Tolnai Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)
1954-09-19 / 223. szám
/ / rnrurai mÁG PBOinÁBJA! ECYEfÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN: As elmélet napi kérdései (2. o.) ■— A tax-ek mcfrsxflár- dnasáért folyó harc tapasztalatai Bátaszéken (2. o.) — A SZÓI elnökségének nyilatkozata (3. o.) — Külföldi hírek (3. o.) — Nemzetközi szemle (4. o.) — Vita a tanácstörvény-tervezetről (4. o.) — Látogatás a bony- hádvarasdi Petőfi tsz-ben (5. o.) — Kossuth Lajos születésének 152. évfordulójára (6. o.) — Séta a Terményforgalmi Vállalat aktarengetegében (7. o.) AZ MDP TOLNAMEOYEI PA' RTBIZO TT5ÄG AN AK L APJA XI. ÉVFOLYAM, 223. SZÁM ARA 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1954 SZEPTEMBER 1* A nagyobb gabonatermésért, jövőévi kenyerünkért Napjainkban újabb, nagy feladatok állnak a mezőgazdaság dolgozói előtt. Elérkezett az őszi vetés ideje. Szántani, vetni kell. Ez ma a mezőgazdaságban a legsürgősebb feladat. Ettől függ, hogy jövőben milyen termést érünk el kenyérgabonából, mennyiben tudjuk emelni dolgozó népünk életszínvonalát — több kenyérrel, liszttel, ellátni a lakosságot. A párt és kormány mezőgazdaság fejlesztésről szóló határozata kimondja, hogy az elkövetkező néhány év alatt egy-másfél mázsával növelnünk kell a kenyérgabona termésátlagát. És mindez nem lehet közömbös a számunkra. Ha visszapillantást teszünk az elmúlt gazdasági év gabonatermésére, megállapíthatjuk, hogy egy év alatt nem haladtunk előbbre megyénkben. Nem teljesítette megyénk a gabonavetés tervét és emellett lényegesen alacsonyabb termést értünk el, mint az ezt megelőző néhány év alatt. Igaz, hogy a múlt évben a rendkívül rossz időjárás befolyásolta a termést. A főok azonban mégsem ez. A legnagyobb hiba abban van, hogy nem fordítanak kellő gondot megyénkben a gabonatermelésre. Nem a legmegfelelőbb talajba kerül a búza, nincs a talaj kellően előkészítve, nem szakszerűen történik a vetőmag megválasztása. Mind ezt betetőzi a késői vetés. Szinte gyakorlattá vált már az megyénkben, hogy későn, még decemberben, sőt januárban is vetünk. Ilyen körülmények között természetesen Számolni sem lehet jó terméssel. Mi az előfeltétele a magas terméseknek? Egyik legfontosabb, tényező a jól előkészített talajba végzett korai vetés. Az elmúlt év tapasztalatai még inkább megerősítették a korai vetés fontosságát. Azok a termelőszövetkezetek és egyéni dolgozó parasztok, akik jó vetőágyba korán vetettek a múlt évben, az aszályos esztendő ellenére is lényegesen jobb volt a termésátlaguk. Felsőnyék községben például V. Szabó József és Juhász Ferenc egyénileg dolgozó parasztoknak 13 q-án felüli átlagtermésük volt a rossz időjárás ellenére Is. A másik igen fontos dolog, hogy a legjobb földbe, a legjobb elő- vetemény után tegyük a gabonát. Szocialista szektorainkban egyre inkább meglesz ennek a lehetősége. A multévhez képest lényeges javulás tapasztalható e téren. Azonban jnég állami gazdaságainkban, termelőszövetkezeteinkben sem biztosítják min denütt a legjobb talajt, a legjobb előveteményt a gabonának. Például a Biritó-pusztai állami gazdaságban megvan a megfelelő elővetemény a búza alá, mégis egyes táblákon kalászost kalászos után akar vetni a főagronómus. A nagyobb gabonatermést segítjük elő azzal is, ha jó táperőben lévő talajba vetjük kalászosainkat. A gabonaféléknek növekedésük, fejlődésük folyamán igen nagymennyí- nyiségű ásványi és szervesanyagra van szükségük. Főként nagy a foszfor, nitrogén és kálium igényük. Ezt mesterségesen az istállótrágyázással, műtrágyázással segíthetjük elő. Helyes tehát az, ha a gyengébb táperőben lévő talajt úgy készítjük elő, hogy szántás előtt 80—100 q-a érett istállótrágyát adunk a búza alá holdanként. A gyulaji „Uj Barázda” tsz-ben a műt évben még nem fordítottak kellő gondot arra, hogy a legjobb földbe, a legjobb elővetemény után vetették volna a búzát. Ennek bizony maga a termelőszövetkezet látta kárát, mert ezévben alacsony termést értek el búzából. A szövetkezetiek okultak ebből és most úgy határoztak, hogy ezévben idejében jól előkészítik a talajt és mindenütt 100 q-a istállótrágyát, 100 kg. szuperfoszfátot adnak katasztrálls holdanként. A műtrágyázásnak is igen nagy szerepe és jelentősége van a többtermelés szempontjából. Megfelelő műtrágyázással 1—2 mázsával is lehet növelni a holdankénti termést. A kocsolai „Vörös Csillag” termelőszövetkezet egyik 30 kh-as tábláján a korai vetéssel és a megfelelő műtrágyák használatával 10 q-s átlagtermést ért el búzából. Már egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjaink is egyre inkább látják a korai vetés és a műtrágyázás jelentőségét. Csike József pálfai egyéni gazda a múlt év őszén 100 kg szuperfoszfátot, 50 kg pétisót szórt ki, majd tavasszal ugyancsak 50 kg. pétisót adott fejtrágyának és ezévben 9,68 q búzája lett 1 kh. 200 n-öl földjén. Mellette Nyulász István egyéni gazdának, aki amellett, hogy nem használt műtrágyát, még későn is vetett, mindösz- sze 4,5 q búzája termett. Igen fontos — különösen ezévben — a vetőmag jó megválasztása. Fontos azért, mert ha gyenge a vetőmag, nincs meg a megfelelő csirázóképessége, már eleve nem lehet várni jó termést. Pártunk és kormányzatunk ezévben is nagyobb mennyiségű minőségi vetőmagot bo- csájt az egyénileg dolgozó parasztok, termelőszövetkezetek részére. Termelőszövetkezeteink többsége örömmel is fogadja a kiváló minőségű vetőmagot, hisz az elmúlt évek során a saját szemükkel látták, tapasztalták, hogy mit jelent a jóminőségű vetőmag. Dolgozó parasztjaink között is nagy az érdeklődés a minőségi mag iránt. Sajnos szocialista szektoraink még nem tudtak olyan mennyiségben termelni jóminőségű vetőmagot, hogy abból valamennyi községbe jusson a szükséghez mérten. Az Idén főként a dombóvári és bonyhádi járás községei kapnak minőségi vetőmagot. A vetőmag leszállítása és kiosztása most folyik. Ahol a tanácsok, pártszervezetek jól foglalkoznak a vet.őmagkiosztóssal, szívesen is cserélik a dolgozó parasztok. Dombóvár községben, amikor a tanács tudatosította a gazdákkal a minőségi vetőmag jelentőségét, az 50 q ősziárpából egy nap alatt elvittek 28 q-át. De még nem mindenütt foglalkoznak kielégítően a minőségi vetőmag cseréjével. A tanácsok és pártszervek nem végeznek alapos felvilágosító munkát azirányban, hogy megismerjék a dolgozó parasztok, termelőszövetkezetek a minőségi vetőmag jelentőségét. Ozora községben nem ismerik a dolgozó parasztok, hogy mi módon kaphatnak minőségi vetőmagot, mert nem lett velük tudatosítva. Ugyanakkor 40 q minőségi árpa a kiosztó helyen várja, hogy elvigyék. A faddi „Szabadság Földje” tsz agronómusa Furuc elvtárs egyenesen visszautasította a leszállított vetőmagot azzal, hogy az övék jobb. Ezzel már a termelőszövetkezet le is mondott arról, hogy jövőre több gabonájuk teremjen, több jusson a tagoknak. A nagyobb termések elérésének tényezői szinte egytől-egyig kezünkben vannak. Egy régi közmondás azt mondja: „Rossz föld nincs, csak rossz gazda”. Alacsony termés ott van, ahol rosszul gazdálkodnak, vagyis nem az időjárásban kell a hibát keresni, hanem a gazdálkodásban. És, hogy van tennivaló e téren mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy megyénkben nem halad kielégítő ütemben a talajelőkészítés, a vetőmagvak előkészítése, a vetés. Gyenge a propagandamunka. Mezőgazdasági szakembereink egyikmásik helyen alig törődnek valamit azzal, hogy a jövőévi kenyerünkért, a magasabb gabonatermésért tegyenek is valamit. HÍREK megyénkből 50 férőhelyes istállót épít a paksi Vörös Sugár tsz Jól sikerült a rizstermés, jövőre nagyobb területen veinek a palánhi tangazdaságban A Szekszárd határában fekvő pa- lánki tangazdaságban olyan erősen szikes talajon, ahol az elmúlt éveikben gabonából még a vetőmag sem termett meg, négy holdon rizsvetéssel kísérleteztek idén. Az új növény jól sikerült, átlag 11 mázsás termést takarítottak be holdankint. A palánki tangazdaságban jövőre 40 holdon vetnek rizst. Előnyös lesz ez azért is, mert annyira foltosán változik a talaj minősége, hogy más mezőgazdasági növény termelésére igein magas költséggel lehetne megjavítani. Az idei tapasztalatok alapján pedig rizsből gazdag termést takaríthatnak be. MNDSZ asszonyok kisgyüléseken ismertetik a Hazafias Népfront jelentőségét Tolna megyében egyre több MNDSz asszony kapcsolódik be a Hazafias Népfront előkészítő munkájába. Hőgyészen Spicska Ferer.cné MNDSz titkárt is beválasztották a Népfront előkészítő munkabizottságba. Spics- káné nagy lelkesedéssel tesz eleget újabb kötelezettségének és egyre több dolgozó parasztasszonyt von be népnevelő munkába. Bonyhádon az MNDSz gyűlésen az asszonyok úgy döntöttek, hogy kis- gyűléseken ismertetik a Hazafias Népfront jelentőségét és felajánlották segítségüket a tanácsválasztás előkészítő munkákhoz. A jó kezdeményezés nagy visszhangra talált és Tolna megyében egyre több asszony kapcsolódik be a népfront előkészítő bizottság munkájába. Termelőszövetkezetünkben a csép- lés befejezése után megtörtént a gabonaelőleg kiosztása is. Búzából 2 kilót, rozsból 70 dekát, árpából 1 kilót osztottunk munkaegységenként. Ezenkívül osztottunk még burgonyát, hagymát, mákot és 10 forintot egységenként. A kapások terméseredménye azt mutatja, hogy még burgonyát is fogunk osztani. De kukoricából is jut 4—5 kiló egy egységre. Szépen fejlődő állatállományunk részére a soronlévő munkálatok mellett férőhelyet építünk. Még az Ősz folyamán elkészítünk egy 50 férőhelyes istállót, így jó helyet biztosítunk teheneink részére is. Nem üres a sertéshizlaldánk sem, 35 jjarab sertés hízik benne szabadpiacra. Tagságunk nagy gonddal készül fel az őszi munkálatok megkezdésére is. Már javában folyik a vetés, melyhe* a bírálat óta sokkal nagyobb segítséget nyújt a ,dunaszentgyörgyi gépállomás. Weisz Ferenc. Paks, Vörös Sugár tsz, Szépül a szekszárdi kórház A megye egyik legfontosabb egészségügyi intézménye a szekszárdi megyei kórház. Sokszáz beteg fekszik itt, várva gyógyulását. Ez a több hatalmas épületből álló kórház az elmúlt háromnegyed év alatt szinte „újjá született’’, különösen az úgynevezett régi kórházra vonatkozik ez. A nagy forgalmat lebonyolító szülészetre szinte rá sem lehet is* merni. A pergőfestékü ajtók és abla kok helyét szép fehérre festettek foglalták el. Az alacsony okkersárga olajlábazat helyett viszont a szemre nyugtatóan ható világoszöld olajfestékkel festették be a falakat. As eddigi csupasz falak helyett virágokkal díszített folyosók, szépen tatarozott kórtermek várják a szülőanyákat. Jelentős változáson ment keresztül az idegosztály is. Csupán a szü* lészet és az idegosztály felújítására ebben az évben 280.000 forintot for* áltattak. Egy év alatt újjáépítésre, felújításra, karbantartásra fordított összeg meghaladja a 850.000 forintot. A tüdőosztály mintegy 50.000, a fertőző- osztály 25.000, a B.-épület 150.000 forint beruházást kapott. Folyamatban van többek között az anyatejgyűjtő állomás elkészítése, valamint a gyermekosztály koraszülött osztályának átépítése is, mintegy 263.000 forint beruházással. Nagyarányú beruházásokat eszközöltek a melléképületek, a különböző üzemrészek felújítására is. Több munkát házilag készítettek el a kórház dolgozói, s így mintegy 100.000 forin-tot megtakarítva újabb tatarozást munkák elvégzésére nyílt lehetőség. Új iskolák épülnek, bővítik a meglévőiét leire megyéken Tolna megyében az idén 7 községben építenek új iskolát, illetve új tantermet. Ezek közül legnagyobb szabású építkezés Dombóvárott van, ahol több mint egymillió forintos költséggel korszerű négy tantermes típusiskola épül. Szeptember közepére elérték a fal- egyent, úgy tervezik, hegy a tél végére befejezik az építkezést. Dailmand községben ugyancsak új két tantermes iskola épül, itt már elérték a másfél méteres falmagasságot. Az idén nyílt meg a tolnai gimnázium, melyben a következő hetekben adják át az eddig elkészült három tantermet, az év végére pedig újabb három tanterem épül fel. Simontamyán, egy hajdani kocsmahelyiséget építenek át négy tan termes, tornatermes iskolává, a tervek szerint még az idén befejezik az építkezést, épp úgy, mint a Tolnanémedi mellett lévő szőlőhegyen épülő egy- tantermes iskoláét. Kétyen és Nakon egy-egy tanteremmel bővítik a meglévő iskolát, Kétyen ezenkívül tanítói lakást is építenek. Még ebben az évben a tolnamegyei iskolák összesen 19 tanteremmel bővülnek. A tengclici Petőfi termelőszövetkezet pekingi kacsái, amelyek az Országos Mezőgazdasági Kiállításon HL dijat nyertek. Mi most a legfontosabb feladat? Tömören kifejezve ez: Jól előkészített magágyba mielőbb elvetni az őszi gabonát. Ehhez viszont meg kell gyorsítani a talajelőkészítést, a vető magvak előkészítését, a minőségi vetőmag kiszállítását, kicserélését. A falusi pártszervezetek, tanácsok mozgósítsák a falu dolgozóit az őszi vetés, betakarítás mielőbbi elvégzésére. A termelési bizottságok széleskörben ismertessék azoknak a dolgozó parasztoknak az eredményeit, termelési módszereit, akik jó termést értek el ezévben a kalászosokból. Segítsék elő egymás között, hogy fogatnélküli gazdák is mielőbb elvethessék a búzájukat. Ahova az idén nem jutott minőségi vetőmag, ott a dolgozó parasztok egymás között, vagy a termelőszövetkezettől cseréljenek jobb szokvány minőségű vetőmagot. Azokon a helyeken, ahol kukorica, vagy egyéb kapás után fog kerülni az őszi búza sürgősen el kell végezni a betakarítást, hogy mielőbb elő lehessen készíteni vetésre a talajt. Ha nem gyomos a terület és jó táperőben van a talaj, ajánlatos a lorgatásnélküli talajelőkészítés. A gépállomások most teljes erővel a termelőszövetkezetekben végezzenek talajelőkészítést. Nem megengedhető, hogy egyes gépállomások vezetői mit sem törődve a hozzájuk tartozó tsz-el és egyénileg dolgozó parasztokkal, állami gazdaságokban vállalnak munkát. Az egész ország figyelme most a mezőgazdaság, a falu dolgozói íeié irányul. Vájjon több gabonánk terem jövőre, mint ezévben? Lesz-e több kenyér, több liszt? Emelkedik-e dolgozó népünk életszínvonala’ És minderre a válasz csak egy lene:: Időben, gondosan előkészített talajba elvetni a gabonát. Napjainkban ez a mezőgazdasági programm sikeres megvalósításának legfontosabb láncszeme. Vadai Mihály.
