Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-23 / 121. szám

f

NEMZETKÖZI SZEMLE

Kétszínű játék ...

4

______________________________

N

APLÓ

1954 MÁJUS 23

uetet, az indokínai béke m “gterem' tését követeli. Az új agresszió kitér- velői gazda nélkül végzik számításai kát, mert a francia nép belefáradt a hiábavaló anyagi és véráldozatokba. megundorodott ettől a szennyes háborútól.

Az amerikai-francia különmegbe- -zélések ugyanakkor újból felvetették a nyugati hatalmak táborában meglévő ellentéteket is. Churchill alsóházi nyilatkozata, az angol lapok cikkei arról tanúskodnak, hogy a háború kiszélesítése a szigetország ban sem népszerű.

Az angol kü'dötteket tudvalévőén kínosan érintette, hogy a francia- amerikai megbeszélésekről nem tájékoztatták őket, ami a sajtóból is osztatlan felháborodást váltott ki. Mint a „Daily Mirror“ írta, .,Dulles a legsúlyosabb megaláztatásban részesítette Edent. amelyet angol külügyminiszter valaha elszenvedett... Az Egyesült Államok fontos légést tehet Anglia tudta nélkül. Úgy látszik, Dulles szándékosan mellőzte Anglia véleményének meghallgatását szándéka Hal kapcsolatban“. — Churchill pedig értésére adta az ame rikaiaknak, hogy Anglia nem haj- íanő tárgyalni a dé!keletázsiai védelmi szövetség terveiről mindaddig, amíg a genfi értekezlet végeredménye nem látszik világosan.

Természetesen Anglia elutasító magatartása az új agresszív tömbbel kapcsolatban, nem magyarázható a sértődöttséggel amiatt, hogy az előkészítő megbeszélésekről kihagyták. Anglia az amerikai terveit által egyrészt veszélyeztetve látja saját délkeletázsiai politikai és gazdasági befolyását, számolva az ázsiai nemzetközösségi országok, elsősorban India álláspontjával, másrészt isztában van azzal, hogy egy ilyen tömb megalakítása a nagyobb délke letázsiai országok részvétele nélkül már eleve sikertelenségre van kár- j hoztatva.

Erre mutatnak a „Daily Mirror" diplomáciai munkatásának Eisenhower legutóbbi nyilatkozatához fűzött megjegyzései is: „Eisenhower legújabb nyilatkozata ismét megnyitja Anglia cs az Egyesült Államok ellen léteinek örvényét... Gcnfben az az érzés lett úrrá, hogy Eisenhowemek Ausztrália és Uj-Zéland csatlakozásra vonatkozó célzása azon a feltevésen alapul, hogy a brit nemzetközösség kettészakadhat. Angol körökben úgy tudják viszont, hogy Auszt rália ós Uj-Zéland osztja Anglia álláspontját, hogy meg kell várni a genfi értekezlet befejezését. Ugyanez a lap kifejti Anglia álláspontját, hogy „nem lehet sikeres az egyezmény, ha katonailag nem hatályos és ha nem tudják politikailag megnyerni, — de legalább is nem elidegeníteni — a nagyobb ázsiai országokat, amelyek még nem foglalt v': állást.

A lap bírálja az Egyesült Államoknak azt a felfogását is „mintha Sziám és Fiilöpszigetek elegendőek lennének ahhoz, hogy az ideiglenes egyezménynek ázsiai színezetet adjanak." Mindez alátámasztja Csou En-laj elvtárs beszédének azt a kitételét, hogy az „oszd meg és uralkodj“ imperialista politika „Soha sem bírta és sohasem fogja bírni az ázsiai népek és leglöbb ázsiai állam támogatását.“

99Atsóleperdre hozzuk a Tolnamegyei Pártbizottság kongresszusi versenyzászlaját6é

—- 280 százalékot teljesített egyik női munkacsapat cukorrépa érvelésben

A több, mint tízezer holdon gazdálkodó alsóleperdi állami gazdaságban á borareggeli órákban megelevenedik az élet. A munkásszállásokon nem -kell ébresztőt csinálni: a kongresszusi héten mindenki előbb akar kelni, mint máskor. Elhatározták, hogy Alsóleperdre viszik a megyei pártbizottság kongresszusi verseny- zászlaját és ebben a harcban valamennyien élen akarnak járni.

A közeli falvakból teherautók hordják az időszaki munkásokat és fél hét tájban vidám dolgozók énekétől hangos, — a különböző színű női ruháktól pedig tarka lesz a határ. A gazdaság öt üzemegységében, összesen mintegy 600 holdnyi répaföldön 300 dolgozó küzd eredményesen a gyomok ellen.

Néhány nappal ezelőtt határozták el, hogy kongresszusi hetet tartanak és úgy dolgoznak, ahogyan eddig még soha. Egy alacsony, zömök termetű fiatalasszony, az egyik 14 tagú női munkacsapat vezetője így beszélt:

Az én munkacsapatom vállalja: a kongresszusi héten állandóan 190 százalékot teljesít a cukorrépa egye- lésben és csak kiváló minőségi munkát adunk át. Ezzel mi is jól járunk. mert akkor 30 százalék bérpótlékot kapunk, azonkívül úgy gondolom, hogy minőségileg is megnézik a munkát, amikor odaítélik a versenyzászlót.

Az asszonyka egyre emelkedőbb hangon beszélt. A lelkesedéstől, a pirosruhájától is élérakebb színű lett az amúgy is napbarnított arca. Elmondta, hogy jó ismeri a munkacsapat minden tagját. Azt is tudják, hogy mostanában gyakran megzavarja a munkát az eső. Rájuk minden időben számíthat a vezetőség, mert még vasárnap is hajlandók kapálni ha kell, de a zászlót nem engedik más gazdaságsaik.

Rácz Sándomé munkacsapata valóban megmutatta, hogy náluk a szó és a tett egy. Egésznap tereferélve, vidáman énekelve egyelik a répát és egyre jobb eredményeket érnek el. Eddigi legmagasabb teljesítményük 280 százalék volt egy műszak alatt.

Rácznéékhoz hasonlóan jó eredményeket érnek el a többi munkacsapatokban ' is. Tömegével találni olyan teljesítményeket, mint a süt- vényi üzemegységben Herman Jó- zsefné, Orbán Margit, a végegyháziban pedig Horváth Mária és Priger József, akik 150—180 százalékos eredményeket értek el.

Aa alsóleperdi állami gazdaságban — a nóhányszázhold egyéb ka- pálnivaló mellett — 500 hold cukor- és 103 hold takarmányrépa sürgős egyelése teszi igen komoly próbára a gazdaság vezetőinek és dolgozóinak erejét. A növényápolásban valameny- nyien vigyáznak és a jó munkának a kongresszusi versenyzászló lesz a bizonyítványa.

Ezért a bizonyítványért mindenki harcba indul Alsóieperden. Radvá- nyi Józsefné takarítónő kedden! azzal állt a vezetőség elé, hogy ő is kapálni akar.

— Csak nem képzelik az elvtár- sak, hogy ilyen drága időben én a szobákat takarítom — mondotta .— Ha nincs aki takarítson, én vállalom, hogy’ hajnalban kitakarítok, de nappal kapálni akarok mégpedig a Ráczné munkacsapatában,

A 100 holdnyi kertészet dolgozói is megváltoztatták a munkatervet. A kertészet nem gazos, nem sürget a munka. Mindent megkapáltak már kétszer. Tízen ottmaradtak, hogy állandóan tolókapával dolgozhassanak,

nehogy elhanyagolják a munkát, öt- venen pedig elmentek répát egyelni. Ezenkívül az állandó munkások családtagjai közül mintegy negyvenen kötöttek szerződést a gazdasággal, akik vállalták, hogy május 24-ig kiegyeznék egy-egy félholdat.

Az alsóleperdi állami gazdaságban nem feledkeznek meg a répa mellett a többi fontos munkáról sem, Foga- solják a most kelő kukoricát és megkezdték a lucerna kaszálását is. De megnézheti bárki a gazdaság egész területét, nem vallanak szégyent se- milyen munkával.

A közel kétésfélezer holdnyi őszibúzájuk haragoszöld, dús levelei a gondos növényápolásról tanúskodnak. Hengerezésí, boronálást, keményebb talajon pedig küllőkapálást végeztek. 500 holdon feilültráigyáz- tak, a fejtrágyázást pedig mindenütt elvégezték egyszer, a gyengébb vetésekben pedig kétszer. Hasonlóan szép eredményeket .értek el az állattenyésztők is. .

Az alsóleperdi állami gazdaságban az eddigi eredmények szerint minden remény megvan a kongresszusi zászlóra. A nyele már náluk van. Ha azonban a zászló selymét is el akarják vinni, még nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük, mert Tolna megye több állami gazdasága erősen ■belek apaszikod ott a zászló egy-egy sarkába.

Ary Róza.

A szekszárdi földniüvesszöoetkezet dolgozói jó munkát végeztek

Az egyéni felajánlások teljesítése közül különösen kiemelkedő eredményt ért el Hadvina István a vasszakosztály vezetője, aki 110 százalékos vállalását 140 százalékra teljesítette. Kaltenbach Ferenc 129 százalékra, Piánk István 106 százalékra, Szalóki Andcásné 110 százalékra teljesítették vállalásukat.

A vásározó részleg nagyban elősegítette a kongresszusi verseny során a kiskereskedelmi üzemágat a felajánlás teljesítésében, és abban, hogy a kiskereskedelmi üzemág országos viszonylatban is az elsők között van. A vásározó részleg Anzló

József vezetésével 105 százálékos felajánlását 154 százalékra teljesítette.

A szekszárdi földművesszövetkezet dolgozói a tagság részére a vásárlási könyveket kiosztották a kongresszusi verseny során határidő előtt. Ennek eredménye már mutatkozik is. Azok a szövetkezeti tagok, akik részjegy hátralékukat eddig nem rendezték, egymásután fizetik be a hátralékot, hogy a vásárlási és értékesítési visszatérítésből ők . is részesüljenek. Takler Györgyné 20 forint, Szűcs János 30 forintos* részjegy hátralékukat fizették be.

Szabó Ferenc.

Itölcskei gépállomás:

A pártkongresszus után is legyen rend gépállomásunkon

A bölcskei gépállomás dolgozói a kongresszusi verseny meggyorsítása érdekében ropgyűlést tartottak. A röpgyűlésen Stier István, a gépállomás igazgatója a- kongresszusi verseny fokozásáról, a növényápolási munkák sikeres befejezéséről beszélt. Többek között ezt mondotta: ..Most, amikor a talajmunkák már fogyóban vannak, mutassuk meg, itt bent a gépállomáson is, hogy szívvel, lélekkel igyekszünk felajánlásunkat teljesíteni. Elsősorban is gépállomásunk rendjét kell megteremteni, hogy udvarunk, gépparkunk példás legyen," Majd javasolta, hogy hívják ki a nagydorogi gépállomást versenyre a növényápolási munkákban

A dolgozók valamennyien nagy lelkesedéssel fosadták a gépállomás igazgatójának javaslatát, s megfogadták, hogy munkájúkkal bebizonyítják hűségüket pártunk és dolgozó népünk iránt. A röpgyűlés résztvevői közül többen elmondták, hogyan lehetne meggyorsítani a munkát, mit tettek azért, hogy felajánlásukat teljésíteni tudják. Tóth Gyula műhelyvezető elmondta, hogy a gépállomás rendjének nemcsak a pártkongresszusra kell, hogy megfelelő,, legyen, hanem állandósítani kell az egész gépállomás területén. A ropgyűlést azzal zárták be, hogy munkájukat úgy végzik, hogy azzal elősegítsék termelőszövetkezeteink, dolgozó parasztságunk növényápolási munkálatainak sikeres befejezését.

Gyarapodott a faddi Buzakalász tsz gazdasága

A faddi Búzakaüász tsz tagságának száma az ősz folyamán 56-ra emelkedett. A tavasz kezdetén a tsz- íagok összefogtak és sikeresen végezték el a soronlévő feladataikat. A munkálatok során 90 hold búzát, 10 hold árpát gyomtalanítottak, 70 hold kukorica vetését és fogasolását elvégezték, 10 hold napraforgó, 5 hold burgonya kapálását és 5 hold répa darabolását a pártkongresszus tiszteletére tett vállalásuknak megfelelően elvégezték.

Az állattenyésztésben a tehenészek napi fejési átlagukat 8.8 literre emelték. A sertésállományban az utóbbi napokban növekedés állt be. 12 anyakoca lefialt és így 85 malaccal gyarapodott a tsz sertésállománya. A tsz-tagok rendibehozták az istállókat és építettek egy 100 köbméteres silósödröt, mellyel megköny- nyítik a takarmány biztosítását.

A tsz tagjainak mindnek van tehene, vagy üszője, háztáji gazdaságában. Olyan tag is van, aki naponta 17 liter szabadtejet visz a begyűjtőhelyre.

A tsz évről-évre erősödik, a tagok jó munkáján keresztül. Természetesen az eredmények elérésében a kommunisták példamutató munkája, élenjáró szerepe érvényesül. A cél az, hogy munkájukkal megszilárdítsák termelőszövetkezetüket és boldoggá tegyék életüket.

Szabó István.

A kongresszusi verseny győztesei

A genfi értekezleten ezen a héten zárt ülésen tárgyalták az érdekelt hatalmak az indokínai kérdést. Természetesen ezekről a megbeszélésekről a sajtó nem adhatott részletes jelentést. Azonban a Genl'ben napvilágot látott hírekből kiderült, hogy mialatt az értekezlet hivatalos tárgyalóasztalánál fokozott erőfeszítéseket tettek a béketábor országainak képviselői a kérdésnek az érintett népek érdekeinek megfelelő megoldá sára. — a másik oldalon tovább folytatták a kulisszák mögötti megbeszéléseket, az értekezlet aláásására irányuló mesterkedéseket.

A francia küldöttség, amelyet éppen az elmúlt napokban kólintott súlyosan fejbe a Dien Bien-Phu-i vereség és amelynek kormánya „Phyr- rusi győzelmet,, aratott a nemzet- gyűlés bizalmi vitájában — tevékeny szerepet vállalt ezekben a mesterkedésekben.

A francia küldöttség Géniben kétszínű, ds egyértelmű játékot űz. Mint ismeretes, a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttsége nemeslelkü gesztussal felajánlotta a francia képviselőknek, hogy lehetővé teszi ft Dien Bien Phunál súlyosan megsebesült expediciós katonák hazaszál Irtását. A franicák azonban alighogy megkezdték, hirtelen félbeszakították a sebesültek elszállítását. Az „ének" nagyon átlátszóak voltak. „A Dien Bien-Phu-i repülőtér" nem alkalmas a leszállásra, „a Vietminh csak a francia sebesülteket engedi haza, a vietnami nemzetiségüeket nem,“ A vietnami küldöttség .szétzúzta ezeket az „érveléseket“, s ismételten kifejezte a néphadsereg közreműködési készségét a Dien Bien-Phu-i repülőtér helyreállításában, ami pedig a másik „agályt“ illeti. kijelentette, a vietnami nemzetiségű sebesültek elszállítására is sor kerül — cs az a tény, hogy az első szállítmányban nem volt vietnami nemzetiségű sebesült, azoknak a franciákéhoz képest viszonylag csekély számukkal magyarázható.

De a francia küldöttség — nyilvánvalóan amerikai sugalmazó sra — a 41. sz. út semlegesítésével kapcsolat ban is hasonló magatartást tanúsított. Az előzetes megállapodás ellenére a francia expediciós légierő bombázta a Dien Bien Phűből elvezető útvonalat azzal az ürüggyel, hogy ezen az útvonalon „a kommunisták utánpótlást szállítanak a Vörös folyó deltájának vidékére." Mint kiderült, a bombázások következtében nemcsak a néphadsereg sebesült harcosai közül, de a francia expediciós hadtest fogságba esett katonái közül is többen életüket vesztették. Ennyit ér a gyarmatosítók számára saját katonáik élete is ha már nem remélnek hasznot belőlük.

A sebesültek elszállítása azóta már újból megkezdődött és természetesen nem a francia fiatalokat esztelen háborúba hajszoló francia állam férfiaik „jóindulatának", hanem a vietnami néphadsereg erőfeszítéseinek eredményeként.

A francia küldöttek a tárgyalóasztalnál a Dien Bien Phu-i sebesültek körül csapott hűhóval, provokatív javaslataikkal a tárgyalások légkörét igyekeztek megrontani, s saját népük, valamint a világ közvélemény előtt a Vietnami Demokratikus Köztársaság képviselőit szerették volna felelőssé tenni a sebesültek sorsáért, a tárgyalások elhúzódásáért. ugyanakkor a másik oldalon, a kulisszák mögött, tárgyalásba kezdtek az amerikai küldöttséggel az indokínai háború kiterjesztéséről.

Mint a párisi Liberation írta: „A francia kormány két hét alatt másodízben kérte az Egyesült Államokat. hogy vegye fontolóra az indokínai beavatkozást sőt a francia kormány kérte, hogy erről a beavatkozásról még a genfi értekezlet ered ményeinek- bevárása előtt tamácskoz- r.anak.“

Nem kétséges, hogy az amerikai küldöttek készségesen belementek — a sajátmaguk által diktált — megbeszélésekbe és az sem vitás, hogy minden vágyuk a háború kiszélesítése, hiszen ezt a célt szolgálja a tervezett „délkeletázsiai védelmi szövetség" is.

De a francia nép, a francia közvélemény a haladéktalan fegyverszüAz indokínai béke kilátásai Fám Van Dong, Molotov elvtársak javaslata után jelentősen megjavultak. A megyezés ellenségei azonban mindent megtesznek, hogy provokációkkal, huzavonó taktikával, új agresz- sziv tömbök kovácsolásával meggá-. tolják azt. A népek — köztük elsősorban Vietnam és Franciaország népei — azonban éber figyelemmel kísérik a béke ellenségeinek mesterkedéseit s mint a múltban, most is készek arra, hogy keresztülhúzzák számításaikat. A genfi értekezlet eddigi eseményei azt mutatják, hogy a nyugati hatalmaknak Berlinben legalábbis látszatra megőrzött „egysége“ Genfben már alaposan megtépázó dott s a Lanieleknek, Bidaultoknak, Dulleseknek, Bedell-Smitheknek cs az agresszív tervek többi szövögető- jének — saját népeik növekvő haragja és felháborodása mellett — ezzel is számolniok kell.

„A kongresszusi hét sikeréért!" Egyszerű mondat, ha mégis ennek a mondatnak minden egyes betűje mögé tekinthetnénk, akkor talán eddig soha nem látott nagyszerű harcot láthatnánk, amelyet országunk minden egyes tagja vívott. A gyárak, a bányák, a mezőgazdaság dolgozói ezen a kongresszusi héten erősebben ragadták meg a szénfejtő csákányt, a földet szántó traktor kormányát, hogy megmutassák igaz szeretetüket, amelyet a párt iránt éreznek. Ezen a héten a munka hősei, ki-ki a maga területén megmutatták, hogy erős akarattal képesek még a hegyet is megmozgatni. Bátor tettük, elért eredményeik, őszinte kiállás volt a béke mellett. Minden terven felül adott csille szén, minden terven felül elkészített vetőgép, vagy traktor azt bizonyítja, hogy a magyar nép

nem felejti el, hogy milyen hálával tartozik a pártnak. Kongresszusi héten ezért harcolt dolgozó népünk minden egyes tagja.

A kongresszusi héten nagyon szép eredmények kerültek napvilágra^ melyeket egytői-egyig papírra vetni szinte lehetetlen. Jó lenne, ha személyem mesealakot öltene, hogy ,láthatatlanul lebegjek az emberek között, élesen figyelve életüket és munkájuk eredményeit. Később azután tapasztalatokkal telve mesemondó alakjában elmesélném az apró emberpalántáknak a nagyszerű felnőttek történeteit. Képzeletben már látom a mesekönyv lapjait forgató gyerekeket, akik figyelmüket összpontosítva olvassák a mindennapi életből merített igaz történetet, amely így hangzik: „Hol volt, hol nem volt. Az Óperenciás tengeren is túl, ahol

a kurtafarkú malac túr, de még a/.of is túl, található egy boldog ország, amelyet úgy hívnak, hogy Magyar- ország. Ennek az országnak dolgot emberei csodákkal határos munka’ végeznek. Pár év alatt a rombadő'.t országot újjáépítették és megteremtették maguknak az igazi szabad életet.“ Nem egy, de száz, meg száz könyv sem volna ahhoz, elég, hogy nyomon kövessem ezeket az eredményeket, ^melyeket a föld igazi gazdái rövid idő alatt fel . tudnak mutatni. Mesemondó toliam nem légből kapott koholmányt akar a jövő számára megörökíteni, hanem e szép ország egy kis gazdaságának az igaz történetét.

Csodálatos varázsparipám a íjuhé- pusztai törzsállatteinyésztő állami gazdaság területére toppant velem. Az egyik épületrész egyik helyiséV-