Tolnai Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-31 / 180. szám

954 JÜLIXJS 33 NÄPEÖ S ARI ÉS PÁR I ÉPÍTÉS _______* F elkészült a eséplés*beg[Tnjtésre a tamási pártszervezet A tamási közj Égi pártvezetőség jó A zombai dolgozó parasztok a cséplőgéptől teljesítik beadási kötelezettségüket unkát végzett az aratás idején a izség dolgoz ó parasztjai között, irtvezetőségi • illésen tárgyalták meg ;t a módszert , amelynek segítségé- il minél gyo rsabban és minél ke- jsebb szem\* eszteséggel tudják be- ikarítani a 1 özség dolgozó oaraszt- li a gabona t. Utána taggyűlés elé itték a terv 2t, amelynek segitségé- el- elsősorbs n a kommunistákat rozgósítottá) ; példamutatásra, felvi- ágosító műi lkára. Ugyanezt népne- előértekezú :ten is megtárgyalták, s gy bővült 1 azoknak a száma, akik a léldamutatj ás mellett felvilágosító szavukkal / is segítették a gyors ara- ást. Mindem tek természetesen meg is lett az & -edménye; hiszen Tamási község a járásban az elsők között fejezte t e az aratást. Szorosan együttmí iködött a pártszervezet a tanáccsá .1 ebben a nagy munkában. A vezet lőségi ülésen a tanáccsal is megbeg íélték az egyes feladatokat. Ennek nyomán a tanács is elsősor­ban a tanácstagok példamutatását helyezi e előtérbe, amely az aratás befejez tével különösen a behordás- ban m utatkozott meg. Régi szokásuk hoz h ivén, egymással összefogva, egymásnak segítve hordták be gabo­nájukat a cséplőgépekhez. Az aratással és a behordással azanbíin még nem dőlt el a kenyér­csata «sikere. Ezt nagyon jól tudja a Tamási községi pártszervezet ve­zetőségi is. Hátra van még a harc döntlő szakasza, a cséplés és a be­gyűjtés. Éppen ezért ehhez >s meg­felelői módon igyekeztek felkészülni. Itt is elsősorban a pártvezetőség fel­mérte a község helyzetét, hogy á po­litikai munka megfelelő erőit az egyes helyeken megtudják szervez­ni Ezt nagyon fontosnak tartják, mert az idén elsők akarnak lenni a cséplésben a járás községei között. Tavaly ugyanis a harmadik helyet biztosíthatták maguknak. Ebben természetesen jó része volt annak, hogy a politikai felvilágosító munkát nem tudták oly széleskörűvé tenni. Az idén máskép lesz — mond­ja Péti elvtárs, a községi pártszer­vezet titkára. Ezután arról beszély hogy a cséplési munkák segítését is pártvezetősági ülésen tárgyalták meg. Ebbe bevonták a tömegszervezetek vezetőit is, s nem utolsó sorban a tanács vezetőit is, de még a gépál­lomás vezetőit is. A párt vezetőség felosztotta egymás között ellenőrzés­re és segítésre a cséplőgépek terü­letét. Nagy szerep jut itt a gép­állomások ‘dolgozóinak és a tanács­tagoknak is, hisz részint belőlük kerülnek ki a község kommunistái. Tizenkét gép dolgozik Tamási köz­ség területén, tehát a politikai mun­kát úgy kellett megszervezni, hogy minden cséplőgépnél legyen vagy kommunista, vagy élenjáró tanács­tag, akire rá lehet bízni a népne­velő, felvilágosító munka vezeté­sét. Rendkívül fontos a népnevelők jó munkája a cséplőgépeknél. A felvi­lágosító szó, a példamutatás eredmé­nyeként minden egyes csépeltető igyekszik a géptől teljesíteni beadá­si kötelezettségét. Ilyen jó népneve­lők vannak is minden cséplőgépnéi, az első gépnél például Molnár György. A második gépnél Horgos István elvtárs, a tizenkettediknél Kovács János tanácstag. A tizenegye A koranyári sok eső, valamint a nedves talajon végzett kapálások következtében a kukoricaföldek ösz- szetömődtek. így a forró nyári na­pok a talajt hamar kiszárítják. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy a'szem­zésnek indult kukorica szemzésben vissza fog maradni. A kukorica, répaföldeken azonnal e^ kell végezni a gazolókapálást, por- hanyítást. E munkát könnyen lehet London (MTI): L. J- Collins, a londoni Szent Pál katedrái is kano- nokja, aki két és féí.hónapos láto­gatást tett a DélafriJcad Unióban, a napokban beszámolt azokról az em­bertelen és felháborító módszerek­ről, amelyekkel a IV! alan-kormány a fehérek uralmát az. országban fenn­tartja. A kommunizmi is felszámolását diknél, a gépállomásról Kecskés Jó­zsef tanácstag és lehetne még őket sorolni tovább is. Valamennyien vál­lalták, hogy az ő cséplőgépüknél nem lesz egyetlen olyan gazda sem, fel­világosító munkájuk nyomán, aki ne a cséplőgéptől teljesítené kötelezert- ségét. Egyébként a cséplőgépek közötti versenyt is úgy szervezték meg, hogy nemcsak az elcsépelt gabona meny- nyisége és minősége számít hanem azt is figyelembeveszik, hogy telje- sítette-e minden csépeltető már a cséplőgéptől a beadását. A népnevelőket a községi páit- bizottság a helyszínen ellenőrizve és segítve, kikéri véleményüket. Ennek alapján készítik fel őket új érvek­kel. Segítik őket abban is, hogy az egyes rendelkezéseket jól ismerjék, s így a dolgozóknak meg is tudja­nak válaszolni minden kérdésükre. A begyűjtés teljesítésére va'ó moz­gósításban már eddig is jó eredmé­nyeket értek el a tamási népnevelők. Ezt mutatja, hogy Tamási község a begyűjtésben a járás községei kö­zött a második helyet foglalja el. A pártszervezet azon dolgozik, hogy a meglévő jó eredményeket továbbfej­lesztve, az első helyre törjön fel. végezni lófogatokkal. A rövid hám­fával egyesbe fogott lovak szép műn kát végeznek, nem törik le a ku­koricaszárat, de azzal a nagy előny- nyel is jár, hogy a ló és ember ál­tal menetközben megmozgatott ku­koricaszáraknál egyúttal elvégződik a termést fokozó pótbepcrzás is. így cselekszik Kelemen György n„k. ter­melési bizottsági elnök, aki •- mVi- szerrel minden évben jó .kukorica- termést takarít be. célzó törvény leple alatt, amely. a szerencsétlenség és a zsarnokság tör­vény 2. elmozdítottak minden olyan párt vezetőségét, amely nem nyerte meg a Malan-kormány tetszését. Az országban uralkodó helyzet igen ko­moly és feszült. Az elnyomott afri­kai, hindu és más színesbőrű népek könnyen elveszíthetik türelmüket — mondo'la L. J. Collins. Több mint 700 holdon fejezték be az aratást a zombai dolgozó parasz­tok. A sárgára érett kalászos tenger kévékbe kötve várta a cséplőgépet, hegy bő termésével megröverdeztes- se a gazdát és a gazdákon Keresztül az egész dolgozó népet. Alig fejeződött be az aratás, a cséplőgép óriások máris vonultak ki, hogy mielőbb megkezdhessék a gabonák cséplését. öt cséplőgép dol­gozik a zombai határban. A kezdeti kisebb hibák kijavítása után, most már zavartalanul megy a munka. Az öt cséplőgép cséplőcsapatai úgy ter­veznek, hogy augusztus 15-re befeje­zik a cséplést. A zombai dolgozó parasztok meg­értették a beadás cséplőgéptől való azonnali teljesítésének jelentőségét. Eddig 50 dolgozó paraszt gabonáját csépelték el, akik azonnal, a cséplő­géptől teljesítették gabonabeadási kötelezettségüket. Szabó György dol­Amikor megjelent a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormány határozat Alsónyék község dolgozó parasztsága is örömmel fogadta és elhatározta, hogy mindent megtesz a •tározat megvalósításáért. Azóta hosszú hónapok teltek el és nem eredménytelenül, mert megnöveke­dett az alsónyéki dolgozó parasztok állatállományának száma. Március­ban már 25 százalékkal több szarvas- marha volt a községben, * mint ta­valy. így volt ez a sertés, juh és más állatoknál is, sőt azóta még nagyobb a szaporulat száma. Farkas Sándor 8 holdas dolgozó parasztnak a múlt évben csak három tehene volt, az idén már 4 tehene és 25 süldője van. A földet is megsze­rették az alsónyékiek. A tavasszal valóságos közelharc folyt a 900 hold tartalékterület bérbeadásánál, min­denki béreim akart, ha csak egy- egy darabkát is. Most bátran mond­hatjuk, hogy községünkben minden talpalatnyi föld meg van művelve. gozó paraszt például 20 mázsa bú­zát, 3 mázsa árpát és 2 mázsa rozsot vitt azonnal a cséplőgéptől a begyüj- tőhelyre. Vagy Mocsár Mihály dolgo­zó paraszt, aki 13 mázsa búza, 2 má­zsa rozs és 4 mázsa árpa beadását teljesítette azonnal. És így tovább lehetne sorolni, mind az 50 gazdának a nevét, akik tettükkel példát mu­tatnak a megye valamennyi dolgozó parasztjának. A dolgozó parasztokon kívül a zombai termelőszövetkezetek tagjai is arra törekedtek, hogy mielőbb tel­jesítsék beadási kötelezettségüket. Az I-es típusú Uj Barázda termelő­szövetkezeti csoport tagjai például 1O0 százalékban eleget tettek kenyér- és takarmánygabona beadási köte­lezettségüknek. A Vörös Csillag tsz és a szintén Zombához tartozó Szent- gál-pusztai Szabadság tsz tagsága is teljesítette már árpabeadásj kötele­zettségét. Termelőszövetkezeteink közül a Pe tőfi tsz-nél növekedett legjobban a szarvasmarha állomány, még a nyár folyamán istállót kell építeniük, mert a meglévőben már- nem férnek el az állatok. Az állattenyésztés fejlesztése mel­lett a növénytermesztés terén is ko­moly eredményeket értünk el. Ide­jében végeztünk a növényápolással. Amikor pedig megkezdődött az ara­tás, mindenki csatasorba állt, hogy a kevés jó idő minden percét ki­használva időben végezzen azzal. A Petőfi- tsz tagsága, amikor lát­ta, hogy a gépállomás által ígért gép nem érkezik meg idejében, hoz­záfogott kézierővel aratni. Az aratók között otjf volt Weisz Ádám Is, a tsz elnöke, ő aratott, felesége pedig a markot szedte. A jó példa nyomán az egész tagság egy emberként vette ki részét az aratásból. A Világszabadság tsz kombájnnal aratoft s gabonabeadási kötelezettsé­gét is teljesítette. Paksi Béni Mentsük meg kukorica termésünket A Malan-kormány fasiszta módszerekkel tartja fenn uralmát a Dél-Afrikai Unióban Növekszik az állatállomány Alsónyéken A Vörös Csillag tsz teljesítette gabonabeadási kötelezettségét A selymes Tolna és a himes Fácánkert Irta: CSÄKVÄRY MARGIT TOLNA. A lassan mocsarasodó holt-Duna páradús levegőjében es­teseden elbizonytalankodnak a színek 1— elfakulnak az életek. Az ivóban szőke halászlegény — talán a Béke Halászati KTSZ-ből —• búsan gon­dol távoli kedvesére, vagy az idei halfogásra.,. A rómaiak hajdanvolt élénk kikö­tőjére, Alta Ripára („magas part“) itt már csak a Magaspart-utca név­táblája emlékszik. Attilára még ez sem. Mi maradt Szilágyi Erzsébet várából, a fallal körülvett országgyű lési székvárosból, ahol Mátyás ki­rály ig sokat időzött? öregek beszé­lik, hogy alacsony vízálláskor a Duna medréből széles, hosszú kőfal bukkan ki, rá is lehet állni... Ez talán a régi várfal, az áradások a Duna medrébe iszapolták. A szerencsétlen II. Lajos jobban él az emlékezetben, táblája is van a tanácsház falán. Innen indult a mohácsi csatába, anno 1526. A török dzsámik (imaházak) i.yomai megvan­nak még a Marx Károly utcában; egy ház alatti rettentő, pincéről azt mondják a török váralagút része. A lakosság eredetét elárulja sok német név és két ősi szobor, amit Mária Terézia és II. József halász­hajós idetelepítettjei a Fekete erdő mellől hoztak1 magukkal, Nepomuki szent János feketedő szobra ott áll a Selyemgyárnál — egy szép barokk kapu előtt. A hajósnépek jórészt már ide kerültek a gyárba és a jó véd- szent most a gyárból kilépőkre me­red. A másik, a fiatalabb öreg, a vizet bűvölve áll a Tolnaszigetre ve­zető híd feljárójánál. Mi is emlékeztet még ezeken a LIagaspartról lefutó, gkbe-gurba, macskaköves uí cákon a régi orszá­goshírű tolnai hajóácstelepekre, a hömpölygő Duj ián megfontoltan ha­ladó hajókra? Csak. a búsongás .. . Mert a lakosa ág fele hajós volt, de a többiek is 11 Dunából éltek. Elvit­ték a Dunát (az 1880-as években az áradások miíatt a Tolna—Bogyiszló- kanyart egy« mes vonallal egyszerűen levágták) és azóta a 18 ezernyi la­kosság a ü síére csökkent. A holt- Dunát déde' tgetik azóta és szeretnék mindenárán feltámasztani. A terv ott szerep« U a múlt rendszer min­den képvi selőválasztásán — kortes- fogásnak — de úgy látszik, mégis csal« népi demokráciánk váltja való­ra a tóin aiak álmát; egy helyes holt- Duna szf aibályozással. A TEJ «VEK SZERINT a Tiszalöki Vizierőr nű befejezése után idejönné­nek a í nagy kotrógépek, hogy a fel- iszapoí t medret kisebb teherhajók köziek edésére is alkalmassá tegyék. Két J camarazsilippel kapcsolnák be a hol tágat. Ezzel megoldanák a Sár­köz i Jntözését is, de a várszegi álla­mi f gazdaság, Fadd, Tolna, Mözs, Bo- gyis zló, sőt Szekszárd határának nag y része is öntözhető lenne. Halá­sza ti szempontból is körülbelül 2 mf llió forint évi jövedelmet jelen­tei ie. Déhát nem olyan nép ez, ame- lj/ik csak az államtól várna mindent: s zorgalmasan dolgozik a jövőjén. Itt i íem sok baja van a tanácsnak a / néppel, minoenki tudja a kötelessé- ! gét. Adófizetésben, beszolgáltatásban I az elsők. A határ példásan szép,' akár kétezer egyéni gazdálkodó 2— 3 holdas földjeit nézzük, akár a 120 holdas I-es típusú Alkotmány tsz földjét. Persze, a tsz termésátlaga ■g a legjobb egyéniét is felülmúl­ja, ott 100 ölenként 130 az árpa, itt csak 80. Dehát a sok nadrágszíj föl- decske, meg a lakosság rétegeződóse miatt lassan halad itt a tsz-ek ala­kulása. Mert ez a tolnai nép olyan, mint a bogyiszlói vetemény: kevert. Sváb és magyar és felvidéki újtele­pes és kétlaki és soklaki... Iparos, hajós, gyári munkás, többféle egy­szerre, de azért kisparaszt is, 2—3 holddal, amit a Festetichek—Dra- schék tolnai uradalmából szerzett a régi parcellázáskor. E pillanatban 20 tsz-tag őrzi kitartóan a nagyüze­mi gazdálkodás gondolatának lángocs káját, az egyéniek már földet akar­nak vásárolni — mig azelőtt a há­zukat is el kellett adniok. Azelőtt, ha valakinek két lova volt, abból is eladta egyiket a nagy adó miatt. A kormányprogramm óta mindenki igyekszik csikót is nevelni magának, nemcsak földet venni. A községre mégsem a mezőgazda­ság a jellemző. Városias, iparos hely ez ,textil- és selyemgyárral Szinte szimbolikus a régi védszent a gyár előtt az új foglalkozásnál. FONTOS ÜZEME Magyarország­nak a tolnai Selyemfonógyár. Az el­ső és egyetlen, amely hemyóselyem- fonalat gyárt. Sok asszony dolgozik itt és a tolnaiakra jellemző szorga­lommal 119 százalékra teljesítik ter­vüket. Friedrich Gyula — a szovjet I tanulmányúiról nemrég visszatért fő­mérnök — azon töri magát, hogyan lehetne több selymet lefonni a gubó- ról, s ehhez jobb gépet szerkeszte­ni. Szovjet tapasztalatai alapján Tak- ler Jánossal együtt már sikerült is olyan fonógépet szerkesztenie, mely lehetővé teszi, hogy az asszonyok ne az 55 fokos melegvízben, hanem csal« 28 fokosban adagolják a gubót. A gép egyúttal a munkafolyamatot is egyszerűsíti. Féléves kísérletezés után a gyár megtalálta a módját, hogy ugyanazon a gépen, amelyen a szokásos finom selyemfonalat készí-, tik, durvacsomós shantuhgfonalat is elő lehet állítani — selejtgubóból, amit eddig olcsó áron Svájcba és Olaszországba exportáltunk. 14 gép lármájában 20 ezer méter shantung- anyagra való fonál készül most itt. Bár mégegyszer ennyit is fel tudná­nak dolgozni — ha lenne elegendő gubó. Sajnos azonban, a gyár 50 százaléka a csökkenő gubótarmés miatt áll. Itt van a község másik végében az ország legnagyobb gubóraktára. Az egész országból ebbe az élüzembe fut össze a selyemgubó. Szalontai József és Windisch Ferenc vezetők szerint havonta mintegy 6—7 ezer kiló gu­bót adnak át a fonodának. Persze ez kevés, hisz ebből csak a selejt megy shantungfonálnak. De egyre kevesebben foglalkoznak gubóte- nyésztéssel az országban, holott nem­zetgazdasági érdek lenne, hogy több I selymünk legyen. De ha ilyen ala­csony a beváltási ár, 1 kilóra 25 j forint? Ennél mindenki talál jobb foglalkozást. Persze, ha az egyik ol­daton shantungot kezdünk gyártani, akkor a másik oldalon jó lenne va­lamit tenni a gubótermelés biztosí­tására is. VAN EBBEN a kis fészekben sok minden, ami földeríti a szívet, sze­met. A sok-sok szép és jó népbolt, a jólműködő kisipari tsz-ek sora (ki­véve a Halászati KTSZ-t, mert itt az id°-i gyenge zsákmány miatt nagyon letört a hangulat és a vezetők még semmit sem tettek a kedélyek meg­nyugtatására). Itt van a földműves­szövetkezet szép Béke étterme jó konyhájával és kedves alkalmazot­taival. Sok a feltűnő jó ízléssel, szé­pen és egyszerűen öltöző nő. Sport­pálya készül egyholdnyi területen, az úttörők fásították be. Vannak új be- tonutak. Két gyárnak új óvódéi, nap- köziotthonai vannak, a textilgyári­nak 20 lakásos új lakóépülete és im­pozáns kultúrpalotája (kár, hogy olyan messze, kinn a „prérin"). Szep­temberben új gimnázium nyílik. — Nagyvonalú földművesszövetkezeti áruház épül és fedettuszoda (egye­lőre csak tervrajzon), Tolna sok jó úszójának és vizipólócsapatának. Itt van a Sztálinváros-Tolna-Pécs vasút­vonal, amelyen Tolna is saját vasút­állomást kapna a 3 kilométerre lévő Tolna—Mözs állomás helyett (ennek is megvan már a terve). Tervek és sok sok, most formálódó, meghatóan melegszívű emberek vannak itt, akik nek élete „kész regény", s akikkel jó lenne nagyon sok iaot eltölteni... De sietni kell, mert sok apró-cseprő vállalat, szekszárdi raktár telepedett be tolnai lakásokba és éjjeli szállást — még a tanács sem tud szerezni, (Folytatjuk) ‘

Next

/
Oldalképek
Tartalom