Tolnai Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-22 / 172. szám

1954 JÚLIUS 22 NAPLÓ AZ A R A TA S HÍR El Levél a (Merényi Vörös Csillag tsz-böl Termelőszövetkezetünk tagsága lelkesen, öntuda­tosain végzi munkáját. Növényápolási tervünket min­denben teljesítettük. Kukoricánkat, burgonyáinkat és egyéb növényeinket megfelelő talajművelésben része­sítettük. Szalai István tsz-ünk elnöke és Oszbach An­tal agironómusunk jól irányították a munkálatok me­netét. Fimta Lajos tagtársunk pedig hat hold dohá­nyunk művelésénél tűnt ki a tsz asszonyaival és leá­nyaival együtt. • Pártszervezetünk titkára, Virág András elvtárs munkacsapatával a takarmány betakarítását szorgal­mazta. Mivel mindem területnek megvolt az irányító­ja, így jól felkészülve kezdtük meg az aratást is, me­lyet rövidesen befejezünk, ezt DISZ-fiataljaink is minden igyekezetükkel segítik. Azt azonban nem mondhatjuk el, hogy minden tag egyformán veszi ki részét a munkából. Vannak olyan tagtársaink is, mint Buga István, Szilágyi Sán­dor és Patai Zoltán, aki'k a takarmány betakarításáért folyó munkából ki akarták vonni magukat. Az ilyen tagokat felvilágosító szóval igyekszünk meggyőzni. — Bízunk abban, hogy ezt a gazdasági évet jó eredmény­nyel zárjuk és tsz-ünk minden egyes tagja élvezheti munkája gyümölcsét. Szabó Lajos Diósberény, Vörös Csillag tsz. Közvetlen és közvetett segítség az aratásban Bonyhádon a kirakatokban igen sok piaikát hívja fel a figyelmet a soronlévő munkáik gyors elvégzésé­nek jelentőségére. „Egy szem búza, két szem rozs,— Minden szemért harcolj most!*' — mondja az egyik plakát. A rajzokat jórészt a járási kultúrotthon kép­zőművész szakköre készítette. Mivel a kedvezőtlen időjárás miatt igen nehéz­kesen halad az artás, ezért két napon át a járási ta­nácsnak közel 25 dolgozója és a bonyhádi üzemek munkásai önként jelentkeztek a termelőszövetkezetek megsegítésére, köztük igen sok kultúrmumkás. A Dó­zsa tsz gazdaságában dolgoztak a legtöbben. Aratógé­pek, kombájnok is zakatolnak itt majd a nyomukban mindjárt traktorok szántanak. A tervek szerint egy-két napon belül befejezik a termelőszövetkezetben az ara­tást. A kultúrmunikésok leginkább közvetett úton, kul- túragitációval segítik a munkákat, szorgalmazzák a beadást. A bonyhádi fényképész szakkör tagjai járják a határt, a munkahelyükön, vagy a lakásukon felke­resik az élenjárókat és lefényképezik őket. Az agitá- ciós plakátok legmeggyőzőbb érvelései ezek a fény­képek. Major Mátyás levelező. Az árvízkárosultok megsegítéséért! Röpgyűlés a Bonyhádi Cipőgyárban A Bonyhádi Cipőgyár dolgozói ked den délben röpgyűlést tartottak az üzemrészekben, s elhatározták, hogy a Ganz Vagongyár dolgozóinak pél­dája nyomán pénzgyüjtést indítanak az árvízkárosultak megsegítésére. A gyár dolgozóinak egy része a duna- menti falvak mentési munkálataiból veszik ki részüket, a másik rész a gabona gyors betakarítását segíti e.ő a járás termelőszövetkezeteinek. Az aratásért kapott pénzt, amely kö­zel 3000 forintot tesz ki, egyhangúlag az árvízkárosultak megsegítésére ajánlották fel. Az egybegyűltek lelkes tapssal fo­gadták azoknak a dolgozóknak a fel­szólalását, akik elmondták, hogy fi­zetésük bizonyos százalékát is az ár­vízkárosultak megsegítésére ajánlják fel. KoLpek Lajos művezető két és fél napi fizetését jegyeztette a gyüj- tőívre, Varga Viktor üzemi munkás pedig havi fizetésének két százalé­kát ajánlotta fel. Egymás után jelent keztek a dolgozók, akik fizetésük egy vagy több százalékát jegyezték ne­vük mellé, hogy ezzel segítsék a rom badőlt otthonok helyreállítását. A Bonyhádi Cipőgyár dolgozói e röpgyűlésen felhívást intéztek Tolna megye valamennyi üzemi dolgozójá­hoz, hogy kövessék példájukat és együttérzésük jeléül indítsanak gyűj­tést az összedőlt házak, a sivár ott­honok helyreállításáért. A kurdi Dózsa Népe tsz tagsága versenv ben végzi az aratást A kurdi Dózsa Népe tsz a kedve­zőtlen időjárás ellenére is szépen haladt az aratással. Július 12—19-ig learattak 75 hold búzát, 50 hold ár­pát és 20 hold rozsot; 19-én már csak 60 hold aratnivalóval voltak vissza. Munkájukhoz komoly segítséget adott a gépállomás, melynek egy aratógépe 30 hold búzát, és ugyan­ennyi ősziárpát vágott le. A többi aratnivalót kézierővel végzik, 6 fő­ből álló csoportokat szerveztek, me­lyek között élénk versengés bonta­kozott ki. Csapó József növényter­mesztési brigádvezető szervezte a versenyt, melynek során Apaceller József és társai 2 kaszával egy nap alatt 4 hold búzát arattak le, melyen 100 keresztet raktak össze. Csapó József nemcsak szervezi a versenyt és u-ányítja a munkálato­kat, hanem maga is példamutatóan veszi ki részét a munkából, hol az egyik, hol pedig a' másik munkacsa­patot segíti, buzdítja, lelkesíti. Hajdú Pál kertészeti brigádvezető és brigádja is komoly segítséget nyújt az aratáshoz. Hajdú Pált a kongresszusi verseny során elért jó munkájáért megjutalmazta a járási tanács, ez még jobb munkára ser­kentette őt és brigádját is. Most az aratásból éppúgy kiveszik részüket, mint a növénytermesztési brigád, s amellett 30 hold kertészetüket is rendbentartják. A tsz-nek csaknem minden tagja azon igyekszik, hogy az aratást mi­nél rövidebb idő alatt és a legki­sebb szemveszteséggel tudják elvé­gezni. Kertész Károly könyvelő a tsz üzemi konyhájának felállításán fenntartásán fáradozik. Csapó Gyű láné, Apaceller Józsefné és Kertész Károlyné peaig azon serénykednek, hogy a konyha mindig időben és a legízietesebb ételekkel lássa el a tagságot és a családtagokat. Horváth Lajos Augusztus 20-i verseny a pincehelyi tsz-ek között A pincehelyi I. típusú Alkotmány termelőszövetkezet augusztus 20 tisz teleiére versenyre hívta a helyi Kossuth termelőszövetkezet tagságát, mely szerint az aratást, cséplést, tar­lóhántást határidő előtt fejezik be. A Kossuth termelőszövetkezet tagjai örömei fogadták a versenyfelhívást és annak megfelelően láttak hozzá a munkához, ötven hold gabonájukat a megkezdéstől számított 5 nap alatt, vagyis július 10-től 15-ig learatták. Az aratás után a fogatosok azonnal hozáláttaik a tarlószántáshoz, melyet július 25-re akarnak befejezni. Az eke után ott járt a vetőgép is. Hét hold másodnövónyt vetett a szövet­kezet tagsága. Mindkét termelőszö­vetkezet felkészült már a hordásra is. Ezt a munkát is közösen végzik, közösen fognak csépelni is. De elha­tározták azt is, hogy állam iránti kö­telezettségüknek is közvetlen a csép­lőgéptől tesznek eleget. HÍREK CSÜTÖRTÖK, JÜLIUS 22 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR. U/l. sz. All. gyógyszertár. NÉVNAP Magdolna. — IDÖJ ARAS JELENTÉS Várható időjárás csütörtök estig: ma kevés felhő, száraz idő, gyenge lég­áramlás, holnap nyugaton felhősebb idő, máshol kevés felhő. Több he­lyen, főleg északnyugaton eső, ziva­tar. Mérsékelt délnyugati, később élénkebb nyugati-északnyugati szél. A hőmérséklet emelkedik. Várható hőmérsékleti értékek csütörtökön reggel: 11—14, a mélyebb fekvésű helyeken tíz fok alatt. Délben 24— 27 fok között. Vas- és Fémhulladék Ipari Vállalat segédmunkásokat keres vasrakodásra. Mnnkarnhát. bakancsot, esőkabátot és egyéb védőfelszerelést, kedvezményes áron ebédet és munkásszállót biztosítunk dolgozóinknak. Cím: Budapest, VII., Madách Imre-n. ?■ Levél a er jeni állami gazdaságból: Befejezés előtt áll az aratás Gazdaságunk az 1954. év tavaszán megjelent párt- és kormányhatáro­zat után nagyobb bizakodással kez­dett a munkához. A dolgozók fize­tésének rendezése meghozta a maga gyümölcsét. Ez már a téli gépjaví­tásnál is megmutatkozott. A kor­mány Programm az ő számukra mint­egy 30 százalékos béremelést bizto­sított. A munkakedv fokozódásának eredményeként az ősszel be nem fe­jezett munkákat koratavasszal mind pótoltuk. A tavaszi vetéseket már időben végeztük el. Kukoricaveté­sünknek mintegy 90 százalékát négy zetesen vetettük, ez nagyban előse­gítette a növényápolás gépesítését. A gazdaság minden kukoricáját a rossz időjárás ellenére is többször meg tudtuk kapálni. A jó növény­ápolás nyomán cukorrépatermésünk Ss azt mutatja, hogy a holdanként! átlagunk eléri a 200—230 mázsát. A dolgozók munkához való viszonyá- , nak megváltozása folytán a szénafé­lék kaszálását és betakarítását is időben tudtuk elvégezni. így biza­kodva nézünk a tél elé, mert bizto­sítva van a megfelelő mennyiségű és jóminőségű takarmányunk. Dolgozóink már nem azt nézik, hogy hány óra, hanem azt, hogy meg lehet-e már kezdeni a munkát. A dolgozók munkához való viszonyá­nak megváltozása eredményeként a tavasszal még gyengének látszó ga­bonáinkat síépen fel tudtuk erősí­teni. Időben fejtrágyáztuk azokat, most büszkén mondhatjuk, hogy ga­bonáink jobbak, mint tavaly voltak. Az eddigi termésátlagok azt mutat­ják, hogy őszi árpából 14, búzából pedig 12 mázsát fogunk betakarítani egy-egy holdról. A gazdaság dolgozóival az aratás megkezdése előtt üzemi értekezleten beszéltük meg a feladatokat. Mun­kacsapatokat szerveztünk, melyet az eddigitől eltérően a munikacsapatve- zetők saját maguk állítottak össze. Ennek eredménye lett az, hogy jobb az összetartás, jobban halad a mun­ka és előreláthatólag rövidesen befejezzük az aratást. A munkacsa­patok közül legjobb eredményt Sza­bó József II, munkacsapata érte el, melynek tagjai derekasan vették ki részüket az aratási munkákból. Három aratógépünk kifogástalanul működik. Az aratógépkezelők közül Rózsa József és Ladányi Elek érte el a legjobb eredményt, eddig több, mint 50—50 holdat arattak már le. A gabona érésével még inkább fakó. zódik munkájuk és jobb eredménye­ket tudnak elérni. Kombájnosaink közül Pleszkán István és F. Vajda József DISZ-fiatalok végeznek pél­damutató munkát. Fiatal koruk elle­nére derekasan megállják helyüket. Alig pár napja aratnak, s ez alatt a pár nap alatt 60—60 holdat arat­tak, illetve csépeltek már el. Az idő­sebb dolgozók példát vehetnek a DISZ-fiatalok munkájáról. A gazdaság vezetői is mindent meg tesznek a munkalendület fokozása érdekében. Azt akarják, hogy az aratásnál mutatkozó munkalendület továbbra is megmaradjon és tervün­ket ne csak globálisan, hanem rész­leteiben is teljesíteni tudjuk. Fehér Imre Óriási küzdelem 13 000 hold termőfö d megmentéséért a Bölcske-madocsai Duna-kanyarn jl Bölcskénél nagy kanyart tesz Ke­let felé a Duna, valósággal belekö­nyököl az Alföldbe. Ez a rész az alLsó Duna-szakasz egyik legveszé­lyeztetettebb pontja. Nyolcszáz hold termőföld van a bölcskei szigeten, ezenkívül komoly veszélyt jelentett az is, hogy lejjebb, Madocsa alatt, a holt Duna-ágon és aZ egészen Bölcslkéig nyúló belvízlevezető csa­tornán át visszafelé fordult áradat elöntheti a csatorna két partján mé­lyen fekvő földeket. A nagyarányú védekező munkánál péntek óta több, mint négyezren dől goznak. Az 1600 honvéd, 600 vas­utas és 280 utászrendőr mellett de­rekasan kiveszik részüket a gátépí­tésből a SztáLLnvárosból és Szek­szárdiul érkezett üzemi munkások is. A gátépítésnél 11 munkagép, 73 te­hergépkocsi, 140 kordély dolgozik. AZ építés meggyorsításához 15 vagon rőzse, 8000 homokzsák érkezett. A kézinmunikások felszereléséhez 4000 ásót és lapátot, 3500 talicskát küld­tek. A legnagyobb feladatot a sziget megvédése jelentette. Tizenhárom kilométer hosszúságban kellett itt új gátakat építeni, illetve a régieket megnövelni. Hétfőn éjszakáig igen válságos volt a helyzet. A gyenge gát csaknem mindenütt szivárgott és tartani lehetett a vízbetöréstől. — Gépkocsikkal, motorcsónakokkal és tutajokkal biztosították, ha szüksé­ges, minden munkást partra ment­hessenek. Az óriási erővel végzett munka meghozta gyümölcsét. — A nyulgátakból lassan-lassan 150—160 centiméteres padkával megerősített gátak lettek, most már arra is van idő, hogy a sziget felső részénél a legveszélyeztetettebb területen bizto­sító gátat húzzanak. A sziget hely­zetéről az egyik honvéd főtiszt a következőket mondta: „Harcászatban a jelenlegi körülményeket ügy jelle­mezném, hogy a védelem szilárd." A másik veszélyes pontnál a Ma­docsa alatti holt Duna ágánál és a befelé torkolló csatornánál szegedi és csongrádi vasutasok állják útját a visszafelé fordult víznek. — Már szombatra két helyen elzárták a holt Duna-ágat, de a víz ereje olyan nagy, hogy az elzárást azóta is ál­landóan erősíteni kell. A meglévő gát mögé most újabb szorítógátat építenek, hogy a vízszintes különb­ségeket fokozatosabbá tegyék. Az egyik helyen, ahol különösen tarta­ni lehetett a víz betöréstől, László Ferenc csongrádi pályamunkásokból álló brigádja szádpallókat vert le. A gátakon egyre tervszerűbb lesz a munka. Az építkezés madocsai fő­hadiszállására hétfőn újabb 12 mér­nök és technikus érkezett, így a vezető szakembereknek sem kell már 24 órákon át virrasztani. Tervszerű­en folyik a munkahelyeken a vál­tás és a 4000 ember ellátása. A Bölcs ke—madocsai térségben felkészültek a hosszú, kitartó védekezésre. SPO#?r A cikói falusi sportkör példát mutat Bonyhádon a járási TSB elnökétől Kardos Györgytől beszélgetés közben megkérdeztem, járása területén me­lyik falusi sportkör végez jó mun­kát. — Cikó — válaszolta azonnal Kar­dos sporttárs, — mert a Szpártá- kiádon a legjobb eredményt ők érték el és komoly szerteágazó sportélet folyik ebben az aránylag kis község­ben. Érdekesnek találtam, hogy ak­kor, amikor a bonyhádi járásban 4—5, sőt 6000-es lélekszámú közsé­gek is vannak, mégis ez a kis eldu­gott helyen fekvő Cikó nyeri el a járási TSB vándorzászlóját. Útnak indultam, hogy személyesen is meg­nézzem a cikói falusi sportkört és hogy elbeszélgessek annak vezetőivel Bonyhádtól csak 7—8 kilométerre fekszik, de mégis „távol van”, mi­vel csak egyetlen bekötőút köti ösz- sze a külvilággal. A községben ér­deklődtem, hol találom Schunk Jó­zsefet, a falusi sportkör titkárát. A megkérdezett székely bácsi készsége­sen mutatja az utat: — Csak tessék erre egyenest és arra jobbra, ott majd megtalálja. — A jelzett irány­ban elindultam, de mielőtt a célhoz értem volna, már jött is velem szem ben Schunk József. Fiatal, 20—22 éves kisportolt fiatalember, már a kinézése is jó benyomást tett rám. Bemutatkoztam és röviden elmondot tam a jövetelem célját. — Menjünk a tanácsházára — mondta, — ott ép­pen dolgom van és majd elbeszélge­tünk. A tanácsházán Sebünk József kö­vetkezőket mondja a sportkörről: — Ezév márciusában választottuk az új vezetőséget, melynek én a titkára vagyok. A sportkör elnöke a székely származású Beke György, a gazdasá­gi felelős a színmagyar Solymár Miklós. De nemcsak a vezetőségben, hanem a sportkör tagjai között is megtaláljuk a székelyeket, a néme­teket és a magyarokat. Mi mindnyá­jan egy közös célért dolgozunk, hogy a fiatalokat sportoltassuk, hogy ezen keresztül még jobban helyt tudja­nak állni a termelő munkában. A község lakosai a labdarúgást kedve­lik a lagiobban, de a többi sportágat is szeretik. Labdarúgó csapatunk a járási baj­nokságban szerepel, jelenleg a baj­nokság második helyezettje. Edzőjük a székely származású Bugos Márton. A csapat eddig minden mérkőzésen megjelent és azokat lejátszotta. Az atlétikai szakostzály vezetője a tan­folyamot végzett Beke József edző. ö szintén székely, de a szakosztályá­ban éppúgy, mint a többi szakosztály ban a legnagyobb megértés és együtt működés van a magyarok, németek és székelyek között. Hetenként két­szer tartanak edzést és részint ennek tudható be, hogy a Szpártákiádon aránylag jó eredmények születtek. A falusi csapatok szipártákiádjának ver senyében a járásban elsők lettünk. Bár a községnek csak 1500 lakosa van, mégis a két részben megrende­zett szpártákiádon 97 sportoló vett részt, ------- “ k — Az asztalitenisz szakosztály Vá­czi Miklós vezetésével a járási baj­nokságban vett részt, de most a baj­nokság befejezte után is rendszere­sen ’ártunk edzéseket a volt DISZ helyiségben. A sakk szakosztály ve­zetője Csabai Ambrus, ők szintén a járási \ersenyen vettek részt. Nem­régen alakítottuk meg a röplabda- szakosztályunkat, melynek vezetője Bíró Antal. — Hogyan bírja a falusi sportkör anyagilag ezt a sok szakosztályt mű­ködtetni? — kérdeztem Schunk Jó­zsefet. — A tél folyamán a járási TSB- től kétszer voltak sportkörünknél az ágit. prop. bizottság tagjai és sport­köri estét rendeztünk, melynek so­rán filmbemutatóra is került sor. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy így fel tudtuk lendíteni a sportéle­tet. Utána táncestéket és kultúrelő- adásokat tartottunk, melynek tiszta bevételeiből sportfelszerelést vettünk — Bár még csak másféléves a sport­kör, de máris 10—12 ezer forint ér­tékű felszerelésünk van, melyet mind a saját erőnkből vettünk. A járási TSB is segítségünkre sietett, és ez­év elején 2 ezer forint állami támo­gatásban részesültünk. Bevételünk van a tagdíjakból is, mert körülbe­lül 120 a sportkör tagjainak lét-* száma. — Mi a vezetőség további terve? —* tettem fel az utolsó kérdést. — Szeretnénk még az elért ered­ményeket továbbfolkozni. A legrövi­debb időn belül megépíteni az MHK akadálypályát, a röplabda pályát és újabb és újabb dolgozókat bevonni a sportolásba. Baráti kézszorítással búcsúztam a cikói falusi sportkör fiatal titkárától, Schunk Józseftől, aki megmutatta —t a többi cikói sportvezetővel együtt, — hogy milyen eredményeket lehet elérni kis községben is. MOZI Garay filmszínház. Június 24-ig: TRUBA­DÚR. Kezdések: vasár- és ünnepnap: 5, 7 és 9 órakor, hétköznap: 7 és 9 órakor. — Értesítem a város lakosságát, hogy f. hó 14-én délelőtt 10 óra 30 perc és 11 óra közötti időben a 8. sz» Népboltól a 2-es földművesszövetke­zet boltjáig a Szekszárdi Sütőipari Vállalat tulajdonát képező 3x4 méte-i rés zölaszínű ponyva ismeretlen kö­rülmények között elveszett. Felkérem a város becsületes lakosságát, hogy a ponyva megtalálójáról közelebbit tud, azt a városi és járási osztályon jelentse. ‘ TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ A szerkesztőség és kiadóhivatal telefonszámeé 20-10. 20-t1 Szekszárd, Széehenvi-utca 18. M. N B. egyszámlaszám: 00.878.065—38 Előfizetési díj: havi II.— forint. Baranyamegyei Szikra Nyomd« Pécs, Munkácsy Mihálv-utca 10 M. Telefon: 20-27. J A nyomdáért felelt M K11ES REZSŐ, ­f> J t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom