Tolnai Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-23 / 173. szám
1954 JÜLIUS 23 NÄPCÖ s Szervesnek, lelkesítenek, példát mutatnak a hátai kommunisták az árvíz elleni küzdelemben Nevezz be az ifjúsági cséplőbrigádok országos versenyébe A Bétától nem messze folyó megáradt Duna tajtékzó hullámai az elmúlt napokban elérték a község legalacsonyabban fekvő házait. A házak fala mellett, kerítések oldalán mossa a megáradt Duna vize a friss töltéseket. Mindent elsöpört ami útjába akadt. Most azonban megcsendesedett, mert a falu és a környező községek dolgozóinak együttes erőfeszítései nyomán biztonságot adó gátak kerültek a pusztító ár elé. Ott vannak mindenütt első sorban a kommunisták, akik szervezik, irányít .iák a munkát, s maguk is példamutatóan küzdenek az ár elleni harcban. Mindenütt ott vannak, ahol leginkább szükség van az áldozatvállalásra, ahol legveszélyesebb a helyzet. Rombolt az ár, pusztított itt is, míg a házakig elért. De a legfontosabb terményeket mégis sikerült idejében biztos helyre szállítani. Ebben a harcban döntő szerepe volt a helyi pártszervezetnek és a tanácsnak. A veszélyt még csak jelezték, de a. pártszervezet vezetésével máris megindult a munka, a község határának előreláthatólag legveszélyeztetettebb területein. Megalakult az árvédelmi bizottság. Ebben a legjobb kommunisták, mint Fehér Károly pártvezetőségi tág, Vámos Lajos elvtárs vettek részt és a legjobb párton- kívüliek. mint Dér István, Bajnok Sándor és a többiek. Kint a földeken, bent a faluban a legjobb kommunista és párton- kívüli aktívák segítségével mozgósították a veszélyeztetett területek dolgozóit a betakarítás meggyorsítására. A felvilágosító szó, a példamutató tettek nem voltak eredménytelenek. A veszélyeztetett területek ről sikerült a szénát, a gabonát az utolsó szemig betakarítani. Sok helyen a burgonyát is felszedték. Az asszonyok a konyhakerti növények megmentésében tűntek ki különösen. Voltak, akik még a paprikát is felszedték, s máshol, biztonságosabb helyen újra elültették. A leginkább veszélyeztetettebb házakból megindult a kilakoltatás, a magasabban fekvő házakba, rokonokhoz, jóbará- tofchoz, segíteni akarókhoz. Köziben épült a gát. Nem kis feladatuk volt a kommunistáknak ebben a munkában. hiszen az alsó területek lakosai még az utolsó pillanatban sem — mikor már a kertjük végét mosta az ár, — sean akarták elhinni, hogy a veszély komoly. A pártszervezet ezután tevékenyen 'résztvett a gátak biztosításában, öt szakaszra osztották be a veszélyeztetettebb területeken vonuló gátat. Minden egyes szakaszra egy párttagból, egy tanácstagból és egy rendőrből áldó csoportot alakítottak, akik felelősek voltak, s ma is azok, a gátak biztonságáért. Ilyenek például Farkas Vilmos, Lukács József, Balázs József elvtársak, akik amellett, hogy a gátak építésében, megerősítésében, őrzésében fáradtságot nem ismerve résztvesznek, lelkesítenek, mozgósítanak, még önfeláldozóbb munkára. A jó példa lelkesátőleg hat a pár- tonkívüliek körében is. Ott lehet találni Vörös Mihályt, a termelési bizottság elnökét, ’Bagyom Józsefet, Máthé Imrét és sokan másokat. A pártszervezetnek azonban a tanácsosai együttműködve nemcsak a gátakra volt gondja, hanem a gátakon dolgozókra is. Ebben nagy segítségükre voltak a helybeli MNDSZ- szervezet tagjai, mint Csilla Ferenc- né, Dér Józsefné, Fehér Károlyné. A veszély első perceitől fogva fáradhatatlanul segítenek a nagyszámú védősereg élelmezésében', mert a veszély hírére Palotabozsokról, Báta- székről, Alsónánáról, Szekszárdról segítő osztagok serege érkezett ide. Egyedül a pártszervezet és a tanács szervező munkája természetesen nem lett volna elegendő, azonban ott látjuk a gátakon, a főhadiszálláson a tanácsnál a megyei, járási párt bizottság funkcionáriusait, a megyei, járási tanács kiküldött segítőit. Szinte emberfeletti, amit dolgoznak az áradat megfékezése érdekében, amelyben óriási segítséget nyújtanak nekik néphadseregünk bátor harcosai. A hősi munka, az emberfeletti erőfeszítések, a kommunista helytállás és példamutatás nem eredmény télén. Szerte hangzik a gátakról: — „Megvédjük falunkat." Gikóiak is segítenek a/ árvíz elleni harcban Mint a megbolygatott méhkas, olyan volt kedd délután a cikói tanácsház előtti utcarész. Egy teherautó körül mintegy 50—60 ember álldogált, kezükben ásóval, vagy lapáttal, vállukon kenyeres tarisznyával várták az indulás idejét. Ez a csapat egy része volt annak a nagyobb csapatnak, amely elhatározta, hogy kiveszi részét az árvíz ellem küzdelemből. Az utcákból jobbról, balról, ásós, lapátos emberek közeledtek a tanácsház felé. Köztük nem egy olyan dolgozó paraszt, aki a délelőtt még aratott. Többen voltak olynok is, akik már learatták gabonájukat és a hordást hagyták félbe, azért, hogy egy éjszakára harcba induljanak az ár ellen. A cséplőgép zúgása is elhallgatott a délutáni órákban, az ott dolgozók is a mentéshez siettek. „Az itthoni munka várhat holnapig, de a víz nem vár“ — mondogatták. Egy éjszaka valóban nem sokat mulaszt az ember sem az aratásnál, sem a cséplésnél. Másnap pedig újra kezdi a munkát és bepótolja az elmulasztott kis időt. A védőknek azonban egy éjszaka is sokat jelent, hiszen egy-két óra elegendő ahhoz, hogy a megáradt Duna falvakat öntsön el, száz embernek pedig egy éjszakai munkája megakaszthatja azt. Ezt tartották szem előtt a cikóiak, ezért hagyták félbe az otthoni munkát és siettek az árvíz elleni küzdelem színhelyére. A község aratási munkája vége- felé jár, mind az egyéniek, mind pedig a termelőszövetkezet az aratás 30 százalékánál tart. Az egyéniek július 23-ra, a tsz pedig 28-ra tervezte az aratás befejezését. Mivel a tsz munkaereje kevés az aratáshoz és a gépállomás aratógépe sem győzi pótolni a munkaerőhiányt, segítenek az egyéniek is. Vasárnap mintegy 15 főből álló brigád segítette a tsz aratását. A brigádban a tanács és a földművesszövetkezet dolgozóin kívül több egyéni dolgozó paraszt is volt, s ezzel az erővel együtt mintegy 13 hold gabonát aratott le vasárnap a tsz. Az egyéni dolgozó parasztok közül már sokan végeztek az aratással, köztük Bíró Vilmos 11 holdas gazda is, aki már a gabona behordásával is végzett, sőt a cséplést is befejezte. Július 20-án pedig beadási kötelezettségének tett eleget. A cséplőgép a múlt hét pénteken kezdte meg munkáját. Az első napokban csak elő- cséplést végzett, de július 20-án megkezdte a rendes cséplést. Azok a dolgozó parasztok, akik végeztek az aratással, a hordáshoz láttak. Ezt a munkát kalákában végzik, mert úgy könnyebb és gyorsabb. A cikóiaknál ez már régi szokás, így hordott Bíró Vilmos is, de a község valamennyi dolgozó parasztja egymással összefogva végzi ezt a munkát. A községben számos olyan dolgozó paraszt van, mint Bíró Vilmos, nevüket nehéz lenne felsorolni. Ezek közé tartozik, Bogos Gáspár, Mátyás Antal és még mások, akik minden munkában példamutatóan veszik ki részüket, s akikkel közösen határozta el a tanács, hogy Alkotmányunk születésnapjának tiszteletére befejezi a község a cséplést és minden so- ronlevő munkálatot. A Gazda-mozgalom eredményei és hiányosságai a Tatarozó Vállalatnál Ma már a megye valamennyi ipari üzemében átérzik a dolgozók a takarékossági mozgalom jelentőségét és ismerik e nagyszerű mozgalom kezdeményezőjét: Gazda Géza elvtársat. A Tatarozó Vállalat legtöbb építő brigádja június hónapban is lelkesen küzdött a tervek sikeres teljesítése mellett a Gazda-mozgalom félsz í nen tart ásóért, e redmóny ességéért. De mielőtt ismertetnénk e mozgalomban résztvevő brigádok neveit, meg kell állapítani, hogy voltak olyan brigádok is, melyek nem értve meg a takarékosság .fontosságát, a kormányprogramm célkitűzéseit, az elmúlt hónapban is feltűnően pocsékolták az anyagot, nem törekedtek az olcsóbb termelésre. De a vállalat vezetősége is sokszor tesz úgy, mintha nem ismerné a takaré- rékossági mozgalom jelentőségét. — Nem törődik azzal, ha egy építkezésen elpocsékolódik az építőanyag; a homok, a mész, stb. A Széchenyi-ut- ca 59-es számú házban is nagy kár érte a vállalatot. Több mázsa oltott mész, két zsák cement, s -állványdeszkáik heverték az udvarban felügyelet nélkül. De ne merüljünk annyira bele a bírálatba, ehelyett inkább beszéljünk azokról, akik minden erejükkel harcolnak a Gazda-mozgalmon keresztül az anyagtakarékosságért, a hul- ladékanyaigok felhasználásáért. A bá- taszéki építésvezetőség ácsforigádja, Lauffer József sztahánovista brigád- vezetővel az élen, az elmúlt hónapban a Mázai Téglagyárban dolgozott. Itt a hulladék deszkaanyaggal való zsaluzással 400 forint megtakarítást értek el. Marosi József „Makszi- menko" kőműves brigádja a bonyhádi állatorvosi ambulancia munkálatainál is hulladéktéglával dolgozott így 300 forint értékű téglaanyag meg takarítást érték el. Herbst Ádám kőműves átképzés brigádja a helyszínen kitermelt homok felhasználásával, valamint a hulladéktéglák bedolgozásával 240 forint értékű anyagot takarított meg. Az építésvezetőségen Schwartz János kőműves brigádja 120 forint, Pálfi József kőműves brigádja 250, Schuszter József kőműves brigádja pedig mészmegta- karítással 50 forint értékű anyág- megtakarítást ért el. A Gazda-mozgalom eredménnyel járt a többi építésvezetőségeken is. Ifj. Merk János sztahánovista kőműves brigádja, mely a tolnai épL tésvezetőséghez tartozik, 210 forintot takarított meg. A tamási építés- vezetőségtől Hohner Ferenc kőműves brigádja a tamási téglagyár mun káslakásán az építkezés korszerű zsa luzását fa, illetve deszkaanyag hiányában téglazsaJuzással oldotta meg, így 560 forint értékű anyagmegtakarítást ért el. Axt János kőműves brigádja a belecskai gyermekotthon aknaifalazási munkáknál új tégla helyett bontásból nyert téglát épített be, ezzel közel 450 forint értékű anyagmegtakarítást ért el. Ezekután szögezzük le, hogy a Tatarozó Vállalat több brigádja kiveszi részét a takarékossági mozgalomból. De ez a mozgalom még nem eredményes akkor, ha közben a többi brigádok meg pocsékolják az anya got. Valamennyi brigádnak törekednie kell a párt és a kormány határozatainak sikeres végrehajtásáért. Ehhez pedig okvetlenül szükséges a Gazda-mozgalom bevezetése, az anyaggal való jó gazdálkodós. Mezőgazdaságunk di- szista dolgozóira soha nem várt nagyobb feladat, mint ezen a nyáron. Nem kis mértékben rajtuk is múlik, hogy a kedvezőtlen iáó jár ás, a sok eső ellenére is, az aratás- cseplés időben és meg felelő módon való elvégzésével dolgozó népünknek lesz-e több kenyere, mint volt eddig. A Duna áradása, a több, mint egy évszázad óta nem tapasztalt elemi csapás tetemes károkat okozott népgazdaságunknak, — tönkretette termésünk cyy részét; ennek ellensúlyozására még de- rekasabb helytállásra van szükség, hogy meg mentsünk minden szem gabonát. S diszistáink szerte az országban meg is értették, hogy mi a feladatuk. Lelkesen aratnak s az elmúlt napok ban egyre többen kérték, szövetségünk központi vezetőségét, hogy indítson országos versenyt a cséplőmunka-, csapatok között. A verseny meghirdetését alább közöljük. Bizonyosak vagyunk benne, hogy miként most az árvízvédelem munkálataiban, mindenütt ott találjuk a hősiesen küzdő diszis- tákat — minden hazáját, népét szerető parasztfiatal résztvesz a Kistormás, Kecel, meg a többi falu diszistái által kezdeményezett cséplési versenyben. A DISZ Központi Vezetőségének felhívása Traktorosok! Cséplőmunkások! Fiatalok! Diszisták! Dolgozó népünk jövő esztendei bőséges kenyere most a ti munkátokon múlik. Ezért számos ifjúsági cséplőmunkacsapat kérése nyomán a DISZ központi vezetősége elhatározta, hogy a földművelésügyi minisztériummal és a MEDOSZ elnökségével együtt meghirdeti az ifjúsági cséplőmunkacsapatok 1954. évi országos versenyét. A verseny célja, hogy a cséplést gyorsan és a legkevesebb szemveszteséggel végezzük el. Vegyetek részt az ifjúsági cséplőmunkacsapatok országos versenyében! A versenyben résztvehetnek: mindazok a cséplőmunkacsapatok, amelyek tagjainak legalább 70 százaléka a 28. életévét még nem haladta túl. A munkacsapat tagjainak leg- lább 90 százaléka a cséplési idény alatt nem változhat. A feltételek egyaránt vonatkoznak az ÁMG, vagy ÁG gépével dolgozó munkacsapatokra, kivéve a Bredjuk-féle csép- lésre átállított gépeket. A versenyben való részvétel külön nevezés alapján történik. Az erre a célra kiadott űrlapot kitöltve, s a munkacsapat valamennyi tagjának aláírásával a gépállomás, illetve állmi gazdaság helyi igazgatóságánál kell átadni. Benevezési határidő; augusztus 1. (A munkacsapatokhoz tartozónak kell tekinteni a gépeknél leszerződött munkásokat, a cséplőgép felelős vezetőjét, segédvezetőjét, körzeti szerelőjét és a gép ellenőrét is. A gépállomások és állami gazdaságok igazgatói gondoskodjanak arról, hogy a benevezések 24 órán belül eljussanak a gépállomás megyei igazgatóságához, illetve az FM állami gazdaságok főigazgatóságához.) A verseny feltételei: 1. A cséplőgépekre a dobméret alapján megadott idényterv túlteljesítése. 2. A megadott szemveszteség és megkövetelt tisztasági százalék megtartása és csökkentése. (A törött szem nem lehet több az elcsépelt mennyiség súlyának 3 százalékánál, az ocsuban pedig nem maradhat 2 százaléknál több fejlett szem. A szalmában, törekben és pelyvában maradt szemek nem haladhatják meg az elcsépelt gabona súlyának 0.5 százalékát.) 3. A kazlak szokásos formábara- kása, betetőzése. 4. A tűzbiztonsági és balesetvédelmi rendszabályok maradéktalan betartása és a szérűk gondos rendbetétele. Az országos verseny eredményeit az FM, a DISZ KV és a MEDOSZ elnöksége közösen bírálják el. A verseny végleges értékelésénél figyelembeveszik dob-milliméterre vonatkoztatva a legmagasabb napi átlagteljesítést, valamint a cséplés ideje alatt végzett talajmunkát és mindazokat a . tényezőket, amelyek kedvezően, vagy hátrányosan befolyásolják a cséplési munkát. A verseny elbírálásánál az egész cséplési idényben végzett munkát veszik alapul. A verseny díjazása; Az országos versenyben legjobb eredményt, elért tíz munkacsapat központi jutalmat kap. A jutalomban egyformán részesül a munkacsapat valamennyi tagja. Odaítélésre kerül: Egy daralji I. díj. 1. A munkacsapat tagjait bejegyzik a DISZ KV Dicsőség Könyvébe. 2. Megkapják a „mezőgazdaság kiváló dolgozója” című jelvényt, valamint 3. 1—1 Pobjeda márkájú 15 köves karórát. t 4. Kétnapos ingyenes kiránduláson vesznek részt a budapesti őszi mezőgazdasági kiállításon. Három darab II. díj. 1. Megkapják a DISZ KV dicsérő oklevelét, valamint 2. 1—1 néprádiót. 3. Kétnapos ingyenes kiránduláson vesznek részt a budapesti őszi mezőgazdasági kiállításon. Hat darab III. díj. 1. Megkapják a DISZ KV dicsérő oklevelét, valamint 2. Egy-egy „Utitárs” márkájú fény képezőgépet. 3. Kétnapos ingyenes kiránduláson vesznek részt a budapesti őszi mezőgazdasági kiállításon. Az országos versenyben díjazott munkacsapatokon kívül a megyénként legjobb eredményt elért csapatok külön díjazásban részesülnek. Felelős gép- és munkacsapatvezetők! Cséplőmunkások! Harcoljatok a gabona gyors és minél kevesebb szemveszteséggel tör ténő elcsépléséért! Kapcsolódjatok be az ifjúság ezreinek vetélkedésébe! Még ma nevezzetek be az országos versenyre! Diszisták! Kezdeményezzétek a ver senyt a gépeknél és álljatok a munka élére! Biztosítsátok, hogy a csép- lésben az ifjúsági munkacsapatok érjék el a legkiemelkedőbb eredményeket! DOLGOZÓ IFJÚSÁG SZÖVETSÉGE KÖZPONTI VEZETŐSÉGE időszerű növénytermelési feladat A nyári betakarítási munkák mellett ne hanyagoljuk el a júliusban soronkövetkező fontos növénytermelési feladatokat elvégezni. Júliusi feladat a kukorica pótbeporzása. A kukorica pótbeporzásához akkor fogunk hozzá, amikor a táblán a csövek nagy tömegben jelennek meg. Előbb azonban nagy- mennyiségű virágport gyüjtsünk, hogy megkönnyítsük és meggyorsítsuk a munkát. Rendkívül fontos feladat, a jövő évi nagyobb termés érdekében a cí- merezés munkája a fajtaheterózis kukorica vetőmag termelése esetéi ben. Az anyasorokat a címerhányásuk közeledtekor naponta meg kell szemlélni. A címert akkor kell eltávolítani, amikor a hegye a felső levél tölcséréből előbukkan és kézzel megfogható. A vetőmag előállítása tehát akkor .megbízható, ha az anyasorok növényeiről a címereket még virágzásuk előtt eltávolítjuk. A fajtaheterózis vetőmag előállítása felelősségteljes és fontos munka. Idejekorán való és lelkiismeretes elvégzésétől függ a hibrid vetőmag minősége, értéke. j
