Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-23 / 121. szám

2954 MÁJUS '»3

NAPLÓ

5

A sárpilisi gépállomás dolgozói állták szarukat

ŐSZINTÉN SZÓLVA ELKESEREDTEM, miikor a községi tanácsnál a mezőgazdr-asági vezetők ajtaját zárva találtam,. Bizonyára ilyenkor otthon lehetnek:, mivel sürgős a mezei munka, mindenki korán, vagy későn igyekszik elintézni ügyes-bajos dolgait, — gondoltam. Azért csak nyugtalanított .a dolog, mert én mindenáron képet akartam kapni a község mezőgazdasági munkáinak végzéséről. Na, dií ha már ez így jött, bele kellett nyugodni a változtatha- tatlanba. Amiíüt a tanácsháznál nézegettem,, szemlélgettem a kifüggesztett plakátokat, olyan ötletem támadt, hogy. elmegyek a termelési bizottság elnökéhez, mert a faluban olyan hírek járnak, hogy ő egy „tiptop" ember, éppúgy tud mindenre magyarázatot adni, mint a község bármelyik vezetője. Elhatározásom végrehajtását meg is kezdtem, de befejezésére aztán már nem került sor. Mikor átléptem a tanácsháza kijárati ajtajának küszöbét egy motor- kerékpáros tűnt fei szemem előtt. Egy kis ideig; szótlanul álltunk egymás szemébetn-ézve, míg végre ő felkiáltott.

— Hihetetlen! Veled is lehet találkozni ebben az istenhátamögötti községben.

— Amint látod, — válaszoltam egykedvűen a nagy örömtől talán hirtelen nent is tudtam volna magam rászedni kielégítőbb válaszra.

Mi okozott nekem ilyen hirtelené- ben ekkora örömöt? Hát az, hogy a járási tanács elnökhelyettesével együtt kerenhetem fel a termelési bizottság elnökét, később pedig majd együtt járhatom vele a határt, hogy közösen megállapítsuk mit mutat. Vájjon a íregőlyi tanács vézetői és a regőlyi dolgozó parasztok nemcsak szavakban iparkodnak olyan sokat tenni a mezőgazdaság fellendítéséért?

A RÉGll Jó ISMERŐSÖM, név- szerint Csapó János vizsgálóan mérte -rajtam végig tekintetét és csodálkozva megjegyezte:

— Újságíró Regőlyben, az én falumban?

Mikor ez az „én falum“ kicsúszott a száján, megint olyan rossznak mondható érzés támadt bennem: „Én megint tévedtem!"

— Igen most már nem a járási tanácsnál vagyok elnökhelyettes, hanem itt Regőlyben tanácselnök.

De Cssrpó elvtárs!

— Nincs ezen csodálkozni való. Az ma már nem véletlen, nem egyedülálló dolog, hogy vezető beosztásban ■lévő elvtársakat küld a párt falura, .hiszen ott most olyan szükség van sok gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező elvtársakra, mint vaknak a látásra.

Olyan megnyugtató volt Csapó elv- társ. szava és annyira örültem, hogy hirtelen elfelejtettem azt a sok csalódást, ami ezen a napon ért Regőlyben. No, de ha már itt tartunk, most már ideje lenne talán arról is beszámolni, hogy mi, hogyan is néz ki ebben a községben .,,

zös ügyéért folytatott harc győzelméért. Jelen esetben nekem az a feladat jutott, hogy megírjam mindazt, amit ennek érdekében tettek a tanács és a község dolgozó parasztjai.

A REGÖLYI HATÄR maga arról tanúskodik, hogy a községben szorgalmas, becsületes dolgozó parasztok vannak, olyanok, akik megragadták a jólét gyeplőjét és bármi történjék is ki nem engedik kezükből. És hogy ne maradjon válasz nélkül az sem: „A község mezőgazdasági vezetőinek ajtaja zárva van" ez így van jól, méghozzzá azért, mert igazság szerint el is ítélendő az a mezőgazdasági vezető és dolgozó, aki ilyen nagy munkák idején a 'hivatalban, vagy éppen a kis szobában tétlenkedik. Tehát a regőlyi tanácsháza is ezért kihalt. A tanács mezőgazdasági vezetői annak rendje és módja szerint a nap nagyobbik részét a határban töltik, a dolgozó parasztok között. Hiszen Regőlyben eddig az eredmények egyik titka az, hogy a tanácsnak széttép- hetetlen kapcsolata van a dolgozó parasztokkal. De mielőtt ez az „eredmények“ szó félreértésre adna okot, meg kell jegyezni, hogy a tamási járás 15 községe között folyó mező- gazdasági versenyben jelenleg is második helyen van Regőly. Az ősziek acatolását már ezelőtt 1 héttel befejezték. A kukorica első kapálásával 80 százalékban, a répa egyezésével 50 százalékban, a burgonya és napraforgó első saraboiásával, illetve kapálásával pedig végeztek. Ez tehát a tanács és a dolgozó parasztok közötti jó kapcsolat eredménye.

Hogyan alakult ki és most hogy néz ki ez a jó kapcsolat? Ember legyen a talpán, aki ezt részletesen töviről-hegyire él tudja mondani, vagy leírni. Ezért én is csak úgy nagyjából írom le ezt a történetet... *

A FELSZABADULÄS ELŐTT Regőlyben igen tanulságos esetek voltak. A lakosság, az egyik részéhez a kulákok, a nagybirtokosok és a Horlhy-rendszer népnyűzó urainak talpnyalói tartoztak. Ezek .kormány- pártinak" tüntették fel magukat. A másik részhez kisgazdák, napszámosok és egy jónéhány középparaszt tartozott, akiket az úgynevezett ■kormánypártiak“ kommunistának neveztek és bizony a legtöbbjük ennek is vallotta magát. Ez a két csoport-élet-halál harcot vívott sokszor egymással. És most egész

Newyark (MTI): Mint a newyorki Dail Worker írja, az amerikai munkaügyi minisztérium munkaköz ve-. í- tő hivatalának közlése szerint ez év első negyedében háromszázötven- egyezer munkás merítette ki munkanélküli segélykeretét, és igy nem részesül további munkanélküli segélyben.

Megállapítható, hogy 1954 első háőszintén meg kell mondani, hogy annakidején legtöbbször az úgynevezett kormánypártiak győztek. A kommunisták vezetője, Rosta Gyula elvtárs áldozata is lett a régi rend vért szipolyozó urainak. Molnár János, a község akkori főjegyzője és Hegedűs László a katolikus lelkiatya egy szép napon megbilincseltefték, elvitették, — azt senki se tudja hova, — de szegény Rosta még a mai napig sem, de egész biztos többé sohasem jön vissza.

Ezt aztán azok, akiket annak idején kommunistának neveztek nem felejtették el, ma is, és örök időkig határtalan gyűlöletet éreznek a községben Honák Péter kulák iránt és a többi hasonszőrű „kormánypárti'1 iránt.

A felszabadulás után a regőlvi parasztoknak is felragyogott a szabadság csillaga.

Felszabadulásunk után kiütöttük a nyeregből a Horthy-fasizmus népnyúzó urait, a regőlyiek örömmel osztoztak ősi jussukon, a földön, melyet sokszor verejtékkel és köny- nyel öntöztek. Ezek a nagyszerű emberek most a párt programmjának megingathatatlan követői, a népjólét emelésének zászlóvivői. Ilyen harcedzett dolgozó parasztokból áll a községi tanács mellett működő 67 tagú termelési bizottság, illetve mezőgazdasági állandó bizottság. Olyanokból, mint Nagy Sándor, Dékány István és a többiek, akik készeit elkövetni mindent, hogy többet teremjenek Regőlyfoen is a földek, az eddiginél, jobban hozzájárulhasson az egész község a boldogabb, gondtalanabb holnap megteremtéséhez.

*

A TANÁCSELNÖK IRODÄJA ablakán beragyognak a nap utolsó sugarai, majd lassan, méltóságteljesen eltűnik az öreg nap. S mivel Csapó elvtársnak is, meg nekem is sürgős a munka, a napnyugtával mi is elbúcsúzunk egymástól. A tanácselnök búcsúzóul ezeket mondotta: „A mezőgazdasági munka égetően sürgős, tétlenségre most egyáltalán nincs idő. Ugyanis vállaltuk, hogy a kongresszus napjáig egyszer elvégezzük az összes kapálásokat, és a répa egyelését. És most itt, Regőíy- ben velünk, tanácsvezetőkkel együtt a dolgozó parasztok harcolnak, minden percet kihasználnak, hogy jelenthessük pártunknak: ígéretünket maradéktalanul valóra váltottuk.'1

Pesti Erzsébet.

rom hónapjában ha'vannégy százalékkal több munkás vesztette el segélyjogosultságát, mint múlt év meg felelő időszakában. A háromszázöt- ve.rv.egy ezres szám azonban nem foglalja magában azt a többezér munkást, aki 1953 végén merítette ki segélykeretét és azóta nem tudott munkához jutni.

A sárpilisi gépállomás dolgozói a pártkongresszus tiszteletére, miu-nlka- felajánlásokat tettek, melyben vállalták, hogy napi normájukat túlteljesítik. A gépállomás vezetősége értékelte a kongresszusi versenyt, mely szerint kitűnt, hogy a dolgozók valóban túlteljesítették vállalásukat. Legjobb eredményt Siklósi Imre ért el, aki 236.1 százalékra teljesítette vállalását, 110 normálhold megmunkálása helyett 247 normálholdat munkált meg. Balog Gyula is szorosan felzárkózik Siklósi Imre mellett 195.8 százalékos teljesítményt ért el, a 110 holdas vállalás helyett 206 normálholdat munkált meg. Gyalog János 181, Gibus István 176.1, Ambrus György 170.3 százalékot értek el vállalásuknak teljesítése során. Molnár László, Körösi István, Szíves István. Bárány Ferenc, Kovács István és Szarvas János is jóval túlteljesítették felajánlásukat.

A gépállomás női dolgozói közül Sipos Ilona érte el a legjobb eredményt 105 normálhold megmunkálása helyett 117 holdat munkált meg 113 százalékos teljesítményt ért el.

A brigádok versenyében Zrínyi József Béke-brigádja vezet 110 százaMegyénk gépállomásainak vezetői és dolgozói megelégedetten fogadták a pártnak és kormánynak á mező- gazdaság fejlesztéséről szóló határozatát, különösképpen azokat az-intéz kedéseket, amelyek a gépállomási dolgozók bérezésének kérdését megoldották. El lehetne-e azonban teljes joggal azt mondani, hogy most úgy dolgoznak megyénk gépállomásai, mint ezt annakidején megfogadták, vagy amit éppen nekik keli tenni a termésátlagok növelése érdekében, megteszik-e. Bizony nem! Különösen nem lehet ezt a teveli gépállomásról elmondani.

Az tagadhatatlan, hogy az előző évekhez viszonyítva minden tekintet ben javul a teveli gépállomás munkája is. Ma már gyorsabban és jobb minőségben végzik el. a traktoristak a gépi munkát, mint tavaly. És igen helyesen ma már az egyénileg dolgozó parasztokat is segíti a gépállomás, míg az elmúlt években egyetlen dolgozó parasztnak sem dolgozott. Csak éppen azért tesznek, illetve tettek legkevesebbet, amiért a legtöbbet kel lett volna fenniök, a termésátlagok növeléséért.

Azt nem kell különösképpen magva -rázgatni, hogy a következő hetekben milyen sok mezőgazdasági munka összetorlódik. Rengeteg kapálnivaló, a széna, a lucerna és a többi takar- mányféleségek első kaszálása, betakarítása, a kukorica, a napraforgó, a répa egyelése és még igen sok más. Különösképpen problémát jelentenek ezek elvégzései a termelőszövetkeze■lékos eredményével. Gibus Jakab Vörös Csillag brigádja is 105 százalékot ért el.

Az adminisztratív dolgozók közül Imre Ferenc kihelyezett agronómus nyújt komoly segítséget a báíaszé&i Búzakalász tsz-nek. Izsák Kálmán agronómus pedig a decsi Alkotmány termelőszövetkezetnél végez jó munkát, Csáki Oszkár, a sárpilisi Uj Élet tsznek nyújt komoly segítséget.

Ruszajevics Dusán, a gépállomás raktárosa is nagyban elősegítette a kongresszusi verseny menetét, mert minden igyekezetével azon volit, hogy hanvagsága miatt egy percre se álljanak le a gépek. Balogh Zoltán könyvelő is teljesítette vállalását, az ő munkájának eredménye, hogy a kintlévőség minimumra csökkent és a számlázás naprakész állapotban van. Mohr Imre körzeti szerelő arra tett vállalást, hogy az erőgépek műszaki hiba miatt ne essenek ki a termelésből. Vállalását 6 is teljesítette. Kovács Mihály körzeti agronómus is pontosan látogatta meg körzetéhez tartozó traktorosokat, gyakori segítséget. nyújtott azoknak, szükség esetén éjszakáját is feláldozta a termelés érdekében.

Szili Péter

Sárpilis.

teliben, mert hiszen nem kell tagadni hogy viszonylag kevés munkaerővel rendelkeznek. De a gépállomások segítségére támaszkodva itt sem lesz semmi probléma, mert ha a meglévő kapálásra alkalmas erő- és munkagépeket kiesés nélkül üzemeltetik, akkor nem lesz hiba, sőt jóminőség- ben, gyorsan elvégzik a termelőszövetkezetekben is a növényápolást. — De hogy Tevelen, majd üzemelteti-e a gépállomás a meglévő növényápolásra alkalmas gépeket, ez ma még nagyon kétséges. Mert erre semmi biz tosíték nincs! A tény maga az, hogy 50 százalékra sincs szerződésileg biztosítva a terület, ahol kitudnék hasz nálni minimálisan is a gépek kapacitását. Legjobban azonban azért érdemel bírálatot a gépállomás vezetősége, mert abban a körzetben is van 14 III. típusú termelőszövetkezet, ahol összesen 1226 hold kapásnövény várja a növényápolást Ha csak háromszori kapálást veszünk figyelembe, akkor is 3.678 holdat jelent és ebből a gépállomás mindössze csak 429 holdat szerződött le.

Itt akaratlanul is felvetődik egy kérdés: „Tevelen mit szándékoznak majd a kapálási munkák dandárjában csinálni a növényápoló gépekkel Az üvegszekrénybe rakják-e őket, vagy hagyják, hogy a gépszínek alatt rozsdásodjanak? Mert bizony a jelen légi helyzet ilyesfélét mutat. És ha ez így lenne, akkor joggal vonná felelősségre a teveli gépállomás vezető .ségét, az egész kollektíváját a dolgozó nép.

1954 első negyedében béromszázölvenegyezer amerikai munkás merítene ki munkanéikiüi segélykeretét

A. teveli gépállomáson mit csinálnak majd a növényápolásra alkalmas gépekkel?

Mintegy negyven szakmában vehetnek fel ipari tanulókat a kisiparosok

Csernyéd-niiszta — a baromlifenyésztés paradicsoma

Regőly a tamási járás népes, 3.400 lelket számláló községe. Mintegy 200 Ipari és egyéb munkával foglalkozó család mellett 700 egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztcsalád van, és mi több megyénkben csaknem egyetlen nagy község, ahol nincs termelő- szövetkezet. Ezek már önmagukban is arra figyelmeztetik a község vezetőit, hogy komoly erőt kell összpontosítani az egész dolgozó nép kögéből kissé hangos szavakat hozott felém a szél. Óvatosan lopoztarm odáig és a kulcslyukon próbáltam benézni, tájékozódni. Éppen Lémann János, a törzsistálló egyik tehenésze emelkedett szólásra. — Jelenleg a 12 darab tehenemnél — mondotta Lémann János, 10.6 liter — a staind- átlag. Én azonban arra fogok törekedni — folytatta — hogy rendszeres etetéssel a naponkénti háromszori fejéssel és tőgymasszázzsal ezt az átlagot a kongresszus napjáig 12 literre emeljem. Csak ennyit szerettem volna mondani, — mondotta a halkszavú fiatalember és elgondolkozva ült le előbbi helyére. Gondolataiba mélyedve ült és csak töredékébe jutott el hozzá Laki Mihály tehenész-társa szava, aki mint ver- I senytárs csatlakozott Lémann János kezdeményezéséhez és az! vállalta, hogy a kongresszusi héten 12 darab tehenénél a standátlagot 11.2 literről Íi2> literre emeli. A munka hősei

A kisiparosok is felvehetnek ipari nulókiat Július 15-től szeptember elsejéig köthetik meg a szerződéseket. A szerződéskötések után a tanulók mindjárt munkába is állhatnak, elméleti iskolai oktatásuk szeptemberben kezdődik.

egymásután tették vállalásaikat. A tehenészek mellett a mesterséges borjúnevelők, Heffner Katalin, Ver- ner Erzsébet, Eckert Teréz borjúnevelők vállalták, hogy a 70 darab borjúnál a múlt havi 73 dékagram- mos napi súlygyarapodást 90 dekagrammra emelik a kongresszus tiszteletére.

Nagyszerű emberek. Boldog lehet az az ország, amelynek ilyen bátor fiai vannak. Büszke érzéssel szívemben távoztam kémlelő helyemről, de megfogadtam, hogy újra ellátogatok, és megnézem, hogy teije- sítik-e adott szavukat. Az emlékezetes nap óta gyorsan követték egymást .a napok, s egy szép reggelen arra ébredtem, hogy itt az ideje meglátogatná az állattenyésztés hőseit. Utam egyenesen Lémann János standjához vezetett, aki éppen a déli ■fejest végezte. Társaival folytatott beszélgetéséből megtudtam, hogy a vállalt 12 liter standátlagot 13.2 liMinőegy negyven szakmában szerződtethetnek tanulókat a kisiparosok, a többi között például kovács, bognár, cipész, órás szakmákban. — Akik tanulókat vesznek fei, anyagellátásnál előnyben részesülnek és adójuk is kevesebb.

térre emelte. De nem maradt le versenytársa, Lalii Mihály sem, aki elérte a 11.5 literes standátlagot. Elégedetten néztem körül a tiszta istállóban, a jókedvű dolgos emberek között. Utam következő állomásán a mesterséges borjúnevelőben állapodtam meg. Az eddig kellemesen ért hírek újabb változatába ütköztem, amikor meghallottam, hogy a mesterséges borjúnevelők 10 dekagrammal túlteljesítették vállalásukat, vagyis a 90 dekagramm helyett napi 100 dekagramm súlygyarapodást értek el.

Az én mesém eddig tartott és még sincs vége, nagyon sokat mesélhetnék a juhépusztai törzsáüattenyésztő állami gazdaság többi állattenyésztőiről is, akik éppen így megállják helyüket a kongresszusi versenyben, mint Lémann János, Laki Mihály és a három borjúnevelő.

Bodoiay Róza.

Amerre a szem ellát, kisebb nagyobb házacskák bukkannak elő az erdő sűrűjéből. Az erdő mély csendjét egy-egy -kakas energikus kukorékolása hasítja ketté. Hangjára sem egy, sem kettő társ válaszol és pillanatok alatt kakaskoncert alakul ki. Körutamon a Cseroyéd pusztai baromfitelepre látogattam el, hogy e.gy pár keresetlen sorban vázoljam ennek a 400 holdas baromfitelepnek a mozgalmas életét, amelynek vezetője Szeberényi Lajos.

Az 1940-es években ezen a területen nem járt senki. Ezt a 400 holdas dimbes-dombos erdőséget az énekes madarak, a vadnyulak, őzek, a növények világából pedig a gombák és a vadszamócák özöne sajátította ki örö kül. A természet vad szépsége azonban nem maradhatott meg titkos magányában. Érintetlen területét ko- csiúíak szelték keresztül és rövid, alig pár év alatt 13 darab 500-as, 5 darab 100-as befogadóképességű te- nyész és törzsbaromfiólak épültek. Ezeket egészítette ki az 5 darab 8.000 naposcsibe befogadására alkalmas ba romfineveiő. 1954-re már tökéletesen kialakult a baromfitelep képe, amely nek szépségét emeli a több mint. 50 ezer darab tojás befogadóképességű -keltetőüzem.

Szeberényi elvtárs nagyon sokat dolgozott ezen a baromfitelepen,

amíg a mostani tenyészanyaggal a mai formát elérte. Simon Ignác a hőgyészi állami gazdaság akkori igaz gatója helytelen információt adott a gazdaság igazgatóságának. Többek között az írta, hogy a terület egyáltalán nem alkalmas baromfitenyésztésre. Szeberényi elvtársat azonban nem olyan fából faragták, hogy csak könnyen belenyugodjon Simon igazgató képtelen állításéiba. Kérte az igazgatóságot, hogy egy szakbizottság jöjjön ki és állapítsák meg, hogy a terület alkalmas-e baromfitenyésztésre vagy nem.

Hogy mennyire igaza vélt Szeberényi elvtársnak, azt világosan mutatja a baromfitelep mai képe. Szorgalmas, becsületes, lelkiismeretes munkával Szeberényi Lajos mintateleppé alakította az 1949-ben még csak 466 sárga magyar baromfival rendelkező telepet. Ma a hőgyészi állami gazdasághoz tartozó Csemyéd pusztai baromfitelepen 5400 darab tojó, 450 darab kakas, 8.800 darab tíz-hetesnél kisebb és 1.000 darab tíz-' hetes sárga magyar baromfi van.

A baromfi telep-vezető jó munkáját dicséri az is, hogy a 8.800 darab kü- lömbző korú -kiscsirkéknél a megengedett 18 százalékos elhullással szem ben csak 6.5 százalékos az elhullás, ami országos viszonylatban is kiváló teljesítmény.

R E G ö LY 1 KÉPEK...