Tolnai Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)
1954-09-22 / 225. szám
1954 SZEPTEMBER 22 NAPCÖ 3 Leheí-e „keresni46 a bonyhádi gépállomáson Erre ad választ Sebestyén Antal traktoros SZEPTEMBER 16-AN látogatást tettünk a bonyhádi gépállomáson. Megkérdeztük Kurek elvtárstól, a gépállomás párttitkárától, miért megy olyan lassan a szántás-vetés. „A traktorosok nem lelkesednek a munkáért, mert keveset lehet keresni“ •—■ volt a válasz. Nem firtattuk tovább a kérdést, gondoltuk, ha a párttitkár mondja, biztosan így van. Szerencse, a párttitkár ebben a .kérdésben- alaposan melléfogott, mert a traktoros, amelyik jól dolgozik, keres, még hozzá annyit, hogy maga a gépállomás igazgatója sem keres többet. De ne mi állítsuk ezt, mondja el Sebestyén Antal, a gépállomás egyik traktorosa, hogy mennyit keres egv traktoros. — AZ ELMÚLT HÓNAPBAN csépeltem, szántottam, vetettem. Nem mondhatom, hogy megfeszített erővel dolgoztam. Igaz, hogy a gépem mindig jó volt, éjjel-nappal üzemeltettük. De kerestem is szépen. Augusztus 25-én előlegként 1.200 forintot kaptam. A havi vég- elszámolásnál, szeptember 15-én -pedig 1.300 forintot vettem fel. Tehát összesen augusztus hónapban 2.500 forintot kerestem. Ebben a hónapban többet kapok, mert éjjel-nappal szántunk, vetünk. Ezt a munkát pedig különösképpen jól megfizetik a traktorosoknak. ITT A BIZONYÍTÉK arra, hogy az a traktoros, amelyik jól dolgozik, az keres. Sebestyén Antalra pedig azt se lehetne mondani, hogy a gépállomás legkiválóbb traktorosa, hiszen azt se tudta megmondani, hogy mennyi az őszi terve. A napi normát is csak találgatta. Azzal sincs tisztában; !ha üzemanyag megtakarítást ér el, mennyi prémiumot kap. Pedig ha ezt mind tudná, nyilván még tervszerűbben osztaná be magának az időt, arra törekedne, hogy minél kevesebb legyen az üresjárat, minél hamarabb teljesítse évi tervét, több üzemanyagot takarítson meg, mert ezekután több prémiumot kap. A rosszindulatú ember — aki mindenáron azt szeíetné bebizonyítani, hogy a traktorosok normája magas — azt mondaná: „Sebestyén Antal biztosan rosszminőségű munkát végez. A 25 centi helyett csak 18 centi mélyen ereszti le az ekét, nem „szegi" be a földek szélét, vagy olyan sebesen megy a géppel, hogy a henger vagy a fogas, csak imitt- amott éri el a földet“. Hát ez nem igaz. Bárki meggyőződhet arról, hogy Sebestyén Antal minőségi munkát végez. Az aparhanti termelőszövetkezetek őszi kalászosainak talajelőkészítő munkáit ő végezte eí. De mint a szövetkezetek vezetői mondják, ilyen jól előkészített magágyba még egyetlen őszön sem vetették a búzát, őszi árpát - és az őszi keveréket. SEBESTYÉN ANTAL saját' körzetében, Aparhanton egyenlőre végzett. Utána áthuzatott a majosi Kossuth termelőszövetkezethez. Mun kajával itt is megvannak elégedve a termelőszövetkezet tagjai. „Pár nap múlva itt is végzek — mondja Sebestyén Antal — utána áthuzatok az egyéniek kis parcellájára, de majd megláthatják ott is is megkeresem naponta legkevesebb 60 forintot, mert 8 hold földet meg tudok szántani egy nap”. Ez pedig nem megvetni való dolog ... EZEK UTÁN merjük ajánlani Kurek elvtársnak, meg a bonyhádi gépállomás többi vezetőinek, ne ringassák magukat abban a tévhitben, hogy azért megy lassan az őszi szántás-vetés a körzetben, mert magas a traktorosok normája, keveset tudnak keresni. íme Sebestyén Antal példája bizonyítja, hogy ez nem így van. De ha még ezekután is akadna a bonyhádi gépállomáson olyan vezető, vagy traktoros, aki azt állítja, hogy nem lehet keresni, ne menjen messze, ismerkedjen meg Sebestyén Antal munkamódszerével, amely csupán abból áll, hogy pontosan karbantartja a gépet, minden percet kihasznál, mindig teljesíti, sőt rendszeresen túlteljesíti az előírt normát. lölib, mini 10 millió cssmetét iülelnek el egy év alatt a szekszárdi eripzdaság ieriilelén A szekszárdi erdőgazdaság területén közel 1100 hektáron létesítenek új erdőt, s 300 hektárt fásítanak erdőn kívül egy év alatt. Az összterületnek felén még az ősz folyamán földbe kerülnek a parányi fácskák. Nagymányokon például 50 hektárt fásítanak az ősszel a falutól messze eső mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területen. Ugyancsak az ősszel fásítják Cikó, ] Győré, Aparhant, Paks, Eadd és i több község parlagon hevert domb- í oldalait, Bátaszék, Mórágy és más község határában pedig új erdőt létesítenek. A fásításra és erdőtelepítésre váró területeken több mint 10 millió lombcsemetét, cserjét és husángot, a tolnai és a pörbölyi csemetekertben neveltek. Az Interparlamentáris Unió magyar csoportiának ülése Az Interparlamentáris Unió magyar csoportja hétfőn délben ülést tartott. Rónai Sándor elvtárs, az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának elnöke beszámolt a Becsben augusztus 27 és szeptember 2 között tartott konferenciáról, amelyen a magyar csoport delegációja Rónai Sándor elvtárs vezetésével vett részt. nak Szilágyi Imrét választották. Felhatalmazta az értekezlet a vezetőséget, hogy az Interparlamentáris Unió j bizottságaiba, amelyek a jövő évben j Helsinkiben tartandó konferenciáig üléseznek, szükséghez mérten jelöl- j jön tagokat, illetve póttagokat. Meg- j bízta a vezetőséget, hogy a legutóbbi \ bécsi konferencia módosító határoAz Interparlamentáris Unió magyar csoportja újraválasztotta vezetőségét; elnöknek ismét Rónai Sándort, alelnöknek Mihályfi Ernőt és Sebes Istvánt, igazgatónak Non Györgyöt. A csoport adminisztratív titkárának Mónus Illésnél, pénztároszataa értelmében készítse el a csoport új ügyrendjét és terjessze jóváhagyás végett a legközelebbi értekezlet elé. Az értekezlet felszólította a képviselőket, hogy minél nagyobb számban lépjenek be az Interparlamentáris Unió magyar csoportjába. G bij'cskei qépálíomés isms! megsülte az iregszemcsei gépállomást A gépállomások megyei igazgatósága jelenti A gépállomások által végzett őszi talajelőkészítő munka az elmúlt 5 napban lényegesen gyorsabb ütemben ment, mint az előző' 5 napban, összesítve, megyénk 15 gépállomása összes talaj munka tervét 14.3 százalékra teljesítette. Az őszi vetések területének 25.2 százalékát készítették elő vetésre. Ez a munka azonban még mindig nem kielégítő. Vannak gépállomások, például a nagy- kónyi, amely összesen csak 266 normálhold földet szántott az ősziek alá. Tavasziak alá semmit, silózni sem silózott egyáltalán. A legutóbbi 5 napban legjobb munkát végeztek a bölcskei gépállomás traktorosai, megelőzték a korábban élenjáró iregszemcsei traktorosokat. összes talajmunkatervü- ket 33.5 százalékra teljesítették, míg az iregszemcseiek csak 28.6 százalékra. A bölcskeiek 49.3 százalékban végezték el az ősziek talajelőkészítő munkáit, míg az iregszemcseiek csak 36.9 százalékban. A sorrend tehát így változott: 1. Bölcske gépállomás, 2. Iregszemcse gépállomás, 3. Tamási gépállomás, 4. Mözs gépállomás. Utolsók: Bonyhád gépállomás, Dunaszentgyörgy gépállomás, Nagykónyi gépállomás és a Varsád gépállomás. Négy éve a tanács élén... Havas János elvtárs, Kisdorog község tanácselnöke szűkszavú ember, közel jár már életének hatvanadik esztendejéhez. Ebből 4 évtizedet cselédsorban élt, különböző urasá- gok szívták a vérét kényükre-kedvükre. — Csak a felszabadulás után lett megbecsült tagja a társadalomnak. Ezalatt a 4 év alatt bizony komoly nehézségekkel kellett megküzdenie, s mert munkáját becsülettel végezte, legyőzte a nehézségeket. — Nem egyszer arra gondoltam, hogy megszököm, amikor egy- egy nehéz feladat megoldása előtt álltam. — Kezdetben a dolgozó parasztok is idegenked tek a tanácstól, ez is nehezítette a munkámat. Azóta már változott a helyzet. Megváltozott a dolgozó parasztok viszonya is a tanácshoz, s bennem is felülkerekedik az önbizalom. Úgy érzem, hogy helyt kell állnom és rá kell szolgálnom a nép bizalmára. Csak legalább 30 évvel lehetnék fiatalabb, hogy még többet tehetnék a közös cél érdekében. Az eltelt 4 év alatt valóban megváltozott a helyzet V isdorogon. Ma már nem okoz nagy gondot {lavas elvtársnak az egyes feladatok megoldása, mert munkáját a község egész lakossága segíti, az eredmény meg is látszik: 1951-ben megkap ta a község a járási tanács vándorzászlaját, azért, mert példamutatóan végezte el az őszi mezőgazdasági munkákat és a begyűjtésben is helytállt. Azóta minden évben a járás élenjáró községei közé tartozik Kisdorog. Ebben persze nagy szerepük van a tanácstagoknak is, akik komoly részt vállaltak magukra a tanács munkájából. Rendszeresen meg tartják a tanácsüléseket, melyen megvitatják a soronkövetkező feladatokat. Az eltelt 4 év alatt nem is volt a községben egyesien határozatképtelen tanácsülés sem. A tanács munkájához nagy segítséget ad az állandó- és a termelési bizottság is. Nap, mint nap javul a tanács tömegkapcsolata. Különösen az új kormányprogram megjelenése óta érezhető ez a javulás. A termelési bizottság, megalakulása óta igen jó munkát fejt ki, így oldották meg azt is, hogy a község állatállománya ne- csak számszerűleg növekedjék, de minőségileg is javuljon. Míg az elűző években igen kevés gondot fordítottak az állatok minőségére, a termelési bizottság létrejötte óta már mint egy 40 darab törzskönyvezett állat van a községben. Jó munkát végzett a termelési bizottság a szőlőterületek hasznosításánál és megművelésénél is. Az utóbbi időben széles körben kibontakozott a község területén a népi ellenőrzés is. Ez lehetővé teszi a mezei lopások felszámolását. Még sok olyan dologról lehetne képet adni, amely az eltelt 4 év óta megváltoztatta Kisdorog életét, és ezeknek az eredményeknek, küzdelmeknek élharcosa Havas elvtárs, aki mindenütt ott van, ahol a munka megkívánja. Intézi a dolgozók panaszait, ügyes-bajos dolgait és irányítja a feladatok végrehajtását. L. A. Meddig járassuk legelőre a jószágot ? ősszel fokozatosan csökken a füvek tápértéke. Ezért a legelő már nem nyújt kellő mennyiségű tápanya got az állatoknak. Különösen így van ez a Nagy-Alföldön, ahol az utóbbi hetek száraz időjárása következtében kiégett a fű. De ott is, ahol találnak harapnivalót a jószágok, a legelő füvét egészítsük ki friss csa- lamádéval, kevés lucernával, vagy korán vágott kukoricaszárral. A fejőstehenek napi abrakadagját pedig fokozatosan növelni kell, hogy elkerüljük a tejhozam csökkenését. De nemcsak a takarmányozásban kell az átmenetet megteremteni, hanem az állatok istállóba való szoktatásában is. Amint hűvösre fordul az idő, az állatokat éjszakára hajtsuk be a nyári szállásról az állandó istállókba. Ha még hidegebbek lesznek, akkor reggel később engedjük ki, este pedig korábban hajtsuk haza a jószágot. A hideg, szeles, esős napokon pedig egyáltalában ne engedjük legelőre a jószágot. Nagy hibát követ el az a gazda, aki feleslegesen erőlteti a nyári szálláson való tartást, ha már megjöttek a hidegek. Ilyenkor az állat összehúzódik, fázik és a felvett táplálék nagy részét testmelegének fenntartására használja. Lecsökken a tejhozam is, amelyet aztán nehéz újra helyreállítani. Különösen vigyázni kell a vemhes állatokra. Ezeket, ha már megjönnek a deres idők, ne tartsuk legelőn, mert a deres fű könnyen .vetélést okozhat. Milliókat érő élelmiszereket puszlítana'í el Jupszláviábaa az árszínvonal fenntartása érdekében Szófia: Mint a Napred, a Jugoszláv Forradalmi Emigránsok lapja írja, Jugoszláviában egyre gyakrabban fordul elő, hogy állami és magánkereskedelmi cégek jelentős mennyi- f-égű élelmiszert pusztítanak el csupán azért, hogy az adott élelmiszer árát a meglévő magas szinten tarthassák. Jelentések szerint néhány belgrádi vállalat tizenegyezer kilogramm juhsajtot, háromezerkettőszáz kilogramm szalámit és ötezer kilogramm halkonzervet semmisített meg. A mezőgazdasági kiállítás díjnyertesei Az alsóleperdi állami gazdaság Sahra nevű bikája III. dijat nyert az Országos Mezőgazdasági Kiállításon A tolnaszigeti állami gazdaság fehér hússertés kocái III. díjat nyertek A juhépuszlai állami gazdaság Annus nevű tehene H. dijat nyert *
