Tolnai Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)
1954-08-11 / 189. szám
2 N Ä P C ö 1954 AUGUSZTUS 11 KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK Thorn ey croft kudarca ' Amikor Thorneycroft angol kereskedelmi miniszter július elején Washingtonba indult, hogy megbeszéléseket folytasson Stassennel, a Külföldi Gazdasági Műveletek Hivatala vezetőjével, a londoni lapokból csak úgy áradt az optimizmus. így például a „Reuter” hírügynökség azt állította, hogy ezeknek a megbeszéléseknek „messzemenő következményei lesznek”. Angliában türelmetlenül várták Thoerneycroft utazásának eredményét, ugyanis a miniszter azért ment Amerikába, hogy kiharcolja az Anglia és a demokratikus tábor országai közti kereskedelmet megbénító korlátozások enyhítését. Azt a kérdést természetesen egyik londoni újságíró sem vetette fel, miért van szükség arra, hogy egy szuverén állam — méghozzá egy oiyan nagyhatalom, mint Nagy- Britannia — minisztere távoli hajó- útra induljon és külföldön állapodjék meg, mivel kereskedjenek az angol cégek és mivel ne. Az angol gazdasági élet erősen megsinyli azokat a korlátozásokat, amelyeket az amerikai Battle-törvény ró Nagy-Britan- nia (valamint a többi nyugateurópai ország) és a demokratikus tábor országai közti kereskedelemre. Elegendő megemlíteni, hogy a közép- és keleteurópai országok tíz és tízmillió fontsterling értékű megrendeléseket adtak fel Angliába és ezeket a megrendeléseket azért nem lehet teljesítem, mert a Battle-törvénynek engedelmeskedő angol hatóságok nem adják ki az exportengedélyeket. Bing képviselő az alsóházban megemlítette, hogy a Szovjetunió 27 millió fontsterling értékű szerszámgépet rendelt meg, s erre sem adtak kiviteli engedélyt. A Londonban tartózkodó kínai kereskedelmi küldöttség vezetője a július 13-án megtartott sajtókonferencián kijelentette, hogyha megszüntetik a mesterséges akadályokat, úgy az Anglia és Kína közti áruforgalom elérheti a százmillió fontsterlinget. Ilyen körülmények közt érthető, hogy milyen nagy érdeklődéssel várják az angol kereskedelmi körök a Battle-törvény szerint kiviteli tilalom alá eső áruk jegyzékének felülvizsgálatát. Vájjon milyen eredménnyel járt az angol kereskedelmi miniszter washingtoni utazása? Thorneycroft július 13-án az alsó- házban mondott beszédében igyekezett a dolgot úgy beállítani, mintha a Stassennál folytatott tárgyalásai során ..jelentős mértékben megegyezésre jutott“ volna. De bizony semmi határozottat nem tudott mondani azokra a konkrét kérdésekre, hogy mikor fogják felülvizsgálni a tilalmi áruk jegyzékét és mennyi idő múlva adják ki azoknak az áruknak a kiviteli engedélyét, amelyekre már szerződést kötöttek. Thornaycroft kitérő magatartásának okai egészen világosak. A washingtoni tárgyalások után közizé- tett rövid nyilatkozatból, akárcsak a lapok értesüléseiből látható, hogy Angliának nem sikerült rábírnia az Egyesült Államokat semmiféle gyakorlati értékű engedményre. Elsősorban Washingtonban egyáltalán nem foglalkoztak a Kína felé irányuló kereskedelem korlátozásainak felülvizsgálatával, bár ez a probléma Anglia számára rendkívül égető. Másodsorban az európai keres- kedSemre vonatkozóan szintén nem hoztak semmiféle konkrét döntést. A nyilatkozat rámutat arra, hogy „távolabbi megvizsgálás tárgyává tették, milyen időpontokban hajtanak végre változtatásokat az ellenőrzés rendszerében“. „Úgy döntöttek, hogy a határidők kérdésének megvizsgálását későbbre halasztják, — írja a „Financial Times“ című angol újság — s ez a döntés azt jelenti közérthető angol nyelvre lefordítva, hogy a megrendeléseket még egy ideig nem lehet teljesíteni“. Az AFP washingtoni tudósítója szerint nagyjában és egészében a washingtoni tárgyalások „nem hozták meg azokat az eredményeket, amelyeket az angolok vártak“. Thorneycroft utazásának eredményei arra engednek következtetni, hogy az angol kereskedelmi miniszter nem tudta rávenni a washingtoni politikusokat arra, hogy számoljanak Anglia gazdasági érdekeivel. Mi újság a kujbisevi és az első angarai vizierőmű építkezésén? A Zsiguli-hegyekben A kujbisevi vízierőmű nagy alapárka a Volga jobbpartján épül, ahol a Zsiguli hegyláncot óriási szurdok szakítja meg. Az alapárok betonozása a Volga szintjénél 30 méterrel mélyebben épült zárógátak mögött folyik. Itt, közvetlenül a Mogutova- hegy lábánál húzták fel a vízierőmű 600 méter hosszú és 100 méter széles alapépületet. Az alapárok fölött betonszállítás céljaira 40 méter magasságban 700 méter hosszú vas- hidat építettek. A hídon 5—6 percenként vonat robog át. A szerelvény pőrekocsikból áll. A pőrekocsikra rakott, billenthető fenéklappal ellátott habarcsszállí- ló tartányokból szinte szünet nélkül ömlik a beton A mozdonyok pontos vezetése ebben a nagy magasságban komoly feladat. Egyébként a beton készítését és lerakását teljes egészében gépesítették. A jablonevci bányából drótkötélen közlekedő csillék szállítják a kavicsot a betongyárba. A Volga jobbpartján működő betonkeverő üzemekbe naponta 100 vagon cement, közel 200 vagon homok és legalább 500 vagon kavics érkezik. A kujbisevi vízierőmű építményeibe eddig több mint 600.000 köbméter betont laktak le. Az egyik részlegen most helyezték üzembe a 200 méter hatósugarú, egy hengeres betonszivattyúkat. Ezek teljesítőképessége óránkint 40 köbméter. Az alapárokban a betonosok mellett armaturaszerelők is dolgoznak. Betonozás előtt többtízezer tonna vasszerkezetet kell összeszerelni és a blokkokba helyezni. A betonszállító hídon 5 portáldaru működik. Teherbiróképességük 10 tonna, nyilaik hossza 40 méter. A portáldaruvezetők munkája is rend»- kívüli tudást és ügyességet igényel. A betonszállító hídnál is magasabb régiókban, 70 méter magas tornyokban dolgoznak a kábeldaruk gépészei, akik az építkezés bármely he lyére el tudják juttatni a szerelvényeket és más szállítmányokat. Az Angara megsabolázása A fáradhatatlan, bátor szovjet emberek, a természet erőivel dacolva, túlteljesítették az első angarai vízierőmű építésének multévi tervét. A veszedelmes januári áradással is sikeresen megbirkóztak. Az angarai építők most fokozzák a munka ütemét. Versenyben állnak a novoszibirszki és a kahovkai vízi- erőművek építőivel. Vállalták, hogy november 7-ig teljesítik az építési és szerelő munkák ezévi tervét, az év végéig terven felül 500.000 köbméter földet hordanak a gátra és 20.000 köbméter betont raknak le az erőmű alapépületébe. Az angarai vízierőművet az különbözteti meg a többi erőműtől, hogy nem lesz bukógátja. A vízfeleslegek az erőműbe épített külön nyílásokon folynak majd át. Természetesen ez jelentősen csökkenti az építési költségeket. A zsilap felett hatalmas teher- és személyhajókikötőt építenek. A gát 60 méter széles, felső gerincén vasút, autóút, gyalogjáró halad majd át. Az angarai vízierőműnek egyenletes áramtermelés és a termelt energia olcsóság tekintetében nem lesz párja a Szovjetunióban. Az angarai kaszkád (vízilépcső) elsőszülöttének üzembehelyezésével megkezdik a folyó hatalmas vízienergiájának tervszerű kihasználását, a Bajkálon túl új iparágak — aluminiumkitermelő-, vegyipari- és ércbányaüzemeket létesítenek. Szibéria mezőgazdasága jelentős mennyiségű áramhoz jut. Külföldi hírek „A. Jobn-ügy súlyos államválságba sodorta Nyugat-Németországot“ Berlin (MTI): Dr Otto Johnnak, a nyugatnémet titkosszolgálat volt főnökének átállása a Német Demokratikus Köztársaság oldalára példátlan zavart, fejetlenséget és kétségbeesést váltott ki bonni politikai körökben. Az Adenauer-kormányban képviselt pártok heves támadásokat intéznek egymás ellen John menekülésével kapcsolatban, Dehler, a Szabad Demokrata Párt elnöke sajtónyilatkozatban kijelentette: — Az a tény, hogy a bonni belügyminiszter félmillió márka jutalmat tűzött ki a John-ügy körülményeinek teljes felderítésére, illetve dr John kézrekerítésére, mindennél jobban bizonyítja a szövetségi kormány szánalmas tehetetlenségét. Löwenstein „hérceg”, a Szabad Demokrata Párt parlamenti képviselője újságírók kérdéseire válaszolva hang súlyozta: — A John-üggyel kapcsolatban, amely súlyos államválságba sodorta N yugat-Németországot, haladéktalanul rendkívüli ülésre kell összehívni a bonni szövetségi gyűlést. Az angol sajtó a nyugatnémet or szögi sztrájkokról (MTI): Az angol sajtó nagy figyelmet szentel a nyugatnémetországi sztrájkoknak. A Financial Times kénytelen beismerni, hogy „bizonyos mértékig igazolható az az álláspont, hogy a német munkásoknak nagyobb részt kell kapniok a nemzeti jövedelemből”. A Manchester Guardian is arról ír, hogy a „német munkás tisztességesebb részt kíván biztosítani magának a munka eredményéből”. D Görönorszáp, Törökorszáo és Juqoszláv a közölt megkö.ött katonai szerződésről (MTI): Nyugati rádió- és hírügynökségi jelentések behatóan foglalkoznak a hétfőn Bledben Görögország, Törökország és Jugoszlávia külügyminiszterei által aláírt agresszív célzatú szerződéssel, amely katonai szövetséggé szélesíti ki a korábban meg kötött együttműködési egyezményüket. A szerződés hivatalos elnevezése a következő: „Szövetségi, politikai együttműködési és katonai segélynyújtási egyezmény”. A bledi török, görög, jugoszláv értekezletről záróközleményt adtak ki, amely a többi között hangsúlyozza: „Ez az aktus (mármint a katonai szerződés aláírása) a magában foglalt uj kötelezettség vállalások révén a három ország jövőbeni együttműködésének széleskörű jogi, politikai és katonai alapját jelenti”. A közlemény — az érdekelt országok közvéleményének félrevezetésére — azt állítja, hogy „értékes hozzájárulást jelent a béke megszilárdításához”. ROMA Kedden körülbelül kétmillió ötszázezer olasz mezőgazdasági munkás (fe lesbérlő és napszámos) országos tiltakozó megmozdulást rendez tüntetésekkel, gyűlésekkel, munkabeszüntetésekkel. Ez az országos jellegű megmozdulás összefügg a mezőgazdasági munkások hosszabb ideje folyó harcával, amelynek célja a munkaszerződések megújításának, a felesbérlők munkájából származó termékek igazságosabb elosztásának, va lamint annak kivívása, hogy a föld- birtokosok jövedelmük egy részét — a fennálló törvényeknek megfelelően — a föld megjavítását célzó beruházásokra fordítsák. Ebben a harcban a mezőgazdasági munkások a CGIL vezetésével több ezer helyi megegyezést értek már el a földbirtokosokkal. DELHI Az utóbbi napakihan súlyosbodott az árvíz az indiai Asszámibam, Ben- gália északi részében és Bihar államban. Az Amrita Bazar Patrika című lap közlése szerint az árvíz- veszély a legkomolyabb Bihar Állam és Nyugat-Bengália határvidékén, mintegy négyezerötszáz négyzetmér- földinyi területen. A Times of India közlése szerint Bihar Államban nyolcezer falu került víz alá, az ár- vízsúlytotta lakosság száma hétmillió körül mozog. Az árvíz elsodorta a vasútvonalat négyszázhatvan mérföld hosszúságban. Nehru indiai miniszterelnök felhívta az indiai népet, adakozzék az árvízkárosultak országos segélyalapja javára. PARIS Marokkóban a kereskedők üzletei továbbra is zárva vannak. Lacoste marokkói főhelytartó rádióbeszédet intézett Fez lakosságához, s felhívta a „rendzavarások” beszüntetésére, mert különben a hatóságok „erőteljesebb eszközökhöz fognak nyúlni.” El Glaui marakesi pasa és több kaid nagyszámú berber lovasság kíséretében Rabatba érkezett a muzulmán vallási ünnepek alkalmából. A marakesi pasa zsoldjában álló berber-lovasság megjelenésével nyilvánvalóan Rabat lakosságát akarják megfélemlíteni. PEKING Észak-Vietnam francia megszállás alatt álló területeinek vietnami lakos sága szembeszáll azokkal a kísér istátokéi, hogjí erőszakkal délre szállítsák őket, ahol a férfiakat a zsoldos-hadseregbe kényszerítik, va,gv kényszermunkára küldik a gumi-ültetvényekre — jelenti a Vietnami Tájékoztató Iroda. Haiphong kikötőjében nők ezrei kiszabadítottak erőszakkal besorozott férfiakat — férjüket és fiaikat — akiket a franciák Dél-Vietnamba akartak számtani. NEW YORK A Daily Worker jelentés,, szerint az Egyesült Alamok Kommunista Pártja augusztus 6-tól 8-ig tartotta országos értekezletét. Az értekezleten 24 állam pártszervezetének ösz- szesen 150 küldötte vett részt. (MTI.) PARIS (MTI) Az „AFP“ jelenti, hogy a francia nemzetgyűlés kedden reggel André Le Troquer elnökletével ösz- szeült. A nemzetgyűlést — mint ismeretes — azért hívták össze, hogy megtartsák .a bizalmászavazást a Pierre Memdes—France-kormány által kórt pénzügyi és gazdasági kérdésben. (MTI) Az angol rádió jelenti, hogy a Pekingbe utazó angol munkáspárti küldöttség Stockholmban rövid időre megszakította útját. Megérkezésükkor Attlee kijelentette, hogy „utazásuk egyik célja az Anglia és a kommunista Kína közötti kereskedelem kiterjesztése“. Stockholmból a küldöttség tovább indult Moszkva felé. MOSZKVA K. A. Fagerholm, a finn képviselőház elnöke augusztus 9-én fogadást adott a moszkvai finn nagykövetségen. A fogadáson megjelentek A. T. Volkov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa szövetségi tanácsának elnöke. V. T. Lacisz, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa nemzetiségi tanácsának elnöke, G. F. Alekszandrov, a Szovjetunió kulturális ügyeinek minisztere, A. J. Visin.szíkij, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese, a szovjet kormány több más tagja, a szovjet közélet számos képviselője. (MTI) Nyugati hírügynökségek jelentik, hogy Eisenhower elnök hétfőn aláírt egy törvényt, amely feljogosítja az amerikai kormányt arra, hogy ..nemzeti szükséghelyzet“ idején lefoglaljon amerikai vizeken tartózkodó kül földi hajókat. (MTI) A „Reuter” hírügynökség jelenti, hogy az amerikai képviselőhöz hétfőn megszavazott és a szenátushoz továbbított egy törvényjavaslatot, amely megengedi amerikai atomértesülések „korlátozott mérvű kicserélését“ az Egyesült Államok szövetségeseivel. BERLIN A Nyugat-Németországban folyó hatalmas bérharchoz eddig két és fél millió dolgozó csatlakozott. Ezek közül kétszázharminckétezren már sztrájkolnak, míg kb. másfélmillió dolgozó, köztük Északrajna—Wesztfália kilencszázezer fémipari munkása és kétszázhamünckilenc ezer ruh-vidéki bányász határozatot hozott, hogy szükség esetén kész sztrájkkal kiharcolni követeléseinek megvalósítását. (MTI) BERLIN Hétfőn a svájci szakszervezeti szövetség tíztagú küldöttsége érkezett Berlin demokratikus körzetébe, A svájci szakszervezetek képviselői a szabad német szakszervezetek szövetsége meghívására tanulmányutat tesznek a Német D eme tora tik u s Köztársaságban, hogy tájékozódjanak a dolgozók életkörülményeiről és a szakszervezetek tevékenységéről Németország demokratikus részében; Franciaország új problémák előtt Indokínában helyreállították a békét, ami mély séges megelégedéssel tölti el a francia népet. Az indokínai hadműveletek megszüntetése új lehetőségekkel, számos vonatkozásban jó kilátásokká: kecsegteti Francia- országot. Az ország gazdasági helyzete jelentősen megjavulhat, tekintettel arra, hogy egyfelől elesnek a háború folytatására fordíiott óriási kiadások, másfelől a béke feltételei között előnyös gazdasági kapcsolatokra nyílik lehetősége az indokínai országokkal. Az indokínai gyarmati háború megszüntetése egy úttal bizonyos fokig megteremti a feltételeket ahhoz, hegy Franciaország baráti é • normális gazdasági kapcsolatokat fejlesz- szen ki az ázsiai országok kai — a Kínai Népköz- társasággal, Indiával, Búr mával és Indonéziával. — Ennek feltételei csak javulni fognak, ha francia kormány eléggé következetes marad az Ázsiában a második világháború óta végbement óriási változások elismerését illetően. A francia lapok többsége pozitív hangnemet üt meg amikor ezekről a jó kilátásokról ír. Figyelmetkeltő azonban, hogy a francia lapok növekvő aggodalommal írják, hogy ezeket a reális távlatokat komoly veszély felhőzi be. Franciaországot továbbra is veszélyezteti az amerikai vezető köröknek az a törekvése, hogy az „európai hadsereg“ leple alatt újjáélesz- szék a hitlerista Wehrmach tot. Az amerikai diplomácia fokozódó nyomást gyakorol Franciaországra, hogy a párizsi szerződés ratifikálására kényszerítse. Az Egyesült Államok vezető köreinek szemében az „európai védelmi közösség“ a legkönnyebben járható út, amely elvezet a Wehrmacht felélesztéséhez, de egyben olyan közvetlen eszköz is, amelynek segítségével az Egyesült Államok Franciaországot ellenőrzése alá rendelheti. A francia közvélemény széles körei úgy látják, hogy a? „európai közösség“ létrehozásának megkísérlése a legfőbb akadály, amely az önálló fran cia politika elé tornyosul. Franciaországban éppen ezért nagy figyelemmel és érdeklődéssel tárgyalják az európai kollektív biztonság biztosítását célzó szovjet javaslatot, s hatalmas visszhangot keltett az ezzel kapcsolatos július 24-i szovjet jegyzék, amely javasolja, hogy valamennyi európai ország, az Egyesült Államok részvételével tartson értekezletet, s ott tárgyalják meg az európai kollektiv biztonsági rendszer létrehozásának kérdését. A francia közvélemény, még a burzsoá sajtó közleményei után ítélve is Franciaország érdekének tartja, hogy a jelenlegi helyzetben tárgyalások jöjjenek létre az európai kollektív biztonsági rendszer létrehozásáról. A francia közvélemény szerint ez éppúgy Franciaország érdekeit szolgálná, mint ahogy az ország érdekeit szolgálták az indokínai béke helyreállításáról folytatott tárgyalások. „A genfi értekezlet, <-= írja a „Le Monde“ július 27-i számában, — eredményesen végződött. A berlini értekezlet, amely Európát illetően volt hivatott megegyezést elérni, eredménytelen maradt... Ebbe bele akarnak nyugodni? Ha nem, úgy az az egyedüli megoldás, hogy még egyszer megpróbálnak egyezni, s a megegyezés útját európai kérdésekkel foglalkozó újabb négyhatalmi értekezlet összehívásában keresik; ezt az értekezletet ugyanúgy előkészíthetnék ahogy a genfi értekezletet készítették elő, s ugyanaz a szellem hathatná át“. Ami pedig az Egyesült Államok Franciaországra gyakorolt nyomását illeti, amelynek az a célja, hogy kierőszakolják a párizsi szerződés ratifikálását, még a burzsoá lapok közül is sok úgy véli, hogy ha Franciaország a genfi értekezleten meg tudta védeni érdekeit az amerikai diplomáciával szemben, az európai kérdéseket illetően is meg tudná védeni érdekeit,
