Tolnai Napló, 1954. október (11. évfolyam, 233-259. szám)
1954-10-03 / 235. szám
^^ÁocCCttO^. VILÁG PROLETÁRJA! EGYEIÜL JETEK! TŰLHAl r A MAI SZAMBÁN: Aa értényl DlSZ-fíatalok rendet teremtenek a mngok portáján (2. o.) — Megválasztották a Hazat as Nép- frontbizottságot Tolnán (2. o.) — Dédanyám bölcsője (3. o.) — Nemzetközi szemle (4. o.) — Magyar ember alapította az első török nyomdát (4. o.) — Látogatás a szálkai Fejlődés tsz~ben (5. o.) — Kulturális hírek a bonyhádi járásból (6. o.) — A kisipari szövetkezetek sztahánovistáinak feladata (7. o.) — A AZ M DP TOLNAMEGYEI PÄPTBIZOTTJÄCANAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, *35. SZÁM AKA ön FILLÉR VASÁRNAP, 1954 OKTÓBER 3 A KÖNYV ÜNNEPÉRE Szerte az egész országban, a mi megyénknek is úgyszólván minden községében megjelentek a magyar könyvek szépségét, a magyar könyv ünnepi hetét hirdető plakátok. Ezek a művészi kivitelű színes „hirdetések“ felhívják dolgozóink figyelmét arra, hogy az idén október 3-a és lö-e között ismét megrendezik hazánkban az immár hagyományossá vált Ünnepi Könyvhetet. Az Ünnepi Könyvhét megrendezése jelzi azt a megbecsülést, amellyel dolgozó népünk fogadja a jó és szép könyvet. Jelzi azt a tényt, hogy a magyar nép olvasó néppé vált, hogy felismerte Gárdonyi Géza megállapításának igazságát: „Minden jó könyv egy- egy tanítója a nemzedéknek.“ Az Ünnepi Könyvhét alkalom arra is, hogy a dolgozók minél szélesebb rétegei kerüljenek közelebb az irodalomhoz, a tudás forrásához, a könyvhöz. A megye területén rendezendő irodalmi estek olvasómegbeszélések és könyvkiállítások, szak- könyvankétok mindmegannyi eszközei lesznek annak, hogy elmélyüljön az olvasók és írók közötti kapcsolat, hogy a könyvkiadók munkatársai, a könyvtárosok ezrei kicseréljék az olvasókkal tapasztalataikat, megismerkedjenek az olvasók százezreinek véleményével, igényével, kívánságaival. Ezért látogat el megyénkbe i Tamási Lajos, József Attila díjas költő és Szekszárdon szerepel a könyvhét megnyitóján, ezért megy el Balázs Anna írónő Dombóvárra é9 ezért szerepel Kopré József költő a gyünk) ét tolnai dolgozói-: e'c't. Az 1953. évben tartott könyvhét volt az első, melynek megrendezésében nemcsak könyvkiadásunk és könyvkereskedelmünk vette ki részét, hanem a megye sok-sok könyvtára is. Természetesen így lesz ebben az esztendőben is. Ez a változás összefügg az ünnepi könyvhetek meg változott jellegével. Amíg régen a könyvnapok kizárólag a könyv for galmának az emelését célozták, ma a magyar és világirodalom nagy alkotásainak megismerését, népszerűsítését, az olvasótábor szélesítését is szolgálják, hiszen az elmúlt év könyvhetének tapasztalatai azt mutatják, hogy könyvtáraink propaganda-munkájának javítására és az olvasótábor növelésére még nagyobb súlyt kell helyezni. Az elmúlt év könyvhete erőpróbája volt könyvtári hálózatunknak is és ezt az erőpróbát nagyrészt sikerrel állották ki könyvtáraink. Sokat fejlődött egy év óta a Megyei Könyvtár, a járási könyvtárak, sokat fejlődtek községi könyvtáraink is. Ez a körülmény biztató ígéret ahhoz, hogy az idei könyvhéten még nagyobb segítséget tudnak adni a népművelési szerveknek, könyvterjesztőnek különböző rendezvények lebonyolításához. A mai napon meginduló könyvhét középpontjában az élő magyar irodalom népszerűsítése, az új olvasótábor kiszélesítése és a szakkönyvek, elsősorban a népszerű, a termelésben közvetlenül segítő, főként mező- gazdasági szakkönyvek propagandája áll. Az 1954-es Ünnepi Könyvhét tükrözni fogja azokat a változásokat, melyek könyvkiadásunkban pártunk 1953. júniusi határozatai és a kormányprogram óta végbementek. Könyvkiadásunk az elmúlt években nem törekedett minden erejével arra, hogy kielégítse a dolgozók egyre növekvő igényeit, főleg a szép- és ifjúsági irodalom terén. Az idei könyvhét legjelentősebb eseménye lesz viszont a könyvheti könyvek sok féle és sok számban való megjelenése. így az Ifjúsági Kiadó gazdag programjából csak egy új magyar művet említünk: Sziráky Judit pályadíjnyertes ifjúsági regényét, a „Tisztességes János“-t A Művelt Nép Könyvkiadó kiadványai közül Mark Twain: „Jámbor lelkek külföldön" című könyve tarthat sz¬ különösen nagy érdeklődésre. De a szépirodalmi művekből is egész sor megjelenése nyújt sok-sok örömet dolgozóinknak. Fejlődésünket elősegítik az ideológiai közgazdasági és különböző történelmi munkák. A Szikra kiadásai közül csak néhányat említünk meg, mint Nagy Imre „Egy évtized” című munkája, Varga Jenő „Az imperializmus alapvető gazdasági és politikai kérdései a második világháború után” c. tanulmánya, Káhn „Játék a halállal", Molnár Erik „A magyar nép őstörténete" c. művei. Ehren- burg kitűnő munkáit, amelyek ugyan csak szerepelnek a könyvheti könyvek listáján. A felsorolt példák bizonyítják, hogy az Ünnepi Könyvhétre megjelenő könyvek már jobban tekintetbe veszik dolgozóink igényeit. Kovács György „Vetéstől aratásig” c. könyve pl. több mint ezer hasznos tanácsot ad a mezőgazdaság dolgozóinak, segítve ezzel az új kormányprogram, pártunk III. kongresszusa határozatainak győzelemre jutását. Dolgozóink igényeinek megfelelően megjelenő könyvek sokasága bizonyítja, hogy könyvkiadásunk a fokozódó igények mennyiségi és minőségi kielégítésére törekszik. A helyes kiadói politika azonban azt is megköveteli, hogy a könyvek gyorsan jussanak el az olvasókhoz, hiszen népünk olvasó, betűértő nép lett. Egy- r° inkább birtokába veszi a szépség és a tudás betűkbeöntött kincseit. A' k' lyv dolgozóink mindennapi Vényére már, s nem ritka ünnepi eledéi. Ebben nagy része van annak, hogy ma már egyre fejlettebb könyvtárhálózattal rendelkezünk. Nincs a megyénkben egyetlen olyan falu sem, ahol ne volna könyvtár. Igaz, hogy ezeknek a könyvtáraknak könyvanyaga sem mennyiségileg, sem minőségileg' nem tudja kielégíteni teljes mértékben dolgozóink ol- vasószomját. Mindenesetre fejlődés megállapítható, hiszen országos viszonylatban üzemi, falusi, városi, tömegszervezeti, iskolai és egyéb könyvtáraink száma ma már meghaladja a 16.000-et. Büszkén mondhatjuk Majakovszkijjal: „A könyvespolcokra lecsap vidám csapatunk, agyunkba gyűjtjük a betűk seregét, gondolatot vetünk és aratunk.“ Valóban a könyv ügye nálunk ma már a nép ügyévé válik. A ma kezdődő Ünnepi Könyvhét akkor lesz igazán sikeres, ha megyénkben a meglévő 20.000 olvasó közönség mellé további ezrek sorakoznak fel és kapcsolódnak be az olvasásba, újabb ezrek ismerik meg a mi életünket tükröző irodalmi alkotásokat, újabb ezrek olvassák azokat az írókat, akik megérdemlik megbecsülésünket és szerete- tünket, mert ők is szerették és becsülték az emberiséget, olvassák azokat, akiknek igazsága nem múlik el, mert a jövőnek, minekünk írták, olvassák azokat, akik velünk és köztünk élnek és rólunk adnak majd képet utódaiknak, akik segíteni akarnak nekünk, hogy sokkal többet tudjunk a világról, amelynek sorsáért mi vagyunk felelősek. Bízunk abban, hogy az idei Könyvhét a népművelés munkásainak segítségével a mi megyénkben Is valóra fogja váltani a hozzáfűzött reményeket és az új magyar irodalom, meg az olvasóközönség nagy találkozója lesz valamennyi községben. Dr. Máté Géza Megyei Könyvtár vezetője, MEGYÉNK ÉLETÉBŐL A fecsi Alkotmány tsz tagjai és a györkdnyi dolgozók tatjaikkal is erősítik a békét A györkönyi dolgozó parasztok mindig példamutatóan teljesítették állam iránti kötelezettségüket. A gabonabeadásnál -_-g; etlen gazdának sem volt hátraléka. Adófizetésben meg egyéb más beadási kötelezettségek teljesítésében is élenjár a község. Ezért jó hírneve van Györkönynek megyeszerte. A község termelőszövetkezeti tagjai és dolgozó parasztjai jó hírnevét még öregbíti, hogy az V. Békekölcsön jegyzésben is példamutatóan kivették részüket. Buják Emil egyénileg dolgozó paraszt, a begyűjtési állandóbizottság elnöke az első napon 200 forintot jegyzett, Besse Sándor az I. típusú Kossuth tsz elnöke 400 forintot, mindketten jegyzésgyűjtők voltak. Mint jegyzésgyűjtők kiváló munkát végeztek a pedagógusok is, különösképpen Binder Gáspár és Csende Ilona óvónő. * A népköztársaság minisztertanácsa V. Békekölcsönnel kapcsolatos felhívására a decsi Alkotmány tsz tagjai is tettekkel válaszolnak. Cseh Ferenc, a tsz párttitkára és Kiss Antal, a szövetkezet elnöke kisgyűlést tartottak. A kisgyűlésen ők írták alá elsőnek a jegy- zésgyűjtő ívet. Kiss elvtárs 400, Cseh elvtárs 300 forintot jegyzett. De a további munkából Is példamutatóan kivették részüket. Kis« elvtárs 14 termelőszövetkezeti tagot jegyeztetett le. A községi pedagógusok Is, — csakúgy, mint a termelőszövetkezet tagjai —- hozzájárulnak forintjaikkal is a béke megszilárdításához. A pedagógusok v^lameny- nyien lejegyeztek, 14.300 forintnyi összeget. A békekölcsön Összegéből korszerűsítik a zombai bölcsődét Még nem ért véget az ötödik Békekölcsön jegyzese, de Tolna megye legtöbb községében már azon gondolkoznak a tanácsok: mire fordítsák a jegyzett összegnek a községben felhasználásra kerülő 25 százalékát. Zombán befejezéshez közeledik a békekölcsön jegyzési eddig 10.000 forintot jegyeztek a falu dolgozó parasztjai. Ebből a pénzből 2.500 forint a községé s a zombai tanácstagok már most azon gondolkoznak, mire fordítsák ezt a tekintélyes összeget. A végrehajtóbizottság tagjai már megbeszélést is tartottak s úgy határoztak: javasolni fogják, hogy a község bölcsődéjét és napköziotthonát fejlesszék ebből a pénzből. A két intézmény a legnagyobb mezőgazdasági munkák idején, otthont ad 50—60 falusi kisgyermeknek, akiknek jé ellátását sokszor akadályozta a felszerelés hiánya. Most edényeket, és játékokat akarnak vásárolni nekik, » ezzel Zombán az Ötödik Békekölcsönből először a legfiatalabbak részesülnek. • Tamásiban a végrehajtóbizottság úgy határozott, hogy a IV. és az V. békekölcsön visszamaradó összegét a sportpályához melléképület létesítésére használják fel * Pariban tavaly a Sztálin és a Rákosi utcákat összekötő út villamosítására használták fel a lejegyzett kölcsön 20 százalékát. Az V. békekölcsön 25 százalékából most bővíteni fogják a hangoshíradót. Uj hangszórót vásárolnak majd. A helyi tanácsok életéből Keszőhidegkúton a legutóbbi tanácsülésen közel 100 dolgozó paraszt vett részt. A jól megszervezett tanácsülésen — amelynek napirendi pontjáról előre értesítették a tanácstagokat — 16 hozzászólás volt. A beadással, az őszi mezőgazdasági munkákkal foglal kori . tizen az ülé sen élenjáró dc’go .o pa/'.zlok követelték az' is. * »I cs mv’der ( hátralékostól követelje meg a törvények betartását. A tanácsülésen felszólalt többek között Szabó Elek dolgozó paraszt és versenyre hívta Bató Istvánt. Szabó vállalta, hogy a havi adórész fizetési kötelezettségének 150 százalékban eleget tesz, az őszi mezőgazdasági munkákat pedig határidő előtt 5 nappal befejezi. Bató István dolgozó paraszt, aki azelőtt soha nem versenyezett, elfogadta a versenyfeltételeket. A tanácsülésen jelenlévő dolgozó parasztok csatlakoztak ehhez a versenyhez. • A Szekszárd városi tanács terv-, és építési állandóbizottságai a szeptember 26-án megtartott rendes ülésükön megkezdték a város fejlesztési program kidolgozását, amelyet a Hazafias Népfronibizottság és a végrehajtóbizottság elé terjesztenek majd. A városfejlesztési programban többek között szerepel a Mészáros Lázár-utcai fahíd eltávolítása és a forgalmas útvonalra vasbetonhíd építése mintegy 60 ezer forint beruházással. Ugyancsak a programban szerepel az Esze Tamás-utcai, mintegy 400—500 méter hosszú vízvezeték lefektetése is 20 ezer forint beruházással. A csatornázási munkálatok már megkezdődtek. A Szabadságharcos Szövetség csatlakozott a Hazafias Népfronthoz A Magyar Szabadságharcos Szövetség Tolnamegyei Bizottsága a me gye szabadságharcosai nevében lelke sen csatlakozik ahhoz a mozgalomhoz, mely az ország minden becsületes dolgozóját a Hazafias Népfront zászlaja alá szólítja. Elért eredményeink azt bizonyítják hogy roeevénk dolgoz*!, főleg az ifjúság, ma. mát Kész aktiv védelmezője lenni szocialista építésünknek. A honvédelemre való felkészülés mellett most az a feladata minden szabadságharcosnak, hogy részese legyen annak a nagy nemzeti összefogásnak, amely a Hazafias Népfronton keresztül biztosítéka lesz békés építésünknek, boldog jövőnknek. Minden szervezetünk és tagsága kapcsolódjon bele a Népfront előkészítő bizottságok munkájába és segítsék elő a Hazafias Népfront feladatának megvalósítását. Új belépők A keszőhidegkúti Uj Élet tsz vezetősége most tárgyalja két új belépő felvételének kérelmét. Mindkét belépő volt már a tsz-nek tagja, azon ban Naszvodi Jánost 1952-ben kizárta a tagság, mert állandóan ivott. Naszvodi János a 2 év alatt, — a tsz-tagság véleménye szerint — megváltozott. Most becsületes tagként akar dolgozni. A másik belépő Harcos János, aki ugyancsak 1952-ben került ki a tsz-ből. A gépállomásra ment traktorosnak, majd Komlóra a bányába került. Most kérte magát vissza a tsz-be. Mindkét felvételét kérő volt tag a közgyűlés határozata után munkába állt és dolgozik a tsz fejlődéséért, a jólét megteremtéséért. Zombai Szabadság tsz: líz ho’d szerződéses babföidről 100 ezer forint jövedelem Mi, a zombai Szabadság termelőd szövetkezet tagjai örömmel olvastuk a sajtóban, hogy november 7 és a ta* nácsválasztások tiszteletére tett ver-i senyfelhívásunknak egyre több kö-i vetője van. Ez arra serkent bennün* kel. ..ugv vállalásainkat minél ha-* mar. vb teljesítsük. Eddig megtrá-* gyáztunk 40 hold földet, felszedtünk 10 hold burgonyát, elvetettünk 10 hold ősziárpát és 5 hold takarmány* keveréket, 60 holdat pedig elkészítettünk vetés alá. Mindezek mellett örömmel adok hírt arról is, hogy 10 hold szerződéses babföldünkről 82 mázsa babot takarítottunk be. Ez a mennyiség prémiummal együtt mint egy 100.000 forinttal gyarapítja tsz-i ünk jövedelmét. Felszedtük már a burgonyát is, melyből teljesítettük állam iránti kötelezettségünket. Az árvízkárosultaknak is adtunk belőle 20 mázsát, de még 20 mázsa szénát is fogunk részükre juttatni. Én, mint könyvelő dolgozom a tér* melőszövetkezetben. Megfogadtam, hogy munkánk menetéről minden hé ten sajtón keresztül fogom tájékoztatni megyénk termelőszövetkezeteit, különösen arról, hogy mennyit teljesítettünk vállalásainkból. Ezúton sze retnénk megkérni a többi termelőszövetkezet könyvelőjét is, hogy adjanak hírt hetenként tsz-ük vállalásának eredményéről. Tájékoztassuk egymást arról is, hogy melyik tsz, miiyen módszerrel érte el eredményeit. így tanulni tudunk egymástól. Fülöp József Szabadság tsz, Zomba. Közösen eredményesebb a munka — Jobb lett volna már három évvel ezelőtt, akkor lenne már két tehenem és mindenféleképpen, más hogy állnánk, — mondja Fodor Lőrinc teveli dolgozó paraszt sajátos hangzású székelységgel. Helyesbítenem kell azonban, Fodor Lőrinc csak volt egyénileg dolgozó paraszt. Október 1-vel belépett 8 hold földjével az Alkotmány termelőszövetkezetbe. — Sok jó ismerősöm, rokonom van a szövetkezetben, engem is hívott a sógor már három évvel ezelőtt is, de akkor nem hallgattam rá. ügy gondoltam, hogy jobb lesz, ha így magánosán gazdálkodók, de most már úgy látom, hogy ez a boldogulás legjárhatóbb útja. Így is megvolt a kenyerünk mindig. a beadást is teljesítettük rendesen, de mégis ... Látja ott azt a nagy kazal szalmát, — mutat az udvar sarkában terpeszkedő hatalmas kazalra — de szem az nem sok lett. A termelőszövetkezeteknek azonban a rossz időjárás, a rozsda ellenére is termett 8—9 mázsa holdanként. „Sok lúd disznót győz“ — tartja a közmondás, közösen úgy látszik, eredményesebb a munka. Fodor Lőrinc tehát sok gondolkozás és önmaga meggyőzése után aláírta a belépési nyilatkozatot. — Megyünk is dolgozni a szövet- kezeibe, a kukoricatörésnél már együtt dolgozunk a tagokkal. — Bizony együtt dolgozunk —» erősíti meg Fodor Lőrinc szavát a felesége, mert ő is el akar járni a munkába, hiszen eddig is együtt végezték a 8 hold föld minden tennivalóját. A tsz-ben is több jut majd, több dolgos kéz után. Az Alkotmány termelőszövetkezet nagy családja, nemcsak Fo- dórákkal szaporodott, hanem rajtuk kívül még tízen választották Tevelen a szövetkezeti gazdálkodás útját.
