Tolnai Napló, 1954. október (11. évfolyam, 233-259. szám)

1954-10-21 / 250. szám

Uj4 OKTOBER 21 T 3 NAPCO Tolna megye kommunistái a Központi Vezetőség határozataiért A. megyei pártaktiva vitája A megyei páraktivaülés beszámo­lóját élénk vita követté. Elsőnek Töllösi Antal, a naki „Ut a szo­cializmus felé“ termelőszövetkezet elnöke kért szót. — A Központi Vezetőség múlt évi határozata új életet hozott a falun?. — mondotta többek között. — Mind a termelőszövetkezeti tagok, mind az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok érzik, hogy rajtuk az ország szeme. Tudják, hogy .munkájukká: igen nagy mértékben elősegíthetik egész népünk életszínvonalának emel kedését. A mi termelőszövetkezetünk tagjai jó munkával igyekeztek emel­ni a termésátlagokat. A kalászosok kivételével, az üzemi tervben előírt termésátlagokat — főleg a kapásnö­vényekben — túlszárnyaltuk. — Az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok látták, hogy lehet sokkal jobban élni és viszonylag könnyebb munkával többet ter­melni. Éppen ezért most az ősz­szel 16 család 28 taggal és 80 hold földdel belépett szövetke­zetünkbe, közöttük olyanok is vannak, mint Király Gábor 16 holdas dolgozó pa­raszt, aki a község legjobbjai között van. Ezután arról beszélt a termelőszö­vetkezet elnöke, hogy bár termes- eredményeik figyelemreméltóak, még­is hiányzik a megfelelő szakember. Mindössze két mezőgazdasági szak­ember van a termelőszövetkezetben. A termelőszövetkezet, részben a belépőikre számítva, részben pedig a minisztertanács gabonavetésterület növeléséről szóló határozatának ele­get téve mintegy 10 százalékkal nö­veli a kenyérgabona vetésterületét, s az őszi vetést október 2ö-ig befejezi. Végül bejelentette Töllösi elvtárs, hogy a termelőszövetkezet tagjai csat lakoznak a Hazafias Népfronthoz és segíteni fogják azt munkájában. Övári Dezső elvtárs, a Bonyhádi Zománcgyár igazgatója hozzászólása elején arról számolt be a pártaktí­vának, hogy a zománcgyár dolgozói hónapról-hónapra túlteljesítik tervü­ket. Ez igen örvendetes és valószí­nű sikerül behozni az éveleji terv­lemaradásokat is. Ebben a munkában segítséget adott az üzemi pártszer­vezet az ellenőrző munkája során, bár hibák még vannak e téren. Igen sok segítséget adott az üze­mi pártszervezet a munkaverseny szervezésében, s az üzem csatla­kozott a MA VÁG felhívásához is. A dolgozók 92 százaléka ver­senyben végzi munkáját. — A minőséggel is sok baj volt.— mondotta Övári elvtárs. — Mi is a terv mindenáron való teljesítéséért küzdöttünk és nem alkalmaztunk semmiféle szankciót azokkal szem­ben, akik sorozatosan selejtet gyár­tottak. Selejtes anyagot gyártottunk s emellett külsőleg sem voltak tet­szetősök. Amikor erre rájöttünk, a műszaki osztály vezetőjét leváltot­tuk. Ez két hónappal ezelőtt volt. Azóta állandóan emelkedik a terme­lés, javul a minőség és egyre csinn- sabbak is lesznek termelvényeink. Azokkal szemben pedig, akik a tech­nológiai utasításokat nem tartják be, selejtgyártás címén kártérítést kö­vetelünk. Arról i.s beszámolt Óvári elvtárs a megyei pártaktívának, hogy üzemük két termelőszövetkezetet és a bony­hádi gépállomást patronálja. Ez a patronálás azonban az utóbbi időkig úgy nézett ki, hogy ha valami he­geszteni való akadt,■ azt megcsinál­ták. A nagyvejkei termelőszövetke­zetnél teljesen díjtalanul felszerel­tek egy kovácsműhelyt. — Ez azon­ban kevés, bár igen fontos dolog, — mondatta többek között. — Most arra keli törekednünk, hogy politi­kai téren is, segítséget nyújtsunk az általunk patronált termelőszövetke­zetnek és a gépállomásnak. — Ez­után a munkás-paraszt találkozóról beszélt, amelyen a járás számos pél­damutató dolgozó parasztja volt je­len. A racionalizálás a Bonyhádi Zo­máncgyárban is nagymértékben elő­segítette az önköltség csökkentését. Egyetlen hónap alatt a racionalizá­lás következtében mintegy 22 ezer forint megtakarítást érnek el. Daradics Ferenc elvtárs, a dombóvári járási pártbizottság első titkára felszólalásában rámutatott arra: — Az új szakasz politikáját csak akkor tudjuk maradéktalanul megvalósítani, ha minden kommu­nista porondra áll. Elértünk ma már annyit, hogy észrevesszük a hibákat, azonban még sok a tennivaló a hibák kijavításáért folytatott következetes harc területén. Pedig a hibák felfe­dezését igen gyors intézkedés kell, hogy kövesse. Élesen bírálta Daradics elvtárs az átlátná gazdaságokban lévő bürokrá­ciát. Rámutatott arra, hogy egy-egy üzemegységvezető szinte nem is gaz­dája a rábízott területnek, mert nem tudja a hatalmas adminisztráció miatt, hogy az a terület jövedelme­zően, avagy ráfizetéssel termel. — A Központi Vezetőség határo­zata értelmében a dolgozók igényei­nek kielégítését állandóan szem e'őtt kell tartani és azt a lehetőséghez mérten állandóan javítani kell. E téren is bizonyos szűklátókörűség, «el­lenállás tapasztalható. Például a Dombóvárait lévő egyik üzem, amely valaha bútorokat gyártott, — az ipa­rosítás ütemének csökkentése miatt — most csupán 2S százalékos kapa­citással dolgozik. Pedig ez az üzem is sokat segíthetne abban, hogy dol­gozóink szebbé, kényelmesebbé te­gyék 1 akácaikat. \— A szakemberek rendelkezésre állnak, csupán az kel­lene, hogy ebben az üzemben a sa­ját szakmájukban foglalkoztassák őket. Arra is rámutatott, hogy az egyes minisztériumok büro­kratikus munkája következtében 1,200.000 forint összegű beruhá­zással épülő iskola épüle<anyagai elpocsékolódnak s ugyanakkor az építkezés lényegé­ben leállt. Majd végezetül a törvé­nyességgel és a kommunista példa- mutatással foglalkozott. A tamási gépállomás igazgatója, Szlaczki József elvtárs is felszó­lalt a pártaktíva vitájában. Hozzá­szólása első részében a mezőgazdaság gi termelés fejlesztéséről szólt. Rá­mutatott arra, hogy e feladatok meg­oldásában igen nagy munka vár a gépállomásokra is. — Sok szép ered­ményt ért el a gépállomás — mon­dotta többek között — többször vol­tunk elsők. Azonban az eredmények nem homályosíthatják el hibáinkat, amelyek gátolják még gépállomásun­kat a még jobb munka elvégzésében. A termelőszövetkezetek egyre igénye sebben, egyre inkább követelőzőleg lépnek fel a gépállomás munkájával szemben és mi nem minden esetben tudjuk kielégíteni azt. Nem kaptuk meg a megígért Universal traktoro­kat, a sűrűsorvetésű vetőgépek mi­nősége is gyenge. Nehezek és egye­netlenül szórják a magvakat. Az egyik sor igen sűrű, a másikban pe­dig alig találni szemet. Ugyancsak hiba volt az -aratás idején a kom­bájnok után elszórt szalmával is. Annak letakarítása — a szalmagyüj- tők hiánya miatt. - részben igen sok munkaerőt vont el a termelés egyéb ágától, részben pedig akadá­lyozója volt a tarlóhántás-i munkák­nak. A gépállomás munkáját gátolta a rendkívül sok intézkedés, uta­sítás. Egy év alatt mintegy 14 ezer utasítás érkezett egy-egy gépállomásra, amelyet soha nem tud áttanulmányozni egyetlen gépállomási igazgató sem. Ezután néhány szóval ismertette a pártaktíva előtt a Szovjetunió mező- gazdasági kiállításán szerzett tapasz­talatait. Papp Károly a tamási járási pártbizottság első titkára kért szót. Elmondotta: — A Központi Vezető­ség múlt év júniusi határozata óta értünk el eredményeket a mezőgaz­dasági termelés területén. A tamási járásban a tervezett mini egy 30 va­gon műtrágya helyett 52 vagonnal használtak fel. A munkák sikeres végzésében igen nagy segítséget ad­tak a termelési bizottságok, ame­lyek egyre jobban működnek. Hozzászólásának második részében Papp elvtárs elmondotta, hogy a járás parasztsága általában jól vég­zi az őszi munkákat és a járás első a megyében. Igyekeznek többet tér. melni és jobban megművelni a föl­det. — Ugyanakkor joggal elvárja parasztságunk, — mondotta többek között, — hogy az ipari munkásság a gépek határidőre történő szállítása mellett nagyobb gondot fordítson a minőségire, mert e gépek egyrésze mielőtt használnák, máris javításra szorul. Természetesen — mondotta a továbbiakban, — helytelen lenne csak ilyen okokiban keresni a termelési költségek nagyságát. Igen nagyfokú a mezőgazdaságban is a pazarlás. A traktorosok például 2—3 liter ben­zint is felhasználnak arra, hogy ke­zet mossanak, az anyagnormákat is általában semmi beveszik. A terme­lőszövetkezetek viszont nem mindig a legjobban hasznosítják például a műtrágyát. Ez a sok „kicsi“ végül azt eredményezi, hogy a termelvények előállítási költségei magasak és egy­re növekszenek. Ennek véget kell szakítani, nem mehet így tovább. A pártszervezetek előtt álló felada­tokkal foglalkozva elmondotta, hogy sürgős tennivaló a pártszervezetek eszmei színvonalának emelése. Erő­teljesen be kell kapcsolni a pártszer­vezeteket a Politikai Bizottság be­számolójának ismertetésébe. Végül arról szólt, hogy a rendőrség és a bírósági szervek nem intézik a bűn­ügyek kivizsgálását elég gyorsan és nem is a legpéldásabb büntetéseket hozzák a törvények megsértőivel szemben. Gyuriclza István elvtáxs. a gyönki járási pártbizottság osztály- vezetője Is felszólalt a vitáiban. A pártpolitikai munkával foglalkozva arról beszélt, hogy kommunista pél­damutatásra kell támaszkodnia a mi politikai tömegmunkánknak is. A nevelést eddig háttérbe szorí­tottuk. Ezt még a járási párt­végrehajtóbizottságon is csupán osztályfeladatnak tekintik. Egyedül az ágit. prop. osztály foglal­kozik ezzel a pártmunkának oly fontos területével. v Hozzászólásával Gyuricza elvtárs elmondotta, hogy szinte általános ta­pasztalat az, hogy a funkcionáriusok' nem mennek a tömegek közé, nem tartanak kisgyűléseket és népnevelő­értekezleteket. De olyat is tapaszta­lunk, hogy egyik-másik instruktor fel sem szólal a területén lévő jelentő­sebb gyűléseken. Itt az ideje annak, hogy most már végre ne egy napot, hanem hosszabb időt töltsünk egy- egy alapiszervezetnél, így alaposab­ban megismerve azt, jelentős segít­séget tudunk nyújtani munkája meg­javításához. A megyei pártaktíva vitájában fel­szólalt Galló Ernő elvtárs, a Köz­ponti Vezetőség tagja is. — A Központi Vezetőség múlt év júniusi határozata óta megállapíthat­juk, hogy jobban, könnyebben, gond- talanabbul élünk. És ez helyes — mondotta többek között. — A kon­gresszus gazdasági vonatkozású ha­tározata abban jelölhető meg, hogy maximálisan kielégíthessük szükség- leteiniket. De a kongresszusnak és a Központi Vezetőség határozatainak ez csak az egyik oldala. A Központi Vezetőség most ismét teljes nyíltság­gal feltárta, hogy az eredmények mellett komoly hibák és hiányossá­gok is vannak. Vannak egyesek, még a funkcio­náriusok között is olyanok, akik úgy képzelik el, hogy az új sza­kasz csak ad, s nekünk ezekért a kisujjunkat sem kell megmoz­dítanunk. Azt tudni kell, hogy csak onnan lehet adni, ahol van. Ahhoz, hogy adni tudjunk, meg kell teremteni annak előfeltéte­leit városban és falun, üzemben és termelőszövetkezetben, álla­mi gazdaságban és gépállomáso­kon egyaránt. A legfontosabb teendőket ennek eléréséhez a Központi Vezetőség 6 pontból álló határozata mutatja meg. — A kommunisták egyik legfon­tosabb feladata most: a dolgozók kö­zé menni és megmagyarázni, a K. V. határozatának két oidaluságát, hogy a cél: a népjólét emelése, de ennek elérésére a kötelezettségek teljesíté­se, a termelés, a termelékenység emelése és az önköltség csökkentése a módja. — A Központi Vezetőség legújabb határozatának igen fontos része az, amely kimondja, hogy a. párt politikája a júniusi és a kongresszusi határozatok alapján áll és éppen ezért szemben áll azokkal, akik a nehézségeink Nagy és sokoldalú feladatok áll­nak pártszervezeteink előtt. Nem ke­vesebb, mint felkészíteni a párttag­ságot a párt új szakaszra vonatkozó politikájának következetesebb ér- vényrejutásáért és megvalósításáért folyó' csatára. A párttagság egészé­nek tevékenységén keresztül meg­értetni dolgozóinkkal e politika meg­valósításáért folyó harc lényegét s feladatát. Vagyis párttagjainknak saját példamutatásukkal be kell von­ni a dolgozók széles rétegeit az uj szakasz célkitűzésének megvalósítá­sába. Maga ez a célkitűzés — mely­nek lényege az ipari és mezőgazda­sági termelékenység nagyarányú fel­lendítése útján a lakosság életszín­vonalának emelése — rendkívül sok­oldalú kisebb nagyobb feladatok meg oldását jelenti. Jelen időszakban ez a falusi kommunisták számára azt jelenti, hogy minden eszközzel har­coljanak az őszi betakarítás befe­jezéséért, és harcoljanak a jövőévi több kenyér megalapozásáért, vagy­is a maradéknélküli, időben történő vetésért. Ipari üzemeinkben: a kom­munisták számára harcot jelent az utolsó negyedévi tervek maradékta­lan teljesítéséért. Eközben a feladatok megoldásával párhuzamosan kell pártszervezeteink nek helyileg felkészíteni területük lakosságát, a helyi tanácsok megvá­lasztására. A pártszervezet néhány vezetője, aktivistája egyedül nem tudja ezen sokoldalú és bonyolult feladatot megoldani. A siker az egész pártagság s a pártonkívüli ak­tivisták százainak szorgalmas és nem utolsósorban tartalmas politikai munkáját igényli. Ahhoz azonban, hogy aktivistáink valóban a célnak megfelelő, tartal­mas politikai — felvilágosító mun­kát végezhessenek, szükséges, hogy ehhez megfelelő előkészítést kapja­nak. Szükséges, hogy alaposan meg­ismerjék pártunk célkitűzéseit, a vá­lasztást lebonyolító Hazafias Nép­front szerepét, jelentőségét, annak nrogramját az egész választással kapcsolatos politikai munkánk irány elveit, módszerét, stb. Ezt a célt — az aktivisták elő­készítését — szolgálja a K. V. hatá­rozata értelmében megtartandó 4 na'pos esti népnevelő tanfolyam. Hogyan szervezzék meg pártszer­vezeteink e foglalkozásokat. E, foglalkozásokat a K. V. határo- ! zata értelmében a városi, üzemi, községi kisgyűlés-előadók, népneve­lők, vagyis mindazon aktivista ré­szére kell szervezni, akik a válasz­tási politikai munkában részt vesz­nek. Az aktivisták felkészítése 4 esti foglalkozás alkalmával törté­nik. A 4 este a helyi körülmények­től függően különböző időpontokra esik. Általában az első két foglal­kozást október 17 és 24. közötti hét legmegfelelőbb napján kell megtar­tani. Ezen a két foglalkozáson kell megvitatni: első este a helyi, járási, megyei népfront-bizottság program­ját. Ennek módszere: egy elvtárs (a pártszervezet legfejlettebb aktivis­tája) ismertesse a nevezett progra­mokat s utána 1 vagy több csoport­ban vitassák meg a program tuda­tosításával kapcsolatos feladatokat. A másik este a Központi Vezető­ség választási brossúráját ismerik meg. Ennek módszere: az aktivisták valamennyien olvassák el ezen bros- súrát € az az elvtárs, akit a párt- szervezet a vita levezetésével bízott meg, rövid előadásban magyarázza meg a brossúrában felvetett kérdé­sek lényegét, a brosséra tartalmat. S utána ugyancsak 20—25-ös csopor­tokban vitassák meg a brossúra tar­talmának tudatosításával kapcsola­tos feladatokat. A másik 2 esti foglalkozást a Hazafias Népfront kongresszusa után következő héten, vagyis október 24. és 3(h közötti hét végén a helyileg legalkalmasabb napon kell tartani. Ezen a két estén a Népfront Kon­gresszus anyagát kell megvitatni. Rövid előadás és vita formájában, az előző esték módszereivel. Pártszervezeteink gondoskodjanak róla, hogy a területükön lévő összes aktivista részt vegyen ezeken. Aktivistáink számára, további po­litikai, felvilágosító munkájukhoz igen hagy segítséget fog jelenti. Itt fogják megvitatni s ezzel alaposab­ban megismerni mindazokat az elvi, politikai, gazdasági kérdéseket, ami­ről beszélgetniük kell dolgozóinkkal. S amire már most is választ, magya­rázatot várnak. Dolgozóinknak gazdasági, kulturá­lis' igényeik növekedésével párhuza­mosan politikai igényük is egyre na­gyobb lesz. Vagyis egyre inkább megkövetelik, a tartalmas politikai, felvilágosító munkát. Igen helvesen követelik azt, hogy kielégítő választ adjanak agitátoraink kérdéseikre. Hogy megfelelő magyarázatot kapja­nak arra. hogy mit miért csinálunk, minek, mi a jelentősége, azaz tartal­mas tájékoztatást várnak. Ahhoz, hogy ennek eleget tudjunk tenni, jól fel kell készülni. Alaposan számba kell venni, hogy miről is akarunk beszélgetni, mire is aka­runk magyarázatot adni dolgozóink­nak. Ehhez jelent elengedhetetlen se­gítséget a népnevelőtanfolyam. Ah­hoz. hogy e tanfolyamok a célnak megfelelően sikerüljenek, feltétlenül nagy körültekintéssel kell pártszer­vezeteinknek előkészíteni. Személye­sen kell ezt megbeszélni valamen.v- nyi aktivistával, s elérni náluk azt, hogy valamennyi pontosan ott le­gyen. Ezt persze egyedül a titkár nem képes megoldani, hanem az kell, hogy a pártvezetőség valameny- nyi tagja tevékenykedjen ebben. Meg kell érteniük, hogy az akti­visták alapos felkészítése az alapja, a választási politikai munka sikeré­nek. Ettől függ az. hogy aktivistáink megtudják állni helyüket, hogy ért­hetően, világosan tudják megmagya­rázni a párt politikáját, eredményein két, nehézségeinket, feladaiainkat. Éppen ezért ezúton is felhívjuk ak­tivistáink figyelmét a tanfolyam je­lentőségére. Király I.ászióné A választások előkészítésére meg­alakultak a választási elnökségek. A megyei választási elnökség tag­jainak feladata, hogy őrködjenek a választások törvényessége felett és döntsenek a választással kapcsolatos felszólalásokban. A lakosság tudomására hozzuk a megyei választási elnökség, elnök, elnökhelyettes és titkárának nevét, lakcímét és az elnökség hivatali he­lyiségének címét, hogy választással kapcsolatos problémáikkal bizalom­mal forduljanak hozzájuk. Elnök: Szügyi Elek Szekszárd, Hunyadi u. 3. Elnökhelyettes: Farkas Istvánná. Szekszárd, Hunyadi utca 2. II. eme­let. Titkár: Miszlai István Szekszárd, Benczúr u. 27. Hivatali helyisége a megyei tanács épületében, Szekszárd, Mártírok tere 11—13. I. em. 21. megoldását, az , életszínvonal csökkentésével akarják megolda­ni. Mi, kommunisták, ezt a ter­melés növelésével akarjuk meg­oldani. Galló elvtárs ezután részletesen fog lalkozott a gazdaságvezetés problé­máival. Péti János, a „Szocialista Munka Hőse'*, a tamási Vörös Szikra ter­melőszövetkezet elnöke is felszólalt a pártaktíva vitájában. . — Mostanában igen Sokat beszé­lünk a termelőszövetkezetek anyagi megsegítéséről. Ez helyes — mondot­ta többek között. — Azonban még a legdöntőbb segítséget nem adjuk meg e mezőgazdaság szocialista szek­torának. Keveset beszélünk és még kevesebbet teszünk a termelőszövet­kezetek politikai munkájának meg­javítása érdekében. E téren 1 sürgő­sen változtatni kell munkánkban. Csak a politikai munka megjavításá­val tudják a falvakban egységesen visszaverni az ellenség támadásait a termelőszövetkezetek, s csak ezúton tudjuk tartósan megszilárdítani azo­kat. A megyei pártaktíva ülésen a vi­tában felszólalt még C z e b e r Árpád a megyei tanács elnökhelyettese. Horváth Jánosné, az MNDSZ me­gyei elnöke, Tóth Lajos, az alsöle- perdi állami gazdaság igazgatója, Szigeti János elvtárs, a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályveze­tője, Turgonyi Teréz, a DISZ megyebizottság ágit. prop, osztályve­zetője, ' K 1 e i m József, a Tatarozó Vállalat igazgatója, valamint Dobra András, megyei ügyész. Gondosan készítsük elő a nájnevelőlaníolyamokat Megafakult a megyei választási elnökség

Next

/
Oldalképek
Tartalom