka bácsira, aki szeretettel szemlélte, dor­gálta az apró. rózsaszínű malacokat. — Kevés a hely. kevés — mondotta mégegyszer. — Na. jövőre má.r jobb helye lesz a következő malac- generációnak, építünk. Hiába, egyszerre nem lehet, felfújni csak úgy az épületeket. Igaz? — Igaz, — hagytam helyben engedelmesen Gyur­ka bácsi fejtegetését, majd tevább figyeltem tényke­dő munkáját. Éppen befejeződött a sertésállomány isti etetése, és Biró György és két segítőtársa hozzá- 'átott a másnap reggeli adag elkészítéséhez. Törték a főtt-krumplit hordták a v-izet kukoricadarát, meg ami egy keverékhez még kell. Külön-külön hordóban •készítették el a hízó, a kocák és a választási malacok adagját. — Na. már van is egy kis időm a beszélgetésre, — mondotta. — Hát igen, két év telt el és mondhatom, hoey munkában kemény két év volt ez, amit a tsz-ben töl­töttem. így van ez jól. még pedig nagyon jól. Tudja, elvtársnő én ezután a két év után azt mondom, hogy ilyen gondtalan, boldog életem még nem volt. Do nem­csak neken» hanem családomnak sem. Valamikor régen, — lehet igaz sem volt, — tette hozzá olyan mosoly- lyal szája szögletében, mintha csak saját magával akarná elhitetni, hogy ez a megtörtént keserű valóság tényleg álom. egy nagyon rossz álom volt, ami saj­nos, az ő életében hosszú évekig tartott, — Én nap­számos emberként kerestem meg magam és a csalá­dom részére a kenyeret. Hej. de keserves kenyérkere­set volt ez. Kora reggeltől késő estig dolgoztam, húz­tam az igát, mert az élniakarás nem engedett egy percnyi megnyugvást sem. Azután gondoltam, hogy könnyebb lesz. amikor 9 hold juttatott földön gazdál­kodtam. Később ettől a megszerzett földtől is meg­váltam. Azért — felelt a ki nem mondott kérdésre,— mert a föld hasznát elvitte az orvos, a betegség. Fele­ségem éveken keresztül tehetetlenül nyomta az ágyat. Mindennap kelle'tt a pénz orvosra, patikára. Felesé­gem halála után gondoltam arra, ho-gy én nem kínló- dok, vesződök tovább, elmegyek oda. azokhoz, _ ahol lehetővé válik a magam és a családom részére a szebb élet. Két év, — sok ember életében talán nem is jelent sókat. De az én családom életében ez a két év leg­alább két évtizedet jelent, mert ez alatt az idő alatt tudtam meg, hogy mit jelent az a szó: élet. Ketten a fiammal dolgoztunk a tsz-ben és munka­egységeink után -közel 10 mázsa búzát. 5 mázsa bur­gonyát. 25 mázsa takarmányrépát, szénát, 4 kiló mézet kaptunk és még fogunk is kapni. Ez a mennyiség biz­tosítja azt. hogy jövő ilyenkorig nincsen gond arra, hogy mit is eszük. Van tehenünk, hízónk, az állatok tartására szükséges takarmány. Hát kell egy ember­nek ennél több? — Nem kell, és én nem kívánok töb. bet. Ha sokára is, de elértem, megteremtettem magam és családom szá-mára azt. amire régóta vágytam. Teljesítettem, tudtam teljesíteni fiam kívánságát is. azt. hogy rádió legyen a házban. Megvettem, mert volt miiből. És amikor először saját otthonomban hall­gattam a híreket, hallgattam országunk termelőszö­vetkezeteinek munkáját, eredményét, az jutott eszem­be, hogy én sem állok egyedül a nagyvilágban, mert én is egy boldog, nagy termelőszövetkezeti családnak vagyok tagja, • * I« 1IIE14 CSÜTÖRTÖK, NOVEMBER 18 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR: 11/1. sz. Áll. gyógyszertár. NÉVNAP: Jenő. — IDŐJÁRÁS JELENTÉS: — Várható időjárás csütörtök estig: erősen felhős idő. Többhelyen, főleg a déli megyékben eső. Időnként még élénk északkeleti, keleti szél. A hideg idő tovább tart. Várható leg­alacsonyabb hőmérséklet ma éjjel délen mínusz 1—plusz 2, máshol 6— mínusz 3 fok között. A legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön 3— 6 fok között. A fűtés alapjául szol­gáló várható középhőmérséklet nulla —plusz 3 fok között. M O Z J Garay filmszínház. November 22-ig: ÉN ÉS A NAGYAPÁM. Színes magyar filmvig­játék. Kezdések: vasár- és ünnepnap 4, 6 ég 8 árakor. Hétköznap: 6 és 8 órakor. PALÁNKI Mezőgazdasági Technikum azonnali belépésre fűtőt keres. KERESÜNK azonnali belépésre perfekt ■gyors- és gépírónőt. Jelentkezni lehet sze­mélyesen a Hőgyészi Gyap jútermelő Válla­latnál, Hőgvész. Telefon: 22. TOLNAI NAPLÓ szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: Király László Kiadja: a Tolnai Napló Lapkiadó Vállalat Terjeszti a megye összes postahivatala Szerkesztőség telef°nsZáma: 20-10. Kiadóhivatal telefonszáma: 20-11 A szerkesztőség és kiadóhivatal címet Szekszárd. Széchenyi utca 18. Előfizetéseket a megye valamennyi posta- hivatala felvesz Előfizetési díj: havi 11,— Ft. Baranya megyei Szikra nyomda Pécs, Munkácsy Mihálv utca 10. sz. Telefon: 20-2? Nyomdáért felel: Melles Rezső KÉT ÉV OTÁN... útiköltség címén, Hanem ott a baj, hogy Angyal még annyit sem ért a sporthoz, mint barátja a TSB elnök. Elképzelhető, hogy milyen munkát végez kint a sportkörnél Angyal. De ha a sporthoz nem ért! — gondolta — valamivel viszonozni leéli a TSB el­nök barátjának a gc ndoskodását és ezért (társadalmi murájában) a TSB elnök íróasztal székéne k a hátrészé­be jó mélyen belevéstes: „elnök”. Va­lószínű ezzel akarta az. elnök gyenge, tekintélyét erősíteni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom