Tolnai Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-19 / 223. szám

2 NAFCO I9S4 SZEPTEMBER » Az elmélet napi kérdései: A Népfront szerepe a népi-nemzeti egység niegszifiárdítstsslban (Részlet) A népi demokratikus országokban a népi-nemzeti egység kialakulása azokra a fasiszta- és liáborúelienes tömegharcokra nyúlik vissza, ame­lyek a Népfront megszervezéséhez és megerősödéséhez vezettek. A Nép­front a fasizmus, az imperialista íe- akeió és a háború elleni harcban jött ieíre, mint széles társadalmi- politikai tömegmozgalom, amelynek Kezdeményezője, vezető és irányító ereje a munkásosztály és annak pártja, a kommunista párt volt. Noha az antifasiszta Népfront szociális tartalmát és céljait teKint- \e demokratikus jellegű összefogás volt, mégis igen nagy történelmi szerepe volt abban, hogy létrehozta azt a tómegmozgalmi bázist, amely alapjává válhatott a későbbi szeles r.en'iZPji összefogásnak a szocializ­musért folytatott , harcban. A Nép­front e népi demokratikus forrada­lom egyik leglényegesebb sajátossá­gává, legfontosabb tömegszervezeii és tc;megmo7galmi alapjává vált. Az Visőd’eges koalíciós jellegű Népfront a maga demokratikus céljaival i to­vábbiakban, a népi demokratikus íc rradalcm elmélyítésével, helyet adott a sokkal magasabbrendű népi összefogásnak, ágiikor az egymással vetélkedő pártok helyét a dolgozol: tíemokrat ikus f szervezetei és a szer­vezeteken kívüli tömegek összefo­gása váltotta fel, az új Népfront programmjába pedig a szocializmus felépítéséért folytatott harc kerül. Az viszonyok között a NéDfront bi­zonyult a népi demokráciákért és a szói iaii/musért folyó harc legered­ményesebb fegyverének, a tömege1 z- szefogás óiyen módszerének, amely­nek segítségével a legeredményeseb­ben megvalósulhat a párt vezető és irányító ereje a népi demokratikus forradalomban. A Népfront a népi demokratikus forradalom viszonyai közölt a népi-nemzeti egység hatal­mas kohójává vált. Ez a felisinei'ás késztette pártunkat arra, hogy fel­élessze a Függetlenségi Népfrontot, mint a szocialista építőmunka ■nél­külözhetetlen fegyverét. Ismeretes, hogy a nemzetközi anti­fasiszta és forradalmi mozgalom ta­pasztalatait felhasználva, a háború alatt pártunk is aFüggetlenségi Front jelszava alatt harcolt az összes de­mokratikus erők tömörítéséért a ha­za megmentése érdekében. A füg­getlenségi mozgalom azonban ná­lunk egy sor ok miatt — amelyek közül legfontosabbak a szociáldemo­krata párt árulása, a kispolgári tö­megek ingadozása, valamint a kom­munista pártra mért súlyos csapások voltak — nem fejlődött ki olyan mértékben, mint egynéhány más or­szágban. A Függetlenségi Front ezérr elsősorban a felszabadulás után tölthette csak be hatalmas történel­mi szerepét. 1844 végén — 1945 ere­jén a kommunista párt kezdeménye­zésére országszerte megalakultak a Nemzeti Bizottságok, amelyek a gaz­dasági és politikai újjáépítés során a helyi kezdeményezés, a dolgozó nép alkotó ereje kibontakozásának fontos eszközei t oltak A kibont!., kn?A óc feilnHn nép- írontmozgalcm azonban a reakció támadásai következtében hamarosan válságba jutott. A. Nemzeti Bizottsá­gok sikerrel harcoltak a földreform megvalósításáért, a demokratikus jogok bevezetéséért, azonban a nép tovább akart menni a népi demo­krácia útján. A Függetlenségi Front- koaíición belül elkerülhetetlenül éle­ződtek az ellentétek a népi törekvé­sek és a reakciós erők között, ezért a Függetlenségi Front akkori — ko­alíciós -— tormáját sokáig nem lehe­tett tartani. A Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére megalakult a Baloldali Blokk, amely formálisan szükebb, valójában azonban a népi erők összehasonlíthatatlanul széle­sebb és szorosabb összefogását jelen­tette. Azonban még ez az összefogás is elsősorban felső koalíció maradt. A szocializmus építésére való át­téréssel, a népi demokratikus for­radalom második szakaszában a Nép­*•* «««MU* «'■■llinta' pArtépités Útmutatást nyúlt a mindennapi pórtmunkábaa front tartalmában és formájában is mélyreható változáson megy keresz­tül. A demokratikus antifasiszta tö­rekvéseket felváltják a néptömegek szocialista törekvései, a koalíció he­lyét ennek megfelelően a tömegek alsó, közvetlen összefogása foglalja el. Ez a törvényszerű folyamat nálunk félbemaradt a proletárdiktatúráért folytatott harc szakaszában. A szo­cializmus építését mi nem kapcsol­tuk össze egy széles, az egész népet átfogó Népfront kiépítésével, mint például Bulgáriában. Noha 1949 ele­jén újjászerveztük a Függetlenségi Frontot, azonban az továbbra is ma­gán hordozta a koalíció jegyeit (igaz, hogy az egymással vetélkedő pártok helyét a dolgozók demokratikus szer vezetei foglalták el), és ami a leg­fontosabb: csak a választások idejére létrehozott, szervezet maradt. A Népfront szerepének, a Népfront te­vékenységének a kérdése pedig szo­rosan összefügg a tömegek részvéte­lének kérdésével a szocializmus épí­tésében. Ezért vált szükségessé a Népfront újjászervezése az új szakaszban, ab­ban a formában, amely megfelel a szocializmus építése időszakának. A szocializmus építése során, kü­lönösen pedig az> új szakaszban ösz- szehasonlíthatatlanul kedvezőbb fel­tételek nyílnak az össznépi összefo­gás számára, mint a népi demokra­tikus forradalom első szakaszában, a fordulat éve előtt. Népünk már lerázta nyakáról a nagytőkés és a nagybirtokos kizsákmányolás igáját és a nemzet vezető erejévé végérvé­nyesen a dolgozó parasztsággal szö­vetkezeti munkásosztály vált. A nép gazdaságunkban túlnyomó súlyban lévő szocialista szektor szilárd gaz­dasági bázist képez az egyre erősö­dő nemzeti egység alá, pártunk poli­tikája, pártunk ideológiája pedig megteremti a nemzeti egység növek­vő -és erősödő eszmei-politikai alap­ját.1 A kibontakozó szocialista haza- fiság, a szocializmust építő haza iránti szeretet mindinkább egy test­véri közösséggé tömöríti egész dol­gozó népünket. A népi-nemzeti egység cementje, összekovácsoló ereje a munkásosz­tály és dolgozó parasztság szövetsé-. ge. Ez a szövetség a szocializmus felépítésének biztos záloga, olyan erő, amelyen megtörik mindenféle ellenség áskálódása és tevékenysége a nép ügye ellen. Pártunk politikája az új szakaszban a munkás-paraszt szövetség további elmélyítését és megszilárdítását szolgálja és az új szakasz eddigi tapasztalatai világos bizonyságát adták a .munkásosztály és a dolgozó parasztság mélyülő szö­vetségének. Munkásosztályunk hősi erőfeszítéseket tesz a parasztság köz vetlen megsegítése érdekében, lelke­sen dolgozik a parasztság megsegí­tését szolgáló munkaeszközök, gépek, műtrágya stb., minél nagyobb szám­ban való és minél gyorsabb előállí­tásában. Üzemi munkásaink patrci názsmozgalmat indítottak a gépállo­mások és a termelőszövetkezetek megsegítésére. Dolgozó parasztsá­gunk régen nem tapasztalt munka­kedvvel és termelési lendülettel dol­gozik. A népi egység fényes bizony­ságául szolgált az a hősi küzdelem, amelyet egész népünk folytatott nem régen a Duna árvize ellen és foly­tat most is az árvíz következményei­nek kiküszöbölése érdekében. Pár­tunk harmadik kongresszusa joggal állapíthatta meg, hogy népünk ki­alakulóban lévő erkölcsi-politikai egysége hatalmas mozgató erővé vá­lik, amely csodákra képes, és amely­hez hasonló nincs és nem is lehet egy tőkés országban sem. Népi de­mokratikus fejlődésünk eddigi ered­ményei alapján megszűnőben van a nemzet széttagoltsága, az az állapot, amikor a hivatalos nemzet keretei­ből ki volt rekesztve a lakosság túl­nyomó többsége, az egész magyar dolgozó nép. Ma már a nemzet ve­zető ereje a munkásosztály, a nem­zet alkotó erői a munkásosztályon kívül a dolgozó parasztság, a nép­hez hű értelmiség,- a dolgozó kispol­gárság. A régi „nemzetfenntartó” osztályokat^ a kizsákmányoló bur­zsoáziát és nagybirtokosokat a nép kirekesztette a nemzet közös­ségéből. Ezzel a nép mindinkább azonosult, a nemzettel, a nemzet megindult a szocialista nemzetté vá­lás útján. Amikor a népi-nemzeti egységről beszélünk, jelen viszonyaink között kétféle elhajlástól kell óvakodnunk. Vannak olyarfok, akik abból, hogy pártunk a népi-nemzeti egység el­mélyítésének és kiszélesítésének po­litikáját tűzte napirendre, azt a kö­vetkeztetést vonják le, hogy a „népi egység” érdekében most már keb­lünkre kell ölelnünk „volt” ellensé­geinket, ki kell nyitnunk a Népfront kapuit a kulákság előtt. Nem nehéz megérteni, hogy ezt a hangulatot a pártunkban hellye?-közzel meglévő jobboldali elhajlás táplálja, amely szerint az új szakasz engedmény népünk ellenségeinek, az új szakasz állítólag az „osztályharc enyhítését” célozza. Sokakat megtéveszt az, hogy pártunk beszüntette a tavaly június előtt elharapózott kulák-likvidálási tendenciákat és államunk a kulák - kal szemben is alkalmazza a törvé­nyesség eszközeit. Ebből azt a követ­keztetést vonják ie, hogy mi „enged­ményt tettünk a kuláknak”, sőt még a kulák nevet sem alkalmazzuk töb­bé vele szemben. Eiélyesen fel kell lépnünk a ha­sonló kapituláns, opportunista han­gulatok ellen. A kulák a szocializ­mus ellensége volt és marad, a ku­lák nem lehet tagja a népi egység­nek, mint ahogy nem lehet tagja semmiféle kizsákmányoló, reakciós, népünk semmiféle ellensége serit A népi egység nem jelenti az osztály­harc „felfüggesztését”. Éppen ellen­kezőleg, a kizsákmányolók elleni osztályharc teremtette meg az alap­ját a népi-nemzeti egység kibontás kozásának és csak ezen az aiapon fejlődhet tovább. Az osztályharc fo­lyik mindaddig, amíg fel nem szá­mosuk a kizsákmányoló osztályok utolsó maradványait is. Vannak olyan hangulatok is, hogy a népi egység megteremtésével már minden rendben van, hogy elég kiadni a népi-nemzeti egység jelsza­vát és létrehozni a Népfrontot és ezzel, mintegy vrázsütésre megvan a népi-nemzeti egység. Mi sem káro­sabb az ilyen lefegyverző hangulat­nál! A népi-nemzeti egység harc kérdése, amelyért minden nap, min­den órában keményen, a munka­pad mellett, a szántóföldön, az író­asztalnál, a tömegek között meg­győző munka során harcolni kell. Népünk kifejlődőben lévő erkölcsi- politikai egysége nem jelenti art, hogy mindenféle súrlódás, minden­féle ellentmondás megszűnt már né­pünk egyes rétegei között. Súrlódá­sok vannak még, ellentmondások vannak és lesznek is még népünk alapvető, létérdekeinek azonosságán belül. Ezeket a súrlódásokat, nézet- eltéréseket, ideiglenes ellentmondá­sokat — pártunk helyes politikáján túlmenően — csak türelmes felvilá­gosító munkával, a vélemények har­cán keresztül történő meggyőzéssel lehet kiküszöbölni. Semmi sem len­ne károsabb, mint ha a Népfrontban a parancsolgatás, a vélemények' erő­szakos rákényszerítésének, az ellen­tétes nézetek elhallgattatásának a módszerét alkalmaznánk. A Nép­frontnak többek között éppen azért lesz pótolhatatlan pozitív szerepe, mert ott szabadon nyilvánulhat! meg népünk hangja és így pártunknak alkalma lesz arra, hogy türelmes, meggyőző munkával eloszlassa az esetleges nézeteltéréseket, félreérté­seket. A kifejlődőben lévő, népi-nemzeti egység hatalmas erő, amelyet mint a szemünk fényét ápolnunk kell. Ez az egység harcban született, harcban izmosodott még, és csak a vélemé­nyek harcában, pártunk igazságának minél szélesebb tömegek között való elterjedése útján mélyül tovább. Baranyai Gyula, VASÁRNAPI JEGYZETEK Több mint a szerencse forgandésága... Amikor 1949-ben először jegyeztünk államkölesönt, sokan úgy tekin­tették a jegyzett összeget, mint az ablakon kidobott pénzt. Sőt, olyan esetről is tudok, amikor az egyik kaposvári kocsmában valaki két fröccsért eladta 200 forintos kötvényét. A megrögzött hitetlenkedők még akkor is csak a vállukat vonogat- ták, amikor épp az ő kölcsönadott forintjaikból nagyarányú építkezések indultak, s hogy csak Tolna megyében maradjunk, új üzemrésszel bő­vült a simontornyai bőrgyár, másfélmillióval korszerűsítették a tolnai se­lyemfonót, elkészült a Budapest-pécsi műút s a további statisztika he­lyett: ma már több mint száz kultúrotthon van megyénkben. Mindez azonban olyasmi volt, ami közvetlen ül kevésbbé hatott. Egy év múlva azonban, 1950-ben, a tervkölcsön első sorsolásakor százegynéhányezer nye reményt fizettek ki s a hitetlenkedöknek méltán esett le az álla: a kői» csont nemcsak visszafizetik, hanem kamatokkal is tetézik. S ettől kezdve minden sorsolás után egy sereg gazdag ember támadt, 1000—1200 forin­tos fizetésű emberek százai egyszerre ötven és százezer forintokban gon­dolkoztak; valami mesebeli bőség közepébe estünk. Jól emlékszem rá, két évvel ezelőtt a hőgyészi gépállomás mechanikusa 50.000 forintot nyert s a mesébe illő összeg nyomán egyszerre a család minden elképzelhető vágya teljesült. Amikor megkérdeztem tőle, hogy mihez kezd a váratlan pénzzel, zavartan mosolygott: „Amit lehet, elköltünk belőle.” Zrínyi Miklós, aki az ország egyik leggazdagabb főura volt a XVII. században, ezt választotta élete jelszavául: „Sors bona, nihil aluid”, ami magyarul azt jelenti, hogy csak a jó szerencse segít, semmi más. Faludi Ferenc pedig a szerencse forgandóságáról írt verset, figyelmeztetve, hogy Fortuna szekerén okosan kell ülni. Az irodalmi idézeteket foly­tathatnék: már Homér is írt a szerencse állhatatlanságáról. De most valami más történt, noha a szerencse a nagy nyeremények kel most is hol erre, hol arra mosolyog, mint a mai sorsoláson is. De a szerencsekerék forgásán túl van valami, ami már kiszámított és pontos, amihez a szerencse forgandó-ágának már semmi köze. Es ez az a szaka­datlan és állandó építés, ami az egész országban folyik, szünet nélkül. Nem tudom, más hogyan van vele. de én amikor elmegyek a szekszárdi napközi otthon előtt, bizonyos titkolt büszkeség fog el, mert úgy érzem, ehhez nekem is közöm van. Nemcsak azért, mert az én kislányom is ide­jár, hanem azért is, mert a napközi létrejöttéhez én is hozzájárultam. Talán épp az én néhányszáz kölcsönadott forintomra volt még szükség, hogy megnyíihassék ez a napközi otthon s mintha a kislány is érezné ezt, mert következetesen így mondja: ,.a mi napközink”. Mindez pedig már tzbb, mint a szerencse forgandósága. APOR SÁNDOR. HA ti I h $ r ÁR I ÉP 11 ÉS A tsz-ek megszilárdításáért folyó h tapasztalatai Bátaszéken c A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa a mezőgazdaság szoci­alista fejlesztésénél legfontosabb fel­adatként jelölte meg, elsősorban párt szervezeteink számára, hogy a fő­figyelmet a termelőszövetkezetek gazdasági és politikai megerősödé­sére kell irányítani. Ez a cél vezeti a bátaszéki községi pártvezetőség tagjait is napi munkájuk végzése köz ben. A kongresszus útmutatásai nyo­mán elsősorban azt valósította meg a községi pártvezetőség, hogy a tsz- ekkel való foglalkozás kollektív fel­adat legyen. Éppen ennek érdekében a pártvezetőség tagjai felosztották maguk között a tsz-ek segítésének nagy munkáját. Szükség volt erre Bátaszéken is. A központi vezetőség 1953. júniusi határozata után sokak­ban felmerült az a téves nézet, hogy egyénileg többet lehet termelni és könnyebben lehet boldogulni, mint a termelőszövetkezetekben. A községi pártvezetőség tagjainak tehát az volt a feladatuk, hogy segítsék a párt­szervezeteket a helyi tartalommal megtöltött, érvekben gazdag agi'^- ció irányításában, segítsék harcukat a szövetkezeti demokrácia betartá­sáért, a közös vagyon megvédéséért, a munkafegyelem megszilárdításáért. Bátaszéken jelenleg három terme­lőszövetkezet és 5 elsőtípusú termelő szövetkezet működik. Általában a tsz-ekben dolgozó parasztság szorgal­mas, jól dolgozik. Az a tény, hoív a „Búzakalász1' termelőszövetkezetben például elvitathatatlan nehézségek voltak és vannak, nem jelenti azt, hogy a tsz mozgalom nem jó, sőt éppen azt igazolják eredményeik, hogy jövedelmezőbb, mint a kispar- cellákon való gazdálkodás. Tavaly a „Búzakalász” tsz-ben mindössze • 4 kiló gabonát osztottak, az idén közel 6 kilogramm jutott búzából, rozsból, árpából egy-egy munkaegységre. Ez azt jelenti, hogy például Gábor An- talné az állattenyésztési brigád dol­gozója, aki egymaga dolgozott, mun­kaegységei után csak búzából, mint­egy 20 mázsát vitt haza. A pártvezetőség tagjai arra moz­gósították a pártszervezetet, hogy az ilyen példáikat terjesszék el széles körben. Sőt javasolták, hagy hason­lítsák össze ezt a falu egyénileg dol­gozó parasztiainak jövedelmével. A bátaszéki „Vörös Csillag“ ter­melőszövetkezetben Horváth Géza fiával és feleségével dolgozott, s ed­dig mintegy 42 mázsa gabonát ka­pott, "s közel 9 ezer forint készpénz­előleget. Ezzel szemben Németh Ist­ván 12 holdas élenjáró középparaszt­nak, akinek 3 holdon 24 mázsa bú­zája termett, miután beadási köte­lezettségének eleget tett, leadta a gép és munkásrészt, félretette 3 holdra a vetőmagot — 970 kiló bú­zája maradt. Itt a községi pártveze­tőség tagjai közül Boaor István elv­társ végzett jó munkát. Az alapszer- vezet kommunistái és a pártonkívüli tsz tagok nem rejtették véka alá jó eredményeiket. Ennek meg is volt a hatása. Egyre több környékbeli dol­gozó paraszt foglalkozik azzal a gon­dolattal, -belép a tsz-be. Halász Mi­hály és Szabó János már dolgoznak is a termelőszövetkezetben. De a többieknél is hasonló a hely­zet. A „Szabad Május“-ban Nagy Ig­nác és még több társa, a „Búzaka- lász"-ba Lojda elvtársnő a „Nagy Salló” I. típusú tsz tagja és még töb­ben végeredményben csak azt vár­ják, hogy a termelőszövetkezetek mi­lyen további jövedelemmel fogják le zárni a gazdasági évet. Ebben sem lesz hiba. A „Szabad Május" tsz ke- resztsorosan vetett kukoricája 40 mázsa körüli termést igér holdan­ként. 2 hold hagymájuk jövedelme pénzben, mintegy 47 ezer forint, de mintegy 16 mázsa még maradt ki­osztásra is. A községi pántvezetőség tagjai a?, l-gitációs munka segítése mellett a vezetés színvonalának emelésében is igyekeztek a legnagyobb segítséget adni a tsz-ek pártszervezetéinek. Egy-egy tsz pártszervezetének be­számolójára, a többi alapszervezetek vezetőit is meghívták, hogy tanul­hassanak, a jó tapasztalatokat saját munkaterületükön felhasználva, ered ményesebben harcolhassanak a hi­bák kiküszöböléséért. Természetesen vannak komoly hiá­nyosságok is még a bátaszéki teiane- lőszövetkezetek munkájában. A „Bú­zakalász” termelőszövetkezetben pél­dául tavaly nem használták fel tel­jesen a műtrágyát. Ez megmutatko­zott a termelésnél is. A búzatábla azon részében, ahol műtrágyázva volt, majdnem mégegyszer annyi ter­més volt, mint ott, ahol nem műtrá­gyáztak. Körülbelül 350 mázsával termett kevesebb, ami pénzbe átszá­mítva, több mint 100 ezer forint vesz teséget jelent. Egy személyre átszá­mítva: Galla József tsz tag, aki augusztus 1-ig 241 munkaegységet szerzett, körülbelül 2800 forinttal rö­vidült meg. Az egyre javuló pártvezetés azon­ban biztosítéka annak, hogy hasonló hibák többé nem fordulnak elő. A pártmunka egyre magasabb szín­vonalra emelése, a községi pártveze­tőség fokozódó segítése nyomán a jö­vőben még nagyobb eredmények iga­zolják a tsz-ek fölényét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom