Tolnai Napló, 1954. október (11. évfolyam, 233-259. szám)
1954-10-03 / 235. szám
2 N Ä P C ö 1954 OKTÓBER S Az értényi DISZ-fiatalok rendet teremfenek a maguk portáján AKI ISMERŐS ÉRTÉNYBEN, az tudja, hogy a DISZ-szervezet eddig nem a legjobb munkát végezte. Érezték ezt a fiatalok is. Segítséget kaptak a megyei, a járási bizottságtól és megszületett a határozat, taggyűlést hívnak össze és újjáválasztják a vezetőséget. Szeptember 23-ra hívták össze a taggyűlést. Minden tagnak írásos meghívót küldtek és személyesen is meghívták őket. Este még a hangoshíradón keresztül is hívták a fiatalokat. Páli Dezső DISZ-fiatal lelkes munkája nagyban hozzájárult a taggyűlés sikeres előkészítéséhez. Már 8 óra előtt ünneplőbe öltözve gyülekeztek a fiatalok, pedig egy félórával előbb még a lovakat vezették az istállóba, vagy éppen kukoricát szórtak az apró jószágnak. Félkilenckor kezdődött a gyűlés, szép számmal jöttek össze a fiatalok. Jelen voltak a fiatal párttagok és azok a pártonkívüliek is, akik sport és kulturális téren is segíteni akarják a DISZ munkáját. A BESZÁMOLÓT a járási bizottság egyik tagja möndta él. Bizony nem sok jót tudott elmondani a szervezet eddigi munkájáról, de annál többet a hiányosságokról. — Nem folyt rendszeres szervezeti élet — mondotta többek közt — a fiatalokkal nem ismertették a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatot. Hibák voltak a pénztárkönyv vezetése terén is. A titkár és egy-két vezetőségi tag jogtalanul kiszállási díjat vettek fel. Ezekért a hibákért felelős a járási bizottság Is. Közös feladat ezek kijavítása. Legfontosabb a vezetőség újjáválasztása, a fiatalok nevelése a Petőfi-iskolán keresztül, ugyanakkor biztosítani kell a sport és kulturális lehetőségeket is a fiatalok számára. A beszámoló után a tagságnak dönteni kellett, hogy a régi vezetőségből ki maradjon meg, ki kerüljön leváltásra. Sokféle javaslat hangzott el. Bizony nehéz volt a választás. Az egyik javasolt katonának megy, a másik a tagság véleménye szerint még komolytalan. Nyíltan meggondoltan mondták el véleményüket min denkiről. Hosszú vita után került javaslatba Tóth István egyénileg do’ gozó parasztfiatal. A tagság egyetértett jelölésével, azt is megmondták, hogy miért. Mint DISZ-tag minden megmozduláson szívesen részt vett, szeret olvasni, állandóan képezi magát, mint falusi könyvtáros, a többi fiatalt is olvasásra serkenti. Mindenki egyhangúlag szavazott mellette. Elfogadták Páli Dezső, Szalai Gabriella, Ábrahám István élvtársakat is, akik eddigi jó munkájuk során érdemelték ki a tagság bizalmát. Ezután került sor a többi feladatok megoldására. Önkéntes jelentkezés alapján összeírták a Petőfi-isko- !ti hallgatóit. Megalakult a sportkör, melynek tagjai szerdai napokon jönnek össze, hogy a sporttal kapcsolatos problémákat megbeszéljék. A hozzászólásokban sok jó Javaslat hangzott el a munka megjavítására. A jelenlévő idősebb elvtársak is ígéretet tettek arra, hogy ők mint pártoló tagok vesznek részt a DISZ munkájában. MAR ÉJFÉL FELÉ JÁRT AZ IDŐ, mikor a taggyűlést bezárták, de a vita még azután sem szűnt meg. Az új vezetőség arról beszélgetett, hogyan kezdik meg a munkát, de a többiek is az elkövetkezendő munkáról beszéltek. Ezen a taggyűlésen jó munkát végzett az értériyi DISZ-szervezet. Ha az új vezetőség a fiatalokra támaszkodva végzi munkáját, hamarosan megbecsülést szereznek a DISZ-nek, és azok a fiatalok, akik ma még távoltartják magukat, holnap már lelkes tagjai lesznek a szervezetnek. Eh hez azonban az kell, hogy az új vezetőség a munkáját a bírálat, önbírálat szellemében végezze. Minden esetben vegyék figyelembe a tagság véleményét, a taggyűléseken hozzanak határozatot és azokat maradéktalanul hajtsák is végre. E megkezdett, jó lendületet tovább fokozva készüljenek a tanács- választásra. Népszerűsítsék a fiatal tanácstagokat, röpgyűléseken foglalkozzanak az új választó fiatalokkal. A szavazás napját szép dekorációval és kultúrműsoron keresztül tegyék emlékezetessé. AMIT MEGTETTEK az értényi fiatalok, azt megtehetik a regölyi, s'zakályi és a többi községek fiataljai is. Akkor minden községben jól működő DISZ-szervezet fogja segíteni a pártunk, egész népünk munkáját. Bódis Vera. Elnökválasztó megyei nőgyűlés az MIS1 DSZ-ben Szeptember 26-án tartotta meg megyei elnökválasztó taggyűlését a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége. A -nőgyűlésen résztvevő mintegy 80 dolgozó nő, megyénk asszonytársadalmának minden rétegét képviselték. A nőgyűlés értékelte az MNDSZ- szervezetek egy évi munkáját, megszabta a legfontosabb tennivalókat és megválasztotta a megyei elnökséget. Horváth Jánosné, az MNDSZ megyei titkára tartott beszámolót. Beszédében elmondotta, hogy a szervezetek munkája az elmúlt év novemberi párthatározat óta jelentős mértékben javult, s különösen előtérbe került, hogy a szervezetek sajátos asszonyi problémákkal foglalkoznak. Ennek nyomán egyre több dolgozó nő vesz részt a szervezetek munkájában. — Szervezeteink vezetőségét nőgyűléseken, az MNDSZ januárban tartott Nőkonferencia után újjáválasztottuk és megalakítottuk a külön böző nőbizottságokat. Megyénkben eddig 7-féle bizottság működik. Legjobb eredményeket a termelési bizottságok érték el. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy az idén a termelőszövetkezetek asszonyai sokkal nagyobb számban vették ki részüket a közös munkából mint az elmúlt esztendőben. I A beszámoló ezután rámutatott I arra, hogy megyénk asszonyai jól dolgoztak a mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében. A „víziszárnyas és házinyul tenyésztés’1, a 200 munkaegységes, a „keltess több ba- romfit“-mbzgalom igen'népszerű volt az asszonyok körében, igen sokan részt -vettek ezekben a mozgalmakban. Például tavaly mintegy 2.000 tsz-tag kapott oklevelet, mert elérte, vagy túlszárnyalta a 200 munkaegységet. — Ez a szám — mondotta Horváth Jánosné — az idén előreláthatóan emelkedni fog. A feladatokkal foglalkozva a beszámoló a Népfront bizottságok munkájának segítségére, valamint a tanácsválasztások sikerének biztosítására kell fordítani minden erőt. A közeljövőben megkezdődnek a jelölőgyűlések, amelyeken sok dolgozó nőre tesznek majd javaslatot. Ezután rámutatott arra is a beszámoló, hogy megkezdődik ismét az oktatási év, amelyben 4 oktatási forma lesz. A beszámoló után sok felszólalás hangzott el. Bogár Jánosné elmondotta többek között, hogy öcsénv- ben a vezetőség újraválasztása óta jelentős mértékben megjavult a szervezet munkája, egyre nagyobb tömegeket tud mozgósítani egyes feladatok megoldására. A nőgyűlések- re rendszerint 60—80 nő megy el. Elmondotta 'azt is, hogy az őcsényi .asszonyok a tanácsizálasztás sikerét többek között úgy akarják biztosítani, hogy kisgyűléseken ismertetik a tanácsrendszer eddigi nagyszerű eredményeit, népszerűsítik a tanács munkáját a dolgozók között. A sok hozzászólás megmutatta azt is, hogy az asszonyok érdeklődése igen megnőtt a mezőgazdasági termelés, különösen az állattenyésztés iránt. Bállá Józsefné például arról számolt be az elnökválasztó nőgyűlésen, hogy Bonyhádon az asszonyok kérik: a szabó-varró tanfolyam mellett mezőgazdasági szakkört is szervezzenek, mert szeretnék megtanulni a helyes állattenyésztést, állattartást és a növénytermelést. A dolgozó nők növekvő öntudatát, a közügyekben való részvételüket bizonyítja az, amit például az egyik dunaszentgyörgyi asszony mondott el. Egyetlen alkalommal, amikor a tanácstörvénytervezetről beszélgettek, több mint 100 asszony volt jelen. A vita után Tuska Pálné elvtársnő javaslatára a nőgyűlés megválasztotta a megyei elnökséget. A fornadi állami gazdaság dolgozói közel 4Ö ezer forinttal több békekölcsönt Jegyeztek, mint tavaly A fomádi állami gazdaság elsők között jelenthette megyénkben, hogy minden állandó munkása jegyzett békekölcsönt. Tavaly a gazdaság dolgozói 85.000 forint, az idén viszont már eddig 121.300 forintot jegyeztek, tehát csaknem 40.000 forinttal többet mint tavaly. A gazdaság dolgozói, akik szinte új gazdaságot kaptak az elmúlt években az államtól, most így akarják egész népünk terveit, a mezőgazdasági termelés fejlesztését elősegíteni. Amikor az állami gazdaság dolgozói értesültek a kormány felhívásáról, a kommunisták gyűlést tartottak és úgy határoztak, hogy a dolgozók széles rétegével ismertetik a felhivást és kérni fogják őket, hogy erejükhöz mérten jegyezzenek békekölcsönt. A szakszervezet üzemegységenként kiválasztotta a jegyeztetőpárokat. Mieíőtt azonban felkeresték volna a dolgozókat munkahelyeiken, ők maguk írták elsőnek a jegyzőívre nevüket. így már sokkal könnyebb volt a meggyőző szó, mert mindenki látta, hogy a jegyeztetek jó példát mutatnak. A jegyzés sikerét nagyban elősegítette a. helyi adatokkal érvelő népnevelők munkája is. Elmondották a jegyeztetők, hogy az állami gazdaságban egyre jobban a dolgozók élete: korszerű munkásszálló épült, bevezették a lakásokba a villanyt, s csupán a külső vezetéket kell csak megépíteni és esténként villanyfény mellett tanulhatnak, rádiózhatnak a dolgozók, s a filmvetítés is eljut hozzájuk. A növekvő gépparkról is sok szó esett ezekben a napokban, amely jelentős mértékben megkönnyíti már a nehéz mezőgazdasági munkát. A példamutató jegyzés különösen Kecsege-pusztán hozott jó eredményeket. Ott közel 500 forintos átlaggal jegyeztek a dolgozóik ötödik békekölcsönt. A 15 jegyeztető mielőtt röpgyűléseket tartott volna a többi dolgozó részére, 8.000 forintot jegyzett. A jegyzés hatodik napján ebben az üzemegységben már 51.700 forint volt a lejegyzett összeg. Antoni István párttag 1.400, Homor János 1.100, Hajdics István, Hajdics János 600—600 forintot jegyeztek. A-fizikai dolgozók átlagjegyzése messze túlhaladja az irodai alkalmazottak átlagjegyzését a gazdaságban. VASÁRNAPI JEGYZETEK Visszapillantás 1943 tájián, már nem emlékszem milyen ügyben, idézést kaptam a pécsi városházára. Ez volt életem első találkozása .a hatósággal“ s a jelzett időben szorongó szívvel ko pogtattam be a hivatalos szoba ajtaján. Az íróasztalnál egy bikanyakú, csikófrizurás férfi ült s vendégével beszélgetett. Kedélyes témáról f olyhatott a szó, mert amikor beléptem, mindketten hangosan nevettek. Udvariasan köszöntem, amit egyikük sem fogadott, a csikófrizurás ellenben rám rivallt: — Nem látja, hogy nem érek rá? Megrázkódtam, mint ritka és nagy pillanatokban: úgy éreztem, az emberi butaság csúcspontján állóik. De magyarázkodni próbáltam, mint aki bízik az értelemben és az érvekben: — Kérem, csukott ajtón igazán nem láthattam, hogy mit csinálnak itt.., Ezzel betelt a pohár. A csikófrizurás vörös lett, mint a róka, ültéből félig felemelkedett s üvölt ve mutatott az ajtóra: — Ne pofázzon! Hasonló azt hiszem mindenkiv el történt, aki csak néhány évet is élt a Horthy-korszakban s nem tar tozott a felső tízezerhez. Mert abban az időben csak annak volt becsülete, aki gazdag volt. Azt hiszem, senki előtt nem kell bizonyítani, hogy hasonló eset a mi tanácsainknál nem fordul elő. Bár vannak hibák, az elmúlt év júniusa óta a jellemző mégis az: igyekeznek segíteni a bajon, türelmesek és udvariasak, s nincs olyan panasz, amit ne hallgatnának meg. Ha filmre vennénk egy tanács egyetlen napját s ezer, vagy kétezer esztendő múlva leforgatnánk, pontosan rekonstruálni lehetne napjaink életét: bölcső és koporsó között jóformán minden itt játszódik le. Persze, ha csak a hangnem változott volna meg, akkor még nem sokkal dicsekedhetnénk. De aktákon és előzékenységen túl, megváltozott az ügyintézés is. A minap kezembe került egy jegyzőkönyv, amely a városi képviselőtestület egy 1938-as ülésén készült. Ma már szinte nevetségesnek tűnik, hogy a város akkori urait, milyen ügyek foglalkoztatták, mit tartottak fontosnak. Ezen az ülésen ifjú Porta Ferenc és felesége szekszárdi lakosok ügyét is tárgyalta a képviselőtestület. A házaspár azt kérte, hogy a házuk előtt történt utaszfaltozásból rájuk eső költségek — amiket nem tudtak megfizetni — kamatait engedje el a város. Értsük meg: nem a költséget, csak a kamatokat. A képviselőtestület, ehhez sem járult hozzá, mint a jegyzőkönyv szószerint mondja: „Folyamodóknak erre semmiféle igénye nem lehet.” De ugyanezen az ülésen a képviselőtestület „Az Isteni Megváltó Leányai Rend" nevezetű apácaintézmény részére soron kívül kiutalt 400, azaz négyszáz pengőt, minden különösebb megokolás nél kül. A példákat folytathatnánk, csak még egyet: A nyár folyamán kétszer is pusztító felhőszakadás zúdult Sz ekszárdra s nemcsak az utcák kövezetét szakította fel, hanem sok magánházban is kárt tett. A városi tanács megbízottai már másnap felm érték a kárt s rövid idő múlva 137.000 forint segélyt osztott ki a tanács a házak helyreállítására, az ingóságok pótlására pedig 28.000 forintot. Ugyanakkor a városi tanács 123.000 forint kölcsönt is biztosított a megrongálódott házak renoválására. Az ügyintézésnek ez a két fajtája önmagában is mindennél többet mond. Ide kommentár igazán felesleges. APOR SÁNDOR. Megválasztották a Hazafias Népfrontbizottságot Tolnán Tolna község dolgozó népe, munkásak, dolgozó parasztok, kisemberek csütörtökön este a községi kul- túrotthonban gyűltek össze, hogy megválasszák a helyi Népfrontbizottságot, valamint a Hazafias- Népfront megyei, járási küldötteit és a kongresszus küldöttét. Alig múlik 7 óra, egymásután érkeznek a falu dolgozói a kultúrott- honba. Mindenki tudott róla, hiszen a pártcsoportbizalmiak, a népnevelők minden utcában elmondták a nagy eseményt, s szíves szóval hívták. a dolgozókat. Nyolc óra után néhány perccel már megtöltötték a nagy termet az ünneplőbe öltözött munkások, tsz-ta- gok, egyéni dolgozó parasztok, értelmiségiek, szövetkezeti és KTSZ dolgozók, egyszóval a falu minden rétegének képviselői. A népgyűlés elején a fiatalok rövid kultúrműsorral szórakoztatták a megjelenteket. Nagy sikert arattak a Textilgyár tánccsoportjának tagjai és a harmonika-kettős fiataljai is. Több mint 300 tenyér lelkes tapsa jutalmazta igyekezetüket, A terem minden részében elismerő szavakat hallani az ifjak mimikájáról — milyen jól járják, milyen ügyesek. A kultúrműsor még csak emelkedet- tebbé teszi a hangulatot. A várakozás, az érdeklődés fokozódó zsongása tölti meg a termet. A halk zsongást ezután mind sűrűbben verte fel a lelkes taps, mely helyeselte a díszelnökség tagjainak megválasztását. Babos Mihályné se- iyemgyári dolgozó, Steinbach Mihály mintagazda, Bajos Antal pedagógus, Nagy József KIOSZ-tag és a többiek díszelnökségbe választását egyhangúan elfogadták. Ezután került sor az ünnepi beszédre, melyet Szauter Mihály elvtárs az előkészítőbizottság elnöke tar tott meg. Nagy figyelemmel hallgatták meg jelenlévők a beszámolót, mely elsősorban a Hazafias Népfront jelentőségéről, majd céljáról szólt. Beszélt Szauter elvtárs a népi nemzeti egység megszilárdításának fontosságáról, amelyben az előző évek gyakorlatától eltérően sokkal nagyobb szerep jut a most megválasztandó Hazafias Népfrontnak. Felhívta a megjelentek figyelmét* hogy éppen ezért a falu legjobbjait jelöljék a népfrontba, azokat, akik bírják a dolgozók bizalmát, s eddigi munkájukkal is bebizonyították, hogy méltók e nagy kitüntetésre. A továbbiakban adatokat közölt a község felszabadulás utáni fejlődéséről, összehasonlítva az azelőtti idők kel. Különösen kulturális téren fejlődött sokat a község. Azelőtt például 28 középiskolás volt, ma 143. Beszélt a további tervekről is. Az új óvoda, a gimnázium tornaterme, az állatorvosi rendelő, a közkutak .kijavítása, majd távolabbi tervek szerint a szülőotthon megteremtése, a napi feladatok mellett a falu sokkal erőteljesebb összefogását kívánja. A beszámoló után került sor a bizottság megválasztására. Egyhangúlag olyanokat választottak meg, mint Buzánszki Máriát a Selyemgyárból, Kun Máriát a Textilből, Hochsteiger Józsefet a termelőszövetkezet tagját, Vizner József egyéni dolgozó parasztot, Végh Jáhos pedagógust, dr Vass Lajos orvost, Buchmüller Ádámnét, Prajda Istvánt és még többeket. Nagy tapssal fogadták el a megyei és járási küldötteket is, valamint Hochsteiger Máriát, a Textilgyár sztahanovistáját kongresszusa küldöttként. A himnusz eléneklése után ért véget a népgyűlés s azzal az érzéssel távozhatott az ünneplők serege, hogy jól választottak. Olvasd a Társadalmi Szemle minden számát. Elméleti fejlődésedet segíti elői j
