Tolnai Napló, 1954. október (11. évfolyam, 233-259. szám)

1954-10-21 / 250. szám

4 N A P C ö J3T 1954 OKTÓBER 81 REGÖL YI LEVÉL: Meddig kell várni egy Iraklorjavílásra ? A tamási gépállomásnak két körzeti szerelője van. Az egyik leörzeti szerelő Kajtár József, az ő kezelése alá 13 erőgép tartozik. Munkáját lelkiismeretesen végzi, mind a 13 erőgép éjjel-nappal szánt, a traktorosok is jól keresnek az erőgépekkel.' Nem igy \>an ez Meksz Gyula körzeti szerelő és brigádvezető traktorosainál. Meksz elvtárshoz hét erőgép tartozik. A hét erőgép közül 2—3 napokon keresztül áll szerelésre várva. — Persze Meksz elviársnak a kisebbik gondja is nagyobb annál, hogy a gondjaira bízott erőgépek kisebb-nagyobb hibáit idejébe \ kijavítsa. — így volt ez október 4r-én is, amikor az én erő­gépem romlott el, s kértem 'a gépállomást, hogy küld­jön alkatrészeket és szerelőt., Október 9-ig sem alkat­részt, sem szerelőt nertj láttam. Ez az idő pedig közel egy hét munkakiesést jelentett. Úgy tudom, hogy Meksz elvtárs ezalatt az idő alatt egyik vagy másik ,.üdülőben“ egy-egy kisfröccs v>ellett próbálta elhitet­ni saját magával, hogy az ő brigádjában nincs semmi hiba, zavartalanul dolgoznak a traktorok. S így meg­nyugodva. odahaza a lakásán javítgatta az Állatforgal­mi motorkerékpárját, persze nem köszönöm-szépenért. Már több, mint egy hónapja szinte könyörgök Meksz elvtársnak, hogy javítsa meg traktoromat. • Erre azon­ban nem volt hajlandó. Pár héttel ezelőtt történt, hogy az erőgépem lendkereke leesett. Ekkor kénytelen volt kijönni, feltenni és a szabályozót megigazítani. De mire a melegítő lámpát a gyújtófej alá tettük, már nyoma sem volt Meksz elvtársnak. Így persze nem is tud- hatta, hogy a gép a javítás után jobban zörgött, mint a javítás előtt. Ezúton szerelném megkérdezni Meksz elvtárstól, mikor akarja traktorait rendbeszedni, meddig kell vár­ni arra. hogy az erőgépeken a munkaközben eső hibá­kat idejében kijavítsa? Még arra is meg szerétném kérni, hogy sűrűbben látogasson el brigádjának Ragjai­hoz. A gépállomás vezetőségétől pedig azt kérdem, hogy meddig tűri az ilyen hanyagságot? Az őszí munka dan­dárjában vagyunk, szántani és vetni kell. 'Mi, trakto­rosok is, keresni akarunk, márpedig rossz gépekkel a munka sem halad es keresni sem lehet. NYÚL ALBERT traktorvezető, Regőly. Meg'egvzé'ek Viz helyett a pénz 'olyik el a mucsi kútépitésnél Régi vágyuk teljesült a muraiaknak, amikor a 3 éves terv keretén belül ártézi kutat kapott a község Meg is volt az öröm, hogyisne lett volna, hiszen a köz. ségnek nagy szüksége van jó ivóvízre, mert bizony azzal nem nagyon bővelkednek. Az öröm közé azon­ban hamarosan üröm keveredett, mert a kútban nem volt víz. Pedig az ártézikut azért van, hogy víz folyjon belőle, legalábbis azért .szokott lenini — így gondol­ták ezt a mucsiak is. Csakhogy itt a víz hedyett a kut- csinálásra előirányzott összeg folyt el valamilyen mel­lékcsatornán. illetve csak betonalapzat lett belőle, mely a kút felszínét taKarja. Azóta is artézikul nélkül van a község, mert a vállalat, mely a kút fúrását végezte, felelőtlen mun­kát végzett. A község lakossága eddig már több eset­ben fordult panaszával a járási tanács és a járási párt- bizottság felé. A panasz,meghallgatásra talált. Mégpe­dig hogyan? A járási tanács akkori vezetőinek több­szöri ígérgetése, huza-vonája után megindultak a kút- szemlék. Egyik bizottság a másiknak adta a kilincset, illetve a kutat. Jártak ott a járási és megyei KTSZ-ek küldöttei, akik megvizsgálták, költségvetést készítettek, mértek, egyszóval mindent csináltak, csak a kutat nem. A kút jelenlegi állapota pedig nem valami biztató ké­pet fest. A csövek már elrozsdásodtak, a betonalapzat betöredezett, egyszóval igen tekintélyes összeg veszett kárba a kútkészítésnél. Ezt az összeget még inkább tetőzik a rengeteg költségvetés és kiküldetési díjak. Jelenleg az a helyzet, hogy. a kút csináltatásra meg­van a pénz. csak az illetékes szervek gondolkoznak azon. hagy hozzáfogjanak-e a csínáltatáshoz, vagy sem. ' • Reméljük, hogy.ha a Népfront-bizottság most terv beveszi a kút elkészítését, akkor az új tanácsválasztá­sok után meg is lesz az valósítva. Mi azt szeretnénk, ha az ígérgetések sorozatának végeszakadna. Megszűnné nek a sorozatos kiszállások és költségvetésele, mert ezekből az összegekből már egy újabb kutat lehetne építeni, mellyel ki lenne elégítve a község lakosságá­nak jogos kéreltne. Mucsi község dolgozó nsrasztsága nevében: V. S. Kedipxinéiiiek a* állattenyésztőknek , Az új kormányprogram, majd a r mezőgazdaság fejlesztésével kapcso­latban hozott minisztertanácsi hatá­rozatok után egymásután születtek olyan rendeleték, amelyek lényege­sen emelték a parasztok gazdálko­dási tervét, jelentősen növekedett az érdeklődés az állattenyésztés iránt is. így vált lehetővé az is, hogy több községben a gazdák érdeklődésére és kérésére bevezettük a törzskönyvi ellenőrzést. _ A törzskönyvezés semmiféle meg­terhelést nem jelent az állattenyész­tők részére. A törzskifnyvezés elen­gedhetetlen feltétele az állattenyész­tés fejlesztésének. Fontos és érde­künk az, hogy a legjobb szülőktől származó állatokat, egyedeket állít­suk be tenyésztésbe, mert ezen ke­resztül sokkal nagydob a valószí­nűség arra, hogy az ilyen állatok az öröklött jó tulajdonságokat megtart­ják. sőt ezeknél azokat még jobban lehet fokozni. -Különösen fontos ez az apaállatok beállításánál. Amíg egy tehéntől évente egy borjút, ad­dig egy bikától évente 60—70 borjút számítunk. Tehát a jó apaállat meg­választással igen komoly mértékben javíthatjuk állományunkat. Ezért van aztán az. hogy a Tenyészállat­forgalmi Gazdasági Iroda a tenyész­állatok felvásárlásánál a jobb elő­dökkel, jobb termelékenységgel, te­hát jobb származási lappal rendel­kező tenyészállatot jóval magasabb áron fizet ki. Jó egyedek után kifizetődik a te­nyészállat nevelés, nagy előnyt je­lent a tenyésztők részére a külön­böző kedvezmények mellett a maga- 1 sabb vételár. Például egy másféléves tenyészbikáért 6.010—20.000 forintig, 8—10 hó- naf os tenyészkanért 2.000—8.000 forintig. Tenyészbika nevelésnél 600 liter tejbeszolgáltatási mentesítés, 5 má­zsa abraktakarmány hivatalos áron, nevelési előleg, majd az eladott bi­kával teljesítheti a húsbeadási köte­lezettségét is az illető tenyésztő. Tenyészkan nevelés esetében az eladott törzskönyvezett származású kSnnal teljesítheti a tenyésztő a hí­zottsertés beadását. Tehát nem az eladási áron fizetik az így átadott tenyészkant, hanem annál jóval magasabb, 21—27 forint kilogrammonkénti, sőt jobb származás esetében ennél magasabb áron is. Említsünk meg még egy kedvez­ményt, a törzskönyvezett tehenek utáni korpajuttatást. Azok a tenyésztők, akiknek a te­hene a 3000 liter tejet megtermelte, illetve megtermeli és annak 60 szá­zalékát beszállítja a tejbegyűjtő helyre, az alábbiak szerint részesül korpa j uttatásban. Termelt tej lit. 3000 4000 5000 6000 Beszállított tej lit. • 1.800 2.40* 3.000 3.600 Juttatott korpa kg, 500 800 1.100 1.500 SPORT így kellene megyénkben m'iiden sportkörnek • működni Egy példát említek csak meg, mit jelent ez a korpajuttatás. Szakádét községben Genszler Andrásné 2 da­rab tehene után kötött tejszállítási szerződést, miután á következő ked­vezményben. illetve előnyben része­sült. Termelt tej lit. 4- es Kedves 4000 5- ös Szegfű 3000 Beszállított tej lit. 2.400 1.800 Juttatott korpa kg. 800 500 összesen: 7000 Tehát ezekszerint 13 mázsa kor­pát fog kapni a folyó évben (részben már megkapta) a két tehene után, ami azt jelenti, hogy a 13 mázsa 4.200 1.300 korpától tud termeltetni 2.600 liter tejet, mivel körülbelül 1 kiló köze­pes minőségű koipától 2 liter tejet számíthatunk. 26ft0 liter tej ára 2.40 forintos áron 13 mázsa korpa ára 45.— forin tos áron 6.240 Ft 585 Ft tiszta jövedelem Tehát Genszler Andrásnénak ez utóbbi kedvezmény 5.655 forintot je­lent tiszta pénzben, de emellett je­lenti a teheneinek folyamatos ter­melését és jó kondícióban való tar­tását is. Miután a rendelet előírja, hogy a folyó évben a havonként be­tervezett. illetve a szerződésben meg állapodott mennyiségű tejet beszállít­ja. a törzskönyvezett tehén tulajdo­nosa (természetesen az olyan tehe­5.655 Ft nek után, amelyeket az állattenyész­tő állomás javasolt szerződéskötésre) havonként és literenként 30 deka­gramm korpát kaphat, illetve kap. Az így szerződött, illetve beszállított tej magába foglalja a beadási köte­lezettséget is. természetesen azt be­adási áron. míg az azon felüli meny- nyiséget szabadárcm fizeti a tejbe­gyűjtő. (Állami Állattenyésztő Állomás) Látogatás Méhes Jánosinál, a Tolnai Az elmuit napokban felkerestem Méhes Jánost, a Tolnai Vörös Lobo­gó sportkörének elnökét. Méhes barátomat, vagy máskép­pen a „Danit" — mivel őt Tolnán csak ezen a néven ismerik — a Tex­tilgyár egyik irodahelyiségében talál­tam. bár a munkaidő már letelt. Az asztalán papírlapok, jegyzetek, me­lyeken nevek és eredmények. — Ez az én munkaidő utáni szórakozásom, mutat mosolyogva az asztalán szét­terülő kimutatásokra, szinte már el seim tudom képzelni, mit is csinálnék üres óráimban, ha nem lenne sport. Ha egy sportköri elnök becsülete­sen — lelkiismeretesen végzi el fel­adatát. úgy bőven akad munkáa. És a mi „Danink" bizony jó munkát vé­gez. A megyei szakszervezeti sport­körök közül a legjobb és legeredmé­nyesebb munkát a Tolnai Vörös Lo­bogó sportkör, illetve annak vezető­sége végzi. Természetesen ebben nagyrésze van a sportköri elnöknek. A sportköri elnöknek kell lenni an nak. aki összefogja a szakosztályokat, a szakosztályvezetőket, az időnként megtartott vezetőségi ülésen beszá­moltatja a szakosztály munkájáról, majd a szakosztályok esetleges prob léméit — a lehetőség szerint — elin­tézi. — Ha az elnök jól dolgozik, ak­kor a szakosztályvezetők is jó mun­kát végeznek. aminek eredménye, hogy a szakosztályon és így a sport­körön belül is fellendül az élet. A Tolnai Textilben a vezetőség jó munkát végez és így jó a munka a «Dortkömél és a szakosztályokon be lül is. Hogyan sikerült megyei vi szonylatban az élvonalra felhozni a sportkört? — teszem fel a kérdést — a Vörös Lobogó elnökének. — Több éves munka eredménye ez — hangzik a válasz — ma már elértem azt. hogy a szakosztályvezető teljesen önállóan dolgozik. A labdarugó szakosztálynál például dicséretet érdemel lelkes agilis munkájáért Mladencsics Lajos, Ulrich János, Pranz János és Buch müller Mihály. Részint lelkes mun­káiknak köszönhető, hogv a labda­rugó csapatunk az elmuit évekhez viszonyítva jól szerepelt. Bár a csa­patnak minősített edzője nincs — az edzéseket Jagica Sándor, az üzem egyik dolgozója tartja — mégis jó nak mondható a csapatszellem és a csapatmunka. A tavasszal hibát kö­vettünk el a labdarugó szakosztály­nál akkor, amikor nem mértük fel lehetőségeinket és II. csapatunkat beneveztük a bajnokságba. A ross# utazási körülmények, illetve a költ­séges utazás miatt ezt a csapatot kénytelen volt a vezetőség visszalép­tetni. Az atlétikai szakosztályról szólva az elnök elmondotta, hogy az eddig évek folyamán főképpen szakszerve­zeti vonalon működtek. — Beláttuk gzt. hogy sportolóinknak szakszerve­zeti vonalon nem tudunk e’egendő versenyt biztosítani és ez évben már résztvettünk a járási és megyei atlé­tikai versenyeken is. Ezeken a ver­senyeken a szakosztály tagjai jól megállták helyüket. A vezetőség még ezekkel a versenyekkel sem elégedett meg. hanerfF párosversenyre hívta ki a megye nagyobb sportköreinek atlé­tikai szakosztályait. Ennek során ke­rült megrendezésre a Bátaszéki Lo­komotiv, valamint a Szekszárdi Dó­zsával megtartott atlétikai verseny. Helyes lenne, ha a TSB szorgalmaz­ná a községek közötti atlétikai páros­viadalt, esetleg célszerű lenne a kö- zetfekvö községekből hármat-négyet összevonni és azok között megren­dezni a versenyeket. Hogy az atléti­kai szakosztályunk eredményes mun­kát tudott végezni, oroszlánrésze van Hochsteiger Fülöp edzőnek, aki már kora tavasszal elkezdte az atléták edzéseit. Résztvettünk a járási és mezei futóversenyen, maid a Vörös Lobogó futóversenyén, ahol „A vi­dék legjobb női csapata“ címet nyer­tük el.v A felsoroltakon kívül atlé­Vörös Lobogó sportkör* elnökénél. táink resztvettek a terülte ti és az or­szágos Vörös Lobogó ítyoortünnepé- lyen, valamint a Vörös Ldbogó orszá­gos atlétikai pályabajnoknágán is. A röplabda szakosztályáéi szólva megemlítette, hogy azok a fiúk, akik a szakosztály tag ai, teljesen kezdők voltak e sportágban. — Rlégis úgy határoztunk, hogy nevezzak őket a télen megtartott terem röplabda baj­nokságba. Ennek eredménye meglát­szott az idei röplabda bajnokság so­rán, mert annak ellenére, mogy tel­jesen kezdők, mégis a tetszőnkét mérkőzésből nyolcat megnyertek és így a tabellán a kilencedik helyet foglalták el. Női csapatunk a baj­nokság során végig jól szerelőéit és a lejátszott tizenkét mérkőzésből tizenegyszer győztesként hags'ta el a pályát. Hogy a röplabda szakosztá­lyunk ilyen eredményesen működhe­tett. a lelkes játékosokon kívül Hor­váth Vilmos pedagógus érdeme, aki lelkiismeretesen foglalkozik a szak­osztály tagjaival. (Folytatjuk) Sportköri atlétikai verseny a Dombóvári Fiúiskolában Dombóváron a gimnázium sport­pályáján nagyszámú indulóval ren­dezte meg az iskola úttörő csapírta a sportkörrel karöltve a versenyt. Részletes eredmények: 60 m. síkfutás: 1. Lóránt 8.4 mp* 2. Raskoványi 8.6 mp, 3. Hetényi 8.0 mp. Távol ugrás: 1. Endrefalvi 383 cm, 2. Marosi 379 cm, 3. Strasser 378 cm. Magasugrás: 1. Mihály 125 cm, 2. Tapa 125 cm, 3. Lóránt 122 cm. Súlylökés: 1. Sásfalvi 10.05 m, 2. Sáry 9.35 m, 3. Pető 8.40 m. Kislabda: 1. Cseri 48.40 m, 2. Dom­bóvári 47.20 m, 3. Kamarás 43.30 m. Gránátdobás: 1. Endrefalvai 48.60 m, 2. Sásíalvi 46.10 m, 3. Kovács 44.70 m. 800 méteres síkfutás: 1. Endrefalvi 2.54, 2. Várnai 2.57, 3. Strasser 2.59. 4x60 méteres váltó: 1. VII. b, (Strasser—Raskoványi—Kamarás— Endrefalvi), 2. VII. a. (Schretner—* Séffer—Dombóvári—Bugasi), 3. Vilii a. (Topa—Hetényi—Ujj—Várnai). Ujj József levelező HÍREK CSÜTÖRTÖK, OKTÓBER 21 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR: 11/1. sz. Áll. gyógyszertár. NÉVNAP: Orsolya. — IDŐJÁRÁS JELENTÉS: Várható időjárás csütörtök estig: —* Felhőátvonulások, már néhány he­lyen zápo-reső, zivatar. Élénk nyu­gati-délnyugati szél. A nappali hő­mérséklet keleten csökken, nyugaton emelkedik. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel 7—10, legma­gasabb nappali hőmérséklet csütör­tökön 16—19, fok között lesz. A fű­tés alapjául szolgáló várható közép­hőmérséklet 10 fok felett lesz. MOZI Garay filmszínház. Október 25 ig: EGY Éj' \ ELENCÉBEN. Színes osztrák film Johans Strauss operettjéből. Kezdések: easár- és ünnepnap. 4, 6 és 8 órakor. Hétköznap: 6 és 8 órakor. TOLNAI NAPIO Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: KiRÁ! Y IASZLó A szerkesztősé? ée kiadnhiraral telefonsaimat 20-10 20 11 Szekszárd Szérhenvi-ntea 10 MNB eev.«zámla«zám 00 8?s 085—50 Előfizetési díi: hasi II __forint. Baranvamesrvei Szikra Nsomdn Rées. Munkáe-s Miháiv-utca 10 sx. Telefon 20-27 Nyomdáért felel- Melles Rezsé «••• Nekem egy olyan könyvet ad­ón, amiben nincsen se traktor, se párt, — állít be egy napon a paksi járási könyvtárba egy téglagyári munka*. Weinréb Ignác, a könyvtár szer­vezője megáll egy pillanatra, né­zi a kérőt és gondolkodik. Majd a könyvespolchoz megy és leemeli az egyik kötetet. t— Vigye el ezt — mondja. A kölcsönző nézi a könyvet; So- lobon: „Uj barázdát szánt az eke". — Hát jó — ezzel hóna alá veszi és elmegy. Miután elolvasta a könyvet, is­mét felkeresi a könyvtárt. Wetn- réb Ignác kérdőn néz rá, de a köl­csönző nem nyilatkozik, az arca. sem árul el semmit gondolataiból. A könyvtárosból erre kikívánkozik a kérdés: „NEKEM OLYAN KÖNYVET ADJON1* Miért van a paksi járási könyvtárnak a legtöbb olvasója? — No. hogy tetszett? — Voltak benne igen jó részle­tek, különösen az, amikor megver­ték azt a Davidovot, meg a felpuf- fadt ló esete, az érdekes volt. — mosolyodik el a visszaemlékezéstől a kölcsönző. Weinréb Ignác ekkor hellyel kí­nálja, ö maga is leül mellé és el­kezd meséim n. könyvről, elemezve mondanivalóját, az írói fogásokat, amelyek fordulatossá teszik a re-' gényt. Szinte egy rövid érdekes kis könyvismertetést tart. — Adja vissza a könyvet, elol­vasom újra — áll fel végii'ús a könyvtár vendége. Nem az egyetlen eset ez, amely azt bizonyítja* hogy a paksi járási könyvtárban nem felületes mun­kát végeznek. Ráérnek alaposan foglalkozni egy-egy olvasóval éf az eredményt számokban is ki lehet mutatni. A járási könyvtárak kö­zül■ a paksinak van legkevesebb könyvállománya és ennek ellenére a. legtöbb olvasója. Az olvasókkal való foglalkozásnak természetesen nem ezt az egyetlen módját isme­rik a paksi könyvtárban, amelyet már elmondtunk, hanem igen sok­oldalú propagandamunkál végez­nek a könyvtár dolgozói. Megláto­gatják például rendszeresen a be­teg olvasókat, akik huzamosabb ideig ágyhoz vannak kötve, és ol­vasnivalóval látják el őket. A mozi előtti hirdetőtáblán mindig értesül­het róla mindenki, hogy a könyv­tár milyen új könyveket kapott té­mák szerint. Minden olyan ada­tommal, amikor nagyobb tömeg gyűlik össze, munkába lépnek a könyvtár aktívái. A járási könyvtárnak emellett feladata az egész járást könyvek­kel ellátni. — Az utolsó negyedév­ben Földespusztán, Felsőcsámpa és Cyapapusztán létesítünk új nép-' könyvtárat — újságolja ezzel kap­csolatban Weinréb Ignác. — Az a tapasztalat, hogy az ilyen kis pusz­tákon igen hálás olvasóközönség van. Még valamit szeretnénk beve­zetni, — mesél terveikről a könyv­tár Szervezője, — szeretnénk köz- retlenhangú olvasói megbeszélése­ket rendezni. Meg is csináljuk a télre. Rövid idővel ezelőtt a dunaföld- vári községi könyvtár problémája miatt bírálat érte a paksi járást könyvtárt is. Azóta már a bírálat nyomán intézkedés történt, Duna földvár jónéhány könyvet kapott. A járási könyvtár anyaga is Allan-' dóan bővül, nemrégen kapott 4—> 500 kötetet. Lehet tehát újabb ol­vasókat szervezni,

Next

/
Oldalképek
Tartalom