Tolnai Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-22 / 172. szám

1954 i'CLXtrS M NÄPCÖ s Kommunisták as élen as árvís elleni küsdelemben Tudósítónk jelenti a Bölcike-midocsai térségből „Ha eddig nem tört át a víz, most már ?*emmi áron nem enged ük4 Az elmúlt 24 óra alatt a gátakon sehol sem tört, át a víz. Kisebb be­szivárgások voltak, melyeket azon­nal megakadályoztak. Jelenleg a töl­tések megerősítése van folyamatban. A munkaerőszükséglet egyes szaka­szokon csőként, ennek folytán szük­ségessé vált a politikai munkások átcsoportosítása, mely megtörtént azokon a területeken, amelyeken a létszám is. növekedett. Javult a po­litikai munkások munkája. Például amikor egy szakaszon megáll egy gépkocsi munkásokkal, a terület po­litikai munkásai beszélgetnek velük, beosztották őket brigádba, majd megtörténnek a versenyvállalások. — Ennek eredményeképpen hívta ki versenyre Kisdorog 24 munkása a Bonyhádvarasdról jöttékét. A 24 órai verseny után Kisdorog brigád­ja került ki győztesen Lovak Már­ton brigádvezető vezetésével. A pári brigád Rarkóczi elvtárs ve­zetésével Kölesd községgel, a si- montomyai brigád a madocsai bri­gáddal állt versenyben. A négyes, ötös szakasz is versenyben áll egy­mással. A honvédség alakulatai és a vasutasok lelkesen veszik ki részü­ket a munkából, azzal a jelszóval, hogy ha eddig megvédtük a terüle­tet, és ellen tudtunk állni a víz­zel, akkor most semmi áron sem engedjük, hogy a víz betörjön. A honvédség és a vasutasok mindig a legnehezebb szakaszokat vállalják. Továbbra is ki kell emelni a hon­védség fáradságot pem ismerő mun­káját. Akik minden esetben a leg­nehezebb szakaszokon teljesítenek szolgálatot, ahol a víz átszivárog és áttöréssel veszélyezteti a területet. Ebben a munkában a tegnapi nap folyamán főleg Farkas őrnagy elv­társ egységei végeztek kiváló mun­kát Bölcske sziget területének . vé­delmében. A víz több esetben veszé­lyeztette a területet, de odaadó mun­kával minden esetben megakadályoz­ták a gát áttörését. Meg kell említeni a Bölcske sziget védelmében a rendőri műszaki alar- kulat kiemelkedő munkáját, továbbá a hírszolgálatot, amely lelkiismere­tes munkával biztosítja az összeköt­tetést az egyes munkahelyekkel. A mérnökök, ezek közül főként a fiatal mérnökök, szívesen veszik a pártmunkások és a politikai munká­sok segítségéi-, Támaszkodnak mun­kájukban rájuk, mint a négyes sza­kaszon Mohos mérnök és Klein technikus. A pártbizottságtól kintilé­vő elvtársak nem egy helyen, mint munkavezetők állnak a munkások élén és komoly segítséget adnak a mérnökök munkájához. Az a tapasz­talatunk, hogy a mérnökök munká­ja sokkal szervezettebb, mint az elő­ző időben volt. Kajári főmérnök oda- sdóan, lelkesen dolgozik, most már nyugodtabban a pihenés után. Job­ban támaszkodik a kintiévé párt- és politikai munkásokra. A verseny értékelését a mérnökök és pártmunkások végzik közösen. A járási DISZ-bizottság a DISZ köz­ponttól kiküldött elvtársakkal kar­öltve a munkaerőtoborzásban vették ki részüket. Július 20-án az egész járást körüljárták, sőt átmentek a gyönki járásba is, ahol 2000 embert toboroztak az árvízvédelmi munká­latokra. Az egészségügyi szolgálat is meg van szervezve, a budapesti és megyei vezetők segítségével egészség ügyi állomást állítottak fel. Az orvo­sok és ápolónők mellett egészség­ügyi aktívák teljesítenek szolgála­tot, akik állandóan kint járnak a sza­kaszokon. Eddig körülbelül 60 eset­ben nyújtottak segítséget. Az egészségügyi dolgozók több eset ben közbeléptek a rossz kutakból me rített vizek kiosztásánál és ezzel megakadályozták az esetlegesen eb­ből adódó betegségeket. A kintiévé pártmunkások szilárd elhatározással dolgoznak, hogy megvédjék Mado- csa és Bölcske községeket a víztől. Szabőpál Antal Pári Béke tsz: Az aratást segíti as üzemi konyha is Ezekben a napokban hősi küzdel­met vív dolgozó népünk a mi me­gyénk területén is j dunamenti köz­ségekben a pusztító áradat megféke­zése érdekében. így van ez Bölcske községben is. Mint minden munká­ban, úgy ebben is a kommunisták járnak élen. Felvilágosító szavuk mellett, példamutatásukkal is buz­dítják az egész községet egyre na­gyobb erőfeszítésekre. A pártszervezet vezetősége a ta­náccsal karöltve már az elmúlt va­sárnap látták, s rádióból, sajtóból is értesültek a veszély növekedésé­ről. Közösen tárgyalták meg a leg­sürgősebb tennivalókat, ennek nyo­mán minden erőt a veszélyeztetett területekre mozgósítottak, hogy az ottlévő gabonákat legsürgősebben le­vághassák és biztonságosabb helyre szállítsák. A pártszervezet vezetősége azon­ban nemcsak felmérte a veszélyt, nem csak mozgósított a fokozottabb munkára, hanem a kommunisták példamutatásának megszervezésével, mozgósításával is igyekezett segítsé­get adni a legveszélyeztetetebb terü­letek lakosságának. Papp Sándor, Rojer Pál, Vörösváczki Imre. Kri- zsán István, Saracz Antal elvtársak aratni segítettek a dolgozó parasztok nak. Krizsán István, Bakos János elv társak fogatukkal behordani segítet­tek. A jó példa fokozottabb munkára serkentette a pártonkívülieket is. — Éjjel-nappal ott tevékenykednek a gátakon, a tanácsháza körül, vezetve, segítve az elhelyezéssel és az élel­mezéssel kapcsolatos óriási munká­kat. Egyedül azonban nem lettek volna képesek a pusztító áradatnak útját állni. Államunk gondoskodása nyo­mán az ország sok részéből, a megye több községéből indultak népes cso­portok segítségükre. Ott tevékeny­kednek néphadseregünk hős egysé­— Osztályvezető elvtárs telefonon keresik, — rohant a gépírónő, de ezen a napon már vagy tizedszer. — Kapcsolja ide, — válaszolt egy­kedvűen az osztályvezető. — Halló! Itt Weisz Ferenc, a pak­si „Vörös Sugár“ tsz . elnök. — Tessék. — Csak azt szeretném mondani Dravecz elvtárs, hogy segíteni sze­retnénk a madocsai Igazság termelő szövetkezetnek az árvízveszélyes területről behordani a gabonát. Sze­retnénk, ha erről értesítené a, szövet­kezet tagjait. Az osztályvezető csak annyit mon­dott: „Majd szólunk, ha szükség lesz a segítségre.“ A munkásra, a munka gyors el­végzésére nagyon is szükség volt. Hiszen a mezőgazdasági osztályveze­tő, Dravecz elvtárs éppen azon tör­A nagymányoki Bányász S. K. az árvíz- károsultakért Megmozdult az egész ország. Bá­nyászaink ä föld alatt harcolnak az ország „kenyeréért“, s az ország »né­pe most a Duna megvadult hullámai val birkózik, védi városainkat, fal- vainkat, a dús termőföldeket. A nagymányoki bányászok nemcsak a terv túlteljesítésével veszik ki ré­szüket ebből a harcból, hanem fo­rintjaikkal is segítik az árvízsújtotta községek lakosságát. A Bányász SK vezetősége elhatározta, hogy a július 21-i Tolnamegyei ifjúsági válogatott —Bányász SK edzőmérkőzés teljes bevételét az árvízkárosultak javára ajánlja fel. Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az AN VÁG ­^ADATSZOLGÁLTATÁS gei is. A megyei pártbizottság és a megyei tanács funkcionáriusai is, a járási pártbizottság, a járási tanács funkcionáriusaival karöltve igyekez­nek a legnagyobb segítséget megadni a község vezetőinek, a község dolgo­zó parasztjainak. Ennek eredménye­képpen sikerült a veszélyeztetett területekről a gabonákat letakarítani s biztos helyre szállítani. Azonban még mindig igen óriási értékeket ve­szélyeztet az áradat, hiszen a kapás­növények javarésze még mindig kint van. Ahogy a vízáradat nőtt, a veszély is súlyosbodott, úgy hogy szombaton estére riadóztatni kellett az egész község lakosságát. A pártszervezet vezetősége most is a párttagokkal beszélte meg a legfontosabb felada­tokat elsősorban. Rövid 5—T0 perces taggyűlést tartottak s innen indultak ki a gátakra. A hosszú veszélyezte­tett területen nem sokan vannak, így minden 8—900 méterre jutott egy-egy kommunista, akik a taggyű­lésen hallottak nyomán ezen a terü­leten a gyakorlati munkák mellett irányították a felvilágosító, mozgó­sító tevékenységet is. A rövid tag­gyűlésen a pártszervezet vezetősége felhívta a kommunisták figyelmét arra is, hogy azokon a területeken, ahol a1 különböző községekből dol­goznak önkéntesek, azok között is elsősorban a kommunistákat keres­sék ‘ fel, hogy így együttesen még nagyobb eredménnyel tudjanak szem beszállni a Duna megvadult vizével. Az erőfeszítésnek, a lelkes munká­nak meg is volt. az eredménye, mert vasárnap reggelre az egyesült erő, a közvetlen veszélyt elhárította. Bátran el lőhet mondani, hogy ezekben a napokban a bölcskei párt- szervezet vizsgázik. Vizsgázik kom­munista helytállásból, szervező mun­kából. Papp István párttitkár elv­társ, Baranya Lajos elvtárs, a ta­té a fejét; hogyan helyezze biztonság ba a közel 30 vagon gabonát. Dehát akkor még bizonytalan volt, hogy mi lesz, hogy lesz ... — Forró napokra ébredtünk, — sóhajt fel Dravecz elvtárs. Bizony nehéz napok voltak ezek. Bölcske és Madocsa sok dolgozó parasztjának, sok termelőszövetkezeti tagjának egész évi fáradságos munkájának gyümölcse, a kenyere forgott koc­kán. Arról volt szó, hogy Bölcske és Madocsa határában, 370 hold terü­leten a leax'atott gabonát veszélyez­tette részben az árvíz, részben pedig a felduzzadt talajvíz. Ennek gyors betakarításáért a járási párt és ta­nács végrehajtábizottsága személy szerint Dravecz elvtársat tette fele­lőssé. Nehéz feladat ez, az biztos. De e döntő pillanatban nem volna helyes A nyári évszakot meghazudtoló hűvös szél, sárgásfehér tarajokat fodroz a Duna tükrén. Párás leve­gő zúdul a partra — elvegyül a gyárkémény füstjével, súlyosan eresz kedik le a földre, beburkolja a Du- náföldvári Kendergyárat és a kör­nyező házakat. A Duna töltésén két férfi áll, aggódva vizsgálják a sárga-szürke színű vizet. Varga elvtárs, a Duna- földvári Kendergyár telepvezetője az egyik, Balogh elvtárs vezető gépész a másik. — „Emelkedik, egyre emelkedik a víz, s a felhő, no meg a leszálló füst is esőt jelez, pedig erre semmi szükség nincs" — mond­ja Varga elvtárs a Dunaföldvári Ken­dergyár telepvezetője. Az áradó folyam alattomosan ter­jed, kegyetlenül visz mindent, ami útjába akad. A víz közepén egy hatalmas fatörzs úszik, melyet gyö­kerestől ragadott magával. A part­ról egy csónak indul szembe az ár­ral. A csónakban két bátor ember, akik arra vállalkoztak, hogy kimen­tik az úszó értékeket, fatönköket. A vállalkozás nagy óvatosságot igé­nács elnöke és a többi kommunisták éjt nappallá téve segítenek a nagy­arányú munkálatokban. Az MNDSZ asszonyok a konyha felállításával, az élelmezés biztosításával veszik ki részüket a hősi küzdelemből. A DISZ fiatalok amellett, hogy a gátakon is dolgoznak, a sokszáz védelmi mun­kás vízellátását biztosítják. A pártszervezet és a felsőbb párt- és tanácsszerv együttes erőfeszíté­seinek köszönhető, hogy Bölcske köz ség eddig még jelentős károkat nem szenvedett, s a be-betörő víznek ide­jében útját tudták állni. Az együt­tes hősi küzdelem azonban más ta­nulságokkal is szolgálhat a pártszer­vezet számára. Elsősorban is azzal, hogy a példamutatás mellett ezek­ben a napokban sem szabad elfelejt­kezni a felvilágosító, nevelő munká­ról. Az eddigi tapasztalatok is mu­tatják, hogy vannak a községben olyanok, akik nem, akarják fel­ismerni a községet, az egész népet érintő veszély nagyságát. Bodahelyi István, T. Tóth Lajos dolgozó pa­rasztok például be voltak osztva a vízellátás biztosítására, s lovaikat egyszerűen kifogták a lajtok.ból. — Amikor Szekszárd, Dunaföldvár, Bu­dapest, Sztálinváros és a többi köz­ségek dolgozói önként vállalják a nehézségeket és segítenek a község védelmi munkáiban, szégyen az ilyen magatartás. Éppen ezért feltétlenül fontos, hogy a pártszervezet ilyen irányban is végezzen nevelő mun­kát, hisz a veszély még nem múlt el. Sőt a kisebbarányú apadással sem múlik el, csak akkor, ha a háborgó víz elhagyja a hullámteret. Az eddigi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a bölcskei pártszervezet ezt a nagy feladatot is, mint az eddigieket megtudja oldani, s a kár, amelyet a Duna őrjöngése okoz, a lehető leg­kisebb lesz. ha bárki is meghátrálna, veszendő­be hagynák menni a kenyeret. Nem. A paksi járás dolgozói minden ment­hető gabonát megmentettek. Együt­tes erővel sorakoztak fel a madocsai és bölcskei gazdák gabonáinak meg­mentésére. önként ajánlották fel a németkéri termelőszövetkezetek is és a paksi Vörös Sugár tsz tagjai fogataiknak egy részét. A járás gép­állomásai és állami gazdaságai pedig vontatóikat és tehergépkocsijaikat küldték el egy napi segítségre. Az üzemi és hivatali munkások pedig rakódni segítettek. A paksi téglagyár ból huszonnégyen voltak segíteni. A járási tanács kollektívája pedig együttesen kivette a részét az árvíz veszélyeztette gabona betakarításá­ból. így sikerült megmenteni Bölcs­ke és Madocsa határában közel 30 vagon gabonát. nyel, de a két csónakos a víz mel­lett élő emberek biztonságával kor­mányozza a csónakot. A csákány a fa ágába akaszkodik, s a csónak a fatörzset maga után vonszolva igyek szik a part felé. Ki tudja, mire lesz jó a kimentett fa — talán egy ár- vízsujtotta család egyheti téli tüze­lőjét biztosítja. Mindegy, ez is egy megmentett érték. A töltéstől alig néhány méterre áll a gyár, melynek dolgozói mikor az áradás elkezdődött, megtették az elő­készületeket, megerősítették a töl­tést az uszály kirakodónál és a kis- telepi átjárónál; — betömítették a kifolyó csöveket. — Nálunk egyelőre a gáttal nincs baj — elég erős, elég széles — mondja Varga elvtárs. — Ez a veszélyes — mutat Balogh elvtárs a gát mögötti tócsákra — erősödik az átszivárgás. Valóban, ahogy emelkedik a Duna vízállása, úgy erősödik a beszivárgás is. Egyre több helyen fakad fel a sárgás víz az udvaron, amit tömítéssel igye­keznék megakadályozni. — Nagyobb baj volt a gépház pin­A pári Béke termelőszövetkezet július 11-én kezdte meg az aratást. Öt nap alatt mintegy 120 hold terü­leten aratták le a gabonát. Ezt a munkát egy kévekötő aratógép és 6 brigád 12 kaszával végezte. Mun­kájukat háromnapos eső is hátrál­tatta, de a nehézségektől így sem riadtak vissza a tagok, a kevés jó idő minden percét kihasználták. A példamutatásban ott voltak a tsz vezetői is: Sógorka József, a tsz elnöke és Dollák Ferenc hrigádveze- tő munkacsapatai július 14-én is há­rom munkaegységet kerestek fejen­ként az aratásban. Csizmadia JánoiS aratógépkezelő ugyanezen a napon 12 holdat aratott le aratógépével, melynek normája 9 hold. A szövetkezet tagsága 15-ón meg­céjével, s néhány nappal ezelőtt úgy nézett ki, hogy nem tudunk dolgoz­ni —• veszi át a szót Varga elvtárs. Ugyanis a gépház pincéjének alsó ré­sze T50 centiméterrel alacsonyabb, mint a Duna jelenlegi szintje, s a víz emelkedésével erősödik a nyo­mós és a víz beszivárgása is. Itt két megoldás volt: cselekedni, vagy le­áll a gyár, mert a tűzoltó szivattyú már nem győzte kiszívatni a vizet, ami rövid idő alatt bőkán felül ért. Az üzem lakatos kollektívája az első megoldást választotta, illetve emellett döntött. „Nyugodtan gon­dolkodni és gyorsan cselekedni!" — éz volt a jelszó. — Hosszas tanács­kozásra azonban nem volt idő, mert a töltés alatt alattomosan szivárgott a víz — mondja Varga elvtárs. — Nem válogathattunk a módszerek­ben és Balogh elvtárs, vezető gépész javaslatát valósítottuk meg. — A la­katos brigád gyorsan munkához fo­gott. Az üzemet hajtó gőzgép kon­denzátorának oldalát megfúrták, s egy 4 centiméter átmérőjű cső beik­tatásával a gyár üzemeltetésével egy időben, óránként 15 köbméter vi­kezdte a borsó cséplését is. Egy 15 holdas tábla szélén állott le a csép­lőgép, hogy ezzel is gyorsítsák a cséolési munkálatokat. A cséplés mellett azonban tovább halad az aratás. Július 20-ra be akarják fe­jezni azt. A siker érdekében vasár­nap is aratnak. A tsz tagságának munkáját meggyorsítja a jól műkö­dő üzemi konyha. A munkálatokat úgy szervezték meg, hogy amit egész nap learat az aratógép, azt estefelé összerakják keresztbe, lógerehlyé- vel felgereblyézik, azután pedig a traktor végzi a tarlószántást. Mint­egy 25 holdon végezték már el a tarlószántást, 6 holdon pedig másod­növényt vetettek. Lehőcz István Tamási, járási tanács. zet szivattyúznak ki a gépház pin­céjéből. Így érték el azt, hogy gyá­ruk a víz eltávolításával egyidőben zavartalanul dolgozhat. A Dunaföldvári Kendergyár dol­gozói gyárukat biztonságba helyezték és ezzel egyidőben segítséget adtak a szomszédos Madocsa községnek. Vasárnap a dolgozók jórésze a ma­docsai gáton ásózta, lapátolta a föl­det, hogy a bajbajutottakon segítse­nek. Vasárnapi szabadidejükben a gá­ton dolgoztak, hétköznapokon a ter­melőmunka frontján mutatják meg együttérzésüket a Dunaföldvári Ken­dergyár dolgozói. Az udvarból tö­mítéssel, a gépházból szivattyúzással távolítják el a beszivárgó vizet. A munkatermekben, a törőben, a tilo- lóban pedig napról-napra emelkedik a termelés. Ezt bizonyítja Sarvajsz Istvánná 172, Molnár Dezsőné UB- elnök 169 százaléka, de sorolhatnánk a tilósok és törősök neveit, akik augusztus 20-ra a II. negyedév lema­radásának behozására tettek felaján­lást és ennek megvalósításáért har­colnak. A paksi járás dolgozói közel ilO vagon gabonát mentettek meg Rijiort a Dunaföldvári Kendergyárból. If are az árvíz ellen a gyárban és a gátakon

Next

/
Oldalképek
Tartalom