Tolnai Napló, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-10 / 136. szám
TOLNAI VTLAü PROLETARIAT EGfSSStTSTEKt A MAI SZAMBÁN: Képek a Szovjetunióból (2. o.) — Külpolitikai hírek (2. o.) — Háromezer kilométer Vietnamban (2. o.) — „A kongresszuson életünk szebbé, jobbátételéről hoztak határozatot" (3. o.) — Hozzászólás a társadalmi MED szükségességéről — Perget- Imre elvtárs által megindított vitához (3. o.) — A kulák-karrier (3. o.) — Megyénkben 278 nevelőt jutalmaztak meg a Pedagógus Napon (4. o.) XI. ÉVFOLYAM, 136. SZÁM ARA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK. 1954 JÚNIUS 10 ,,TIair az idén túlhaladjuk a középparaszii színvonalat“ — mondja Bogos Domokos, a bonyhádi Dózsa Népe tsz elnöke | . . — ' Tolna megye egyik legjobb adottságokI A bonyhádi Dózsa !\epe tsz /coj rendelkező termelőszövetkezete, az elmúlt évben mégsem dicsekedhetett különösebb eredményekkel, a jó termés ellenére sem. Nem volt egységes a vezetés, minden tag mást akart, aminek csak kárát látták. Az ősszel azonban visszahívták Szekszárdra helyezett elnöküket, Bogos Domokost, s az azóta elért eredmények azt ígérik, hogy a Dózsa Népe tsz már az idén a megye legjobb szövetkezeteivel kelhet versenyre. A kongresszusi hét lendülete nagyban elősegítette a munkákat. Tavaly ilyenkor, mint Bogos elvtárs mondja, még azon gondolkoztak a tagok, hogy mit kellene csinálni. Az idén már minden kapásnövényt kétszer megkapáltak, végeztek 10 holdas lucernájuk első kaszálásával, a széna betakarítását pedig most végzik. Ezeknek az eredményeknek legnagyobb része a kongresszusi héthez fűződik, éppúgy, mint 5 és fél hold új gyümölcsös telepítése, amit ugyancsak a kongresszus tiszteletére vállaltak a kertészet dolgozói. A Dózsa Népe tsz-t az a megtiszteltetés érte, hogy elnökük a párt- kongresszus egyik küldötte lehetett, aki most számol be a párttagok előtt a kongresszus munkájáról. Ezen a taggyűlésen sok minden szóba került, főleg azonban arról beszéltek, mit kell tenniök, hogy továbbra is a megkezdett, felfelé ívelő úton haladjanak. Vannak eredmények, de a taggyűlésen felszínre kerültek olyan hibák is, amelyek mellett eddig elsiklott a tagság. A legfontosabb a munkafegyelem kérdése, s itt igazán nagy a javulás: a 125 tag minden nap, rendszeresen dolgozik. Mégis előfordult, hogy két tag felesége még most is kűlákokhoz járt napszámba. A taggyűlés megdorgálta a két magáról és kötelességéről megfeledkezett tagot s figyelmeztette őket, ha feleségük továbbra is napszám ba jár, kizárják őket a tagok sorából. In - „. . . . . amelyek ugyan Bogos elvtársat nem I De más neae^ea u vannak. zökkJentik % higgJt nyugodtsásából, de amelyek mégis csak zavarják a nyugodt munkát. Az utóbbi időben kulákok és kulákoktól felbérelt zúgprókátorok különböző perekkel zaklatják a szövetkezetét. Ezek között a legfelháborítóbb Faragó László, volt kupec, aki két méhkaptárt követel vissza a szövetkezettől, sőt igényt tart 5 esztendei használati díjra is. Hogy mennyire csak zaklatásnak szánta ezt az egykori kupec, mutatja az is, hogy a tsz-ben senki nem is emlékszik méhkaptárokra! De ha már itt tartunk, szólni kell a községi tanácsról is, amely — ki tudja miért? — tartalékföldnek minősített 10 holdat a tsz birtokából, sőt ki is adta egyéni gazdáknak bérbe! Ezek azonban csak múló epizódok a tsz életében. Ezekben a napokban, a vártkongresszus után, sokkal nagyobb feladat áll előttük: tovább kell erősíteni termelőszövetkezetüket, el kell érniök azt a célt, amit a kongresszus tűzött a szövetkezetek elé, túlhaladni a középparaszti színvonalat. A Dózsa Népe tsz komolyan veszi ezt, s már eddig is több intézkedést hoztak. Többek között elhatározták, hogy az eddigi két növénytermesztési brigád helyett hármat szerveznek, s így minden tanyának külön brigádja lesz. így a terület, a végzett munka könnyebben áttekinthető. Készül a tsz napközi otthona is, amit június közepén akarnak megnyitni s a már elkészült 3000 férőhelyes baromfiól, lóistálló és a tejház után most építik az új, 600 férőhelyes süldőszállást. I _ T • f •I k í — mondja Bogos elvtárs, — 380 ezer forint adós' _____" v ' " "r' I ságunk volt, amit azonnal kellett fizetni. Az i dén nem számitva középlejáratú tartozásainkat, egy fillér adósságunk nincs. A tagságnak eddig 8 forintot fizettünk ki munkaegységenként készpénzben és terményben, előlegként. Tervünk szerint az évvégi elszámoláskor 14 forint jut készpénzben egy munkaegységre, azonban már most úgy látszik, hogy ezt az összeget meg tudjuk kétszerezni. Ha a tagok továbbra is úgy dolgoznak, mint eddig, akkor semmi kétség, hogy meg tudjuk valósítani, amit a pártkongresszus célul tűzött ki elénk: még az idén túlhaladja tagjaink jóléte a középparaszti színvonalat! In - .. ' . , , 90 szerződéses hízó, 100 hízónak való,- a kertészetből varhato 100 ezer forintos jövedelem, a halastó legalább 100 ezer forintos jövedelme önmagában is komoly részesedést ígér a tagságnak. De a kívülállók is látják, hogy milyen fejlődés, felemelkedés indult meg a Dózsa Népe tsz-ben. — Erről így beszél Bogos elvtárs: A községben két l-es típusú csoport működik, összesen körülbelül 130 család, legalább 1500 hóid földdel. A két csoport, legalább is az eddigiek szerint, csatlakozni fog hozzánk, nem beszélve arról, hogy sok egyéni gazda már most érdeklődik, eljön szövetkezetünkbe, beszélgetni, kíváncsiskodni. Persze minden rajtunk múlik. Ha az idén be tudjuk bizonyítani, hogy megvalósítottuk, amit a párt elénk tűzött feladatul, nem kétséges, hogy az őszre a megye legnagyobb termelőszövetkezete leszünk. Egy ideig hallgat Bogos Domokos, aztán csendesen hozzáteszi: —- S talán a legjobb is. (cs) Társadalmi munkával javították meg a réteket Kocsolán Az állattenyésztés fejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozat a kocsolai dolgozó parasztokat is felfrissítette munkájukban, munkakedvükbe nagy lendületet adott. Ezt bizonyítja az is, hogy olyan helyeken, ahol eddig hosszú évek óta víz állt a réteken és ha némi takarmánytermés volt is, térdig érő vízben kellett lekaszálni, most társadalmi mun kával közel 1400 méteres vízlevezető csatornát építettek. Ezzel a 14—15 ezer forintos munkával 38—40 ezer forint értékű takarmányt mentenek meg évenként, vagyis 666.5 mázsával több lesz évente a szénatermés, mint eddig. A dolgozó parasztok a betakarítás meggyorsítása érdekében a község területén lévő használhatatlan hidakat is kijavították. Hat ilyen hidat a községi tanács javíttatott meg, kettőhöz pedig az anyagot szálíttatta ki. Az eredményeken fellelkesült dolgozó parasztok a község belterületére is nagyobb gondot fordítottak. Az erdősori lakosoknak nagyon rossz volt a gyalogjáró. A községi tanács erre az utcára, mely körülbelül 800 méter hosszú, 120 köbméter salakot szállíttatott. Három nap alatt ezt is megépítették, ugyancsak társadalmi munkával. VINCELLÉR KÁROLY Kocsola. Felelőségre vontok Tolnán a begyűjtést nem teljesítőket Régi tapasztalat, hogy egyetlen rothadt barack rövid idő alatt egész kosár jó barackot ront meg. Ebből a tapasztalatból tanult a Tolna községi begyűjtési hivatal is, mikor észrevette, hogy 31 termelő 4 hónap alatt több mint 11.500 liter tejjel maradt adósa dolgozó népünknek. A 31 hátralékos között a főkolompos Tóbi István 68 holdas kulák volt, aki közel 2000 liter tejbeszolgáltatását nem teljesítette. Amikor a begyűjtési hivatal észrevette a hibát, azonnal munkához látott Tóbi kulákot felelősségre vonla beadásának nem teljesítéséért és kötelezte őt egy darab vágómarha beszolgáltatására, 18 termelőnek- pedig felemelte 10 százalékkal a hátralékát, a többit felszólította, hogy törlessze tartozását. Az intézkedések óta ami ugyan egy kissé késett, — megváltozott a helyzet Tolnán, lényegesen gyorsult a tejbeszolgáltatás üteme. Készül a gabona- begyűjtésre a Termény- forgalmi Vállalat Tolna megyében jó gabonatermésre számítanak az idén. Az őszi vetések a kedvezőtlen időjárás ellenére is szépek, s mindenütt jó termést Ígérnek a tavasziak is. Az aratás azonban a hosszuranyúlt tél miatt az idén később lesz, mint tavaly, általában úgy számítják, hogy csak július első felében lehet megkezdeni az aratást. Az elmúlt évekkel ellentétben a begyűjtést az idén Tolna megyében kizárólag a Terményforgalmi Vállalat bonyolítja le, amely 199 állandó és 76 szükségraktárt vett át a megye földművesszövetkezeteitől. Ezzel a vállalatnak 295 állandó és 92 szükségraktára lett, amely bőven elegendő a begyűjtés zavartalan lebonyolításához. A raktárak tatarozását, tisztítását már mindenütt megkezdték. Tolnán, Tamásiban, Pakson, Dombóvárott, s még több helyen már befejezték a külső és belső tatarozást, kitisztították és eltömítették a padlóréseket, a helyiségeket kimeszelték s megkezdték a fertőtlenítést is. A Terményforgalmi Vállalat úgy tervezi, hogy június folyamán mind a 378 raktárát teljesen rendbehozza, hogy mire az aratás megkezdődhet, tiszta, fertőtlenített raktárak várják az új gabonát. A Gyulai környékiek tavaly bizony nem valami elismerően nyilatkoztak az Uj Barázda termelőszövetkezet gazdálkodásáról. Ez nem is volt véletlen, hiszen minden alap megvolt ahhoz, hogy azt beszéljék a környéki termelőszövetkezetek tagjai és mások is, hogy „az Uj Barázda tsz tagjai a véletlenre bízzák a termést, úgy gondolják, lesz ahogy lesz.” Ez valóban így is volt. Hiszen Farkas Jánosné, az egyik brigádvezető maga mondja, hogy hiába könyörgött a tagoknak, csak hébe-hóba dolgoztak, mondván; „Úgy se vesszük semmi hasznát, mert a kukoricát is meg a répát is megetetik a közös állatállománnyal.” Az ilyen és ehhez hasonló állásfoglalások következtében történ hetett meg, hogy a 200 hold kukoricából tavaly, mindössze csak 4 mázsás átlagtermést takarítottak be hol dánként. A répánál még siralmasabb a kép, mert itt a 20 holdról összevissza 540 mázsát takarítottak be. A múlt hibáit, illetve a tsz tagok eddigi hibáit fölösleges volna tovább sorolni, mert azon most már úgy sem lehet segíteni. Tavaly rendkívül alacsony termést takarított be az Uj Barázda. A múlt hibái azonban igen tanulságosak és a szövetkezet tagjai ebből nagyon- helyesen le is vonták a következtetést. A _ vezetőség megmagyarázta a tagoknak, hogy nem helyes úgy vélekedni: „Nem érdemes kapálni, többet termelni, mert úgy is a közös jószágállomány- nyal etetik meg”. Hát kinek van abból haszna, ha a szövetkezet közös állatállománya jövedelmezőbb? Természetes, elsősorban magának a szövetkezetnek, a szövetkezeti tagoknak. Az Uj Baráda tsz tagjai ezt meg is értették, mint a jelenlegi hely zet mutatja, a múlt hibáiból tanulva, egész máskép megy minden. Tavaly a termelőszövetkezetben csak papíron volt meg a földterület családokra, illetve egyénekre való A sióagárdi termelési bizottság leg utolsó gyűlésén a dolgozó parasztok elhatározták, hogy idén fokozottabb harcot indítanak minden széna gabona megmentéséért. A gyűlésen szám- bavették a múlt gazdasági év szem- veszteségét, s megállapitottálk, hogy legnagyobb szemveszteség a cséplőgépnél történt. Sok esetben az elcsépelt gabonának 10—15 százaléka ment veszendőbe, a megengedett 2 százalékkal szemben. A múlt év hibáján okulva a községi pártszervezet, a tanács és a dolgozó parasztok legjobbjai küldöttséget alakítottak, mely meglátogatta a szedresi gépállomást, hogy ott időben és közösen megbeszéljék a csép- lési előkészületeket, javaslatokat tegyenek a hibák kiküszöböléséhez és a cséplőgépek megjavításához. A gépállomáson szeretettet fogadták a küldötteket. Megmutogatták nekik a gépeket, utána pedig megbeszélést tartottak. D o r k ó József, felbontása. Az idén azonban maguk a tsz tagjai követelték, hogy a vezetőség mérje ki minden családnak a ráeső földterületet. A tsz vezetősége ezt meg Is tette és ez máris eredménnyel jár. A 20 hold répát 2 nap alatt megkapálták. Hasonló a helyzet a többi kapásoknál is. Azt is felosztották és most megy a munka, mint a karikacsapás, A gvulaji Uj Barázda termelőszövetkezet határát most öröm nézni. Jól fejlődnek az őszi kalászosok, gyommentesek az összes kapásnövények, szorgalmasan, becsületesen dől goznak a szövetkezet tagjai. Látszik, hogy a gyulaji Uj Barázda tsz tagjai okultak a múlt hibáiból. I a községi tanács elnöke, aki szintén a küldöttséggel ment, elmondta jövetelük célját: — Azért jöttünk, hogy megbeszéljük a tennivalókat, előzzük meg a hibákat és segítsük elő azok teljes orvoslását, mert így gond nélkül nézhetünk a cséplés elé. — Majd airra kérték a gépállomás vezetőségét, hogy a szemveszfeség elkerülése végett a gépek üzembehelyezése előtt tartsanak próbacséplést. így meggyőződve a gépeik munkaképességéről, kezdhessenek neki a nagy munkának. A megbeszélés elmélyítette a sióagárdi dolgozó parasztok és a szedrest gépállomás dolgozóinak barátságét. Úgy határoztak, hogy egymás sál vállvetve harcolnak a szemveszteség csökkentéséért, s azért, hogy minél több kenyér jusson a dolgozók asztalára. Ifj. Kőszegi György Sióagárd, Á gyulaji „Uj Barázda“ tsz tagjai okultak a múlt hibáiból------------------— ■■■ ■ ....— ■ ............. A sióagárdi dolgozó parasztok látogatása a szedresi gépállomáson BANAI JÓZSEF tfJJ ÉLETE Banal József a múlt rendszerben szegény cseléd- ember volt, éhbórért dolgozott a hercegeknek, földes- uraknak. Dolgozott ő Nosztány-pusztán. Inán-pusztán és sok más uraságnál. Mindenütt csak azt tapasztalta, hogy ezek az ura ságok, intézők, mind egyformáik, nép- nyúzók. A felszabadulás megváltoztatta Banai József életét. Földosztáskor 9 hold földet kapott, azon dolgozgatott családjával 1952 október 1-ig. Nak községben ekkor már működött a termelő- szövetkezet. tagjai 2 éve dolgoztak a nagyüzemi gazdálkodásban. 1950-ben, amikor megalakult a csoport, hívták Banai Józsefet is. Ö akkor azt mondta, hogy míg emelm tudja két kezét, nem lép be a . közösbe. Csakhogy a szövetkezetieknek a nehézségek ellenére is minden évben magasabb jövedelem jutott, mint a Banai-családnak. Egy szép napon azt mondja feleségének: — Hallod-e Juli, mennyi is jutott nekünk az idei termésből? — Számoltak és megállapították, hogy a szövetkezetiek bizony többet kaptak, mint ami az ő jövedelmük volt 9 holdon. Ezen ae estén született meg a nagy elhatározás, Banai József belépett a termelőszövetkezetbe, mai napig is szorgalmas tagja annak. Igaz, hogy a múlt év nyarán az új kormányprogramul megjelenése után egy kissé az ellenség uszályába került. A zárszámadás előtt nem is igen akart dolgozni, ki akart lépni a szövetkezetből. De amikor a zárszámadáskor megtudta, hogy a 750 munkaegységre, melyet leányával együtt kerestek, 10 ezer forint készpénzt, 35 mázsa kenyérgabonái., 15 mázsa árpát. 20 mázsa kukoricáit, 6 mázsa burgonyát. 14 mázsa takarmányt és 72 kilogramm cukrot kap. elhessegette gondolatát. Úgy határozóit, mégis a közösben marao. A 9 holdon úgy ee lenne ennyi jövedelme, azóta szorgalmasan végzi munkáját, A napokban felesége bejött Dombóvárral hogy rádiót vásároljon Megkérdeztük tőle: ilyen jól megy maguknak? Juli néni örömmel felelte, „ilyen jól. még sohase ment, mint most. A jövedelemből jut ruhára is, tehenet is vásároltunk, most pedig rádiót veszek, nem alkarunk elmaradni ezen a téren sem a többiek mögött.'“ Nagyot sóhajtott. Csak ne volnék beteg, én is dolgoznék, hogy még több legyen a jövedelmünk. Amikor pedig a beszélgetés során a beadás teljesítésére került a sor, büszkén mondta: „A marha- és a senlésbeadásunkat elsőnek teljesítettük a községben. Tej-, tojás- és baromfibeadásundcat is'teljesítettük az első félévre eső részt Reméljük, hogy az iáén még magasabb lesz a jövedelmünk, mint a múlt évben.“
