Tolnai Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)
1954-08-14 / 192. szám
TOLNAI NAPLÓ fltAC PnoimajA / Ecn/UL jeteki f *:* A MAI SZAMBÁN: A szovjet kormány válaszjegyzéke Ausztriához. (2. o.) Fám Van Dong beszámolója a genfi értekezletről. (2. oá — Egészsás védelmi feladatok az árvíz után. (2. o.) — A toir.amegyei pártaktíva ülése. (1—3. o.) — A Megyei Begyűjtési Hivatal közleménye a kenyér- és »karmáigabona-begyűjtés állásáról. (3. o.) — Két téglagyár párosversenye. (3. o.) — Hát végre a legények is ... (4. o.) AZ M Dp TOLNAMECYEI PÄRTBIZOTT5ÄGA'NAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 192. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1954 AUGUSZTUS 4 A tolnamegyei pártaktíva ülése Az új szakasz, a fegyelem, a rend, a takarékosság, az önköltségcsökkentés és a termelékenység emelésének is a szakasza Az elmúlt napokban ült össze a Megyei Pártaktíva, hogy megbeszélje a III. pártkongresszus határozatainak végrehajtása területén végzett munka eredményeit és hiányosBeszédének első részében a párt III. kongresszusának jelentőségéről számolt be, majd a megye gazdasági helyzetét ismertette és a tennivalókat jelölte meg főleg a mező- gazdaság területén. — Megyénkben a dolgozó parasztság — mondotta többek között — jól fogadta a párt politikáját, kész minden erejével résztvenni nagy nemzeti ügyünk a mezőgazdasági termelés fellendítésében. A dolgozó parasztságot mesz- szemenően támogatja minden eszköz ze! az ipari munkásság. Helyesli ezt a politikát a dolgozók legszélesebb tömege. A dolgozó parasztok termelési kedvét, biztonságérzetét, tükrözik az olyan számadatok, mint az, hogy ez év második negyedében 313 ekét, 223 lókapát, ugyanennyi boronát, 154 répavágót, 225 permetezőt és egész sor egyéb kisgépet adott el a kereskedelem. Jelentősen növekedett a traktorpark, a kombájnok, arató és cséplőgépek, s egyéb nagyfontosságú gépek száma gépállomásainkon, valamint az állami gazdaságokban. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy ebben a gazdasági évben már tizenkétszer annyi talajmunkát végeztek a gépállomások az egyénieknek, mint az előző esztendőben. Különösen sokoldalú anyagi, gazdasági és termelési segítséget kaptak az államtól termelőszövetkezeteink, ahol gyorsult ezévben a megszilárdulás folyamata. Pártunk és államunk ezernyi segítsége, dolgozó parasztságunk szorgalma révén az idén gabonából közepes — a tavalyinál gyengébb kapásokból viszont igen jó termés várható. Fejlődött megyénkben számszerűleg is, minőségszerűleg is az állatállomány. Javítottak valamelyest a rét és legelő gazdálkodáson és növelték ezévben a vetett takarmányok területét. Egyre aktívabban közreműködnek a tömegszervezetek és téli hónapokban létrehozott termelési bizottságok is a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. Ezután arról beszélt Király elvtárs, hogy az elért eredmények egyáltalán nem jogosítanak fel bennünket a megnyugvásra. — Csak elszigetelten alkalmazzák — mondotta — még a szocialista szektorokban is a mezőgazdasági termelés élenjáró szovjet és hazai módszereit. A mező- gazdaság szocialista szektoraiban sokmilliós károkat okoz az anyaggal, gépekkel, eszközökkel folyó tűrhetetlen pazarlás és pocsékolás. Ez a tény ismeretes a jelenlévő pártaktíva előtt, a párt, állami, gazdasági szervek előtt, azonban érdemleges intézkedéseket nem tettünk a helyzet megváltoztatására. Sok szó esik arról, hogy az új szakasz a népjólét emelésének, a mezőgazdaság fejlesztésének szakasza. Ez igaz, de önmagában kevés. Az új szakasz a fegyelem, a rend, a takarékosság, az önköltségcsökkentés és a termelékenység emelésének is a szakasza. — Állami gazdaságainkban a fent említetteken kívül a szakmai és gaz- { dasági vezetés színvonal emelését j hangsúlyozta Király elvtárs. Gépál- ; lomásainkon a gépkihasználás, a gép j javítások területén még megmutat- ] kozó hanyagságok sürgős kiküszöbölésének fontosságát említette meg. A gépi aratás tervét például csak a szedresi gépállomás teljesítette túl. Gépállomásaink többségében — ságait, valamint megszabja az ebből adódó feladatok sikeres végrehajtásának módját. A megyei párt végrehajtó bizottság beszámolójából az alábbiakban közlünk részleteket. mondotta — nem becsülik meg a drága gépeket. Sárpilisen egymás gépeiről leszerelik az alkatrészeket, így értékes gépeket tesznek tönkre. Ugyanezen a gépállomáson és más helyen is van ilyen jelenség, egészen mostanáig a traktorosok maguk tankolták az üzemanyagot. Mindenki annyit vitt, amennyi jól esett, s hogy az új igazgató megszüntette ezt a lehetetlen állapotot, igyekeznek megrágalmazni. Olyan tényezőkkel, mint az önköltség, a takarékosság ma még vajmi keveset foglalkoznak gépállomásainkon. A teveli gépállomá son pl. tavaly félmillió forintos önköltség csökkentést értek el, s a gépállomások megyei igazgatósága még dicséretet sem adott a gépállomás vezetőjének. Ez arra vall, hogy a megyei igazgatóság ezzel a kérdéssel egyáltalán nem foglalkozik. Részletesen beszámolt ezután Király elvtárs üzemeink helyzetéről. — Kevés az olyan kezdeményezés — mondotta többek között — mint például a Simontornyai Bőrgyárban, ahol a kongresszus után egy bizottságot hoztak létre azzal a céllal, hogy kidolgozzák azokat a rendszabályokat, amelyek szükségesek az önköltség csökkentéséhez és a munka egyéb területén való megjavításához. Ebben az üzemben egész sor erőteljes rendszabályt tettek a lazaságok felszámolására, a pazarlás megszüntetésére, stb. Kirívó a helyzet a pazarlás tekintetében az építőipari vállalatoknál, másrészt az építőanyagiparban. — Erre a pártaktívára vár az a feladat, hogy megyénk területén üzenjünk hadat a pazarlásnak Formális pártellenőrzés helyett tényleges pártellenőrzést kell megvalósítanunk. Gondosan meg kell vizsgálni a gazdasági, kulturális és állami életünk minden területét. Fel kell tárnunk a bajokat és- kidolgozni azok megszüntetésére a megfelelő rendszabályokat. Ezután részletesen beszélt a mező- gazdaság területén lévő feladatokról. — Sürgősen el kell végezni a nyári gazoló kapálást, meg kell gyorsítani a behordást, és ezzel együtt a cséplést, begyűjtést. Fokozott figyelmet kell fordítanunk az amerikai burgonyabogár és szövőlepke, valamint más kártevők elleni védekezés megszervezésére. Gondosan be kell gyűjtenünk és szakszea termelőszövetkezetek he'yzetéről megszilárdításuk és további fejlesztésének feladatairól volt szó. A régebbi országos hírű tengelici Petőfi, tamási „Vörös Szikra” és más szövetkezeteink mellett, újabb szövetkezetek kerültek az élvonalba, mint a naki „Ut a szocializmus felé”, pári „Béke”, vagy a bonyhádi „Dózsa népe”. Amíg például a bonyhádi „Dózsa népe” termelőszövetkezet az elmúlt évben rosszul gazdálkodott, nem kapálták meg kukoricájukat, a tanácsválasztások előkészítése. a párt befolyásának további kiszélesítése került napirendre. — Időben fel kell készítenünk a pártszervezeteket és állami szerveket, — mondotta többek közt Király elvtárs — valamint a tömegszervezeteket a tanácsválasztással kapcsolatos saját teladataikra. Ki kell egészíteni és időben fel kell készíteni a népnevelő csoportokat a választási munkákra. A választási kampány alkalmas arra, hogy az eddiginél még nagyobb mértékben szélesítsük pártunk befolyását, hogy közben tovább erősítsük dolgozó népünk államhatalmát és államhatalmunk alapját a munkás-paraszt szövetséget. Mi sem természetesebb, minthogy az ellenség is igyekszik majd bekapcsolódni a Váci párt helyzetéről, további erősítésének és a pártmunka megjavításának fontos feladatairól beszélt Király elvtárs. A párttagok felelősségérzete, a párt és a nép ügyeivel, a Központi Vezetőség 1953. júniusi nagyjelentőségű határozata óta állandóan növekszik. E politika nagymértékben aktivizálta a párttag' ságot, de a pártonkíviilieket is, nőtt a pártonkívüliek bizalma, szeretete a párt iránt. Megállapította ezután, hogy javult a kollektív vezetés, bát- i rabb a bírálat a pártszervezetek és a tömegek részéről. Ez azonban nem ! jelenti azt, hogy a bírálat és önbírá- 1 lat terén még nincs sok tennivaló. rűen tárolnunk minden takarmányfélét. A továbbiakban a tarlóhántás, másodvetés és az őszi vetések előkészítésének- elvégzéséről, valamint a gabonabegvüjtési terv teljesítésének fontosságáról beszélt. Megállapította, hogy ebben vannak kezdeti eredmények, de ez még nem elégséges ahhoz, hogy ezen a területen elbizakodottságra adjon okot. A gabona- begyűjtést elsősorban felvilágosító munkával kell végrehajtanunk, ahol azonban szükséges, ott határozottan alkalmazzuk a szankciókat is. A kommunisták példamutatását különösen kihangsúlyozta ezen a területen is Király elvtárs. A következőkben jelenleg jó munkájuk nyomán az a helyzet, hogy gabonából közepes, kukoricából holdanként 30, burgonyából 100—120 mázsás termést várnak. Az év végéig a kötelező beadás mellett 220 sertést hizlaltak szabadpiacra. Nem véletlen, hogy a még egyénileg dolgozó parasztok közül rendszeresen belépők vannak a szövetkezetbe. Legutóbb Illés Ferenc 15 holdas középparaszt kérte felvételét. Ezután lasztási hadjáratba. Az ellenség várható tevékenységére annál is inkább készülnünk kell, mert az utóbbi időben egyre több jel mutat arra, hogy párt és egyéb szerveink a bajok és hibák mögött nem keresik az ellenséget. A továbbiakban Király elvtárs a választási kampányba szervesen illeszkedő, a népfront jegyében lezajló rendezvények és akciók jelentőségéről beszélt, amelyek elsősorban augusztus 26-án lesznek. Ipari munkásaink, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk és a dolgozók egyéb rétege vállvetve már most jobb mun kával a munkás-paraszt szövetség és a népfront jegyében kívánják megünnepelni augusztus 20-át, Alkotmányunk napját. Negyedik, egyben utolsó pontként A beszámolót Király László elvtárs a megyei párt- végrehajtóbizottság első titkára tartotta meg — Megyénk pártszervezeteire különösképpen vonatkozik a kongresz- szus ama megállapítása, hogy gyökeres fordulatot kell teremteni az ideológiai és elméleti munkában, ahol nagyon kismértékű a júniusi határozat óta az előrehaladás. A kongresszus óta pártbizottságaink lényegesen kevesebb határozatot hoznak, ami helyes, azonban a határozatok végrehajtásának ellenőrzése körül továbbra is súlyos hibák vannak. — A továbbiakban a tömegszervezetek és különösen a DISZ- szervezetek fokozottabb segítéséről, irányításáról beszélt. Majd befejezésül összefoglalva a tennivalókat a következőket mondotta Király elvtárs. — A mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló határozat végrehajtásának meggyorsítása, különösen a soronlévő munkák jó elvégzése, a gazdasági, kulturális és állami életben tapasztalható pazarlás sürgős megszüntetése. A termelőszövetkezeti mozgalom fokozott megszilárdítása és továbbfejlesztése, valamint a tanácsválasztások jó előkészítése és végrehajtása. A feladat nem kevés és korántsem teljes. A végrehajtás igénybeveszi a párt, állami, gazdasági szerveink, valamint tömegszervezeteink minden erejét. Nem lehet kétséges, hogy pártunk, a kommunisták tovább erősödnek e '""unka közben. Hozzászólások A megyei párt-végrehajtóbizottság beszámolója után széleskörű, alkotó vita indult meg. Az alábbiakban e hozzászólások egy részéből közlünk részleteket. Szlacki elvtárs, a tamási gépállomás igazgatója elmondotta, hogy a tamási gépállomás a termelőszövetkezetek megsegítése terén jó munkát végzett. A növényápolás idején háromszori kapálást végeztek. Egyre nagyobb bizalommal fordulnak a tsz tagok a gépállomáshoz, de az egyéni gazdák is. Szakály, Reg'őly községekben 4 erőgépet is lekötöttek állandó munkára. Látják a nagyüzemi gazdálkodás fölényét s egyre jobban felvetődik köztük a termelőszövetkezet alakításának terve. Töllösi Antal elvtárs, a naki „Ut a szocializmus felé” tsz elnöke arról számolt be, hogy jövedelmük 70 százaléka az állattenyésztésből ered. Eddig havonta munkaegységenként 8 forintot tudtak osztani, ami azt jelenti, hogy egy-egy családnak közel 400 forint jutott. Nem hallgatta azon ban el a hibákat sem, amelyek a falu dolgozóinak lendületét bizonyos mértékig akadályozzák. — Nagy hiányosság — mondotta többek között, — hogy nincs sütőüzemünk, s ez nehezíti a kenyérellátásunkát. A mozink majdnem használhatatlan állapotban van. Ha kijönnek az elvtársak a tsz-be ne csak rövid időt töltsenek el, és segítsenek is mindjárt, úgy mint ezt Szügyi elvtárs tette. Meglátta, hogy 14 helyen tárolt gabonánk milyen nagy nehézséget okoz. s mindjárt intézkedett is. Ilyen segítséget várunk mi a tsz-ek és a falu számára. Ezután arról beszélt, hogy milyen jó viszonyban vannak az egyéni dolgozó parasztokkal, akik ellátogatnak hozzájuk tanácsot adni és kérni. Egy igen kedves történetet is elmondott a jó viszony bizonyítására, amit tavaly még nem tudtak elérni. Egy szovjet elvtárs járt náluk nemrég. Ä tsz tagok egy búzakoszorút' kötöttek neki. Egy Balogh nevezetű egyénileg dolgozó paraszt is kérte őket, hogy az ő búzájából is tegyenek bele 4—5 szálat, hogy elvigye az elvtárs. Ezután a kommunisták példamutató munkáját mondta el, amelynek mozgósító hatására érték el jó eredményeiket. Szigeti János elvtárs, a megyei párt-végrehajtóbizottság ágit. prop. titkára áz oktatási év előkészületeiről beszélt. — Hogy fordulatot tudjunk teremteni elméleti és ideológiai területen, arra is szükség van, hogy az oktatás háttérbeszorítását a párt- munka egészében megszüntessük — mondotta többek közt. — A pártkongresszus anyagának, propagandájának megszervezése akkor lesz hatásos, ha a folyó feladatokkal összekapcsolva végezzük. A hallgatók kiválogatása is nem egy helyen rossz módszerrel történt, mint a Paksi Konzervgyárban, ahol egy nap alatt az összes oktatási formára kiválogatták őket. Az ilyen módszer az önkéntesség elvének megsértéséhez vezet. A propagandamunka megjavítása segítheti elő jórészt, hogy a kommunisták minden területen megérthessék nagy szerepüket. Másrészt fontos a munkás-paraszt szövetség szellemének megértése szempontjából is, amelyet ha jól végzünk, komolyan előreviszi és segíti a párt- kongresszus határozatainak végrehaj tását. A továbbiakban részletesen beszélt az agitációs munka megjavításáról. Polányi Máté elvtárs, a tamási JB harmadik titkára mondotta. — Egyik alapvető hiányossága munkánknak, hogy a párt és tanácsszervek, valamint a gépállomások munkája nincs eléggé összehangolva, s hiányzik így a tervszerűség. Ezen sürgősen változtatnunk kell, ha nem akarunk lemaradni a dolgozók megnövekedett lelkesedése mögött. Jó jelenség az, hogy a gépállomások párttitkárai például felkeresnek bennünket és elsősorban a tsz-ek kel kapcsolatos problémáikkal. Ez mutatja, hogy közöttük a kapcsolat javul A járási párt-végrehajtóbizottság előtt — mondotta befejezésül — világosan áll, hogy a munkát csak úgy tudjuk jól elvégezni, ha jól működő pártszervezeteink vannak. Lehőcz János elvtárs, a bátaszéki tanács elnöke a következőket mondotta: — Engedjék meg. hogy egy pár szóval említést tegyek arról, hogy a pártkongresszus határozatával, amely foglalkozott a tanácsok eddigi munkájával és tennivalóival, valamint a texmelőszövetkezetek eddigi működésével és hiányosságaival, nagyon keveset foglalkoztunk. A kongresszus felhívta a helyi tanácsokat arra is, hogy törődjenek a tömegek helyi problémáival. A tanácsok közel 4 éves múltra tekintenek vissza, s ez alatt a négy év alatt sokat tettek a dolgozók érdekében. Bebizonyították, hogy képesek vinni a rájuk bízott feladatokat. Jó javaslataik segítségével nagyon sokat fejlődött a munka a tanácsválasztás óta. Bátaszéki viszonylatban minden nagy munka előtt összehívjuk a tanácstagokat és megbeszéljük a tennivalókat. Most az aratás, cséplés és begyűjtés előtt is ezt tesszük. Az aktívaülés napjáig mintegy 624 gazda csépelt el, de a községben hátralékos gazda nincs. — Hiányosság történt azonban a községi tanács részéről, hogy olyan dolgozó parasztokat részesítettek kedvezményben, aki nem jogosult rá. Ilyen volt a községben negyven, ezektől kell a kedvezményt most visz szavonni. Nagy hiányossága ez a felsőbb szerveknek is, mivel kijönnek ellenőrizni, de a problémákkal nem foglalkoznak. Csak arra kíváncsiak, fFolytatás » 3. oldalon)
