Tolnai Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-20 / 170. szám

rnrwai VJLÁC PROLETÁRJA! EGYE/ÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN: V. Harcban az árral (2. o.) — Petrarca (2. o.) — Külföldi hírek (2. o.) — Küzdelem az ár ellen... (3. o.) — A gépállomások aratógépkezelői közli többen Igényt tar­tanak a megyei elsőségre (3. o.) — Az aratás hírei (3. o.) — Dózsa György kivégzésének 440. évfordulójára (4. o.) — Az aratás-cséplés idején fokozni kell a zöld­ség- és gyümölesfelvásárlást (4. o.) J AZ MDP TOLNAMEGYEI PARTBIZOTTiAGANAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 170. SZÁM ARA 50 FILLÉR KEDD. 1954 JÜLIUS 30 MEGYÉNK DOLGOZÓI A GÁTON! Helyzetjelentés az árvízről A Duna vizének szintje napról- napra emelkedik. így főleg megyénk három községe. Madocsa, Böleske és Ráta veszélyeztetve vannak az ár­víztől. Hétfő reggelre a Megyei Ta­nács jelentése szerint Bölcskénél volt átcsapódás. mintegy 30 méteren míg Báta községben 17 házat veszé­lyeztetett az árvíz. Megyénk dolgozó népe éjjel-nap­pal nagy lelkesedéssel küzd azért, hogy a veszélyeztetett területeket megmentsék az árvíztől. A községek, a falusi dolgozók állandóan jelentik a tanácsoknak, hogy részt akarnak venni a mentési munkálatokban. — Hétfő délelőtt 9 óráig a bonyhádi járásból közel 500 fő. Szekszárd vá­rosból 150, Dunaföldvárról 365 fő, a dombóvári járásból 150 fő. a tamá­si járásból 250, a gyönki járásból 200 ember ment el Bölcske és Mado- esg községekbe, hogy itt jó munkát fejtsenek ki azért, hogy az árvíz ne okozzon nagy kárt a népgazdaság számára. De máris érkeztek jelen­tések Bölcske és Báta községekből arról, hogy sikerült elhárítani a ve­szélyeket. Bölcskén új gátat építet­tek és ezzel elvégezték a bevédést. Bátán a község lakói a honvédség­gel karöltve hárították el a veszélyt. Mint már említettük, megyénk dolgozói kiveszik részüket a men­tési munkálatokból. A tegnapi napon egy 20 tagból álló brigád alakult meg a Megyei Tanács dolgozóiból is, akik délelőtt 10 órakor már elmen­tek dolgozni Bölcskére. A brigádban dolgozik többek között Rózsa József, a népművelési osztály munkatársa. Hajnal Ádám, Szabó Pál, Fodor Fe­renc, Kern István, a beruházási igaz gatóság dolgozói, Pirgi Elek, Ajkai Vilmos az ipari osztály. Szentpáli, Szászi és Novak elvtársak, a TSB részéről. A mentési munkálatokban részt­vevő összes dolgozókat a megye MXDSZ asszonyai, Horváth Józsefné. a megyei MN'DSZ titkár vezetésével, főttétellel látják el. Tolna: Egymást segítve harcolnak a veszély ellen Vgsárnap, aki végigment a hatos szárny műútról vezető tolnai úton, hősies munkának lehetett szemtanú­ja. Szinte egymást érték a gaboná­val megr.akott szekerek, amint ter­hükkel Tolna-sziget felől igyekeztek a község által kijelölt közös szérűk fejé. Mintegy 300 parasztkocsi, két vontató és három teherautó hordta a gabonát a szigeti részről, hogy azt megmeptsék az esetleges elön­tés elől. A község gabonahordásót a szomszédos községek is segítették, már szombaton is több szomszéd községbeli kocsi segítette a tolnaiak tákarodását. Ter.gelicről 50, Szedres­ről 10, Fácánkertről is jónéhány dol­gozó paraszt sietett a tolnaiak segít­ségére. Vasárnap még fokozódott a segítségadás. Egyedül a tengeliciek, mintegy 90 kocsit adtak segítségül, de a szedresiek és a fácánkertiek is sokkal több kocsit küldtek vasárnap mint szombaton. A két tolnai üzem dolgozói sóm tétlenkedtek vasárnap. Nem a hét fáradalmainak kipihenésére fordítot­ták szabadidejüket, hanem siettek az árvíz vészé! veztetett területek megmentésére. A faddi termelőszö­vetkezetekhez mintegy 150 üzemi dolgozó ment aratni. Körülbelül het­venen pedig a bölcskeiek és a mado- csaiak segítségére siettek. Komáromi elvtárs, a községi pártbi­zottság titkára és Orosz elvtárs, a községi tanácselnök elmondották, hogy árvízveszély elhárítása érdeké­ben bizottságot hoztak létre, mely­nek feladata a megfelelő munkaerő megszervezésé és annak irányítása. A községi pártszervezetek vezetői pénteken este pártbizottsági ülést tartottak, melyen megtárgyalták a feladatokat, melynek szellemében végzik a további munkálatokat. Elő­zőleg pedig a bizottság a tolnaszigeti állami gazdaság megmentésére ho­zott határozatot. Közvetlen veszély még nem fenyegette a gazdaságot, de mint veszélyeztetett területet csak akkor látták biztonságban, ha kiürí­tik azt. A mentési munkálatok más-4 fél napig folytak. Szombaton dél­után két órakor már biztonságban volt a gazdaság 14.500 darab sertése, azonkívül szarvasmarha, ló és egyéb állatállománya. Az átszállításoknál komoly segítséget nyújtott a Teher­fuvarozó Vállalat 6 gépkocsija. Tol­na község tehát idejében felkészült az árvízvédelemre, mégpedig úgy, hogy a vele szomszédos Bogyiszló községnek is szükség esetén segítsé­get tudjon adni. Eddig már felaján­lották a bogyiszlóiaknak a szérűhe­lyet, hogy oda biztonságba tudják helyezni gabonájukat. De ha szükség Úgy kívánja, az elszállításhoz is sé- gítenek. A veszélyeztetett területről tervszerűen, gyorsan ha’ad Bogyiszlón a gabona és a széna elszállítása A dunajnenti községek szomorú tgpasztglgtaik alapján ismerik a nagyvizek, az árvíz veszedelmét. — Bogyiszlón például 1945-ben, amikor a karászi foknál és a tolnai „holt'1 Duna-ágnál négy helyen tört át a tajtékzó hab, nem volt menekülés, 300 ház — a község nagyobb része összedőlt. Az eltelt 9 év óta azonban fokozatosan erősítették a községet körülvevő mintegy 20 kilométeres hosszú gátat. A jelenlegi rendkívüli magas Víz­állást a töltések bírják. Még vagy 3 métert kellene emelkednie a víz­nek, hogy a gát magasságát elérje. Ez azonban egy pillanatra sem je­lenti azt, hogy Bogyiszló község dol­gozói, a termények nincsenek ve­szélyben. Szombaton a déli órákban a karaszi-foknál erős szivárgás volt tapasztalható, amelyet a községi párt szervezet titkára, G. Varga József és a községi tanácselnök elvtársak vezetésével elhárítottak. A gáton belüli alacsonyfekvésű területeken feltört a víz. Szombaton, vasárnap ezeken a területeken folyt az aratás és a gabonát, valamint a nagymennyiségű szénát többszáz ko­csi hordta a magasabb területekre. A gát őrzését megerősítették és felkészülték áz esetleges komolyabb veszélyek elhárítására is a bogyisz­lói dolgozók. MINDSZ asszonyok az árvíz elleni küzdelemben Árad a Duna! — futott végig segélykiáltásként a hír megyénkben is. Nyomán emberek ezrei siettek a Qunamenti községek segítségére, hogy gépek tömegé­vel felvegyék a harcot a pusztító árvíz ellen. Nem maradtak tétlen ezekben a napokban MNDSZ-szerve- aeteink asszonyai sem. Az első vonalaikban küzde­nek a veszély csökkentése érdekében. A szekszárdi MNDSZ-assaonyok közül többszázan vesznek részt Bölcske, Madocsa térségében, Paks környékén az ár­víz elleni küzdelemben. A gátakon a terménybetaka­rítás munkáiban, az élelmezés megszervezésében, — Helyben is az MNDSZ asszonyok a Vöröskereszten be­lül elsősegélynyújtó ügyeletet tartanak éjjel-nappal. Dicséretre méltó a szekszárdi MNDSZ-asszonyok meg­mozdulása. Ugyanilyen lelkesedéssel kapcsolódtak be a men­tési munkálatokba a tolnai MNDSZ-asszonyok is. — Segítenek a gabonamentésnél is. Kocsik tömege hord­ta vasárnap is a veszélyeztetett területekről a learatott gabonát, s az asszonyok közül többen irányították a kocsikat, hogy melyik hova hordja a gabonát. Mér ezelőtt i$ nagy segítséget adtak nemcsak felvilágosító szavukkal, hanem példamutatásukkal is az aratásnál, a kéve behordásnál. A tűzvédelemnél is lelkes munkát végeznek, mint Máté Józsefné, Samogyiné és a többiek. Bólcskén különösen nagy szerepük van a kony­hák felál-ításában és az élelmezés megszervezésében. Itt az MNDSZ-asszonyok, Papp Istvánná elvtársnő, MNDSZ-titkár vezetésével két műszakban dolgoznak. Nem kis feladat ez számukra, hiszen többezer ember élelmezéséről van szó. Madoesám is a szekszárdi MNDSZ-asszonyok segít­ségével a helybeli MNDSZ-asszonyok felállították a konyhát, s azóta hősies, fáradtságot nem ismerő mun­kát végeznek az ár ellen küzdő emberek élelmezésé­nek biztosításáért. A nagy dorogi MNDSZ-asszonyok is idesiettek segíteni. ' Pakson a felsőbb szervek saükségkórház felállítá­sát határozták el, hogy minden eshetőségre készen legyenek. Az MNDSZ-asszonyok itt is nagy segítséget adnak. A szükségkórház céljára kijelölt iskola kitaka­rításában. kimeszelésében vesznek részt. A falu többi dolgozói is példát vehetnek róluk. Bogyiszlón a veszélyeztetett területeken az asszo­nyok is kint vannak aratni. A szövetkezetben dolgozó MNDSZ-asszonyok a tanácsnál segítenek és őrszolgála­tot teljesítenek. A Bölcske—madocsa! térségből jelenti tudósítónk: Közös erővel a pusztító árvíz ellen A Duna toítn »megyei szakaszán a Bölcske—Mado- esa—duruakömlődi térség van legveszélyesebb helyzet­ben. A mintegy 25—30 kilométeres gátszakasz több, mint 12.000 hold termését és két község lakosságát védi. A gátakon mintegy 10 ezer ember dolgozik, s amint a víz emelkedik, kemény munkával ugyanolyan gyorsan emelik a gátakat is. A hosszú gáton számos helyen volt erősebb, gyengébb átszávárgás, amit a gát hős védői eddig mindig idejében elfojtottak. A több, mint 10 ezer hold véoelme közül is a Bölcske-sziget védelme igényli a legkeményebb mun­kát. Már-már úgy látszott, hegy a víz meghátrálásra kényszeríti a védőket, amikor a honvédség műszaki alakulatai, a városból érkezett ipari munkások segít­ségével a község la^ói gyorsított ütemben tudták a nyulgátakat építeni, s ezzel megakadályozták a víz betörését. Olyan széles nyulgátat építettek, hogy azon kétkerekű kordélyok vágtathatnak a földdel. A hő­sies munka egyik eredménye az lett, hogy a sziget­ről minden szem gabonát sikerült betakarítani. Madoosát a közvetlen veszély nem keletről, a Du­náról, hanem dél és délnyugati irányból fenyegette. A víz hátbatámaata volna a községet, ha a Dunaköm- lődnél húzódó patak gátjait nem erősítették volna meg, valamint Dunakömlőd—Madocsa makadám út­tól a hókonyi részig nem emeltek volna nyulgátat. —• Ezen az egyetlen szakaszon mintegy 5000 ember dolgo­zik állandóan, hogy megakadályozza a pusztító víz előretörését. Szekszárd. N agy dörög, Kajdacs, Tamást Dombóvár és sok-sok más községiből százával jöttek a dolgozók, hogy segítsenek a pusztító ár megfékezésé­ben. * A munkásosztály — amellett, hogy igen sok ipari munkás dolgozik a Bölcsike-madoosai térségiben. — vasárnap délután újabb segítséget küldött: tizenkét ta~ lajgvalu érkezett a miár működésben lévő töbfoszáz kisebb-nagyobb gép mellé. * A gátakon nehéz a helyzet. A madocsai hajóállo­mástól északra a gátakat és a nyulgátakat erős ostrom alá vette az ár. Déli irányból az erősödő szél hatására -igen erős hullámverés volt vasárnap délután. Több he­lyen a gátakat és a nyulgátakat „alámosta“. A duna- földvári pártszervezet küldötte. Kövics János elvtárs irányításával a szekszárdi dolgozók a madocsa! gáta­kon megbirkóztak a hullámveréssel és a több helyen mutatkozó szivárgásokat megszüntették. Egy éjszaka a bálái gátépítőkkel A Dunától másfél kilométernyire fekvő, közel 7 kilométer hosszú Bá­ta községnek a felső része olyan csen des, mintha megszűnt volna itt az élet. Pedig néhány napja nagyon is megelevenedett, mert a falu alsó végén a vízparton lévő portákra be­hatolt az árvíz. Bátáin, áz első perctől kezdve élet­halál harcot folytattak a veszélyes ár ellen. Betakarították a gabonát, felszedték a burgonya nagy részét, sok hagymát és zöldséget. Az asszo­nyok kocsiszámra szedték ki a gyö­nyörű papriikapalántát, amit a domb­tetőn ismét elültettek. Péntek délután még a kert algáig ért a víz. de astére már a Báta—du- naszekcsői vasútvonal mellett 10 mé­ternyi szélességben ömlött a faluban. A vízparti sorban mintegy 70 házat fenyegetett közvetlen veszély, ahon­nan két nappal előbb megkezdték a kilakoltatást. A szűk utca másik sorában azonban újabb 120 ház né­zett szembe védtelenül a szemláto­mást emelkedő vízzel. Bátán ember- feletti munkával küzdenek a házak, a benne lakó közel 400 ember és a sok értéké® holmi megmentéséért. A legnagyobb veszély idején a bátaiák nincsenek egyedül. Estefelé egymás után robognak be a teher­autók, zsúfolásig megtelve ásókkal, lapáttal felszerelt emberekkel, akik a nappali nehéz munka után felál­dozták az éjszakájukat, hogy ember­társaikon segíthessenek. A dolgozó parasztok megsegítésére tömegesen jönnek a munkások. Bátaszékről 75 vasutas érkezik, köztük nem egy olyan, aki ke­mény szolgálat után jött a gát­építéshez és szombatra virradóra ismét munkába áll saját terüle­tén. Jönnek Bátaszékrről dolgozó parasz­tok és más munkások is mintegy 140-en. Két teherautó hozza az alsó- nánaii Dózisa és a Világszabadság termelőszövetkezet 70 tagját, nőket, fiatalokait és idősebb férfiakat. Bara­nyából. a 14 kilométernyire fekvő Palotabozsokról is jönnek, de itt vannak a megyei és járási páirtbizott Ságtól, a tanácstól, akik mindenütt segítenek, ahol tudnak. A többszáz segítő kéz együttes erővel egész éjjel hősiesen küzd a veszedelem el­len. Az alsó Duna-sor szűk utcájában mintegy 1200 méter hosszan 150 centi magas és 180 széles védőgátat építenek. A köves, kavicsos utat Raptoai István a sárpilisi gépállo­más traktorosa szántja hármaseké- vél. A sok eső ellenére olyan ke­mény itt a föld, hogy háromszor el kell mennie egy nyomon, amíg sike­rül kifordítani a barázdát. A későb­bi órákban már az eke is elhajlik, nem tud megbirkózni az acél kemény ségű köves földdel. A munka ezután sem szakad fél­be. ..Fogjunk csákányt emberek!'1—: kiáltja el magát valaki az alsónánai- ak közül. S válóban a kőbányai mun kához hasonló küzdelemmel vágják az utat rakják, döngölik a töltést olyan erővel, hogy a holdvilágnál szinte látni lehet izzadságtól gyön­gyöző homlokukat. Négy teherautó szintén szünet nélkül hordja a föl­det a töltéshez. Hajnal felé beborul az ég. de a munka tovább folyik. A védőgátak építéséhez közel 3000 köbméter föl­det keld megforgatni. A legjobb gazdák éjjel-nappal a gáton vannak. Sükösdi József 12 holdas felsővégesi dolgozó pa­raszt péntek reggel elsőnek je­lentkezett fogatával földhordás­ra. Este nyolckor hazavitte az ökröket, de ő maga nem pihent le, hanem visszament és a gát­építésnél dolgozott egész éjjel. Hasonlóan cselekedett Máté Im­re, Mihó János és még sokan, akiknek nem győzni a nevét fel­sorolni. A falu vezetői együtt küzdenek a néppel. Meksz József községi párt­titkár harmadnapja nem volt ott­hon s nem hunyta be a szemét, még­is péntek éjjel 2 órákor alig tudják rá,beszélni, hogy menjen haza, leg­alább egyen valamit, mert csupán futtában harapott egy pár falat ke­nyeret. T. Sümegi István tanácselnök szín. tén ott jön-megy az építkezésnél, el lenőrizni, segíti a munkát. A tanács pontos listát készített arról, hogy melyik kilakoltatott család kihez kői tözzön s az írásbeli értesítést mind­két fél időben megkapta. A párt- és tanácstagokból gátépítő-, kilakolta­tó- és munkaerőt biztosító bizottsá­gokat alakítottak, akiknek nem kis részük van abban, hogy szervezet­ten és gyorsan épül a gát. Hajnalodik! A teherautók egymás után viszik haza a környékbeli dol­gozókat. Egyiket a vasútra, a mási­kat a földekre aratni. Ekkor újabb erők érkeznek a gátra, akiik folytat­ják a megkezdett munkát és nem kis eredménnyel küzdenek a fenye­gető ár ellen. Ary Róza i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom