Tolnai Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-03 / 209. szám

2 N A P C Ő 1954. SZEPTEMBER 3. A bonni kormány nyilatkozatáról 'Londoni (MTI). Mint jeJentettük, vA Ademsuer-konmány nyilatkozat­ban közölte: Nyugat-Németország kész résztvenm „a nyugati védelem­ben, feltéve, ha ugyanolyan jogokat kap, mint a többi érdekelt állam.” A közlemény szerint a nyugatnémet kormány javasolja: kössenek új szer­ződéseket a Németoszágban állomá­sozó külföldi csapatok státusáról és ebből a célból kezdjenek azonnali tárgyalásokat Angliával és az Egye­sült Államokkal. Ez a közlemény nagy feltűnést keltett a diplomáciai megfigyelők körében. A londoni rádió bonni tudósítója megjegyzi: „Franciaország sehol sincs megemlítve a német közle­ményben. Ugylátszik, hogy a nyu­gatnémetek ki akarják zárni Fran­ciaországot a megszálló csapatok státusának, felülvizsgálásával fog­lalkozó tárgyalásokból, holott Fran­ciaország az egyik szövetséges meg­szálló hatalom Németországban. Ollenhauer elutasítja az Adenauer- kormány követeléseit ESrdey-Grúx Tibor oktatásügyi miniszter rádióbeszéde Berlin (MTI). Ollenhauer, a Né­met Szociáldemokrata Párt elnöke szerdán este nyilatkozott a' bonni kormány követeléseiről, amelyeket a kormány Bühlerhöhenben, Adenauer üdülőhelyén tartott minisztertaná­csán állított a nyugati nagyhatal­makkal szemben. Ollenhauer kijelentette, hogy a Szociáldemokrata Párt nem teszi magáévá ezeket a követeléseket, Bühlerhöhe (ADN): Alexander M. Wiley szenátor, az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke csü­törtökön érkezett Bühlerhöhebe, ahol Adenauer nyári szabadságát tölti, hogy — mint az AP jelenti — „meg­beszélést folytasson a kancellárral a párizsi EVK-aöntés következményei­ről." Berlin (ADN): Schmidt-Wittmack, a Német Demokratikus Köztársaság­ban menedékjogot kért szövetségi gyűlési képviselő szerdán interjút adott a „Deutschlandsender" rá­dióban. Schmidt-Wittmack a hozzáintézett kérdésekre válaszolva kijelentette, hogy a francia nemzetgyűlésben csak az történt, amivel minden politiká­val foglalkozó embernek számolnia kellett. Adenauer politikája számára ez óriási vereséget jelent. Válaszul arra a kérdésre, miben látja a kivezető utat abból a zsák­utcáiból, amelybe a szövetségi kor­ínért azok „teljesen háttérbe szorít­ják Németország újraegyesítésének kérdését,“ A Német Szociáldemo­krata Párt elnöke egyszersmind han­goztatta, hogy pártja „visszautasít minden arra irányuló kísérletet, hogy most talán enyhített formá­ban, vagy földrajzi körülhatárolás­sal feltámasztani igyekezzenek az európai védelmi közösség gondola­tát.” A Stuttgarter Nachrichten című lap szerdán ezekkel a szavakkal jel­lemzi azokat a tanácskozásokat, ame­lyeket Adenauer a Bühlerhöhén foly­tat: „a bonni kormánykörök meg­döbbenése a párizsi nemzetgyűlés EVK-döntése miatt sokkal nagyabb, mint ahogyan kifelé elismerik.“ mány jutott, Schmidt-Wittmack hang súlyozta: a szövetségi gyűlésnek vég­re meg kellene találnia a bátorságot, hogy szakítson azzal a politikával, amely kilátástalan helyzet felé ve­zet. Egy további kérdésre Schmidt- Wittmack kijelentette: az a tény, hogy az EVK politika összeomlott, Nyugat- Németország lakosságára kétségtele­nül azzal a kihatással lesz, hogy nagy többség fogja követelni az új politikai tájékozódást. Nyugat-Németország lakossága el­várja, hogy az eseményekből levon­ják a megfelelő következtetéseket. Külföldi hírek becs Az osztrák sajtó közli, hogy a burgenlandi Frauenkirchenben ara­tóünnepet tartottak. A „Kisparasz- tok Szövetsége” által rendezett ün­nepségen többezer paraszt, földbérlő és mezőgazdasági munkás vett részt. Az ünnepi gyűlésen J. Koplenig, az Osztrák Kommunista Párt elnöke tartott beszédet. Hangsúlyozta, hogy a burgenlandi kisgazdák, földbérlők és mezőgazdasági bérmunkások leg­főbb követelése most a demokratikus földreform végrehajtása. A kor­mánypártok elfeledkeztek arról az ígéretükről, amelyet az egyes válasz­tások előtt tettek a parasztoknak. Az a véleményünk — mondotta Koplenig — hogy a nagybirtokosok kezében lévő földeket szét kell osz­tani a parasztok és a mezőgazdasági munkások között. Az osztrák népi eldonzék továbbra is ezért harcol. VARSÓ ' A baltitengeri országok partvidéke mentén „békeúton“ lévő „Báthory" gőzös augusztus 31-én Gdynia len­gyel kikötőbe érkezett. Az északi or­szágok nyolcszáz békeharcosa tartóz­kodik a hajó fedélzetén. A „béke-út” részvevői kedden meg tekintették Lengyelország Balltiten- ger-meliéki városait. PARIS A „LTnfo-rmation“ közölte Edourd Daladler, volt francia miniszterel­nök nyilatkozatát az EVK szerződés elutasításáról. Daladier a többi kö­zött ezeket mondotta: „Az európai védelmi közösség sf* ralmas végét az magyarázza, hogy a nemzet harcot indított a francia szuverénítás korlátozása és Német­ország meggondolatlan felfegyver­zése ellen, mert Németország ko­rántsem mondott le a kalandok po­litikájáról.” SANGHAJ Augusztus 31-én Japánban a Ku- siro közelében lévő szénbányában bányalégrobbanás történt, harminc­kilenc bányász meghalt. PEKING Az együttes vietnami katonai fegy verszüneti bizottság augusztus 26-i és 27-i ülésén folytatta az összes hadifoglyok átadása kérdésének megvitatását, — jelentette augusz­tus 31-én a „Vietnami Tájékoztató Iroda.“ — A bizottság azonban a Francia Unió haderői küldöttségé­nek magatartása következtében nem tudott konkrét megállapodásra jut­ni. Az új tanév megnyitása alkalmá­ból Erdey-Gruz Tibor oktatásügyi miniszter csütörtökön reggel üdvözlő beszédet mondott a Kossuth rádió­ban. Köszöntőjében többek között a következőket mondotta: Az új tanév kezdetén köszöntőm a tanulóifjúságot, a tanítókat és taná­rokat, köszöntőm a szülőket! Egy évtizeddel ezelőtt szabadította fel a hős szovjet hadsereg hazánkat és tette lehetővé, hogy valóra váljék az, amiért évszázadokon át hiába küzdöttek népünk legjobbjai és hiá­ba ontották vérüket. Á haladó orszá­gok élvonalába küzdöttük magunkat, amikor a pártunk vezette harcos munkásosztályt követve megszüntet­tük a kizsákmányolást és megkezd­tük a szocialiamus építését hazánk­ban. A felszabadulás együk nagy vív­mánya a nyolcosztályos általános is­kola, mely minden gyermeknek le­hetővé teszi az általános műveltség alapjainak megszerzését, azét a mű­veltségét, mely régebben csak a ki­váltságosoknak jutott osztályrészül. A középiskolákon és egyetemeken is sokszorosra nőtt a tanulók száma és a reakciós áltudományt minden is­kolából kiszorította a haladó tudo­mány. Kedves tanulóifjúság! Tanítóitok és tanáraitok szeretettel fogadnak ma a tantermekben, szülőitek és a töb­bi felnőttek féltő gonadal kísérik és segítik munkátokat az iskolában. A ti munkátok a tanulás s ez hazánk felvirágoztatása szempontjából ugyan olyan fontos, mint bármely más munka. Vegyétek tehát komolyan a tanulást, igyekezzetek tovóbbjavítani tanulmányi eredményeiteket. Ne fe­lejtsétek el, hogy sajátmagatoknak is tanultok, mert csak úgy válhattok hasznos és megbecsült tagjaivá a társadalomnak, csak úgy találjátok meg boldogulástokat, ha alapos tu­dással, szilárd ismeretekkel, jól be­gyakorolt készségekkel lépték ki az iskolából az életbe. Tegyétek magatokévá a kommu­nista erkölcsöt, amit nevelőitek olta­nak belétek. Sajátítsátok el a fegyel­mezett magatartást, a művelt visel­kedést, a helytállást a t tanulásban még ákkor is, ha az nehéz. Kedves tanítók és tanárok! Népünk jövőjének, reménységének kialakítá­sa van a ti kezetekben. Végezzétek az oktató-nevelő munkát továbbra is olyan lelkesedéssel és odaadással, mint eddig tettétek. Javítsátok to­vább az oktatás tartalmát és mód­szereit, cseréljétek ki egymás között jó tapasztalataitokat, segítsétek át a fiatalokat a kezdet nehézségein. Kü­lönösen nagy gonddal tökéletesítsé­tek az erkölcsi nevelést és munká­tokat a marxista pedagógia szelle­mében végezzétek. Egy percre se fe­ledjétek, hogy az iskola az életre nevel, ezért az eddiginél nagyobb mértékben ismertessétek a tudo­mány alapjainak a termelési folya­matokban. való alkalmazását, igye­kezzetek megértetni tanítványaitok­kal az ipari és mezőgazdasági folya­matok alapelveit és megszerettetni velük a termelő munkát. Kedves szülők! Amikor ma elkül- döttétek gyermekeiteket az iskolába, ne higyjétek azt, hogy ezzel a szü­lői ház felelőssége a gyermek neve­lésében kimerült. Az iskola nevelő munkája csak akkor járhat siker­rel, ha karöltve halad vele a szülői nevelés. Keressétek fel a tanítókat, tanárokat, s 'beszéljétek meg velük a nevelés legfontosabb kérdéseit, fo­gadjátok meg tanácsaikat, ha nehéz­ségeitek vannak gyermeketeikkel kapcsolatban. Nagymértékben előmozdítjátok az iskola nevelő hatását, ha hozzájárul­tok az iskola szépítéséhez, hiányos­ság,adnak pótlásához. Ha látják a gyermekek, hogy a szülők dolgoznak az iskoláért, áldozatot hoznak érte, sőt ők maguk is tevékenykednek ér­dekében, rákkor jobban megszeretik, megvédik iskolájukat és ezen ke­resztül megtanulják a társadalmi tu­lajdon megbecsülését is, megtanul­ják, hogy ami a társadalomé, az az övék is, amit óvni és védeni kelL Kedves barátaim, ifjak és felnőt­tek! Kezdődjék meg az új tanév munkája. Kívánom, hogy fokozódó siker kísérje fáradozásaitokat és ez a tanév is nagy lépéssel járuljon hoz. zá szocializmust építő hazánk felvi­rágzásához. A Holland Kommunista Párt felhívása a holland néphez az EVK kudarcával kapcsolatban halaszthatatlan feladatát tűzi Hol­Hága (TASZSZ): A „De Waarheid“ közli a Holland Kommunista Párt Központi Bizottságának a holland néphez intézett felhívását. Az „európai védelmi közösség" ku­darca — hangzik a felhívásban — olyan új kormány megalakításának landia elé, amely a nemzetközi fe­szültség enyhülésének és az európai kollektív biztonsági rendszer meg­teremtésének most megnyílt útjára térne. Adeuauer Wile.v *%cmitorral tárgyal Sckinidt-Wittinack rádiónyilatkozata az EVK elutasításáról Li Szín Man közzétette az „örök elnökségéről“ szélé alkotmány- módosítási tervezett r Fasiszta önkény az Amerikai Egyesült Államokban Irta: I. FILIPPOV, a Pravda külön tudósítója London (MTI). Mint a londoni rádió jelenti, Szöulban közzétették az „alkotmánymódosításról” szóló tervezetet. A tervezetnek az a lé­nyege, hogy lehetővé teszi: Li Szin Man élete végéig Dél-Korea elnöke maradjon. A tervezet szerint meg­szűnik a miniszterelnöki funkció is és minden végrehajtóhatalom Li Szin Mannak, mint „örök elnöknek" kezében összpontosul. A tervezetet rövidesen a liszinmanista „nemzet- gyűlés“ elé terjesztik. Nagy-Britannia semlegességre szólította fel Libanont a ciprusi kérdésben London (MTI). Mint az „AFP’ je­lenti, Nagy-Britannia libanoni ügy­vivője kedden azzal fordult a bej­rúti külügyminisztériumhoz, hogy Libanon „a. ciprusi üggyel kapcso­latban tanúsítson szigorúan semle­ges magatartást.“ A libanoni külügyminisztériumban azt közölték viszont a sajtótudósí­tókkal, hogy a kormány behatóan tanulmányozta a ciprusi kérdést és azt is mérlegeli, hogy ezt a problé­mát felveti az arab liga politikai bizottságának legközelebbi ülésén. Átalakították az egyiptomi kormányt (MTI) Hírügynökségi jelentések szerint Nasszer, Egyiptom miniszter- elnöke szerdán átalakította kormá­nyát. Az „AFP” kommentárja rámutat, hogy az egyiptomi kormányátalakí­tás révén a kabinetben résztvesznek a „forradalmi tanácsnak” azok a tagjai is, akiknek eddig nem volt miniszteri tárcájuk. A kormányát­alakítás — hangoztatja az „AFP" — a gyakorlatban azt jelenti, hogy a katonai vezetők most közvetleneb­bül vesznek részt a kormányzásban. A z Egyesült Államokban jog- erőssé vált az Egyesült Álla­mok Kommunista Pártja betiltásáról szóló törvényjavaslat. A törvényja­vaslat elfogadását féktelen kommu­nistaellenes uszítás kísérte. A hét fo. lyamán, amikor mind a szenátusban, mind a képviselőházban folyt a tör­vényjavaslat vitája, a kongresszus tagjai, gazdáik az amerikai monopó­liumok tulajdonosainak akaratát tel­jesítve majd kibújtak bőrükből, úgy igyekeztek egymást túlszárnyalni az uszításban, amely mindaz ellen irá­nyult, ami az országban haladó, élen­járó. Demokraták és köztársaságiak egymást túllicitálva, módosításokat és kiegészítéseket javasoltak a reak­ciós törvénytervezethez, egymással vetélkedtek az amerikai nép polgár­jogai egy részének eltiprásában. A törvénytervezet vitája folyamán sut- badobták a legelemibb parlamenti ügyrenai szabályokat is. Az amerikai törvényhozók annyira siettek e reakciós törvénytervezet el­fogadásával, hogy amikor a képvise­lőház összeült a kommunista párt betiltásáról szóló törvénytervezet el­ső változatának megvitatására, a kép viselők még a törvénytervezet szöve­gét sem kapták kézhez. A törvény- tervezet végső változatát augusztus lű-én, minden megvitatás nélkül bo­csátották szavazásra a képviselőház­ban és ugyanilyen hisztérikus, lázas kapkodással fogadták el a törvényja­vaslatot az Egyesült Államok szená­tusában is. Az amerikai kongresszus e leg­újabb „törvényhozási aktusa" való­ban megdönti a törvénytelenség és az önkény minden eddigi rekordját. Ezt kénytelenek elismerni még egyes kongresszusi tagok is. „Országunk története folyamán — mondta Kefáuve-r szenátor. — eddig még soha senkit sem helyeztek tör­vényen kívül politikai meggyőződé­séért. .Cellar, a képviselőház egyik tagja a törvényjavaslat elfogadásá­val kapcsolatos hisztériás légkört jel­lemezve azt monata, hogy ez a lég­kör „a rendőrállam pszihológiáját” tükrözi. „Ha a hatalmon lévő párt betilthatja a kommunista pártot, — mondta, — úgy a hatalmon lévő köz- társasági párt betilthatja a demokra­ta pártot." Barden, a képviselőház egyik tag­ja, aki a törvénytervezet ellen sza­vazott, elmondta, hogy ez a törvény- tervezet „elvileg helytelen.” „Olyan út ez — mondta, — amelyet a fasisz­ták használtak volna ..." A Chicago Daily News című újság közölte, hogy a most elfogadott tör­vényjavaslat nyilvánvalóan megsérti az Egyesült Államok alkotmányát. Ezt elismeri az Egyesült Államok burzsóá sajtójának néhány más szer­ve is. A törvény szerint mindenki, aki tagja a kommunista pártnak, az 19J0 évi, úgynevezett „belső biztonságról" szóló törvény szerint büntetendő". Ez a profasiszta törvény, amely a Mc- Carran törvény név alatt ismeretes, a legelemibb állampolgári jogaiktól fosztja meg a kommunistákat, töb­bek között attól, hogy olyan válla­latnál dolgozzanak, amelynek a ha­tóságok szerint védelmi jelentősége van. Megfosztja a kommunistákat at­tól a jogtól, hogy állami intézmé­nyeknél teljesítsenek szolgálatot, hogy útlevelet kapjanak, stb. A Mc- Carran törvény arra kötelezi a kom­munista párt tagjait és azoknak a szervezeteknek a tagjait, amelyeket a hatóságok „kommunista jellegű szervezeteknek” nyilvánítanak, hogy vétessék magukat nyilvántartásba az &azsá sügvm.misztériumban. Aki ezt r rendőrségi követelést nem teljesíti, azt ötévi börtönnel és jelentős pénz­büntetéssel sújtják. A kongresszus nem érte b= a McCarran-féle tör­vény eddigi változatával, most fel­újította ezt a fasiszta törvényt. s i óbban fokozta reakciós jellegét. A z úi törvény egyik fejezete ^ megtorló intézkedéseket tar­talmaz az amerikai szakszervezetek­kel szemben. A fejezet szerzője But­ler, köz társaságpárti szenátor, aki már tavaly is egy szakszervezetelle­nes törvényjavaslatot terjesztett a szenátus elé. Az új törvény szak­szervezetellenes cikkelyei feljogosít­ják az úgynevezett felforgató tevé­kenységet ellenőrző hivatalt arra, hogy bármely szakszervezetet meg­fosszon attól a jogétól, hogy tárgya­lásokat folytasson a vállalkozókkal a munkafeltételekről, megfosztja a szakszervezeteket attól a jogtól, hogy kollektív szerződéseket kössenek a vállalkozókkal és számos más olyan jogtól, amelyet az amerikai munkás- osztály a burzsoázia ellen folytatott sokéves kitartó harcban vívott ki. — Mindehhez elegendő, ha a hatóságok „felismerik", hogy valamely szakszer­vezetbe „kommunisták hatoltak be.” A haladó amerikai sajtó rámutat. ^ nem véletlen, hogy a Butler-fé- le törvényjavaslatot egybekapcsolták a kommunista párt betiltásáról szó-; ló törvényjavaslatával. Ez azt bizo­nyítja, hogy a kommunistaellenesség jelszava alatt tulajdonképpen had­járat folyik az amerikai szakszerve­zeti mozgalom ellen is. „A kommunis-taellenes hadjárat egyik célpontja. — írja a Daily Wor­ker, — az amerikai szakszervezeti mozgalom. A .kommunista vadászat' ürügyével ez a kommunistaellenes és szakszervezetei lenes tervezet súlyo­san korlátozza minden amerikai szak szervezet jogait... Felhatalmazza a kormányt, hogy ellenőrizze a szak- szervezetek felfogását a szociális és gazdasági kérdésekről.“ Miközben a kongresszusban a kom­munistaellenes és szakszervezetelle­nes törvénytervezet vitája folyt, az Egyesült Államok Kommunista Párt­ja nyilatkozatot adott ki, amelyet William Foster, a párt elnöike, vala­mint Elisabeth Flynn és Pettis Perry, a párt országos bizottságának tagjai írtak alá. A nyilatkozat az új törvényterve­zetet „törvényhozási hitlerizmusnak" minősíti és „hatalmas lépésnek a fa­sizmushoz vezető úton.“ — A kommunista Párt — hangzik tovább a nyilatkozat —, nem hagy­ja, hogy megsemmisítsék ennek az alkotmányellenes profasiszta törvény­nek az elfogadásával. Az új fasisztajellegű törvényterve­zet elfogadása felháborodást keltett az Egyesült Államok legkülönbözőbb társadalmi köreiben, mert ezek a körök úgy látják, hogy az új tör­vény az egész amerikai nép állam- polgári jogait veszélyezteti. Az amerikai munkáspárt nyilatko­zatot adott ki, amely a -kommunista- ellenes és szaikszervezetellenes tör­vényt jellemezve kijelenti, hogy az Egyesült Államokban hitlerista „mun ka£ront"-típusú álszakszervezetek lét­rehozására irányul. Baldwin, az Egyesült Államok haladó pártjának titkára Eisenho- werhez intézett táviratában tiltako­zott a reakciós törvény ellen és ki­jelentette, hogy „országunk az egész világ szemében nevetség tárgyává váli-k.“ Hasonló követelményt támasztott Eisenhower elnökkel szemben a hús­ipari dolgozók chicagói gyűlése is. De olyan szervezetek is bírálják a törvényt, amelyek szemben állnak a kommunista párttal. A Polgári Sza­badságjogok Védelmének Szövetsé­ge a kongresszushoz intézett levelé­ben kijelentette, hogy az elfogadott törvény „súlyos csapást mér a pol­gári szabadság jogokra az Amerikai Egyesült Államokban." Az Egyesült Államok főiskolai hall­gatóinak legnagyobb liberális politi­kai szervezete táviratot intézett Eisen hower elnökhöz s kijelentette, hogy „tiltakozik az olyan törvényhozás el­len, amely közvetlenül vagy közvet­ve betiltja bármely csoport békés politikai tevékenységét. . A Daily Worker vezércikke hang­^ súlyozza, hogy a törvény nem­csak a kommunisták és az amerikai szakszervezeti mozgalom ellen irá­nyul, hanem mindazok ellen az ame­rikaiak ellen, akiknek a nézeteik nem egyeznek McCarthy és más amerikai reakciósok nézeteivel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom