Tolnai Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-19 / 223. szám

2

NAFCO

I9S4 SZEPTEMBER »

Az elmélet napi kérdései:

A Népfront szerepe a népi-nemzeti egység

niegszifiárdítstsslban

(Részlet)

A népi demokratikus országokban a népi-nemzeti egység kialakulása azokra a fasiszta- és liáborúelienes tömegharcokra nyúlik vissza, amelyek a Népfront megszervezéséhez és megerősödéséhez vezettek. A Népfront a fasizmus, az imperialista íe- akeió és a háború elleni harcban jött ieíre, mint széles társadalmi- politikai tömegmozgalom, amelynek Kezdeményezője, vezető és irányító ereje a munkásosztály és annak pártja, a kommunista párt volt.

Noha az antifasiszta Népfront szociális tartalmát és céljait teKint- \e demokratikus jellegű összefogás volt, mégis igen nagy történelmi szerepe volt abban, hogy létrehozta azt a tómegmozgalmi bázist, amely alapjává válhatott a későbbi szeles r.en'iZPji összefogásnak a szocializmusért folytatott , harcban. A Népfront e népi demokratikus forradalom egyik leglényegesebb sajátosságává, legfontosabb tömegszervezeii és tc;megmo7galmi alapjává vált. Az Visőd’eges koalíciós jellegű Népfront a maga demokratikus céljaival i továbbiakban, a népi demokratikus íc rradalcm elmélyítésével, helyet adott a sokkal magasabbrendű népi összefogásnak, ágiikor az egymással vetélkedő pártok helyét a dolgozol: tíemokrat ikus f szervezetei és a szervezeteken kívüli tömegek összefogása váltotta fel, az új Népfront programmjába pedig a szocializmus felépítéséért folytatott harc kerül. Az viszonyok között a NéDfront bizonyult a népi demokráciákért és a szói iaii/musért folyó harc legeredményesebb fegyverének, a tömege1 z- szefogás óiyen módszerének, amelynek segítségével a legeredményesebben megvalósulhat a párt vezető és irányító ereje a népi demokratikus forradalomban. A Népfront a népi demokratikus forradalom viszonyai közölt a népi-nemzeti egység hatalmas kohójává vált. Ez a felisinei'ás késztette pártunkat arra, hogy felélessze a Függetlenségi Népfrontot, mint a szocialista építőmunka ■nélkülözhetetlen fegyverét.

Ismeretes, hogy a nemzetközi antifasiszta és forradalmi mozgalom tapasztalatait felhasználva, a háború alatt pártunk is aFüggetlenségi Front jelszava alatt harcolt az összes demokratikus erők tömörítéséért a haza megmentése érdekében. A függetlenségi mozgalom azonban nálunk egy sor ok miatt — amelyek közül legfontosabbak a szociáldemokrata párt árulása, a kispolgári tömegek ingadozása, valamint a kommunista pártra mért súlyos csapások voltak — nem fejlődött ki olyan mértékben, mint egynéhány más országban. A Függetlenségi Front ezérr elsősorban a felszabadulás után tölthette csak be hatalmas történelmi szerepét. 1844 végén — 1945 erején a kommunista párt kezdeményezésére országszerte megalakultak a Nemzeti Bizottságok, amelyek a gazdasági és politikai újjáépítés során a helyi kezdeményezés, a dolgozó nép alkotó ereje kibontakozásának fontos eszközei t oltak

A kibont!., kn?A óc feilnHn nép- írontmozgalcm azonban a reakció támadásai következtében hamarosan válságba jutott. A. Nemzeti Bizottságok sikerrel harcoltak a földreform megvalósításáért, a demokratikus jogok bevezetéséért, azonban a nép tovább akart menni a népi demokrácia útján. A Függetlenségi Front- koaíición belül elkerülhetetlenül éleződtek az ellentétek a népi törekvések és a reakciós erők között, ezért a Függetlenségi Front akkori — koalíciós -— tormáját sokáig nem lehetett tartani. A Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére megalakult a Baloldali Blokk, amely formálisan szükebb, valójában azonban a népi erők összehasonlíthatatlanul szélesebb és szorosabb összefogását jelentette. Azonban még ez az összefogás is elsősorban felső koalíció maradt.

A szocializmus építésére való áttéréssel, a népi demokratikus forradalom második szakaszában a Nép*•* «««MU* «'■■llinta'

pArtépités

Útmutatást nyúlt a mindennapi pórtmunkábaa

front tartalmában és formájában is

mélyreható változáson megy keresztül. A demokratikus antifasiszta törekvéseket felváltják a néptömegek szocialista törekvései, a koalíció helyét ennek megfelelően a tömegek alsó, közvetlen összefogása foglalja el.

Ez a törvényszerű folyamat nálunk félbemaradt a proletárdiktatúráért folytatott harc szakaszában. A szocializmus építését mi nem kapcsoltuk össze egy széles, az egész népet átfogó Népfront kiépítésével, mint például Bulgáriában. Noha 1949 elején újjászerveztük a Függetlenségi Frontot, azonban az továbbra is magán hordozta a koalíció jegyeit (igaz, hogy az egymással vetélkedő pártok helyét a dolgozók demokratikus szer vezetei foglalták el), és ami a legfontosabb: csak a választások idejére létrehozott, szervezet maradt. A Népfront szerepének, a Népfront tevékenységének a kérdése pedig szorosan összefügg a tömegek részvételének kérdésével a szocializmus építésében.

Ezért vált szükségessé a Népfront újjászervezése az új szakaszban, abban a formában, amely megfelel a szocializmus építése időszakának.

A szocializmus építése során, különösen pedig az> új szakaszban ösz- szehasonlíthatatlanul kedvezőbb feltételek nyílnak az össznépi összefogás számára, mint a népi demokratikus forradalom első szakaszában, a fordulat éve előtt. Népünk már lerázta nyakáról a nagytőkés és a nagybirtokos kizsákmányolás igáját és a nemzet vezető erejévé végérvényesen a dolgozó parasztsággal szövetkezeti munkásosztály vált. A nép gazdaságunkban túlnyomó súlyban lévő szocialista szektor szilárd gazdasági bázist képez az egyre erősödő nemzeti egység alá, pártunk politikája, pártunk ideológiája pedig megteremti a nemzeti egység növekvő -és erősödő eszmei-politikai alapját.1 A kibontakozó szocialista haza- fiság, a szocializmust építő haza iránti szeretet mindinkább egy testvéri közösséggé tömöríti egész dolgozó népünket.

A népi-nemzeti egység cementje, összekovácsoló ereje a munkásosztály és dolgozó parasztság szövetsé-. ge. Ez a szövetség a szocializmus felépítésének biztos záloga, olyan erő, amelyen megtörik mindenféle ellenség áskálódása és tevékenysége a nép ügye ellen. Pártunk politikája az új szakaszban a munkás-paraszt szövetség további elmélyítését és megszilárdítását szolgálja és az új szakasz eddigi tapasztalatai világos bizonyságát adták a .munkásosztály és a dolgozó parasztság mélyülő szövetségének. Munkásosztályunk hősi erőfeszítéseket tesz a parasztság köz vetlen megsegítése érdekében, lelkesen dolgozik a parasztság megsegítését szolgáló munkaeszközök, gépek, műtrágya stb., minél nagyobb számban való és minél gyorsabb előállításában. Üzemi munkásaink patrci názsmozgalmat indítottak a gépállomások és a termelőszövetkezetek megsegítésére. Dolgozó parasztságunk régen nem tapasztalt munkakedvvel és termelési lendülettel dolgozik. A népi egység fényes bizonyságául szolgált az a hősi küzdelem, amelyet egész népünk folytatott nem régen a Duna árvize ellen és folytat most is az árvíz következményeinek kiküszöbölése érdekében. Pártunk harmadik kongresszusa joggal állapíthatta meg, hogy népünk kialakulóban lévő erkölcsi-politikai egysége hatalmas mozgató erővé válik, amely csodákra képes, és amelyhez hasonló nincs és nem is lehet egy tőkés országban sem. Népi demokratikus fejlődésünk eddigi eredményei alapján megszűnőben van a nemzet széttagoltsága, az az állapot, amikor a hivatalos nemzet kereteiből ki volt rekesztve a lakosság túlnyomó többsége, az egész magyar dolgozó nép. Ma már a nemzet vezető ereje a munkásosztály, a nemzet alkotó erői a munkásosztályon kívül a dolgozó parasztság, a néphez hű értelmiség,- a dolgozó kispolgárság. A régi „nemzetfenntartó”

osztályokat^ a kizsákmányoló burzsoáziát és nagybirtokosokat a nép kirekesztette a nemzet közösségéből. Ezzel a nép mindinkább azonosult, a nemzettel, a nemzet megindult a szocialista nemzetté válás útján.

Amikor a népi-nemzeti egységről beszélünk, jelen viszonyaink között kétféle elhajlástól kell óvakodnunk. Vannak olyarfok, akik abból, hogy pártunk a népi-nemzeti egység elmélyítésének és kiszélesítésének politikáját tűzte napirendre, azt a következtetést vonják le, hogy a „népi egység” érdekében most már keblünkre kell ölelnünk „volt” ellenségeinket, ki kell nyitnunk a Népfront kapuit a kulákság előtt. Nem nehéz megérteni, hogy ezt a hangulatot a pártunkban hellye?-közzel meglévő jobboldali elhajlás táplálja, amely szerint az új szakasz engedmény népünk ellenségeinek, az új szakasz állítólag az „osztályharc enyhítését” célozza. Sokakat megtéveszt az, hogy pártunk beszüntette a tavaly június előtt elharapózott kulák-likvidálási tendenciákat és államunk a kulák - kal szemben is alkalmazza a törvényesség eszközeit. Ebből azt a következtetést vonják ie, hogy mi „engedményt tettünk a kuláknak”, sőt még a kulák nevet sem alkalmazzuk többé vele szemben.

Eiélyesen fel kell lépnünk a hasonló kapituláns, opportunista hangulatok ellen. A kulák a szocializmus ellensége volt és marad, a kulák nem lehet tagja a népi egységnek, mint ahogy nem lehet tagja semmiféle kizsákmányoló, reakciós, népünk semmiféle ellensége serit A népi egység nem jelenti az osztályharc „felfüggesztését”. Éppen ellenkezőleg, a kizsákmányolók elleni osztályharc teremtette meg az alapját a népi-nemzeti egység kibontás kozásának és csak ezen az aiapon fejlődhet tovább. Az osztályharc folyik mindaddig, amíg fel nem számosuk a kizsákmányoló osztályok utolsó maradványait is.

Vannak olyan hangulatok is, hogy a népi egység megteremtésével már minden rendben van, hogy elég kiadni a népi-nemzeti egység jelszavát és létrehozni a Népfrontot és ezzel, mintegy vrázsütésre megvan a népi-nemzeti egység. Mi sem károsabb az ilyen lefegyverző hangulatnál! A népi-nemzeti egység harc kérdése, amelyért minden nap, minden órában keményen, a munkapad mellett, a szántóföldön, az íróasztalnál, a tömegek között meggyőző munka során harcolni kell. Népünk kifejlődőben lévő erkölcsi- politikai egysége nem jelenti art, hogy mindenféle súrlódás, mindenféle ellentmondás megszűnt már népünk egyes rétegei között. Súrlódások vannak még, ellentmondások vannak és lesznek is még népünk alapvető, létérdekeinek azonosságán belül. Ezeket a súrlódásokat, nézet- eltéréseket, ideiglenes ellentmondásokat — pártunk helyes politikáján túlmenően — csak türelmes felvilágosító munkával, a vélemények harcán keresztül történő meggyőzéssel lehet kiküszöbölni. Semmi sem lenne károsabb, mint ha a Népfrontban a parancsolgatás, a vélemények' erőszakos rákényszerítésének, az ellentétes nézetek elhallgattatásának a módszerét alkalmaznánk. A Népfrontnak többek között éppen azért lesz pótolhatatlan pozitív szerepe, mert ott szabadon nyilvánulhat! meg népünk hangja és így pártunknak alkalma lesz arra, hogy türelmes, meggyőző munkával eloszlassa az esetleges nézeteltéréseket, félreértéseket.

A kifejlődőben lévő, népi-nemzeti egység hatalmas erő, amelyet mint a szemünk fényét ápolnunk kell. Ez az egység harcban született, harcban izmosodott még, és csak a vélemények harcában, pártunk igazságának minél szélesebb tömegek között való elterjedése útján mélyül tovább.

Baranyai Gyula,

VASÁRNAPI JEGYZETEK Több mint a szerencse forgandésága...

Amikor 1949-ben először jegyeztünk államkölesönt, sokan úgy tekintették a jegyzett összeget, mint az ablakon kidobott pénzt. Sőt, olyan esetről is tudok, amikor az egyik kaposvári kocsmában valaki két fröccsért eladta 200 forintos kötvényét.

A megrögzött hitetlenkedők még akkor is csak a vállukat vonogat- ták, amikor épp az ő kölcsönadott forintjaikból nagyarányú építkezések indultak, s hogy csak Tolna megyében maradjunk, új üzemrésszel bővült a simontornyai bőrgyár, másfélmillióval korszerűsítették a tolnai selyemfonót, elkészült a Budapest-pécsi műút s a további statisztika helyett: ma már több mint száz kultúrotthon van megyénkben. Mindez azonban olyasmi volt, ami közvetlen ül kevésbbé hatott. Egy év múlva azonban, 1950-ben, a tervkölcsön első sorsolásakor százegynéhányezer nye reményt fizettek ki s a hitetlenkedöknek méltán esett le az álla: a kői» csont nemcsak visszafizetik, hanem kamatokkal is tetézik. S ettől kezdve minden sorsolás után egy sereg gazdag ember támadt, 1000—1200 forintos fizetésű emberek százai egyszerre ötven és százezer forintokban gondolkoztak; valami mesebeli bőség közepébe estünk. Jól emlékszem rá, két évvel ezelőtt a hőgyészi gépállomás mechanikusa 50.000 forintot nyert s a mesébe illő összeg nyomán egyszerre a család minden elképzelhető vágya teljesült. Amikor megkérdeztem tőle, hogy mihez kezd a váratlan pénzzel, zavartan mosolygott: „Amit lehet, elköltünk belőle.”

Zrínyi Miklós, aki az ország egyik leggazdagabb főura volt a XVII. században, ezt választotta élete jelszavául: „Sors bona, nihil aluid”, ami magyarul azt jelenti, hogy csak a jó szerencse segít, semmi más. Faludi Ferenc pedig a szerencse forgandóságáról írt verset, figyelmeztetve, hogy Fortuna szekerén okosan kell ülni. Az irodalmi idézeteket folytathatnék: már Homér is írt a szerencse állhatatlanságáról.

De most valami más történt, noha a szerencse a nagy nyeremények kel most is hol erre, hol arra mosolyog, mint a mai sorsoláson is. De a szerencsekerék forgásán túl van valami, ami már kiszámított és pontos, amihez a szerencse forgandó-ágának már semmi köze. Es ez az a szakadatlan és állandó építés, ami az egész országban folyik, szünet nélkül. Nem tudom, más hogyan van vele. de én amikor elmegyek a szekszárdi napközi otthon előtt, bizonyos titkolt büszkeség fog el, mert úgy érzem, ehhez nekem is közöm van. Nemcsak azért, mert az én kislányom is idejár, hanem azért is, mert a napközi létrejöttéhez én is hozzájárultam. Talán épp az én néhányszáz kölcsönadott forintomra volt még szükség, hogy megnyíihassék ez a napközi otthon s mintha a kislány is érezné ezt, mert következetesen így mondja: ,.a mi napközink”.

Mindez pedig már tzbb, mint a szerencse forgandósága.

APOR SÁNDOR.

HA ti I h $ r ÁR I ÉP 11 ÉS

A tsz-ek megszilárdításáért folyó h tapasztalatai Bátaszéken

c

A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa a mezőgazdaság szocialista fejlesztésénél legfontosabb feladatként jelölte meg, elsősorban párt szervezeteink számára, hogy a főfigyelmet a termelőszövetkezetek gazdasági és politikai megerősödésére kell irányítani. Ez a cél vezeti a bátaszéki községi pártvezetőség tagjait is napi munkájuk végzése köz ben.

A kongresszus útmutatásai nyomán elsősorban azt valósította meg a községi pártvezetőség, hogy a tsz- ekkel való foglalkozás kollektív feladat legyen. Éppen ennek érdekében a pártvezetőség tagjai felosztották maguk között a tsz-ek segítésének nagy munkáját. Szükség volt erre Bátaszéken is. A központi vezetőség 1953. júniusi határozata után sokakban felmerült az a téves nézet, hogy egyénileg többet lehet termelni és könnyebben lehet boldogulni, mint a termelőszövetkezetekben. A községi pártvezetőség tagjainak tehát az volt a feladatuk, hogy segítsék a pártszervezeteket a helyi tartalommal megtöltött, érvekben gazdag agi'^- ció irányításában, segítsék harcukat a szövetkezeti demokrácia betartásáért, a közös vagyon megvédéséért, a munkafegyelem megszilárdításáért.

Bátaszéken jelenleg három termelőszövetkezet és 5 elsőtípusú termelő szövetkezet működik. Általában a tsz-ekben dolgozó parasztság szorgalmas, jól dolgozik. Az a tény, hoív a „Búzakalász1' termelőszövetkezetben például elvitathatatlan nehézségek voltak és vannak, nem jelenti azt, hogy a tsz mozgalom nem jó, sőt éppen azt igazolják eredményeik, hogy jövedelmezőbb, mint a kispar- cellákon való gazdálkodás. Tavaly a „Búzakalász” tsz-ben mindössze • 4 kiló gabonát osztottak, az idén közel 6 kilogramm jutott búzából, rozsból, árpából egy-egy munkaegységre. Ez azt jelenti, hogy például Gábor An- talné az állattenyésztési brigád dolgozója, aki egymaga dolgozott, munkaegységei után csak búzából, mintegy 20 mázsát vitt haza.

A pártvezetőség tagjai arra mozgósították a pártszervezetet, hogy az ilyen példáikat terjesszék el széles körben. Sőt javasolták, hagy hasonlítsák össze ezt a falu egyénileg dolgozó parasztiainak jövedelmével.

A bátaszéki „Vörös Csillag“ termelőszövetkezetben Horváth Géza fiával és feleségével dolgozott, s eddig mintegy 42 mázsa gabonát kapott, "s közel 9 ezer forint készpénzelőleget. Ezzel szemben Németh István 12 holdas élenjáró középparasztnak, akinek 3 holdon 24 mázsa búzája termett, miután beadási kötelezettségének eleget tett, leadta a gép és munkásrészt, félretette 3 holdra a vetőmagot — 970 kiló búzája maradt. Itt a községi pártvezetőség tagjai közül Boaor István elvtárs végzett jó munkát. Az alapszer- vezet kommunistái és a pártonkívüli tsz tagok nem rejtették véka alá jó eredményeiket. Ennek meg is volt a hatása. Egyre több környékbeli dolgozó paraszt foglalkozik azzal a gondolattal, -belép a tsz-be. Halász Mihály és Szabó János már dolgoznak is a termelőszövetkezetben.

De a többieknél is hasonló a helyzet. A „Szabad Május“-ban Nagy Ignác és még több társa, a „Búzaka- lász"-ba Lojda elvtársnő a „Nagy Salló” I. típusú tsz tagja és még többen végeredményben csak azt várják, hogy a termelőszövetkezetek milyen további jövedelemmel fogják le zárni a gazdasági évet. Ebben sem lesz hiba. A „Szabad Május" tsz ke- resztsorosan vetett kukoricája 40 mázsa körüli termést igér holdanként. 2 hold hagymájuk jövedelme pénzben, mintegy 47 ezer forint, de mintegy 16 mázsa még maradt kiosztásra is.

A községi pántvezetőség tagjai a?, l-gitációs munka segítése mellett a vezetés színvonalának emelésében is igyekeztek a legnagyobb segítséget adni a tsz-ek pártszervezetéinek. Egy-egy tsz pártszervezetének beszámolójára, a többi alapszervezetek vezetőit is meghívták, hogy tanulhassanak, a jó tapasztalatokat saját munkaterületükön felhasználva, ered ményesebben harcolhassanak a hibák kiküszöböléséért.

Természetesen vannak komoly hiányosságok is még a bátaszéki teiane- lőszövetkezetek munkájában. A „Búzakalász” termelőszövetkezetben például tavaly nem használták fel teljesen a műtrágyát. Ez megmutatkozott a termelésnél is. A búzatábla azon részében, ahol műtrágyázva volt, majdnem mégegyszer annyi termés volt, mint ott, ahol nem műtrágyáztak. Körülbelül 350 mázsával termett kevesebb, ami pénzbe átszámítva, több mint 100 ezer forint vesz teséget jelent. Egy személyre átszámítva: Galla József tsz tag, aki augusztus 1-ig 241 munkaegységet szerzett, körülbelül 2800 forinttal rövidült meg.

Az egyre javuló pártvezetés azonban biztosítéka annak, hogy hasonló hibák többé nem fordulnak elő. A pártmunka egyre magasabb színvonalra emelése, a községi pártvezetőség fokozódó segítése nyomán a jövőben még nagyobb eredmények igazolják a tsz-ek fölényét.