Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-25 / 122. szám
2 NAPLÓ 1954 MÁJUS 25 Megkezdődött a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) és függőségben élő népek szabadság harcának. A koreai háború az első komoly háborús vereség, melyet az Egyesült Államok fennállása óta elszenvedett. Ehhez a kudarchoz járulnak az újabb nehézségek, melyek az amerikai gazdasági életben jelentkeznek. A tőkés országok tudják, hogy az amerikai gazdasági hanyatlás rájuk is kihat, hogy az amerikai tőkések igyekeznek a nehéz helyzetből az ő rovásukra kiutat találni: ez növeli az imperialista tábor belső ellentéteit, napvilágra hozza az Egyesült Államok és szövetségeseik között folyó versengést, meiy egymás piacainak. gyarmatainak elhódításáért folyik. Az egymással marakodó kapitalista államok tömbjével szemben egyre nagyobb vonzóerőt gyakorol a gazdaságilag, politikailag, kulturálisan gyorsan erősödő, fejlődő szocialista világ példája, a Szovjetunió és a népi 1 demokráciák harmonikus, egymás megbecsülésén és kölcsönös segítésén alapuló viszonya. Ebben a helyzetben egyre nő és erősödik a Szovjetuniónak, mint a világbéke őrének s szilárd bástyájának jelentősége, befolyása, tekintélye. Nemcsak a szocializmust építő százmilliók, de az egész haladó emberiség benne látja biztonságának, jobb jövőjének zálogát. A béke minden híve, a földkerekség minden becsületes embere, hálás szeretettel és bizakodással támogatja a Szovjetunó harcát a bókéért és örömmel, rokonszenvvel üdvözli minden új sikerét. minden eredményét, melyből új erőt. új kitartást merít. S a köszönet, a hála őszinte érzése olyan mértékben fokozódik, ahogv újabb és úiabb milliók győződnek meg a Szovjetunió világtörténelmi jelentőségű harcának helyességéről, s igazságáról. Egyre többen értik meg, hogy a Szovjetunió ma erősebb, mint valaha s erői szakadatlanul növekednek. (Taps.) A Szovjetunió, növekvő erejének tudatában, minden külpolitikai erőfeszítését arra irányítja, hogy meg- akgdálvozza az újabb háborút, minden telte azt a célt szolgálja, hogy enyhüljön a nemzetközi feszültség hegy az összes népeket a béke és barátság politikája hassa át. A szovjet kormány ismételten kinyilatkoztatta, hogy nincs olyan vitás nemzetközi kérdés, melyet né lehetne békés úton megoldani. A szovjet kormány minden tőle telhetőt megtesz hogy kiszélesítse gazdasági, keres'ke- deimi, kulturális kapcsolatait a külföldi országokkal, figyeí.embevéve s kölcsönös érdekeket, hogy ezzel is elősegítse a kölcsönös megértés és a béke szellemét. A békéért küzdő emberek százmilliói a Szovjetunióban látják szerte a világon azt az eict, mely köré szorosan felzárkózva ellen tudnak állni a háborús gyújtogat óknak. A Szovjetunióval vállvetve egymást kölcsönösen segítve és támogatva, testvéri egységben küzdenek a békéért Európában és Ázsiában a népi demokráciák országai, köztük a hatalmas erővé vált Kínai Népköztársaság. A kínai doigozó/nép a fel- szabadulás óta eltelt öt esztendő folyamán nemcsak a polgárháború sebeit gyógyította be, de a kommunista párt. vezetésével rátért a szocialista építés útjára. A lengyel, a ‘román, a csehszlovák, bolgár, albán népi demokratikus országok, a Német Demokratikus Köztársaság egészségesen, erőteljesen fejlődnek, évről-évre nő gazdasági erejük. A Koreai Népköztársaság dolgozó népe. miután a kínai önkéntesekkel együtt hősi harcokban visszaverte az amerikai agresszorok támadásait, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok önzetlen baráti segítségével gyorsan takarítja el a háború romjait. 1 $ A népi demokratikus országok gaz dasági és politikai megerősödése fontos béketényező is. Mindenki megérti. hogy ha a Szovjetunió egyedül, szocialista szövetségesek nélkül győzelmesen verte vissza az imperialisták minden támadását, akkor ma, mikor szövetséges, baráti népi demokráciák veszik körül, még erősebb, még iegyőzhetetlenebb. E népi demokráciák viszonya felszabadítójukhoz, a nagy Szovjetunióhoz egyre szorosabb, egyre bensőségesebb. Ez a testvéri barátság nemcsak hatalmas erőforrása a demokratikus tábornak, de a nemzetközi béke egyik legfontosabb támasza és biztosítéka. A Szovjetunió és a béketábor erősödésének, céltudatos harcának ered ményeképpen a hidegháború hosz- szú esztendei után először érezhető á nemzetközi légkör valamelyes enyhülése. Hozzájárul ehhez a viszonylagos enyhüléshez az a tény. hogy a Szovjetunió is, tudósai munkájának eredményeként rendelkezik atom- és hidrogénibombával, ami végetvetett az atemzsaroiásnaik és megnehezíti „az erő politikáját1', melyet az amerikai imperialisták űznek. Ugyanakkor azonban a nemzetközi légkör javulásának legkisebb megnyilvánulására az amerikai agresszivitás fokozódása a válasz. Bátran el lehet mondani, hogy hatalmas új erő jelentkezett a világ- politika porondján: a népek béke- akarata, korunk százmilliókat mozgató, ellenállhatatlan mozgalma. Mint Malenkov elvtárs mondotta, a legutóbbi évek legfontosabb eseménye, korunk jellegzetessége, hogy a béke és a népek biztonsága védelmének ügyét különböző társadalmi csoportokhoz tartozó különböző politikai nézetű és vallásu emberek miliői veszik kezükbe. A népek növekvő békeakaratának egyik legjelentősebb eredménye, hogy az Amerikai Egyesült Államok. Anglia és Franciaország hosszas vonakodás után kénytelenek voltak tárgyalásokat kezdeni a Szovjetunió val a vitás nemzetközi kérdések békés megoldására. A béke nagv ügyének erősödését jellemzi a genfi konferencia, melyen, mint az öt nagyhatalom egyike, részt vesz a Kínai Népköztársaság is. A konferencián kezdettől fogva két vonal jelentkezett. Az egyik az amerikai, mely nem akar számotvetni azokkal a történelmi eseményekkel, melyek megváltoztatták Ázsia erőviszonyait, és mindenáron fenn akar ja tartani az imperialista gyarmatosítást. A Szovjetunió és a Kínai Nép köztársaság ezzel szemben azt az álláspontot képviselte, hogv minden népnek joga van nemzeti függetlenségére és arra. hogy maga döntsön sorsa felett. Az amerikai imperialisták süketek és vakok a változásokkal szemben, melyek Ázsiában lefoly nak, nem vonták le a tanúságokat Korea és Vietnam népeinek hősi szabadságharcaiból. Az Egyesült Államok kormánya „nem ismeri el“ a Kínai Népköztársaságot, egyszerűen nem akar tudomást venni erről a hatalmas országról, mely egyre növekvő tényező a béke megőrzésében és az elnyomott népek szabadságharcában. Az amerikai imperialisták szemet hunynak az olyan tények előtt, mint a másik hatalmas ázsiai ország, India megjelenése a világ- politika porondján, Indonézia és Burma fellépése a gyarmati politika ellen. Ilyen viszonyok között eddig nem iárt eredménnyel az amerikai imperialistáknak az a görcsös igyekezete, hogy kiszélesítsék u vietnami háborút. A háborús kalandorpolitika helytelensége, irreális volta kezd felderengeni az amerikai politikusok egy részének agyában is, de különösen magában az amerikai népben. A londoni Times nem téved, mikor ez év május tizedik; vezércikkében megállapítja: „Az amerikai közvélemény a hidegháború dacára ... szi- .árdan békeszeretö ... az amerikai nép szenvedélye továbbra is a béke marad." Az amerikai toiperialisták a béke é- a haladás erőinek előnyomulására kétségkívül a háborús hisztéria ■'«jabb felszításával, a javuló nemzet tozi légkör ú:abb megmérgezéséve! i gyekeznek válaszolni. A béke híveinek ezért szakadatlanul éberen ke*l őrködniük, résen kell lenniük, hogy minden téren idejekorán szénbe szánjanak az imperialista agresszióval, hogy visszaszorítsák s a háborús terveik elodázására kényszerítsék. A mi népünk, saját jól felfogott érdekében és a béketábor hű tagjaként, szilárdan követi a béke külpolitikáját, mert ez felel meg minden tekintetben létérdekeinek. Jövő fejlődésünk legfőbb biztosítéka a béke, s ezer: mindent meg kell tennünk. hogy a magyar népi demokrácia külpolitikája ig hozzájáruljon a béke megszilárdításához, a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, a népek közötti együttműködés ki- szélesítéséhez. Országunk külpolitikája arra irányul, hogy minden más országgal az egyenjogúság és a kölcsönös érdekek tiszteletben Jártasa alapján együttműködjön. A magyar népi demokrácia külpolitikáját is az az eh' vezérli, hogy nincs jelenleg olyan vitás, vagy megoldatlan kérdés, amelyet ne lehetne békés úton megoldani az érdekelt országok közös megegyezése alapján. A magyar népi demokrácia kormánya ennek a szellemnek megfelelően arra törekszik, hogy a nemzetközi feszültség enyhítéséire normális kapcsolatokat építsen ki más országokkal, tekintet nélkül arra, hogy az illető országokban milyen politikai rendszer van uralmon. Egész külpolitikánk alapja a Szovjetunióval és a béketaborhoz tartozó többi országgal való együttműködés további elmélyítése, az ezekkel az országokkal létrejött politikai, gazdasági és kulturális megállapodások minél teljesebb megvalósítása és továbbfejlesztése külpolitikánk alapvető feladata. A magyar nép történelmi tapasztalatai azt mutatják, hogy a béke biztosításának a mi nemzetünk fejlődése szempontjából különös jelentősége van. De hazánk történelmi tapasztalatai nemcsak a béke előnyeit bizonyítják, hanem azt is, hogy a magyar nép békés fejlődését csak akkor s csak ügy tudta biztosítani, ha elszántan sorompóba szállt békéje és függetlensége védelmére a haladó nemzetközi erők oldalán. A szocializmus építésének feltételeit ma is csak úgy tudjuk biztosítani, ha cselekvőén kivesszük részünket a béke és a háború erői közötti világméretekben fo- Lyó nagy mérkőzésből, ha a béketábor soraiban, a felszabadító Szovjetunió oldalán, mint független ország saját aktív külpolitikával járulunk hozzá a béke megszilárdításához, a nemzetközi feszültség enyhítéséhez. a népek közötti együttműködés minél szélesebbkörű megvalósításához. Ez az egyetlen, lehetséges, valóban nemzeti külpolitika. (Taps.) A magyar nép érdekei, a béke megvédése mindenekelőtt azt követelik meg, hogy ne támadjon fel a német militar,izmus, a német imperializmus, ezért a magyar nép a legnagyobb helyesléssel és rokonszenvvel kísérte a Szovjetunió minőén lépését, melyet a német és az osztrák kérdés 'békés, demokratikus megoldása érdekében tett. Országunk minden módon erősítette és szorosabbra vonta kapcsolatait a Német Demokratikus Köztársasággal, melynek létrejötté: sokat ígérő történelmi fordulatnak tekintette az egész német nép és örömmel üdvözölte a Szovjetunió elhatározását, hogy a Német Demokratikus Köztársasággal, mint szuverén állammal rendezi kapcsolatait. A Magyar Népköztársaság kormánya ezért szükségesnek tartotta, hogy külön nyilatkozatban szögezze le, hogy helyesli és támogatja azt a javaslatot, melyet a Szovjetunió küldöttsége az „összeurópai kollektív biztonsági szerződés'- megkötésére a berlini értekezleten tett. A mi országunk, amelynek számára az Egyesült Államok és más nyugati országok, a békeszerződés ellenére, mindmáig nem tették lehetővé, hogy az Egyesült Nemzeteik Szervezetében résztve- gyen és álláspontját ott kifejthesse, aktív részese akar lenni a nemzetközi feszültség enyhítésére és a tartós béke biztosítására irányuló erőfeszítéseknek. Ezért minaen erőnkkel támogatjuk a Szovjetuniónak a berlini értekezleten az európai Kollektiv biztonsági szerződés létrehozása tárgyában előterjesztett javaslatát, mely a Magyar Népköztársaság r-imára is lehetővé tenné, hogy valamennyi — nagy és kis — európai állammal együtt, mint egyenrangú fél, aktívan résztvegyen a nemzetközi együttműködés fokozott kiépííé- tésé'ben. A magyar nép helyesli a Szovjetunió javaslatát, mely reális biztosítékokat teremt a német rrillf- tarizmus újjászületésével és bármilyen újabb agressziós kísérletével szemben Európában. A magyar népi demokrácia külpolitikája teljes erővel támogat minden olyan tervet, mely az egységes, demokratikus békeszeretö Németország megteremtését célozza, mert ebben iát j.a az európai béke legbiztosabb zálogát. Végül a magyar nép szükségesnek tartja, hogy országát felvegyék az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. — amire a békeszerződés aláírásakor a nyugati nagyhatalmak is kötelezték magukat, — hogy ott is hallathassa szavát a béke biztosítása, a nemzetközi feszültség enyhítése, a tömegpusztító fegyverek eltiltása érdekében. Népköztársaságunk külpolitikája a béke és a nemzetek közötti megértés politikája, s mindent megteszünk, ami erőnkből telik, hogy e politika győzelmét biztosítsuk. (Lelkes taps.) III. A magyar népgazdaság fejlődése Pártunk II. kongresszusa óta népgazdaságunk erőteljesen továbbfejlődött. Különösen gyors ütembein emelkedett az ipari termelés és ezen belül méginkább a nehézipar, illetve a Termelőeszközöket előállító ipar termelése. Ipar A párt II. kongresszusa óta eltelt három év alatt — az 1951—53-as években — ipari termelésünk 73 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés értékének emelkedése a három év leforgása alatt 37 milliárd volt. Ez az összeg — azonos árakon számítva — huszonkettő és fél százalékkal nagyobb, mint amekkora volt az egész magyarországi ipari termelés értéke 1938-ban. Nehéziparunk termelése a második kongresszus óta eltelt három év alatt — tehát ugyancsak 1951—53- ban — 118.8 százalékkal, könnyűiparunké 40.7 százalékkal, élelmiszer- iparunké pedig 63.2 százalékkal emelkedett. Ugyanezen idő alatt a munka termelékenysége gyáriparunk ban 27 százalékkal. nőtt meg. (Egy munkásra eső termelési érték, változatlan áron.) A termelés önköltsége viszont csak nyolc százalékkal csökkent. Hasonló a kép ha népgazdaságunk fejlődését nem a II. kongresszus óta eltelt három esztendő alatt, hanem a hároméves tervidőszakot követő ötéves tervünk időszakában vizsgáljuk. Ismeretes, hogy az ötéves népgazdasági tervünk megvalósítását 1950- ben kezdtük el és az idén fejezzek be. Gyáriparunk termelése hároméves tervünk befejezésekor, ötéves népgazdasági tervünk elindításakor már 37.5 százalékkal volt magasabb, mint 1938-ban. Noha ez év végéig még több mint hat hónap van hátra, hozzávetőlegesen már meg lehet állapítani, hogy a legfontosabb ipari termékek termelése miként alakult az első ötéves tervidőszakban. így a széntermelés az 1949 évi 11.84 század millió tonnáról 1954-re 22.65 millió tonnára, a villamosenergia termelése megfelelően 2520 millió kilowattóráról 5100 millió kilowattórára, a nyersvas termelése 398.000 tonnáról 861.000 tonnára, az acéltermelés 860.000 tonnáról 1,678.000 tonnára, a hengerelt acél termelése 471.000 tonnáról 891.000 tonnára, az ásványolaj termelése 497.000 tonnáról 1,118.000 tonnára, az aluminium termelés 14.4 ezer tonnáról 32.000 tonnára, a cement termelése 552.000 tonnáról 1.160.000 tonnára emelkedik. A könnyű és az élelmiszeripar főbb termékeinél a helyzet a következőképpen alakul: a pamutszövet termelés az 1949 évi 167 millió négyzetméterről 1954-ben 220 millió négy zetméterre, a .nagyüzemi cipőtermelés 4.6 millió párról 12.3 millió párra. a papírtermelés 71.000 tonnáról 105.000 tonnára, a cukortermelés 144.4 ezer tonnáról 287.000 tonnára emelkedik. öt év alatt 65 új nagyipari üzem létesült hazánkban és 84 nagyobb- arányu üzembővítés, újjáalakítás került végrehajtásra. Uj szocialista városok keletkeztek, mint Sztálinváros, Komló, Kazincbarcika, Oroszlány, Várpalota, A II. kongresszus óta eltelt három esztendő és az első ötéves tervidőszak alatt országunk ipara olyan fejlődést tett meg, amely elképzelhetetlen lett volna a régi nagytőkés, nagybirtokos Magyarországon s általában megvalósíthatatlan kapitalista viszonyok között. Ez a fejlődés kézzelfoghatóan bizonyítja szabad népi demokratikus rendünk fölényét az elnyomás és kizsákmányolás tőkés rendszerével szemben. Bizonyítja annak a hatalmas szocialista tábornak erejét, melynek vezetője a kommunizmust diadalmasan építő Szovjetunió és amely táborhoz való tartozásunk — saját belső rendszerünk mellett, — sikeres szocialista építőmunkánk, felemelkedésünk alapja. (Taps) Első ötéves tervünk eddigi eredményeként hazánk agráripari országból ipari országgá lett! Amikor azonban rámutattunk arra, hogy milyen hatalmas eredményt ért el pártunk vezetésével a magyar dolgozó nép, ugyanakkor semmiképpen nem szabad elkendőznünk azokat a komoly hibákat és hiányosságokat, amelyek gazdasági építőmunkánkban megmutatkoztak. A legsúlyosabb aránytalanság a népgazdaság fejlődésében az ipar és a mező- gazdaság viszonylatában jelentkezik. Ugyanis mialatt az ipari termelés gyorsan fejlődött, a mezőgazdaság termelése alig emelkedett. Ez természetesen gátolta a dolgozók életszínvonalának emelésére vonatkozó határozatok megvalósítását. Ha mezőgazdaságunk helyzetét, fejődését vizsgáljuk, úgy kiderül, hogy mialatt iparunk termelése a háborút megelőzőhöz képest háromszorosára emelkedett, addig legfőbb növényeinknek egy kh-ra eső termelése alig 5—10 százalékkal, mindenesetre nem lényegesen haladja meg a háború előtti átlagot. Nem mutat kedvezőbb képet állattenyésztésünk alakulása sem. Mi ennek az elmaradásnak az oka? — Mi az oka annak, hogy népgazdaságunkban komoly aránytalanságok keletkeztek, s hogy különösen rendkívül jelentős mértékben elmaradt mezőgazdasági termelésünk ipari termelésünkhöz képest. A népgazdaságban az aránytalanságok mindenekelőtt azért jöhettek létre és éleződhettek ki, mert az iparosításnak az az üteme, amelyet a felemelt ötéves terv állapított meg, túlzott volt. A mezőgazdaság nem kapta meg beruházásokban, termelési segítségben, s'b. még azt sem, amit a felemelt ötéves terv szerint meg kellett volna kapnia. Kevesebb traktort, kevesebb gépet, műtrágyát juttattunk a mezőgazdaságnak, mint amennyit a terv előírt. Pedig a mezőgazdaság számára előirányzott beruházások teljes megvalósításuk esetén is elégtelenek lettek volna. A túlzott ütemű iparosítás tehát egyenesen a mezőgazdasági termelés elhanyagolásához vezetett, s ugyanekkor hátráltatta a lakásépítkezést és egyéb szociális jellegű beruházások megvalósítását, valamint a lakosság ellátását a szükséges élelmiszerekkel ás iparcikkekkel. A Központi Vezetőség múlt év júniusában hozott határozata, valamint az ezt kiegészítő további határozatok megszüntetik népi demokráciánk fejlődésében azokat az ellentmondásokat, amelyek pártvezetösé- günk hibájából keletkeztek. E határozatok elhárítják az akadályokat fejlődésünk útjéból. Júniusi, októberi és decemberi határozataival pártunk Központi Vezetősége az új helyzetnek megfelelően megalapozza gazdaságilag a munkás-paraszt szövetséget, megveti e szövetség megszilárdításának gazdasági alapját. Ezzel pártunk Központi Vezetősége új szakaszt nyitott a szocializmus építésében Magyar- országon. A szocializmus építésének új szakaszában egész politikánknak és így gazdaságpolitikánknak is, központi kérdése a munkásosztály államhatalmának és e hatalom alapjának, a munkás-paraszt szövetség további, következetes megszilárditása. a munkás-paraszt szövetség gazdasági bázisának kiszélesítése és megerősítése s eprnek megfelelően a népjólét állandó emelése, a mezőgazdasági termelés gyors fellendítése és a fagyasz tási javak termelésének fokozása. A munkásosztály államhatalma további megszilárdításának, a munkás paraszt szövetség megszilárdításának, a széles nemzeti összefogásnak s általában a szocializmus építése új szakasza megvalósításának elengedhetetlen feltétele, hogy államunkat, népünket erős, egységes marxista- leninista párt vezesse. Ezért az új szakaszban döntő jelentőségű a párt politikai, szervezeti és ideológiai egysége, valamint tömegkapcsolatainak megerősítése, továbbá a vezetés elvi alapokon nyugvó teljes egységének és kollektív jellegének biztosítása az egész pártban, de különösen a vezető pártszeirvekben! A szocializmus építésének új szakaszát országunkban gazdasági szem pontból főleg a következők jellemzik: 1. Népgazdaságunkban a termelőerők fejlesztését a legszorosabhan egybekapcsoljuk a munkásosztály, az egész nép életszínvonalának állandó emelésével. Előtérbe kerül a lakosság növekvő ellátása élelmiszerrel, valamint a könnyű- és élelmiszeripar nyersanyagbázisának nagymértékű kiszélesítése, s a lakosság mind teljesebb ellátása iparcikkekkel és kulturális-szociális szükségleteinek fokozott kielégítése. 2. A keletkezett aránytalanságok kiküszöbölése, újak keletkezésének meggátlása. 3. A szocialista iparosítás politikája, mint országunkban a szocializmus építésének fő eszköze s általá- lában a szocialista gazdaság építése, fokozottabb mértékben támaszkodik a szocialista tábor országaival való gazdasági együttműködésre. 4. A város és a falu között a termelési, az áruforgalmi és a kulturális kapcsolatoknak egyidőben történő, erőteljes kifejlesztése; a mező- gazdaságnak szakemberekkel, korsze(Folylalás a 3. oldalorú
