Tolnai Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)

1954-11-16 / 272. szám

NÄPCö 1954 NOVEMBER 16 r Választási nagygyűlés a MAVAG-ban k. (Folytatás az 1. oldalról) naik. Saját bőrünkön tapasztaltuk, mit jelent a mezőgazdasági terme­lés elhanyagolása. A mezőgazdaság jelenlegi állapotéiban, a mai felsze­relésével nem képes nagyobb meny. nyiségű, jobb minőségű és olcsóbb élelmiszert adni a várps lakosságá­nak. Hegy ezt elérjük’, a mezőgaz- üasági termelés nagyarányú és gyors fejlesztésére van szükség. Ehhez pedig, elvtársaik, sok gép, kisgép, fel­szerelés. műtrágya, vegyianyag és sok más egyéb ipari gyártmány kell. Ha a mezőgazdaság mindezt időben és kellő mennyiségben megkapja, bőségesen ontja majd az élelmiszert a városek felé. Ha nem ezt ten­nénk. nem tudnánk kilábolni nehéz­ségeinkből. A mezőgazdasági terme­lés fejlesztéséről szóló párt_. és kor­mányhatározat éppen ezért, nagyon helyesen, a mezőgazdaság fejleszté­sét' tette meg gazdaságpolitikánk kulcskérdésévé és ennek megvalósí­tására kell munkásosztályunk erőfe­szítéseinek is irányulni. Elvtársak! Nemrégiben röviden mór rámutat­tam, hogy milyen összefüggések áll­nak fenn az ipar átállítása, a mun­kásság reálbére és a mezőgazdasági termelés között. A munkás-paraszt szövetség alap­ja a falu és a. város közötti áru­csere. Ha az ipari üzemek nem lát­ják el a falut kellő mennyiségű me­zőgazdasági felszereléssel és háztar­tási, valamint közszükségleti cikkek­kel, .nem kapunk kellő mennyiségű mezőgazdasági terméket a városi la­kosság, elsősorban az ipari munkás­ság számára. Márpedig, mint isme­retes, ipari ij:emeink eddig nem adtak elég árut a falunak. Az is vi­lágos. hogy ha az ipar magas ön­költséggel drágán termel, nem tu­dunk olcsón mezőgazdasági termé­kekhez jutni. Ha pedig kevés és drá­ga a mezőgazdasági termék, az a munkásosztály reálbérét és végső so. ron életszínvonalát csökkenti. Az ipar átállításával a falusi árualapok növelése az egyetlen helyes és jár­ható út, amely a munkásosztály reál­bérének és életszínvonalának emelé­sére vezet. Minél gyorsabban állít­juk át tehát ipari termelésünket, annál gyorsabban javul a munkás­ság helyzete. Ezért fontos a munkás- paraszt szövetség eszméjének állan­dó szem előtt tartása, nemcsak a politikai oktatásban, vagv a népne­velésiben, hanem a mindennapi ter­melő munkában is. A munkásosztálynak legnagysze­rűbb feladata ápolni és fejlesz­teni ezt az eszmét, erősíteni a munkás-paraszt szövetséget, mely forradalmi harcunkban történel­met formáló erővé alakult és minden eddig kivívott és jövő­beli győzelmünk legbiztosabb záloga. Elvtársak! A népi demokrácia olyan társa­dalmi és gazdasági rendszer, amely­ben az ország sorsáért a népi élet­viszonyainak alakulásáért a mun­kásosztályra nehezedik a felelősség. Ebben a rendszerben a munkásosz­tály politikája valósul meg, ame­lyet . a munkásosztály élcsa­pata, ’ a Magyar Dolgozók Pártja irányít. Azok a nagyhordere­jű határozatok, amelyeket a Köz­ponti Vezetőség legutóbbi ülése ho­zott, nagy és felelős feladatok elé állítják a munkásosztályt, főképpen a népgazdaság terén. Olyan feladatok ezek. amelyek megkövetelik a dolgozó nép legszélesebb tömegeinek bevoná­sát a feladatok elvégzésébe a népgazdaság minden területén. Azdkét a rétegekét is. amelyek ed­dig nem vettek tevékeny részt a társadalmi és politikai életben. Be­vonásukkal kiszélesítjük ég megszi­lárdítjuk a munkás-paraszt szövet­séget, elmélyül a kapcsolat a városi középrétegekkel, a kisemberek törne geivel, ami a párt, az állam, a mun­kásosztály befolyásának jelentős nö­vekedését, vezetőszerepének erősödé­sét jelenti. Minél nagyobb tömeg­erők mozgósításával fogunk hozzá a feladatokhoz, annál jobban és ered­ményesebben valósulnak meg. A Ha­zafias Népfront az • a tömegmozga­lom, amely a legszélesebb népréte­geket tömöríti az ország és a nép felemeléséit-. A munkásosztálynak tehát fokoznia kell aktivitását a nép. frontban, részt kell vennie annak munkájában, irányt kell szabnia te­vékenységének, mert szervezettségé­nél, öntudatosságánál, harckészségé­nél és lendületénél fogva a munkás­osztály magatartása határozza meg a többi rétegek hozzáállását is nagy céljaink megvalósításában. A mun­kásosztálynak a nép és az ország sorsáért érzett felelőssége szinte pa­rancsokban megköveteli, hogy a mun­kásosztály a Hazafias Népfront moz. galambon is méltóan betöltse hiva­tását, melynek kibontakozása olyan erőforrást nyit meg, amely meg­gyorsítja a nehézségek leküzdését, népgazdaságunk felemelkedését, már pedig ez valamennyiünk egységes óhaja és akarata. Tisztelt Elvtársak! A Központi Vezetőség októberi határozata világosan feltárta nép­gazdaságunk helyzetét és kijelölte azokat a feladatokat, amelyek meg­oldásra várnak. A határozat megál­lapította, hogy népgazdságunk __ az elmúlt években hatalmas fejlődést tett meg: megnőttek az ország ter­melőerői, megváltozott a népgazda­ság szerkezete, i§en nagy mértékben kiszélesedett az ipari termelés, erő­sen megnőtt a nemzeti jövedelem, ami arra mutat, hogy gazdasági erő. forrásaink ma. nagyobbak, mint bár. mikor, s hogy éppen ezért rendelke­zünk mindazokkal a feltételekkel, amelyek a népgazdaság egészséges továbbfejlődéséhez szükségesek. Gazdaságpolitikánknak tehát, amely a nép növekvő anyagi és kulturális igényeinek fokozottabb kielégítését, s ezek megteremté- tésére a termelőerők fejlesztését a mezőgazdasági és ipari terme­lés fellendítését tűzi ki célul, megvannak a reális anyagi alap­jai és feltételei. Ehhez azonban még olyan munka- programra és intézkedési tervre is szükség van, amely lehetővé teszi, hogy annak alapján a népgazdaság minden területe, minden termelési és iparág, minden üzem. vezetők és dolgozók világosan lássák a felada­tokat, amelyek végrehajtására a ren­delkezésre álló minden anyagi és szellemi erőt mozgósítaniok kell. A Központi Vezetőség határozata alapján, szakemberek és tudósok be­vonásával már megkezdődött a .mun kaprogram kidolgozása, amely irány vonalában és alapelveíben a Köz­ponti Vezetőség októberi határoza­tán nyugszik, amelyben teljes mér­tékben tisztáztuk népgazdaságunk nehézségeinek ckait, pontosan meg­állapítottuk a diagnózist, s most el­érkezett p.z ideje ugyanolyan vilá­gosan, pontosan és helyesen meg­szabni a tennivalókat, Ezt várja most az ország, erre kell nekünk minél előbb választ adnunk, A fel­adatok láncolatában ez az a soron- következő láncszem, amelyet meg-a- gadva gyorsan felgöngyölíthetjük á"_ meneti nehézségeinket és helyes hányban fejleszthetjük tovább nép­gazdaságunkat. A párt és a kormány minden erőfeszítése most arra irányul, hogy az országban rendelkezés­re álló tudást és tapasztalatot arra használja fel, hogy új elvi alapokon kidolgozza a népgazda­ság fejlesztésének programját, amelynek egy megfontolt, tudo­mányosan megalapozott, reális és tervszerű gazdaságpolitika szilárd alapját kell képeznie. Gazdasági életünk most szilárdsá­got, határozottságot, biztos tervezést és vezetést követel. Ezt kel! most megteremtenünk, ennek részié'es tervét kell kidolgoznunk. A párt és a kormány ezt a feladatot az ország érdekében minél előbb meg togja Ol­dani. Elvtársak’ A fentemlített néhány általános szemponton túl, az ipar terén szá­mos már folyamatban lévő, vagy sürgős intézkedést követelő feladat van. Az ipari termelés átállítása te­rén kétségtelenül komoly eredmények vannak már. Az is bizonyos, hogy az ipar, de egy-egy üzem átállítása is elég bonyolult nagy körültekintést igénylő feladat. Ennek ellenére meg kell oldani. Hátráltatja az átállítást az is. hogy számos üzem, elsősorban az üzem vezetősége nem értékeli he­lyesen az átállítás nagy népgazdasági jelentőségét, nem ismeri fel annak közvetlen összefüggését a dolgozók életviszonyainak javulásával. A Köz­ponti Vezetőség ülésén rámutattam arra, hogy az ipari átállítás azt je­lenti, hogy nehéz- és gépipari ter­mékek. helyett fokozottabb mérték­ben közszükségleti cikkeket állítunk elő: több cipőt, ruhát, háztartási fel­szerelést, élelmiszert és ígv tovább. Nyilvánvaló, hogy ez legalább olyan mértékben érdeke a munkásosztály­nak, mint bármely más társadalmi rétegnek. Ezen a téren az a panasz, hogy az áru nem elegendő, hogv nem kieléeítő minőségű és drága. No de tudiuk, hogy a mi viszonyaink kö­zött. a fogyasztók — maguk a ter­melők. Vajon kitől kérhetjük számon, ha valamely áruból kevesebb van. ha nem jó a minősége, vagy ha drága? Sa'átmagunktól, elv­társak! Ebből le kell vonni a végső követ­keztetést: többet, jobbat, olcsóbban kell termelnünk. Ez elsősorban ma­gának a munkásosztálynak érdeke, életszínvonala, reálbére alakulásának feltétele. A munkásosztály kezében van tehát saját életszínvonalának sorsa, amihez elengedhetetlen az ipari termelés átállítása. Hát­ráltatja az átállítást az is, hogy üzemeink és dolgozóink anya­gilag nincsenek eléggé érdekelve ab­ban, hogy már jól bevezetett gyárt­mányokból, közszükségleti cikkek termelésére térjenek át. Ezen sürgő­sen változtatni kell az anyagi érde­keltség fokozásával. Kétségtelenül az is elősegítené a közszükségleti cik­kek gyártását, ha azokban az ipari üzemekben, ahol a termelés gazda­ságos feltételei megvannak, vissza­állítanák a kiegészítő üzemágakat, amiket az elmúlt évek során külön­böző okokból megszüntettek. Kedves Elvtársak! Iparunknak, vezetőknek és dolgo­zóknak egyaránt, további nagy erő­feszítéseket kell tenni a termelékeny­ség állandó emelésére. A munkafe­gyelem lazaságának megszüntetésé­vel, jó munkaszervezéssel és a mű­szaki feltételek biztosításával el le­het érni a termelékenység szükséges növelését. Hatalmas iparunk műkö­désének ez a lelke, ezen dől el min­den. A határozatok helyeslése, a mellet­tük való kiállás még nem oldja meg a kérdést. Együtt kell járnia a mun­ka termelékenységének növekedésé­vel. A júniusi út, amely mellett most már az egész ország népe kiáll és támogatását biztosítja a kor­mány számára, — a munka ter­melékenységének állandó emelé­sét követeli iparban, mezőgaz­daságban. mindenütt, ahol ter­melőmunka (folyik. Ezen áll vagy bukik a júniusi poli­tika, az októberi párthatározat elv­társak. Ha a júniusi politika győzel­mét akarjuk elvtársak, mint ahogyan egy szívvel lélekkel ezt akarjuk, akkor nagyot kell lendíteni a munka termelékenységén itt a MÁVAG-ban is, a Ganz vagonban is, az ipar egész területén. (Taps) Minden üzemnek ki keli dolgozni azokat az intézkedéseket, amelyekkel emelni lehet a termelékenységet, csökkenteni lehet az önköltséget, ta­karékoskodni lehet az anyaggal, ki lehet küszöbölni a selejtet. A júniusi politika győzelmes megvalósítása »ellett a magyar ipar hírneve és a magyar mun­kás becsülete is megköveteli, hogy a hiányosságokat sürgősen küszöböljük ki. A termelés növelésének nagy lehető­ségei vannak a takarékosságban, az anyagok és berendezések megóvásá­ban is, amire sajnos még mindig nem fordítanak kellő gondot, pedig takarékos gazdálkodással az anya­got a termelés bővítésére lehetne fordítani, ami növelhetné a lakosság, tehát saját magunk rendelkezésére álló árumennyiséget. Ipari termelésünk fellendítésének fontos tényezője, körültekintő, céltu­datos és határozott vezetés kialakí­tása és ennek megfelelően a vezetés módszereinek megjavítása. Az ipar egész területén, a minisztériumtól az üzemegységekig biztosítani kell a megfontolt, határozott vezetést, ki kell küszöbölni az elhamarkodott in­tézkedéseket, a folytonos tervmódosí­tásokat. Elősegítésére szolgál az igaz­gató jogkörét kiterjesztő miniszter- tanácsi határozat, amely kiküszöböli az ügyek túlzott központosításából származó okokat, amelyek csorbí­tották az igazgatók hatáskörét és csökkentették kezdeményezését. Ugyanakkor növelte az igazgatók fe­lelősségét, a munkaerő és anyagi esz­közök leggazdaságosabb felhasználá­sáért, a termelés technikai színvona­lának emeléséért, azért, hogy a jóvá­hagyott tervet az előírt minőségben és választékban, a termelési költség- vetés és az önköltségcsökkentési elő­írások betartásával teljesítsék. Nyil­vánvaló. hogy azt a felelősségteljes feladatát az igazgató csakis a műsza­ki értelmiséggel és a munkásokkal való szoros együttműködésben tudja ellátni. A műszaki értelmiség képes­ségeit, felkészültségét és tudását fo­kozottabban érvényre kell juttatni, a termelés irányításában és szerve­zésében, az ipar műszaki fejlesztésé­ben és korszerűsítésében. Nagyobb megbecsülést, bensőségesebb viszonyt kell teremteni az üzem kollektívá­ján belül a mesterek, művezetők és mérnökök felé. A barátsák és a bizalom légkörével kell körülfogni őket az üzemben, mint olyanokat, akiknek a szocializmus építésében kiemelkedő szerepük van. Tekinté­lyüket alá kell támasztani, utasítá­saikat be kell tartani, javaslataikat figyelembe kell venni. Műszaki értelmiségünk legyen bizalommal a munkásság irányá­ban és a kölcsönös bizalom és együttműködés segítségével vi­gyék előre a termelés fejleszté­sét, a tervek teljesítését, üzemük példás munkáját, teremtsék meg a szocialista termelés fő felté­teleit, a fegyelmet és a rendet üzemükben. Egyik legnagyobb feladatuknak te­kintsék ‘ az üzemeinkben elég ' nagy mértékben tapasztalható szervezet­lenség mielőbbi felszámolását, mert az már folyamatos és tervszerű ter­melés súlyos akadályává vált. Az üzem vezetősége és a műszaki értelmiség részéről viszont több tö­rődést és gondoskodást várunk a munkások iránt. Szociális intézmé­nyek létesítése, a munkavédelem fej­lesztése, a balesetelhárítás terén még nagyon sok a tennivaló. Az adott lehetőségeket, a kormány által ren­delkezésre bocsátott anyagi eszközö­ket távolról sem használják ki. Az ilyen irányú beruházások terén sú­lyos lemaradások vannak. Pedig a kollektív szerződés kétoldalú egyes- ség, ami azt jelenti, hogy a munkás­nak is, de az üzem vezetőségének is pontosan teljesítenie kell a kollektív szerződésben vállalt kötelezettségeit. Az üzemi bizottságoknak nagyobb felelősségérzettel kell ezekkel a kér­désekkel foglalkozniok, s a kollektív szerződések betartását mindkét ol­dalról ellenőrizniök. Múlt év júniusa óta a még fennálló hiányosságok ellenére sok minden történt a dolgozókról való gondos­kodás terén is. A kormány által tett intézkedések ismeretesek. Csupán azt kívánom még megemlíteni, hogy a múlt év júniusa óta eltelt idő alatt eaerhatszár millió forintot fordítottunk bérügyi intézkedé­sekre. Nagy segítséget jelentett ez a dolgozóknak és jelentősen hozzájárult életviszonyaik javu­lásához. A kiöregedett és munkaképtelen dol­gozókról való gondoskodás terén is komoly lépést tettünk előre azzal, hogy népgazdaságunk teherbíróké­pességét ’ figyelembevéve. jelentős mértékben megjavítottuk az öregek, rokkantak, özvegyek és árvák ellá­tását. Számos más intézkedés tanús­kodik még arról’ hogy nehézségeink ellenére nincs az életnek olyan terü­lete, ahol ne tettünk volna lépést előre, ne lennének eredményeink. Nem olyanok, mint szerettük volna, amelyek az igényeket teliesen kielé­gítették volna, de erőfeszítéseink nem voltak hiábavalók. Még olyan terüifeten is, mint a tatarozás, és építkezés, komoly munkát végeztünk múlt év júniusa óta. Látnunk kell, hogy ezen a téren még nagyobb erő­feszítésekre van szükség, bár Buda­pesten hosszú éveken keresztül még így sem tudjuk a lakásproblémát kieiégítően megoldani, csak enyhí­teni tudjuk a helyzetet a főváros mai túlzsúfoltsága és a lakosság számá­nak évi növekedése mellett. Az eredmények persze, azok sem. amelyeket már elértünk, azok sem. amelyeket kétségtelenül el fogunk érni, nem adódnak maguktól, na­gyon kéményen meg kell dolgozni értük. De megéri a fáradságot, hisz magunkért, családunkért, gyerme­keinkért, a haza és a nép felemelé­séért dolgozunk. (Taps) Jövőre még nagyobb feladatok megoldására készülünk, mert a ter­melés minden területén nagyobb eredményekre van szükségünk, hogy a júniusi úton további nagy lépést tegyünk előre, növeljük a lakosság éleimiszer- és iparcikk ellátását, javítsuk életkörülményeit, jobban kielé­gítsük kulturális igényeit, rövi­den — szebbé, jobbá, vidámabbá tegyük a® életét. Ennek megfelelően a jövő évi nép- gazdasági tervben meg keil teremte­ni az életszínvonal biztosításának és további emelésének feltételeit és ennek érdekében biztosítani kell, hogy a mezőgazdasági és ipari ter­melés jóval nagyobb mértékben nö­vekedjék, mint az idén. Az iparcikk­termelésnek is bővülnie kell. a be­ruházásokból pedig á könnyű- és élelmiszeripart, valamint a mezőgaz­daságot kell az ideinél jóval nagyobb mértékben részesíteni. Rajtunk mú­lik. hogy valóra váltsuk ezeket a cél kitűzéseket. A MÁVAG és a Ganz vagon dolgozói "járjanak az élen, mu­tassanak példát, csillogtassák meg nagyszerű harci eredményeiket, ame­lyekkel az elmúlt tíz esztendő során már annyi nehézséget legyőztek, annyi fényes sikert arattak. (Taps) Tisztelt Elvtársak! A múlt év júniusa óta elért ered­ményeink láttán tehát nincs mit szégyenkeznünk. Gazdasági életünk­ben mutatkozó átmeneti nehézségek ellenére dolgozóink helyzete, anyagi és kulturális ellátottsága, szociális körülményei sokat javultak és lénye­gesen jobbak, mint a kapitalista or­szágok dolgozóié, s bár fejlődésünk I nem egyenletes, itt-ott előfordulnak átmeneti visszaesések, mégis a fel­emelkedés útján haladunk előre és. nem a lejtőn csúszunk lefelé, mint a kapitalista országok. Tehát van mire büszkéknek lennünk, van mi­vel mennünk a közelgő tanácsválasz­tásokra! Elvtársaik! A tanácsválasztásoknak az új he­lyi tanácsok létrehozásán túlmenően igen nagy politikai jelentősége van. Népi demokratikus rendszerünk de­mcikra-izmusának, erejének, szilárd­ságán =rt nagyszerű megnyilvánulás i, amiről a jelölőgyűlések ékesszólóan beszélnek. Több, mint százezer kis- gyűlésen a választóknak csaknem a fele résztvett és tevékenyen közre­működött a jelölés megejtésében éppúgy mint a tanács munkájának megbeszélésében. Ezeken a gyűlé­seiken a dolgozó tömegekkel meg­tárgyaltuk, meghánytuk-vetettük az ország dolgait. Nem nagy csinna­drattával és hűhóval, mint a régi vi­lág választási komédiáiban, hanem egyszerű szóval, szerényen, tárgyila­gosan. A jelölőgyűlések áradata való­ságos népmozgalommá dagadt, a rendszer és a kormány iránti bi­zalom olyan felemelő megnyil­vánulásává, aminek már régen nem voltunk szemtanúi. Kétségtelenül hatalmas politikai si­kere ez a pártnak és a kormánynak. Az ellenség persze bent is, kint is fente a fogát és arra számított, hogy a tanácsválasztásfckon megsüti majd a maga politikai pecsenyéjét. Re­ménységeik. szándékaik, amelyeket még távolról sem adtak . fel, ugyan-. úgy, mint a jelölőgyűléseken, a vá­lasztásokon is holtbiztosán csúfos kudarcot fognak vallani, öröm volt' nézni, hogyan buktatta ki a nép a régi rendszer levitézlett jelölt-akar- nokait. Dolgozó népünk ismét meg­mutatta helytállását a népi demokra­tikus rendszer és annak állama mel­lett. Sem a légbőíkapott hírekkel, sem a humor és vicc tárgyát képező ballonokkal, amelyek úgylátszjk a szelek szárnyán a vándormadaraik­kal most már valamerre másfelé szállnak, nem lehetett népünket megtéveszteni. Az ellenség perszp nem ásta még el a csatabárdot. Ré­sen kell lenni, mert az ördög soha­sem alszik. Nagy Imre elvtáre ezután a nemr zetközi helyzettel, elsősorban a ’ né­met kérdés demokratikus alapon történő megoldásával és az amerikai választásokkal kapcsolatos esemé­nyekkel foglalkozott, majd így foly­tatta: A Magyar Népköztársaság a béke megőrzésére és fenntartására, a nem­zetközi feszültség enyhítésére és a külországokkal fennálló kapcsola­taink fejlesztésére törekszik. Ennek érdekében támogatja a Szovjetunió kormányának azokat a javaslatait, amelyek jelentős hozzájárulást jelen­tenek az egyetemes béke és bizton­ság megteremtéséhez. Ennek céljá­ból foglalt állást népköztársaságunk kormánya a Szovjetuniónak a kol­lektív biztonsági rendszer létreho­zása érdekében tett diplomáciai kez­deményezései mellett. A Magyar Népköztársaság szo­rosan együttműködik a Szovjet­unióval, a népi demokratikus országokkal a nemzetközi fe­szültség csökkentése, a tartós béke, a függő nemzetközi kérdé­sek tárgyalások útján való békés rendezése, politikai, gazdasági, kulturális, tudományos és sport- kapcsolatok kiszélesítése és meg­erősítése érdekében. Népköztársaságunk jó kapcsolatokat kíván kiépíteni a világ minden or­szágával, a kölcsönös érdekek szem előtt tartásával. Ez a törekvésünk népünk legmesszebbmenő helyeslésé­vel és támogatásával találkozik. Kedves Elvtársak! Két hét múlva az urnákhoz kei* iárulni. Tegyünk eleset állampolgári kötelességünknek, éljünk alkotmá­nyunkban biztosított választójogunk­kal, azzal az erős elhatározással, hogy ez a választás is újabb fényes bizonyítéka legyen a nép, a kormány és a párt megbonthatatlan egységé­nek, államunk rendíthetetlen erejé­nek, a munkásság és a parasztság testvéri szövetségének, a szocialista építés újabb győzelmének. (Taps.) Éljen a magyar munkásosztály (Nagy taps.) Szendrői Rudolf zárszavában ígé­retet tett arra, hogv a két üzem dolgozói a tanácsválasztásak tiszte­letére indított verseny lendületévé! küzdenek továbbra is a párt és a kormány politikájának valóraváltá- sáért. Az ünnepség az Intemacionálé hangjaival ért véget,

Next

/
Oldalképek
Tartalom