Tolnai Napló, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-01 / 128. szám
1954 JÜNIUS 1 NAPLÓ 5 A Magyar Bolgoxók Pártja III. kongresszusa (Folytatás a 4. oldalról) riumok megszervezése, a felvonulások s a dekorációk elkészítése, különböző pártügyek, értekeztetek megszervezése. és lebonyolítása érdekében foly atott „pártmunkában." Mivel jár ez? Azzal, hogy a párt- munka elszürkül, elsekéiyesedik, kimerül az úgynevezett „szervezésben1' elvész a munka igazi tartalma, igazi célja: kiesik a pártszervezet látóköréből a népgazdasági terv, a termelés, a dolgozó ember, a dolgozó ember szükséglete, gondja, a kommunista felvilágosító és nevelő munka. A pártéletet elevenné, tartalmassá, vonzóvá csak a a teheti, ha a pártvezetőség, mindenekelőtt azzal foglalkozik, ami a párttagokat, a dolgozókat elsősorban érdekli; tehát a munka, a termelés, a megélhetés gondjaival. a dolgozó emberek problémáival, a népgazdasági tervvel, a párttagok, s a dolgozóik nevelésével, a dolgozók szociális, kulturális problémáival. Ha a pártszervezet, a párt- bizottság ettől elszakad, a pártmunka elszíníelenedik, ez az elszakadás lealacsonyítja a pártszervezetet, meg fosztja politikai irányító szerepétől: a pártgyűlések, pártértekezletek párt bizalmi ülések tartalmatlanná és érdektelenné válnak, mert ezeken egyszerűen nincs mit megbeszélni; legalábbis nincs olyan, ami a párttagokat, a dolgozókat igazán foglalkoztatja. Ez azzal jár, hogy a pártszervezet sekélyesen végzi a politikai munkát s elhanyagolja a gazdasági és állami szervek pártellenőrzését, a pártmunika öncélúvá, bürokratikussá válik. E betegséget ma már nem egy életerős pártszervezetünk legyűrte, de még mindig elég szélesen fellelhető a pártban. A szervezeti szabályzat pontosabban meghatározza és kiegészíti az al-apszervezetek feladatait is. A járási pártbizottságokról A szervezeti szabályzat figyelembe veszi azt, hogy az elkövetkezendő években a népgazdaság fejlődésének kulcskérdése a mezőgazdaság fellendítése. Ezért a járási pártbizottságok jelentőségét, szerepét külön pontbaji beiktatja a szervezeti szabályzatba. A járási pártbizottságok a mezőgazdaság fellendítéséért folytatott harcban a legdöntőbb helyen állnak. A járási pártbizottságok: „a falusi párt szervezetek irányításának alapvető szervei“, ennek megfelelően pártunk Központi Vezetősége gondoskodik arról, hogy a járási pártbizottságokat megfelelően megerősítse. Ezt célozza városi, művelt káderek átcsoportosítása a falura. A járási pártszervezetek megerősítése azzal kell, hogy járjon, hogy a falun megerősödik a politikai munka, a pártszervezet, a párt és a tanács helyi szervei körül a falusi pártonkívüli paraszt aktíva. A kommunisták munkájáról a tömegszervezetekben. A DISZ munkája A Központi Vezetőség júniusi határozata fő célul azt tűzte ki, hogy a párt megjavítsa, megsokszorozza kapcsolatait, a dolgozó tömegekkel. Ennek fő feltétele politikánk helyes végrehajtása. A párt politikájának helyes végrehajtása, megmagyarázása nem utolsó sorban a dolgozók nagy tömegszervezetein is múlik. A dolgozók tömagszervezetei, mélyeket a párt az ott dolgozó kommunisták révén irányít, közvetítik a párt politikáját az ifjúsági szövetségbe, a szakszervezetekbe, a Demokratikus Nőszövetségbe stb, tömörült dolgozókhoz s az ezen szervek befolyása alatt álló rétegekhez. Sajnos nem minden pártbizottság és pártszervezet értette meg a dolgozók nagy tö- megszervezeteinek jelentőségét. Sokhelyütt még ma is tűrhetetlenül elhanyagolják mind a szakszervezetet, mind az ifjúsági szervezetet, mind a nők szervezetét, s a többi tömegszervezetet és tömegmozgalmat. A tömegszervezetékben folyó gyenge munka többek között arra is visz- szavezethető, hogy az e szervekben tisztséget betöltő kommunisták nem hajtják végre megfelelően a párt utasításait. Ezért a szervezeti szabály zat úgy intézkedik, hogy a tömegszer vezetek tanácskozásán (pl. kongresz- szusán) és választott szerveiben meg kell alakítani az MDP csoportot, amely az illetékes pártbizottság és pártszervezet irányítása alatt áll. A szervezeti szabályzat figyelembe veszi azt is, hogy a Dolgozó Ifjúság Szövetsége, létrehozása óta megerősödött, s mind alkalmasabbá válik az ifjúság helyes nevelésére, mozgósítására. Ezért a szervezeti szabályzat feladatává teszi a Dolgozó Ifjúság Szövetsége minden szervezetének, hogy küzdjön „a párthatározatok végrehajtásáért, a szocializmus építésének minden területén.'1 A Dolgozó Ifjúság Szövetségének minden tagja — de különösen a Dolgozó Ifjúság Szövetségében dolgozó kommunisták — részére a szervezeti szabályzatnak e tétele nagy megtiszteltetés és egyúttal nagy kötelezettség. Váljék alkalmassá a Dolgozó Ifjúság Szövetségének Központi Vezetősége és minden szervezete e kötelezettség teljesítésére! A szervezeti szabályzat figyelembe veszi, hogy az ifjúság különösen fogékony az új iránt, s türelmetlen a fogyatékosságokkal s a hibákkal szemben, ezért külön feljogosítja a DISz valamennyi szervezetét arra, hogy a párt megfelelő szervei elé terjesszék mindazon javaslataikat, amelyek az élet különböző területein megmutatkozó hibák és fogyatékos ságok kiküszöbölésére irányulnak. Azon kell lenniök a Dolgozó Ifjúság Szövetsége szervezeteinek, hogy valóban éljenek a párt szervezeti szabályzatában biztosított eme joguk kai. Erre mindenképpen szükség is van. A párt nem nélkülözheti az ifjú ság lendületét, lelkesedését, áldozattünkben előforduló hibák és fogyatékosságok kiküszöböléséért vívott harcban. Az ifjúság nagy tettereje, szenvedélyessége, munkabírása, hatalmas emelője lehet a fogyatékosságok ellen vívott küzdelemnek; e harcok sikere nem utolsósorban a Dolgozó Ifjúság Szövetségének Központi Vezetőségén és szervezeteim múlik. A szervezeti szabályzat tervezetéről lefolyt vitáról Pártunk Központi lapja, a Szabad Nép — több mint két hónappal ezelőtt — közzétette megtárgyalás és hozzászólás céljából a Magyar Dolgozók Pártja módosított szervezeti szabályzatának tervezetét, melyet a párttagság nagy örömmel és lelkesedéssel fogadott. A tervezet megvitatása elősegítette azt, hogy az életben elkezdődjék a szervezeti szabályzatban rögzített új, helyes elvek megvalósítása. A szervezeti szabályzat tervezete nagy hatással volt már eddig is a pártéletre; elősegítette a pártdemokrácia kiterjesztését, a pártfegyelem megszilárdításáért az elmúlt két-három hónapban folytatott kemény harcot, a párt bizottságok s a pártszervezetek munkájában, munkastíluséban fellelhető hibák, bürokratikus vonások elleni küzdelmet. A szervezeti szabályzat tervezete feletti vita igazolta, hogy a párttagok elméleti felkészültsége nőtt, s nagymértékben gyarapodott tapasz- alatuk a pártmunkában, igen sok értékes észrevétel, javaslat, módosítás, szövegkiigazítás érkezett a pártlapok szerkesztőségeibe. A pártlapok ezek egyrészét — elsősorban azokat, amelyek' a legnagyobb érdeklődésre tarthattak számot — köz zétették abban az esetben is, ha a szerkesztőség a levélben javasoltakkal nem értett egyet. Ezzel biztosították a párttagok szabad vitáját a pártsajtó hasábjain; minden fontos vélemény a vitában napvilágot láthatott. Ács elvtárs ezután ismertette a legfontosabb elfogadható és elfogadhatatlan javaslatokat, majd így folytatta: A párttagságtól a módosított szervezeti szabályzat tervezetéhez beérkezett többezer javaslatot, észrevételt feltétlenül szem előtt kell tartania a pártnak további munkájában; ezit a párttagság elvárja a párt minden vezető szervétől, a párt minden szervezetétől. Mint látható, mind a szervezeti szabályzat, mind a folyó pártmunkára vonatkozó javaslatok, kifejezésre juttatják a párttagok egyetértését a Központi Vezetőség júniusi határozataival s a szervezeti szabályzat tervezetének minden fontosabb módosításával. Ez is alátámasztja, hogy a párttagság helyesli azokat az intézkedéseket, melyeket a Központi Vezetőség 1953 júniusában a párt életére vonatkozóan hozott. A szervezeti szabályzat minden előírása váljék élő valósággá! A módosított szervezeti szabályzat a pártról szóló lenini tanításokra épül; Lenin dolgozta ki a pártélet szabályait, melyet Sztálin továbbfejlesztett. Szervezrati szabályzatunk érvényre juttatja a Szovjetunió Kommunista Pántja szervezeti szabályzatának szellemét, figyelembe veszi azonban azokat a különbségeiket, meílyek hazánk s a Szovjetunió viszonyai között fennállnak. Szervezeti szabályzatunk előírásainak megvalósítása keményebbre kovácsolja pártunk egységét, fegyelmezettebbé teszi pártunkat, lehetővé teszi, hogy elmélyüljenek a bizalomteljes kapcsolatok a párt és a munkásosztály, a párt és a dolgozó nép között! Szervezeti/ szabályzatunk előírásai megtartása hasonlatosabbá teszi pártunkat nagy példaképéhez a Szovjetunió Kommunista Pártjához! (Nagy taps.) A pártnak új politikája, a párt- kongresszus határozatai végrehajtásáért a közeli hónapokban és években hatalmas harcot kell folytatnia; sokoldalú politikai, szervező, nevelő munkát kell végeznie. A magyar nép életszínvonalának következetes emeléséért, a szocializmus alapjainak lerakásiéért a harcot pártunk vezeti, irányítja. Malmiként a múltban és a jövőben is, a párt egysége, bátor harca, példamutatása, irányító munkája az alapja a magyar nép további sikereinek. Uj, helyes politikánk megvalósítása a párton múlik, mivel a párt vezeti a munkásosztály, a dolgozó nép harcát. Ezért a pártnak erősnek, egységesnek kell lennie; erőssé, egységessé a pártot, a párt helyes politikája és a szervezeti szabályzat minden előírásának megtartása teszi. A szervezeti szabályzat a párt alkotmánya, törvény minden párttag készségét és odaadását, az új éle-fi számára. Váljék valóban azzá, váljék élő valósággá! Váljék pártunk a mainál is egységesebb, harcosabb demokratikusabb, fegyelmezettebb szervezetté, hogy teljesen méltóvá legyen nagy hivatásához: vezesse diadalra, mint a magyar munkásosztály, a magyar nép vezére, a szocializmus ügyét hazánkban 1 . (Hosszantartó, nagy taps.) NEMZETKÖZI SZEMLE „A genfi értekezlet döntő hete" — „Genf döntő szakaszához érkezett“ — így konferálta be a nyugati sajtó az indokínai kérdésről e héten folytatott tárgyalások sorozatát. Eden angol külügyminiszter, amikor a hét elején Londonból visszatért Genfbe, ugyancsak azt hangoztatta, hogy „ ... úgy gondolom ... megbeszéléseink a következő egy vagy két hét során döntőek lesznek". A tanácskozások e fontos szakaszát komoly diplomáciai tevékenység előzte meg. E tanácskozások csak aláhúzzák a mostani genfi tanácskozások fontosságát, — azonban a lehetőséget arra, hogy a tárgyalások konkrét és gyümölcsöző eredménnyel kecsegtető útra léphessenek, V, M. Molotov öt pontból álló javaslata adta meg, ez a javaslat nyitotta meg a jelenlegi értékes tanácskozások sorozatát. Ez a tény annál is értékesebb, mert a helyzet Géniben a múlt hét közepén — úgy látszott — a zátonyra futáshoz közeledik. A nyugati sajtó már felszínre dobott néhány „megállapítást“ a genfi értekezlet „kudarcáról“, — jósolgatni kezdte, hogy az értekezlet „zsákutcába jutott", „meg feneklett“. Molotov elvtárs javaslata — amely megjelöli az indokínai kérdés megoldásának út iát, s megoldásának sorrendjét, — kihúzta a talajt a tárgyalások holtpontra juttatásában érdekelt nyugati küldöttségek alól. V. M. Molotov javaslatai a genfi értekezlet során nem most elsőízben mozdították el a holtpontról a megoldás irányába a tanácskozásokat. Világosan elhatárolható két törekvés áll egymással szemben a genfi értekezletek, az első naptól kezdve. Ez a kétféle törekvés határozta meg a keleti és nyugati küldöttek minden tevékenységét az értekezlet eddigi során. Az első kísérlet az értekezlet megfojtására már április 26-án, az értekezlet megnyitása után alig néhány perccel, látott napvilágot. Azt a mendemondát terjesztették akkor, hogy az clnöklés rendjének megtárgyalása hosszan elhúzódik, s talán „kiúttalan zsákutcába torkollik”. A „Francia küldöttség részéről” közölték, hogy az előzetes ügyrendi tárgyalások” komoly akadályokba ütköztek”. Molotov elvtárs javasolta — hogy a tanácskozásokon Eden angol, Van Vajthajakon thaiföldi és Molotov szovjet külügyminiszter felváltva elnököljön — lehetetlenné tette a formai, ügyrendi vita végtelenbe húzását. Az amerikai diplomácia, — amely „semleges” állandó elnökre akarta bízni az elnöklést — itt szenvedte el első vereségét. A világ békére törekvő erői második győzelmüket akkor érték el, ami kor Dulles agresszív hangú beszédbe — magának tartva fenn a Nyugat szószólójának szerepét — a koreai kérdés ügyében akarta zsákutcába juttatni az értekezletet, áthághatatlan akadályokat akarva gördíteni a megoldás útjába. Molotov elvtárs világos érvelésén azonban megtörjek Dulles külügyminiszter fenyegetőzései. Az amerikaiak azonban nem adták fel a harcot. Amikor az indokínai kérdés vitájára került sor, olyan tervet sugalmaztak Bidault francia külügyminiszternek, amely olyan feltevésekből indult ki, mintha Franciaország az „erő helyzetéből” diktálhatná feltételeit — pedig az egész világ tudja, hogy mennyire — nincsen az „erő helyzetében” ez az ország... Bidault tervét még a nyugati lapok is elfogadhatatlannak minősítették, és előnyben részesítették Fám Van Dong, a Vietnami küldöttség vezetőjének javaslatát, amelyet több küldöttség támogatott. A két egymással ellentétes Javaslat összeegyeztetésére, tehát az értekezlet munkájának elősegítése céljából Molotov szovjet külügyminiszter először azt a javaslatot tette, hogy az indokinai hadműveletek beszüntetéséről szóló egyezmény végrehajtásának ellenőrzését semleges ál- Ir.nok képviselőiből álló bizottságra hízzák. Ezt a javaslatot a The Times „igen hasznosnak“ nevezte, a Daly Express pedig azt a reményét fejezte ki, hogy „Molotov javaslata hozzájárul az indokinai harcok megszüntetése közvetlen problémájának rendezéséhez." V. M. Molotov, aki az értekezlet kezdete óta — mint mindebből is látható, — kezében tartja a kezdeményezést, ezután újabb lépést tett: azt javasolta, hogy tárgyalják meg először a francia és a vietnami javaslatnak a közös részeit, a katonai kérdéseket és rögtön utána térjenek rá a politikai kérdések megvitatására. Ez a rendkívül fontos javaslat non köti tehát a tűzszünetet előzetes politikai feltételekhez, amelyek az indokínai kérdés egészének megoldására irányulnának, — ez pedig önmagában is a megegyezés felé való törekvés őszinte vágyát tükrözi. Bedell Shmith, az amerikai, és Bidault, a francia küldöttség vezetője néhány napon át mondvacsinált ürügyekkel igyekeztek hátráltatni az érdemi viták megindulását a szovjet javaslat alapján. Ekkor azonban, a múlt hét közepén, Molotov elvtárs újabb kísérletet tett. hogy kimozdítsa az értekezletet a holtpontról: konkrétan — ötpontos javaslatában — megf.nutatta azokat a pontokat, ahol a vietnami és a francia javaslat egybevág és indítványozta, hogy ezen az alapon kezdjék meg a tárgyalásokat, javasolva, hogy az indokínai fegyverszünetet garantálják az értekezleten résztvevő államok. A megállapodás végre megszületett abban, hogy milyen sorrendben, milyen kérdésekről fognak tárgyalni. Ezt a megállapodást úgy kell tekinteni, mint a béke erőinek komoly sikerét, méghozzá olyan sikerét, roielyet nagyon szívós ellenállással szemben harcoltak ki. — A népek tárgyalóasztalhoz kényszerítették a nyugati hatalmakat, és érvényt is szereznek a tárgyalások gondolatának. Az MDP III. kongresszusa elnökségének határozala a Központi Vezetőség zászíainak és dicsérő okleveleinek odaítéléséről A szombat délutáni ülés kezdetén Gerő Ernő elvtárs ismertette a kongresszus elnökségének határozatát a kongresszusi munkaverseny eredményeiről. Gerő Ernő: Tisztelt Elvtársak! Kongresszusunk elnöksége nevében közlést kívánok tenni a kongresszus tiszteletére rendezett szocialista munkaverseny eredményeiről és arról, hogy a kongresszus elnöksége határozata alapján ki kapja meg a kongresszusi zászlót. (Nagy taps.) A kongresszust megelőzően széles tnunkaverseny bontakozott ki az egész országban, amelyben az üzemek, vállalatok ezrei vettek részt az iparban, a közlekedésben, a mezőgazdaságban, népgazdaságunk minden területén. Figyelembevéve a kibontakozott szocialista munkaverseny nagy arányait és azt, hogy számos olyan vállalat volt, amely érdemesnek mutatkozott a kongresszusi zászlóra és elismerésre, a kongresszus elnöksége úgy határozott, hogy a zászlók számát háromról ötre emeli fel és ezenkívül több üzemnek és vállalatnak elismerő oklevelet ad. (Nagy taps.) Az elnökség a zászlók és oklevelek odaítélésénél figyelembevette a minisztériumok kollégiumainak és a megfelelő szakszervezetek elnökségének együttes javaslatát. Az elnökség abból indult ki, hogy a javasolt üzemek, bányák, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, gép- és traktorállomások a pártunk III. kongresz szusának tiszteletére indított szocialista munkaversenyben milyen eredményeket értek el nemcsak a meny- nyiségi tervek teljesítésénél, hanem minőségi mutatóknál is. Figyelembevette az első negyedéves terv teljesítését, az első negyedévben keletkezett lemaradás behozását és ennek mértékét, az április hónapban és május első két dekádjában elért eredményeket. A zászlókkal és oklevelekkel kitüntetett üzemek legfontosabb termelői mutatóikat, — s amennyiben volt — exporttervüket, termelékenységi- és önköltségcsökkentési tervüket, valamint kooperációs kötelezettségeiket teljesítették, illetve túlteljesítették. Ugyancsak jelentős eredményeket értek el ezek az üzemek, vállalatok, illetve termelőszövetkeze tek a szociális, kulturális és egészségvédelmi beruházások teljesítése tétén is. Ennek alapján a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának elnöksége a Központi Vezetőség zászlóit az alábbi üzemeknek ítéli oda: A Tatabányai Szénbányászati Tröszt (Komárom megye) A Diósgyőri Gépgyái- (Borsod megye) A Magyar Gyapjúfonó és Finomposztógyár (Budapest) A Miskolci Vasúti Csomópont (Bor sed megye) A végegyházi Szabadság termelőszövetkezet (Békés megye) Figyelembevéve a kongresszusi versenyben elért kiváló teljesítményeket, III. kongresszusunk elnöksége dicsérő oklevéllel tüntette ki a következő üzemeket, gépállomásokat illetve termelőszövetkezeteket: a barcsi Vörös Csillag termelőszövetkezet (Somogy megye) a Ganz Vagon és Gépgyár (Budapest) a Kőbányai Sör és Malátagyár (Budapest) a püspökladányi gépállomás (Hajdú megye) az Ózdi Kohászati Művek (Borsod megye) az örménykuti Állami Gazdaság (Békés megye) a Petőfi Szénbánya Vállalat (Heves megye) a Telefongyár (Budapest) a Hajdúsági Gyógyszergyár (Hajdú megye) a Wilhelm Pieck Vagon és Gépgyár (Győr-Sopron megye) az Eternit Művek, Nyergesújfalu (Komárom megye) a XI. sz. Autóközlekedési Vállalat (Budapest) a Székesfehérvári Vadásztölténygyár (Fejér megye) a 23/4 Építőipari Vállalat (Borsod megye) a Gamma Finommechanikai Gyár (Budapest) az Óbudai Szeszgyár (Budapest) az Almásfüzitői Olajfinomító Vállalat (Komárom megye) a Turkevei gépállomás (Szolnok megye) a budapesti marhavágóhíd (Búd?-* pest) a Salgótarjáni Erőmű (Nógrád megye) az Angyalföldi Bútorgyár (Budapest) a Betonútépítő Vállalat (Budapest) a Tisza Cipőgyár (Szolnok megye) a Posta Központi Távíróhivatal (Budapest) a Győr-Sopronmegyei Nyomdavállalat. A kongresszus elnöksége nevében kívánunk valamennyi kitüntetett vállalat dolgozóinak és velük együtt az egész munkásosztálynak és dolgozó parasztságnak sok sikert és további eredményeket a munkához. A kongresszus küldöttei nagy taps sál üdvözölték az élenjáró üzemeli et, gépállomásokat és termelőszövetkezeteket, melyek jó munkájukkal kiérdemelték a Központi Vezetőség zászlóit és az elismerő okleveleket,
