Tolnai Napló, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-23 / 147. szám

TOZJMA1 NAPLÓ VILÁG PROL ETÄRJAF EGVEfŐlJEYBMM r A MAI SZAMBÁN: A líuatpmalai kormány csapatai visszaverik a betola­kodókat (2. o.) — Offenbach (2. o.) — Hogyan rendel­kezik a „Life" Franciaország területeivel (2. o.) — A Középdunántúli Aknamélyítő Vállalat június 17-én befejezte első féléves tervét (3. o.) — Az alulróljövő kezdeményezés és a vezetők kötelességei (3. o.) — A napfogyatkozás és annak jelentősége (4. o.) Mire vár a Tatarozó Vállalat (4. o.) xi. Évfolyam, 147. szám ________ _____________________________ ara 50 fillér szerda, 1954 jünius 23 B ecsüljük meg a jó gazdákat! MEG Y Éfii KÉL ÉTÉBŐL Dombóvári Vajiisem : Húsz napos tervüket 107*3 százalékra teljesítették Az ország minden részén szép számmal találhatunk példásan gaz­dálkodó, a föloet kiválóan megműve- velő termelőszövetkezeteket, dolgozó parasztokat. Az egyik kitünően ért a szép, jóállású lovak neveléséhez, a másik mestere a burgonyatermelés­nek, a harmadik pedig rövid idő alatt 180—200 kilósra hizlalja a sertéseket. A tamási Vörös Szikra tsz ősszel és tavasszal műtrágyázott búzája tavaly 19 és félmázsés termést adott holdan­ként; Huny a István gyomai dolgozó paraszt pedig 40 mázsa kukoricát termelt. Hunya István nagy kuko­ricatermésének titka nem titok: őszi mélyszántás, rendszeres istállótrágyá­zás, négyszeri ekekapálás és három­szori kézikapálás. A gazdálkodásnak ezt a módszerét egy-egy falu hatá­rában mindenütt megvalósíthatjuk. De ehhez az szükséges, hogy a jó tsz-ek, a jó gazdák tapasztalatai szé­les körben elterjedjenek, tudásuk kincsestárából minél többen merítse­nek — ez segíti az egész falu és az ország gazdagodását. Szomor Ferenc, a bonyhádi járás főagmnómusa például elmondta, hogy Kakasdon Sebestyén József dolgozó paraszt érdekes módszerrel ülteti a burgonyát: a földet keresztben-hosz- szában megvonalazza, a vetőgumókat négyzetesen lerakja, majd a sorkö­zöket mindkét irányban töltögető ló­kapával meghuzatja. így a burgonya bakhát alá kerül, s az ültetéssel együtt kész az első töltögetés is. — Sebestyén József módszere hasznos­nak bizonyult: tavaly 145 mázsa bur­gonyát termelt holdanként. Szomor elvtárs most a burgonyaültetésnek ezt a módszerét továbbfejleszti a já­rásban. A gazdálkodáshoz jól értő dolgozó parasztok képessége, nagyszerű tudá­sa különösen a termelőszövetkeze­tekben bontakozhat ki igazán. A jól dolgozó szövetkezetekben, brigádok­ban, munkacsapatokban mindenki­nek pontos beosztása van, minden tag mindennap megtalálja a mun­káját, felelős a rábízott föleiért vagy állatokért. A gazdálkodás egy-egy ágával foglalkozhat, gyarapíthatja is­mereteit, egyre kiválóbb szakember­ré válhat. A turkevei Vörös Csillag tsz-ben a tenyészkanokat Erdei Sán­dor volt 11 holdas középparaszt gon­dozza. Azelőtt is értett a jószághoz, de a szövetkezetben képzett szakem­berré vált. Kezemunkája nyomán szemlátomást fejlődik a tsz sertésál­lománya. Az ő tudása is hozzájárult, hogy a Vörös Csillag az idén csak­nem nyolcmillió forint jövedelmet vár a sertéstenyésztésből. S vájjon a ma még gyenge terme­lőszövetkezetek talán azért gyengék, mert ott nincsenek kiváló emberek, vagy nincs a közelben olyan tsz, amelytől tanulhatnának? Szó sincs róla. Orosházán például a jó szövet­kezetek között emlegetik a Dózsa tsz-t. Vele szomszédos a Rákóczi — itt még éppen hogy csak döcög a munka, rossz a termésátlag, kevés az állatállomány. Két szövetkezet él egy más mellett, tuonak egymás eredmé­nyeiről, bajairól, de a saját földjük határán nem néznek túl. Pedig mi­lyen hasznos .lenne, ha a Dózsa- beliek azt mondanák: „Segítsünk a gyengébb szomszédon!" — vagy ha a Rákóczi vezetői és tagjai menné­nek át a Dózsába: „Magyarázzátok meg, hogyan gazdálkodtok, mert a ti tapasztalataitokból mi is tanulni aka­runk." Mindenütt ezer meg ezer lehetőség van a jó tsz-ek és a kiváló egyéni dolgozó parasztok tapasztalatainak megismerésére. Csak nagyobb szen­vedéllyel, erősebb akarattal kell ku­tatni a gazdálkodás, a segítés külön­féle formáit. A pártszervezetek és a tanácsok vezetőinek egyik legfonto­sabb feladatuk, hogy kibontakoztas­sák a nagy hasznot hajtó, az egész országot gazdagító paraszti tapaszta­latcseréket: hogy a jól gazdálkodó termelőszövetkezetek kincset érő ta­pasztalatai, a falu legjobb gazdáinak tudása minél inkább érvényesüljön az egész falu, az egész ország ja­vára. Az év elején minden községben termelési bizottság alakult. Ezek a bi­zottságok sokhelyütt máris gyümöl­csözően dolgoznak, törődnek a falu ügyeivel, a falu dolgozóinak gazdál­kodásával. Biatorbágyon például a termelési bizottság kezdeményezésére felújítják a kiöregedett szőlőket, — Ócsán gyümölcsfa-csemetekertet lé­tesítenek. Sárrétudvarin a műtrágya termésfoikoeó hatásának bizonyításá­ra kísérleti parcellákat jelöltek ká. A termelési bizottságok csak akkor dolgozhatnak mindenütt igazán ered­ményesen, ha munkájukat a párt- szervezetek és a tanácsok is segítik. A bácsmegyei Páhi községben pél­dául a termelési bizottság néhány tagját is meghívták arra a pártve­zetőségi ülésre és tanácsülésre, ame­lyen az aratás, cséplés és a gabona- begyűjtés megszervezését tárgyalták. A pártszervezet és a tanács vezetői is résztvesznek a termelési bizottság megbeszélésein. így a .termelési bi­zottságtól sok új, hasznos gazdál­kodási és szervezési kezdeményezés indult, A termelési bizottság tagjai más-más határrészein laknak, most ott ellenőrzik a növényápolást; a leg­jobb gazdák hasznos tanácsokkal, ta­pasztalataik átadásával segítik dol­gozó paraszttársaikat; a termelési bi­zottság állandóan rajta tartja sze­mét a földművesszövetkezeti bolton is. hogy van-e elegendő rézgálic, ka­pa. ásó, kasza vagy egyéb nélkülöz­hetetlen szerszám, s már most gon­doskodik róla. hogy a szüret idejére legyen elegendő hordó, abroncs és kén. Sok községiben azonban korántsem ilyen élénk a termelési bizottság munkája. Pedig a jó gazdák minde­nütt szívesen veszik, ha megkérde­zik véleményüket, s ha helyes elgon­dolásaikat, javaslataikat megvalósít­ják. De még jónéhány községben a pártszervezet és a tanács vezetői ok­talanul szűk mederbe akarják terel­ni a termelési bizottság munkáját s ezzel akarva-akaratlanul, visszauta­sítják a jó gazdák segíteniakarását. Egyes helyeken a pártszervezet ve­zetői siránkoznak, hogy náluk nosz- szul megy a növényápolás, elma­radtak a begyűjtéssel, s nincsenek jó népnevelőik, akiknek segítségével ki­javíthatnák e hibákat. S közben meg­feledkeznek róla, hogy a legjobb gaz­dák soraiból kiváló népnevelőkkel erősíthetnék a pártszervezet népne­velőgárdáját. Egyetlen pártszerveze­tünk és tanácsunk sem végezhet iga­zán eredményes munkát a falu dol­gozó parasztjainak bevonása, a leg­jobb gazdák javaslatainak felkarolá­sa nélkül. Különösen nagy jelentő­sége van ennek most, a növényápo­lás idején és a közelgő aratás előtt Hiszen mindkét munka rendkívül nagy gondot, körültekintést igényel. Különösen az ilyen sürgős, nagy munka idején az aranynál is értéke­sebb a jó gazdák tapasztalata. A párt- szervezetek és a tanácsok vezetői a legjobb gazdákat páldának állíthat­ják az egész falu elé: így érdemes dolgozni, így kell jól gazdálkodni. Sehol ne sajnálják tehát a jó gazdák­tól a dicsőséget, eredményeik nép­szerűsítését, mert minden falu úgy szerezhet magának jó hírnevet, ha az egész. határban mintaszerűen mű­velik a földet. A jó gazdák tapasztalatainak, a jó termelőszövetkezetek termelési módszereinek elterjesztése s gyümöl- csöztetése nemcsak több termény­ben jelentkezik, hanem szilárdítja a falu dolgozó parasztjainak egységét is, a munkás-paraszt szövetséget, erő siti a párt és a dolgozó parasztok kap csolatát. S éppen ezért a termelési bizottságoknak nemcsak a termés­hozam növelésében van rendkívül fontos szerepük, hanem páldául a termelőszövetkezetek és az egyéni­leg gazdálkodó dolgozó parasztok ba­ráti jóviszonyának erősítésében is. Hiszen a termelési bizottságokban Sok tejre, vajra, sajtra, túróra és más egyéb tejtermékekre van szüksége az ország lakosságának. A tejtermékeket csaknem minden em­ber szereti, mert nemcsak, hogy Íz­letes. de jó tápanyag is. Éppien ez­ért az olvasók tábora nem ki6 figye­lemmel kíséri a tejfeldolgozó üzemek dolgozóinak munkáját, s örülnek an­nak, ha az újságban arról szereznek tudomást, hogy az egyik, vagy má­sik gyár túlteljesítette termelési ter­vét. A Dombóvári Vajüzem dolgozói tudják, hogy nagyon sok ember fo­gyasztja az általuk gyártott tejter­mékeket. De azzal is tisztáiban van­nak. hogy napról-naipra, hónapról- hónapra mindig többet kell termel- niök. mert a „fogyasztók tábora“ is állandóan növekszik. Éppien ezért fo­A nyári nagy munkákat megelőző szemlét már ezelőtt két héttel meg­tartották a teveli gépállomáson. A szemlebizottság megállapítása alap­ján műszakilag jól felkészült a gép­állomás az aratás-cséplésre, meg az ezzel egyidejű munkákra. Ez azon­ban csak résziben biztosíték arra, hogy a tévéit gépállomás körzeté­hez tartozó termelőszövetkezetekben időben befejeződnek a nyári nagy munkák. Emellé fontos az is, hogy a gépállomás vezetősége, a termelő szövetkezetek vezetői, brigádvezetői közösen készítsék el a gép>ek menet- iránytervét, közösen állapodjanak meg abban, hogy hol, melyik táblát, milyen időben lebet és kell aratni, hol melyik munkacsapat csépel, ki lesz a gép felelős vezetője. Ezek megbeszélésére hivatott a gépállomási tanácsértekezlet, amit Tevelen az elmúlt napokban tartot­tak meg. A tanácsértekezleten 12 termelőszövetkezeti elnök, brigádve­együtt dolgoznak a szövetkezetiek az egyéniekkel. Az egyéni gazdák kö­zelebbről meggyőződhetnek a ter­melőszövetkezeti nagyüzemi gazdál­kodásban rejlő nagyszerű lehetősé­gek: a gépok használatának, a he­lyes vetésforgó és az új agrotechni­kai módszerek meghonosításának elő nyeiről, s néhány módszerrel — a ki­csiny, egyéni parcella korlátái elle­nére is —• kísérletezhetnek saját gaz­daságukban. Ha a termelési bizott­ságok, egyéniek és termelőszövetke­zetiek közös akarattal dolgoznak a mezőgazdasági termelés fellendítésé­ért, ez biztos eredményre vezet, gya­kozzák versenyeken keresztül terme lési kedvüket és használják ki a munkaidő minden percét, de nem utolsó sorban tanulmányozzák az élenjáró szovjet módszereket is. A kongresszusi versenyben min­den dolgozó túlteljesítette vállalását az üzemben. így biztosítani is tud­ták ezen idő alatt a tejtermékeket a megye, az ország dolgozói számára. A kongresszusi verseny lendületével fogtak hozzá június elsején a II. ne­gyedév utolsó hónapja tervének tel­jesítéséhez. Munkájuk a hónap első két dekádjában, azaz 20-áig ered­ménnyel is járt, 107.3 százalékra tel­jesítették tervüket. Ez azt jelenti, hogy a tervezettnél sokkal több va­jat, sajtot termeltek. A Dombóvári Vajüzem dolgozói 20 nap alatt több mint 380 hektoliter tejet, 13.3 hektó­zető vett részt. Kozma Gyula elv­társ, a gépállomás igazgatója a tsz képviselők jelenlétében értékelte a gépállomás által végzett munkát, ki tért arra; hogyan végezték el ebben az évben szerződésileg vállalt köte­lezettségüket. Kozma elvtárs értékeléséből és a tsz képviselők felszólalásából félre­érthetetlenül kitűnt, hogy bizony eddig nem valami példásan teljesí­tette kötelességét a gépállomás. — Molnár elvtárs, a szentgálpusztai Szabadság tsz elnöke azt panaszolta, hogy a kifogástalan minőségi mun­ka mellett, mennyiségileg rendkívül rosszul dolgozik a gépállomás. Ez bizony nagy hiba, mert a kettő együttesen ér csak valamit. Mayer elvtárs, a závodi Előre tsz elnöke meg minőségileg kifogásolta a gép­állomás által végzett munkát. Töb­ben p>edig azt kifogásolták, hogy az Ígért gépet nem mindig pontosan küldi a gépállomás. rapszik a falu és gazdagszik az egész ország. A jó gazdák, a kiváló termelőszö­vetkezeti tagok véleményének meg­hallgatása. elgondolásaik megvalósí­tása erősíti egy-egy község pártszer­vezetét, növeli pártunk tekintélyét is. Egy-egy jól gazdálkodó dolgozó paraszt szavára az egész falu figyel; kiváló termelőszövetkezeteink ered­ményeinek messze környéken híre megy. Pártszervezeteink tehát ak­kor cselekszenek helyesen, ha a me­zőgazdasági termelés kérdéseiben, döntéseiket, határozataikat a legjobb termelőszövetkezeti tagokkal és pél­liter tejszínt, 13 5 mázsa túrét, 33 mázsa kazeint, 25.3 mázsa sajtot és 22.5 mázsa vajat biztosítottak az or­szág, a megye dolgozói részére. E szép eredmény elérése további lelkes munkára ösztönzi a Dombó­vári Vajüzem dolgozóit. A hónap harmadik dekádjában is hasonlóan küzdenek a terv túlteljesítéséért, az első féléves terv sikeréért. De Ígé­rik a fogyasztóknak, hogy egész éven keresztül nagy harcot folytat­nak a terv túlteljesítéséért, hogy ezután még több, még jobb minősé­gű vaj, sajt, túró kerüljön a dolgo­zók asztalára. A siker érdekében azonban kérik a megye dolgozó pa­rasztjait, hogy biztosítsák minden­kor a terv túlteljesítéséhez szüksé­ges tejmennyiséget A fent említett három hiba W nem küszöbölése éppen elég lenne ahhoz, hogy felmérhetetlenül nagy legyen a szemveszteség, későn feje­ződjön be a tarlóhántás, másodve­tés. De azért tartottak tanácsérte­kezletet, hogy megteremtsék az alap ját a hibák kiküszöbölésének. Ebből a szempontból a tanácsértekezlet be­töltötte hivatását. A tsz vezetők ja­vaslatára úgy osztották be a gépie­ket, a gépiek vezetőit, hogy annak­idején semmi hiba ne legyen. Most már tehát nem hiányos a nyári nagy munkákra való felkészü­lés. Ki vannak javítva a gépek, meg van a határozat, melynek alapján majd dolgoznak a gépiek. Most már csak az a fontos, a termelőszövet­kezetek segítsék a gépállomást, a gépállomás pedig igyekezzenek a határozatot maradék nélkül végre­hajtaná. damutatóan gazdálkodó parasztokkal való megbeszélés után hozzák. — Ezeknek a határozatoknak céljai kéz­zelfoghatóbbak lesznek, sokkal job­ban segítik az egész falu gazdálko­dásának javítását. Az ilyen határo­zatokat jobban magáénak érzi a fa­lu minden dolgozója is. így ered­ményesebben dolgozhatnak pártszer­vezeteink, mert e határozatok meg­valósításáért, a falu és az egész or­szág további felemelkedéséért a kom­munistákkal együtt küzd a falu egész népié. (Megjelent a Szabad Nép június 21-i számában.) Egy hét alatt 8-ról 13 literre növekedett az istállóátlag A fadoi Búzakalász tsz tagsága nagy gondot for­dít a növényápiolásra. öröm nézni a tsz kapásnövényeit, melyek szépien fejlődnek, s földjeik sem gazosak. Az őszi vetésekkel sem kell szégyenkezmiök. gondos fej- trágyázással helyrehozták a gyengének mutatkozó ve­téseket és most úgy számolnak, hogy búzából holdan­ként legalább 10—12 mázsás átlagtermést takarítanak be. Az Uj Élet termelőszövetkezet tagsága sem hanya­golja el a növények ápolását, ők is gondosan megtisz­tították kapásnövényeiket a gyomoktól, de az Uj Élet tsz-nél az állattenyésztésben is jó eredmények mutat­koznak. Körösi István, a tsz tehenésze nemrég beve­zette a háromszori fejest. Ezzel a módszerrel egy hét alatt 8 literről 13 literre növelte az istállóátlagot. Körösi István piéldáját kell követnie a tsz baromfi­gondozójának is. akinek gondozása alatt nem fejlődik eléggé a szövetkezet baromfiállománya, piedig a ba­romfiállomány fejlesztésével nagyszerűen lehet növelni a tsz jövedelmét. Ezt mutatja a faddi Szabadság Föld­je termelőszövetkezet piéldája is, ahol a munkaegység­előlegeket nagy részben az állattenyésztés jövedelméből tudják biztosítani. Kertész János Fadd. Nagytormási állami gazdaság: Készülnek az aratásra „A nagytormási állami gazdaság dolgozói minden erővel azon dolgoznak, hogy fennakadás nélkül elvé­gezzék a növényápiolési munkákat és felkészüljenek az aratásra: — írja levelében Petz István ÜB-elnök. — A gazdaság dolgozói tudják, hogy még nem állnak a nehéz munkák közepén, mégis igyekeznek, nehogy tor­lódás legyen a munkábán. Dolgozók között sokan értek el kimagasló eredmé­nyeket a növényápolási munkákban, Peszt Katalin pél­dául a répa mélykapálásánál 142 százalékos eredményt ért el, s napi keresete meghaladta a 35 forintot. A ka- laznói üzemegység fogatosai a kukorica ekézésben 200 százalékos eredményt értek el: keresetük napi 50 fo­rint volt. Vagy ha a Táncsics-brigád munkáját nézzük: a dugványrépa egyelésben 350 százalékos volt az ered­ményük, napi keresetük elérte a 75 forintot. Az eredmények azt bizonyítják, hogy a gazdaság dolgozói szem előtt tartják a munka fontosságát és felelősséget éreznek munkájukért. Ezzel érte el a gaz­daság, hogy ma már a mennyiségi munka helyett a minőségi munlka jutott érvényre. Gépállomás! tanácsértekezletet tartottak a teveli gépállomáson

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom