Tolnai Napló, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-03 / 130. szám
1054 JÚNIUS NÄPCÖ 3 Bírálat után a dalmandi gépállomáson • • . A közelmúltban két cikk jelent meg lapunkban, mely dicsérte is, bírálta is a dalmandi gépállomás kol lektívájának munkáját. Az első cikk március 14-én jelent meg. A „Sike- rül-e a dalmandi gépállomás kollektívájának számítása?” című, arról adott hírt az újság olvasóinak, hogy a dalmandiak vissza akarják szerezni elvesztett dicsőségüket, újra az ország első gépállomása címmel akarnak büszkélkedni. A másik április 11-én azt hozta az olvasó tudomására, hogy „A dalmandi gépállomás dolgozóinak fogadalma, csak puszta ígéret maradt.” Az utóbbi cikk megjelenése után többször érkezett levél a dalmandi gépállomásról, melyben azt írták szerkesztőségünknek, hogy egyetértenek a bírálattal, de egykönnyen nem adják fel a reményt, mindent elkövetnek, hogy a párt III. kongresszusára tett fogadalmukat valóra váltsák, pótolják mulasztásukat, le- törlesszék a néppel szembeni adósságukat. Ez, mindenesetre nagyon szép volt a dalmandi gépállomás kol lektívájától, mert hiszen még május 1-én úgyszólván sehol sem voltak a tervtéljesítéstől. Az aratógépek kijavítását 50 százalékra, a cséplőgépek javítását 48 százalékra végezték el, az elevátorok javítását pedig, akkor még meg sem kezdték és ezzel szem ben már akkor volt 4700 munkaóra, és 12.000 forint béralap túllépés. A tavaszi talajmunkaterv teljesítésével nem. állt rosszul a gépállomás, de azt, sem lehetne mondani, hogy valami jól állt, mert az is csak 53.7 százalék volt. Tehát nagyon merész, s kissé meggondolatlan fogadás volt ennek a sok mulasztásnak a pótlását ilyen rövid időre vállalni. Node nézzük most még, hogy napjainkban mi is a helyzet a daimamli gépállomáson ? Jelenleg kirakodóvásárhoz hasonló kép fogadja az embert Dalmandon, szanaszét hever minden. Egyik vetőgép erre, a másik arra, itt egy aratógép, amott egy cséplőgép, odébb egy traktor, szóval nagy a felfordulás. De mindez arról tanúskodik, hogy nagy munkában vannak a dalmandiak. Abban bizony! Azért vannak olyan szanaszét a gépek, mert javítják őket. Ugyanis június 10-én Dal- mandon is kijavítva, katonás rendbe kell majd állítani minden gépet, mert akkor vizsgálja felül a bizottság, vájjon hogyan készült fel a gép állomás a gabonabetakarításra, a tarlóhántásra, a másodvetésre, a nyári mélyszántásra, meg a többi munka elvégzésére. Hogy milyen sikere lesz majd a bizottságnak, amelyik a gépeken hibát keres, azt most még nem lehet tudni. Egyet azonban nem árt megjegyezni, az egész megye dolgozói elé tárni azt, hogy a bírálat után Dalmandon soha nem látott lelkesedéssel dolgozott és dolgozik ma is a gépállomás kollektívája. Iparkodik mindenki, hogy kongresszusra tett fogadalmát teljesítse, senkisem akarja Dalmandon még egyszer megérni, hogy bírálat érje a gépállomást. AzMDP III. kongresszusának második napján következő volt a helyzet Dalmandon: 26 cséplőgépből 24 teljesen készen volt, a másik kettőn pedig az utolsó simításokat végezték. Az aratógépeken az utolsó csavart húzta a szerelő, a kombájnok pedig teljesen készen voltak. Hogy csinálták mindezt? Látszólag egész egyszerűnek és természetesnek néz ki az egész dalmandi kép. A műszaki gárdát, — természetes, a megyei központ segítségével, — teljesen átszervezték. Azt mondaná erre a tájékozatlan olvasó: — Ez természetes. Ha a gépállomás szíve-lelke, a műszaki gárda nem látja el feladatát, át kell szervezni. Ez igaz is. Azonban nem megy ez olyan egyszerűen, mint az ember elképzelné. Bizony Dalmandon nagy utánjárás után tudtak a műszaki gárda élére mérnököt állítani, a műhely élére pedig egy 45 éves gyakorlattal rendelkező, a gépész szakmában jártas elvtársat. Az „úi“ műszaki gárda nagyszerűen ellátja feladatát Szarka elvtárs, a műhely vezetője és a szerelők kimondottan hulladék anyagból összeeszkábáltak egy dobkosárcsiszoló gépet, mellyel rövid egy hónap alatt 2000 munkaórát takarítottak meg, nem is beszélve arról a sok forintról, amit még ez- ideig nem tudnak kimutatni. Tehát a 4700 órából 2000 most már megtérült. A másik 2700-at pedig a következőképpen pótolták. Május *l-én vállalták a szerelők, meg a javításban résztvevő traktoristák, hogy fogadalmuk valóraváltása érdekében munkaidő után dolgoznak egy órát. csak azért, hogy biztosítva legyen kongresszusra tett fogadalmuk valóraváltása, ne kelljen többé szégyenkezni azért, hogy megyénk gépállomásainak sereghajtói. A dalmandi gépállomáson is njeg- ta'álható a felirat: „Kongresszusi héttel köszöntjük a pártkongresz- szust.” A dalmandi gépállomáson valóban van kongresszusi hét. Azt vállalták a dolgozók, hogy mindennap az előírt munkan.dőnél 2 órával többet dolgoznak és ha kell vasárnap délelőtt is dolgoznak, hogy jelenthessék a pártkongresszusnak: „Teljesítettük Ígéretünket!” A kongresz- szusi hét alatt valóra is váltották Ígéretüket a traktoristák, hiszen ennek eredménye, hogy elkerült a szégyenteljes utolsó helyről Dalmand. Most a gépállomáson kongresszusi műszak van. Úgy számítanak a dalmandiak, hogy szombat estig, — tehát a kongresz- szusi műszak alatt — kijavítják a még javítatlan elevátorokat és a többi gépeket, hogy jelenthessék a pan ■ rak: „A kongresszusi műszak utolsó óráiban az utolsó simításokat is elvégeztük az arató-, illetve cséplő- gépeken, meg az elevátorokon ,s.” * I ehet, hogy egy kicsit rosszul sikerült a kép. Többet kellett volna ‘alán írni arról, hogy bizony az ered né nyék ellenére még nagyon sok ívba van Dalmandon. De igazán elismerést és dicséretet érdemel a gép állomás kollektívája és a gépállomások megyei igazgatósága, meg a dóin bóvári FateMtő Vállalat kollektívája, hogy közös erővel, egy akarattal pótolták a gépállomás korábbi mulasztásait. „Az MNDSZ legyen ott mindenütt, ahol segíteni, támogatni kell" „Á fejlett módszerek alkalmazásával 3*5 literről 11 literre emeltük a fejési átlagot1 A közelmúltban tapasztalatcserét tartottak a faddi Uj Élet termelőszövetkezetben, ahol részt vettek megyénk élenjáró termelőszövetkezeti vezetői és Hodek József elvtárs a Kisbér-batthyány-pusztai „Virágzó” termelőszövetkezet Kossuth-díjas elnöke. A vendégek rámutattak arra, hogy a termelőszövetkezetben az alacsony hozamok, főként az állat- tenyésztésben abból adódnak, mert nem alkalmazzák a fejlett módszereket. A termelőszövetkezet tagsága, vezetősége a közgyűlésen elhatározta, hogy ezután alkalmaznak minden olyan fejlett módszert, mellyel elősegítik a közös vagyon gyarapodását, hozzájárulnak saját életszínvonaluk emeléséhez. A faddi Uj Élet termelőszövetkezet vezetői és tagjai máris hozzáláttak határozatuk végrehajtásához. Az elmúlt napokban érkezett egy levél a faddi Uj Élet termelőszövetkezetből, melyben Bokros József elvtárs a következőket írja: Emelkedik a tejtermelés as élenjáró módszerek alkalmazásával Termelőszövetkezetünkben hosszú időn keresztül a régi megszokott maradi módszereket alkalmaztuk a tehenészetben, naponta kétszer fejtünk, általános volt az etetés, itatás, és a fejésre sem mindenkor adtunk. De nem is volt mindenkor tejünk, 10 darab tehéntől csak 35— 40 liter tejet fejtünk. így bizony sok jövedelemtől fosztottuk meg magunkat. Ezen a módszeren változtattunk, és 1954. május 12-én Körösi István fejővel bevezettük a háromszori fejést, egyedi takarmányozást, tőgy- maszást és az utó-csepegtetést. Teheneinknek a legeltetés mellett adunk egy kis zöldtakarmányt, mely őszi takarmánykeverék, ősziárpa, bükkönnyel. Az új módszerek bevezetésével kezdetben nem sok eredmény volt, sőt csökkenés állt be >/2—I liter darabonként, de egy hét múlva már komoly eredmények jelentkeztek. Május 22-ig megkétszereződött tejtermelés. Ezen a napon már 86 liter tejet fejtünk 27-ére pedig már el értük a napi 110 liter tejet 9 tehéntől, mert egyet nem fejünk. Tehát az eredmény az, hogy az új módszerrel 3.5 literről 11 literre emelkedett az istállóátlag. A szövetkezet jövedelme ezzel is emelkedett, mert naponta 210—220 •forinttal több a jövedelmünk, amire bizony nagy szükségünk van. így i saját magunk meggyőződtünk arról, hogy az élenjáró módszerek alkalmazása mennyire hasznos. De ezzel még nem állunk meg, célunk az, hogy bevezessük az itatásos borjúnevelést is, mert ez is fog valamit segíteni. Már most egyedenként fejőskor pontosan írjuk a tejtermelést, minden tehénnél külön- külön, hogy megismerjük teheneink teljesítőképességét, takarmányhasznosítását. és hogy a törzskönyvezéshez megfelelő pontos adatokat kapjunk. Javaslom a termelőszövetkezeti elnököknek és fejősöknek és tehenészeteknek, hogy bátran alkalmazzák az élenjáró módszereket, saját maguk jövedelmének fokozására és nem utolsó sorban dolgozó népünk több tejjel való ellátása érdekében. Érjük el azt, hogy a tolnamegyei termelőszövetkezetek többségében legalább a tizliteres istállóátlag meglegyen. Mi mindent megteszünk ezen a téren, hogy az eddig elért eredményeinket még tovább fokozzuk magunk hasznára, népünk javára. Bokros József tsz. elnök. * A megyei tanács mezőgazdasági osztálya, az erre illetékes szakemberek helyszínen is megnézték, hogy a faddi Uj Élet termelőszövetkezetben milyen lehetőségek vannak, s arra a megállapításra jutottak, hogy még a jelenlegi tejhozamot is lehet emelni. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya, S r e i n e r Imre elv- társ a megyei főállattenyésztő következő kommentárt fűzte a fentiekhez: — Nagyon helyeseljük a faddiak kezdeményezését, amellyel elindítják a tolnamegyei termelőszövetkezetek ..10 literes istállóátlagos mozgalmát”. Meg vagyunk győződve arról, hogy nagyon sok termelőszövetkezet csatlakozik ehhez a mozgalomhoz és nemcsak elérik, hanem túl is teljesítik. Helyesnek tartjuk azt is, hogy fejősenként feljegyzik a tehenek termelését, vezetik a házi feljegyzést. Egyébként a törzskönyvezési utasítás előírja, hogy csak ott lehet törzs kön.yvezés, ahol a bázifeljegyzést rendszeresen vezetik. Sajnos, hogy ezt eddig nem követelték meg az állattenyésztési állomás dolgozói, pedig ezzel a lazasággal megsértik a törvényességét. Pártunk Központi Vezetősége felül vizsgálta az MNDSZ munkáját, új módon határozta meg feladatainkat, melyet asszonyaink igen lelkesen fogadtak. Különösen nagy örömmel fogadták az asszonyok az MNDSZ-szer- vezet újra alakulását üzemekben, állami gazdaságokban, tsz-ekben, ahol az utóbbi időben nem voltak szervezeteink. Ilyen például a mözsi Úttörő tsz, ahol az asszonyok pártunk III. kongresszusára a vállalásokat a növényápolásban és az állattenyésztésben teljesítették, sőt túlteljesítették. Szervezetünk előtt fontos feladatként határozza meg pártunk a fokozottabb törődést az anya és csecsemővédelemmel, a napköziotthonok problémájával. Nagy szeretettel és gondossággal kell törődni a napközikkel és óvodákkal, hisz ott tanulják meg gyermekeink az első önálló lépést az élet felé. Sok helyen példát vehetnének Bit- tai Endréné várdombi óvónőről, aki nem siránkozik, ha valahol hiányosság mutatkozik, hanem igyekszik ötletesen, lelkiismeretesen azonnal megoldani. Nehézség mutatkozott a napközi fenntartásánál, mivel a szülök nem minden esetben tudták a napköziért a térítést befizetni. Ezt ö az MNDSZ asszonyaival úgy oldotta meg, hogy műsoros estét rendeztek, melynek a bevétele elég 3 hónapig a gyermekek napi hozzájárulásának kifizetésére. Ezzel segíti a szü'öket. és bebizonyítják, hogy az MNDSZ munkája nemcsak Várdomb községben, hanem mindenütt úgy mutatkozzon meg, hogy törődjön a nők napi problémáival, legyen ott mindenütt, ahol segíteni, támogatni kell. A jó kezdeményezés adjon. segítséget ahhoz, hogy minden asszony aktív harcosa legyen annak a harcnak, melyet a békéért folytatunk. BODRICS JANOSNÉ MNDSZ járási titkár, Szekszárd. Ölti Vilmos előadása Szekszárdim Népes hallgatóság, jogászok és vállalati dolgozók előtt tartotta meg Ölti Vilmos nagy érdeklődéssel várt előadását „A társadalmi tulajdon büntetőjogi védelme” címmel. Előadta, hogy „a társadalmi tulajdon a szocialista típusú állam alapja. Ezért, aki a szocialista tulajdon ellen követ el bűntettet, a szocialista állam ellen támad. Ez a magyarázata ezen cselekmények kiemelkedő társadalmi veszélyességének. Ebből a szempontból a helyes perspektíva, ha országos viszonylatban nézzük a cselekményeket. Különös gonddal kell vizsgálnunk és büntetnünk azokat a bűnözőket, akiknek hivatali kötelessége a társadalmi tulajdon megóvása, mint pl. vállalatvezetők, ktsz, — és tsz, — elnökök, üzletvezetők, ellenőrök stb. Tudatosítanunk kell a dolgozók között a társadalmi tulajdon jelentőségét. E vonatkozásban semmi lazaság meg nem engedhető. Olyan helyzetet kell teremtenünk. amelyben lehetetlenné'válik a társadalmi tulajdon fosztogatóinak helyzete. A társadalmi tulajdon biztosítása és a bűnözők elleni kérlelhetetlen harc nélkül megoldhatatlan népünk felemelése, országunkban a szocializmus felépítése”. Az előadáshoz számos hozzászólás hangzott el és a dolgozók konkrét ügyekben sok kérdést intéztek az előadóhoz. A válaszok is hozzájárultak a társadalmi tulajdon nagy jelentőségének tudatosításához. Szálkát is bekapcsolták az autóbusz forgalomba Május 26-án reggel nagy öröm ért bennünket, Szálka község dolgozóit. Nyolc órakor gépkocsi tülkölés verte fel a falu csendjét, begördült a községbe a rég várt autóbusz. Nem volt váratlan vendég, régóta kértük, hogy községünket kapcsolják be a MÁV- AUT forgalomba. Hiszen, ha piacra akartunk menni, vagy ügyes-bajos dolgainkat kellett menni intézni, 12 kilométert kellett gyalogolnunk a legközelebbi községig. Ez az út pedig 2'/2 órát vett igénybe csak oda, vissza ugyanannyit. így tehát 5 órát elgyalogoltunk a napból. Mondhatjuk azt, hogy egy-egy ilyen út után oda volt egész napunk. Éppen ezért el lehet gondolni, hogy milyen nagy volt az örömünk, amikor az autóbusz megérkezett községünkbe, örömünket még inkább tetézte az, hogy a pártkongresszussal egyidőben valósult meg régi álmunk. Amikor az autóbusz megállt a számára kijelölt megállónál a helyi MNDSZ ügyvezetője, Nagy Lajosné virágcsokorral fogadta a vezetőt, a kalauzt és a falu nevében köszönetét fejezte ki a MÁVAUT dolgozóinak ezért a „meglepetésért”. Mi pedig a kocsit díszítettük fel virágokkal, hogy had lássa mindenki örömünket, melyet az új autóbuszjárat bekapcsolása hozott a lakosságnak. Most.pedig ezúton mondunk köszönetét pártunk és kormányunknak a szerető gondoskodásáért. Jusztin István levelező, Szálka. Jó társadalmi munkát végzett a pálfai földművesszövetkezet A pálfai földművesszövetkezet vezetőségének tagjai jó példával járnak elől a munkában. Állam iránti kötelezettségüknek mindenkor pontosan eleget tesznek: Nász István, Erdélyesi János, Szabó János, Reményi Rezső már egészévi, Lázár József, Vörös József. Halba Ferenc. Kojári János félévi tojás- és baromfi beadásukat teljesítették. Valameny- nvien példát mutatnak a tavaszi munkálatokban is. A gazdasági munkák jó elvégzése mellett egy percre sem feledkeznek meg a földművesszövetkezet ügyeiről sem .A dolgozó parasztok jobb és gyorsabb áruellátása érdekében megnagyobbítják a bolt helyiségét. Erre a munkára valamennyien önként jelentkeztek, saját fuvarral hordják el a bontásból származó hűl ladékot. Ezzel több mint 1.000 forintot takarítanak meg a földművesszövetkezetnek. Társadalmi munkájukkal ahhoz is hozzájárulnak, hogy a bolthelyiség idő előtt elkészüljön. A vezetőség példáját látva a szövetkezet dolgozói is bekapcsolódtak a társadalmi munkába. Vállalták, hogy a bolt és az iroda helyiséget átrendezik, az udvaron pedig virágos kertet rendeznek be. hogy szebbé k otthonosabbá váljon szövetkezetük. lfsi jós%4*fl*<Mi<^iHKeiRse$; a Ka la Ionon A Magyar Távirati Iroda jelenti, hogy a „Pajtás“ nevű balatoni csavargőzös 1954. május 30-án délelőtt 11.45 órakor Balatonfürednél felborult. A hajón a személyzettel együtt 185 fő tartózkodott. A mentési munkálatok a szerencsétlenség után haladéktalanul nagy erővel megindul lak. A hajón utazók közül tizenkettő személy: Csornai Antalné, Csornai Piroska, Csernus Ferencné, Vittmann Sándor veszprémi lakos, Villányi Mária mőzsi, Vituska Mária őcsényi, ötvös Iván mesterszállási, Bernhardt Gyuláné pesterzsébeti, Huszti Mária hajdúnánási, Homonnai Imre bereg- daróci, özv. Domemis Gyuláné budapesti és Göbölyös, László szekszárdi lakos életét vesztette. Többen kisebb sérüléseket szenvedtek. A felborult hajó felemelése, valamint a szerencsétlenség okainak és a felelős személyeknek megállapítása folyamatban van. (MTI.)
