Tolnai Napló, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-01 / 128. szám
4 NAPLÓ 1954 JUNIUS 1 A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa fi Magyar Dolgozik Pártja szervezeti szabályzatának módosítása Acs Lajos elvtárs beszéde (Folytatás a 3. oldalról) A Közoonti Vezetőségnek a nártkon gresszus elé terjesztett beszámolója gondosan, behatóan elemezte azt a nag.y változást, hatalmas fejlődést, amely az ország, a nép, a párt éleiében a felszabadulás s a legutóbbi kongresszus óta bekövetkezett. E változás, fejlődés az ország társadalmi életében, a pártban, a párt munkájában, munkastílusában, indokolttá teszi, hogy a pártkongresszus lényeges módosításokat hajtson végre pártunk szervezeti szabályzatában. A párt meghatározásáról A módosított szervezeti szabályzat pártunk új meghatározását adja: „A ■Magyar Dolgozók Pártja a munkás- osztály, a dolgozó nép pártja. Egyesíti soraiban a magyar nép leghaladóbb erőit; a munkásosztály a dolgozó parasztság és az értelmiség legjobbjait. A párt önkéntes harci szövetség: tevékenységét Marx-Engels- Lenin-Sztálin tanítása vezeti”. Pártunk meghatározásának elvi jelentőségű módosítását indokolttá tette a társadalmunk életében bekövetkezett hatalmas változás: az utób fci években szilárddá kovácsolódott a párt vezetése alatt a munkáosztály egysége. Napról-napra erősödik- államunk alapja, a munkásság s a dolgozó parasztság megbonthatatlan szövetsége. Ma már sziklaszilárd alapokon nyugszik tehát hazánkban a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály hatalma. Ezért jogeal állíthatjuk, hogy a társadalmunk életében bekövetkezett gyökeres változások eredményeiként kifejlődőben van népünk erkölcsi-politikai egysége, közelebb került egymáshoz a munkásosztály, a dolgozó parasztság s az értelmiség. Ezt kifejezi pártunk módosított szervezeti szabályzata is. A szervezeti szabályzatban a párt meghatározásáról szóló rész félreérthetetlenül világossá teszi, hogy a szocializmusért folytatott nagy harcot a munkásosztály vezeti, hogy a nemzet vezető osztálya a munkás- osztály. melynek érdekei egybeesnek az egész nép, az egész nemzet érdekeivel. Ennek megfelelően a párt mindenekelőtt a munkásosztály pártja. A felszabadulás előtti évtizedek s a felszabadulás óta eltelt idő az egész nép számára kézzelfoghatóan igazolta, hogy a párt vezetése alatt a munkásosztály szállt síkra legkövetkezetesebben a magyar nép érdekeiért. A munkásosztály hősi harcokban szerezte meg az egész nép. az egész nemzet bizalmát; népünk ma elismert vezetőjének tekinti a magyar munkásosztályt, s pártját, a Magyar Dolgozók Pártját. (Taps.) Fejlődött, változott az elmúlt évek ben a dolgozó parasztság is. Dolgozó parasztságunkban kifejlődött az odaadás, a ragaszkodás a párt iránt. A dolgozó parasztság felismerte. hogy egyetlen párt harcolt következetesen érdekeiért: a kommunisták pártja, a Magyar Dolgozók Pártja. A dolgozó parasztság elfordult azoktól a pártoktól, amelyek évtizedeken át. visszaéltek bizalmával, félrevezették őt. Pártunk helyes politikája napról-napra fokozza a dolgozó parasztság bizalmát a párt iránt. A dolgozó parasztság hisz pártunknak, elfogadja vezetését. Ez vitathatatlan történelmi tény! Az értelmiség életében is nagy változások következtek be. A régi értelmiség fejlődött, s jórésze átalakult, megismerte és egyre inkább magávévá teszi a szocialista eszméket. A régi értelmiség képviselői közül sok kommunistává vált az utóbbi években. Ezt a fejlődést semmi esetre sem szabad figyelmen kívül hagyni. Ezenkívül az értelmiség kőiében egyre nagyobb szerephez jut az új értelmiség. A munkások, parasztok, értelmiségiek fiaiból lett új értelmiségi, generáció, amelyet már a párt nevelt, az új iskola nevelt. Az életben a régi és az új értelmiség egyre jobban összeforr. Ez új jelenség társadalmunk életében. A szervezeti szabályzatban a párt meg határozásakor ezt az új jelenséget figyelembe kell venni. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy hazánk átmeneti úton van a kapitalizmusból a szocializmusba, hogy a szocializmus alapjait hazánkban még nem raktuk le. Hazánkban még megvan a kulákság, a falusi burzsoázia .Jóllehet a városban a kizsákmányolás lényegében megszűnt, a volt kizsákmányolok befolyása még nem szűnt meg teljesen a társadalom egyes rétegeire. Ebből következik. hogy pártunknak, államunknak, dolgozó népünknek szakadatlan, éles osztályharcot kell vívnia mind a meglévő kizsákmányolás, mind pedig a kizsákmányolok maradványai és befolyásuk ellen falun és városban egyaránt. A párt meghatározása azt az új elemet is magábafoglalja, hogy a párt önkéntes harci szövetség, a párt. a dolgozó nép vezére, a munkásosztály, a dolgozó nép harci szövetsége, élcsapata; szervezi, vezeti, irányítja az egész nép küzdelmét a szocializmus felépítéséért. Magába tömöríti, felveszi soraiba a munkás- osztály, a dolgozó nép legjobb, legharcosabb, legáldozatkészebb elemeit. Felismerve a párt történelmi szerepét, a dolgozók legjobbjai önként ’érvnek a partba, o nA*' V:afr,->- tosabb harci szervezetébe. Ezzel kifejezik azt a kívánságukat, hogy az élcsapat tagjaiként kívánnak harcolni, küzdeni a népért; e harcot szabad pmsitározás’ivwói vállalják. A szocializmus kivívásáért folytatott eredményes harc érdekében a párttagok önként, szabad elhatározásukból alávetik magukat a párt vasfegyelmének, a párt törvényeinek. a szervezeti szabályzat előírásainak. A párt erejének, fegyelmének. harckészségének, éppen az az alapja, hogy a párttagok önként, öntudatosan, a maguk akaratából, elhatározásukból lépnek a pártba, harcolnak a párt céljaiért, vállalják a párt fegyelmét, a hűséget a párt, a nép ügyéhez. A párt irányelveinek, a szervezeti szabályzat előírásainak érvényesítéséért. a szocializmus teljes győzelmének biztosításáért vívott küzdel«rn — r>'ínHpr' Jiarri ^ZÖv^tS^b« +Ömöríti pártunk tagjait. A szocializmus felépítésének közös célja, az e célért folytatott harcban kikovácso- lódott közös egységes akarat és a kommunista öntudaton felépülő vas- fesvpimn olvsn szövetséggé fejleszti a pártot, amely alkalmassá teszi, boey valóban a munkásosztály, egész dolgozó népünk élcsapata és a társadalom vezető és irányító ereje legyen. (Taps.) A párt egységéről A párt meghatározása leszögezi, hogy a pártot Marx-Engels-Lenin- Sztálin tanítása vezérli. Ez az ideológiai, politikai, szervezeti egység alapja, s az egyöntetű cselekvés biztosítéka. A párt egységéről szóló részek lényegében változatlanul, a régi szervezeti szabályzat szövegezése szerint megmaradtak az új szervezeti szabályzatban. Változás annyiban történt, hogy a párttagok kötelességei között a pártegység fölötti őrködést, az új szervezeti szabályzat az első helyre teszi ezzel is kihangsúlyozva e kérdés nagy fontosságát. A párt ideológiai, politikai, szervezeti egységének mérhetetlen nagy a jelentősége: ez az alapja a munkásosztály, a dolgozó nép minden győzelmének, feltétele a szocializmus sikeres felépítésének, ez a biztosítéka annak, hogy a párt. a munkásosztály, a dolgozó nép min den erejét azonos célra összpontosítja. hogy a párt minden szprve egységesen cselekszik. A kollektív vezetésről: Ismeretes, hogy a pártban — lényegében minden fokon — az utolsó években háttérbe szorult a kollektív vezetés. A párt politikájában 1951—1952-ben elkövetett hibák egyik fő forrása a kollektív vezetés hiánya és a személyi vezetés előtérbe kerülése volt. A párt életében a kollektív vezetés elvének érvényesítése már eddig is jelentős változásokat hozott: a választott vezetőségek tagjai mind a Központi Vezetőségben, mind az alsóbb párt- bizottságokban, mind a helyi szervekben egyre inkább felelősséget éreznek a kollektív vezető szervek munkájáért, határozataiért; egyre inkább kollektíván alakítják ki a párt politikáját. A kollektív vezetés lényege mindenekelőtt az, hogy a párt politikáját — két kongresszus között — a párt Központi Vezetősége kollektiven dolgozza ki: e feladatot csak a Központi Vezetőség láthatja “I, mivel a párt Központi Vezetőségében egyesül pártunk bölesesége, nagy múltja, sok évtizedes tapasztalata. Ezért növekszik napról-napra a párt Központi Vezetőségének tekintélye az egész párt és az egész magyar dolgozó nép előtt! (Taps.) Ács elvtárs ezután a pártbizottságok és a pártvégrehajtó bizottságok szerepéről beszélt, majd kiemelte a vezető pártszervek mellett létrehozott apparátus fontosságát. Ezután így folytatta: Külön rá kell mutatni arra is, hogy a kollektív vezetés megvalósítása szükségessé teszi, hogy az alapszervezetekben az egész párttagságot bevonják a helyi legfontosabb kérdések megvitatásába és eldöntésébe. A szervezeti szabályzat leszögezi, hogy a kollektív vezetés összeférhetetlen a marxizmus-leninizmustól idegen személyi kultusszal. A személyi kultusz a történelem idealista — nem materialista — szemléletéből táplálkozik. Az idealista történelem- szemlélet — mint pl. a narodnyikok ismert elmélete — a történelmet a nagy emberek cselekedeteinek eredményeként fogja fel; nem ismeri el, hogy a történelmet a néptömegek, az osztályok harca alakítja. A marxizmus nem tagadja a személyiség szerepét a történelmi események alakításában; a személyiség annyiban játszik szerepet, amennyiben helyesen fejezi ki osztálya érdekeit, illetve a történelmi fejlődés irányát. A személyi kultusz, a személyiség szerepének helytelen eltúlzása kárt okoz; azzal jár. hogy a pártban csökken a dolgozó osztályok, a nép történelemformáló szerepének megértése, az objektív társadalmi erők felismerése és felhasználása. Ez hibákra vezet a párt politikájában. A személyi vezetés pedig azzal járt. hogy csökken a választott szervek szerepe, háttérbe szorul a vezető kollektíva bölcsessége, tudása, tapasztalata; ez egyoldalú döntésekhez vezethet. A kollektív vezetés« érvényesítése, a személyi kultusz elleni fellépés növelte a párt vezetőszerveinek jelentőségét, lehetővé . tette, hosy a párt kijavítsa a hibákat, kidolgozza helyes politikáját; fokozta a párttagság. a dolgozó osztályok, a nép öntudatát« alkotóerejét. A párt demokrácia kiterjesztése és a párltagok jogainak fokozottabb védelme A párt demokratikus szervezet, a párt gazdája — mint Lenin tanítja — a párttagság. A szervezeti szabályzat előírásainak szigorú megtartása a legfőbb biztosítéka annak, hogy e helyes lenini elv megvalósuljon az életben, megvalósuljon a pártban. A párt éltető eleme a demokrácia. A párt a demokratizmus nélkül elveszti harcos, öntevékeny jellegét, vonzóerejét, demokrácia nélkül a párt szervezetei elnéptelenednek. életük szürkévé, sekélyesse válik, csökken politikai munkájuk. A demokrácia friss, éltető levegője erőt, energiát, magabiztosságot ad a pártnak, növeli a párttagok öntudatát, harci kedvét, gazdaggá, elevenné teszi a pártszervezetek életét, s vonzóvá teszi a pártot a nép legjobbjai, sőt az egész nép előtt. A nórtd-m.rk ■-au a friss, pezsgő pártélet forrása! A pártdemokrácia erőteljesebb érvényesítése új életre keltette pártunk számos szervezetét, új lendületet, új erőt adott szervezeteink munkájának. Uj, bátor, őszinte hang jellemzi egyre inkább pártszervezeI teinkben a kommunista összejövete- I leket, a vezetőségi üléseket a tag- nvihéseket. a oártértekezlrteket. Rövid hónapok alatt szemmellátha- tóan nőttek, izmosodtak, pártszervezeteink, javult politikai munkájuk. A párttagok ezrei váltak harcosabb, c! kesebh odaedóhb kommunistákká. a nép ügyének jobb harcosaivá, azért, mert a pártdemokrácia fejlesztése lehetővé tette számukra, hogy nyíltan, bátran beszéljenek, megtegyék észrevételeiket, javaslataikat, bíráljanak, küzdjenek a hibákkal, fogyatékosságokkal szemben. A módosított szervezeti szabályzat kiterjeszti a pártdemokráciát. A szervezeti szabályzat egyik leglényegesebb módosítása az, amely kimondja: a választások az alapszervezetekben is titkosak legyenek. A pártdemokráciát a bírálat, az önbírálat, az alulról jövő bírálat megvalósításán kell mindenekelőtt mérni. A pártdemokrácia egyik leglényegesebb előfeltétele a pártszerü vita. Ez az alapja a pártban a kérdések helyes eldöntésének, a helyes politika kialakításának, az egész pártmunkának. Igaz, mindenki tudja, tapasztalja, látja, hogy a pártszerű vita, a bátor bírálat, a becsületes önbírálat kezd megvalósulni a pártban. Kár volna azonban azt hinni, hogy ezen a téfen már minden rend ben van. Az elmúlt évek s az elmúlt hónapok tapasztalatai azt mutatják, hogy' a bírálatot s az önbírálatot nem lehet egy intézkedéssel, egyszersmin- denkorra „bevezetni”. Megvalósításáért szakadatlanul harcolni, küzdeni kell. Különösen sokat kell még küzdeni azért, hogy minden párttag megértse, hogy a hibák feltárása, a pártszerű bírálat személyekre való tekintet nélkül — kötelessége! Az utóbbi időben egyes kommunista vezetők — attól tartva, hogy olyanok hírébe kerülnek. akik ledorongolják munkatársaikat, az embereket — elmulasztják a helyes, pártszerű bírálatot is. Ez veszélyes jelenség. A vezető éles, elvszerű, segítő, érvekre épített bírálata nélkülözhetetlen a pártmunkába. Akad más hiba is, egyesek nyakra-főre, komoly meggondolás nélkül, mindent és mindenkit bírálnak és bírálatuk nélkülözi a tárgyilagosságot, sőt nem egyszer az igazságot. Az e fajta bírálatra semmi szüksége nincs a pártnak. Különösen rosszul állunk az önkritikával. Kétségtelen, hogy a bírálatnak ez a legnehezebb fajtáia. de nélküle nem lehet meg a párt. S tapasztalni, hogy egyesek húzódoznak az önbírálattól, önbírálatuk gyakran nem őszinte. formális. Nem mutatják, de ha önkritikát várnak tőlük, megsértődnek. Nyíltan rá kell világítani, hogy az ilyen párttagok s az ilyen vezetők a pártnak kárt okoznak, nem kénesek e’ég bátran saját személyüket a párt érdekei alá rendelni. Az ilyen párttagokat s az ilyen vezetőket azoknak a kommunista kollektíváknak, amelyeknek tagjai, segíteniük kell e hibák leA párttagok kötelességeim A pártfegyelem A párt szervezeti felépítésének vezérelvéhez, a demokratikus centralizmushoz híven, a módosított szervezeti szabályzat tervezete nemcsak a pártdemokráciát terjeszti ki, hanem nagymértékben kiterjeszti a párttagok kötelességeit is, kiemeli a pártfegyelcm nagy jelentőségét. A szocializmus építése, a párt, a munkásosztály, az egész dolgozó nép hatalmas erőfeszítését kívánja meg. A szocializmus sikeres építése lehetetlen a pártkötelességek szigorú megtartása, a legszigorúbb párt- és állami fegyelem nélkül. A Központi Vezetőség 1953. júniusi határozataiból ez is világosan következik. Nem hányhatunk szemet afölött, hogy a pártkötelességek kiterjesztésének jelentőségét kevésbbé értette meg g párttagság egyrésze, mint a pártatemofcrácia kiterjesztését, hogy a pártkötelességek kiterjesztésének és a pár tf egyelem megszilárdításának nagy fontosságát egyesek nem látják elég világosan. Sőt, egyesek arra gondolnak, hogy a pártdemokrácia kiterjesztése, kiszélesítése, megvalósítása egyet jelent a pártköte- iességek csökkentésével, s a párt- fegyelem meglazításával. Ez nem kommunista felfogás, a kommunista szervezeti elvek félreértéséiből, meg nem értéséből ered. A kommunista párttagokra háruló kötelességek kiterjesztését mindenekelőtt az indokolja, hogy az elmúlt években növekedett a, párttagság műveltsége, párttapasztalala, politikai érettsége, elvi szilárdsága. A szervezeti szabályzat a párttagok kötelességei között az első helyre teszi — mint már erről szó volt — azt, hogy a párttag őrködjék a párt ideológiai és szervezeti egysége felett. A szervezeti szabályzat ezt megköveteli a legegyszerűbb párttagtól ugyanúgy, mint a Központi Vezetőség bármely tagjától. A szervezeti szabályzat ezen előírását bá:- ran és joggal nevezhetjük a szervezeti szabályzat legfőbb előírásának. (Lelkes taps.) A szervezeti szabályzat előírja azt is, hogy a párt határozataiküzdésében, bátran feltárva e fogyatékosságot, mely megronthatja a vezető kollektívák egységét, fegyelmét, harcképességét. Nem áll még jól pártunkban az alulról jövő bírálat támogatása sem. Az alulról jövő bírálat csak akkor bontakozik ki, ha lehetőséget adnak rá, ha elősegítik, ha igényt tartanak rá. Letöri és elkedvetleníti a bírálót az is. ha a vezető formálisan elfogadja a bírálatot, de nem tesz in tézkedéseket a felfedett hibák kiküszöbölésére. A legszigorúbban el kell ítélni azt a vezetőt, aki üldözi a bírálatot. Sajnos. ezzel is találkozni a pártban. A leggyakrabban úgynevezett „finom“ eszközökkel hárítják el a bírálatot: figyelmeztetik a bírálót, éreztetik vele. hogy jobb lertne, ha hallgatna, felfelé buktatják, áthelyezik, stb. Egyes esetekben azonban nem riadnak vissza a bírálat durva elfojtásától sem. E jelenségeket nem szabad megtűrni a pártban. Ács elvtárs ezután a pártatetíva jelentőségéről szólt, majd így folytatta: A párttag minden jogának tiszte- letbentantása a p árt demokrác i a egyik legfőbb feltétele. A párttagok jogait helyesen rögzítette a régi szervezeti szabályzat. Az erre vonatkozó előírások beváltak. Nem szükséges tehát a tagok jogai című ponton lényegesen módosításokat végrehajtani, szükséges azonban, hogy a tagok jogairól szóló pontot minden kommunista valóban megtartsa. A tagok jogainak védelmére egy igen lényeges kérdésben kell a szervezeti szabályzatot kiegészíteni; jobban védeni kell a párttagot a pártból való kizárás ellen. A párttag számára a pártból 'való kizárás a legsúlyosabb büntetés. A párttag védelmét jelenti a szervezeti szabályzat azon előírása is, amely felhatalmazza a párttagot arra, hogy résztvegyen azon ügyek tárgyalásában, amelyeknek során a pártban az ő személyéről, magatartásáról döntenek. k kiterjesztése és fokozása, megszilárdítása ért küzdenie, harcolnia kell a párttagoknak. A párthatározatok a nép ügyét szolgálják. A párthatározatok végrehajtásának elhanyagolása miatt tehát a nép ügye szenved; éppen ezért tűrhetetlen a közömbös, közönyös, hanyag magatartás a párt határozatai iránt. — Helyes leszögezni a szervezeti szabályzatban, hogy pártunkban vasfegyelemre van szükség, melynek a párttagok öntudatából kell táplálkoznia. A párttagság vasfegyelméért síkra kell szállni, küzdeni kell érte. Emlékeztetni kell a párt minden szervét és szervezetét, a párt minden tagját a centralizmus elvére; a megválasztott vezető szervek utasításait az alsóbb szervek kötelesek végrehajtani. Enélikül a párt nem teljesítheti hivatását, nem töltheti be vezető szerepét, nem képes vezetni a munkás- osztályt, a dolgozó nép harcát és szer vezeteii. Az utóbbi hónapok tapasztalatai azt bizonyítják, hogy pártunk ban egyesek időnként megfeledkeznek erről: könnyelműen kezelik a felsőbb utasításokat, akadnak, akik a határozat meghozatala után sem tekintik befejezettnek a vitát, vagy éppen arra gondolnak, hogy a párt- demokrácia kiterjesztésével csökken a felsőbb szervek jelentősége. Ez a magatartás tűrhetetlen, veszélyes a pártra! Ezért élesen, keményen fel kell lépni ellene ... A szervezeti szabászat új pontként iktatta be a párttagok kötelességei közé azt. hogy a párttagnak őszintének kell lennie a párttal szemben, nem szabad elkendőznie, elferdítenie az igazságot. Ezenkívül, mint igen lényeges pontot, a kötelességek közé beiktatja a szervezeti szabályzat azt, hogy minden egyes párttag kötelessége a káderek kiválasztásában, előléptetésében, leváltásában, megtartani a pártszerű előírásokat, a pártutasításokat. Ez azt jelenti, hogy küzdenie kell a káderek kiválasztásában megmutatkozó mindenféle elvtelenség ellen. A pártbizottságok és a pártszervezetek feladatainak pontosabb meghatározása Pártbizottságaink és pártszervezeteink évek óta küzdenek azzal, hogy kialakítsák helyes munkastílusukat; ebbén a küzdelemben némi eredményt mutathatnak fel; különösen a Központi Vezetőség 1953 júniusi ülése óta vizsgálódva tanulmányozzák munkastílusukat s küzdenek azért, hogy mindenben megfeleljenek feladataiknak. Ez azonban nem mindig sikerül. A dolog lényege abban áll, hogy a pártbizottságok s a pártszervezeték hajlamosak arra, hogy eltérve elsőrendű feladataiktól, és rendeltetésüktől, irányító politikai tevékenység helyett saját belső ügye ik felé forduljanak. Nem kis számban van olyan szervezet, amely teljesen elmerül a pártbizalmiak, s a népnevelők kiválogatása, a szeminá(Folylatás'az 5. oldalon)
