Tolnai Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)

1954-11-16 / 272. szám

WH NOVEMBER M

IfÄPCÖ

*

3

PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS *

Az agitációs munka megjavítása fontos feladata a mözsi Alkotmány tsz pártszervezetének

TERMELŐSZÖVETKEZETEINKBEN lázas munka folyik. Ezt nem csak a a őszi munkáik befejezéséért, vívott íiarc jellemzi, 'hanem ezzel együtt az évvégi zárszámadásokra való készülődés is. Fontos feladat ez utóbbi is, hiszen ez mutatja meg, hogyan dolgoztak a tsz-ek tagjai, sikerült-e megfelelően kihasználniok a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit.

Bizouyos mértékig ilyen helyzet mutatkozik meg a mözsi Úttörő termelőszövetkezet portáján is. Azért bizonyos mértékig, mert folyik az őszi munka s így készülnek a zár- számajdásra. Ugyanis addig nem lehet véglegesen „lezárni“ az évet, amíg Tan kint a földeken még termény. Márpedig a mözsi Uttörő-ben van még eléggé sok kukorica kint. Szó, ami szó, a munkafegyelemmel bizony nem a legjobban álltak a tsz-ben egész évben, de most sem. Több, mint száz tag van, s most amikor mór lopják a kukoricát, még mindig csak harminc-negyven tag dolgo2;ik. Nyilvánvaló, hogy e hiány is a jövedelem rovására megy, nyilván kevesebb jut kukoricából egy- egy munkaegységre.

EZEKBEN A NAPOKBAN tehát a zárszámadás előkészítést jobban kellene segíteni a pártszervezetnek politikai munkával. Annál is inkább, mivel vannak a párttagok és a pár- tonkívüliek között is sokan, akikre biztcn lehet számítani, de egymásukban. s csak a gazdasági munkával nem képesek a tsz eredményéit jobbá tenni.

A|í elmúlt hetekben többen hangoztatták, hogy nem érdemes dolgozni, mért úgyis kevés jut. Emiatt töblsen ki is léptek, nemcsak a hanyagok közül, de a kiváló munkások is. A pártszervezet vezetői hagyták e hangulatot terjedni, ahelyett, hogy valami intézkedést is tettek volna ellene. Nagyon helytelenül egy kalap alá vették a notórius tsz-ke- riílőket, fegyelemlaxítókat, azokkal, akíik mint Steiner Károly és a többiek, azért léptek ki. mert megelégelték a tervszerűtlen munkát, s hiányolták a hanyagok felelősségre- vopásának elmaradását.

Ezekkel ég a bentmaradó becsületes kiváló tsz-tagckkal másként kellett volna bánni, őket meg kell és meg is lehet győzni a közös gazdálkodás előnyeiről, tanácsot lehet tőlük kérni a hibák kiküszöböléséMár most hozzá kell ehhez kezdeni, melyhez éppen a zárszámadás előkészületei adják meg a legjobb alapot, s egyben a legjobb agitációs érveket. Kétélű fegyver ez a pártszervezet kezében. Egyrészt meg mutatja, hogy az időjárás, az egyéb zavarok, s a fegyelem lazaságai ellenére is, a jól dolgozók számára legalább olyan jövedelmező a tsz, mint az egyéni gazdálkodás. Másrészt megmutatja, ha minden tsz-tag megfelelően kivette volna részét a munkából, mennyivel nagyobb lehetett volna a jövedelem.

EZT MAR A PARTSZERVEZET vezetőinek a párttagoknak vezetőségi ülésen, majd taggyűlésen meg kellett volna beszélniük. így felkészülve a népnevelők segítségével a ..hadjáratot“ meg kellett volna indítani. Az is igaz azonban, hogy a szekszárdi járási pártbizottságnak is kellett volna ilyenforma segítséget adni. Az eddigi segítség azonban — amint az elvtársak elmondták, — vagy csak gazdasági ellenőrzésből állt, vagy nagyon futólagos volt.

Jaks a elvtárs volt kint többször is — mondja Takács elvtárs, — de ő őseik a mezőgazdasággal . törődik.

A pártszervezet munkájához pedig most különösen sok segítséget kell adni, mégpedig a politikai fel- világosító munka területén. Az agi- tációs érvek özöne hever parlagon csak a pártszervezetnek össze kell szednie és így felfegyveikezve harcba indítani minden becsületes tsz- tagot.

Sürgősen össze kell tehát ülni a pártvezetőségnek, bevonva a tsz vezetőit és kidolgozni az agitációs mun ka alapjait és módszereit. Ma minden tsz-ben. de különösen a mözsi Uttörő-ben jól kell érteni a kommunistáknak a számítgatáshoz, s erre kell megtanítani a többieket is. Számtalan példa akad itt . is, amely bizonyítja, hogy érdemes volt jó! dolgozni a tsz-ben s mennyivel jobb lett volna, ha a húzódozófk is megemberelték volna magukat.

CSAK EGY PÉLDÁT MONDUNK

el tanulságképpen: Deli István pél dául — az igaz. hogy éjjel-nappal is dolgozott. — 730 munkaegységet szer zett körülbelül. Erre kapott 12 mázsa búzát, 2 mázsa árpát, 12.40 kiló

mákot, 3242 forintot, 200 forint ára tejet. Jut még előreláthatólag egy kiló burgonya, 1 toilp répa, 1 kiló kukorica. Ha mindezt készpénzért kellene megvenni, 10 ezer forintra volna szüksége, s ebben benne van az előeg is. Nem számítottuk azonban a háztáji gazdaságot — az igaz, hogy itt. ezt nem nagyon akarják emlegetni, mondván, az különálló,

— ami megint jó jövedelmet biztosít, ha okosan bánnak vele. Deli bácsinak lett kukoricája a háztájim, vagy harminc mázsa. Ha ezt is pénzért kellett volna venni. 4500 forintot adhatott volna ki. Ehhez hozzászámítva a felesége jövedelmét, a tsz-ből, ami a fentiekhez hasonlóan számítva 3.300 forint körül van, láthatjuk, hogy közel 18 ezer forintot keresték egy évben. Ez havonta elosztva is 1500 forintos havi fizetéssel egyenlő. De vannak ilyenék többen is.

A PARTSZERVEZET munkájának dandárja azonban még most jön. Ezek a számok nem elég csábítóak. De milyenek lehették volna. Vegyük csak a kukoricát, s ezen meglátszik a tsz lehetőségeinek kihasználása. 100 holdról 10 vagonnal takarítottak be, mivel csak egyszer kapálták meg.. Ha legalább úgy lett volna megművelve, mint a háztájiak

— ahol 30—40 mázsás termés is volt. — a terményforgalmi hibás vetőmagcseréje ellenére is legalább 30 mázsás termést taka,ríthattak volna be. Ez 5 kilóval több jövedelmet jelentett volna. Deli bácsiók esetében közel 50 mázsa többletet jelentett volna, míg pénzben 7.500 forintot. Ez is bizonyítja, hogy a fő jövedelemforrás mégis a tsz gazdaság fejlesztése. De lehet sorolni a burgonya és a többi termények esetét is. A kommunisták, a népnevelők ilyen érveket kell, hogy kapjanak a pártszervezettől s akkor tudják vonzóbbá tenni nemcsak saját maguk számára a nagyüzemi gazdaságot, hanem a kívülálló dolgozó parasztoknak is. Csak ígv felkészítve dolgozhatnak jól a felvilágosítás terén éppúgy, mint a gazdasági munkában. Igv jó eredményeknek kell születniük, íbiszen senkisem ellensége saját magának, még Mözsön sem.

Kipróbáiiá^ Malcev talajniiívelési rendszerét

re. Megvan a lehetőség a fejlődésre. A két hónapja Budapestről idekerült Takács István párttitkár elv- társ és a nemrég elnökké választott S z ü c s János személyében a vezetés javulása legalábbis a gazdasági, nagy reményeket ígér. A továbbiak azonban nagyban függnek a párt- szervezet. á kommunisták meggyőző munkájától.

T. S. Malcev Sztálin-díjas szovjet agronómus új, forgatás nélküli talajművelő rendszerének kipróbálására idén 12 kísérleti és 15 tangazdaságban indultak meg a kísérletek. Céljuk az, hogy a többévi eredmények összehasonlítása alap- 'án megállapítsák. Malc°v renrb-m- rének “milyen elemeit alkalmazhatjuk hazánkban eredményesen.

Az ország különböző vidékein, különféle talajtípusokon kezdtek nagyüzemi kísérleteket. Ezt jövőre kiterjesztik az állami gazdaságokra, a termelőszövetkezetekre és részt- vesznek majd ebben a kísérletezésben a legkiválóbb egyéni gazdák is. Az eredményeket 4—5 év múlva értékelik véglegesen.

Egy népnevelőér tekesiet tapasztalatai

ÁUeleltetési szemle a tengelici Petőfi tsz-hen

Pénteken, a tengelici Petőfi tsz- ben átteleltetési szemlét tartottak, ahol a környező tsz-ek elnökei, megyei és járási állattenyésztési szakemberek nézték meg: hogyan készült fel a tsz az éttel éltetésre.

A tengelici Petőfi tsz állatállománya: 180 szarvasmarha, 92 ló. 343 sertés, 286 juh és 1231 baromfi. A jelénlevők egyöntetű véleménye, hogy nemcsak az átteieltetésihez, de a tényleges állattenyésztéshez elegendő takarmányt tároltak Tengelicen.

A 24 és fél vagon szénaszükséglet helyett 48 vagonnal tároltak, aminek 50 százaiéivá lucerna, 15 vagon répát vermeltek el a 120 mázsa korpa mellett, 21 vagon kukoricát töltöttek a góréba.

A vendégek,. amikor megtekintették az állatokat, kijelentették, hogy. jó húsban vannak, s elragadtatással beszéltek a siló minőségéről, amit zöld silókukoricából és napraforgóból készítettek, s tele van abrakkal. Az istállókban és napraforgóból készítettek, s tele van abrakkal. Az istállókban példás rend és tisztaság, s percnyi pontossággal etetnek, itatnak és fejnek.

Igen helyeselték az állattenyésztési szakemberek, hogy a törzstenyésztéssel foglalkozó termelőszövetkezetben Nyulasi István állattenyésztési brigádvezetőnek adták át jegyzőkönyvileg az összes állatot és takarmányt hogy gazdálkodjon vele.

Péntek délután minden állatgondozó és fejőlány szintén jegyzőkönyvileg vette át a gondjaira bízott jószágot.

amiben megírták, hogy hány darabot, mennyi súllyal vett át és a terhének jelenlegi tejtermelése mennyi. Nagy jelentősége van ennek az átvételnek azért is, mert a dolgozók az eddiginél nagyobb felelősséget éreznek munkájuk iránt, s már az átvételkor párosversenyre hívták egymást. Úgy határoztak, hogy havonta egyszer be kell számolni a tagság előtt a munkáról.

Kovács Sándorné fejónő például párosversenyre hívta Göndök Erzsébetet és azt mondta:

— Én voltam az első, aki harcoltam a külön standért, most nagyon örülök, hogy aláírásommal vettem át a gondjaimra bízott teheneket. Vállalom, hogy rendszeresen megcsinálom az utócsepegtetést, mindig betartom a pontos időt, hogy a tejtermelést minél magasabbra emeljem.

Tamás Károly, paksi járási főállat tenyésztő elmondta, hogy egy évvel ezelőtt járt Tengelicen és azóta meglepően szép eredményeket értek el. Szakszerűen készítik elő elletésre az üszőket és helyesen porciózzák a takarmányt.

Azt javasolta, hogy a karámokat jelenlegi vizes helyről vigyék át egy dombtetőre, ahova télen is kiereszthetik az állatokat.

Helytelennek tartotta, hogy naponta háromszor fejnek, reggel-este géppel, délben pedig kézzel. Az ilyen eljárás szerinte káros a tehenekre.

Hosnyánszky János. a tengelici Petőfi tsz Kossuth-díjas elnöke elmondta, hogy az a céljuk: minél töbo törzsállatot neveljenek saját maguk és a népgazdaság javára.

Fófeladatnak tartják a jó tulajdonságokkal rendelkező bonyhádi vörös-tarkák tenyésztését, amiből jelenleg 36 jó tehenük van.

— Nem kevesebb gondot fordítunk a lótenyésztésre sem — mondotta a tsz elnöke. — Az amerikai ügető Szilveszter nevű kancánkat például magas áron elvitték volna tőlünk, mivel egyik fia megnyerte az öttusa bajnokságot. Mi azonban nem adjuk ki a leg’óbb lovakat, hanem felneveljük utódaikat, s ez szép jövedelmet hoz a konyhára. Ezenkívül több pekingi kacsát, magyar ludat és pulykát akarunk nevelni.

Trahoma-szűrovizsgóatok megyénkben

A megyei tanács egészségügyi ősz tálya a trachomás megbetegedések megelőzésére 3 már meglévő betegségek felkutatására és a további fertőzés megakadályozása céljából tra- chama-szürővizsgálatcikat végez megyénk több községében. A bonyhádi járásban már megtörténték eze*. a vizsgálatok és igen eredményesnek bizonyultak. Néhány községben az egész lakosságot megvizsgálták. A további tervek szerint Gyönkön és Hőgyészen lesz legközelebb hasonló szűrővizsgálat. Orvosaink áldozatos munkát végeznek, amikor vasárnap jiaikat rászánva községről községre járnak, hogy felkutassák az esetleges elrejtett betegségeket, nehogy az illető beteg tovább fertőzze környezetét: családját, vagy munkatársait. Az orvosok figyelembeveszik, hogy falusi emberek vasárnap érnek rá leginkább és ezért végzik ezeken a napokon a vizsgálatokat. Munkájuk.

ban készséggel segítik őket a védőnők és a vöröskeresztes aktívák. A szervezésben jelentős segítséget nyuj tanak a falusi pedagógusok és az MNDSZ-szervezetek is.

A most folyó szűrővizsgálatokon kívül a védekezés állandóan éber a veszedelmes, fertőző szembetegség ellen. Orvosak tartanák szakelőadásokat az ismeretterjesztés keretében a dolgozóknak. Ezekben az előadásokban felvilágosítják az embereket, hogyan lehet megelőzni a betegséget, mik a tünetei, hogyan lehet felismerni és mit kell betegség esetén tenni. Az előadások szemléltetésére e.gy igen érdekes kisfilm áll rendelkezésre, amelyet megyeszerte vetítenek. Megyénkben hat trachomakezelőnői kör is dolgozik, amelynek munkája állandó szakorvosi felügye. let alatt áll. A súlyosabb betegeket a bonyhádi tradbomakezelő intézetben gyógyítják eredménnyel.

Beszélgetés zaja tölti be a termet. A népnevelők ütik el ezzel az időt az értekezlet megkezdéséig itt a tolnai pártszervezet helyiségében, összejöttek, hogy megbeszéljék az agitációs munka eddigi tapasztalatait, kicseréljék egymás véleményét s út- ravaiót kapjanak a további munkához. Bizony nem kis feladat vár reájuk, dmint ezt Komáromi elvtárs. a párttitkár élénken kihangsúlyozta bevezető előadásában. — Fel kell Készülni és fel kell készíteni a választók seregét november 28-ra, a tanácsválasztás napjára, — mon dotta többek közt. —Meg kell magyarázni a Hazafias Népfront-bizottságok jelentőségét, s úgy kell dolgozni, hogy munkájuk a választás után se lankadjon el.

Természetesen szó volt arról is, hogy mindezt ösz- sze kell kötni a termelés növelésére való mozgósítással. Itt jó példának említette meg a Selyemgyárat, ahol nem történt béralaptűllépés, s ezen a területen elsők a megyében.

' Amilyen zsongás volt a népnév elő értekezlet megkezdése előtt, olyan csend

van most, mikor a hozzá szólásokra kerül a sor. —• Elsőnek Báli János elvtárs kér szót. Beszél a je<- lölőgyűlések megszervezésénél tapasztaltakról. — Ha szívvel-lélekkel csináljuk — mondja többi ik közt, — akkor az ere d- mény nem marad , el. Azoknak a népnév élőknek a körzetében sikerüllek jól a jelölőgyűlések, Vikik így dolgoztak, mint például Buchmüller Adámné és ß többiek.

Ezután arról beszél, hogy nein szabad elfeledkezni a begyűjtésről sem, mert a sertésbeaiHásnál, de a többinél is vt~in mit pótolni a községben. De az őszt munkákról is beszél, hogy még mindig : sok kukoricaszár van kint a határban, s többségükben azoké, akiknek nincs fogatuk. — Erre is figyelem mel kell lenni a népnevelőknek, s mozgósítani a mielőbbi betakarításra — mondja befejezésiül.

Megint hallgatunk egy sort, s utána S:tauter elv- tárt beszél a névnevelő- munka feladatiairól.

. Megmondom őszintén, vártam, hogy a népnevelők elmondja,! c tapasztalataikat, módsz ereiket„ s itt közreadhatom tanulság,

felhasználás végett. Csalódtam, míg Joósz Ferenc elvtárs fel nem állt, s nem kezdett beszélni: — Különösen a panaszok, hibák bútor feltárásánál van eredmény. — mondotta többek közt, — de jól fel kell készülni az ilyen beszélgetésekre az agitátoroknak. — Joósz elvtárs a Selyemgyárban végez nép nevelőmunkát, s erről így beszél: — Különösen az asszonyok mondanak el sok hibát, s népnevelő legyen, aki megválaszol nekik. Nehéz fejlődésünket is úgy bemutatni nekik, hogy az tényleg mozgósító legyen számukra. En is így jártam, de megtaláltam a módját a meggyőzésnek. Többen például az én érveimre, hogy kultúrotthon, gimnázium, sportpálya létesült, csak azt felelték: „Őket nem érdeklik ezek, mert úgy sem használják, meg ez úgyis az ő pénzükből van." — Én elmondtam először azt, hogy régen is dolgoztak, s mégsem építettek ilyen létesítményeket, hanem „egyesek" használták fel az egész jövedelmét az üzemnek. Láttam, hogy nem sok eredményt érek el így, mert nem tudom, elég meggyőzően bemutatni az egyes emberek fej-'{ lődését is, anyagi jólétük: emelkedését. Másodszor : tehát közvetlenebb érve-; két kellett találnom. A: Cipész KTSZ-ben dolgo- : zom s ez segített rajtam.: Elmondottam, hogy pél- dául 1053. III. negyedét az idei év III. negyedévéi összehasonlítva, most öt- szörannyi cipőt gyártót- '■ tunk rendelésre. Az egyik- asszonynak (nevet nem említ, hiszen azóta meg- '■ bánták s bizonyára szé- ■ gyelnék hitetlenkedésü- '■ két) például — aki a férjének nemrég csináltatott '■ 580 forintos gojzer-varrott cipőt — elmondtam, hogy tavaly még nem tudtak volna ilyen drága, s tinóm lábbelit venni. Tehát nőtt az életszínvonaluk. Elismerte most már, ■ s egyetértett velem, hogy; ha még jobban akarunk; élni, jobban is kell dolgoz nunk.

Utána még Tornőczki: elvtárs szólalt tel. tapasztalatairól azonban nem beszélt, minta hogy Joósz elvtárs kivételével a többiek sem. Erre lett volna perien szükség, ebből tanulhatott volna a vártve- zetőséa és a névnevelők serege (voltak vanv nnolc- vanan) is. (i—c)

A megtalált úton .. •

A z utcán találkoztam legutóbb Bauer elvtárssal, a nagykónyi Al- kotmány termelőszövetkezet elnökével. Éppen hazafelé tar tott és szíves szóval hívott, látogassam meg otthonában, ott is elbeszélgethetünk a tsz munkájáról.

A barátságos, meleg szobában azután Bauer elvtárs szavai nyomán élő alakot öltött a 153 holdon gazdálkodó 22 tag élete.

Minden tagnak megvan a kenyere egész évre, burgonyából is 2 kilogrammot osztottak. A háztáji tehénállomány részére pedig 3 kilogramm szálastakanmányt biztosítottak munkaegységenként.

— És kukoricából mennyit osztottak.

FTiy határozott a tagság, hogy ne osszunk kukoricát, hagyjuk ^ meg a közösben. Tudniillik a tagok háztáji területen nagyon szépen termett kukorica és az elég lesz állataik részére. Látják a tagok, hogy a sertésállomány milyen szép jövedelmet biztosít. Eladtunk eddig több. mint 60 darab malacot, teljesítettük sertésbeadási kötelezett, ségünket és 15 darab szerződéses hízót is leszállítottunk. Van még 15 darab anyakocánk, 37 darab süldőnk, ezeknek kell a kukorica. Azt akar ja minden tagunk, hogy a sertésállomány felfejlesztésével még nagyobb jövedelmet érjünk el, hogy ezen keresztül minden ember elégedettebb boldogabb legyen. Ha a tagság elégedettségéről akarunk beszélni, álékor nem is kell olyan messze menni. Itt van például a 72 éves Lénárt La jós és felesége. Ketten 450 munkaegységet gyűjtöttek össze. Háztáji ku- konicaföldjükről 30 mázsa kukoricát takarítottak be. A sertésólban 4 hízónak való van és körülbelül két hete egy 120 kilós hízót már levágtak. Szorgalmasan dolgoznak, boldogan élnek.

J gén. A nagykónyi Alkotmány termelőszövetkezet tagságú egyene- * sen halad azon az úton, amely a gondtalan élethez vezet. A boldogságot, megelégedést minden egyes tsz.tag házában az első pillanatban meglátja az ember. Ezt a szeretetet, békés életet láttam meg én is, amikor Bauer elvtárs, az édesapa érdeklődött 9 éves kislányától hogy mi a lecke, majd kezébe vette az olvasókönyvet és a szőke kis- j lány lágy, meleg hangja betöltötte a szobát, amikor Petőfi Sándor ..János 1 vitéz Óriásországban‘ cknű versének sorait felmondta.