Tolnai Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-03 / 209. szám

»64. SZEPTEMBER 3. NAPLÓ 3 Nakon is a nagyüzemi gazdálkodás javára billent a mérleg (Kiküldött munkatársunk jelenti) AZ ELMÚLT 1—2 EV alatt megyénk nyugati ré tzén elterülő község neve különösen a termelőszö­vetkezet révén lett is­mert. Az országos hírne­vet szerzett „Ut a szocia­lizmus felé” termelőszö­vetkezet évről-évre gaz­dagabb lett. Egy évvel ezelőtt még sokan voltak a községben olyanok, akik kétségbe vonták azt, hogy a ter­melőszövetkezet tagjai­nak jövedelme rövid időn belül meghaladja majd a jól gazdálkodó középpa­rasztok jövedelmét is. Az év nagyobb része letelt, éppen napjainkban kap­ják meg a kételkedők a választ. A számok bizo­nyító erejével a termelő­szövetkezeti tagok elmond hatják: „Nálunk is a nagyüzemi gazdálkodás javára billent a mérleg.1’ Nézzük meg a csalha­tatlan tényeket: A köz­ségben köztiszteletben áll Balogh Pál Imre 9 hol­das dolgozó paraszt, szor­galmasan, odaadóan dol­gozik a család három tag­ja, az idei kedvezőtlen időjárás ellenére is jó ter­mésátlagot ért el kenyér- gabonából. Szépek a ha­tárban még kint lévő ter­ményféleségei is. Példa­mutatóan eleget tesz adó­fizetési és beadási köte­lezettségének. A család szükségleteinek fedezésé­re közel 6.5 mázsa bú­zája maradt. A termelőszövetkezet­ben dolgozik Tóth György és felesége, őket is úgy ismerik a községben, mint akik szorgalmasan dolgoznak. Ök ketten a munkaegységük arányá­ban részesedve közel 7 mázsával több gabonát visznek haza, mint amennyit Balogh Pál Imre harmadmagának tudhat. NEM EZ AZ EGYET­LEN PÉLDA, amely a termelőszövetkezeti tagc% magasabb jövedelmét bi­zonyítja: Markovics György sertésgondozó egy maga mintegy 17 mázsa búzát visz haza. Nem is beszélve az árpáról, a pillangósokról és a közel hétszázszor nyolc forint­ról, amit a szerzett mun­kaegységre kapott és kap. Ez csupán egy szö­vetkezeti tag jövedelmé­nek is csak egy részét teszi ki. A JÓ EREDMÉNYEK ismertek a község egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasztjai előtt is. Amit még egy évvel ezelőtt el­képzelni szinte vakmerő­ségnek számított, az ma már megszokott hétköz­napi dolog. Nem múlik el egyetlen nap sem, hogy a termelőszövetke­zet központját 4—5 egyé­nileg gazdálkodó dolgozó paraszt fel ne keresse, vagy ne nézné meg a nagyszerű jövedelmet adó sertésállományt. A terme lési tapasztalatcsere is igen gyakori Nakon. Ha a termelőszövetkezet föld­jén valamilyen munka folyik, az egyénieket is ott lehet találni. Elmond­ják egymásnak az eddig szerzett termelési tapasz­talataikat és észrevételei két. A termelőszövetke­zet és az egyénileg gaz­dálkodók kapcsolata egy­re szilárdabb lesz. A ter­melőszövetkezet, ha a helyzet úgy kívánja, szí­vesen nyújt segítséget az egyénieknek. KÖZISMERT a már ebben az évben 300.000 forint jövedelmet adó ser tésállomány. A na.ki Ut-a szocializ­mus felé termelőszövetke­zet a kedvezőtlen időjárás ellenére is bebizonyította, hogy a dolgozó parasztok felemelkedésének egyet­len útja a szövetkezés. Elnéző a íanáes: gyengén halad a begyűjtés Bonyhá d vara sdon Államunk a begyűjtési rendeletén keresztül sok kedvezményt biztosí­tott a dolgozó parasztok számára. Az új begyűjtési rendelet azt is meg­szabta, hogy állampolgári kötelezett­ségének minden dolgozó maradékta­lanul tegyen eleget. Bonyhádvaras- don is tisztában vannak ezzel a ha­tározattal, mégis sok spekuláns és notórius nemteljesítő akad a község­ben, akik igyekeznek megszegni a törvényeket. Ezt bizonyítja a köz­ség begyűjtési tervteljesítése is. A cséplést még augusztus 12-én befe- fejték, de a begyűjtés már nem ment ilyen gyors ütemben, mert au­gusztus 24-ig búzából 68.3, rozsból 53, árpából 61, zabból 57 százalék­ra teljesítette a község begyűjtési tervét. A 130 termelő közül mindösz sze harmincán teljesítették 100 szá­zalékra gabonabeadási kötelezettsé­güket. Vontatottan halad az állat- és az állati termékek begyűjtése is. Különösen nagy a lemaradás a tej, tojás- és baromfibegyűjtés vonalán, de nem különb a helyzet az adófize­tés terén sem. Az elmúlt negyedév­re több, mint 12.000 forint hátralé­ka van a községnek. Ez mind abból fakad, mert a tanács nem vonja fe­lelősségre a nemteljesítőket, hallgat a siránkozásra; gyenge volt a ter­més. Hogy ez a siránkozás mennyi­re nem állja meg helyét, azt legjob­ban bizonyítja a Petőfi termelőszö­vetkezet, mely amellett, hogy egész­évi gabonabeadását teljesítette, a tsz-tagok közt 3 kiló búzát osztott ki munkaegységenként. De igen jó példa e téren Kajtár József 10 hol­das középparaszt is, aki 78.6 fajsú­lyú búzát tudott termelni, nincs is most gondja a beadás teljesítésével, a vetőmag biztosításával és a ke­nyérnek valóval, mert mindenre fu­totta terményéből. Kajtár József jó termésének titka az, hogy jól mun­kálja földjeit. Az elmúlt tél folya­mán mintegy 120 kocsi istállótrá-' gyát hordott ki és szántott le a föl­dekre. Az idén igen jó volt a termés a takarmánynövényekre. Bonyhádva- rasdon ennek ellenére mégis von­tatottan halad a tejbeszolgáltatás. Az elmúlt héten a községi tanács' közhírré tette, hogy minden hátra­lékos termelő rendezze tej- és to­jásbeadását. Erre a spekulánsok ostrom alá vették a begyűjtési meg­bízottat, hogy tejbeszoigáltatásukat ütemezze át baromfira. Ennek a spe­kulációnak is megvan a háttere. A község baromfivész miatt zárolva van, s most mindenki a begyűjtőnek akarja átadni a vész ellen baromfi­ját. Míg zárolás nem volt, addig vajmi kevesen igyekeztek baromfi- beadási kötelezettségüket teljesíteni. A községi tanácsra ezen a téren ko­moly feladat vár. Fel kell számolnia az eddig megmutatkozó spekulációt. Vonja felelősségre a notórius nem­teljesítőket, s az eddiginél jobban támaszkodjon az élenjáró dolgozó parasztokra. Lovak András. A személyes példamutatás •• • A Bonyhádi Zománcművek fülosz­tályán dolgozik Musska Miklósné sztahanovista. A szeszélyes, nehéz­járású présgép kifogástalanul mű­ködik keze alatt. így aztán senki sem csodálkozik azon munkatársai közül, hogy a fülkészítésnél .rend­szeresen túlteljesíti normáját, selejt- je pedig egyáltalán nincs. Muszka Miklósné három éve dol­gozik az üzemben, s nagy szorgal­ma jutalmául 1953. április 4-re meg­kapta a sztahanovista oklevelet, no­vember 7-re pedig jelvényes szta­hanovista lett. Muszka elvtársnő azóta is rendszeresen túlteljesíti a műhely átlagát az új feltételek sze­rint' is. Május 1-re elérte a sztaha­novista címet, augusztus 20-ra pe­dig okleveles sztahanovistává ter­jesztették fel munkatársai, miután napi előirányzatát 140—150 száza­lék között teljesíti.-— Nem kis dolog vele versenyez­ni, mert könnyű keze van —.. mon­dogatják munkatársai. — Nem a könnyű kézen múlik, hanem az igyekezetén — szól köz­be Szabó Mihály elvtárs, az üzem­rész művezetője. Valóban igaza van Szabó elvtárs­inak. Ez a munkájáért lelkesedő, : mozgékony fiatalasszony minden reg gél nagy gonddal készül fel a nap­ra. Gépét állandóan rendbentartja, időközönként gondosan olajozza. A feldolgozásra kerülő anyagot a gép­hez közel, kéz alá helyezi. Kihasz­nálja a 480 percet, s minden nap azzal az elhatározással kezdi meg a munkát „ma ismét túl akarom tel­jesíteni tervemet.'’ — Bizony takarékoskodni kell az idővel — mert sok kicsi sokra megy — mondja. — A gépi munkánál a tizedpercek is igen sokat számíta­nak, ezért úgy kell megszervezni a munkát, hogy minden felesleges kez­es testmozgást elkerüljünk, ezzel sok időt takaríthatunk meg. Ez tulajdonképpen az a módszer, amellyel Muszkáné elvtársnő huza­mosan tartja a sztahanovista szin­tet. Példáját már sokan követik, s úgy néz ki, hogy az üzemrész a leg­közelebbi termelési értekezleten már hét sztahanovistát avat. Jó teljesít­ménye mellett ez az ügyeskezű, für­ge asszony időt talál arra is, hogy az új munkatársakkal, az „újoncok­kal“ foglalkozzék. — Megvan-e a norma, mennyi hiányzik még? — kérdezi naponta többször a mellette dolgozó fiatal- asszonyt, Vértesnét, aki nemrég ke­rült a gyárba. — Tudjátok a műhely becsületéről van szó! Sokáig voltunk elsők a műhely részek közötti ver­senyben, s a legutóbbi termelési ér­tekezleten kitűnt, hogy bizony le­maradtunk egy kissé. — Ezt kell most behozni. — Évi, iparkodj — biztatja szom­szédnőjét, aki a mentődoboz gumi- tartókeret véglecsípésén dolgozik. Nézz csak ide egy percre, én egy­szerre több munkadarabot veszek a kezembe, így gyorsabban tudom a gép alá rakni, mert pem kell min­dig lehajolgatni. Kiszámítottam, ez­zel a módszerrel egy óra alatt 8—lü percet takaríthatok meg, ami szin­tén emeli a termelékenységet. így foglalkozik a fiatalokkal, akik közül már többen jóval túlteljesítik a 100 százalékot. Az üzemrészben ugyan jelenleg sincs 100 százalékon alul teljesítő, de a fülkészítő mű­hely kollektívája elhatározta, hogy még ennél is többet tesz a termelé­kenység emelésére, hogy a legköze­lebbi termelési értekezletig újból megszerezhessék a vezető első he­lyet, s az üzem szép vörös selyem versenyzászlaját. Mikor szerzi vissza jó hírnevét a dalmandi gépállomás? A dalmandi gépállomásnak igen jó híre volt a tavaszi és a nyári munkálatok során. Jó szakemberei és jó traktorosai vannak, olyanok, mint Kálózdi János fiatal trakto­ros, aki a cséplés utolsó napjáig megtartotta a vándorzászlót. Az utóbbi időben vesztett jó hírnevé­ből a gépállomás. A naki Ut a szocializmus felé tsz a járásban a legjobb termelőszövetkezetek kö­zé tartozik, szép állatállománnyal rendelkezik, s az agrotechnikai el­járásokat ők alkalmazzák legna­gyobb mértékben. Jövőre már ki­dolgozták a 8-as árutermelő vetés­forgót és egy 6-os takarmányter­melő vetésforgót. De a terv meg­valósításának már az első lépésé­nél hiányosságok vannak, mert a gépállomás még a tarlóhántást sem végezte el a tsz-nél, holott már vetés alá kellene szántani. A tsz közel 300 holdra kötött tarlóhántási szerződést, ebből csak 100 holdon végzett tarlóhántást a gépállomás. Amikor Pálinkás elv­társ agronómus megkérdezte a | gépállomás vezetőségét, hogy miért nem szántanak, azt a választ kapta, azért, mert nincs alkatrész, de arra is hivatkozott a gépállo­más, hogy a terület nincs letaka­rítva, pedig a tsz már el is csé­pelt régen. Azon a területen pe­dig, ahol a kombájn aratott a szalma letakarítást a gépállomás vállalta, de azt sem végezte el tel­jes egészében. Már azon gondolko­dik a tsz, hogy lófogattal áll neki a szántásnak, de mi lesz akkor a trágyakihordással, mert azt is most kell elvégezni 'az őszi betakarítás előtt. Jó lenne, ha az illetékesek megvizsgálnák a gépállomás mun­káját, hogy ezekért a hiányossá­gokért kit terhel a felelősség. HORVÁTH LAJOS BALÁZS LAJOS Parasstfiatalok bistos jövője — a termelőszövetheset Az elmúlt hetekben, hónapokban a termelőszövetkezetekben dolgozó pa­rasztfiatalok között többen is feltet­ték maguknak a kérdést: érdemes-e a termelőszövetkezetiben dolgozni, biztosíthatja-e a termelőszövetkezet terveik, vágyaik megvalósulását, a jobb életet. Régebbi, jól dolgozó ter­melőszövetkezeteinkben a fiatalok könnyen válaszoltak az ilyen kérdé­sekre. őket meggyőzte az évközben fizetett pénzbeli előleg, az elmúlt évek .biztos jövedelmet nyújtó zár­számadása, a termelőszövetkezet föld jein pompázó gazdag vetés. Azoknak a fiataloknak azonban, akik komoly nehézségekkel küzdő termelőszövetkezetekben dolgoztak, már problémát okozott ez a kérdés. Pártunk múlt év júniusi határozatá­ban felfedte azokat a hibákat, ame­lyek a termelőszövetkezetek munká­ját nehezítették és akadályozták a termelőszövetkezetek erősödését. Az elmúlt években elhanyagoltuk a me­zőgazdaság fejlesztését és ezzel a ter­melőszövetkezetek gazdasági meg­erősítését is. Ezenkívül a termelőszö­vetkezetbe tömörült dolgozó paraszt­ság egy része nem ismerte a közös gazdálkodás . módját, nem érezték eléggé magukat a termelőszövetke­zet gazdájának és nem dolgoztak teljes erővel a szövetkezet, tehát sa­ját maguk gazdaggá tételéért. Sok helyen rossz volt a munka megszer­vezése, a szövetkezetek tagságát nem engedték beleszólni a szövetkezet ügyeibe. A termelőszövetkezetek egy- részé a fennálló hibák miatt kevés jövedelmet biztosított tagjai szá­mára. Pártunk határozata a hibák feltá­rása mellett megmutatta a hibák ki­javításának módját is. A határozat nyomában szinte nap, nap után je­lentek meg újabb és újabb határo­zatok, kormányrendeletek, melyek a mezőgazdaság fokozott fejlesztésére és elsősorban a termelőszövetkezetek megerősítésére irányultak. A határozatok és rendeletik meg­jelenése után az ellenség mindent megtett, hogy félremagyarázza pár­tunk, kormányunk intézkedéseit és a dolgozó parasztság előtt csökkentse azok jelentőségét. A termelőszövetke­zeteiknek nyújtott közvetlen segít­ség a határozatok és rendeletek azon­ban meggyőzték a kételkedők több­ségét. Száz és száz termelőszövetke­zeti fiatal győződött meg arról, hogy jobb életét csak úgy biztosíthatja, ha továbbra is a termelőszövetkezet­ben marad. Sok egyénileg gazdálko­dó dolgozó parasztfiatal is a.rra az elhatározásra jutott a kormány ha­tározatainak, rendeletéinek hatására, hogy belép a termelőszövetkezetbe. A termelőszövetkezetben dolgozó parasztfiatalok nyugodtan elmondhat­ják, hogy jó utat választottak. A kormányprogramm nyomán megszü­letett rendeletek azonnal javítottak a legégetőbb problémákban és állan­dóan éreztetik hatásukat a termelő- szövetkezetek életében. Bizonyítják, hogy pártunk, kormányunk fokozot­tan segíti a termelőszövetkezeteket és minden támogatást megad, hogy termelőszövetkezeteink dolgozóinak gondtalanabb, boldogabb legyen az élete. A termelőszövetkezetekben dől. gozó fiatalok nagyszerű feladatokat vállaltak magukra. Horváth József, a sárpilisi Sarló Kalapács tsz DISZ-titká.ra a követ­kezőket mondta: „Sokan azt mond­ják, hogy a tsz-ben nem fenékig tej­fel. Ez igaz! Azonban rajtunk mú­lik, hogy minden jó legyen. Nem sza­bad vámunk a sültgalambot, mert akkor nem lesz soha semmink. Aki becsületesen dolgozik, annak nem kell félni a holnaptól. Ha tovább is jól dolgozunk, altkor év végén meg látjuk majd a nagyszerű eredményt.1' Termelőszövetkezeteink fiataljai saját gazdagabb jövőjükért, boldog jelenükért szálltak harcba. Nemcsak saját jövőjük formálói, hanem or­szágunk építői is. A szocializmus épí­tésének fontos szakaszén, a termelő- szövetkezetek frontján állnak helyt. Kormányunk dolgozó népünk élet­színvonalának emelése érdekében számos rendeletet hozott a termelő- szövetkezetek megerősítésére. Ezek a rendeletek azt bizonyítják, hogy kormányunk bár jelentős kedvez­ményeket biztosít az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztságnak is, fo­kozottan támogatja a termelőszövet­kezeteket. A rendeletek azáltal, hogy biztosítják a termelőszövetkezetek jö_ védelmének állandó emelkedését, hoz zájárulnak a termelőszövetkezeti if­júság életének szebbé, gazdagabbá té­teléhez. Termelőszövetkezeteink fo­kozott támogatásának egyik döntő bizonyítéka az a törvényerejű ren­delet, mely a termelőszövetkezetek beadási kötelezettségéneik 10 száza­lékos csökkentését írja elő. Ez a rendelet mái- most, az éwégi zár­számadások idején jelentősen emeli a termelőszövetkezetek bevételét, a termelőszövetkezeti tagok jövedelem­részesedését. A termelőszövetkezetek új alap- szabályzata nagy gondot fordít a ter­melőszövetkezeti ifjúság érdekeinek biztosítására. Leszögezi az alapsza­bályzat, hogy a termelőszövetkezet tagja lehet minden 16 éven felüli dol­gozó paraszt, férfi és nő egyaránt, aki az alapszabályt magára kötelező­en elismeri. Ez azt jelenti, hogy a 16. évét betöltött fiatal teljesjogú tagja a termelőszövetkezetnek, a szö­vetkezet vagyona az ő vagyona is, ő is a szövetkezet gazdája. Az idősebb dolgozók emlékeznek még arra. amikor a 16 éves paraszt- Fatalok, fiúk, lányok . egyaránt, ha dolgozni mentek, hiáiba dolgoztak ugyanannyit, mint a felnőttek, vagy többet, fele bért kapták. Ezzel szem­ben a termelőszövetkezetek a fiata­lok számára biztosítják az azonos munkáért, az azonos fizetést. Jól dolgozó fiataljaink szeretettel, bizalommal tekintenek termelőszö­vetkezeteinkre. Tanácsaikkal, véle­ményükkel hozzájárulnak a terme­lőszövetkezet eredményeinek fokozá­sához. A fiatalok — természetes, csak a jól dolgozók — lehetnek a termelőszövetkezet vezetői is. Fele­lős munkát bíznak rájuk. Sok olyan termelőszövetkezet van, ahol fiatal az elnök, számtalan a munkacsapat, amfelyet fiatalok vezetnek és sok az olyan szövetkezet, ahol a szakmai irányító, az agronómus is fiatal. Ez a nagy kitüntetés, hogy a fiatalok a termelőszövetkezetek, munkacsapa­tok vezetői lehetnek, fokozza ifjúsá­gunk felelősségét is a termelőszövet­kezetek iránt. Nagy jelentősége van termelőszövetkezeteink alapszabályá­ban annak a rendelkezésnek, külö­nösen a fiatalok felé, mely a havi, illetve másfélhavi pénzbeli előleg fi­zetésére vonatkozik. A jó termelő­szövetkezetek példájára, melyek már eddig is osztottak pénzbeli előleget tagjainak, az új alapszabályzat leszö­gezi: hogy a termelőszövetkezetek az évközi bevételből a tagok által telje­sített munkaegységének arányában előleget folyósítsanak. Az új alapszabályzat kötelezővé je- szi a termelőszövetkezetek részére a szociális, kulturális alap létesítését. A szociális, kulturális alap rendelte­tése. hogy abból az elöregedett, be­teg, vagy munkaképtelenné vált ta­gokat segélyezzék, szakkönyveket, folyóiratokat szerezzenek be, kielé­gítsék a tagok sport, kulturális és egyéb igényeit. A szociális, kulturális alap biztosítja a fiatalok sport-, és szórakozási lehetőségeit. Természetes a fiatalok munkájától, a termelőszö­vetkezet termelési eredményeitől függ az, hogy mennyi jut az alapból a sportfelszerelésre, könyvtárra és egyéb ilyen célokra. Ezek a rendeletek, határozatok a termelőszövetkezetek megerősítését, a termelőszövetkezeti tagok gazdag, gondtalan életének biztosítását ségí- tik elő. Biztosítják jó gazdálkodás mellett a termelőszövetkezeti tagok jólétét, a termelőszövetkezeti ifjúság boldog, vidám életét. Ezért az életért a fiatalok a felelősek. Felelős az a fiatal, aki 16 éves kora betöltésével a szövetkezet tagja lesz és minden fiatal, aki a termelőszövetkezetben dolgozik. Minden parasztfiatal, aki még egyénileg gazdálkodik, ilyen formá­ban gondolkodjon ezen a kérdésen és mielőbb döntsön. Molnár László DISZ JB titkár Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az MAG­MDATSMGÁLTATÁSi

Next

/
Oldalképek
Tartalom