Tolnai Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-20 / 170. szám

NAPCÓ Dózsa György kivégzésének 440. évfordulójára 440 évvel ezelőtt a magyar job­bágyság is fegyvert fogott urai el­len. Ez a parasztháború kapcsolódott az akkori európai parasztháborúk­hoz. A magyar jobbágyok 1514-ben Dózsa György vezetésével összekap­csolták a török elleni harcot a haza­áruló, kiszipolyozó urak elleni narc- cal. A parasztháborúk okait a kibonta­kozó árutermelésben és pénzgazdál­kodásban kell keresnünk. Az uralko­dó osztály tagjainak az igényei meg­növekedtek, életmódjuk költségeseb­bé vált. A főurak és főpapok vetél­kedtek egymással a fényűzésben, s az alsóbb nemesség sem akart na­gyon elmaradni mögöttük. A földes­urak, hogy fokozódó igényüket ki­elégíthessék, hogy vagyonukat gya- rapíthassák, egyre többet követeltek jobbágyaiktól, ugyanakkor az egy­ház és az állam' is egyre nagyobb terhet rakott a jobbágyság vállaira. A XVI. század első éveiben a job­bágyok szabad költözködési joga már csak papíron vplt meg. Évről-évre nagyobb lett a jobbágyság nyomora, az osztályellentétek végletekig ki­éleződtek. Csak a szikra hiányzott egy nagyarányú parasztháború ki­robbantásához. 1514-ben Bakócz Tamás esztergomi érsek, miután kudarcot szenvedett a pápaválasztáson, hazajött, s pápai engedéllyel keresztes hadjáratot hir­detett a török ellen. A törökellenes harc gondolata széles visszhangra talált a jobbágyság körében. Jöttek a zászló alá nagy számban. Pest alatt körülbelül 40.000, az egész or­szágban pedig összesen közel 80.000 ember gyűlt egybe. Az uralkodó osztály nem akarta vére hullatása árán megvédeni az országot, s nem jelent meg a gyülekező helyen. Ba­kócz, a seregek vezetőjévé Dózsa György székely kisnemest nevezte ki. A nagyurak ijedten szemlélték a tömegek óriási megmozdulását. Nyíl­tan és burkoltan akadályokat gördí­tettek. Az élelem elfogyott és után­pótlás nem érkezett. Kellő fegyver­zetet sem juttattak a hadnak. Mikor elérkezett a mezei munka iüeje, a földesurak megtiltották parasztjaik­nak a hadbaszállást s a már be vo­nultakat is hazaparancsolták. Aki nem engedelmeskedett, annak ott­hon maradt családján töltötték ki az urak haragjukat. A parasztság egyre világosabban kezdte látni, hogy az urak visszaél­nek áldozatkészségével, haza fiságá­val. Ugyanakkor az urakodó osz­tály is egyre nyíltabban kezdett fel­lépni a fenyegető parasztháború el­len. Bakócz felfüggesztette a keresz­tes hadjáratot, Dózsa pedig megkap­ta a parncsot, hogy szüntesse be a toborzást, majd felszerelés, élelem nélkül haladéktalanul induljon a török ellen. De Dózsa és serege nem hagyta magát a biztos pusztulásba kergetni, s elnyomói ellen fordult. Dózsa néhány hat alatt igyekezett a paraszti tömegeket sereggé ková­csolni. Hadbaindulása előtt Cegléden nagy beszédet tartott, amelyben ke­mény szavakkal ostorozta a nemesek bűneit és felszólította a jobbágyokat az uralkodó osztály hatalmának meg döntésére. Néhány megállapítás a beszédből: „A szolgaságot nem a természet hoz­ta ..„Ha a nemes építkezik, nő­sül, kiházasítja a leányát, vendéget lát, világrajön vagy meghal, ha a királyhoz utazik, saját ügyében — ti fizetitek meg az árát: minden moccanásával súlyos terheket ró rá­tok. Tűrheti ezt, akiben csak egy csöpp emberi öntudat van?” „Ne higyjételc, hogy az ellenség elnézőbb lesz irántatok, ha megbánjátok vál- lalkozástokat... Nincs középút’. Ceglédről a folyton növekvő job­bágysereg a Tiszántúlra vonult. Gyula és Csanád között nagy győ­zelmet arattak a főurak egyik sere­gén. Több fontos vár elfoglalása után Dózsa s°re°° a iól megerősített Temes vár ostromához fogott. A várat már majdnem elfoglalták, amikor meg­jelent Zápolya János erdélyi vajda, az erdélyi nemesség hadai élén. A parasztok vitézül küzdöttek, végülis azonban a túlerőben lévő nemesi és királyi hadak győzelmet arattak. Dózsa megsebesült és félholtan for­dult le lováról. A paraszthadsereg sorsa megpecsételődött. Az urak a parasztháború vezetői­vel véres kegyetlenséggel számoltak le. Dózsát válogatott kínzások közt elevenen megégették, fejére izzó vas koronát szorítottak. A kivégzés alatt az egyház hálaadó istentiszteletet tartott. Egy Kenderessy András ne­vű nemes tüzes vaskereszttel bélye­gezte meg valamennyi jobbágyát. A foglyul esett parasztokat tömegesen mészárolták le. Ez a kegyetlenkedés odavezetett, hogy például Bihar me­gye valósággal elnéptelenedett. Az urak dühének több mint félszázezer jobbágy esett áldozatul. A nemesség bosszúja több áldozatot követelt, mint a mohácsi vész. Legszívesebben az egész paraszt­ságot kiirtották volna, csak az a meg gondolás tartotta őket vissza, hogy ..a parasztság nélkül az úr keveset ér.” A parasztokat a földesurak örö­kös szolgaság alá vetették. A paraszt háború vérbefojtása következtében Magyarország a szétesés, gyengülés útjára lépett. A parasztság röghöz- kötésével és lefegyverzésével az ural kodó osztály lehetetlenné tette, hogy a jobbágyság részt vállaljon az or­szág védelméből. „Nem volt nehéz előre látni, hogy mi lesz a sorsa an­nak a nemzetnek, amelynek nagy többsége rab. 1514-ből elkerülhetet­lenül következett 1526 ...” (Andics Erzsébet.) A magyar uralkodó osz­tályok mindent elkövettek, hogy Dózsa történelmi szerepét, a paraszt háború történelmi jelentőségét meg­hamisítsák. Nem véletlen hogy igazi rokonszenvvel csak a magyarság leg­jobbjai, Petőfi, Ady fordultak a múltban Dózsa alakja és mozgalma felé. Csak történelmünk haladó kor­szakai értékelték helyesen a magyar parasztság első. nagy forradalmi kí­sérletét. Petőfi Aranyhoz intézett levelében így szólt Dózsáról: „Én Dózsát, a magyar történet egyik leg­dicsőbb emberének tartom és szen­tül hiszem, hogy lesz idő (ha fenn­marad a magyar nemzet), midőn Dó­zsának nagyszerű emlékoszlopot fog­nak emelni...” De fenyegeti is az urakat: „Nem hallottátok Dózsa György hírét? Izzó vastrónon őt elégetétek. De szellemét a tűz nem égeté meg, Mert az maga tűz, úgy vigyázzatok Ismét pusztíthat e láng rajtatok!" Ady Endre rámutat arra, hogy a „Dózsa-tragédia Magyarország mil­lióinak legigazibb tragédiája.” Az első magyar proletárdiktatúra történelmünk legnagyobb hősei kö­zött ünnepelte Dózsa Györgyöt. Az ellenforradalmi korszakban a magyar proletariátus Petőfi Dózsáról szóló versét harci fegyverül használta. Rá­kosi Mátyás az ellenforradalmi vér­bíróság előtt 1926-ban mondott be­szédében azt mondotta, hogy a ma­gyar nép pere „Dózsa György óta folyik. Ez a per a dolgozó, elnyo- morodó, a magyarságért ezerszer és ezerszer vérzett szegényparasztság­nak a ppre a dologtalan, magát min­den teher alól kivonó, félévezred óta a Habsburgokkal cimboráid nagybir tokosok ellen. Földet követel a ma­gyar paraszt...” Parasztságunk híven megőrizte Dózsa emlékét. Nagy perét pedig a felszabadulással megnyerte. UNDI KÁROLY a Társadalom- és • Természet- tudományi Ismeretterjesztő Társulat történelmi szakosz­tályának tagja. Az aratás-cséplés ideién fokozni kell a zöldség- és gyüniöícsfelvásárlást Több alkalommal írtunk már ar­ról. ’’Oigy a földművesszövetkezetek h'-'-'van segítik a dolgozó parasztsá­got az aratás-cséplés idején. Ismer­tettük olvasóinkkal, hogy a szövet­kezetek az áruellátás megjavításá­val, új boltok nyitásával, mozgóbol­tok létesítésével, aratóbrigádok szer. vezésével harcolnak az aratás-csép­lés sikeréért, s segítik dolgozó pa­rasztságunkat ezekben a napokban a feladatok mielőbbi végrehajtásáért TTsv látszik azonban, hogy a fel­sorolt munkák elterelték a legtöbb szövetkezeti dolgozó figyelmét egy másik fontos feladatról, a dolgozó p- ---rtsá.g '■•—had termelvényeinek felvásárlásáról. Pedig erről sem sza­bad megfeledkezni. A szabadfelvá- sárlást az aratás és cséplés alatt is állandóan fokozni kell annál is in­kább. mert az eladásra alkalmas áru nem mehet veszendőbe, másrészt pe­dig, a dolgozó parasztságnak is szűk. ségp van pénzre.-Nagykónyiban az ügyvezető, Tóth Lajos elvtárs tudja ezt, hogy a felvásárló hanyagsága miatt csak 4 százalékra teljesítették a II. negyedéves felvásárlási tervet, mAr sem tett semmi intézkedést an­nak érdekében, hogy a dolgozó pa­rasztság zöldség- és gyümölcsfélesé­geit legalább most, az aratás idején felvásárolják nagy mennyiségben Pe hasonló a helyzet a pincehelyi, kócsolai. szakcsi, gyülaji és még több szövetkezetnél. Természetesen vannak olyan szö­vetkezetek is, ahol a többi felaoa- tok mellett továbbra is nagy gondot fordítanak a zöldség- és gyümölcs- áruféleségek felvásárlására. Kurdon Banlzs Gyula ügyvezető elvtárs min­den segítséget megad a felvásárló­nak, és ennek következtében a kur­di földművesszövetkezet nagyban elő­segítette a dombóvári járás tervtel­jesítését, az ipari dolgozóknak zöld­séggel és gyümölccsel való jobb el­látását. Mözsön a szövetkezet felvá­sárlója egy hét alatt tíz vagon szer­ződéses és szabad burgonyát vásá­rolt fel. JA tengelici földművesszö­vetkezet és a borjáai helyi szerve­zet felvásárlói ugorka felvásárlásuk­kal csaknem az egész megye ugorka szükségletét biztosították. Megyénk­ben elsőnek a belecskai földműves­szövetkezet felvásárlója vásárolt fel zöldpaprikát. Amint a fenti példákból is láthat­juk: a dolgozó parasztságnak van szabad áruja, csak meg kell azt vá­sárolni. Mert ők szabadpiacon a nagy munka idején értékesíteni nem tud­ják az árut, így kéréssel fordulnak a földiművesszövetkezetekhez, hogy az áruellátási munka mellett fordít­sanak nagy gondot a felvásárlási munka megjavítására ás. 911 15 i:9i KEDD, JÜLIUS 20 ÜGYELETES GYÓGYSZER TAK. 11/1. sz. All. gyógyszertár. NÉVNAP Illés — IDŐJÁRÁS JELENTÉS: — Várható időjárás kedd estig: változó felhőzet, többfelé újabb eső. helyen­ként zivatar. Mérsékelt, időnként élénk nyugati-északnyugati szél, a hőmérséklet keleten kissé csökken, nyugaton alig változik. Várható hő­mérsékleti értékek kedden reggel: 12—15, délben 19—22 fok közölt. A paksi járás töldművesszdvetkezeli főkönyvelői segítik a termelő- szdveikezeteket a könyve ésben Sparás Zoltán elvtárpnak, a duna- földvári földművesszövetkezet fő­könyvelőjének javaslatára a paksi járás szövetkezeti főkönyvelői elha­tározták, hogy patronálják a terme­lőszövetkezeteket. Ezzel akarnak se­gítséget nyújtani abban, hogy a köny velés a gazdasági eseményeket pon­tosan kimutassa és ezen keresztül a megfelelő intézkedést; az önkölt­ségcsökkentést még idejében végre­hajthassák. Ez a segítségnyújtás jó kezdeményezés a földművesszövetke­zeti könyvelők részéről már csak azért is, mert így több jövedelem­hez juthatnak a termelőszövetkezeti tagok. A járási tanács mezőgazdasági osz­tálya rövidesen kijelöli azokat a tér. melőszövetkezeteket, melyeknél pat- ronálásra szükség van és a föld- művesszövetkezetek könyvelői nyom­ban megkezdik a patronáló munkát. 1954 ,TCLIUS Í0 SPORT Az elmúlt félév sakksportja Már az ér elején nagy lendülettel kezdtek a sakk társadalmi szövetség vezetői a megye sakk-életéhek fejlesztéséhez. Az első hónapok után — ha lehel — még mozgalmasabb volt a tavaszi idény, hiszen ebben az időben bo­nyolódott le a megyei sakk-csapatbajnokság, az országos középdöntő, a fiatalok megyei úttörő csapatbajnoksága, tehát a sakkélet legfontosabb eseményei. A megyei sakk-csapatbajnokság döntőibe a járási győztesekből és a legjobb járási versenyzőkből összeállított járási csapatok ju­tottak. Nein indított csapatot a gyöiiki járás, amely igen gyengének bizonyult a sakkszer­vezés terén. A benevezett csapatokat két cso­portra osztotta a megyei sakk-társadalmi szövetség. Az első csoport tagjai: Szekszárd város, járás, paksi járás, bonyhádi járás. A második csoport: tamási, dombóvári és gyönki járás. A két csoport küzdelme április ÍÖ—11-én kezdődött, a döntő pedig a két csoportgyőztes között 25-én volt. Az első csoport szorosabb küzdelmet hozott. Nagy meglepetésre a szekszárdi járás legyőzte a várost 7:5 arányban. A szekszárdi járás— oaksi járás mérkőzés ismét meglepetést ho­zott. A szekszárdi járás nagyarányú veresé­get szenvedett a paksi csapattól: 7,5:4.5 arányban. A város a paksi járást 8,5:1,5 arányban győzte le s így az első csoport bajnokságát sikerült Szekszárd városnak megszerezni. A második szánni csoportban a dobóvári járás nagyarányú győzelmet aratott. A két csoportgyőztes április 25-én mérkő­zött a megyebajnoki címért és a megyei TSB által kitűzött versenyzászló elnyeréséért. A versenyt kemény küzdelem után Szekszárd város nyerte meg. A győzelmet első öt játé­kosának köszönheti, akik az idei és a ta­valyi egyéni bajnok ellen döntetlent értek el. Ezzel a győzelmével már harmadik éve nverte meg Szekszárd város a megyebáj n oki címet, bár az egvéni bajnokságot a dombó­váriak még mindig biztosan tartják. A megyei csapatbajnokság után május 15— 18 között vett részt a megye’ válogatottja a kaposvári országos elődöntőn. Sok reménve nem volt a csapatnak, csak valamivel jobb eredményt kívánt elérni a tavalyinál. A ka­posvári verseny megmutatta, hogy a megye sakk-sportja jelentős fejlődést ért el. Figye­lembe kell venni az eredmény értékelésénél azt is. hogy a több csapat jóval erősebb összeállításban jelent meg tavalyi csapatánál. Igv Baranya megye Lengyel Levente sakk­mesterrel erősített. A somogyiak kilenc első­osztályú versenyzővel sorakoztak fel. Az első forduló a somogyi és a tolnai csa­pat összecsapását hozta. Áz utazástól fáradt tolnai csapat 10:2 arányú vereséget szenve­dett. Pedig volt olyan idősünk, amikor úgy látszott, hogy Tolna megye sakkozói megle­petést okoznak. 2:2 után 4-*-5 játszmában is jobban álltak a megye veifsenyzői, sőt há­romban nyerésre. azonban a vérsenyvutiB hiánya, a lámpaláz, az idegesség és a hosz- szú utazás végül is megbosszulta magát, va­lamennyi játékosunk elveszhette játszmáját. Másnap a budapesti csapat «ellen 2.5 pontot szerzett megyénk. Különösen sikeresen ver­senyzett az elsőtáblás Schenk . és a második­táblás Tóth Gyula. Mindketten döntetlent értek el Bakonyi, illetve Aivrlrovicki sakk­mesterek ellen. A harmadik napi Baranya elleni játék szintén jobban m^nt a csapat­nak, 3,5 pontot szerzett. A másodiktáblás Tóth győzött Pécs legjobb versenyzője: And­rás ellen. Végső sorban levonva a venseny tanulsá­gait, megállapítható, hogy megyénk sakko­zóinak még sokat kell fejlőd iái. Erre azon* ban csak akkor van mód és Ehetőség, ha a megye pártfogolását az eddigi aél komolyabb alapra fektetjük. Az OTSB-nek ol yan pártfo- golóinestert kell kijelölni, aki, negyedéven­ként legalább egyszer lejön a megyébe a veresnvzés, oktatás és a megyei sakk társa­dalmi szövetség munkája irányításának cél­jából. A szimultánok tekintetében örvendetesen javult a helyzet. A megye salkksportj* ko­molyan fejlődhet, ha minél gyakrabban tar­tunk szimultánokat. Vajda és fGereb.en mes­terek szimultánjainak sokat köszönhetnek a megye sakkozói. Nyár végére ;ismét két-há- roni szimultánt tervez a megvöi társadalmi szövetség. A megye sakk-sportja csak ufcy fejlődhet.' ha már az egész fiatal nemzedék megismeri a sakk-sportot. Éppen ezért a ímegyei sakk társadalmi szövetség nagy gongot fordított az úttörők sakk-sportjára. Az ^április 25-én Szekszárdon megtartott megyei úittörőbájnök- ságot a társadalmi szövetség segítette lebo­nyolítani. Jablonszki Lajos és Palásti Pál személyében. Az úttörőcsapatba jiuokság ha­talmas meglepetésre a kisdorogi ált iskola győzelmével végződött. A kisdorofri ált. isko­lában a tanító foglalkozik az útSirőkkel, el­méleti oktatásban is részesíti őke^. Munkájá­nak eredménye nem is maradt el.. Dombóvár még leányúttörőcsapatot is állított, ebből arra következtethetünk, hogy néháfaiy év múl­va a megyében női sajck-sportról ;|§ beszélhe­tünk. A megye sakk-sportjának irányítását Pa­lásti Pál sporttárs végzi. Jó munkájának köszönhető hogy a megye sakk-sportja biz­tosan fejlődik. Kiváló munkájának elisme­réséül az OTSB dicséretben részesítette. Két út (E. Visnyakov) A sportmérkőzésről szóló tömör tudósí­tás így hangzott: ..Az ellenfelek hiába kí­sérelték meg egymást két vállra fektetni, nem sikerült. Egyik fogás követte a mási­kat. hol hídban, hol kézállásban dolgoztak. A kibontakozás egészen váratlanul jött: Cas- tella egy erős állütéssel knock-outolta Pe­reiét . . .“ —• De engedjék meg! — szól közbe a fel­háborodott olvasó. — Hát itt valami hiba van. Az első két mondat úgy látszik, mintha birkózásról szólna, a harmadik pedig boxo- lásra vonatkozik. Bár teljes mértékben osztjuk az olvasó elégedetlenségét, a mérkőzés mégis pontosan úgy folyt le. ahogy az említett tömör jelen­tés összefoglalta. Az említett eset Stockholmban történt a görög-római birkózás 1950-es világbajnoksá­gon. A norvég Cook és az olasz Rigamonti mérte össze erejét. Sem egyik, sem másik birkózó nem tett tanúságot kimagaslóbb sportbeli képességekről. A szőnyeg körül azonban forró szenvedélyek égtek: az egyik yagv a másik birkózó győzelme nagyjelentő­ségű volt mind Norvégia és Olaszország csa­patai. mind más csapatok szempontjából. Az egész bajnokság folyamán, hol fenyegetések­kel. hol ígérgetésekkel, de állandóan komoly nyomást gyakoroltak a bírókra. És amikor Castella. az olasz küldöttség vezetője előtt világos lett. hogy a bírák nem adják meg Rigamontinak a várt győzelmet, odafutott Perelához, a holland küldöttség ve­zetőjéhez és ahogy az ..Equipe“ című fran­cia lap búskomoran megjegyezte . . . hatal­mas állütéssel jutalmazta meg őt Ami a Cook-R igamonti mérkőzés alatt le­játszódott. teljes mértékben megfelelt a gö­rög-római birkózó világbajnokságon uralko­dó egész légkörnek. Ezen. a szovjet birkózók részvétele nélkül megrendezett ..bajnoksá­gon“ csupán a reakciós sportfőkolomposok arcátlansága volt ..klasszikus“, akik a ma­guk teljességében lángragvujtották a rész­tevő sportolók legalacsonvabBrendű ösztöneit. Á burzsoá sportban távolról sem ritka je­lenség a sportversen vek idején a verekedés­Többezer sebesült, többtucat vagy többszáz halott — ezek a kapitalista országokban le­zajló sportversenyek évi végeredményei. A labdarúgásban, a rugby-ben. az ökölvívás­ban a durvaságot, az ellenfél harcképtelen- nétételét. akár a halálos megsebesítő* útján Is. mindezt itt a legnagyobb hősiességnek tekintik. Tekintettel arra. hogy az amerikai jéghokkizók nem dicsekedhetnek valami túl­ságosan nagy játéktudással, az egyik ameri­kai lap ezt írja: ..Ahhoz, hogy a játékos helyén érezze magát, nem «zabad kerülnie a véres összeütközéseket és tudnia kell jót zördítenj héthüvelykes ütőjével az ellenfél bordája alá.“ Különös következetességgel propagálják a durvaságot az amerikai «portban. E sport főkolomposainak egyáltalán nincs szükségük a szabad sportküzdelemre. Feladatuk az, hogy minél többet keressenek és ami a leg­főbb. félrevezessék mind a nézőt, mind a sportolót, a megoldás útja pedig — a leg­különbözőbb tiirkkük. verekedések és véron­tások. A sport üzletemberei gyilkolásra buz­dítanak a ringben. olyan mérkőzéseket ren­deznek. amelyekben az ember nem emberrel, hanem lóval vagy gépkocsival méri össze gyorsaságát, a régóta ismert birkózás he­lyett bevezetik a ,,pankrációt“ — azt a mérkőzést, amelyben az egyetlen szabály ..fogd, ahol éred“ és ahol két vagy több ..sportoló“ az ..igen tisztelt publikum“ sze­me láttára agyonveri egymást: kaparják, ha­rapják egymást, kiszakítják egymás haját, kitörik fogait, összetörik b.ordáit. Ha a Kö­zönség már hozzászokik a pankrációhoz, ame" Ivet eleinte férfiak folytatnak, ezek az üz­letemberek megszervezik a női pankrációt is, s ha a néző ezt is megelégeli, — a vereke­dőket egy különleges medencébe helyezik, amelynek az aljára olajat öntenek ... Hasonlóan ahhoz, áhogv az Egyesült Álla­mok elhalmozza Nyugat-Furópa és Latin- Amerik* márshallizást országait a rágógumi­val. a megdohosodott cigarettákkal és rom­lott konz.ervekkel, ezt a ,,sport“-nak alig ne­vezhető, valamit szintén széleskörűen expor­tálják az Egyesült Államokból. Az ausztriai és nyugatnémetországi városok terei olajjal bemázolt férfiak és nők rikoltozásától hango­sak. akik a nézők háhotázása közepette mar­cangolják egymást, — ez az. Egyesült Álla­mokból behozott ,,pankráció“. Franciaország­ban, Olaszországban! Nyugat-Németországban egymásután állítják fel az értelmetlenségük­ben egyenesen megdöbbentő ..rekordokat“, például szénaboglyába ejtett tű megkeresésé­ben, — ezt is az Egyesült Államokból hoz­ták. Nyugat-Európa és Lattn-Amerika lab­darúgó és hokkipályáin, sporttermeiben véres összetűzések zajlanak le, — ez is tniérikai exportcikk. ,,A sportolás alapjai az agresszió é« a rombolás veleszületett ösztönei, —, tanítja F. Alekszander, az egyik burzsoá „teore­tikus“. A reakciós sportvezérek cinikusan azt han­goztatják. hogy a burzsoá sportban Jcultivált vad erkölcsök a sport természetéből. követ- kéznek. annak szerves tartozékai. Ezök a ha­zug „elméletek“ egyszeriben szertefoszlanák, ha egv kis összehasonlítást teszünk a szovjet sportolók, valamint a népi demokratijuus or­szágok sportolóinak életével és mvrnkássá- gával. Országunkban a sportversenyeken a barát­ság légköre uralkodik. Ugyancsak barátságos légkörben mérik össze erejüket a .szovjet sportolók a külföld haladó sportolóivQl. A barátság és a kölcsönös nagyrabecsüläs szel­leme hatotta át valamennyi részvevő -ország sportolóit. Berlinben a Xí. Főiskolai Világ- bajnokságon. E mérkőzések folyamán, amint Joseph Grohman, a Nemzetközi Diákszövet­ség elnöke megjegyezte, ,,nem fordult- elő egyetlen tiltakozás, egyetlen konfliktus, egvetlen, az etika szabályaiba ütközői cse­lekedet sem. amelyek pedig annvira jellem­zőek sok nyugateurópai és amerikai bajnok­ságra“. Nemrégiben zajlottak le Bukarestben a Ifeönv. nyűatlétikai versenyek, amelyeken részeveit a Szovjetunió. Magyarország, Románia, 'Len­gyelország. Bulgária, a Német Demokratikus Köztársaság és a francia szakszervezetek jcsa- pata E mérkőzések során éles és kemény küzdelemre került sor. A szovjet könnfyű- atléták nagyszerű tudásról tettek bizonyíté­kot és megszerezték a győzelmet. Uj szovjet rekordok születtek meg és más országúik sportolói is megjavították az addigi nemzett! rekordokat. A magyar, román, lengyel, bnlgár sportolód egyöntetű megállapítása szerint rekordjaikat! nagyban előmozdították azok a közös áieg-* mozdulások és edzések, amelyeken a szov­jet könnyűatlétákkal együtt vettek részt, a szovjet futók, vetők, ugrók és edzőik érté­kes útmutatásai, akik szívesen osztották meg tapasztalataikat „ellenfeleikkel“. A szovjet sportolókra és a népi demokra­tikus országok sportolóira a győzelem kiví­vására iránvuló törekvés még inkább jel­lemző. mint a burzsoá sportolókra. A mi sportolónk azonban nem azért indul küzde­lemre, hogy megsemmisítse vetélytársát, ha­nem azért, hogy vele együtt, becsülctés harc­ban mozdítsa elő a sport áHfalános fellendü­lését. ilyen a szovjet sporbverseny szelleme, amelytől merőben idegenek ^ vadállati kon­kurencia elvei, amelyek a kapitalizmus tár­sadalmi viszonyaiból kerülték át a burzsoá sportba. Vas- és Fémhulladék Ipasri Vállalat segédmunkásokat keres vasra kodásra. Munkaruhát, bakancsot, esőkabátot és egyéb védőfelszerelést, keidvczményes áron ebédet és munkásszállót biztosítunk dolgozóinkn ak. Cím: Budapest, VII., Madách Iinre-u. 7. MOZI Garav filmszínház. Július 21 ->sg: SENKI NEM TUD SEMMIT Csehszlovák filmv/g. játék. Kezdések: vasár és ünnepnap: 5, 7 és 9 órakor, hétköznap: 7 és 9 órakor. TOLNAI NAPÚI Szerkeszti a szerkeszfőbiziftteág Felelős kiadó: KIRÁLY LÁTZLó A szerkesztőség és kiadóhivatal teliefobszáai»: 20-10. 20-1! Szekszárd. Szécbenvi-utca ,18 M. N B egyszámlaszóm; 00.87*4 065—38 Előfizetési díj: havi 11.— farint. Báranvamegyei Szikra Nyomda Pécs. Munkácsv Mihálv-nfca Ml az. Telefon: 20-27. A nyomdáért falói* MELLES i&£Záő. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom