Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-25 / 122. szám

195A MÁJUS 25

3

N Ä P E <5

Megkezdődött a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa

(Folytatás a 2. oldalról)

rű gépekkel, műtrágyával és egyéb termelőesaközökkel, valamint szállítóeszközökkel, s ugyanakkor fogyasztási iparcikkekkel vailó ellátásának olyan mértékű növelése, amely az előző szakaszhoz képest minőségi '.változást képez.

5. Mindezek alapján magasabb színvonalon valósul meg a munkásosztály szövetsége a dolgozó parasztsággal. Magasabb fokon valósul meg a munkásosztály vezetése a munkás-paraszt szövetségben. Megszilárdul a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály államhatalma. .Azalatt a jó tíz hónap alatt, amely Központi Vezetőségünk múlt év júniusi történelmi határozata óta eltelt, az intézkedések egész sora történt annak érdekében, hogy gazdaságpolitikánkban valóravájtsuk a Központi Vezetőség határozatait. Az első jelentős eredmények, bár még csak kezdeti eredmények, már itt vannak előttünk.

'Mindenekelőtt lényegesen megjavult az egész lakosság, az összes dolgozók, s nem utolsó sorban a munkások és alkalmazottak. anyagi helyzete. Az 1953. második félévében megvalósított két árleszállítás és a hús-;és .zsíráraknak ez év márciusában történt leszállítása következtében a lakosság egy évre számítva 2100 millió forintot takarít meg. Ennek a hatalmas összegnek. nagyobb része a munkások és alkalmazottak jövedelmét növeli. Uj lendületet vett országunkban a lakásépítés, mely ez évben .mintegy kétszerese a múlt évinek. Erőteljesen megindult a lakóházak tatarozása is. Az iparban és más üzemekben fokozott gondot fordítanak a munkavédelemre, a balesetelhárításra, az üzemi egészség- védelemre. A munka törvénykönyvének reformja megnövelte a dolgozók jogait, emelte számos szociális szolgáltatás mértékét. A legnehezebb testi munkát végző dolgozók és a fizetésben legelmaradottabb rétegek, az összes munkásoknak és alkalmazottaknak közel fele, fizetésemelésben részesültek,' illetve részesülnek az év folyamán. Emelkedett a munkás-nyugdíjasok nagy részének nyug díja is.

1954. első felében a lakosság 3.6 milliárd forinttal több árut kap fogyasztásra és fog ténylegesen elfogyasztani, mint amennyit kapott és fogyasztott 1953. első felében. Ez azt jelenti, hogy hazáink minden lakosa, beleértve a csecsemőket is. 1954. első félében 375 forint értékkel több árut fogyaszthat, mint amennyit fogyasztott a múlt év első felében.

Erezhető a javulás a termelésben, a munkások, a műszaki értelmiség magatartásában, hangulatában is.

Munkásosztályunk, s . vele kéz- a kézben műszaki értelmiségünk hitet tett pártunk, kormányunk helyes politikája, népi demokráciánk mellett, amikor ez év márciusában nagyszerű munkalendülettel behozta a januári és a februári lemaradás jelentős részét, majd a kongresszusi verseny során újabb győzelmek sorozatát aratta a termelés frontján.

(Taps.) Munkásosztályunk és műszaki értelmiségünk patronázsmozgal ma . a gépállomások és a termelőszövetkezetek műszaki-gazdasági megsegítésére, amely mozgalom Központi Vezetőségünk már említett határozatai nyomán bontakozott ki. felemelő s egyben rendkívül hathatós megnyilvánulása a munkás-paraszt szövetségnek és e szövetségen bélül a munkásosztály vezető szerepéhek. Munkásosztályunk megértette, hogy mezőgazdasági nagy- és kisgépek gyártása, a fogyasztási cikkek előállítása jelenleg egész politikánk egyik központi kérdése s nagy lelkesedéssel teljesíti a tervet és a legtöbb , esetben a terven felül vállalt kötelezettségeket is.

Ugyanekkor azonban azt is meg kell állapítani,, hogy az ipari termelés terén még távolról • sincsen nálunk minden rendben.

Az első és legfontosabb kérdés, a munka termelékenységének s ezzel együtt az önköltség alakulásának kérdése, mert e két kérdés a legszorosabban összefügg egymással.

A dolgozók, elsősorban az ipari munkások anyagi életszínvonala emelésének legfontosabb eszköze a jövőben is az árleszállítás lesz. Az árakat azonban csak akkor lehet leszállítani, ha előzőleg nőtt a termelékenység és csökkent az önköltség.

Munkásosztályunk, műszaki értelmiségünk nem szavakban, de tettekkel támogatja politikánkat! Ezt nem egy esetben bebizonyította. Tőlünk, a mi helyes szervező, vezető munkánktól, politikai tömegmunkánktól, a gazdasági és pártpolitikai munka, a vezetés színvonalának emelésétől

függ, hogy ez a támogatás mihamarabb a munka termelékenységének lényeges emelkedésében és az önkölt ség csökkenésében jusson kifejezésre.

A termelékenység elégtelen .emelkedésének és az önköltség nem kielégítő alakulásának egyik legfőbb oka az, hogy vállalati igazgatóink, sőt minisztériumi vezetőink többsége még mindig csak a tervek mennyiségi teljésítéséve! törődik, de elhanyagolja a gazdaságosság kérdését, s hogy még mindig nem tudtunk példás rendet és szigorú fegyelmet teremteni üzemeink nagy részében, pedig a dolgozók zöme ezt egyenesen követeli tőlünk. •

Ideje végetvetni e tűrhetetlen állapotnak, ideje, hogy a kommunisták. s általában a gazdasági vezetők, — nagyok és kicsinyek egyaránt — a dolgozók tömegére támaszkodva, szigorú rendet és fegyelmet teremtsenek a termelésben.

Növelni kell a gazdasági vezetők felelősségét, s ennek, érdekében, meg kell szigorítani a felelősségrevonást az elkövetett hibákért és mulasztásokért.

Az önköltség csökkentésének egyik legnagyobb akadálya az iparban és egyebütt a számunkra egyébként is nehezen biztosítható anyagok megengedhetetlen pocséko^sa és a gyártási selejt magas mértéke. Az anyag gal való takarékosság, ami a gazdasági vezetők és a műszakiak, ‘valamint az összes dolgozók legsajátosabb érdeke, valamint a gyárfási seleit lényeges csökkentése alapvető feltétele annak, hogy megvalósítsuk következetesen pártunk politikáját, melynek legfőbb célja a dolgozó-nép jólétének növelése.

A következő években népgazdaságunk fejlődésének üteme attól - is függ, hogy milyen mértékben tudjuk külkereskedelmi forgalmunkat növelni.

Népgazdaságunkban a dolgozók közvetlen anyagi érdekeltségét még nem tudtuk fejlődésünk emelőjévé tenni. Nálunk még- előfordul, hogy a munkás gyakran többet, keres, ha nagymennyiségű selejtet gyárt, mint ha kevesebb, de kitűnő, minőségű árut termel. Az igazgató, sőt az üzem egész. prémiumban részesülő személyzete gyakran jobban jár, ha a vállalat túlteljesíti tervét olyan áruból, amelyre a népgazdaságnak nincs szüksége, mintha valamivel kisebb termelést tud csak elérni a népgazdaság számára fontos, vagy nélkülözhetetlen cikkekből.

Végül, de nem utolsó sorban, ipari termelésünkben egyik alapvető hiányossága. hogy az utóbbi években nem fordítottunk elég figyelmet a termékek minőségére. Mpst, amikor lényegesen csökkentettük a te remeiét emelkedésének ütemét, amikor meg szűnt a terv. túifeszítettsége, elérkezett az ideje annak, hogy komolyan kézbevegyük termékeink minősége megjavításának kérdését. Évre most megvan minden reális lehetőség.

Tőlünk, csakis tőlünk, a felső és az alsó vezetéstől függ. hogy a termelést olyan magas színvonalon szervezzük meg, amely biztosítja, hogy a magyar ipar úgy belső használatra, a lakosság számára, mint kivitelre kiváló minőségű termékeket adjon! (Taps.)

Nyíltan meg kell mondanunk, hogy bár a lakosság lényegesen több árut kap, mint tavaly, még nem tudjuk az összes igényeket 'kielégíteni Hiány van sertéshúsban és nem teljesen kielégítő a tejellátás; Kevés a lakosság rendelkezésére álló bútor, építőanyag, motorkerékpár, noha ezekből a cikkekből is lényegesen többet hozunk forgalomba, mint tavaly. A fogyasztási cikkek minőségének emelésére irányuló erőfeszítéseink eredményeivel sem lehetünk megelégedve. Lakásépítésünk, növekvő üteme ellenére, elmarad' a: szükséglettől. Nem javult kielégítően, különösen Budapesten, a dolgozók közlekedése. Mindent meg keli tennünk, hogy e hiányokat minél hamarabb kiküszöböljük.

Mezőgazdaság

Ami a mezőgazdaságot és a dol- gazó parasztságot illeti, itt is komoly változások következtek be múlt év júniusa óta. Mindenekelőtt: a párt és a kormány politikájának hatására, a megvalósított határozatok és intézkedések eredményeképpen megnövekedett a parasztság jövedelme is. A párt határozatainak megfelelően a kormány mérsékelte és évekre előre megállapította a parasztság beadási kötelezettségét és fokozott kedvezményeket biztosított a beadásnál a termelőszövetkezeteknek. A kormány megszüntette azokat az intézkedéseket, amelyek korlátozták a parasztságot abban, hogy fölös terményeit és termékeit szabadon értékesíthesse. Ugyancsak pártunk kezdeményezésére, a kormány felemelte a termelési szerződéssel termelt növények árát, megjavította a termelési szerződések feltételeit, biztosította a szerződéskötésnél a teljes önkéntességet. Tekintettel az 19.>2. évi rendkívül aszályos esztendőre. a kormány nagymértékben elengedte a dolgozó parasztoknak, s különösen a termelőszövetkezeteknek adó-, beadási és gépállomási díjtartozásait. A mezőgazdaság beruházásai, az előző évhez. képest 1954- bén mintegy 45 százalékkal emelkedtek, ugyanakkor, amikor az egész népgazdaságba beruházott összeg az előző évhez képest jelentékenyen csökkent.

Mindezen rendszabályoknak a párt és a kormány egész politikájának eredményeként, amelyet dolgozó parasztságunk is igen kedvezően fogadott, megnőtt a parasztság termelési kedve. Az elhagyott ..tartalékföldek’" egész területét* bérbevette a parasztság. Megélénkült a város és a falu között az áruforgalom. Hatalmasan emelkedett az állami és szövetkezeti kereskedelem áruellátása a falun, a parasztság felé, mégpedig nemcsak közvetlen fogyasztási cikkekben, hanem termelőeszközökben is. Ugyanakkor megnövekedett, bár még nem eléggé, a paraszti áru- felhozatal a városi piacokra, ami számos fontos fogyasztási cikknél az árak lemorzsolódásához vezetett.

Pártunk , helyes politikájának következményeként szilárdabb let' országunkban a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége.

Biztosabban, következetesebben érvényesül ezen osztályszövetsé- gen belül a munkásosztály vezetése! Megnőtt pártunk és a munkásosztály tekintélye. Megszilárdult. erősebb lett népi demokráciánk.

(Lelkes taps).

Ami pártunk parasztpolitikáját illeti. az változatlanul Lenin ismert hármas jelszaván alapszik: szilárdan a szegény parasztságra támaszkodva, szoros szövetséget valósítunk meg a középparasztsággal, s egy pillanatra sem Szüntetjük meg a harcot a zsírosparasztság, a kulákság ellen. Természetesen a termelőszövetkezeti parasztokra, — akár volt kisparasztok- róL akár pedig volt középparasztokról van szó. :— egyaránt szilárdan »támaszkodik pártunk, munkásosztályunk!

A szegényparasztsággal való tö- ■ rődés az új szakasz egyik fontos feladata.

A paraszti gazdaságok több, mint fele öt holdnál kisebb szántóterülettel rendelkezik. Ahhoz, hogy a mezőgazdaság fejlesztéséből a kispa- rasztság is megfelelően részesedjék és hasznot húzzon, minden módon támogatni kell őt. Meg kell védeni különösen az igauzsorával szemben olymódon, hogy a gépállomások, állami gazdaságok segítsék vontató- erővel, Az ilyen támogatás szorosabbra fűzi a szegényparasztság viszonyát a falu szocialista szektorához, erősíti a munkás-paraszt szövetséget.

A mezőgazdaság fejlesztésében, de a munkás-paraszt szövetség megerősítésében és ezzel a * szocializmus építésében is rendkívül fontos az előttünk álló szakaszon a középpa- rasztság szerepe.

Minden módon elő kell segíteni, hogy szövetségünk a középparasztsággal megszilárduljon.

Pártunk és kormányunk határozata szellemében gondoskodnunk kell arról. hogy a középparasztság élhessen a kapott lehetőségekkel, s hogy i termelés emelésére irányuló szán- lékét, melynek az utolsó hónapok- oan annyi, jelét adta. akadálytalanul ;meg is tudja valósítani. Meg kell követelni tőle, hogy az állampolgári fegyelmet tartsa be, hogy az adózást; a beadást pontosan teljesítse, de elő kell segíteni azt is. hogy a lehető legtöbbet termelhesse, hogy terményeit a beadás teljesítése után szabadon, könnyen értékesíthesse s így jövedelmét fokozza, hogy megkapja mindazt az árut, ami termeléséhez és fogyasztásához' szükséges. Nem kétséges, hogy a jó termelőszövetkezetek munkája,' a szövetkezeti- tagság fokozódó jövedelme és növekvő anyagi jóléte az eddiginél erő teljesebben fogja vonzani a közép- parasztot is.

A kulákok az utolsó években egyre inkább igyekeztek megbújni a középp&raszlság soraiban, ami részben sikerült is nekik, mert legtöbbször állandó munkást nem tartanak, hanem spekulálnak, uzsorával foglal

koznak. A középparasztnak álcázott kulákok ellen, akiknek zöme változatlanul népi demokráciánk ellensége. s az új szakasz óta felbátorodott, erőteljesen 1 folytatni kell a harcot anélkül, hogy a velük szemben hozott intézkedések a középparasztot sújtanák.

A mezőgazdaság szn^atista szektorának fejlesztésén^. figyelmünket a termelőszövetkezetekre kell irányítani. Egy pillanatra sem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a szocializmus építésének a falun ez az elkerülhetetlen fő útja, s hogy előbb vagy utóbb, de minden paraszt meggyőződik helyességéről, s rátér ez útra.

(Taps.) Végső fokon a szocializmus gazdasági alaptörvénye csak a nagyüzemi, kollektív mezőgazdaság segítségével juthat teljesén érvényre népgazdaságunkban.

A párt és a kormány feladata, hogy részletekbe menően hosszú táv* ra kidolgozza azokat a konkrét intézkedéseket, melyek eredményeképpen a termelőszövetkezetek fölénye erőteljesen kibontakozhat, hogy a szocialista mezőgazdasági nagyüzem mintaképei, vonzó példái legyenek és számszerűleg is egészségesen továbbfejlődjenek. A számszerű növekedés előfeltételeit a szövetkezetek megerősödése és virágzása teremti meg. Az anyagi, főleg termelési segítségen kívül biztosítani kell a szövetkezeti demokráciát, a ‘agok és a szövetkezet minden jogának érvényesülését; ezt a tanácsok, a bankok, a termeltető vállalatok lS tartsák szakadatlanul szem előtt. El kell érni, hogy a szövetkezet tagjainak jövedelme meghaladja az átlagos középparaszti jövedelmet.

A legfontosabb feladat most a meglévő termelőszövetkezetek megerősítése. gazdasági és politikai megszilárdítása, jövedelmük, hozamuk megnövelése.

Nagy gondot kell fordítani arra, hogy az egyénileg dolgozó parasztok és a termelőszövetkezet tagjai közt egészséges, jó, baráti legyen a viszony. A falusi termelési bizottságokban és egyebütt a szövetkezeti tagok ápolják ezt a jó viszonyt. Ahol a szövetkezet erős. segítsen az egyéni dolgozó parasztnak, hozza közelebb a termelőszövetkezethez és bánjon vele úgy, 'mint a termelőszövetkezet jövendő tagjával, aki előbb, vagy utóbb, de feltétlenül meggyőződik a szocialista mezőgazdasági nagyüzem előnyéről és maga is rátér a szövetkezés útjára.

Termelőszövetkezeteink az elmúlt ősszel kemény próbát állottak ki. Az osztályellenség dühödt támadásával szemben a termelőszövetkezetek nagy többsége politikailag megszilárdult, jóllehet termelőszövetkezeteink terület^ és taglétszáma átmenetileg csők

kent. Jelenleg a termelőszövetkezetek az ország szántóterületének 18 százalékát egyesítik. Az egész szántó területük ifymódon meghaladja az 1.7 millió k. holdat. A termelőszövetkezetekben kétszázezer család egyesül és a tagok száma meghaladja a negyedmilliót. A termelőszövetkezetekben jelenleg a tagságnak mintegy harminc százaléka középparaszt.

A termelőszövetkezetek gazdasági megerősítésének, terméshozamuk emelésének, a falu szocialista átalakításának döntő eszközei a gépállomások. Persze, a gépállomásoknak kell segíteniök az egyénileg gazdálkodó parasztok termelését is.

Gépállomásáink az elmúlt évben először teljesítették termelési tervüket. Nagymértékben emelkedett az egy traktoregységre jutó teljesítmény. Javult a.munka minősége is. Bár ez még sok kívánnivalót hagy maga után

Állami gépállomásaink jelenleg mintegy tizenkétezer traktorral és vontatóval rendelkeznek, s az ez évben még. beállítandó ötezer traktor jelentékeny részét is ők kapják. Elengedhetetlenül szükséges a gépállomások gépparkjának további, gyors ütemű növelése, s mindenekelőtt fokozott ellátása univerzális traktorokkal. kuitivátorokkal és egyéb olyan munkagépekkel, melyek a. kapásnövények vetéséhez, ápolásához és betakarításéhoz szükségesek.

Állami gazdaságaink, amelyek jelenleg az ország szántóterületének 12.5 százalékán gazdálkodnak, többségükben még nem használják fel megfelelően a szocialista nagyüzem-' ben- rejlő hatalmas lehetőségeket. Ami a gabonatermelést illeti, állami gazdaságink itt már túlszárnyalták az országos átlagot. így 1953-ban az állami, gazdaságok termésátlaga búzából egy mázsával, rozsból 1.7

mázsával, ősziárpából 1.8 mázsával volt magasabb az országos átlagnál. Az állam által 1953-ban begyűjtött búzának 22.5 százalékát, a rozsnak 20 százalékát, az élősertésnek: 32.6 százalékát, a vágómarhának 21- százalékát, a tejnek 20 százalékát, az állami gazdaságok szolgáltatták. Mindez azt. jelenti, hogy állami gazdaságaink máris komoly szerepet játszanak az ország lakosságának el-' látásában.

Az állami gazdaságoknál a legsürgősebb. a központi feladat, á gazdálkodás megjavítása, a vezetés szín vonalának emelése, a fegyelem megszilárdítása, a munkaerő állandósítása, az állami tulajdon hathatós védelme a -tékozlással és herdálással szemben, szigorú rend megteremtése az állami gazdaságok egész munkájában.

A párt- és a kormány határozatainak megvalósításában komoly szerep jut a kereskedelemnek. Ez évben kiskereskedelmi áruforgalmunk 19 szá Zalákkal lesz magasabb a múlt évinél. Ez egymagában is hatalmas feladatot ró kereskedelmünkre. Pártszervezeteink, gazdasági - vezetőszerveink tartsák szemelőtt, hogy a mi viszonyaink között a kereskedelem a szocializmus építésének fontos láncszeme, a dolgozó nép életszínvonala emelésének nélkülözhetetlen eszköze. Kereskedelmünk azonban csak abban az esetben töltheti be ezt a nagyon fontos szerepét, ha munkáját a dolgozó nép, a tömegek ellenőrzése alá helyezi.

Ami a falusi kereskedelmet illeti, ennek nemcsak a falusi lakosság áruellátásában és a falusi árufeleslegeknek a város számára való felvásárlásában van szerepe, hanem a mezőgazdaság fejlesztési tervének megvalósításában is. Különösen jelentős ebből a szempontból a földművesszövetkezetek hálózata. Ha a földniűvesszövetkezetek meg tudják valósítani, hogy mind teljesebb mértékben kielégítsék a növekvő paraszti szükségletet iparcikkekben és termelési eszközökben, s hogy részben ők bonyolítsák le a parasztgazdaságokban termelt áruk értékesítését is, ezzel elérik, hogy a parasztság mind teljesebb mértékben fogja saját szervének tekinteni a szövetkezeteket.

Pártunk II. kongresszusa feladatul tűzte ki a gazdasági vezetés megjavításét. színvonalának emelését. Az elmúlt években vezető gazdasági szerveink fejlődtek, de a megnö- yekéd'éft 'követelményeknek gyakran nem tudnak eleget tenni. Nem lehetünk teljesen megelégedve maguknak a minisztériumoknak munkájával sem.

Ezután Rákosi elvtárs az egyes minisztériumok helyzetéről beszélt, majd így folytatta:

A fordulat, amelyet pártunk gazdaságpolitikájában megvalósít, nem légüres térben megy végbe s csakis kemény harc, küzdelem s mindenekelőtt a kommunisták odaadó munkája és példamutatása, nem egyszer áldozatok árán Hozhat eredményeket. Azt tapasztaltuk, hogy a szükségessé vált fordulattal szemben ellenállás mutatkozik s ez a mai napig sem szűnt meg teljesen. Ez az ellenállás nem mindig tudatos. Nem egyszer azt a formát ölti, hogy azok, akiknek előrelátó, átgondolt, tervszerű munkával kellene idejében megtenni bizonyos intézkedéseket, ezekhez az intézkedésekhez Pató Pálok módjára, „ejh, ráérünk arra még“ alapon viszonyulnak. Mások eltúlozzák az átállással, az erők átcsoportosításával járó nehézségeket s' a nehézségekre való hivatkozással lekésik, nem tartják be a különféle intézkedésekre megállapított határkőket.

Határozottan meg kell mondani, hogy az ilyen magatartás nem kommunista és nem felelős állami funkcionáriusokhoz méltó magatartás. Nem tölthet be felelős párt vagy állami funkciót az, aki Pató Pál módjára vagy * kelletlenül, hidegen viszonylik azoknak a határozatoknak végrehajtásához, melyek célja munkásosztályunk, dolgozó népünk életszínvonalának emelése.

Akadnak olyanok is, szerencsére kis számban, akik szavakban egyetértenek pártunk és kormányunk politikájával, • a gyakorlatban azonban ennek éppen ellenkezőjét igyekeznek csinálni. Ezek a kétkulacsosok vagy maguk ellenséges elemek, vagy az ellenség befolyása alatt állnak, akiket kíméletlenül felelősségre keE vonni.

Ilyen elemeknek nemcsak pártunkban nem lehet helyük, de az államapparátusban sem.

(Folytatás a 4, oldalon)

i

r