Tolnai Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-20 / 170. szám
1954 JÚLIUS 20 NAPCÖ S Paks: Küzdelem az ár ellen • • • Paks község lakossága az utóbbi napokban már úgy látta, hogy őket nem érheti veszély. Terményeiket betakarították a víz által veszélyeztetett területekről. Mintegy 100 holdról kellett betakarítani a gabonát. Nehéz munka volt, de fáradságuk silketrrel járt. A betakarítási munkálatok mellett komoly segítséget nyújtottak a két szomszédos községnek, Bölcskének és Madocsónak is az árvíz elleni védekezéséhez. Naponta 50—100, sőt 200 ember is sietett a szomszédos községek segítségére. Va_ sámap reggelre már alig 20 főié csők kent a segítők száma. Az önvédelemről pedig, csaknem megfeledkeztek. Mondhatjuk azt, csak az őrség, a községi tanács és a járási párt- bizottság állít készenlétben, a lakosság viszont ,.vásáron" volt. Gondolva, hogy a községet magas fekvése miatt nem veszélyezteti közvetlenül az ár. Ezúttal csalódtak a paksiak, mert a községnek csak egy része, igaz a nagyobbik része, magasfekvésű. A konzervgyár felöli rész a konzervgyárral együtt bizony elég alacsony fekvésű. Ez a terület könnyen víz alá kerülhet. Igaz, hogy ezt a részt két töltés védi, az épülő vasút és a hatos számú műút töltése. Talán ez adott okot az elbizakodottságra is. Hiszen a két töltés úgy húzódik egymás mellett, hogy az ember tényleg azt háhetné, hogy ezt még a Duna vize sem mossa el. Mindössze 7 házat zár ki a városból az ártérre. Ezeknek a házaknak a kiürítéséről már gondoskodott a tanács. Látszólag tényleg nyugodt volt a helyzet. A valóság azonban mást mutatott, mert a víz „megkereste" a leggyengébb pontot. Vasárnap reggel úgy 7 óra körül érkezett a jelentés a községi tanácshoz, hogy a konzervgyár iránt szivárog a gát. A töltés alatt ekkor már valóban ömlött a víz. Emberderék vastagságiban kezdett ömleni a Duna vize a két töltés alatt. Az átszivángás színhelyére rövidesen megérkeztek a mentőcsapatok. A vásározók egy része a veszélyeztetett terület védelmére sietett. Több, mint 100 ember ásóval, lapáttal jelent meg az áttörés színhelyén és a honvédséggel karöltve., homokzsákokkal rövidesen sikerült eltömni a komoly veszélyt ígérő átömlést. Nemsokára újabb erők váltották fel a segélycsapatokat s mire ismét erősödött a szivárgás, már megye különböző Megyénk DISZ-szervezeteiinek tagjai igen komolyan kiveszik részüket az árvíz.védelmi munkáikból. A bonyhádi üzemekből, a Zománc- művekből és a Cipőgyárból közel 70 DISZ fiatal ment a víztől fenyegetett bölcskei térségbe, ahol az ottani községi szervezet tagjaival együtt igen eredményes munkát végeztek. A fiatalők munkaszakaszán csakhamar több, mint 20 centimétert növekedett a gát. A veszély hírére megmozdultak a paksi járás legtöbb községének DISZ tagjai. Dunaszentgyörgyről és Németkénről menteik a legtöbben menteni, gátat építeni. részeiről Szakszárdról és más községekből érkezett meg a segítség. Asz- szonycik, férfiak egyaránt vették ki részüket az ár elleni küzdelemből és este már teljesen sikerült eltömni az áttörés színhelyét. Az áttörés mellett azonban még öt-hat helyen tapasztalható volt kisebb átsziváirgiás. Ezéket is rövidesen eltömték a mentésre siető dolgozók. Ekkor már a község lakói közül is többen jelentek meg a veszélyes területen. Mire eljött az este, a paksiak vették át a mentési munkálatot. A paikisiaik bizonyára tanultaik a vasárnapi esetből és a mai napon már, és mindaddig, míg a Duna visz- sza nem tér a medrébe az eddiginél sókkal nagyobb gondot fordítanak mind a saját, mind pedig szomszédos községeik ár elleni küzdelmére. Ä madocsai Igazság termelőszövetkezetnek mintegy 15 holdnyi búzavetése húzódott csaknem egészen a Duna mentén. Már-már úgy volt, hogy odavész., víz martaléka lesz a sok mázsa szemet ígérő gabonatábla, de Paksról közel 30 DISZ fiatalból álló csapat sietett a termelőszövetkezet tagjainák segítségére, így időben learatták és betakarították a tsz búzáját. A DISZ megyei bizottságának tagjai állandó munkáiban vannak. Járják a falvakat és a DISZ-tagokat. a községek fiataljait szervezik, toborozzák a mentési munkálatokhoz. A diszisták is kiveszik részüli et a mentési munkákból A gépállomások ara tógép kezelő i közül többen igényt tartanak a megyei elsőségre Megyénk gépállomásain nagy készülődés előzte meg az aratást. Minden gépet alaposan átvizsgálták, a gépkezelők jegyzőkönyvileg vették át azokat a gépeket, amelyekkel napjainkban aratnak, jó előre megtudták, hogy hol, melyik táblában kezdik meg az aratást és hol folytatják. Az aratógépkezelők között már abban az időben nagy volt a vita. Minden gépállomás legjobb aratógépkezelője versenyre hívta ki a többit, vállalták, hogy túlteljesítik a 150 holdat. A legjobbak peaig a megyei elsőségért indultak harcba. Az izgalom csak most kezdődik igazán. Július 16-án, mikor megjelent a gépállomások megyei igazgatóságának ezzel kapcsolatos első közleménye, a legjobb aratógépkezelők újabb biztatást kaptak munkájukhoz. B ö d ő István, a pincehelyi gépállomás egyik traktorosa, aki július 11-én első volt a megyében, kijelentette: „most már nem maradok le, biztosan megyei első leszek." — Hogy majd valóban el,ső lesz-e, ezt most még nem lehet tudni. Annyi azonban biztos, hogy nagyon jól dolgozik. Egy-egy műszakban 10 hold helyett 20 holdat, sőt 25 holdat is learat. Július 15-én estig közel 120 holdat aratott le. A megyei második is a pincehelyi gépállomás traktorosa, Horváth Mihály, ö ez. előtt, a növény ápolási munkák ideje alatt versenyben volt Bödő Istvánnal. A kapálást versenyből Horváth került ki győztesen. Az aratás első napjaiban abban is' biztos volt, hogy az aratási versenyt megnyeri. Az eltérés július 11-én még nem is volt olyan nagy, összesen 1 hold. De 16-á.n már 20 holddal lemaradt Bődétől. Horváth Mihály azonban még mindig nem adta fel a reményt, — még mindig bízik abban, hogy megyei első lese, sőt igényt is tart az elsőségre. Tavaly megyénkben az aratógépkezelők közül Lubik József, a bölcskei gépállomás traktorosa aratott legtöbbet. Az idén sem akar lemaradni. Sőt, ígéretet tett arra, hogv ismét megszerzi az első helyet. Mikor eljutott hozzá a hír, hogy jelenleg a harmadik — papírt, ceruzát f.gott. Ekkor úgy határozott: „nem hátrálok meg, iparkodom utolérni a többieket, utána meg elkerülni.“ E't- kor határozta el Lubik elvtárs azt is. hogy megyénk összes aratógépkeze- lőjét versenyre hívja. Elhatározáséi tett követte, papírra vetette verseny- vállalását, amit a gépállomások megyei igazgatóságának is megküldött. Versenytársul pedig D ö m é n y Istvánt, a nagydorogi gépállomás legjobb aratógépkezelőjét választotta. Lubik elvtárs eddigi teljesítménye jóval kevesebb, mint a két pincehelyi aratógépkezelőé. Ö eddig csak 65 holdat aratott le. De azért ő bízik abban, hogy első lesz. Jólleast sikerül is neki. hiszen a növényápolásban Rein Péter sokszor 100 holddal is lemaradt Pélk Jánostól, mégis Rsin lett a győztes. Még Lubik elvtárs is lehet győztes, ha.:. — igen, ha a versenytárs közbe nem szól, mert ugyanis Dömény elvtárs is 65 holdat aratott eddig és bizonyára ha megtudja, hegy Lubik elvtárs versenyre hívta, rr.ég jobban iparkodik. Meg itt van még Majd u István, a du- naszen'.gyórgyi gépállomás aratógépkezelője is, aki szintén arra törekszik, hogy megelőzze a két élenjáró pm ehelyi traktorost és Lubik elvtársat. Az elsőségre most még minden aratógépkezelőnek van esélye. Hogy aztán mégis ki lesz a győztes, az azon múlik, hogy ki Hídja legjobban megszer ezni n munkát, ki használja ki legjobban a perceket, ki arat le legtöbbet Mi egyelőre üdvözölni tudjuk a megye gépállomásainak azokat az aratógépkezelőit, akik részt- vesznek ebben a nemes vetélkedésben. Szerető gondoskodás a dolgozókról a nagytormási állami gazdaságban TOLNA MEGYE egyik legdombosabb, erősen partos részén fekszik a nagytormási állami gazdaság. — Ilyen meredek domboldalakon különösen az idei esős nyáron — komoly szakértelmet és bátorságot követel a gépi aratás. Éppen ezért, a gazdaság több, mint 1206 hola arat- nivalója nehéz vizsga elé állítja a vezetőket és dolgozókat. A nagytoarnásiak alaposan felkészültek a vizsgára. A 3 kombájn és 5 kévekötő aratógép mellett több mint 50 kézikasza vágja a dús rendet. A sűrű eső után a veszéíves domboldalaikon hihetetlen ügyességgel vágják aratógépel a gabonát. — Ke r e kes Boldizsár például péntek délre jóval túlhaladta a 100 holdas teljesítményt, pedig alig akadt egyetlen riap, amikor zavartalanul dolgozhatott volna. A „HARC MINDEN SZEM GABONÁÉRT" jelszó megvalósításáért mindenki bekapcsolódott az aratási munkákba. Az MNDSZ-asszonyoi; az aratógépeik után rakják össze a kévéket, ahol a párttitkár és más vezetőségi tag felesége jár az élen. A tanyatormási üzemegység sertésgor.- dozói Mészáros Júlia és Jókai Erzsébet DISZ-fiatalök kezdeményezésére vállalták, hogy a sertéstelep mel lett lévő 10 hold búzát két etetés közti pihenő időben learatják. A késő délutáni órákban, amikor az állatgondozók befejezték a fejest, az irodisták pedig az irodai munkát, csoportosan mennek ki a mezőre, hogy az aratógépek után összerakják a kévéket. A NAGYTORMÁSI állami gazdaság dolgozói azért végzik ilyen lelkesen a munkájukat, mert az eddigieknél is jobban gondoskodik róluk a helyi párt- és szakszervezet. Néhány' héttel ezelőtt még olyan eset is előfordult, hogy ha valaki megbírálta Kiss Józsefet, a gazdaság igazgatóját, egyszerűen elbocsáj- totta munkahelyéről. Az utóbbi időben azonban a párt- és szakszervezet komolyan fellépett az önkényeskedés ellen, s ma mái' nem fordulhat elő ilyesmi Nagytormáson. A PÁROSVERSENYNEK nagy lendületet adott az ÜB gondoskodása az eredmények ismertetéséről. A faliújságon szinte naponta megjelennek a legfrissebb eredménvelí. Csütörtökön például ezt olvashatták a járókelők. „Varga Ferenc aratógép- kezelő 180, — Varga Mihály, Újvári Mihály és Cseh József kaszások 200, — Szabó Katalin és Varga Katalin kévehordók 180,— a borsócséplő brigádok pedig 160 százalékos teljesítményt ért el." Petz István ÜB-elnök nem mulasztotta el nyilvánosan meg dicsérni Hág József kovácsot, aki átlagos 200 százalékos gépjavítási napi teljesítménnyel segíti az aratási munkákat. A nagytormási állami gazdaság dolgozói egyre jobban érzik a róluk való szerető gondoskodást, ezért ők is mindent elkövetnek a gyors ter- ménybetakarítás sikeréért. AZ ARATÁS HÍREI Az aparhanti Felszabadulás tsz befejezte az aratást Most, amikor ezen sorokat írom, az aratás befejezésének utolsó óráinál tartunk. Az aratási munkálatokból mindenki kivette részét, a könyvelőnk is kint dolgozott. A Tóth-féle munkacsapatban kötözte a kévéket, versenyben Kulcsárókkal. Hét aratócsoportunk volt, mind a hét egymással versenyben végezte az aratást. A jó időnek úgyszólván minden percét kihasználták, még ebédelni is alig-alig akartak megállni. Tóth János bácsi 60 éves létére élkaszás volt, nem riadt vissza a dőlt gabonák aratásától sem, de ugyanakkor lépést tartott vele a nálánál még idősebb Lauffer bácsi is, aki június 1-én töltötte be a 72. életévét. Egy nap alatt ketten 88 keresztre való gabonát arattak le. Volt még egy ilyen idős kaszásunk, a 73 éves Szap panyos bácsi, aki szintén élenjárt az aratás befejezéséig. Az élenjárók között találjuk a 66 éves Hőnyi bácsit is, aki a Bodonyi munkacsapatban kötötte a kévéket, fáradságot nem ismerve. A verseny során legjobb eredményt a kaszás csapat ért el. Nekik jobban kedvezett a szerencse a sorsolásnál, mert jobb területet húztak ki. Dicséretet érdemel, egész tagságunk, mert valamennyien szorgalmasan dolgoztak, melynek eredményeként csekély 4 nap alatt sikerült az aratást befejezni. Az aratás után nyomban megkezdtük a tarlószántást is. Eddig már a felszántott területben körülbelül 20—25 hold másodnövényt vetettünk el. Tervünk sikerült, az egyé nieket megelőztük. Remélem, hogy a cséplést is meg tudjuk kezdeni július 20-án. Bízunk abban is, hogy állam iránti kötelezettségünknek július 25-ig 100 százalékig eleget tudunk tenni. Terméseredményeink azt mutatják, hogy jégkár és egyéb kedvezőtlen időjárás ellenére sem keil szűkölködnünk. Állam iránti kötelezettségünk teljesítése mellett minden tagunknak jut bőven kenyér gabona. Cseri Lajos tsz elnök, Aparhant. Felszabadulás tsz Szálka: Betterb Jakab és Fodor Mihály elsők lettek az aratásban is Az élenjáró dolgozó parasztok, mint például Betterb Jakab és Fodor Mihály, akik mindketten 8 holdon gazdálkodnak, már rövidesen befejezik az aratást is, kapásnövényeik sem hoznak szégyent gazdájukra, földjeik tiszták, gyommentesek. -— Mindkét dolgozó paraszt a jó gazda gondosságával végzi munkáját. Nem késlekednek a tarlóbuktatással sem és másodnövényt is vetettek már, hogy ezzel biztosítsák állataik takarmányszükségletét. Az ilyen példamutató gazdák mun kaja nyomán egyre gyorsabban halad a községben az aratás. A dolgozó parasztok úgy számolnak, hogy július 25-re minden szál gabonát learatnak. A jövő hét elején már a cséplést is meg akarják kezdeni, a község egy cséplőgépet kapott, az viszont már a részére kijelölt szérűhelyen várja a cséplés megkezdését. A szálkái dolgozó parasztok biztosra vehetik, hogy a jövő héten megkezdődik a cséplés. Azok pedig, akik elsőnek végeznek az aratással, biztosak lehetnek abban, hogy elsőnek kezdik meg a cséplést is. Amikor az igazgató helyettesíti a traktorost... 4 Iparunk az ötéves terv keretén 'belül nagyon sok géppel segítette a mezőgazdaságot. Járásunk területén is megnövekedett a gépállomások gépparkja, négy kombájn arat a járásban. Az idén már kombájn aratja Nakon az Ut a szocikl izmus felé tsz gabonáját, Gyulajon az Uj Barázda tsz-ét, Szakoson pedig az Uj Élet tsz-ét. Amikor július 6-án végiggördült a kombájn .Nak község utcáján, az Uj Élet tsz félé, nagy volt az érdeklődés iránta. Kedden délután 5 óra felé kezdte meg az Uj Élet tsz- ben az árpa aratását. Nider elvtárs, a nagykónyi gépállomás kiváló traktorosa vezette a gépet. A sok esőzés azonban akadályozta munkáját, vasárnapig mindössze 1—2 órát tudott dolgozni. Vasárnap azonban már dél előtt 10 órától egész estig aratott. Munka közben szó került az ország legjobb komíbájnosáról, aki kitüntetésben részesült. Nieder elvtárs. ekkor azt mondotta, legyen csak jó idő, én is megmutatom, hogyan lehet a gépet kihasználni, mert nem akarok a többitől lemaradni. Vasárnap estig 30 hold gabonát aratott le és csépelt el a tsz-nek. Ez az eredmény pedig azt mutatja, hogy Nider elvtárs az ..akarat embere’’ és Ígéretét valóraváltja. A vasárnapi jó időt kihasználták a tsz tagok is, ott szorgoskodtak a kombájn körül. Egy-két kivétel azonban volt, akik nem tartották szükségesnek a vasárnapi munkát. Az ilyen kivételesek közé tartozott Kocor József traktoros is, aki megígérte a tsz-ben, hogy egész vasárnap arat, de bizony csak este jelent meg, traktora azonban nem állt. Miután Grojsz Ádám körzeti szerelő megjavította a kiolvadt csapágyat, Kiss elvtárs, a nagykónyi gépállomás igazgatója és a járási tanács kiküldötte ültek fel a gépre és arattak. Horváth Lajos Dombóvár. 410 kiló anyarozsot gyűjtöttek a kajmádi állami gazdaságban A kajmádi állami gazdaság több mint 24 holdas rozsföldjén naponta 30—40 dolgozó gyűjti az anyarozsot. Eddig 410 kilót szedtek, s holdanként elérték a 17 kilós eredményt, de úgy vélik, meg lesz a 20 is. Az ossz mennyiségnek felét a földről szedik fel, ami már lehullott. Az anyarozs gyűjtés amellett, hogy gyógyszeriparunk fontos alapanyaga, igen jövedelmező is. A rozsból holdanként 5—6 mázsát tudnak még betakarítani s a gazdaság eddig, — munkabéren kívül, több mint 26 és félezer forint tiszta jövedelemhez jutott erről a területről. Tolna megy© képzőművészei szorgalmasan dolgoznak a nyáron Tolna megye képzőművészei a nyár folyamán is dolgoznak. Többen, a Népművészeti Intézet meghívására a tokaji művésztelepre látogatnak el egy hónapra, mások a Kadarka-utcai általános iskola freskóterveit készítik. Az iskola díszítésére nyilvános pályázatot hirdettek, melyen a jelek szerint körülbelül tíz tolnamegyei képzőművész vesz részt. Az idén először kerül kiosztásra a Garay-díj, amit a tavasz folyamán alapított a megyei tanács. A megye művészei az ősz folyamán kollektív kiállításon mutatják be műveiket, s a legsikerültebb olajfestményeket, grafikákat, szoborműveket tüntetik ki a Garay-díjjal, melyet elsősorban olyan művészek kapnak, akik a megye megváltozott életét mutatják be. A pénzjutalommal járó értékes kitüntetés elnyerésére minden művész -küld képet az őszi kiállításra. A nyáron is dolgoznak Tolna megye képzőművész körei. Ezek közül a szekszárdi kör tagjai az elmúlt napokban mentek a palánki tangazdaságba, ahol a gazdaság életéről, festői tájairól készítenek képeket, melyeket az őszi és téli hónapokban' a megye több részén bemutatnak, J
